Szegedi Friss Ujság, 1923. július-szeptember (24. évfolyam, 155-232. szám)

1923-07-01 / 155. szám

i 1 Cl xXIV. évfoly^ lS^k^» Skged,|192yuU^M^ * VasárPVtart * Egyes szám ára hétköznap 410 K, vasárnap S*0 f( Egyes szám fyO­­ítasi korona. ELŐFIZETÉSI ÁR HEljiYBEn Vj évre .......................3000 K 1 hóra..............................1000 K vidéken *A évre .....................3600 K 1 hóra...............................1200 K­s­zerC3-ren­di POLITIKAI N NAPILAP Külpolitika. A magyiar nemzet az osztrák közös­ség ideje al­att lassan teljesen leszokott arról, hogy ország­a kü­lső ügyeivel is törődjék mert Bécs azt évszáz­adok alatt egyszerűen kisajátította magának. A m­agyiar sajtó sem foglalkozott nagyon sem az ország sek­i a Monachia külső ügyeivel és igy nem csoda, hogy itta is még kevesen bírnak megfelelő érzékkel az ország külső érdekei­­iránt és min­den baját ennek a csonka hazának csakt kicsinyes és belső, nagyrészt pártpoliti­kai szempontokból ítélik meg. ■ Csak igy érthető és fogh­ató fel az a Sok balkezes beszéd a nemzetgyűlésen, amely a dolgok nem ismerésre, vagy párt­­szempontból való hamis beállítás folyy­­tán eddig és mostanában is a magyar külpolitikának oly sok bajt és nehézsé­­get gör­ölt az útjába. Tény és minden­kinek el kell ismernie azt hogy ez az ország ez a nemzet ma sok nyomorúsá­gon, szenvedésen, nélkülözésen megy ke­resztül; hogy a kereseti viszonyok nem állnak arányban a megélhetés legele­mibb feltételeiül, hogy az elszegénye­dés a lerongyolódás ijesztő mértékben mutatkozik az egész­ vonalon. Ahány ember , fia pedig úgyszólván mindenki az­t szóba hozza közügyel­­a^-e két annyiféle a vélemény a felfogás gazd­aság nyomorúságunkról, de any­­nyiféle a fantasztikusnál fanta­sztiku­­safe terv a bajok orvoslására is. Végül pedig a­­''^*cm'én­'ek v­agyisTX odacsi­­­csosodik ki, hogy minden bajnak kút­­forrása a kormány egyszerűen azért­, miiért a ti­­ag­yar ember el sejk tudja képzelni azt, hogy egy ország sorsa nem egy-két vezető embertől, hanem­ az egrz nemzet a polgárság józansága, tőt munkásságától­­és bölcseségétől függ. A' szokásos fiasonlat, hogy az ország n tagja egy hajó, a főoémány pedig annak a hajónak a kormányosa talán egy kis világosságot derít. "A hajót, az országot­, ha száz helyen léket Vernek bele a bent­­levők nem nagyon képes elkorm­ányozni a legügyesebb kormányos sem". Minden fejét csak a sülyedő hajó megmenté­sére a lékek tömésére kénytelen fordí­tani, ahelyett hogy a terv­ezett révbe kikötőbe kormányozza a járművet. A hajó belsejében verekedő és a hajót pusztító emberek lass­an mindent fel­falnak minden értékest elpusztítanak és minél jobban rájuk szab­ad a nyomor, a nincs, annál jobban szidják, gyalázzák a kormányost , aki szegény, emberfe­letti erőül is szívesen vinné előre a hajót, ha küzdelmében­­éppen az egy­­m­ással verekedő sorsost­ársak, az utasok segítés helyett legalább ne gázolnák. A miniszterelnök külföldi útja után most a minden kákán csomót keverik az ország nyomorúságát annak tulajdo­­nítják hogy a kormány ne­m' a kisantant­­hoz hanem' a nagyokhoz fordulMin­den józan és bölcs magyar ember tudja, hogy a korfil­ányn­ak neki állott és nem­­áll módjában e­z a lépés. Prágában, Bel­­grádban, neklarestben nap-nap után a­zon törik be emberek a fejüiket hogy ben­nünket megfojtsanak, elpusztítsanak , tisztán bolondnak kell lennie annak a kormányosnak, aki nekik ezhiányozza a jéghegynek­­és viharnak atmigy is­zé­­kes, megterztelt járművét. De ha­ tényleg remélni leh­etne valamit a kissantant részéről, ma talán a legked­vezőtlenebb miránk nézve ennek a ba­rátságnak a keresése, Anglia, Olaszor­szág és rövidesen, úgy látszik Belgium útja is élesen elválik a franciákétól. A Soisanfant is mindjobban izolálódik, ma­gára m­arad. Szerbia, a legfészkelődőbb kis állam Középeurópában, lassan ellen­séges gyűrű közé kerül. A török, bolgár, olasz szomszédság keleten és nyugaton, északon a scsel­ektől és oláhoktól elvá­lasztó m­agyar és osztrák s­somszédság, délen pedig a forrongó és teljesen el­gyengült görög állam, nem Valami ró­zsás jövőt jósolnak a belső bajok özö­nével­­megterhelt álla­mutak. Az angol politikán­ak keleti sikere, a­melyben éppen most Törökországól nagy kedvezéseket szerzett sh'ag'ának amelyben a török érdekek mellett is erősen lekötötte magát, szintén csak egy súlyosbító tény, mely a kisantant gyen­gülését okozza. A megtagadott csc’n kölcsön Londonban és utalás arra, hogy Anglia cs­akis úgy ad a Icscantajitnak köl­csönt, ha ne­m g­áncsolj­a el Magyaror­­szág kölcsönkérelmét és gazdasági erő­södését és talpraállását, mind olyan me­­mentóisi­ik mel­yek­ nemcsak Valeszinil­­sk­ik de Aranyossá is teszik, hogy külső hely­zet­ünk és ezz­el kapcsolatban belső megerősödésünk nemcsak remény, de a közeli időkre várható esemény is. É­s még valamire volna nagyon el égetően szüksége ennek az országnak. Nem sirő vénasszony­okra, nem patentí­­rozott és egymás haján bucsúzkodó ha­zafiakra. Ne­mzeti élet kellene ide, olyar, amely egységes 'és n­'agy tud lenni, kell, hangtalanu­l tud Szenvedni, nyo­morogni és hallgatni, ha kell, egysé­­sen, egy aklarattal hallatni tudja haing-' ját, éreztetni azt az erkölcsi és ilzu­mi erejét, amit nyolc millió ma széthúzó ember összetartással képviselni tudja. Mert ny­omoruságunk ezer baja, a drá­gaság nem utolsó sorban, de elsősor­ban is cs­ak a fi­agy-'ár széthúzás, 'a belső 'meg hasonlás és egymás pusztí­tásának egy­enes folyománya. — Kőszó István dr. államtitkár be­számolója. Kószó István dr. belügyi államtitkár akit nagy és fontos elfogula­t­­sága­­mostanában távol tart szülővárosá­tól, tegnap Szegedre érkezett. Az­­állam­titkár aki úgy a város, mint választói­nak érdekét is mindig melegen a szivén vi­seli, ez alkalommal időt szálkit magá­nak arra, hogy­ választóit a mostani ak­tuális politikai kérdésekkel m­egismer­­tesse és a közönség óhaját és kívánsá­gait tudomásul vegye. Az államtitkár vasárnap reggel Somogyi Szilveszter dr. polgármester, Aigner Károly dr. főis­pán Várhelyi József pápai prelátus és városi vezető férfiak társaságában Alsó­­tanyára indul, ahol részt vesz a szent László-napi búcsún, majd ez alkalo­­m­­mal nagy beszámoló beszédet mond. Az államtitkár beszámolójára úgy a v­á­­ros, mint a tanya polgársága­ na­gyobb csoportokban megy Alsótanyára, Kószó államtitkár előreláthatóan hétfőig m­a­­­rad Szegeden.­­ Az új honvédelmi miniszter, Buda­pestről jelentik. A hivatalos lap­­mai számában kormányzói körirat jelent meg, mely szerint a kormányzó Belitska Sán­dor altábornagy honvédelmi minisztert saját kérelmére kiváló szolgálatainak el­ismerése mellett felmenti és­­Csáky Ká­roly gróf szolgálaton kvüli tábornokot konv­elmi miniszterré nev■ezl ki. Aratóünn­ep Rókuson. A rókusi gazdakör évről évre hagyo­mányos szokás szerint az aratás meg­­kezd­ésekor az aatóünnepélyt rendez. A Z idol ünnepélyt nagy érdeklődés­­mellett tegnap tartották meg. Az ünnepség előtt a gazdák a rókusi templomban hálaadó istentiszteleten vettek részt, amelyet Bre­sach Béla esperes mondott. Mise után a kör díszközgyűlést tartott a Fuchs-féle vendéglőben. Börcsök Antal, a gazdakör elnöke méltatta a nap jelen­tőségét , békés együttműködésre hívta fel a város polgárait. Breisach plébános a farang­akcióról számolt be. Kérte a gazdákat, hogy kövessenek el mindent, hogy Kisasszony alapján a harang fel­szentelhető legyen. Korom Mihály, a felsővárosi gazdakör elnöke szintén az egyetértés fontosságáról beszélt. Csá­szár­ Mátyás a tanulás, az önmivelés fontosságát hangoztatta. Majd a megjelentek ünnepi lakomán vettek részt, amelyben Gárgyán Imre Breit­ach esperesre mondott pohárköszön­­töt mig Kapovics Mihály egy, életr­e­­való indítványt tett. Fölkérte a gazdá­kat, hogy a­­cséplésnél terü­lésük egy százalékát adják le gabonában a rókusi harangakcióra. A gazdák nagy lelkese­déssel fogadták el az indítványt. Majd Hajnal István dr. a távollevő Pálfy Dá­niel és Körm­endy Mátyás nevében üd­vözölte a kört. Sereghy Mátyás a kör elnökéi­­g mondott pohár köszöntőt. .Majd tA-ifiB'^diiliek a megjelentek s a 'késő es-'^ui­áidg a legnagyobb Tűrekdj, \'el rop­ták a táncot. Borzalmas öngyilkosság. A Budapest felől jövő gyorsvonat pén­teken este véres kerekekkel futott be Szeged állo­másra. Piros, meleg embervér számolt be egy fiatalember tragikus vé­­g­éről. Kint a pályaudvar elején, az utászlakt­anya mögött pedig borzalma­san megcsonkított holttest hezert a sí­nek közt Hegedűs Bite Antal. A véres eseményről tudósítónk a kö­vetkezőkben számol be: Negyed kilenc óra tájb­an a gyorsvo­nat meg­érkezése után egy fi­atalember seg­élyaláítása h­angzott fel az utászlak­­tanyta mögötti vasúti töltésen. A közel­ben szolgálatot terjed­tő v­asutaso­k a se­­gélykiáltás helye felé futottak, ahol egy fiatalembert találtak. Csak akkor döb­bentek meg amikor a sínek­ közt e­mberi tömeget vettek észre. Egy fiatalember m­ég teeleg holtteste hevert a pályán. Feje levált a törzstől, a nyakán halad­tak át a gyorsvonat kerekei. Körülötte minden merő vér. A holttest lábai se épek azok­al is összezúzta a vona­t. A vásutasok az esetről jelentést tet­tek a rendőrségnek s azonnal rendőri bizottság szállt ki a helyszínre. A bizott­ság m­egállapitotta hogy a holttest He­gedűs Bite Antal 18 éves Róka­ utcai lakossal azonos. A kihallgatások során megállapították azt is, hogy Hegedűs kétségtelenül öngyilkosságot követetett el. A fiatalember gyerekkora óta gyógyít­­hatatlan betegégben szenvedett­­ es annyira elkeserítette, hogy, néhány nap­­pal ezelőtt öngyilkosságot kísérelt m­eg. Szándékát azonban észrevették a me­g­­akadályozták az öngyilkosságot. Pénteken estefelé azatal távozott el Szerkesztőség és kiadóhivat! Szeged,­­Jókai­ utca 4. szám Teleioo számok 12~02 és 2—St Felelős Ezerketzlű wennh.? ?^mdor Eiedótulajdonos ENDRÉNYI LAJOS nyomda és hírlapkiadó vállalat Ig­­zg­ató ér felelős kiadd RÁCZ ANTAL hasálb­ól, hogy egyik barátjával sétán m­egy. Jókedvűnek látszott s senki sem­ sejtette mily végzetes elhatározás fol­­gamzott meg benne. Barátjával tö­mént, a­­’asuti töltésze­­ nyugodtan elbeszél­,­gettek a töltés melletti bokrok közít. • Egy­szer­­csak felhangzott a közelgő-­­ gyorsvonat dübörgése. Hegedűs Elte An­tal erre a sínek köz­elébe ment , amikor a gyorsvonat mozdonya már a közelébe­­ ért anélkül, hogy bárki megakadályoz­hatta volna, hatalmas szökéssel a moz­dony elé vetette magát. A von­aton senk­i se vette­­észre a véres eseményt s az átrobogott a fiatalember fölött, befu­tott az állom­ásra, csak itt tudják­ mert... későbben, mi történt. A szerencsétlen fiatalember holttestét, aki tettét kétség­ ,­telenül pillanatny't elmje zavarban­ követte­­ el, a boncttani intézetbe szállították.. Az apróságok vizsgáját Feledhetetlen kedve a délelőttben volt részük azoknak, akik szombaton reggel a belvárosi kisdedóvó vizsgáján­­megje­lentek. Csak úgy nyüzsgött az ó­voda.. udvarts a pöttömnyi Ids emberkék és­' kisasszonykáktól, akik meglepő tudást árultak el. Az ünneplőibe öltözött ap­róságok beigazolták, hc®y nem csak szórakozni jártak az »Eta és Mariska néni« birodalmába, hanem a játék alatt oly sok mindent tanultak, amennyit cs­ak kiváló pedagógusok csöpögtethettek ért»­revétlenül a kis szöszke és barna fe­je­cski­be. Már a­­megnyitó is jelezte, hogy lu­da vizsga várj­a a vendég­két. A kis Kesz­tel kisasszony oly formás és kedves ver­sikében üdvözölte a vizsga elnöknőjét­,­ hogy az egybegyűltek még akkor is alig tértek magukhoz a meglepetéstől, am­i­kor már más apróságok döngicsélték verses mondókájukat. Páros szavalatok, kedves társasjátékok, ének várakoz­­tak színes egymásutánban. Meglepő bá­­­ jós látványt nyújtott illusztrált elbeszé­lésük amelyet egy formás ritmikus tor­­nagyakorlatokkal kísértek, hogy minden szem megakadt rajtuk. Nagyszerű fe­gyelmet a lelkierőt is figyelhetett meg a figyelmes szemlélő, aki látta a kötete­kelő jelenetet: A felcsinyek törpe padján csupja 3 ét körüli kis emberke ült. Az e­gyik szösír­ke legény alig lelte a helyét, értekn«*,­­nagy szeme arcról-arcra szökött s k­öz­ ben ártatlanul, de­­mégis erősen sző­ite szédja, egy kis pufók képű legény lá­­bára feláll lépni. A kis legényt elönti ■ a 'méreg se sző, s* beszéd vissza 3kéznél olyan pofont ad le szomszédjának, egy gimnazistának is becsületére volna. Piros rózs­a gyulladt ki rögtön a kis szöszke legény arcán. A meglepett»« ben nem is gondolt az előtérésre, de­ szemébe köny szökött. A történet is megakadt, fűlért szenv­edő hősére fontoló felad­at várt ugyanis ő került sorra ver­­sikéjével. Könyvező szem­m­el állt , s porondra, erős akarattal elhalasztotta­­i sérelem orvoslását s csuklások közt, ki itt nyerte ,de vitézül elmondta versikéfit s csak amikor a helyére bent, vett el^’ tételt '8 pofonért. Leülés közben égési«­ séges kis oldalbaötéssel adta szo­mszár­­jának visszla a kölcsönt, aztán me­­radt a h^nyZápör • Wderűlt swmé ártatlan égboltja. Bárcsak * nagyok igy gondolkoznának: Első a köteless­é||) trés»« ok. KÉTZMÍIYER fehérneműi vállalatát Petfifi Sándor­­ ságM 36. szám alá helyezte át

Next