Szegedi Friss Ujság, 1924. január-március (25. évfolyam, 1-78. szám)

1924-01-01 / 1. szám

Am­y •— /' D XXV. évfolyam, 1. sz. 4^ Szefed, 1924 Január ti Kedd ^es szám ár« ^ X. Egyes szám ára; hétköznatp.............. 300 K vasár- és ünnepnap 400 K ELŐFIZETÉSI ÁR HsuYs&ri 1 hóra ..................8200 K VIDái^E]­l 1 hóra .....................10000 K SZlEIOEJIDI FRISS POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és Uadóhivan­y Szeged, Jókai­ utca 4. számi számok és Felelős 6zeikLc2i5 WCNNER SÄNU >R Kiadótulajdonos ENDRÉNYI LAJOS nyomda ét lilk­apUadó­vállalat r.-i Igazgató és felelős Kiadó RÁCZ ANTAL Huszonötödik évfolyam. 1000 május 15-én, üde tavaszi reg­gelen szenzációként halott a városban a Szegedi Friss Újság első száma, az országban az első krajcáros lapnak a megjelenése. Rövid, magyaros őszin­teséggel megírt beböszönlője a követ­kezőkép szólt: A közönséghez. A „Szegedi Friss Újság“ ma kezdi meg pályafutását. Az új lap az első évnegyed küszö­bén minden hangzatos ígéretek he­lyett, röviden, magyaros őszinteség­gel kijelenti, hogy minden irányban független lap. Nem tartozik sem párthoz, sem érdekkörökhöz. Politi­­tikában és közügyekben a programja ez a pár szó. A szókimondás hit­­vallói kívánunk lenni. Olcsó lapot adunk a közönség ke­­zébe. A nehéz küzdelmek e korsza­kában, a társadalmi és közéleti ha­talmas hullámzások idején, amint megfeszített erővel folyik a verseny minden téren, erős a verseny a hír­­lapírás terén is. E lap a hírszolgálat terén azt a célt tűzte maga elé, hogy a közönség legszélesebb rétegét, még a legszegényebbjét is a legkönnyebb módon értesítse a nagyvilág, az or­szág és különösen Szeged esemé­nyeiről.­­ Az olcsóság mellett is a hírszolgálat dolgában igazi friss új­ság lesz lapunk, mely az igazság és tisztesség erejével, a jó ízlés, a nem­zeti szelem , az alaposság fegyve­reivel küzd Szeged javáért. Nem minden elfogadás nélkül vál­lalkozunk a nehéz feladatra, de bi­­zodalmunkat megcélozza valamely erő, valamely ihlet, mely azt sugallja nekünk, hogy ez olcsó kis lap érté­két csakhamar felismeri a közönség és felismeri minden olvasó, aki fon­tosságot tulajdonít annak, hogy a nagy világ eseményéről gyorsan ér­tesüljön, a helyi ügyekben pedig naponkint olyan tájékoztatója legyen, mely nem áll érdekcsoportok ha­tása alatt. A „Szegedi Friss Újság“ szevietők­sége és kiadóhivatala. Sok küzdelemben telt el azóta ez a 25 év. A Szegedi Friss Újság alapítói: Endrényi Lajos és Újlaki Antal az iga­­zak és becsületesek örök álmát alusszák, de szellemük, ígéretük ma is a lap legnagyobb erénye és ereje, mert ma is az igazság, a tisztesség erejével, a jó ízlés, a nemzeti szellem és az alapos­ság fegyvereivel küzd Szegedért, a la­kosság javáért. Független ma is a Szegedi Friss Újság és független ma­rad ezután is minden politikai és tár­­sadalmi alakulattól, hogy 25 év előtt megadott programja szerint becsületes őrsálló katonája legyen a körletnek, a kultúrának. Mindig a közönség szere­­tetébőll­etünk, ezután is csak erre támasz­kodunk, hogy büszkén lobogtathassuk a civilizáció fáklyatényét. Függetlensé­günket biztosítja olvasóközönségünk­nek a kitüntető megértése, mely a Sze­gedi Friss Újságot a vidék legelter­jedtebb lapjává emelte. Eltiltják a csongrádi Ilon­zs meránylat tetteseit. Ma reggelre a csütörtökön megindult nyomozás a vizsgáló és nyomozó köze­gek részéről már két nap előtt bejelen­tett eredményhez vezetett. Szerdán éj­jel robbant a bomba. Csütörtökön után kezdi meg Wéber Árpád ck. rendőr­­kapitány a szegedi rendőrség legügye­sebb detektívjei, Deák és Posztóssal, valamint a csendőreikkel a munkát. Két feltevés állt eln­ít­ük, vagy az ébredők — z­sidó bálról lévén szó — vagy azok kö­vették el a merényletet, akik nett kaptak bálengedélyt. Az első feltevés látszott valószínűnek. Wéber dr., főképp ezt a nyomot követte, s őrizetbe vette a gyanúsokat. S ez a feltevés helyesnek bizonyult. Igaz, hogy a gigász a mun­kával, a nyomozással, a rengeteg ta­núkihallgatással egyedül nem boldogult, de amikor Borbola Jenő dr. rendőr­­tanácsos, a bűnügyi osztály vezetője s Kajdi fogalmazó segítségére jöttek, már csak idő kérdése volt az ügy tisztázása.­­Ma már a Csillag­ börtönben őrzik a merénylőket. Négy nap alatt, ami az eddigi hasonló esetekben páratlan, a szegedi rendőr­ség átadta az igazságszolgáltatásnak a tetteseket s ezzel olyan bizonyságát ad­ta hivatottságának, amely csak növeli eddigi nagyrabecsülését s igazolja azt az osztatlan bizalmat, amely vele szem­ben megnyilvánult. Szalay József dr. kerületi főkapitán­y ezt: til m­a -H is vékenyen vett részt a munkában, min­den iránt érdeklődött s maga is bele­avatkozott a nyomozást m­ás irányításba, majd maga is Csongrádra utazott Dió­­szeghy miniszteri tanácsos kíséretében, de akkorára már megérett az ügy úgy, hogy munkájuk már csupán ellenőrzésre szorult. Az utolsó vallomások. Vasárnap egész napon át folytak a kihallgatások, míg végre éjjel sikerült vallomástételre bírni a tetteseket. Elsőnek Sági János vallott, aki azt mondta, hogy kényszer hatása alatt volt a tettesek társaságában és ez alól nem tudott szabadulni. Karácsony első napján délelőtt a Ma­gyar­ királyban és Piroska lakásán tör­tént a merénylet megbeszélése. Piroska János főhadnagy öccse, Piroska György hozott be egy gránátot, amelynek nyelét ugyancsak Piroska György füréselte le, miután Fülöp Andor egy tojásgránátot túlságosan hatásosnak tartott. Fülöp An­dor a bombát átadta Bölönyi Miklósnak, aki a tervet karácsony másnapján k­ö­­zölte Sági Rókussal. Először haboztak, hogy ki do­bja be a bombát, Bölönyi vállalkozott, majd mikor Bölönyi azt m­ondta, hogy csak bűzbomba, akkor már Simkó László is vállalkozott arra, hogy a bombát bedobja. Bölönyivel kö­zösen cigarettával meggyújtották és az út szélén lévő telefonoszloptól 3 lépésre állva, az első ablak második­ táblájánál Simkó hajította be a bombát. Majd a Csemegi­ utcán át mindketten elmene­kültek. Bölönyi is beismerte a tetteséget. A merénylet értelmi szerzőjéül Piroska J­á­­nos főhadnagyot nevezte meg, aki Bu­dapestről hozta a bombát s aki h­óasu­­tala fiókjában tartogatta a tett elköve­­téséig. Simkót Bölönyi oktatta ki a gránát­­dobásra. Pirrov­a főhadnagyot már a nyomo­zás k­ezdetén is gyanúsították, de ő ki­­jelentette, hogy ő aktív katonatiszt és ezért nem járhatott el ellene a polgári rendőrség. A katonatiszti mivoltát a szóig.,lifi zsoldkönyvével bizonyította, a­melyet V­éber Árpád rendőrkapitány el­vett tőle, hogy meggyőződjék, valódi-e. Piroska ezért vasárnap a rendőrkapitányt provok­álta, mert kételkedett a szal­ai valódiságában. A gránátdobó vallomása alapján a rendőrség vasárnap éjjel a szegedi­­e­­gyes standiár parancsnokságától enge­délyt kért Piroska főhadnagy letartóz­­tat­ására. Az engedélyt megkapt­a és Pi­roskát le is tartóztatta. Piroska főhadnagy a kihallgatásakor csak ennyit mondott: Minden valloritást megtagadok. (December elején, amikor a Kereske­dők egyesülete ugyancsak a Magyar­­királyban műsoros estélyt tartott, már megkisérelték ugyanezek a bombame­rényletet. Négyszögletes pl.­h.:roboz volt a bűzbomba, szerepén pyramiddal jö­.t.e. Piroska és Forgó Ferenc m­á­­­r meg is gyújtották a kanócot, de az ő aludt és így a merénylet nek­ik sikerült. Ezt a bombát a híd alatt vízbe dobva meg is találták és patronokat és bomba­­kapszlikat is találtak. A merénylők Szegeden, két óra tájban megélénkült a pálya­udvar környéke. Feltűnően sok rend­­,öv­okált a­ Boldogasszony-sugárut­ja­s . V lo'a-O'nika is akadt. Hamar Ilire Uíjadt, hogy »hozzák a csongrádi co­u­­básokat. Sokan a pályaudvar felé siet­tek, de akkorára erős rendőrosztagok­ zárták el a pályaudvar előtti teret, hogy minden kellemetlenséget megelőzzenek. Ugyancsak elzárták a perrent is. Ugyanis a csongrádi merénylőket 10 csendőr és ugyanannyi detektív kísére­tében egy csendőrhadnagy parancsnok­sága alatt hétfőn reggel Csongrádról útnak indították a szegedi ügyészség fogházába. A foglyokat külön kocsiban helyezték el s a leggondosabb felügye­let mellett hozták be Szegedre. Szeged­­állomáson Papp József rentdőrfelügyelő vette át a párosával összeláncolt fog­lyokat s a menet a Boldogasszony-su­­gárúton. Kárász­ utcán át megindult az ügyészség fogházába. A menet mindenütt élénk feltűnést keltett. A párosával egymás mellett ha­ladó foglyok, mellettük jobbról-balról egy-egy csendőr, nem mindennapi lát­ványt nyújtott. A foglyok mondhatni mind jól öltözött fiatalemberek, akik azonban ellentétben a fővárosi merénylőkkel, már 20 éven felüliek. A legtöbb közöttük anyagi gondokkal nem küzdött s így nyilván­való, hogy lelketlen izgatásnak áldoza­tai, akiknek az elkövetett bűncselek­­ménnyvel arányban álló következmények terhét viselni kell. De nemcsak a me­rénylőknek kell elviselni büntetésüket, hanem le k­ell vonni ennek a szomorú véres eseménynek tanulságait és ez alap­ján meg kell előzni a ba­­­s gyökerénél kell­­megkezdeni a métely kiirtását. A kormánynak fel kell használni minden módot, hogy a jövőben akár jobbr­ől, akár balról jövő izgatásnak elejét ve­gye. Az ilyen izgatások eredménye, a tör­­vénytelen cselekedetek sor­s egy sereg emberélet, nyomorék és egy sereg eset­leg jobb sorsra érdemes ember eltévedt élete, tönkretett jövője. Helyre kell álli- Hagy esért vásári Igen olcsó leszállított árak! Saját gyártmányú női-férfi fehér­­neműek, iskolakötények. Vásznak, chiffonok, keztyűk, harisnyák Soós Lajosnál, Oroszlán- és Iskola­ ura sarkán. Sekfon: tn­-71 tani s fcan kel tartani a törvények tisztelete, amely kivétel nélkül szigorá­val és igazsgosságával véd és megtorol. A politika és sajtó. A csongrádi bomba hullámai eddig még nem észlelt lázba hozták a politikui köröket. Maga a kormánypárt és a kor­mány is konszernálva van, viszont az el­lenzék most már a legélesebben követeli az összes eddigi merényletek sürgős ki­­nyomozását, az Ébredő Magyarok egye­sületének és a többi esetleg létező sz­él­­sőséges egyesületek és alaksolatok a­zo­n­­nali feloszlatását, a szélsőjobb­ra­tó azonnali és gyökeres megrendszabályo­­zását és a tulajdonképpeni felbujtók­ k­éz­­rekerítését. Az ellenzéknek majdnem minden tagja felszólal a legközelebb ülésen és a fővárosi sajtó jelent­sei szerint a végsőkig felveszi az össze­­ eddigi bombamerényletek végleges ik­­vidációja és irányítóik kinyomozása ü­kni a harcot. Apponyi Albert gróf a bombameré­ny­­letek ügyében a következőket mondotta: — A csongrádi merénylet nagyon k­o­­moly tény. Kétségtelen az is, hogy most már vége kell hogy legyen a béketűrés­­nek és hogy a legerőteljesebben kad kö­veteln­ a kormánytól a sorozatos bű­n­­tények gyökerének alapos kiirtását,­­­mely kormány nem­ akarja, vagy n­eral tudja végrehajtani, valóban nem érdemi meg azt, hogy az ország ügyeit vezes-e. A kölcsön ügyét­ a legteljesebb tárgyile­­gossággal kell majd annak idején elhi­­ráln­­n. "Borbola J­enő dr., Wéber Árpád dr., és a nyomozásban résztvevő szegedi rend­­őrközegek a mai nap folyamán még a kiegészítő nyomozás ügyében Csongrá­­don tartózkodtak. Ma este Csongrádra Szegedre érkeztek. Szeged iparáról és kereskedelméről Az ünnepek előtti időszak fontos té­nyező az ipar, de különösen a k­eres­kedelem­ mérlegében s annak képe min­dig jellemző a gazdasági viszonyokra. Ha eből a szempontból tekintjük ,‘Sze­ged iparát és fejlett kereskedelmét, ér­dekes képet kapunk Szeged gazdasági életéből, amelynek ugyanis ép oly fon­tos tényezője a nyersanyagot feldolgozó ipar, az annak terményeit értékesítő ke­reskedelem, mint az őstermelés, mert csak e három tényező együttes ráű­­küdése biztosíthatja egy ország egész­­séges vérkeringését. Szeged ipara az elmúlt évben szeri­­nte­ alig látható s mégis érdekes vál­tozáson ment át. A háború utáni ke­reseti eltolódások lassan megkezdték a kiegyenlítődés folyamatát s habár még a­ munka díjazása távolról sem érte­l a drágulásnak megfelelő értéket, az ipar és kereskedelem számolt az új helyzettel s ennek tulajdonítható, hogy az egyes ipari szakmákban nagymértékű munka­­eltolódás állott be. Ezen eltolódás különösen azon szak­mákra alakult kedvezően, amely­ek az­­ őstermelőit, tehát az aránylag legjobban kereső és természetesen legnagyobb fog­lalkozási csoport szükségleteit elég titi ki, továb­bá azokra az iparosokra nézi a­, akik a legfontos­ább és nélküliözhetetlen, közszükségleti cikkek előáll'tá’^á'al fog*’­lalkoznak. Ezekben a szakmákban a

Next