Szegedi Friss Ujság, 1924. július-szeptember (25. évfolyam, 157-232. szám)

1924-07-01 / 157. szám

Nemzetgyűlés. A nem­zetgyűlés mai ü­lésén Szcitovsz­­ky Béla elnök elnökölt. Az indemnitási vita első szónoka L­akó Imre, majd hosszan Benárd Ágoston be­vezei.­­ Szabó Dezső, Zsilinszky Endre és Dé­ István felszólalása után Korányi Fri­gyes pénzügyminiszter szólalt fel és a k­ö­vetkezőkben vázolta a pénzügyi hely­­zetet. A miki pénzügyminiszternek hatványo­zottán nehéz a helyzete Magyarorszá­gon, mint volt azelőtt. A s­érleg egyik serpenyőjében a remény, a kívánság és a szükségletek vannak, a m­ásikban a teherbírás. Ha az egyikből elveszünk valamit, az sokszor szenvedést is okoz, hia a másikhoz hozzáteszünk, az csorbítja a jólétet és akadályozza a termelést. A bíró a törvény és a lelkiismerete sze­rint ítél el. A pénzügyminiszternek mér­legelni kell az arányos szüksé­gleteket és Mindennek határt szab a matematika. Lenehezebb akkor budgetet csinálni, a­­mn­kor átalakulásban vagyunk. 1020-ban, amint miniszter már megjelöltem azon irányokat, amelyeket követnünk kell és jeleztem már akkor, hogy a leglénye­gesebb pont az ország talpra váltása tekin­­tetében a rekonstrukciós kölcsön; jelez­tem azon elveket, amelyeknek az adóz­tatásban kell érvényesülni. Ezeknek az elérése nem mehetett győri­­teljesen kielégítően, tehetet­­sen 01StailAIS2tH]_yok között, amikor min­den instab­il, olyan adózási rendszert é­í­­teni, amely megfelelne a jogos igények­nek. 1020-tól kezdve fokozatos reduk­ció volt az államháztar­tásban. Magyar­­országnak akkor 160 millió aranykorona volt a kiadása, ma ellenben már csak "160 millió aranykorona. Az államház­­tt­artásban is nagy elolódás történt. A háború előtt a személyi kiadások 28,4 százalékát tették ki az összes állami ki­­n­dásokn­ak, ma pedig kétharmadát te­szik fel. Ott, ahol lehetett, redukáltunk és nagy részben már meg is történt a re­dukció. Ez a költségvetés alapvető költ­ségvetés lesz, a háború óta az első rendszeres budget, amely komoly, szi­lárd alapot adhat. Igyekezni kell egész­séges pénzt adni az országnak, ez pedig szintén nagy reformot igényel. Az első feladat mindenesetre a stabil állapotnak a megteremtése volt. Ehhez az első lépést a kormány a jóvátétel rendezésével tette meg. Meg kellett szűn­ni a bizonytalanságnak, annak, hogy az ST­.ám a száml­áit jóformán nem tudta fizetni és a tisztviselők sem tudták, hogy mily fizetést kapnak a jövőben. Meg kell szűnni mindazon bajoknak, amelyek a korona értékén­ek­ a folytonos változá­sából következtek. Amint a pénz ál­­landósítása megtörtént, egyszerűbb és át­látszóbb viszonyok fognak beállani. A pénzügyi helyzetn­ek­ a kifejezője lesz az új aranyalapra fektetett kulcs. A költ­ség-v­etés rendkívüli módon eltér az eddigi költségvetésektől. A személyi kiadások­nál megtakarítani igen nehéz. Program­ba vettük és végz­ik is hajtottuk a fokoza­tos létszámcsökkentést, ezt azonban csak úgy leh­at keresztülvinni, amint azt a gazdasági és szociális viszonyok megen­gedik, vagyis ismét hangsúlyozom, fo­kozatosan. Az államnak azonban marad­­nak terhei, főleg a nyugdíjasok terhei, amelyek szintén súlyosak lesznek. Nehéz megtakarítani a­­dologi kiadásoknál is. Mindenesetre biztosítani akauuk a bud­get realtását. Ezt biztosítani fogja az a rendszer­, amelyet előnyösebben használ­hatunk a magunk részére: a kontroll­rendszer. Hónaponkint költségvetést és zár­számadást fogunk készíteni. A pénzünk helyzetét nek is igyekeztem m­etersége­­sen befolyásolni. Figyelem­mel kellett ki­­térni, hogy a korona természetesen mi­lyen helyzetbe kerül, mert csak ilyen helyzetben van remény az­­állandósulá­sára. Nem­ az a fontos, hogy a pénz ér­­tékét magasra emeljük, sőt ha ez gyor­san történnék­, igen nagy gazdasági hát­ránnyal járna­ az a fon, hogy a pén­zünk lehetőleg stabillá váljék. A kor­mány nem fogja engedni a pénzünk ugrásszerűt e­melkedésé, mert ez h­­­ránnyal jár a gazdasági életre. Azt tart­ja kívánatosnak, hogy a pénzünk emel­kedése csak fokozatosan­ történjék, hogy azt a gazdaságii étet­­meg ne érezze. A devizakérdésben megvetették a ren­­dezés alapjait. A pénz érté­k­ének a fe­­dése egészen a jegybank­ kezében vann. A sp­ekuláció nem zavarhatja meg úgy a pénz értékét, hogy az veszedelm­essé válhatna a gazdasági életre. A korm­ány devizar­endeletet bocsájtott ki, amelyi a korlátozások túlnyomó nagy részét meg­szünteti. Az, h­ogy a korm­ány m­eg itt teszi egészen szabaddá a d­evizaforgalmat, ter­mészetes, hiszen körülöttünk mintfert or­szágban devizaközpontok vannak, ante­­lyese nagyon szigorú szabályok szerint dolgoznak, úgy hogy a kormány ren­delete egyike a legliberálisabbaknak­. Ha a kormány azt látja, hogy a szabad­ebb rendszer beválik, ató­z áttér a teljes s­za­­badságra. Remélem­, hogy ez hamar taeg­ fog történni. Április havától kezdődőleg az állam szükS3%tétel fedezésére k­ém' Vette igény­be a bankóprést és remélem­­, hogy Ma­gyarország nem' is fogja többé igénybe venni. A pénzünk stabil, ezzel a pénz­ügyi kérdések még nyincsennek megold­va. Következik a hitel kérdése. Ma­gyarország hitelét legjobban bizonyít­ja az a külföldi kölcsön, amely a mai napon kerül a világpiacon aláírásra. Nagyfontosságú dolog az, hogy a bi­zalom­ helyreállt.­­Erre a minden Indok üteg is van, úgy­ a kü­lső, sfimt a belső viszo­nyok­ biztosítják ezt. Szintén fontos kér­dés a tőke kérdése. Nekünk igen nagy tőkeveszteségeink voltak. A helyzet, a­mit most a szak­álás teremtett, alkalm­as lesz arra, hogy féz idegen tőkének­­m­eg­­nyissuk az útját Magyarországra, fon­tos az is, hogy milyen idegen tőke le­gyen ez. Pénzünk stabilitásával a spe­kulatív üzletek is má meg fognak sz­llni. Ami­­a kamatlábat illeti, meg kell je­gyezni, hogy a m­ostani magas kamat­láb nem indokolt. A hitel tekintetében nem. lehet kívánni azt az államtól, hogy ő maga legyen a hitelforrás. Amit az m­­lam­i megtehet, m­eg fogja tenni, különö­sen ott, ahol szükséges, ha kisebb em­­­­berek hiteléről van szó. A Központi THIk­­telszövetk­ezet tőkéjét felemelte, a szö­vetkezeteknek nagymennyiségű pénzt bocsájt a kormány rendelkezésére és gondoskodik a városok hitelszükségleté­ről is. Tehát nem­ lehet szemrehányáást tenni a kormánynak­, hogy a kisemberek hitelszükségletét nem­ elégíti ki. Az állam elmegy addig, ameddig elnye­­rtet, mint hitelforrás azonban többé nem­ szerepelhet. A magy­ar közönség nagyon sokat foglalkozik a tőzsde kérdésével is, sőt talán túl sokat­­foglalkozik. Szerin­tem az államn­ak az a kötelessége, hogy ellenőrizze azt és ne nyúljon hotelrá. " Végül meggyőződésének adott kifeje­­­zést, hogy Magyarország talpra fog ál­­lani és újra boksogulni fog. 1.Cs.1 Az ülés vége 8 órakor. 11 A gabonaforgalmi adót Budapestről jelentik. Heteken át iz­galomban tartotta a gabonakereskedőket az a híív hogy­ a pénzügyminiszter június elsején életbelépteti a gabonaforgalmi adót. Tegnap az Országos Magyar Ke­­resked­el­pi Egyesületek képviseletében Sándor Pál elnö­k és Bodrogi Tivadar dr. megjelentek Bod miniszternél, hogy ráá­lírutassanak azon veszedék­űekre, am­i me­lyeket a gabonaforgalmi adónak a ter­­j­ezett formában vadó bevezetése jelen­­tene. Azt kérték a minisztertől, hogy a kormány, ha a gabonaforgalmi adót mégis fenn akarja tartani, az adóztatás í­ás módjáról gondoskodjék. Bod miniszter válaszában kijelentette, hogy méltányolja a gabonakereskede­lem­ aggodalmait és amikor a gabona­export megkezdődik, lehetetlennek tart­ja a gabonakereskedelem megadóztatá­sának a tervezett módját, mert ez he­­lyezteti a termés értékesítésének lehe­tőségeit. Kijelentette a miniszter, hogy igyekezni fog odahatni, ho­gy a kor­mány tílán­megold­ást találjon a gabona­­­forgalmi adó beszedésére. a balesetb­iztosítás reformja. A hi­vatalos lap vasárnapi számában rendelet jelent meg, mely megváltoztat­ja­ a balesetbiztosítás szabályozása tár­gyában eddig fennállott intékedéseket. A rendelet a balesetbiztosíás értékha­­tárát az eddigi 4 meltó 200.000 szoronáról évi 18 millió koronára emel fel és ugyan­ennek" megfelelő«­ mindazok részére, a­kik 1924. janus 31-ike után szenved­nek balesetet és munkaképességüknek legalább felét elveszítik, ezentúl 18 mil­­lió kár­ alapulvételével kell­ a kártalaní­tást megállapítani. Azoknál, akiknél a munkaképesség csökkenése 50 százaléknál kisebb, de százalékot meghaladó, évi 12 millió kor. összegig kell a ká­rtalanítási alapot szá­mításba venni. Akiknek munkaképessége 20 százalékkal, vagy ennél kevesebbel csökkent, azoknál továbbra is 4 millió 200.000 khr. marad a kártalanításnál be­­száraítható kereseti határ. E generális rendelkezésnek megfelelően mindazok a járadékosok, kik még 1924. július 31-ik­e előtt szenvedtek­ balesetet, a m­ár meg­állapított kártalanításukra járadékpótlé­kot kapnak és pedig e­­járadékpótlék többszöröse a már m­egállapított eddigi kártalanításnak, mely szorzósz­ámmal a járadékosok járadéka ugyanannyira em­elkedik, isiint amennyire a 18 millió, illetőleg 12 millió kör. figyelembe vé­telével az ezutáni járadékosoké lesz. Új intézkedés, hogy ezentúl a baleset­­vises­gálatoikat nem­ a rendőrhatóság, ha­nem az Országos Munkásbiztositó Pénz­tár rend­eli el és foganatosítja s ennek összes költségei ezentúl a pénztárt ter­­helik. Továbbá, hogy, megadja a pénz­tárnak a jogot, ha a baleset-vizs­gálat alkalmával megállapítja, hogy az üzem a balesetvédelmi készülékek mellőzése miatt fokozott mértékben veszedelmes, s ez esetben az üzem tulajdonosát a bal­­eset-elh­­árító készülék záros időn belül való alkalmazására hívhatja föl azzal, hogy amennyiben a felhívásnak eleget nem tenne, a járulék kirovásánál alapul veendő veszélyességi arányszámot föl­emelheti. Végül nagyon fontos intézkedés az, hogy az alaptörvénynek azt a rendfelke­­r­ését, mely szerint az Országos Pénztár igazgatási költségei teljes összegükben az államkincstárt terhelik, az újjáépüt­­­vény alapján odamódosítja, hogy al­lamkincstár csak egy részét viseli az igazgatási költségeknek, annak lénye­gesebb részét pedig maguk­ az érdekeltek tartoznak fedezni. Véres családi dráma. Debrecenből jelentk­e! Véres családit dráma játszódott le az elmúlt vasárnap­ reggel Tiszaladányban. Reggel id. Vár-| Konyi Sándorné született Gombos Ju-i *ianna elment hazulról. Valószínűleg új templomba. Várkonyi maga maradt ott­­hon két kis fiával. A hít éves Sán­*­­dorkával, aki olyan kevés ideig viseli kétté az »ifj. Várkonyi Sándor« nevet és a még fiatalabb, a két estendős Mik­­­lóskával. Hogy mi történt Várkonyiné eltávozá­*­sa előtt, azt még nem tudják, de hogyy mi történt azután, annak néma tanúja a hatósági boncjegyzőkönyv, amely idui Várkonyi Sándor és két kis fia hullájá­*­­nak' felboncolásáról szól. A kis két esz­tendős Miklóst a ház mellett lévő töze­' ges kertben találták meg a lövések za*. jára összeszaladt szomszédok. Még élt szegényke, pedig két lövést kapott vad­­állatiasan kegyetlen apjától a hasába. Bevitték a házba, ahol már holtan fe­küdt a földön a két Várkonyi Sándor, a 29 éves apjai és a 3 élviese fia. A kis Sándornak 5-ik és 6-ik­ bordája között hatolt be a gyilkos golyó, migy az apa a torkába­vedék a feje tetején jött ki a nyomban­, fiatált okozott. A ma lélegző Miklóska is néhány perc múlva követte őket oda, ahonnan már nincs visszatérés. A Mannlicher-fegyver, amellyel az apa végzetes tettét elkövette, nem az övé volt, hogy kttól kérte, ezt is a viesigálat van zavatva megállapítani, azokkal a rejtélyes körülményekkel együtt, ame­lyek a tragédia előzményeit képezik. i bulvár kormány és a magyar Budapestről jelenti ki. A bolgár kor­­­mány vasúti felszereléseit, fők­ént a moz­­donyokat eddig csaknem kizárólag Ma­­gy­arországon rendelte meg és most egy­ sok millárd­os megrendelést Csehország­­nak juttatott. Ennek okát most­­a kö­­vetkezőkben adják:­­ A szófiai kormány a vasútfelszerelé-­ sek megrendelését junku­mba akarta és hozni a bolgár dohány eladásával. A­­ magyar kormánynak, illetőleg a dohány­­jövedéknek ajánlatot is tettek, hogy bi­zonyos mennyiségű dohányt vegyen­ át, mert Magyarország minden évben vásá­rol a Balkánon dohányt, de nem­ köz­vetlenül az államtól, hanem rendes szál­­lítójától. Most ajánlották, hogy a ma­gyar dohányjövedék lépjen közvetlen­ összeköttetésbe a szófiai kormánnyal és­ ne ragaszkodjék eddigi szállítójához. Mi­után azonban az ajánlatot a dohányjö­­­vedék elutasította, a vasúti megrendelést sem adta nekünke; a csehek ellenben elfogadta a feltételeket és a bolgár kekr­eskedelmi minisztérium kénytelen volt a vas­uti megrendelést Magyarország he­lyett Csehországnak juttatni

Next