Szegedi Friss Ujság, 1924. július-szeptember (25. évfolyam, 157-232. szám)
1924-07-01 / 157. szám
tr 1924.,jum 3 ». clasia BB. A gyulafefiÉrdrioronázás HK«. Nem Ferdinand királyt koronázták meg. A magyar és a világsajtó sokát lega miiH^évékten a gyulafehif“^arf Rofófiázfö ügyivel. Az oláh kormány, hogy Erdély és ÍROfliárniá i5Ss5»* tartozandóságát dokumentálja, nem sokkal az összeomlás és Erdély megszállása után oly értelmű határozatot hozott, hogy Ferdínánd királyt az ősi magyar városban, Gyulafehérváron Nagyrománia királyává koronáztatja. E célból Gyulafehérváron az oláh kormány intézkedésére koronázó templomépítéséhez fogtak. A templom körül állandóan bajok voltak, hol abba kellett hagyni az építkezést, hol valamilyen épületrész vagy hajó omlott be és újra kellett kezdeni az ültető részek építést. A fáma és a lapok úgy Romániában, mint Erdélyben a templom körül elköl-Jvezett rengeteg panamáról írtak. Oláh: bevett szokás szerint nyíltan tárgyalták, hogy X tisztviselő, vagy Y politikus felloptaa kiutalt pénzek jórészét és a templomot a legsilányabb anyagokból, sőt jórészben mész nézi, csupán homokkal építették. Végül a templom mégis elkészült, deakkor meg a koronázást kellett vagy két ízben elhalasztani, állítólag hol a sidrály, hol a kormány, vagy más funkizionáriusok elfoglaltsága, illetve betegsége miatt. A koronázás a múlt esztendőben mégis megtörtént. Hetekkel előtte mezdeti gyanús embert összefogdostak, vagy kiutasítottak egész Erdélyiből és a megszállott Bánságból, Gyulafehérvár városát pedig teljesen kiürítették. Különvonatok az egész oláh területről és Erdtélyből napokon át szállították a katonaságot a koronázás színhelyébe, közönségnek pedig öromániából vagy tízezerparasztot, falusi bírót 8s.állítottak szintén különvonatokon a Nagy esenény 'S'zinhelyébe. Igen furcsa és érthetetlen intézkedése E ''oH. az oláh kormányhatalomnak, hogy koronázó templomot több kilométer érzetben a koronázás napját megelőző feljérí,felzárták rá a körülzárt területen belül senkit sem'' bocsájtottak be, ■m^ a ^diplomácia képviselete is igien ■messzire a templomtól nyert elhelyezést. A gyulafehérvári koronázással kapiscsolatban most érdekes, egész Erdélyiben és Ó-Romániában elterjedt híresztelésekről és hiedelaekról számolhatunk be. E hírek és hiedelmek szerint nem Ferdinándot koronázták meg Gyulafehérváron. Még a kikoronázás napján, sőt azt megelőzőleg terjedt el a hír, hogy Gyulafehérváron nem Ferdinánd királyt koronázzák meg. A feszült politikai helyzet, a bizonytalanság, a merényletektől vagy Zendülésiek lehetőségével számolva, a román királyi család nem tartózkodott azoláh fővárosban. Az oláh kormány, mely már nem talált okot a koronázás elhalasztására, de amelynek a koronázási aktusra küll politikai és presztízs szempontjából nennagy szükség volt, úgy döntött abban az időben, hogy a koronázást a királyi pár nélkül tartják meg Erdélyben és Romániában általánosan elterjedt Tibesc szerint a koronázást megelőző napon egy az oláh királyhoz termetben és alakban nagyon hasonlító, román tisztet ültettek az udvari vonatba és a tiszt kíséretével együtt múlt Ferdinánd román király jelent meg Gyulafehérváron. A rendezést éppen azért kellett az említett nagy óvatossággal megcsinálni, nehogy valami kitudódjék, mert Tzülömben a román kormányzat belső és külső tekintélyének erősen ártott volna. Hogyan történt a koronázás? A koronázás napján nagy volt az izgalom. A templomot messze körben körülzárta a hadsereg és a körön belül csakis a legbizalmasabb környezet, a hivatalos funkcionáriusok és néhány száz, messze oláh vidékről hozott ünneplő közönség jelenhetett meg, akiket a kornány nagy tánfel^án a tettiplofei’ről egy emelvényest helyezett A koronázási aktusra odaérkezett^ a királyra teljesen hasonlító tisztet a kormány kísérete mellett vitték a koronázó, temsal?zmba, ihol a megfelelő ceremóniák között mertént a koronázás. A korona koronáskor az ideges tiszt fejéről leesett és hírek szerint el is tört. A koronázás után katonai diszmenet fejezte be az aktust, mely után a kormány és amegkoronátt sietve távoztak a koronázó városból. A román korona orosz kézben van. A román királyi koronát még a háború alatti árnyra kelt hírek alapján az oláh nemzeti bank kincseivel és pénzkészletével 1016-ban a román kormány sietve Oroszországba vitette. A kincsek a koronával a bolsevizmus kitöréséig Moszkvában voltak, ahol köztudomás szerint minden Leninék kezébe került, így került volna a román nemzeti bank érckészletével együtt a román királyi korona is a Mieevíkok kezére, akik a világsajtóban többször napvilágot látott Tibek szerint a román királyi koronát beolvasztották ’’és a román nemzeti bank aranyaival együtt az egészet a propaganda-alaphoz csatolta és el is költötték volna. Az oroszokkal pedig tudvalévően a Román aranylap és nemzeti kincsek viszsisahozatalát illető tárgyalások nemcsak a koronázás napjáig, de a mai napig és valószínűleg a jövőben is eredménytelenek maradnak. Nem volt mit tennie mást a kormányzatnak, minthogy az idegenben maradt korona helyett egy uj koronát készit fes cer, mellyel azután megtörtént a gyulafékórvári koronázás. Most, hogy a besszarébiai kérdés erősen nyugtalanítja a kedélyeket, másrosat aromán belponttikai helyzet súlyos és katasztrófáisan fenyegető vol, a gyulafehérvári koronázás és a útkorona Ügyre újra beszéd tárgya egész Romániában és Erdélyben. Nagy viták folynak arról, hogy engzedelmessel tartoznak-e a hadsereg tagjai Ferdinánd Idrálynak, aki az intarállos hiedetettjét meggyőződés szerint személyesen nem volt jelen a koronáláson és így a szemében kérdéses, hogy az új alkotmánnyal bíró Romániána Ferdinánd fartály lehet-e teljhatalmú ura és katonai parancsnoka. E kérdések mindenesetre egészen biseő ügyei Romániának és az általuk jelenleg megszállva tartott területt népének. Lehet, hogy csupán babona, vagy felelőtlenül terjesztett és köztudatba átment híresztelés a gyulafehérvári koronázásnak ez a formája, de mindenesetre érdekes a román politikai viszonyokra gondolkodására és kild berendezkedésére jellemző tünet, hogy a gyulafehérvári koronázásnak ez a formája gyökteret verhetett a nép képzeletében és a román és erdélyi kitsivétemény refektes részében. Csodálatos gyógyulások, mitt Lourdesben járt két tizedi nyomorék, héttel ezelőtt két nyomtorék titenházi ápol — akiken már az(orvol tudomány nem segített '*h a hitbbrt vetett erős bizalommal indult útnak Franciaországba, Lourdesba, hogy gyógyulásukat a szent forrás erejével crondilsák. A két nő a napokban érkezett vissza Lourdesből, akiken, csodák csodája, a Mária forrása szintén segített, bár még nem teljesen egészségsek, de fájdalmaik is szenvedéseik elmidtár, s ma már mind a ketten életvidámak és boldogok. Battancs Erzsébetnek hívják az egyik ■nőt, aki, 38 éves a ezelőtt 10 évvel vitték föl a Szegényházi ápoltak közé. A másik nő Svéda Julianna 37 éves 8 .öt évvel ezelőtt kapott helyet az intézetben. A messzi zarándokútról visszatért nőkkel ma délben alkalmunk volt rövidebb ideig beszélgetést folytatni, akik csodálatos gyógyulásukról örömmel adtak felvilágosítást. A hűvös folyosón nagy fonott székben ül Battancs Erzsébet, aki intelligens s tanult nő benyomását kelti már az első pillanatban. Mint elmondotta, sokat kell ülnie. A lábai, szetei a szó legteljesebb értelmében nyomorékok. Tizennyolc év óta — mint mondotta — Szoracsuzban szenved. Minden orvosságot végigpróbált jpár, de eredménytelenül. Az orvosok utóbb már gyógyíthatatlannak minősítették. — A Handó fájdalmaimi voltak , sokszor sirtaná a szenvedések alatt. Voltak napok, amikor felént tudta hi tenni az ágyból. Állandóan meggörnyedve füldögéltem ezen a helyen. A nyári hónapokban szenvedtem legtöbbet. llyenkor rettenetes égési fájdalmakat éreztem' a bizontjaimban. De most, hála tegyen a Boldogságper Sanznek, nem érzek semmi fájdalmat ^éSZségesi^k vidámnak érzem' maga^ s már ijastSan ella sétálgatok minden segitság nélkül. — Két nap , két éjjel utaztunk -Szakította félbe a beszélgetésünket óvoda Juliánná, ahol súlyos szemiidegsorvadásban szenvedett. — Az út fáradalmait tegsem éreztül, s anélkül, hogy pihentünk volna, dolgosan siettünk MMa forrásához Lourdesba. Mint elmondotta, szintért csodás gyógyulást tapasztalt. Eddig még waik fényérzéke sem volt . Örölk sötétség borult szemetbe. Most ^ meg tudja érezni, hogy mikor kél a nap, mikor van napsütés s mikor van hoM'ril^os éjszalái. — Sokszor olyan fény villan el Szemeim előtt, — mondotta ■“ hogy önkénytelenül iS azt az érzést kéri bennem, hogy mosit eg^asen látni hgcik. ElnondottáSc v%ül, Lourdest rengeteg külföldi kereri föil. Előkieső urak és urh^yek versenyehiek egymással, hogy egy, nyontor^ot saját kazeikkel vezesseturid a csodaforráshoz. Szolga nincs. Turisták és pénzemberek viszl hordis' ágyakon a gyógyulást váró betegeket a CSodatévő forráshoz, ahonnan százával térnek vissza a betegek a saját lábaikon teljesen gyógylltan, így elmondoták, hogy egy 13 éves belga gyerek, aki, gerincsorvadásban szenvedett, zokogva az örömtől dobta el mankóját, amikor a pap a körmenet után az Oltáriszentséggel áldást osztott a nyomorékokra. Egy 35 éves tüdővészes asszony, akit hordágyon vittek a menetben, özönítót sugárzó arc'«. cal kiáltott föl, amikor a forrás vizéből egy kortyot ivott. Visszafelé már a saját lábán ment ételvidáman, minden segítség nélül. — Azt is tessék még megírni, — mondotta Battancs Erzsébet — hogy külföldön mindenütt sokkalta nagyobb és bensőbb a vallásos érzés, mint nálunk. 36n!3önl Hapliefen szerelmi regény 2 részben, emnyszerrel fl Bozzd IRozi »DrdgaftS« filmjeiből, Budapestet megelőzően. MorsKó-mozi Telefon 1185. Jul. 2—3-án, szerdán—csütörökön EDIE POLO-val a főszerepben« A dsungel bestiája Izgalmas amerikai történet 6 felv.*ban. Egyidejűleg PAUL HARTMANN főszereplésével . A lakatlan ház Defektívtörténet 6 felvonásban. Előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor. Megölte önmegát és gyermekét, a Tiszaroffról Jelentik! Véres dránja játszedött le aTiszaroff községhez tartozó Pusztagyerffán. Vasárnap reggel id. Koivács István földmives a htázában lévő[ másfüil Szobába nyitott be, hol a földön holtan találta a Martinova Tatjána nevű 29 éves orosz nőt és a saját 10 éves kiS fiát, Ifj. "F. Kovács Istvánt. Mindkettőjüknek el volt vágva a nyaka borotvával. Azonnal értesítette a csendSrs^et, kik a nyomozást bevtezett^. Id. F. Kovács Istvánnéra hárult a gyanú, de tagadásával szemben eddig semmi bizonyít^ nem' kterült fel arrr^ hogy^^a J követte volna el a gyilkosságot. Az eset előzményei a következők: Id. Fi I Kovács István a háború elején bevonult katonának, majd hadifogságba esvén, hadifogságából hazatérve, egy Martinova Tatjána nevű 29 éves orosz nőt hozott magával, akivel azóta vadházasságban élt. Felesége, ki több rendbeli bűncselekmény miatt elitélte a márianosztrai fegyintézetben büntetését tételőtte, a napokban kiszabadult és hazajött. Ekkor id. F. Kovács István közölte vadházasával, Martinova Tatjánával, hogy most már reá nincs szüksége, majd haza fogja küldeni. Az orosz nő ezért nagyon elkeseredett s valószínűleg elkeseredésében és bosszújában vája el előbb a kis fiú nyakát egy éles borotvával, majd utána a magáét is. A magyarok elnyomása Erdélybeni Bukarestből Tegnapmegjelent egy közoktatásügyi miniszteri fevelet, amely úgy intézkedett két héttel az érettségi vizsgálatok előtt, hogy az idei érettségi vizsgálatokon a felekezeti középiskolák tanulói is kizárólag oláh nyelven érettségizhetnek úgy a szóbeli, mint az írásbeli vizsgálaton. Az érettségi biztosokat ezentúl a földmivelésügyi (?) miniszter küldi ki ,s nem a felekezeti hatóság. A rendelet teljes egészében kizárja az anyanyelv használatát és román nyelven való tudományos munkálkodást kíván a növendékektől. A tanfelügyelők közölték a jelentkezőkkel, hogy a felekezeti iskolák növendékei vizsgadíj címén 1000 lejt tartoznak fizetni, holott az állami intézeteknél ilyen vizsgadíjról szó sincs. Ugyancsak ennek a hétnek szennzációja az, hogy Angsletku miniszter elutasította a nagykárolyi piaristák felebbezéseit atán, hogy a tankerületi fősigazgató a konzódusokat elnekvirálja. Tisztelettel értesítem az igen 4-én megnyitom. CvA/vl TnllAn tisztelt iarostársaimat. hoizy KCl CSKviiCdClllClSsgiyea pArtfpre&st kéti léVllClNI Kelemen-u. 8/ Telefoni 7—94.,