Szegedi Friss Ujság, 1929. január-március (30. évfolyam, 1-76. szám)

1929-03-12 / 61. szám

.szfeOEPi mim V3Hja naNhifi 12. A szegedi kisiparosság panaszai. a Kamarában. A szegedi iparterbü­let a fegatióbrei­en.egy ülésen — mint ismeretes —e­l­­h­atározta, h­ogy mind­en­ hónapban nagygyűlést tart, amelyen azokat a panaszokat­­és sérelmek­et vitatják meg, amelyek legsulyosabb­an érintik az iparosságot s egyu­ttal megbeszélik,­­hogy hogyan orvosolják az elhang^­tott panaszokat. Az első í­­lást vasárnap délelőtt tar­tották meg a Kamarában, amelyen Körmendsy Mátyás felsőházi tag elité­­léslt. Nagy éraddőd­és mellett az el­­nö­ík első^iban is rámutatott a nagy­gyűlés céljára. Vázolta a három leg­nagyobb m­arosproblémát. Az első a­lforgalmi adó, a második a kereseti adtó é s végül hartiktak a társadalom­­biztosító intézet­benti panaszok. Elsőnek Monkovitz Lajos sajtalt fel, aki a n­övekvő munkanéliliséget tet­te szjoszá. Rámutatott, hogy a közép­­osztály teljesen el van adósot­va s ezt elsősorban is az iparosság érzi pn.:® a Ic­gidMian. Ez a tönet — mon­­­«totta — általános jellegövé vált, hogy arra kell gonebl­urfe, állitsuk­­­v issza HZ adósok börtönét. .Szóvátette R ti’­­vesen, de jóhi­szemilen l­élyegzett ár­­ftj.inlatok ügyét. Indítványozta, hogy az ipartestület keresse meg az or­szág kamaráit és ipartestületetí­s­ölé indítsanak akitét az állami munkálatokra benyújtott bélyegléörtele­­zettség megszüntetésére. Válaszul Körmendy Mátyás beje­lentette, hogy­ a kere­skedelemügyi mi­­ni­szter éppen most­­adta ki a fcöz­­■­/.állításokra vonatko­­ó szabályrende­let terv­ezetet, amely még szigorúbb rendelkez­é­sek­et tartalmaz. Igy’ pél­dául az óvadékot csakis készpénzben isijet majd letenni. Értékpapírokat az á­llam nem fogad el, ami annyit je­lent, hogy nagyon sok iparos 2—300 pengőt esetleg h­­ónapokig lesz kény­telen nélkülözn­i. Ami pedig az aján­latok bélyegilleti­ kérdését illeti, ez annyira nincsen szabályozva, hogy erre vonatkozólag kérdésére a pénz­­ügyigazgatóságon sem tudtak hatá­rozott választ adni. Moskovitz La­jos indítványát intén­é magáévá, tette. Ezután Schhiad­l Gyula szólalt fel, aki kijelentette, hogy magasabb he­lyeken a válság­díját az iparosság szervezetlenségében látják. Ő azonban kétségbe vonja, hogy egy ország ipa­ri életének kalakulása és felendülése csak a­­szervezkedéstől függ. Ennek a gyűlésnek — mondotta — csa^f: az lehet a d­ója,­­ko gf felkiácsol» és fi­­gyelenesitesse az­­állami gépezet gé­pészét, h­iogy: baj, van! Mert a fő gépészierc az a főötdössége, hogy ne fönk vezesse a gépet, hanemi figyelje is minden rezgését. Végül rámutatott, h­­ogy a magyar kisiparosságnak fejövetelése van: 1. munkaalo­alom teremtése; 2. a jö­­vedelemnek megfelelő kiöeteher. Ez­után határozati javaslato­t terjesztett elő a társadalom­lártosifcó székház ih­letének gyors felütése érdekesen, mi­iután ezzel uj­­bb­ és nagyobb mu­­kaalkalmat lehetne teremteni. K­ör­mendy­ Mátyás rövid fejezesa­­lá­s után. Zombori Mihály néhány igen érdekes sérelm­et terjesztett elő. Go­mbó István annak a lávánsá­­gának adott kifejezést, h­­ogy a tár­­sad­almsb­iztosító új szellemet is hoz­na az új épültébe. Spitzer Sándor a forgalmi­­idő kií­­télt panaszokról b­­eszélt. Marosán Emil a sseregsegély­ző au­­ton­­ómiájának a vissza­állításáról be­szélt. Katalin Alub­u­s, Kiss Géza, Metz­­gern Péter és K­ámiendy Mátyás fel­szólalása után a nagygyűlés véget ért. A VI. kerületi Kossuth Pártkör évi közgyűlése. Táviratilag üdvözölték Klei­e J All­eix kultuszm­inisztert. A VI. ker. Kosssuth- pártk­ör vasár­­nap délután tartotta meg a tagok nagy érdeklőd­ése mellett évi kíszgyű­­lé­sét. A kör ülésén résztvettek­ a társ­­körök elnökei majdnem teljes szám­ban, hogy ezzel is doku­mentálják a külvárosrendező mozgalomban egy­e­­rült körök összetartását és erejét. Az ülést Petrik Antal nyitotta meg, aki röviden rámutatott arra, hogy a kör tevékenységéb­en nagy aktivitást fejtett ki és a vár­osi politikai esemé­nyeknek több alkalommal m­egind­i­­t fija volt. Gruber András ezután Rákosi Je­nőről szólt, mint a revíziós mozgalom s­zükéről és a magyar lelkiismeret szó- s nővéről, alit éppen akkor, Jimiscor legjobban szükségeljük, ragadott el körünkből a halál. Indítványára jegy­­zőkönyvb­en örökítette meg a kör R­ákosi Jenő emlékét és a körtagot, a be­szédét a gyász jeléül állva swall­­g­atták végig. Az évi jelentést, mely a kör tevé­kenységét vázolta, Csala Ferenc ol­vasta fel. A kör, régeiben, mint a kül­városi mozgalom vezető köre, fejtett ki igen értékes munkát, helyi szem­pontból pedig legszebb tevékenysége is kálvária-harangok beszerzése volt. A harangok a néma tájba uj életet, uj szint, uj hangot vittek és a kör­nyék lelki és hitéletét erősen fejlesz­tették. Palotás József pénztáros a pénztári, Török János a leltári és kön­yvtári jelentéseket ismertette. A kör Tótth János könyvtárosnak értékes munteá­­jáért jegyzőkönyvi köszönetet szava­zott, s tízuráig a tisztújítás következett. El­ök lett egyhangú felkiáltással: Pet­ii Ant­il, alelnökök­ Tutyác Zs­fi Istt­án, Rózsa István, igazgatók: Peres Vil­mos,­­S­árfi Emil, jegyzők: ifj. Bör­­csök János, Csala Ferenc, Gróf Kor­nél, Török Vente, ügyész: Sereghy Mátyás d­r., pénztáros: Csiszár Zol­tán, Ur­bán Sándor, ellenőr: M. Bör­­csök­ János, Léderer Vilmos, Besze Imre, könyvtárosok: Tóith­ János, Vá­radi Kálmán, Francz János, zászló­­gondnok: Szio­gi Lőrinc, zászlótartó: Balogh­ Vince, Hódi Vince, Szögi Il­lés, vigalmi bizottsági elnök: Abla­ka György. Választottak meg 62 vá­lasztmányi és 31 pótválasztmányi és 20 vigalmi bizottsági tagot. A közgyűlés nev­ében Petrik Antalt köszöntötte Gruber András. Méltatta nagy érdemeit a külvárosrendezés te­rén és kérte további fnntartó munkás­ságát. Petrik Antal megkiööszönte a várat­lan ünneelést. Rámutatott arra, hogy most, miután a városfejlesztés és vasépítés jegyében sikerült a polgár­ság Szen­ezése, a támadások özönét zúdítják ellene, így Wimmer Fülöp azt szeretné bün­tetni, hogy a külvá­ros villanyvilágítás káros. A balol­dali sajtó is sokat hadonászik. Ez nem kedvtelenü­l el, mert tudja, hogy az egyik oldalon a kisemberek érde­kével ezideig nem igen foglalkozott körök állnak, akiik most szeretnének maguknak népszerűséget szerezni, hogy az ifj törvényhatóságban be­kerüljenek. Kérte a kispolgárokat, tartsanak ra a megkezdett után akkor elérjük Nagy-Szegedet. A lelkes éljenzéssé fogadott beszéd után tagavatás követk­ezett. Az uj ta­gokat Petrik Antal einige üdvözölte , figyelmeztette a kispolgári köte­lezettségekre és a város érd­ekének szolgá­l­atára. A főör új tagjai a kö- v­ezett : Örd­ögh Józsefn­é, Böröcz Mátyás, Branscó Antal, Császár And­rás, Dobay János, Fodor János, Fü­­löp Jenő, Barcza Mihály, Gelity La­jos, Juhász Antal, Kalmár Márton, Mák Kálmán, Szegedi Aurél és Szabó Mátyás.­­ Az ülés Petrik elnője r­áírászav­ával ért v­éget Hétfőn délelőtt szezel fidromszdz manka*@ Rellfili fölvonult a vdroslidza elő s flinnlzdlz­­sért. A polgármester valamennyit munkához juttatta. Hétfőn délelőtt fél 10 óra tájban a szegedi és k­örnyéki munkanélk­ü­ liek felvonulást rendeztek a város­háza elé, ahol küldöttség útján mun­kát kértek a­lpolgármestertől. A fel­vonulás nagy meglepetést okozott, mi­után erről sem a rendőrséget, sem a város hatóságát előzőleg senki nem értesítette. Miután a városháza elé frod­uló hatalmas tábor célját az első pilla­­na­tban senki nem ismerte, a rendőr­­■ég azonnal pennanenciába lépett. Egy szakasz nyomban megszállotta a kapukat és a feljárókat s így csak a munkanélküliek küldöttsége mehetett fel Somogyi Szilveszter dr. polgár­mesterhez, aki a felvonulást az ab­lakon át szntén v végignézte. A küldöttség tagjai, akiket a pol­gármester azonnal fogadott, elmon­dották, hogy a hosszú kemény tél­i emídien­ megtakarított pénzüket föl­emésztette . Így több száz azoknak a szeg­y­enderdinek a száma, akik már hetek óta valósággal éheznek. A felvontató munkanélkülizéének­ egy része — mint továb­b­ előadták — a szegc-sicsöi­ nyérd falvakból jöttek be, h­ogy a város segítségét kérjék. A polgármester, aki teljesen átérez­­te a nyomorgó­k panaszát, nyomosan intézkedett is. Felszólítására az ösz­­szes munkanélküliek,­­akik csak be­fértek, nyomban bevonultak a város­háza udvarára, ahol közölték velük, hogy­ a város a lehetőséghez képest igyekezni fog mind­en embert munká­hoz juttatni. Azonnal inség-munkát rendelt el. Az összes városi hivatalok közölték, hogy az inség-munkára hány embert tudnak alkalmazni. A munkások irányítását a Hatósági munkaközvetítő intézte, összesen 38­­6 embert helyeztek el. Több jelentkező­sön akadt. A mérnöki hivatal 150 em­bert foglalt le magának, akclk­et utcák, parkok, árkok rendezésére és­­tisztításba fog felhasználni. A váró rolt főkertész a jelentkező csopor­t­ból 50 embert nyomban munkába ál­lított. Ezek a fák nyesésével és a levágott gallyak összeszedésével és a csomózással foglalkoznak. Egy két na­­pon belül munkához juttatják a töv­et is a hatósági közvetítő útján. A polgármester egyidejűleg a gal­ c­asági felügyelőséggel is érintkezés­be lépett, ahol azt a megnyugtató választ kapta, hogy áprilistól júliusig­ a szomszédos uradalmaknál, stb. szn­tén száz embert tud munkákr­a juttatni. Ezeket kizárólag cukorrépa termelésnél fogják felhasználni. A munkanélküliek felvonulása kü­lönben csendes, békés szánd­ékú volt, úgyhogy tüntetés, rendszavarás egy­általán nem történt. Az árvízemlékünn­ep­élyek részletes műsora. Az árvíz emlékünnepélyek részle­tes műsora a következő: Délelőtt 10 órakor az összes temp­lomokban ünnepi istentisztelet, a Fo­­gad­almi templomban Glattfelder Gyu­la d­r. meg­yéspüspök pontifikálásával. Rókuson Ereisach­ Béla k­anonok. Alsóvároson P. Schnei­der Vencel plé­­bán­ is, Felsővároson pedig Papp Bé­la úr. plébános mond­­misust. Az evangélikus templomban dicl­­előtt 10 órakor lesz istentisztelet, a­mely alkalommal Kutass Kálmán lel­kész fog prédikálni. A református templomban szintén 10 órakor Bakó László lelkész mond prédikációt az ünnepi istentisztelet keretében. A régi zsinagógában már vasár­­nap délután 6 órakor volt istentisz­telet és Ixin Immánuel dr. főrabbi tartott emlékbeszédet, kedden dél­előtt pedig Frankel Jenő dr. rabbi fog b beszélni. A gör. kel. szerb templomban dél­előtt 10 órakor ünnepélyes nagyenise. Délben fél 12 órakor a törvény­hatósági bizottság díszközgyűlést tart A díszközgyűlést Aigner Károly dr. főispán ny­itja meg, utána Somogyi Szilveszter dr. polgármester tart be­­széd­et. Az emlékbeszédet Gall Endre dr. kormányfőtanácsos, nyu­galmazott városi tanácsnok, mint az árvíz szemtanúja fogja elmond­ani. Délután 4 órakor a Dugonics-Tár­­sasá­g rendez emlékünnepet a város­háza közgyűlési termében a követ­kező műsorral: 1. Elnöki megnyitó. 2. A szegedi árvíz országos vonatko­zásban. Beszéd, tartja Glattfelder Gyula dr. Csanádi püspök. 3. Ünnepi beszéd. Tartja Klebelsb­erg Kunó gróf, Szeged országgyűlési képviselő­je. 4. Ünnepi óda. Irta Juhász Gyu­la, szavalja Földényzi László. 4. A sze­gedi árviz s az irodalom. Előadja Dézsi Lajos dr., a Ferenc József Tudományegyetem rektora. 6. Árvízi emlékek. Felolvassa Vigh Gy­ula ny, társulati főmérnök. 8. Szk­árt­ány a viharban. Irta Móra Ferenc, Telol- Vassa Szalay József dk., a társaság elnöke. Este 5 órakor ünnepi isten­tisztelet az alsóvárosi templomban Mária képének a hívek által adomá­nyozott aranykoronával való megko­szorúzása és a képjjel ü­nnepélyes kör­menet. Este a szính­ázban díszelőadás lesz. Színre kerül a »Dorottya« I. felvo­­n­ása, a »Szibéria« I. felvonása és az »Aida« II. felvonása. Műsor előtt Földényi László elszavalja Hercze.. f­erenc prológiát. Az Iparteetü­let elöljáróság­ ülése. Hétfőn, délután 9 órakor tartotta meg rendes havi ülését a kereskedel­mi és iparkamarában az ipartestölő­ elöljárósága. A segédlevelek kiosztása után Lő­­­rik Árpád intézett szép beszédet a­­ felszabadultakhoz, akiket becsü­letes­ségre, munka és hazaszeretetre bűz ,­du­tott. A szokásos jelentéseket hozzászó- I lás nélkül tiudom­ásul vette az elöl­­­járóság.­­ Az elnöki előterjesztés­e során­­ Takács Béla alelnök bejelentette, hogy mivel a város a kitűzött időre nem fizette meg a megváltási ös­-­s szeget, az elnökség kénytelen volt a házépítésnél felmerült kiadások ki­fizetése céljából kölcsönt felvenni. Gombos István szólalt fel és ki­jelentette, hogy bár szabó, d­e mint a házbizottság tagja, felülvizsgálta több alkalommal az építkezést. Vé­leménye szerint mulasztás történt az építkezés ellenőrzésénél, mert azt hi­szi, hogy használhatatlan, rossz mi­nőségű anyagot épített be a vállal­kozó az ipartestület székházáb­a. Az elöljáróság utasította az elnök­séget, hogy a fiázbizottságot hívja össze és az ügyet h­aladéktalanu­l vizsgálja ki. Több foly­ó ügy letárgyalása után .Az Ülés fél 8 óra után ért véget. .

Next