Szegedi Friss Ujság, 1929. április-június (30. évfolyam, 77-153. szám)
1929-04-02 / 77. szám
1*)29 április 2. A Dugonics Társaság ülése á llusvét Zwízfőjén tartotta a Dugonics Társaság a városháza közgyűlési termébben felolvasó délutánját, nagy és előkelő közönség jelenlétében. Szalay József dr. elnöki megnyitója után Czeizel János igazgató tartotta meg leblincselően érdekes székfoglaló Kazinczy-előadását. Utána Huszti József egyetemi tanár, szintén székfoglalója, Janus Pannonius XV. századbeli költőnk epigramaköltészetéről tartott akadémiai mveita ismertetést.Szalay József dr. elnök Berde Mária erdélyi írónő hét remek szép versét olvasta fel, majd a vendégként személyesen is jelenlevő költőnő tartotta meg előadását az erdélyi irodalom kialakulásától, küzdelmén keresztül napjainkig. Elmondotta, hogy mikor az oláhok bejöttek, több lelkes magyar asszony és férfi összegyűlt és megálapodott abban, hogy a magyarság eszméjét tollal a kezükben istápolni fogják. Budapesttől elszakitva, átlátták azt a borzalmas perspektívát, hogy irodalom nélkül az erdélyi magyarság elveszti fajiságát, nemzeti eszményeit s ezért folóiratot alapítottak. Nem voltak azonban iépik, költőik, mert hiszen az összeomlás előtt a tehetségek Budapestre gravitáltak. Pályázatokat hirdettek tehát költői és egyéb irodalmi művekre. Tervük várakozáson felül sikerült. Egymásután jelentkeztek a ma már elismert erdélyi írók, egymásvitán bukkantak fel főleg az irredenta gondolatán keresztül napfényre a számtalan magyar tehetség a névtelenség, az ismeretlenség ködéből. Azonban lapjuk, a »Zordi Idők« a részvétlenség folytán mégis alig-alig tudott érvényesülni. Min mindig és mindenütt Magyarországban, úgy itt is csak a szegény emberek támogatták a lapot, a gazdag emberek nem törődtek vele. A lelkes gárda azonban kitartott. Erdély különböző városaiban kulturestéket rendeztek, amelyeken elismerték őket, összeforrtak közönségükkel és amelyek jövedelméből prótolták a lap előállítási költségeit. Fentartották a lapot, ameddig csak lehetett. Amikor a lap megszűnt, akkor is tovább dolgoztak s egy lelkes fiatal erdélyi arisztokrata. Kemény János báró felajánlotta ősi kastélyát az erdéli íróknak, ahogl azután megalakult az erdélyi Helikon. Ekkor már ment minden a maga útján, az erdélyi irodalom megerősödött, az erdélyi írókat kezdték a csonkahazában is ismerni, majd elismerni. A kiváló írónő nagyszerűen felépített beszédjét a Dugonics-Társaság közönsége meghatottan, hosszantartó tapssal köszönte meg. Dilbrecen város hatalmas invitítíst gyümölcsöst létesít. Debrecen városa 175 holdas mintagyümölcsös létesítését határozta el és ezen a területen, mintegy 60—60 ezer gyümölcsfát akar elültetni. A város tanácsát erre az elhatározásra az a körülmény bírta rá, hogy eddig a 175 hold területért 14 ezer pengő haszonbért kapott mindössze, a földbérek csökkenése miatt azonban ez az összeg is közeljövőben még kevesebb lenne. A gyümölcsös haszonhajtása 10 év után kezdődik és az megejtett számítások alapján, hat gyümölcsös teljes termést hoz, évi 250—300 ezer pengő jövedelmet remélnek. « Az anyagi előnyökön kívül azonban ez a gyümölcstelepítés abból a szempontból érdemel különösebb figyelmet, hogy létesítésével példát mutat Debrecen az Alföld népének arra, hogy a gyümölcstermelés milyen szép hasznot hozhat» SZEGGEDI FRISS ÚJSAG Húsvéti locsolkodás. Az idei húsvétra csúf, hideg, szeles idő köszöntött. A házak tetejéről kéményeket, cserepeket, díszítéseket sodort le a szombat éjjeli szélvihar. Kormányos utca 22. szám alatt, ahol napok óta folyik az építkezés bent az udvarban, a vihar ereje az újonnan épült ház tűzfalát ledöntötte. A szokatlan szélvihar különben mindenütt nagy károkat okozott. A kellemetlen időjárás az orrban nem váratlanul jött, mert a szeszélyes, viharos nagybőjti szél tisztán csak megismétlődött. A nép ezt nagybőjti szélnek nevezi s húsvét előtt egy héttel szokott föléledni. Mire a húsvéti ünnepek bekövetkeznek, a nagybőjti szél elvégezte feladatát, így volt ez mindig, valahányszor a húsvét április 8—10—12-re esett. Tehát a nagybőjti szél a rendes időben érkezett meg, csak a húsvéti ünnepek köszöntöttek be a naptári számítás szerint — hamarább". A kellemetlen, borús időjárástól eltekintve, a húsvéti ünnepek még jó sangulatban ringatták az embereket. A kávéházak, vendéglők, mozik s az összes szórakozó helyek megteltek. Husvét másnapján vig kurjongatásokra, zeneszóra ébreett a város. A lányos házaknál már a kora reggeli órákban ébresztőt fújtak a mamák. Az aranyifjúság jószagú, illatos vizekkel, kipirosodott arccal autókon, bérkocsikon, gyalog, később egymásba kapaszkodva róták az utcákat. Ahol a legények vödörreldolgoztak, ott alig, meleg kacaj helyett sikoltozás hangja töltötte be a házat. Különben nagyon régies illatú volt a város. A kellemes parfemnulat csak nagynehezen bírta legyűrni a törköly, a siller és a jó homoly gőzt, amely ott ködösödött mindegyik locsolkodó ajakán. Nagyon sok arany- és örökifjú odahaza a sonkásasztalnál élvezteát a susvét örömeit sajkbiggyesztéssel fordított hátat a régi tradícióknak. Pedig mennyi szépség, mennyi érdekesség van benne, s ami a legfontosabb, mennyire összefügg a locsolkodás a húsvéttal. A legtöbb ember, amikor húsvét Hétfőjén zsebre csapja a parfömös üveget, nem tudja, sőt fogalma sincs róla, hogy minek az emlékezetére megy locsolkodni. A gyerekek azért mennek, mert fényes rézkrajcárokat, a nagyobbacskák 20 filléreseket kapnak. A legényekmegtisztelnik a szépséges hajadont, a menyasszonyt, a választottat. Az öregek viszont megszokásból. Húsvét másnapján úton-útfélen hallani lehetett azt a kijelentést, hogy: »ma már nemi divat locsolkodás«. A valóság pedig az, hogy a divatfiak nem tudják, hogy a Húsvéti locsolás szoros összefüggésben van a Megváltó feltámadásával. Ugyanis, amikor Jézus feltámadt, a szent asszonyok elindultak Máriával és Magdolnával a szent sírhoz, hogy az Isten fiáért imádkozzanak. Amikor az üres sírt megcillantották, a csoda hatása alatt az asszonyok közül többen elájultak, a közelben tartózkodó katonák kőkorsókba gyorsan vizet merítettek és az asszonyokat fellocsolták. Aki még nem tudná, ennek az emlékezetére maradt fenn a húsvéti locsolkodás. Tehát nem divat, hanem tradició, amelyet minden kereszténynek ápolnia kell. (ká.) Belvárosi Móri Április 2, 3-án, kedd, szerda bemutatjuk Schnitzler világhírű regényének az Elza Misasszofi? 10 felvonásos filmváltozatát. A film főszerepét: ELISABETH BERGNER Ezenkívül a legújabb líraiéi, címadások kezdete hétfőn 3, 5, 7, 9, hétköznap 5, 7, 9 órakor. A román kormány rendelete Kolozsvárról jelentik: A csikvármegyei tanács állandó bizottságának legutóbbi ülésén Tetis vármegyei prefektus előterjesztette a Maniu-kormány közoktatásügyi miniszterének egy bizalmas rendeletét, mely szerint a kormány nincs megelégedve azzal az áldozatkészséggel, amit a székely megyék a román iskolák alapításánál és támogatásánál tanúsítanak. Pl rendelet megállapítja, hogy miutána székelyek eredetileg románok, a kormány és a hatóságok egyformán tartoznak visszarománosításukat előmozdítatni. Ennek érdekében fokozni kell a székelyföldi román iskolák számát, amely célra a vármegye biztosítja a szükséges fedezetet. A rendeletnek azt a történelemhamisító megállapítását, hogy a székelyek román eredetűek volnának, az erdélyi sajtó nagy felháborodással utasítja vissza. A lapok hang,súlyozzák, hogy a Székelyföldön már eddig is isméletlen eszközökkel (névjegyelemzés, kizárólagos rontrán oktatás stb.) kísérleték meg a Lakosság románosítását. A Maniu-kormány új rendelete arra vall, hogyezt a románosítást most még erőszakosabb eszközökkel fogják folytatni. Csikmegyében már eddig is hatvannégy magyarul egyáltalán nem tudó román tanító működik, holott a lakosság tisztán magyar. lé.Fizítik a vatikáni lillam ércpénzét és levélbélyegét. Rómából jelentik. Hír szerint a vatikáni államtitkárságot átszervezik. Az eddigi két osztályt monsignore Borgondíni Duca vezetése alatt fogják egyesíteni, aki az államtitkári címet kapja. A pápa annak az óhajának adott kifejezést, hogy ezentúl a vatikáni palotában csak a pápa és az államtitkár lakjék, a hivatalokat telepítsék ki és a palota többi része ezentúl reprezentációs célokra szolgáljon. Bolognából jelentik: A pápa megbízta a vatikáni múzeum numizmettikai osztályának vezetőjét, hogy készítse elő a vatikáni állam levélbélyegeinek és ércpénzének készítését. A bélyegek első sorozatán a pápa arcképe,, a többieken a vatikáni város nevezetességei láthatók. — Új mínkincseiket találtaik a luxori királysírokban, Londonból jelentik. A luxori királysírokban talált műkincsek közül újabban a következő érdekes darabok szeriltek a kairói múzeumba: egy színes mozaikgyöngyökkel hímzett lábzsámoly, amelynek himizése két fekvői alakot ábrázol annak a mondatnak jelképére, hogy: »Ellenséged zsámoly legyen lábad alatt.« A műkincsek között van továbbá számos himizett kesztyű, papucs, egy díszes élelmaiszertarsoly, benne egy 3200 éves kenyérrel, egy tűzgyújtó-készülék, amelyhez hasonlót egyes barbártörzsek ma is használnak, valamint egy arannyal kivert sarló, amelynek éle finom színes üvegből van. KorrólZo5Kf. Apr. 2, 3, 4, keddtől-csütörtökig Budapesti megjelenés előtt bemutatjuk a berlini DEFU filmgyár 7 felvonásos vígjáték attrakcióját, LUXUS VONAT című filmet, mely Hennant színdarabja után készült, s a nagyvilági élet örömeinek és keserveinek káprázatos tablója. A főszerepeket: Verebes Ernő és Dion Grállá alakítják. Ezt megelőzi a STEIER DAVOSRÓL készült csodálatosan szép természeti film. Előadások kezdete hétfőn 3, 5, 7, 9, hétköznap 5, 7, 9 órakor. hírek. — Melegvízkút Békéscsabán, Békéscsabáról jelentik. Az Erzsébethely nevű városrészben hetek óta artézikútfúrásokat végeztek. Szombaton reggel a fúrásokat siker koronázta: körülbelül háromszáz méter mélységből bőséges melegvíz bugyogott fel. A melegvíz hőfoka 38—40 fok között van. A város vezetősége úgy tervezi, hogy1 sírosrészi mOL-busz utcájában vízvezetéki csöveket fektetnek le, hogy a melegvizet bevezethessék a lakásokba. Békéscsabaa városrész főbb útvonalain már régebben több fúrást végeztetett, így a gőzfürdőnél is, hogy természetes hőforrást kaphassanak, de az eddigi fúrások sohasem jártak eredménnyel. — Zsidó cserkészünnepély. A szegedi zsidó cserkészcsapat első nyilvános bemutatkozása a legteljesebb siker jegyében zajlott le. A hitközség nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség nagy élvezettel hallgatta a kis cserkészek szavalatait, kedves színdarabjait, monológjait. A cserkészek ünnepségén résztvettek a várospalotai cserkészek is, akiket délelőtt Kránkői Jenő dr. rabbi, a szegedi zsidó ifjúság lelkes vezetője üdvözölt. A délutáni ünnepségen a vendégek rajparancsnoka. Blum Miklós nívós előadást tartott a cserkészmozgalomról. Sebes Tilminak magánszámaival volt nagy sikere, különösen a magyar cserkész dalával. A cserkész vegyeskar énekelt, a szavalókórus több magyar nótát adott elő. — Mesterséges szem. Bécsből jelentik. A műnökegyesület üléssén szenzációs hézről és annak állítólagos pom eredményéről számolnak be. C .tlgruber József mérnök olyan villanyos készüléket szerkesztett, amelynek pótolni kell a szemet. A feltaláló állítása szerint a mesterséges széna villanyos árama olyan hatást gyakorol az agyra, hogy abban a látás érzetét kelti. A mesterséges szemet, működését a rávetődő fénysugarak szabályozzák. A mesterséges szemet szemüvegként viseli annak a tulajdonosa, csak annál nagyobb méretű és körülbelül úgy fest, mint az elképzelt Marslakó szeme. A találmány jelentőségétől eltekintve azért is érdekes, mert nem orvos, hanem elektrotechnikus találmánya. A találmány híre úgy műszaki, mint orvosi körökben óriási feltűnést keltett. Egyelőre azonban tartózkodással fogadják az óriási here erejű és századunk legnagyobb találmányának ígérkező mesterséges szem hírét. — Gyermekbarátok bálja a KasSban. A Munkás Gyermekbarát Egyesület húsvét vasárnap este 9 óra, kezdettel nagyszerűen sikerült bálát rendezett a Kass nagytermében. Pi bálon, amely úgy erkölcsileg, mint anyagilag meghozta a gyermekbarátok számára a megérdemelt eredményt és a több száz főn mulató sereg a késő reggeli órákig a legjobb hangulatban maradt együtt. — Egy angol siámairó a román, politiifról. Beverley Nichols, egy fiatal angol drámaíró, akinek The Stag című d Arabját most próbálják a Globe Színházban, a minap egy, amerikai újságot kapott, amelyben a következő budapesti jelentésütt olvasható: »A Romániából kiutasított idegenek száma most megszaporodott, Sherwood Anderson íróval.« A drámaíró kijelentette, hogy tévedésről van szó, mert a kérdéses időben éppen Newyorkból hazafelé tartott az Atlanti-óceánon. Viszont azonban — jegyezte meg Nichols — a velem azonos nevű urnak a kiptasítására megvan a magyarázatom: én tudniillik Szenvedélyesen tiltakozom azok ellen a larbár eszközök ellen, amelyekkel a román politikusok élnek Erdélyben. Néhány évvel ezelőtt különben egy román kém rám lőtt Athénben, így már értem, hogy kerültem bele az egész afférba ...