Szegedi Friss Ujság, 1932. január-április (33. évfolyam, 1-104. szám)
1932-02-26 / 49. szám
12. február 26. SZEGEDI FRISS ÚJSÁG Sirius még további hidegeket jósol. A hosszú tél futár túlságosan láperítette az embereket. Nemissala a sok tizzelő költséged sujtjálól a lakosságiot, íte a téli és tavaszi munkálataidat sem lehet ujlagkezldteni. Sirius időjós nolég Cirusl is további hidegeket jósol. Egészen március közepéig. Közlése az időjárás változásairól a következő: Február 20-tól némi enyhülés igérkezii/fc. Felhősebb és wlt, helyenként hó, eső a megállapitásainn. A többi napokban nappal enyhe, éjjel erős fagy. 25—29. között pár kritikus napunk lesz, amely Európa nagy részére kiterjed. Ez a poiitikus idő miindent jelez, hó, eső, vihar stb. lesz. Márciusiban már kissékedvezőbb idlőjárást várhatunk, csak 9—15-ig kritikus az idő, hó, eső, vihar stb. Márciusban egyes helyeken már zivataros esőt állapitok meg, 20., 21., 28. 29.én. A több napok ikedvezőbbek lesznek. Ez évben igen Jó fierniiés ígérkez-ik [mindenből, buza, rozs, árpa stb., kukoldcíiból, Valamint hüvelyesellemfényből. Április 16-ig semimiiféle hüvelyes vesemínyt ^sVemni nelmi szabadi, intert 9— 14 körül éjjeli fagy igérkezik. Májusiban már neim kell fátni siejirj ! Fagyossssentektől, senni az Orbántól, nelmi bozlnak fagyot. Borús, esős idő jön. A tavasz és nyár elsős zivataros jellegűnek igéi íkiezik, különösien június 15-től számos helyen nagy zivatarok lesznek Európa több részében. Elfogták a falusi fekete álarcosokat. Kiskőrösről jelentik: Pejó András borbély és egy asztalossegéd társa. Sükösd községben fonfosztották el a Btcai katholikus temprofiji pesenyét. Betörtek a Hangya Szövetkezet üzletiébe is, ahonnan 250 pengő készpénzt, nagymennyiségű szilvart és cigarettát vittek el. A betörők, hogy a gyanút kitereljék magukból, a Szent Antalperselyben a k következő levelet hagyták hátra: Tisztelt plébános úr, a pénzt elcipeltük nagy nehezen. A harangoztát ne gyanusítsák, miért a pénzt mi vittük el, többen társaik. A fekefe álarc. Nagyobb nyomaték kedvéért a Szt. Antal szobrára még egy fele kezet is rajízoltak a betörők, akiket a csendőrség hamarosan enyormozott. Letar-otatásuk során három revolvert is találtak náluk. Zalában elsőrendű szénre bukkantak. Börzöncéről jelentik: A zalamegyei Börzönce idők község határában, Pálfy Déres földbirtokos pusztáján a gazdasági cselédek ásások a Tkahná Valfce- szénre bukkantak. Fűteni próbáltak vele és a prék kielégítő eredménynyel jártak. A cselédség közölte tapasztalatait a földbirtokossága, ezután szakértőkkel vizsgtatta meg a helyszelert. A vizsgálat erediményeig alapította, hogy elsőosztályús felfedezéséről van szó, amely 3400 kalória minőséggel felülknlálja sok csontca magyarországi kőszén értékét. SPORT. Torna. A korábbian elhalasztott déli kerületi csapatbajnokságokat, u. m.: Ifjúsági, február 27-én (szombaton) 8 órai kezdettel, szenior tgyanaznap este 7 órakor rendezi meg a MOTESz déli kerülete a lófeusi romnacsarnokban. Mint már jelentettük, a versenyre belépődíj nem lesz, mivel propaganda célt szolgál. REGÉNY. A szegedi vár kazamatái. — Történeti regény. — A Szeged! Friss Újság számlára irta: Fejérváry József 297 UUnnyomn llot. — Köblös, jó öreg cimborám! — kiáltott felé a csendbiztos. Annak a vadembernek pedig erre a bánáti az egész teste megremegett, az arca eltorzult és most valóban olyan hang tört ki melléből, mint a vadállaté. De ez a hang ma is emberi volt, ösztönös, vergődő, de kétségbeesett és segélyt kérő sivalkodó hang. — Mit akar itt az úr? Miért zavarja az előadást? — ripakodott Klemm Jusztinra az igazgató s a berkülesek nagyon fenyegette magtartással furakodtak mellé. — Efremin Jusztin nem félt a támadástól, de itt, a nagyközönség előtt és Kolozsvár hatósága jelenlétében nem tartotta szükségesnek az erőszakos beavatkozást. Különben is már ott volt mellette a főbíró úr, kinek jelenléte és tekintete csendjet parancsolt, ő maga vizsgálta meg az ügyet is. — Nagyságos uram! — mondotta Klemm Jusztin —, én az emberiesség nevében tiltakozom először ! Másodszor pedig ez a szegény sserencsétlen ember az én lovászom volt. Tehát kiadatását, szabadon bocsájtását kérem. — Tudja uraságod igazolni magát? — Tessék! Itt van a metdázótevülem! — szólt Klemm Jusztin és igazolványát átadta a főbirónak. — Nyári parancs volt, melyben az állt, hogy az ország minden zsandára és minden hatósága ennek az embernek támogatására lenni tartozik. Erre a felvilágosításra a főbiró nagyon nyájas lett és maga hirdette ki a dolgot: — Uralmi, ebből az írásból tudtam meg, hogy ezen tisztelt vendégbenit üdvözölhetünk. A szsegedi csendőrkerület komiszárosa ő, Klemlin Jusztin ur, az országos Mrfí betyáröldöző, akinek neve mint a fehér zsandáré járta be az országot dicsőretesen. Mint a város főbirja, ezennel ennek a ketrecbe zárt embernek szabadságát visszaadom és őt magát Elemim Jusztin csendbiztos urnak a rendelkezésére bocsájtota. Egyúttal a cirkusz igazgatóját azonnal való kihallgatás végtt a zsandárkaszárnyába megidézetni! Siri csend volt, míg a főtisró beszélt, de csak azért, hogy azután frenetikus tapsban törjénd a tetszés. A közönség majd vállaira vette Klemlin Jusztint, aki azonban nem azzal Ue-rődött, hanem a szerencsétlen fogolylyal. A cirkulz személyzete most mire nem mert okvetelenkedni többé, hiszen a főbíró parancsa áthághatatlan, viszont a fehér zsandár húst ismerték. Magukba fojtották tehát mérgüket, sőt ők segítettek elszállítani Köblöst, aki most eszméletlen állapotban kelt a kórház egyik külön szobájába. Jóságos öreg orvos vette kezelés alá , legelőször is altatószert adott neki, mitől az ember mély álomra merült. Dózsa Mária először valósággal elájult, mikor férjét feltüntette, azután pedig odaült az ágya szélére és el nem mozdult volna onnan, míg a beteg magához nem tért Ez azontian csak napok múilva történt meg. Ekkorra már visszatért emberi ábrázata és kifakult arcán a szenviedléis ráncai feisimultak. Fején iszonyatos seb tátongott Tehát ez vette elméje világát. Vájjon mirerül-e talpraállitani, vagy örökre szegény őrült marad? Ez a gondolat szorította őszsze Klemlin Jusztin szivét és ez fojtogatta Dózsa Máriát. Klemm Jusztin voül azt ajánlotta az asszonynak, hogy menjen haza Tordára és ne jöjjön addig, míg nem üzen érte. Ezt mondotta az orvos is és Dózsa Mária szót fogadott A lelkében nagy változás történt ezen huszonnégy óra alatt. A hirteleni meglepetés először lesújtotta, de mikor azt a sápadt, szenvedő arcot ott a kórházi ágyon elnézte, megolvadt a szíve és most már könnyes szemekkel imádkozott és kérte Istent, hogy adja vissza urának az egészségét, neki pedig az urát. És mikor ideért, szive szinte felujjongott arra a gondolatra, hogy mennek vissza Szegedre. Hallgatják este a vonat fütyülését, aztán r^el elmesz az ura. Ő pedig váltja haza, számlálja a perceket s mikor kojygását meghallja, akkor megy eléje boldogan. Most már jókedvü volt és nyugodt a lelkiélben. — Édes jótevőnk — mondotta búcsúzóul Kleto Jusztufnnak —, gondoljon az szegény uramra! Ozienjen ha kell, én pdig várom szeretettel és aggódva. Nem is aggódva, hanem szent bizonyossággal, hiszen a kinek sorsa az ön kezében van, az jó helyen van. Az Isten áldja meg érte, S ez öt ujja folyó volt és mieg■ reszketett Klemm Jusztin kezében, öt nap telt el s Köblös még miindig önkívületi állapotban feküdt a kórház ágyán. Sebét az orvos megoperálta, de a láz, mely gyötörte, nagyon komor felhőket rajzolt az öreg úr jóságos arcára. Nem is kertelt, hanem megmondotta őszintén: — Itt csak az erő, az életerő segít és a jó Isten. Bizony kettő lett a kitűzött egy hétből, mikorra Köblös a krízisen átesett, azonban végre is győzött testi ereje a szenvedések fölött és egy reál felnyitotta a szemét. Klemm Jusztin akkor is ott ült az ágya lábánál. Csodálatos volt az az érdeklődés, ami felért az önfeláldozással is. A sok álmatlan éjszaka, amiit ott Virrasztott végig a beteg ágyánál, hallgatván annak deliriumos, lázas beszédét. De ebből, meg később cirkusz személyzetének kihallgatásából tudta meg az egész történetet. Azon a reggjelen, mikor a sándorfalvi után egy asszony szólította meg s kért tőle segélyt. Köblös nem vizsgálgatta az esetet, hanem ment kötelességszerűlen, pedig akkor csalták kelepcébe. Az erdő mellett megfutott előle egy betyárlegény, ő pedig üldözőbevette. A jánosszállási halmok között, ay útkanyarulatnál Babály Gyurkával találta szembe magát. Lövést váltottak, majd egymásnak rúgtattak lóval. Babály Gyurkánál egy vas félkérődarab volt és azzal két szörnyű csapást mért a ragyás fejére. Köblös arcát elöntötte a vér és aztán, hogy mi történt vele, határozottan nem tudta többé. Lova futott még egy haraig, ölt a nyeregben, azonban csakhamar lemaradt a lóról. A haramia pedig kocsira dobta s Köblös arra ébre föl, mikor a Wditeg víz csapott össze feje fölött. A Tisza huzámaiban volt. Ez térítette észre és az aetösztön ereje végső megfeszítésével felvitte egy üresen úszó hajóra. Élet-halál közt lebegett ott a Vizen s Orsóvá táján tették partra a tutajosok, mikor már látták, hogy semmi hasznát nem vehetik. A többi már azután a cirkuszigazgató vallomásából derült ki Köblöst az agyrázkódás megfosztotta elméje vitágosságától és ott csatangolt valóban, mint vadember az orsóvai erdőben, hol azután felszedték s eladták a cirkuszigazgatónak. Szinte hihetetlenül tűnt fel Klemlin Jusztin előtt ez a rettenetes történet, hogy a 19. .században még előfordulhat ilyen emberkereskedés és most itt van. Lassanként egy kis életpár költözött a ragyás arcára és felnyitotta szemeit: — Hol vagyok? — volt az első szava. — Jó helyen! — felelt Klemm Jusztin s odahajolt a beteg fölé. — A ragyás pedig nézte-nézte, azután elfordlitotta fejét és görcsös zokogásban tört ki. Ez azonban már az életnek a jele volt és az értelemé. S valóban másnap már felültárgyában a beteg. És beszéde összefüggő és értelmes lett. — Kedves jó gazdám! — mondotta — hát igazán te vagy, vagy ez is csak borzasztó álom, amiből föl kell ébrednem ? — Nemi álom', fiam', hanem valóság? — Valóság? Hát mi történt velem? Hol van az én kis feleségem? — Itt lesz nemsokára, itt lesz ? — felelt Klemm Jusztin. — S érzett a hangjából, hogy örvend és ez az öröm minden mellékgondolat nélkül való és tiszta. Üzenetére másnap csakugyan megérkezett Dózsa Mária. Az a jelenet, mely férj és feleség között ott, a kórházi szobában lejátszódott, még a fájdalmas jelenetekhez hozzászokott orvosnak szemeibe is könnyeké csalt. Tehát végre más újra révbe ért Dózsa Mária. Pár nap múlva elvitte urát Tordára, Kleiin Jusztin pedig elutazott Szegedbe. Mielőtt azonban elment volna, négyszemközt beszélt az öreg Dózsával — Kedves bátyám — mondotta —, ha pár hó múlva annyira felépül öreg pajtásom, hogy átríikelhet, lássa el minden jóval és bocsássa őket útra. Ígérem önnek, hogy Köblöst könnöm, biztos állásba fogom tenni, ahol többé nem lesz kitéve semmiféle veszélynek. Hogy pedig zavarba ne jöjjenek, ezt az összeget számukra önöknél letétbe helyezem s ezzel öt darab százast olvasott le az autó öreg elé. — Uram! — szólt elérzékenyülve az öreg —, hogy háláljam meg ezt önnek? Vagy hát miféle nagy pénz is ez? S mikor ideért, szinte elkomorult a becsületes homloka. Hiába, kezdett gyanús lenni az öreg előtt ez a feltűnő nagylelkűsz. Klemm Jusztin azonban olvasott a tetüntetéből és azért mosolyogva nyugtatta meg: — Csak tegye el jól azt a pénzt, uram! Vérdíj az, még pedig megérdemelt vérdijl Egy hírhedt haramia fejére volt foltűzve. Azéra a haramiáéra, akinek üldözése közben Köblöst a szerencsétlenség érte. Ha azonban ez nem esik meg, én nem fogom el talán soha azt a haramiát, így azonban ezer pengőt kaptam ,érte. Ennek az összegnek fele igazságosan is Dózsa Mária férjét illeti meg. Kvittek vágjunk! (Folyt. köv.) Verekedés közben levágták egy tömörkényi legény mindkét felét A tömörkényi községi csendőrőrsre egy félig eszméletlen ember állított be, akinek mindkét füle tőből le volt vágva. A szerencsétlen ember elmondotta, hogy Kovács Ferencnek hívják, tömörkényi gazdálkodó. Mikor a szomszédos községből hazafelé tartott, két férfi megtámadta, szóváltás után a földre teperték, majd az egyik támadó éles késsel levágta mindkét fülét. A súlyosan sérült Kovácsot beszállították a kórházba, ahol ápolás alá vették. Tőzsde. 100 pengő —Zürichben. Zürichi zárlat Páris 20.215, London 17.89, Newyork 513.25, Milánó 26.70, Berlin 122.20, Bécs —, Szófia 3.71, Prága 15.20, Varsó 57.45, Bukarest 305, Beld 9.05 A valuta és devizaforgalom záróárfolyama: 1 angol font 19.60—20.00 P, 100 csb 16 94—17 04 P, 100 dinár 10.10— 1018 P, 100 dollár 570.50—573-50 P, 100 francia frank 22-4—22-60 P, 100 zloty 63.95-64-45 P, 100 lei 3-48-3-54 P, 100 Ura 29.55—29.85 P, 100 márka 135.45-136.25 P, 100 silling —.------P 100 svájci frank 110-70—111.40 P Budapesti terménytőzsde. Búza 77 kgos 13.10, rozs 13.60, árpa 16.75, zab 22.50, tengeri 14.80, korpa 12.50 — A SZEGEDI FRISS ÚJSÁG telefonszámlai 12-52. és 22-62.