Szegedi Friss Ujság, 1932. május-augusztus (33. évfolyam, 106-208. szám)
1932-05-06 / 109. szám
máj lift 6. »KEDEDI FRISS UI81R SZEGEDI HOLME. A régi városháza óraműje és harangja* Tudjuk, hogy a város Janiert stuktíit épületei közül az e célra épült házaik,i között a jelenlegi a hamvainik. Az elsőt 1723-ban, a Ktásodt Icat 1800-ban építettéte, mig a jelenlegire a rekonstrutoció idején képült a sor. Mmnki a három városiháza ugyane helyen volt, sőt az ősi városháza alapjának egyes részleteire a Zsótér-bin felé eső Pallavicenit- i utcai fronton a második, a majd ennek csaknend egész alapozására épült a hambadik ismert városáza. 1801 őszén, amikor az új városházát felavatták, előterjedelmes tu- fdlósításokban számoltak be a felavatásról, az ünnepségről, a későbbi üilőben azonlóan nail tartották szükségségesnek felemlíteni a b©követlkezesti utánpótlásokat. Pedig akkor, amikor az ünnepségek lezajlottak, még néma volt a torony is vak, sem érája, sem harangja nem volt. A városháza holdjárást mutató aranyozott toronygombjait, ahogy azt az 1804. évi szeptember 24-iki 1973. szemtű tanácsi feljegyzés megörökítette, 1804 szeptember 22-én délunám 4 és 5 lóra között helyezték el ijabb örömet jelentő Mozsarak durrogásai, sípok és diákok harsogási közöttt. Csak a következő évben helyeztették el a harangokat. 1805 szeptember 20kin a tanácsülésen Dugonics Márii polgármester (2328. sz.) közölte a tanácsbéli urakkal, hogy Millner Ferenc bikiai harangöatu, akivel ő budai tartózkodása alkalmával a tanács megbizásátólól megalkudott, most azt kérdezi, hogy a harangra melyik Mentnek az alakját alkalmazza és milyen felirattal lássa el. A tanács úgy határozott, hogy a harangra szent Flórián alakját önteti, feliratul pedig a tanács tagok neveit. Szent Flóriánról tudóuik, hogy ő a tűzoltók védszentje, amely ősi eredtetű néphit mtír akkor Szegeden is meggyökeresedett és a mikor azt tervezték, hogy e harang kongatásával fogják a tüzet jelezni, nem is ajánlhatták más szentnek tiszteletére. A tanács tagai pedig ezek voltak: a főbíró Szilber János, a polgármester Dugonics Adármi, szenítorok, Bellán Arkiáriuis, Hodly Imke, Jankó György, Klempay Tamás, Müller Sebestyén, Rósa Vince és Szluha Adámi. Minthogy e tekintetben több ülvst a tanács nem látyasztolt, azt kell gondolnunk, hogy rendelés szerint történt a harang öntése. Közben az órát is megrendelték Ssilbinger József biklai órásnál, aki viszont a holdjárást mutató szerkezetet Renákt Károly biklai ioolgárral készíttette. 1806. évben a 2424., 2622. 1905/1. jfc? 2. számú tanácsi határozat foglalkozik az óra és a harang otdl- igaival. Valamennyinek beszerelése ,után kiderült, hogy az óra a negyeeket nemi üti. Erre a tanács felírt Buda város tanácsához, hogy kerítsék f elő a harangöntőt és az órásmestert is állapítsák meg, hogy melyikük a hibás. Buda csakshamar válaszolt, hogy a harang miatt nem lehet m is hibás, csak az, aki a harangot öntötte. Nagyobb nyomaték kedvéért Hilbinger órás december 3-án megjelent a tárnics elölt és a helyszínen megejtett vonalat megállapította, hogy nem ő a hibás, hanem a harangöntő, aki valamit rosszul csinált a harangnyelv körül. Erre természetesen a város a harangot Millner harangöntő rendelkezésére bocsátotta azzal, hogy vagy új harangot önt. Vagy a város pénzét risznaadija. Óvatosságról pedig megkeresték Buda város tanácsát azért, hogy »vagyon-e azon harangöntőnek Uv bántató elegendő vagyona?« Vele együtt jelent meg az s meszter, aki a szerkezetet készítette. A reá vonatkozó tanácsi határozatot teljes szövegeiben idézem: »Re«alt Károly budly polgárnak, aki az N. Város Uj ',[ornyába az Hoki járását mutató golyóbist Kászitette & festette, lülbingi Józseffel tavaly 3-a. 8-ban kötött Contraktus 6-ik Czükkele szerént 80. Irtok az harrierális Táhrbul kifizettetni végeztettek.* Más, későbbi adatlór, melyet ugyancsak a tamicsi jegyzőkönyv örökített meg, tudjuk, hogy a város mit fizetett az arannyal diszitett golyóbis festéséért. Milyen lehetett a serkezet? hogyan volt a golyóbis kifestve? nem tudoml, mert arra vonatkozólag, több adat nad is kerül elő a tanácsi jegyződkönyvekből de anniál több még a haranból. A tanács kifogásolása miatt a bacanu csak rövid ideig maradt a toronyban. Irtás harangöntővel uj harangot kellett öntetni. Minderről a következő feljegyzések tanúskodnak: 1807 szeptember 22-én tárgyalta a tanácsülés (2259. sb.) Buda város levelét, mely a harangöntő ajánlatát közölte. Meg kell jegyeznem, hogy míg az addigi feljegyzések Millner nevét emlitik, addig az 1807. év két idevonatkozó feljegyzése Müller Ferencről emlékezik meg. A harangöntőértesitese ekkor a várost, hogy az általa készített harangot visszavásárolja, annak árát negyed esztendő múlva visszatériti. A tanács a város anyagi érdekeinek megrása céljából b^ elfogadta az ajánlatot, ismét megkereste Buda városát aziránt, hog a harangöntő vagyona nyújt-e kellő garanciát az ügyfek ilyen lebonyolítására? Ezek után szinte érthetetlen a december 22-iki tanácsülés határozata, amelyben Buda város újabb értesítését tárgyalták. Anól értesültek mostan, hogy Millner már fizetné is a felajánlott összeget, csak a harangot kéri vissza, melynek mérsékeltköltségen való elküldése iránt esedtetett. A város már akkor egy másik harangöntővel tárgyalt, Eberharlt Henrikkel, akinek Pesten volt a műhelye, úgy látszik, erről az újabb mesterről kielégítő információkat kaphattak, s talán valamelyik, Pesten járt tanácsbéli úr előzetessen tárgyalt vele, amely alkalommal szóba került az a lehetőség is, hogy a régi harangot átveszi. Legalább is ezt kell teszelnünk a határozat e néhány apráiból: »Előbb Pesti harangöntő Eberhardt Henrikuis tudósítás kéretessen, mennyiben kerülne egy 20. mázsás tiszta ércbűl készitendő új harang?« Most ,jó ideig nem szólt a harang Szegeden, a városház tornyában. Eberhardt mester lázas sielvéiggel iparkodott a gyors lebonyolításra, már augusztus 24-én tárgyalják levelét (2493. sz.), melyben kéri »a medve tengelyeinek sierpenyőit felküldetetni« és aziránt is rendelkezéstíván tenni, hogy valaki a város részéről a harang hangjának kipróbálásainál, valamiint az új harang leimlázsálási mutól a város részéről jelen legyen, ennek következtében értesítették a harangőrzőt, hogy a serpenyőket felküldik, egyben pedig levelet írtak Schwertz Jánosinak, hogy »egynémely helybéliekkel« hallgassa meg a hangpróbát és legyrai jelen a lemsízsásinál. Ez a Schwertz János szegedi fiú volt, aki akkor Pesten tanult az Ihtivellátáson, az édesapja akkoriban neves szegedi építőmester volt. Az új harang csak októberre szólalt meg a városháza tornyában ,és ezzel le is zárhatjuk a harang megszületésének történetét. Amit ma róla tudnii kell, azt feljegyezte az október 4-iki jegyzőkönyv (2875. sz.), melyet érdekessége miatt szó serint is ismertetek: »A városházánál lévő uj harang iránt oly rendeléssek létetetnek, hogy az mindennap délben 12 órára, diután 3 órára, este takarodóra és hajnalban 3 órára meghuzattasson a Szent Háromságnak , Szent Flóráeinnak tiszteletére, hogy a Városnak az érkségtül, döghaláltul, háborús viszontagságoktul és Tüzlüt oltalmlaztasson. • A mai telefonos, rádiós, elektromos, motoros, repüőgépes világban talán kis^ naiv tört^etnek tünik fel miktez, de képzeljük magunkat a táblabiró világ, amiktor még a Pestre utazás is nagy problémta volt, a harangöntés pedig az ipari technika egyik legnagy^obb találmánya- "Hajtsuk iteg fejünket a múlt emléke előtt, melyből, ha mást nem, de azt mindenki láthatja, hogy a városi tanács a legkisebb részletekre kiterjedő figyelmessé^I ire mély szeretettel gondoskodott a város ügye^L 'I.UGOSl DOME. * Filléres vonatok időnek a Szegedi Ipari Vásárra. A szegedi ipartestület elnöksének kérésére Veress Gásbor dr. Máv. üzletigazgató javaslatot terjesztett a Máv. fizTe igazgatósághoz, amelyben azt kérte, hogy a Szegi Ipari Vásár tartama alatt, május 26. június 6. között indíssanak Filléres vonatot Szegedre. A igazgatósá elhatározta, hogy mtíjus 7-én indít egyegyfilléres vonatot Békéscsabáról és Budapestről. A csabai vonat, Vásárhely kivételével, ahonnan azár 1.60 pengős menettérti jeggyel lehet Szegedre utazni, a környéki városok és községek. Gyula, Gerendás, Orosháza stb. kirándulóit is felveszi és Gyulról csatlakozást biztosít Lökösháza, Szolnok, Szeghalom felöl, Orosházán pedig a Mezőhegyes, Szentes felöl érkezők számítva. A budapesti Filléres vonat Cegléden és Kecskeméten fog megállani. A békéscsabai vonaton 2 pengő, a budapestin 4 pengő lesz a tizenettérti jegy ára. A vonatok pontos érkezését és indulását később kö- SAKK. A Filléres gyors jóvoltából vasárnap délután, találkozik a Szegedi Sakk Kör és a Debreceni Sakk Kör legénysége egymmással, hogy elsőszben r megmérkőzenek. A keleti kerület játékerejéül míg megközelítőleg sincs fogalmunk, mert mi közvetve sem tudunk öszszehasonlítást tenni. Mindezideig még gondolni sem lehetett arra, hogy ilyen városközi mérkőzéseket lehesen rendezni és azt csak a Filléres gyors teszi lehetővé, sőt a Békéscsabáról Szegedre érkező vonat, amely ugyancsak filléres, fogja hozni azokat a csabai és vásárhelyi játékosokat, akikkel a jelenleg gyenge szegedi csapatonegerőmtve a győzelemi esélyével veszi fel a küzdelmet. A talérkőzés vasárnap délután 2 órakor kezdődik a Royal-kávéház külön termében. Pénteken este 8 órakor a csapatkapitány értekezletet tart, amelyie ezúton is ki a versenyjátékosok megjelenését. Tőzsde. 1OO pengd —Zürichben. ZHrichi zárlat. Páris 20.2775, London 18.88, Newyork 513.75, Milánó 26.50, Berlin 122.30, Bécs —, Szófia 3.73, Prága 15.26, Varsó 57.70, Bukarest 307, Belgrád 8.95. A valuta és devizaiszlalom záróárfolyama: 1 angol font 20.95—21,35 P, top csk 16 96-17-06 P, 100 dinár 9.90-10.02 P, 100 dollár 570.50—573-50 P, 100 francia frank 22-30—22-50 P, 100 zloty 64.00—64-50 P, 100 lei 3-46-3-56 P, 100 Ura 29.28—29.58 P, 100 márka 135.70—136.60 P, 100 silling P 100 svájci frank 110-70—111.40 P Budanesti terméstytőzsde zárlat. Búza 77 kg os tiszavidéki 12.60—13.20,78 kgos 12.75—13.30, 79 kgos 12.90-13.50,80 kgos 13.00—13.60, különleges minőségű 80 kgos búza 14.00—14.30. Tengeri 16.80—17.00 Zab 20.50—21.25. Rozs pv. 14.10—14.20. Árpa 15.30—1600. Korpa 12.70-13.00. OLCSÓN ELADÓ HÁZAK! 2 em. bérház 22000 P. 1. eml. új ház 16.000 P 5 lak. uj ház 9000 P, 4000 P-vel étv., uj ház vendéglővel 9500 P, 5000 P-vel megv. Lázár iroda, Attila u. 5. csinosan bútorozott szoba azonnalra kiadó. — Maros utca 20. Rádió műsor. Péntek, május 6. BUDAPEST 9.15: Nangverseny. Közben 9.30: Hírek. 11.10: Nemzetközi vizjelzőszolgálat, vízállásjelentés magyarul és noinetül. 12: Harangszó, időjárásjelentés. 12.05: Ungvári Szalay Lajos és ecigányzenekarának hangversenye. Kozbian 12.25: Ikrek. 1: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 2.45: Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhírek. 4: Orgonahangverseny a szegedi Fogadalmi templomból. Zalánfy Aladár és a Szeged! Voscalkar hangversenye, Antos Kálmán vezényletével. Utánapontos időjelzés, kloráriás- és vízállásjelentés, hírek. 5.40; Megyery Ella előadása: Goethe városában. 6.10; Uray 'Starait magyar nótákat zongorázik. 6.40; Magyar Pál, a Nemizetközi Vásár tanácsa alelnökének előadása: A gazdasági kibontakozás és a Budapesti Nemizetközi Vásár. 7.10:Az operett fejlődése, VI. rész. A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenye, Farkas Imre előadásával. Közreműködik Gere Lola és Halmos János. 8.40: A rádió külügyi negyedórája. 8.55: Pontos kijelzés, hírek. 9.10: A Győri Trió hangversenye. — Utána kb. 10.10: Időjárásjelentés. — Majd Magyari Imre és cigányzenekarainak hangversenye a Slungáriaszállóból. 11: Tánczene. ALGÍR 7: Énekszámiok. 7.40: Suizonok. 8: Balettzene. 9.15: Operaáriák. 9.30: Tánczene. BÉCS 11.30: Solving-négyes. 12. 10: Gracktofon. 3.45: Beethoven: Változatok Mozart Varázsfuvolájára. 4.35:Zenekar. 7.25: Régi táncok és dalok. 9.10: Szimfonikus zene. 10.35: Jazz. BELGRÁD 11.05: Délszláv zene. 12.05: Grantofon. 12.45: Cigányzene. 3.45: Gramofon. 5: Népdalok. 5.30: Harmonika. 8.30: Trió. 9.10: Áriák és kettősök délszláv operákból. 9.50: Rádiózenekar. 10.50: Cigányzene. BERLIN 3.45: Egyházi zene. l.S-l. Kamarazene. 6.05: Tánczene. 8: Közvetítés berlini kabaréból. BOROSZLÓ 4.30: Házi zene. 6.50: Szórakoztató zene. 7.50: A bagdadi borbély, 2 felv,vígopera. 10.30: Tánczene. BUKAREST 12: Gramofon. 6: Könynyű és román zene. 7.40: Gramofon. 8; Bécsi zene. 8.45: Alangverseny. 9.05: Tánczene. HEILSBERG 5.30: A sárga fal zenéje. Előadás gramofonnal. 8.05: Operarészletek. KASSA 11.55: Gramofon. 12.30: Rádiózenekar. 2.30: Granulofon. 5: Rádiózenekar. 6: Magyar óra. KATTOVITZ 5.35: Szórakoztató 7. 6.10: Könnyű zene. 8.15: Filharmonikusok Varsóból. MILÁNÓ 4.45: Gramofon. 7.10: Könnyű zene. 7.31: Gramofon. 9: Kamarazene. MÜNCHEN 4.05: Hangverseny. 5: Rádiózenekar. 7: Bajor népszintne. 9: Új elektromos hangszerek bemutatása. 9.25: Gramofon. Kabaré. POZSONY 11.55: Gramofon. — 5.05: A pozsonyi trió hangversenye. 6.40: Gramofon. 10.20: Cigányzene. PRAGA 11: Gramofon. 12.45; Morva Ostrau. 3.30: Gramofon. 9: A Smetana-fcar hangversenye. RÓMA 5.30: Énekszámok. 5.45; Könnyű zene. 7.50; Gramofon. 8.45; Hangverseny. STOCKHOLM 5; Kamarazene. 6: Gramofon. 8; Zongora. 8.30; Szórakoztató zene. STUTTGART 5; Rádiózenekar. 7.20; Nép- és diákdalok. 8: Filharmonikusok szórakoztató zenéje. 9.20: Cemi bafo -hangversesig. TOULOUSE 6: Operaáriák. 7.45: Bécsi zene. 8.45: Katonazene. — 9: Könnyű zene. 10.45: Operaáriák. 1i: Orgonaszápiák. 11.30: Operaáriák. 12: Gramofon. VARSÓ 12.10, 4.10: Gramofon. 5.35: Kömyű zene. 7.35: Gramofon. 8.15: Filharmoniai hangverseny. — 10.50- zenezene. ZÁGRÁB 12.03: Szólisták gramofonon. 5.30: Rádietropekar. 10.40 :Tánc zene. 5