Szegedi Gyorsíró, 1910. szeptember - 1911. május (7. évfolyam, 1-10. szám)

1910-09-20 / 1. szám

IM. évfolyam. Szeged, 1910. szeptember 20. 1. szám. Szerkesztőség­ és kiadóhivatal: Felelős .szerkesztő : Kiadja: Szeg­edl, Róka-utca 2. szám, II. Dr. KATONA DÁVID: A Szegedi Gyorsirók Egyesülete. Ára (előre űzetve) esty m­elléklappal elrész vett­ 3 kor., közé­piskolai tanulóknak 2 kor. 20 fillér, , két m­elléklappal 3 korona 00 fillér, tanulóknak 2 korona 80 fillér. MKGJKI.KXIK, .VI.NDEN HÓ 20-.ÁN, .U­­.U S KS .vICI SZTI S KIVETKI.KVEL. SZEGEDI gyorsíró Havi folyóirat a Qabelsberger—Markouits rendszer szerint A SZEGEDI GYORSÍRÓK EGYESÜLETÉNEK, TÖBB SZEGEDI ÉS VIDÉKI IFJÚSÁGI GYORSÍRÓ­KÖRNEK HIVATALOS LAPJA. Az ifj évfolyam elején. Megindítjuk lapunkat újra azzal a szeretettel és lelkesedéssel, amely nekünk immár hetedik esztendeje teszi lehetővé azt, hogy önzetlen munkánkkal mi is közreműködhessünk a magyar gyors­írás terjesztése és fejlesztése fontos feladatának megvalósításához. L­apunk iránya az eddigi marad. Békés egyetér­téssel, személyi kérdések kerülésével egyedül a gyorsírás ügyének érdekét akarjuk­­szolgálni. Lapunk terjedelme az eddiginél nagyobb lesz. Főlapunk 12 oldal terjedelemben pontosan jelenik meg. E mellett két melléklapot adunk. Az egyiket politikai és szépirodalmi, a másikat kereskedelmi szöveggel, Falitzer Sándor szép autográfiájával. Lapunkból mindenki tanulhat, a középiskolai tanuló és a gya­korló gyorsíró egyaránt. Lapunk előfizetési árát a nyomtatási költségek emelkedése dacára is meghagytuk, és bármelyik épp melléklappal egy évre 6 K., tanulóknak 2 K. 20 fül., legalább­ 20 példány megrendelésénél 1 K. 20 fül. Mindkét melléklappal egy évre 0 K. 00 fül., tanulóknak 2 K. 80 fül., legalább 20 példány megrendelésénél 1­0. 80 fül. Meg­rend­elések és előfizetési díjak a szerkesztőhöz, dr. Katona Dávid, Szeged, Róka­ utca 2., //. emelet, küldendők,­ lren­dszeri kü­zdők­n­ek. Három esztendő múlva immár félszázados lesz gyorsírási rend­szerünk fennállása, é­s körülbelül ennyire tehető azoknak az elke­seredett küzdelmeknek az ideje is, amelyekkel Gabelsberger és Stok­e iskolájának hívei egymás ellen harcoltak úgy személyi, mint rendszeri szempontokból, sokszor nem is a legdicséretre méltóbb fegyverekkel. Ennek az 50 évnek meg van a maga komoly tanulsága, amellyel számolnunk kell. Megmutatta az idő, hogy melyik rendszer a jobb, és az győzött is. Gabelsberger gyönyörű alkotása Markovits Iván mesteri átül­tetésében csaknem kizár­ólagos lett. Hiszen alig van gyorsírókör, amely Fonpressy Adolfnak szabadon átültetett Stok­e-Fenyvessy nevű rendszerét a gyakorlatban tal­taná. Ezeken a rendszereken kívül még egy számbavehető rendszer fejlődött ki: Nagy Sándor rend­szere, mely azonban nem tudott kellő tért hódítani.

Next