Szegedi Gyorsíró, 1920. szeptember - 1921. június (16. évfolyam, 1-10. szám)

1920-09-20 / 1-2. szám

azonban azt a rendszert kell képviselnie, amelyből a jelölt képesítést kíván nyerni. A képesítő vizsgálat három részből áll: a) írásbeli vizsgálatból, b) szóbeli vizsgálatból, c) próbatanításból. Az írásbeli vizsgálat tárgyai: a) tollbamondott szövegnek leírása gyorsírással, mérsékelt sebességgel, mintegy 140 szótag percenként, b) a stenogrammnak felolvasása vagy közönséges írásba áttétele. Az írásbeli vizsgálat befejezése után a bizottság megvizsgálja a jelölt munkálatait és az eredményhez képest vagy szóbeli vizsgálatra bocsátja a jelöltet, vagy pedig hat havi további tanulmányozásra utasítja. Ha a bizottság a második alkalommal sem találja a jelölt írásbeli munkáját kielégítőnek, őt a további vizsgálattól egyszers mindenkorra eltiltja. A szóbeli vizsgálat nyelve magyar. A nem magyar nyelvű gyorsírásból való vizsgálaton a stenogram fejtegetése az illető nyelven történik A kereskedelmi oktatási intézetekre nézve is képesítést óhajtó jelöltek a szóbeli vizsgálaton a kér­ alapismeretekből is felelnek. Az a jelölt, akinek felsőkereskedelmi iskolai érettségije vagy ennél magasabb két­­irányú képesítése van, a kér, alapismeretekből való vizsgálat alól felmentendő. A szóbeli vizsgálat nyilvános és befejezése után a bizottság a jelöltek távollétében az írásbeli vizsgálat eredményét a szóbelivel egybevetvén, azokat a jelölteket, akik megfeleltek, próbatanításra bocsátja. Ennek tárgyát, a jelölt óhajtását figyelembe véve, a bizottság állapítja meg. Azok a jelöltek, akik a szóbeli vizsgálaton egy vagy két részkövetelményből nem feleltek meg, három hónap múlva; akik kettőnél több részkövetelményből nem feleltek meg, hat hónap múlva jelentkezhetnek újabb szóbeli vizsgálatra, amely csak egyszer ismételhető meg. A próbatanítás után a bizottság a jelöltek távollétében összegezi a vizsgálat eredményét és megállapítja a jelöltek végső osztályzatát, még­pedig külön-külön a gyakorlati részből, az elméleti részből, a gyakorlati tanításból és esetleg a kereskedelmi alapismeretekből. Az osztályzás fokozatai: jeles, jó, megfelelő, meg nem felelő. Amely jelöltnél az eredmény mind a három, illetve négy részből legalább is megfelelő, azt a bizottság ennek alapján az illető szaktárgynak tanítására képesítettnek nyilvánítja. Azok a jelöltek, akik a próbatanításon nem feleltek meg, csak hat hó letelte után jelentkezhetnek újabb próbatanításra, amely csak egy ízben ismételhető meg. A bizottság a vizsgálatról jegyzőkönyvet vezet. A vizsgálat díja 200 korona, javító vizsgálat esetén mind az írásbeli vizsgálatért, mind egy-egy részkövetelmény, mind a kereskedelmi ismeretek, mind a próbatanítás megismétléséért 50-50 korona fizetendő. Akiknek már van gyorsírótanítói oklevelük, a vizsgálati díjnak felét fizetik. Az okleveleket két koronás bélyeggel és az OGYT. bélyegzőjével látják el. Oklevél másolatokat a tanács elnöke adhat és értük 25 korona díj fizetendő. A tanácsnak jogában áll­­olyan tanerőknek, kik a gyakorlati és elméleti téren hosszabb ideje eredményesen működnek, különösen, ha szakirodalmi működést is fejtettek ki, az illetékes szakosztály javaslata alapján a képesítő oklevelet vizsgálat nélkül kiadni. Az ilyen oklevél szövegét az elnökség állapítja meg. Külföldön nyert képesítő oklevelek honosítása iránt a hazai szabályok irányadók. Ez a szabályzat 1920. július elsején lépett életbe és az 1913. évi 195269. számú rendelet ennek folytán hatályát vesztette. A gyorsírástanítói vizsga anyaga. I. A gyorsírás elmélete. A) Általános rész: A közönséges írás viszony a gyorsíráshoz. A folyóírás rövidítésén alapuló rendszeri kísérletek. A gyorsírási rendszerek felosztása (geometrikus és grafikus rendszerek). A gyorsírási jegy anyag értékelése az írás olvashatóságának, folyékonyságának (ritmusának) rövidségének, a hangok előforduló viszonyának és a jegyek kapcsolási

Next