Szegedi Gyorsíró, 1920. szeptember - 1921. június (16. évfolyam, 1-10. szám)
1920-09-20 / 1-2. szám
viszonyának szempontjából. A jelképi jelölés módjai és ezek értékelése az említett szempontokból. Az állandó rövidítések és szójelek (monogramok) alkalmazási köre. A rövidítéstan (kihagyástan) elmélete és fejlődése. A gyorsírási rendszerek összehasonlításának módjai. B) Különös rész: A vizsgálat tárgyául választott gyorsíró rendszer elméletének tüzetes ismerete és a többi engedélyezett magyar rendszer elméletének főbb vonásokban való ismerete. Idegen nyelvű vizsgálatoknál az illető idegen rendszer elméletének tüzetes ismerete. II. A gyorsírás története. A) Általános rész : Az írás fejlődésének rövid áttekintése. Az antik gyorsírás, különös tekintettel a tirol jegyekre. A geometrikus rendszerek főbb képviselői az angoloknál, franciáknál és németeknél. A geometrikus rendszerek terjedése. A grafikus rendszerek, főleg Gabelsberger, Stolze, Ahrends, Faulmann, Stolze—Schrey, Roller, Lehmann (Stenotachygraphia), Brauns, Schrifhauer, Kunowszky testvérek (Nationalstenographie). B) Magyar rész: A gyorsírás története, különösen Fenyvessy, Markovits és Nagy Sándor fellépése óta. A gyorsírás tanításának története hazánkban. III. A gyorsírás tanítás módszere. A gyorsírás tanítás célja. A taneszközök. A tanítás módszere és pedig a) (a módszer és a tanár) a tanár egyénisége, modora, hangulata, b) (a módszer és a tanuló) a tanítás színvonala, a tanítás sikerének feltételei a tanuló szempontjából; a figyelem, érdeklődés felkeltése. Egyéni tanítás, tömegtanítás és c) (a módszer és a tárgy.) A gyorsírási anyag felosztása és elrendezése. Célkitűzés. A leckeanyag feldolgozásának módszere. Induktív és deduktív módszerek méltatása, a megértetés, a begyakorlás és az alkalmazás szempontjából. A számonkérés (leckeadás, házi feladatok) a kérdezés (kérdések és feleletek) és az eredmény elbírálása. A gyorsírási tankönyv irodalmak fejlődése módszerani szempontból. VEGYESEK. Az új évfolyam kezdetén. A Szegedi Gyorsíró egy évi szünetelés után ismét útjára indul. A Gabelsberger—Markovits-rendszer ápolása, terjesztése és fejlesztése a mi célunk. Csakis ennek érdekében munkálkodunk, semmiféle személyi kérdést nem érintünk, egyedül az ügy érdekét. A tanulóifjúság részére tanulmányainak segítségére megfelelő orgánumot akarunk nyújtani, ezért a tanítás érdekeit tartjuk elsősorban szemünk előtt. Ehhez kérjük a gyorsírástanárok és a műtársak támogatását. A gyorsíró-, szépíró- és gépíróiskolák engedélyezése és szabályozása. A kultuszminiszter 67300/1920. számú rendelete szerint gyorsíró iskolák vagy tanfolyamok felállításához és fenntartásához miniszteri engedély szükséges. Az engedélyt az OGYT előzetes véleményének meghallgatása után csak abban az esetben adja meg, ha a vállalkozás a rendeletben megszabott feltételeknek megfelel és különösen, ha az alkalmazott tanerők egyénisége, képzettsége és szabályszerű képesítése, továbbá az iskolák avagy tanfolyamok berendezése és felszerelése biztosítékot nyújt a tekintetben, hogy a tanuló erkölcsi és testi életének fejlődése veszélyeztetve nincs, szellemi életük és hazafias érzésük pedig megfelelő művelésben részesül. Az iskolák és tanfolyamok a miniszter felügyelete alatt állanak, amelyet tanulmányi és közigazgatási szempontból az OGYT végez, amely valamely tagja révén gyakorolja azt. Az ellenőrzéssel megbízottak ezen iskolákat vagy tanfolyamokat sűrűn meglátogatják, a tanításokon megjelennek, az iskolának avagy tanfolyamnak üzleti levelezését és egyéb iratait, amelyek között a tanulók által befizetett összegekről szóló ellennyugtáknak és a tanerők által felvett összegekről szóló nyugtáknak is meg kell lenniök, megvizsgálják és tapasztalataikról jelentést tesznek. A rendelet szabályozza ezután a már meglevő iskolák és tanfolyamok