Szegedi Gyorsíró, 1922. szeptember - 1923. június (18. évfolyam, 1-10. szám)
1922-09-20 / 1-4. szám
bele kell vinni a reform munkába. Ha reformálták a betűket, szabályokat, általában a rendszert, — legyen meg a szankció, amely kötelezővé teszi most már ennek tanítását is. Távol áll tőlem, hogy a Hivatalos Közlöny refomgyorsírás tanításával kapcsolatos miniszteri leiratot kritizáljam, — amely a reformgyorsírás didaktikai előnyeire való hivatkozással ennek tanítását a szaktanárok figyelmébe ajánlotta, — de úgy látom, hogy ez csak egy lépés volt, hogy a reformgyorsírás elismertessék, terjesztessék. Ezt a lépést még más intézkedéseknek is kell követni. A pedagógia terén csak teljes rendűszabályok hozzák meg a jótékony hatást. Szabatos pályázat hirdetése. A Szegedi Gyorsírók Egyesülete úgy az eredeti Gabelberger—Markovits, mint a reform gyorsírás szerint levelező- és titóírási szabatos pályázatot hirdet. A pályamunkák lehetőleg Levelező Gyorsírás! Gyakorlatok irkába tintával írva, minden fokon külön-külön 1923. évi május 1-ig bérmentesítve küldendők be a Szegedi Gyorsírók Egyesülete címére (Szeged, Földváryutca 2.) A pályázaton csak tanulók vehetnek részt. A pályázat minden fokán részvételi díj .30 korona, amely összeg a pályamunkákkal együtt levélbélyegben küldendő be. A pályamunkák díjai minden fokon külön-külön: I. 300. 11. 200, 111. könyv, IV. oklevél, V. elismerés. Érdeklődés esetén válaszbélyeget kérünk mellékelni. Mind a négy fok pályázati szövege a következő: Somogyi Szilveszter dr. polgármester beszéde: „Mélyen tisztelt Közönség! Köszöntöm a Szegedi Gyorsírók Egyesületét s annak illusztris vendégeit abból a kiváló alkalomból, hogy ez a gyorsíró-egylet fennállásának huszadik évfordulója alkalmából ezt az ünnepélyt rendezte. Itt, a mi városunkban, ennek a nagy városnak a falai között sok társadalmi egyesület alakult. Keletkeztek nagy zajjal, működtek nagy lármával a fórumon, virágoztak s azután nyomtalanul eltűntek s nem hagytak maguk után semmit, ami akár ennek az országnak, akár ennek a városnak szellemi kincseit növelte volna. A Szegedi Gyorsírók Egyesülete — ezt meg kell állapítanom — illő szerénységgel kezdte s jól esik megállapítanom a város közönsége nevében azt is, hogy nagy eredményeket ért el. Nem tűzte zászlójára nagy lármával Pallas Athene istenasszonynik képmását, nem rendezett nagy népes ünnepségeket, ahova a kiváncsi közönség ezrével tolong, de mindig megbecsülte azokat, akik az ő céljainak elérésére vele becsületes munkában összeforrtak. Ennek a gyorsírókörnek a céljai mindig gyakorlatiasak voltak. Nem emelte az embereket fellegek szárnyán a magasba, hanem embereket nevelt húsból és vérből valókat a föld számára. Tehetségeket keresett és ő maga is tehetségeket állított elő, ezt a legértékesebb valutáját az emberi szellemnek. Én a szívem mélyéből kívánom, hogy azon az úton, amelyet oly hosszan kivilágított az ő tevékenységével, továbbra is szerencsésen haladjon és főként továbbra is eredménnyel.“ IRODALOM. Előfizetési felhívás. A Szegedi Gyorsíró XVIII. évfolyamának első számait késéssel bocsáthatjuk ki. A késésnek technikai oka volt. Tudni kívántuk a jelentkező előfizetők számát, mert a mai horribilis papírárak mellett egyébként nem lehet ilyen kockázatos vállalkozásba belemenni. Hálával tartozunk a Szeged Városi Nyomda R.T. érdemes igazgatóságának, elsősorban Vornay Dezső vezérigazgató úrnak, akinek nemes áldozatkészségével elérhető az, hogy lapunk ebben a súlyos esztendőben is zavartalanul megjelenhet és amikor a német gabelsbergeristák legnagyobb lapja, a Korrespndenzante 'S? éves múlt után 1923. jan. 1-éves szünetelését jelenti be, akkor mi a Szegedi Gyorsírót a múlt évi keretben 150 K-s, tanulóknak 100 koronás árban adhatjuk (egy melléklappal 125, illetve 90 koronáért). Ez alkalommal az 1—4. számot adjuk 32 oldal autográfiával. A magyar gyorsírás issmerítő tankönyve. /. rész. Levelező gyorsírás. Néhai Bódugh János tankönyvének XXL teljesen átdolgozott kiadása. Irta: dr. Katona Dávid okt. gyorsírástanár. Fabro Henrik, dr. előszavával. A szerző kézírása. Miniszterileg engedélyezett, ára 150 K. Ez a könyv mindazokat az előnyöket, amelyeket a reformírás didaktikai szempontból tartalmaz, magában egyesíti azokkal az előnyökkel, amelyeket az eredeti rendszer gyakorlati szempontból biztosít és így a régi rendszert a reformhoz közelebb hozza. A reformnak vannak olyan újításai, amelyek nem egyebek, mint az eredeti rendszer egyszerűsítései, hogy a tanulókat megkíméljük a kétszeri tanulás, nehézségeitől. A reformnak azon előnyeit, amelyek betűváltoztatás nélkül az eredeti rendszerben megoldhatók, felhasználja a könyv, aminek következtében a szójelek számát redukálta, a mássalhang-