Szegedi Gyorsíró, 1928. szeptember - 1929. június (24. évfolyam, 1-10. szám)
1928-09-20 / 1. szám
utazott, ahol az első üdvözletét adta át a Szegedre igyekvő gyorsíróknak. Tóth Béla dr. főjegyző üdvözölte közvetlen, szívhez szóló és meleg szavakkal. — Önöket uraim, — mondotta — mindazok az érzéseik hevítik, mint bennünket: lángoló hazaszeretet, tudományszomj, tanulni és haladni vágyás. Ebben a közös tulajdonságban és érzésben találkoznak itt Szegeden s ha hazamennek messze hazájukba, ne feledjék el soha szegény Csonka hazánkat s a messzi szép határaitól megfosztott, szenvedő Szegedet. Pap Róbert dr. az ügyvédi kamara és a gyorsírók egyesületének alelnöke francia szavakkal üdvözölte az idegeneket. A kongresszus összes tagjai nevében Idolly Endre dr., a képviselőház elnöke válaszolt az üdvözlésekre. Nem is tudja, melyik város volna méltóbb a kongresszus tanácskozásainak folytatására, mint a Phoenixként feléledt Szeged, amelynek falain belül nemes gyorsírászati tradíciók élnek. A külföldi kongresszusi tagok nevében Ezio Curocci páduai egyetemi tanár, olasz delegátus olaszul s dr. Frank Heilig udvari tanácsos, az osztrák delegáció vezetője németül köszönte meg az üdvözlést. Ezzel a pályaudvari fogadtatás befejeződött és a vendégek hosszú autósorban és villamosvonatokon beindultak a városba. Kiállítás a kultúrpalotában. Féltizenkettőkor a kultúrpalotában a gyorsírókongresszus tagjai megtekintették a kiállítást. Bár a sok külföldi vendég a budapesti kiállítás hatalmas és értékes anyagát szombaton megszemlélte, a szegedi kisebb méretű, de a gyorsírászat minden ágát felölelő kiállítás is legteljesebb elismerésüket vívta ki. A kultúrpalota nagy termében ízléses virágdísz között volt kiállítva a sok feltűnően értékes gyorsírászati dokumentum. Markovits Iván, Kódogh János, Czigolny János eredeti levelei, a különféle gyorsírászati rendszer tankönyvei, ritka gyorsíró bravúrok, például 10.007 szó gyorsírással egy levelezőlapon és annak áttétele egy másfél négyzetméternyi nagyságú papírlapon, a Deutscher Stenographenbund és a Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó R.T. kiállítása és az egyesületnek a Somogyi könyvtárban elhelyezett 3300 kötetes gyorsírási könyvtára. A gyorsírókiállítást nagy szakavatottsággal dr. Katona Dávid és Eckerdt Elek főtitkár rendezték, míg a kiállítás csinos külsejéről dr. Katona Dávidné gondoskodott. A kongresszus. Tizenkét óra elmúlt már, mire a kongresszus ülését a városháza dísztermében meg lehetett nyitni. Az elnöki emelvényen Puky Endre, dr. Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Széll Gyula, dr. Traeger Ernő, Carocci tanár, dr. Fuchs Róbert, a szász parlamenti gyorsíróiroda főnöke és dr. Murányi Ernő foglaltak helyet. A városháza nagytermét zsúfolásig megtöltötte a közönség. S Piky Endre nyitotta meg „annak a várostiak gyönyörű termében, amely minden kulturtörekvés iránt fogékony és amely város valóban a nemzetközi gyorsírókongresszus expositurálsa“. Puky Endre még egyszer megköszönte Szeged városának a felejthetetlen vendégszeretetéről tanúskodó fogadtatást s köszöntötte a megjelent előkelőségeket és a közönséget. — A gyorsírászatot általános és átfogó kulturális nagy szempontok vezetik — mondotta többek közt —, s terjesztésével mi a közéletnek, a gazdasági, a politikai életnek jelentékeny szolgálatokat vagyunk hivatva tenni. De egyetemes céljaink méltánylását még nem találtuk meg abban a mértékben, mint arra szükség volna, azonban már némi javulás mutatkozik ezen a téren, amit a kultuszminiszter úr tegnapi kongresszusi megnyitója is igazol. Ezután felajánlotta és átadta az elnöki széket Széll Gyula dr.-nak, a szegedi ügyvédi kamara és a gyorsírók egyesülete elnökének. Dr. Széll Gyula egyesületi elnök nyitotta meg a kongresszust a következő beszéddel: Mélyen tisztelt Uraim! Engedjék meg, hogy mindenek előtt, úgyis mint a Budapesten tartott XV-ik nemzetközi gyorsírói kongresszus szegedi munkanapját rendező bizottság elnöke, de úgyis mint a „Szegedi Gyorsírók Egyesületé"nek elnöke, egyesületem nevében is a legnagyobb örömnek adjak kifejezést a felett, hogy a kongresszus és annak mélyen tisztelt tagjai megtisztelték a szegedi gyorsírókat azzal, hogy itt egy munkaanapot eltöltsenek és közvetlenül való érintkezés útján válthassunk eszmét velük a gyorsírási ügyek előbbrevitele tekintetében. A személyes és közvetlen érintkezés az egyes külön nézeteket vallók közötti megértést is megkönynyíti és az ellentétek kiküszöbölése, az egységes állásfoglalás válik ily módon lehetővé. A magyar gyorsírók a lehetőség szerint minden időben igyekeztek bekapcsolódni a nemzetközi gyorsíró mozgalmakba, a külfölddel lépést tartani. Néhai Markovits Iván és néha dr. Fabro Henrik az e’lőleg megtartott nagy nemzetközi gyorsírókongreszszusok számottevő tényezői voltak és az általuk ott tett előterjesztések megvitatása erős hullámokat vert a gyorsírók nemzetközi világában. A magyarság hamar tudatára ébredt annak, hogy a gyorsírás a nemzeti kultúrának elengedhetlen kiegészítő alkatrésze. A gyorsírás fejlettségi foka az egyes modern nemzetek általános műveltségének is egyik fokmérője gyanánt jelentkezik. Hazánkban a gyorsírás alkalmazása