Szegedi Gyorsíró, 1932. szeptember - 1933. június (28. évfolyam, 1-10. szám)

1932-09-20 / 1. szám

XXVIII. évfolyam. Szeged, 1932 szeptember hő. 1. szám. SZEGEDI gyorsíró lAVl FOLYÓIRAT A GABELSBERGER-MARKOVITS-RENDSZER ÉS AZ EGYSÉGES GYORSÍRÁS GYAKORLÁSÁRA. Kiadja: A Szegedi Gyorsírók Egyesülete. (Földváry-utca 2. szám.) ilapitotta JAKAB LAJOS. Felelős szerkesztő dr. KATONA DÁVID. Felelős kiadó VÁRNAY DEZSŐ. ________Előfizetési díj egy évre P 6*—, tanulóknak P 3'—, legalább 10 pld, rendelése esetén P 2—>________ Karafiáth Jenő kultuszminiszter és a gyorsírás. A magiyar gyorsíróknak régi törekvése, amely híven tükrözi vissza mesterségüniknek megbecsülését, hogy a gyorsírást az összes hazai tan­intézetekben kötelező tantárgyként bevezessék. Az iskola kapuinak a gyorsírás előtt való feltárásával a magyar ifjúságnak minden jóért és szépért való rajongását akarták megnyerni, bogy az ifjúságon keresztül azután a gyorsírás csakugyan minden művelt emlber közkincsévé váljon, amint ezt Gabelsberger oly sok idealizmussal, a gyorsírás fontosságának és jelentőségének tudatában elgondolta. Eziért folyt nálunk Magyarorszá­gon is a bare Markovits és Fenyvessy között, akiknek mindegyike saját rendszerének az iskolákba való bebocsáttatásáért küzdött. Kultuszminisztereink sorában Eötvös József báró. Klebelsberg Kunó gróf és Karafiáth Jenő tettek legtöbbet a gyorsírásért. Eötvös József báró megnyitotta a középiskolákat a gyorsírás előtt, Klebelsberg Kunó gróf életbeléptette az egységes magyar gyorsírást és Karafiáth Jenő elrendelte a gyorsírásnak rendes taintárgyként való tanítását az összes hazai köziép- iskolákbian. Karafiáth Jenő legegyénibb elhatározásának folyománya a kötelező gyorsírástanítás megvalósítása. Aki a magyar sport kifejlesztésében és fellendítésében örök időkre emléketessé tette nevét, ugyanaz biztosított a gyorsírásnak is helyet az iskolák tantervében, hogy az életre való nevelés­sel az „ép testben ép lélek“ elvét szolgálja. Karafiáth Jenő intézkedését mindenütt a legnagyobb megértéssel és helyesléssel fogadták. A közfelfogás tudatában van annak, hogy a közép­iskolát gyakoiiatiasaibbá kell tenni és hogy az ifjúságnak az életben való boldogulásához olyan ismereteket is kell adni, amelyeknek birtokában használhatósága emelkedik, munkaereje megkétszereződik és teljesítmé­nyei értékességben nyernek. Az iskola az életre nevel. Ütszéli igazság ez s mégis Karafiáth Jenő tettereje kellett hozzá, hogy éppen az iskolában is érvényesüljön. A köte­lező gyorsírástanítás bevezetésével megindult a középiskolák gyakorlati irányban való modernizálása. A magyar gyorsírók büszkék arra s ebben az érzésben osztoznak velük a világ összes gyorsírói rendszerkülönbség nélkül, hogy a modern iskolareform korszerű megvalósításánál a figye­lem elsősorban a gyorsírás felé fordul, amely a testnevelés mellett, egyen­rangú tényezővé vált az újításra irányuló mozgalom vezetői előtt. Ezt a kivételes megbecsülést a gyorsírás meg is érdemli, mert pedagógiailag

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék