Hétfői Rendkívüli Ujság, 1932 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1932-07-04 / 27. szám

Sü­rknnt Cség­e• Kiadóhivatal: Sie* iád. Somogyi u. 7, Tolo­on: 27—24, Ta­tám a p 26—54. Elő* na utcai ára a Sport* assággal együtt ha­vonta 80 fillér, ne­gye­dívre 2 P 40 fill SZEGED, 1932 JULIUS 4]­­. p 2­0 mi. féléidé weitball éa kiadótulajdonos Ligeti Jenfi. Megje­­enik minden hét­főn. Hirdetéseke felvesz a kiadóhi­vatal: Somogyi u. 7 rt. és minden hirdető iroda. XIV. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM a tisztviselők fizetése Július első napján Szeged is azok közé a városok közé került, amelyek nem tudnak eleget tenni a tisztviselőikkel szemben vál­lalt kötelezettségeiknek. Amikor az idei költ­ségvetés összeállításához hozzákezdtek, a vá­ros polgármestere két feladatot jelölt ki: biz­tosítani kell a tisztviselők fizetését és bizto­sítani kell a várost terhelő kamatokat. A­ város kulturális feladatainak, a városiasság követelményeinek a város csak akkor tud megfelleni — mondotta akkor a polgármes­ter —, ha biztosította a tisztviselői fizeté­seket s a kamatszolgáltatást.­­ S most oda jutottunk, hogy egyik kötele­zettségének sem tud eleget tenni a város.. Abba már beletörődtünk, hogy semmi sem jut a város kulturális feladataira (a dcegy­­ári kiadások viselésén és növelésén kívül), hozzáedzettük már magunkat ahhoz is, hogy a város fejlődése érdekében ne tegyünk sem­mit, függesszük fel a város közegészségügyi szolgálatát is s amit a városiasság, a kul­túra, a civilizáció, a közegészségügy érdeké­ben teszünk, az mind együtt és összevéve az aszfaltozó vállalkozóval szemben vállalt s több évre eloszlott kötelezettség vállalásában me­rüljön ki. De legalább a tisztviselőket tudnánk fizet­ni, ha másra nem költünk s legalább lenne pénz a kamatokra, ha már a tisztviselőknek sem jut. Most az történik, hogy a város semmit­ nem áldoz arra a célra, amit a kultúra s a város fejlődése érdekében maga elé tűzött ki, hogy legyen­­pénze kamatra és tisztvise­lői­­ fizetésre é­s mégsincs pénze kamatra s tisztviselői fizetésre és mégsem jut egyetlen fillér sem azokra a feladatokra, amelyeknek szolgálatát eddig a városi élet elsőrangú köve­telményeinek tekintettünk. Hogy adósságok ka­matjára nem fizetünk s adósságot nem tör­­lesztünk, azt — legalább egyelőre — helye­selni kell. Valaminek történnie kell a váro­sok adósságaival. A kormány a Speyer-köl­­csönért kezességet vállalt a hitelnyújtóval szembe­n, de a morális kötelezettségét a kor­mánynak a többi kölcsönre vonatkozóan is el kell ismernünk. Nemcsak azért, mert a kormány hozzájárulása nélkül a város egyet­len fillér kölcsönt nem vett fel — ez a meg­állapítás a város idei hitelműveleteire nem vonatkozik, viszont a város nem is köteles visszafizetni azokat a kölcsönösszegeket, ame­lyeket a törvényes rendelkezések megsértésé­vel vett fel az adós és folyósított a hitelező ,­s a jóváhagyás ha nem is jogi, de morális felelősségvállalással kétségtelenül jár (s ami­kor a jogi kötelezettségek nem kényszerít­hetők ki, talán a morális kötelmeknek na­gyobb súlyuk van), hanem azért, mert a kor­mány sokszor késztette, sokszor kényszerítette a városokat kölcsönök felvételére s adóssá­gok­­ csinál­ására. De az már keserves állapot, amikor a tiszt­viselők a maguk fizetését nem tudják a vá­ros számára megkeresni. De ha már idejutot­­tunk s a tisztviselői részletfizetés helyébe a város részletfizetése lépett, legalább az igaz­ságnak és méltányosságnak kevesebb sérel­mével történnék a részletek folyósítása. S ez­zel a kérdéssel annál inkább kell foglalkozni, minél több kilátás van arra, hogy a júliusi precedens nem marad magában álló jelen­ség. Mi az indoka annak, hogy az a nyug­díjas, aki 4—500 P-t kap kézhez, megkapja az egész nyugdíjat, amikor a 120—130 pen­gős­ tisztviselő csak fizetésének felét kapja meg? A vagyonnal bíró nyugdíjasok miért kerülnek jobb helyzetbe, mint a vagyontalan tisztviselők? Vannak nagycsaládi tisztviselők és vannak családtalan nyugdíjasok, miért kaphatják meg egész nyugdíjukat az utób­biak, amikor az előbbiek fizetésüknek csak a felét tudják hazavinni családjuknak? Sür­gősen el kell készíteni a tisztviselők és nyug­díjasok kataszterét s a rászorultság mértéke szerint kell elosztani a rendelkezésre álló pénzt. Iia már a város nem tud eleget tenni a tisztviselőivel és nyugdíjasaival szemben fennálló kötelezettségének, legalább a szük­ségesnél s az elkerülhetetlennél több sérel­met és méltánytalanságot ne okozzon azok­nak, akik lassan kint már nem fogják tudni, hogy pénzért dolgoznak-e vagy reménység­ért? A város polgársága nem egyszer adta már bizonyságát annak, hogy tisztviselőit mi­ben őszintén s komoly áldozatokra elszántan be­csüli meg. Ezekben a kísértetiesen nehéz­ időkben a város polgársága azt kéri a város tisztviselőitől, hogy a legkomolyabb eltökélt­séggel s a legszívósabb helyt­állással szolgál­ják a város érdekeit. Ez a szolgálat most nemcsak erkölcsi jutalmat ígér, de mindegyik hónap elseje alkalom lesz annak bizonyítá­sára, hogy a munkabírás, az ügyszeretet, a találékonyság, az invenció mily szerepet vál­lalt és milyen feladatot töltött be a városi tisztviselők szolgálatában? Belvárosi Mozi Hétfőn, kedden Dajka Kabos Páger világhírű filmje PIRI MINDENT TUD Budapesti történet 10 felvonásban. Ezt megelőzi Trükkfilmek előadások 5. 7, 9 órakor. Walkó külügyminiszter elutazzon Lau­sann­éig a Budapest, július 3. (Saját tudósítónk tél,e­­loji jelentésr­.) Walkó Lajos külügyminiszter vasárnap délben Imrédi Béla, a Magyar Nem­zeti Bank igazgatójának társaságába a Lusan­­neba utazott, hogy Magyarország képvisele­tében résztvegyen a keleti jóvátételi konfe­rencián. Korányi Frigyes pénzügyminiszter, ha egészségi állapota megengedi, kedden délben fog elutazni. Rendőri beavatkozással ért véget Györki Imre debreceni beszámolója Debrecen, Július 3. Györki Imre mai be­számolója a Munkásotthonban igen viharosan végződött. A beszámoló után Nagy Sándorné nevű asszony panaszt tett a képviselőnél a népjóléti ügyosztály ellen, a népkonyha si­lány kosztja miatt. A közelben tartózkodó rendőrtisztviselő beleavatkozott a dologba és, azt mondotta az asszonynak, hogy a beszá­mólónak vége van, holnap mondja el pana­szát. Erre a gyűlés résztvevői is beleavatkoz­tak, amiből tumultus támadt és a rendőrök kardlapozva szorították ki a tömeget a Mun­kásotthonból. A rendzavarás közben sok sebe­sülés történt, akik közül többeket kórházba szállítottak. Három embert őrizetbe vettek. Orosz emigránstisztek bosszúból meg akarták gyilkolni Albrecht főherceget Budapest, július 3. (Saját tudósítónk tele­­fon jelentése.) A budapesti főkapitányság egy szenzációs és egyszersmind titokzatos ügyben folytat­ néhány nap óta nyomozást. A fel­jelentést Albrecht főherceg tette, aki egy le­velet adott át a rendőrségnek, amelyet a cím­zett helyett neki kézbesítettek és amelyből kétségtelenül megállapítható, hogy a főherceg ellen merényletet terveztek. A levelt Fechner Tivadar és Fechner Sándor emigráns orosz gárdatisztek írták és pedig a toloncházban, ahol letartóztatásban vannak már huzamosbb idő óta és kiutasításra várnak. A levelet egy­­ Tremsofoff nevű orosz emigráns barátjukkal küldték ki­­a toloncházból. A levélben az áll, hogy Albrecht főherceg ellen a merénylet a megbeszélt helyen, a megbeszélt emberrel el van készítve és a 2000 pengő előleg el van

Next