Hétfői Rendkívüli Ujság, 1932 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1932-07-04 / 27. szám
Sürknnt Csége• Kiadóhivatal: Sie* iád. Somogyi u. 7, Toloon: 27—24, Tatám a p 26—54. Elő* na utcai ára a Sport* assággal együtt havonta 80 fillér, negyedívre 2 P 40 fill SZEGED, 1932 JULIUS 4]. p 20 mi. féléidé weitball éa kiadótulajdonos Ligeti Jenfi. Megjeenik minden hétfőn. Hirdetéseke felvesz a kiadóhivatal: Somogyi u. 7 rt. és minden hirdető iroda. XIV. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM a tisztviselők fizetése Július első napján Szeged is azok közé a városok közé került, amelyek nem tudnak eleget tenni a tisztviselőikkel szemben vállalt kötelezettségeiknek. Amikor az idei költségvetés összeállításához hozzákezdtek, a város polgármestere két feladatot jelölt ki: biztosítani kell a tisztviselők fizetését és biztosítani kell a várost terhelő kamatokat. A város kulturális feladatainak, a városiasság követelményeinek a város csak akkor tud megfelleni — mondotta akkor a polgármester —, ha biztosította a tisztviselői fizetéseket s a kamatszolgáltatást. S most oda jutottunk, hogy egyik kötelezettségének sem tud eleget tenni a város.. Abba már beletörődtünk, hogy semmi sem jut a város kulturális feladataira (a dcegyári kiadások viselésén és növelésén kívül), hozzáedzettük már magunkat ahhoz is, hogy a város fejlődése érdekében ne tegyünk semmit, függesszük fel a város közegészségügyi szolgálatát is s amit a városiasság, a kultúra, a civilizáció, a közegészségügy érdekében teszünk, az mind együtt és összevéve az aszfaltozó vállalkozóval szemben vállalt s több évre eloszlott kötelezettség vállalásában merüljön ki. De legalább a tisztviselőket tudnánk fizetni, ha másra nem költünk s legalább lenne pénz a kamatokra, ha már a tisztviselőknek sem jut. Most az történik, hogy a város semmit nem áldoz arra a célra, amit a kultúra s a város fejlődése érdekében maga elé tűzött ki, hogy legyenpénze kamatra és tisztviselői fizetésre és mégsincs pénze kamatra s tisztviselői fizetésre és mégsem jut egyetlen fillér sem azokra a feladatokra, amelyeknek szolgálatát eddig a városi élet elsőrangú követelményeinek tekintettünk. Hogy adósságok kamatjára nem fizetünk s adósságot nem törlesztünk, azt — legalább egyelőre — helyeselni kell. Valaminek történnie kell a városok adósságaival. A kormány a Speyer-kölcsönért kezességet vállalt a hitelnyújtóval szemben, de a morális kötelezettségét a kormánynak a többi kölcsönre vonatkozóan is el kell ismernünk. Nemcsak azért, mert a kormány hozzájárulása nélkül a város egyetlen fillér kölcsönt nem vett fel — ez a megállapítás a város idei hitelműveleteire nem vonatkozik, viszont a város nem is köteles visszafizetni azokat a kölcsönösszegeket, amelyeket a törvényes rendelkezések megsértésével vett fel az adós és folyósított a hitelező ,s a jóváhagyás ha nem is jogi, de morális felelősségvállalással kétségtelenül jár (s amikor a jogi kötelezettségek nem kényszeríthetők ki, talán a morális kötelmeknek nagyobb súlyuk van), hanem azért, mert a kormány sokszor késztette, sokszor kényszerítette a városokat kölcsönök felvételére s adósságok csinálására. De az már keserves állapot, amikor a tisztviselők a maguk fizetését nem tudják a város számára megkeresni. De ha már idejutottunk s a tisztviselői részletfizetés helyébe a város részletfizetése lépett, legalább az igazságnak és méltányosságnak kevesebb sérelmével történnék a részletek folyósítása. S ezzel a kérdéssel annál inkább kell foglalkozni, minél több kilátás van arra, hogy a júliusi precedens nem marad magában álló jelenség. Mi az indoka annak, hogy az a nyugdíjas, aki 4—500 P-t kap kézhez, megkapja az egész nyugdíjat, amikor a 120—130 pengős tisztviselő csak fizetésének felét kapja meg? A vagyonnal bíró nyugdíjasok miért kerülnek jobb helyzetbe, mint a vagyontalan tisztviselők? Vannak nagycsaládi tisztviselők és vannak családtalan nyugdíjasok, miért kaphatják meg egész nyugdíjukat az utóbbiak, amikor az előbbiek fizetésüknek csak a felét tudják hazavinni családjuknak? Sürgősen el kell készíteni a tisztviselők és nyugdíjasok kataszterét s a rászorultság mértéke szerint kell elosztani a rendelkezésre álló pénzt. Iia már a város nem tud eleget tenni a tisztviselőivel és nyugdíjasaival szemben fennálló kötelezettségének, legalább a szükségesnél s az elkerülhetetlennél több sérelmet és méltánytalanságot ne okozzon azoknak, akik lassan kint már nem fogják tudni, hogy pénzért dolgoznak-e vagy reménységért? A város polgársága nem egyszer adta már bizonyságát annak, hogy tisztviselőit miben őszintén s komoly áldozatokra elszántan becsüli meg. Ezekben a kísértetiesen nehéz időkben a város polgársága azt kéri a város tisztviselőitől, hogy a legkomolyabb eltökéltséggel s a legszívósabb helytállással szolgálják a város érdekeit. Ez a szolgálat most nemcsak erkölcsi jutalmat ígér, de mindegyik hónap elseje alkalom lesz annak bizonyítására, hogy a munkabírás, az ügyszeretet, a találékonyság, az invenció mily szerepet vállalt és milyen feladatot töltött be a városi tisztviselők szolgálatában? Belvárosi Mozi Hétfőn, kedden Dajka Kabos Páger világhírű filmje PIRI MINDENT TUD Budapesti történet 10 felvonásban. Ezt megelőzi Trükkfilmek előadások 5. 7, 9 órakor. Walkó külügyminiszter elutazzon Lausannéig a Budapest, július 3. (Saját tudósítónk tél,eloji jelentésr.) Walkó Lajos külügyminiszter vasárnap délben Imrédi Béla, a Magyar Nemzeti Bank igazgatójának társaságába a Lusanneba utazott, hogy Magyarország képviseletében résztvegyen a keleti jóvátételi konferencián. Korányi Frigyes pénzügyminiszter, ha egészségi állapota megengedi, kedden délben fog elutazni. Rendőri beavatkozással ért véget Györki Imre debreceni beszámolója Debrecen, Július 3. Györki Imre mai beszámolója a Munkásotthonban igen viharosan végződött. A beszámoló után Nagy Sándorné nevű asszony panaszt tett a képviselőnél a népjóléti ügyosztály ellen, a népkonyha silány kosztja miatt. A közelben tartózkodó rendőrtisztviselő beleavatkozott a dologba és, azt mondotta az asszonynak, hogy a beszámólónak vége van, holnap mondja el panaszát. Erre a gyűlés résztvevői is beleavatkoztak, amiből tumultus támadt és a rendőrök kardlapozva szorították ki a tömeget a Munkásotthonból. A rendzavarás közben sok sebesülés történt, akik közül többeket kórházba szállítottak. Három embert őrizetbe vettek. Orosz emigránstisztek bosszúból meg akarták gyilkolni Albrecht főherceget Budapest, július 3. (Saját tudósítónk telefon jelentése.) A budapesti főkapitányság egy szenzációs és egyszersmind titokzatos ügyben folytat néhány nap óta nyomozást. A feljelentést Albrecht főherceg tette, aki egy levelet adott át a rendőrségnek, amelyet a címzett helyett neki kézbesítettek és amelyből kétségtelenül megállapítható, hogy a főherceg ellen merényletet terveztek. A levelt Fechner Tivadar és Fechner Sándor emigráns orosz gárdatisztek írták és pedig a toloncházban, ahol letartóztatásban vannak már huzamosbb idő óta és kiutasításra várnak. A levelet egy Tremsofoff nevű orosz emigráns barátjukkal küldték kia toloncházból. A levélben az áll, hogy Albrecht főherceg ellen a merénylet a megbeszélt helyen, a megbeszélt emberrel el van készítve és a 2000 pengő előleg el van