Szegedi Híradó, 1861 (3. évfolyam, 24-103. szám)

1861-10-19 / 83. szám

hídjai (mert valóságos hidak vannak benne az épü­let egyik szárnyától a másikig) fából vannak, a folyosók pallózata roskatag, a felső emelet szobái valóságos putrik, az udvar telve rondasággal és szeméttel, minélfogva közbátorsági és egészségi szempontból veszedelmes. Minthogy pedig tulajdo­nosa mindezen bajokon segíteni nem akar ; elhatá­roztatott , hogy az épület lakható és lakhatlan ré­szei szakértők által megvizsgáltatván, ez utóbbiak­nak bérbeadása megtiltassék, s a bérlők onnan a kiszabandó határidőre kitiltassanak, különben ka­pitányi erővel fognak kihányatni. — Olvastatván Torontálmegye átirata, melyben Szeged városát, mint földesurat felhívja, hogy Uj-Szegeden a házi adót szedje. E kívánat méltányosnak találtatván, végrehajtása elrendeltetett. — A marhahús ügye ismét hosszú és amennyiben eredmény nélkül ma­radt, meddő vitára szolgáltatott alkalmat. Miután ugyanis a húsárusok több ízben úgy tettek, hogy ha nekik az árszabás nem volt kényökre, azzal fenyegetőztek, hogy 24 óránál tovább húst nem fog­nak mérni. Ezen némelyek úgy véltek segíthetni, hogy a húsárusok tartozzanak 5000 forint cautiót letenni, miből , ha ők húst mérni nem akarnának, a lakosságot hússal ellátni lehetne. Ez esetben az árszabás próbavágás, és a pesti, temesvári, sza­badkai és kecskeméti ár szerint fogna megtörténni. De a mészáros uraknak (vagyis inkább csak egy­nek, mert csupán egy volt aláírva) Kecskemét dero­gált, mert az nem szabad kir. város (!) és mert ott — mint mondák — nincsenek rendes mé­szárosok. Másfelől a szabad iparüzletnek nem cse­kély megszorítása az, hogy valaki annak gyakor­latáért 5000 frt biztosítékot mutasson ki. Elhisz­­szük, hogy a meglevő mészárosok, kik már meg­szedték magukat, szívesen ráállnak a biztosítékra, csakhogy ők monopolizálhassák az üzletet. De meg­­egyeztethető-e az igazsággal, hogy valaki azért, mivel az üzlethez szükséges pénzösszegen kívül nem tud még 5000 frtnyi vagyont kimutatni, meg­­fosztassék Üzletjogától? És nem épen verseny ál­tal lehetne-e inkább elérni, hogy jobb húst kapjon a lakosság, mint többnyire kapni szokott? Másrész­ről a szabad húsvágás behozatala iránt kiküldött választmány is beadván munkálatát, a kérdés el­döntetlen maradt. Mivel ez utóbbi sokkal fonto­sabb, hogysem rögtönözve s a gyűlés vége felé rendesen kimerült figyelemmel határozni lehessen, ennélfogva e terv kinyomatni, minden képviselőnek megküldetni s a legközelebbi rendkívüli gyűlésben tárgyaltatni rendeltetett. —br— Gazdasági egyleti közlöny. A csongrádmegyei gazdasági egylet I. évi October 14-kén tartott közgyűlésének j­egyzőkönyve. 1. Elnök gr. Károlyi Sándor ur az ülést megnyitván, köszönetét nyilvánitá városunk érde­mes polgárnagyának mint háziúrnak a gyűlésre át­engedett tanácsteremért; ezután fölemlíté részlete­sen az okokat, melyek miatt az egylet működése, miként hazaszerte, úgy itt is ez ideig felakadt: reméli azonban, hogy a megváltozott körülmények közepett az egylet üdvös tevékenységéről mielőbb tények fognak tanúskodni, mi hogy annál sikeres­ben eszközöltethessék, mindenekelőtt e közgyűlés főteendője: megállapítani a legközelebbi működé­sek nemét és módját. Az alapszabályok iránt azon nézetben van elnök­i méltósága, hogy habár szük­séges volna is azoknak kinyomatása az egylet iránti részvét emelése tekintetéből, azonban jónak látná előbb azokban némi módosításokat eszközölni, mire a gyűlést véleménye nyilvánítására szólíta fel. (Miután a közvélemény abban öszpontosult, hogy jelen körülmények közepett ilynemű módosí­tások nem lennének célhoz vezetők, ennélfogva el­­nökileg kimondatott az alapszabályok érintetlen ma­radása.) 2. Elnök úr jelenti, hogy Halass János v.­t. a felállítandó gabnacsarnok iránt a szükséges tájékozások után, annak létesítését célszerűnek tart­ja , azonban mind az egylet pénzviszonya, mind a jelen körülmények válsága ily vállalatokra nem kedvező, s főleg miután Szegeden ily gabnacsarnok a helybeli kereskedők által is terveztetik, határoz­­tatott. (Hogy az egylettel tervezett gabnacsarnok lé­tesítése legalább jelen körülmények közt fölösleges.) 3. Bérczy Antal alelnök úr a f. évi május 26-kán Félegyházán megtartott bizottmányi ülés jegyzőkönyvét bemutatá, melyből a megtartott pró­baszántás szép eredménye kitűnvén, elnök úr in­dítványára (Bérczy Antal s Keserű Mátyás urak­nak az ügyben tett szives fáradozásaikért a köz­gyűlés köszönetet szavaz, s egyszersmind figye­lembe veszi Félegyháza azon bizalmas megkeresé­sét, hogy az egylet e várost ily szerencsében ezen­túl is részesíteni szíveskedjék.) 4. A selyemtenyésztés ügyében Vérkuti Sebestyén ajánlkozására a kertészeti szakosz­tálynak további lépései a megváltozott városi és megyei viszonyok miatt fölöslegesekké válván, ez ügybeni további intézkedés szinte szükségtelennek tekintetik. 5. Elnök úr az egylet ügyei vezetésére a meg­ürült titkári állomásra Szabó Mihály és Hódy Imre urakat ajánlá azon kikötéssel, hogy ezen tisztség az egylet pénzviszonyai tekintetéből i­d­e­­iglenesen díj nélkül viendő. (Határoztatott , hogy miután az egylet közlö­nye a „Szegedi Híradó“, eként annak szerkesztője Szabó Mihály úr lenne ez állomásra felkérendő, ki is ezen bizalomnak hódolva, a titkári állomást, a mennyiben ügyismereténél fogva e bizalomnak eleget tehet, ideiglenesen utj nélkül elvállalta.) G. Zsótér Andor úr, mint az egylet pénz­tárnoka szolgálatát az egyletnek azon kijelentéssel ajánlá fel, hogy mind eddigi, mind ezentúli szol­gálatáért a megszavazott tiszteletdíjról lemond. (Mely nemes ügyszeretettől áthatott nyilatko­zatát a közgyűlés jegyzőkönyvbe igtatandó elisme­réssel fogadta.) 7. A szakosztályi munkálatokra térvén át a gyűlés, Bérczy Antal alelnök úr jelenti, hogy eddig elé Magyar Imre és Maggráber Ágos­ton uraktól érkeztek be iratok. (E tárgyban határoztatok , hogy a beküldött iratok az illető szakosztályoknak átadandók meg­­bírálás végett, honnan aztán mint szakismeret-ter­jesztők a „Szegedi Híradó“ hasábjain a lap köré­hez képest közlendők; ezenfelül határozatba ment, hogy akik még munkálataikat be nem adták, ezek­nek benyújtására felszólittassanak. Ugyanez ügy­ben az illetők bővebb tájékozására a jegyzőkönyv­nek a szakosztályokra vonatkozó határozm­á­­nyai a „Szegedi Híradó“ban újólag közöltetni he­lyeseknek találtattak.)*) 8. Felolvastatott Lónyai Gábor urnak azon megkereső irata, melyben az egyletnek a londoni világkiállításra szolgáló utasításokat oly bizalmas felszólítással küldi meg, hogy a körébeni gazda­közönség a versenyre serkentessék. (Alelnök úrnak e tárgyban tett eddigi buzgó fáradozása tudomásul vétetvén, a följelentési határ­idő elmúlta miatt ez ügyben már további közremű­ködés fölösleges. Hasonlag tudomásul vétetett a „Nemzet gazdasszonyai“ egyesületének az aug. és sept. hóban rendezett kiállítására felszólító irata is, amennyiben jelen viszonyok közt­­. alelnök és pénz­tárnok urak a küldött részvények eladásában ered­ményt felmutatni nem képesek.) 9. Felolvastatott továbbá Jágócsi Péterffy József felszólítása, melyben kéri az egyletet, hogy vincellér-, kertész- és pincemester-képző-intézetébe növendékeket szerezni szíveskedjék. (E megkeresés méltó figyelembevétel mellett tudomásul vétetett.) 10. Zsótér Andor pénztárnok a pénztár állapotát jelenti, mely szerint 627 frt, 4 db arany és 78 ezüst huszas van jelenleg a pénztárban. (Tudomásul vétetik.) 11. Az előbbi tárgygyal kapcsolatban a pénz­tár rendezésére s a behajtandó hátralékok miképi intézésére határoztatott. (A lefolyt 1860-ik évre járuló tartozások be­fizetésére az illetők a „Szegedi Híradó “ban felszó­­litandók, s kik e felszólítás után nov. 1-ig tartozá­saikat befizetni elmulaszták, az egylet ügyvéde Paraicz Iván ur által írásban fognak megkeres­tetni. A f. évre járuló tartozások dec. végéig lesz­nek befizetendők.) 12. Ezek után elnök az egylet újabb tevé­kenységi tere meghatározására tért át, s a gyak­­rabbi kölcsönös szellemi érintkezés tekintetéből in­­dítványozá, hogy minden hóban legyen egy össze­jövetele, mely összejöveteli helyek felváltva Sze­ged, Vásárhely, Szentes, Csongrád lehetnének, s pedig hogy a már egyszer meghiúsult ekeversenyért H.-M.-Vásárhelynek némi kárpótlás nyujtassék, első ilynemű találkozási helyül az említett célra nevezett város tűzessék ki, termény- és ipar­kiállításra pe­dig Szeged volna kiszemelendő. (Ez indítvány egész terjedelmében elfogadta­tott, s H.-M.­Vásárhelyre tervezett szántásverseny határideje nov. 4-én délután egy órára állapítta­tott meg, a rákövetkezendő nap pedig bizottmányi ülés lesz tartandó. A szántás verseny rendezésére bizottmányi elnökül Kovács Ferenc (vásár­helyi) úr választatott meg, ki maga mellé 10 bi­zottmányi tagot jelölene ki. A szántás ostoros nélkül történik, s pedig következő versenydíjak mel­lett : első nyertes díja 30 frt; másodiké 20 frt; harmadiké 10 frt; negyediké 5 frt. A részletes utasítások tudatásával Bérczy Antal alelnök ur bízatott meg. A szegedi termény- és iparkiállitás határideje a jövő Andrási vásár két első napjára határozta­tott meg, mely kiállítás elnökéül Bérczy Antal al­elnök ur választatott meg, választmányi tagokat pedig: Szabó Imre, Vedres János, Pálffy Ferenc, Burger Zsigmond, Karlovszky Vilmos, Őrhalmi La­jos, Zsótér Andor, Kovács Ferenc (szegedi) s az egylet titkára jelöltettek ki. A termény versenyzés­nél­ díjazás a már meghatározott szabály szerint történik.) *) Hely szűke miatt a jegyzőkönyvi kivonatot jövő számunk hozandja. Szerk. 13. Burger Zsigm. jövő tavasztól kezdve havonkinti terménykiállítást indítványoz Szegedre. (Ezen a kertészet és gyümölcstenyésztés eme­lését különösen előmozdító indítvány figyelemre mél­tónak találtatván, a kivitelre nézve az illető bizott­mány elé terjesztendőnek határoztatott.) 14. Elnök úr a jegyzőkönyv rendezése tekin­tetéből indítványozd, hogy az egylet eddigi műkö­dését tanúsító jegyzőkönyvi részletek egy erre kü­lön megszerzendő könyvbe rendszeresen beviendők lennének. (Ez indítvány közösen elfogadtatván, kivite­lével az egylet titkára megbizatott.) Kelt Szegeden, 1861. oct. 14. Jegyzette: Szabó Mihály, Bérczy Antal, titkár, alelnök. Közgyűlés Szentesen September hóban. Elnök polgárnagy a September 2-án tartott megyei közgyűlésen fölvett tárgyakról tévén jelen­tést, különösen kiemelé a megyének azon óvatos eljárását, miként a feloszlatott országgyűlés mind­két házának törvényes s alkotmányos eljárásáért bizalmat szavazott. Néma csend jön a teremben e jelentéstételre, s úgy látszott, mintha mindenki pár percre saját fájdalmával küzdve, egy gondolatfutamot vetett volna azon közelmúltra, melyben a magyar ország­gyűlés — melyet csak kevéssel a remény sokszínű fénye környezett — most már a történelem birto­kába jutott, hogy a magyar nemzet szabadságáérti küzdelemnek egy — bár szomorú, de örökké fé­nyes lapját képezze. A fájdalom hangokban tört ki, s nem titkol­­ható el a testület e fájdalmát jegyzőkönyvileg is nyilvánítani, hogy az országgyűlés, mely a szen­tesített hazai törvények által kijelölt térről lelépni nem akart, erőhatalom által oszlattatok el azért, mert nemesen és híven védte elévülhetlen jogait e nemzetnek, törvénye­s alkotmányból merített dönt­­hetlen érvekkel felelt azon jogtalan kívánalmakra, melyek egy kivihetetlen rögeszme valósításául a nemzeti önállóság minden biztosítékainak feláldozá­sát követelték e nemzettől. Elismerését nyilvánító, hogy az eloszlatott országgyűlés igazán képviselte és tolmácsolta a nemzet érzületét, meggyőződését, s őseink nyomdokain indulva, bölcs óvakodással egyedül a törvényre és alkotmányra fektette tör­vényhozói működése alapját. Reményét fejezi ki, hogy ha bár az országgyűlés ezen ép oly törvény­szerű, mint józan eljárása közvetlenül nem hozta is meg a kívánt eredményt, de a vallás szent ta­nai által keblébe oltott azon rendíthetlen hittől van áthatva, hogy az örök igazság végre is kivívandja diadalát. Végre polgári kötelességének tartá ünne­pélyesen és nyíltan kijelenteni, hogy az országgyű­lés által felállított elveket most és mindenkor osztja, annak eljárását elejétől végig helyesli s magáévá teszi, minden betűjét, szavát a nemzet „hiszek­egyének tartja, s hazafias kötelességérzetétől át­hatva, határozatilag kinyilatkoztatá, miként az or­szággyűlési óvásban kifejtett törvényszerű nézetek szellemében, az ország alkotmányos önállását, a törvény által nyújtott minden eszközökkel jövőre is védeni, hatósági működéseiben zsinórmértékül egyedül a szentesített törvényt fogja követni. A közügyre vonatkozólag: Boross Sámuel országgyűlési képviselő úr a város sz.­lászlói épületei eladási árának hová for­dítását, miként hasznosítását tekintőleg indítványoz­za , állíttassák Szentes városában egy takarék­­pénztár, melynek alapját — egyesek járuléka mellett — a hasznosítás s célszerűség tekintetéből pénzzé tett s teendő községi vagyonok ké­pezzék. Felfogva a közgyűlés e korszerű indítványnak úgy a köz-, mint egyesek érdekébeni üdvös voltát, egyhangúlag magáévá tette, s annak mielőbb élet­­beléptetése tekintetéből terv-kidolgozásra küldöttség neveztetett ki. Hadsy György képviselő úr indítványára egy szegényápolda felállítása hasonlóan határozatba vétetett s terv­ készítésre küldöttség neveztetett. Végre Szentes város ominosus ügyeinek egyike 10 évi vajúdásából kibontakozni kezd azon terv­­javaslat által, mely a legelő-osztálybeli hibák ki­igazítására megbízott küldöttség által bemutattatott, mely javaslat főelvül az átalános rectificatio szük­ségét tűzi ki egy compromissionális bíróság végre­hajtása mellett, mi a közgyűlés által — némi kis módosítással — el is fogadtatott. □ Helybeli újdonságok. — (Nyilatkozat.) Midőn a múlt vasárnapi jótékony célú műkedvelői előadáson megjelent ne­­meskeblü közönségnek a nőegylet nevében ezennel hálás köszönetet nyilvánítunk, teljes készséggel szá­mot adunk a bevett összege­s kiadásokról is. Be­jött 20 alsópáholyért 52 frt, 22 felsőpáholyért 46 frt 20 kr, 153 zártszékért 76 frt 50 kr, 106 föld­szinti bemenetjegyért 42 frt 40 kr, 140 karzati jegyért 28 frt, adakozásokból 2 frt 30 kr, összesen

Next