Szegedi Híradó, 1861 (3. évfolyam, 24-103. szám)
1861-10-19 / 83. szám
hídjai (mert valóságos hidak vannak benne az épület egyik szárnyától a másikig) fából vannak, a folyosók pallózata roskatag, a felső emelet szobái valóságos putrik, az udvar telve rondasággal és szeméttel, minélfogva közbátorsági és egészségi szempontból veszedelmes. Minthogy pedig tulajdonosa mindezen bajokon segíteni nem akar ; elhatároztatott , hogy az épület lakható és lakhatlan részei szakértők által megvizsgáltatván, ez utóbbiaknak bérbeadása megtiltassék, s a bérlők onnan a kiszabandó határidőre kitiltassanak, különben kapitányi erővel fognak kihányatni. — Olvastatván Torontálmegye átirata, melyben Szeged városát, mint földesurat felhívja, hogy Uj-Szegeden a házi adót szedje. E kívánat méltányosnak találtatván, végrehajtása elrendeltetett. — A marhahús ügye ismét hosszú és amennyiben eredmény nélkül maradt, meddő vitára szolgáltatott alkalmat. Miután ugyanis a húsárusok több ízben úgy tettek, hogy ha nekik az árszabás nem volt kényökre, azzal fenyegetőztek, hogy 24 óránál tovább húst nem fognak mérni. Ezen némelyek úgy véltek segíthetni, hogy a húsárusok tartozzanak 5000 forint cautiót letenni, miből , ha ők húst mérni nem akarnának, a lakosságot hússal ellátni lehetne. Ez esetben az árszabás próbavágás, és a pesti, temesvári, szabadkai és kecskeméti ár szerint fogna megtörténni. De a mészáros uraknak (vagyis inkább csak egynek, mert csupán egy volt aláírva) Kecskemét derogált, mert az nem szabad kir. város (!) és mert ott — mint mondák — nincsenek rendes mészárosok. Másfelől a szabad iparüzletnek nem csekély megszorítása az, hogy valaki annak gyakorlatáért 5000 frt biztosítékot mutasson ki. Elhiszszük, hogy a meglevő mészárosok, kik már megszedték magukat, szívesen ráállnak a biztosítékra, csakhogy ők monopolizálhassák az üzletet. De megegyeztethető-e az igazsággal, hogy valaki azért, mivel az üzlethez szükséges pénzösszegen kívül nem tud még 5000 frtnyi vagyont kimutatni, megfosztassék Üzletjogától? És nem épen verseny által lehetne-e inkább elérni, hogy jobb húst kapjon a lakosság, mint többnyire kapni szokott? Másrészről a szabad húsvágás behozatala iránt kiküldött választmány is beadván munkálatát, a kérdés eldöntetlen maradt. Mivel ez utóbbi sokkal fontosabb, hogysem rögtönözve s a gyűlés vége felé rendesen kimerült figyelemmel határozni lehessen, ennélfogva e terv kinyomatni, minden képviselőnek megküldetni s a legközelebbi rendkívüli gyűlésben tárgyaltatni rendeltetett. —br— Gazdasági egyleti közlöny. A csongrádmegyei gazdasági egylet I. évi October 14-kén tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. 1. Elnök gr. Károlyi Sándor ur az ülést megnyitván, köszönetét nyilvánitá városunk érdemes polgárnagyának mint háziúrnak a gyűlésre átengedett tanácsteremért; ezután fölemlíté részletesen az okokat, melyek miatt az egylet működése, miként hazaszerte, úgy itt is ez ideig felakadt: reméli azonban, hogy a megváltozott körülmények közepett az egylet üdvös tevékenységéről mielőbb tények fognak tanúskodni, mi hogy annál sikeresben eszközöltethessék, mindenekelőtt e közgyűlés főteendője: megállapítani a legközelebbi működések nemét és módját. Az alapszabályok iránt azon nézetben van elnöki méltósága, hogy habár szükséges volna is azoknak kinyomatása az egylet iránti részvét emelése tekintetéből, azonban jónak látná előbb azokban némi módosításokat eszközölni, mire a gyűlést véleménye nyilvánítására szólíta fel. (Miután a közvélemény abban öszpontosult, hogy jelen körülmények közepett ilynemű módosítások nem lennének célhoz vezetők, ennélfogva elnökileg kimondatott az alapszabályok érintetlen maradása.) 2. Elnök úr jelenti, hogy Halass János v.t. a felállítandó gabnacsarnok iránt a szükséges tájékozások után, annak létesítését célszerűnek tartja , azonban mind az egylet pénzviszonya, mind a jelen körülmények válsága ily vállalatokra nem kedvező, s főleg miután Szegeden ily gabnacsarnok a helybeli kereskedők által is terveztetik, határoztatott. (Hogy az egylettel tervezett gabnacsarnok létesítése legalább jelen körülmények közt fölösleges.) 3. Bérczy Antal alelnök úr a f. évi május 26-kán Félegyházán megtartott bizottmányi ülés jegyzőkönyvét bemutatá, melyből a megtartott próbaszántás szép eredménye kitűnvén, elnök úr indítványára (Bérczy Antal s Keserű Mátyás uraknak az ügyben tett szives fáradozásaikért a közgyűlés köszönetet szavaz, s egyszersmind figyelembe veszi Félegyháza azon bizalmas megkeresését, hogy az egylet e várost ily szerencsében ezentúl is részesíteni szíveskedjék.) 4. A selyemtenyésztés ügyében Vérkuti Sebestyén ajánlkozására a kertészeti szakosztálynak további lépései a megváltozott városi és megyei viszonyok miatt fölöslegesekké válván, ez ügybeni további intézkedés szinte szükségtelennek tekintetik. 5. Elnök úr az egylet ügyei vezetésére a megürült titkári állomásra Szabó Mihály és Hódy Imre urakat ajánlá azon kikötéssel, hogy ezen tisztség az egylet pénzviszonyai tekintetéből ideiglenesen díj nélkül viendő. (Határoztatott , hogy miután az egylet közlönye a „Szegedi Híradó“, eként annak szerkesztője Szabó Mihály úr lenne ez állomásra felkérendő, ki is ezen bizalomnak hódolva, a titkári állomást, a mennyiben ügyismereténél fogva e bizalomnak eleget tehet, ideiglenesen utj nélkül elvállalta.) G. Zsótér Andor úr, mint az egylet pénztárnoka szolgálatát az egyletnek azon kijelentéssel ajánlá fel, hogy mind eddigi, mind ezentúli szolgálatáért a megszavazott tiszteletdíjról lemond. (Mely nemes ügyszeretettől áthatott nyilatkozatát a közgyűlés jegyzőkönyvbe igtatandó elismeréssel fogadta.) 7. A szakosztályi munkálatokra térvén át a gyűlés, Bérczy Antal alelnök úr jelenti, hogy eddig elé Magyar Imre és Maggráber Ágoston uraktól érkeztek be iratok. (E tárgyban határoztatok , hogy a beküldött iratok az illető szakosztályoknak átadandók megbírálás végett, honnan aztán mint szakismeret-terjesztők a „Szegedi Híradó“ hasábjain a lap köréhez képest közlendők; ezenfelül határozatba ment, hogy akik még munkálataikat be nem adták, ezeknek benyújtására felszólittassanak. Ugyanez ügyben az illetők bővebb tájékozására a jegyzőkönyvnek a szakosztályokra vonatkozó határozmányai a „Szegedi Híradó“ban újólag közöltetni helyeseknek találtattak.)*) 8. Felolvastatott Lónyai Gábor urnak azon megkereső irata, melyben az egyletnek a londoni világkiállításra szolgáló utasításokat oly bizalmas felszólítással küldi meg, hogy a körébeni gazdaközönség a versenyre serkentessék. (Alelnök úrnak e tárgyban tett eddigi buzgó fáradozása tudomásul vétetvén, a följelentési határidő elmúlta miatt ez ügyben már további közreműködés fölösleges. Hasonlag tudomásul vétetett a „Nemzet gazdasszonyai“ egyesületének az aug. és sept. hóban rendezett kiállítására felszólító irata is, amennyiben jelen viszonyok közt. alelnök és pénztárnok urak a küldött részvények eladásában eredményt felmutatni nem képesek.) 9. Felolvastatott továbbá Jágócsi Péterffy József felszólítása, melyben kéri az egyletet, hogy vincellér-, kertész- és pincemester-képző-intézetébe növendékeket szerezni szíveskedjék. (E megkeresés méltó figyelembevétel mellett tudomásul vétetett.) 10. Zsótér Andor pénztárnok a pénztár állapotát jelenti, mely szerint 627 frt, 4 db arany és 78 ezüst huszas van jelenleg a pénztárban. (Tudomásul vétetik.) 11. Az előbbi tárgygyal kapcsolatban a pénztár rendezésére s a behajtandó hátralékok miképi intézésére határoztatott. (A lefolyt 1860-ik évre járuló tartozások befizetésére az illetők a „Szegedi Híradó “ban felszólitandók, s kik e felszólítás után nov. 1-ig tartozásaikat befizetni elmulaszták, az egylet ügyvéde Paraicz Iván ur által írásban fognak megkerestetni. A f. évre járuló tartozások dec. végéig lesznek befizetendők.) 12. Ezek után elnök az egylet újabb tevékenységi tere meghatározására tért át, s a gyakrabbi kölcsönös szellemi érintkezés tekintetéből indítványozá, hogy minden hóban legyen egy összejövetele, mely összejöveteli helyek felváltva Szeged, Vásárhely, Szentes, Csongrád lehetnének, s pedig hogy a már egyszer meghiúsult ekeversenyért H.-M.-Vásárhelynek némi kárpótlás nyujtassék, első ilynemű találkozási helyül az említett célra nevezett város tűzessék ki, termény- és iparkiállításra pedig Szeged volna kiszemelendő. (Ez indítvány egész terjedelmében elfogadtatott, s H.-M.Vásárhelyre tervezett szántásverseny határideje nov. 4-én délután egy órára állapíttatott meg, a rákövetkezendő nap pedig bizottmányi ülés lesz tartandó. A szántás verseny rendezésére bizottmányi elnökül Kovács Ferenc (vásárhelyi) úr választatott meg, ki maga mellé 10 bizottmányi tagot jelölene ki. A szántás ostoros nélkül történik, s pedig következő versenydíjak mellett : első nyertes díja 30 frt; másodiké 20 frt; harmadiké 10 frt; negyediké 5 frt. A részletes utasítások tudatásával Bérczy Antal alelnök ur bízatott meg. A szegedi termény- és iparkiállitás határideje a jövő Andrási vásár két első napjára határoztatott meg, mely kiállítás elnökéül Bérczy Antal alelnök ur választatott meg, választmányi tagokat pedig: Szabó Imre, Vedres János, Pálffy Ferenc, Burger Zsigmond, Karlovszky Vilmos, Őrhalmi Lajos, Zsótér Andor, Kovács Ferenc (szegedi) s az egylet titkára jelöltettek ki. A termény versenyzésnél díjazás a már meghatározott szabály szerint történik.) *) Hely szűke miatt a jegyzőkönyvi kivonatot jövő számunk hozandja. Szerk. 13. Burger Zsigm. jövő tavasztól kezdve havonkinti terménykiállítást indítványoz Szegedre. (Ezen a kertészet és gyümölcstenyésztés emelését különösen előmozdító indítvány figyelemre méltónak találtatván, a kivitelre nézve az illető bizottmány elé terjesztendőnek határoztatott.) 14. Elnök úr a jegyzőkönyv rendezése tekintetéből indítványozd, hogy az egylet eddigi működését tanúsító jegyzőkönyvi részletek egy erre külön megszerzendő könyvbe rendszeresen beviendők lennének. (Ez indítvány közösen elfogadtatván, kivitelével az egylet titkára megbizatott.) Kelt Szegeden, 1861. oct. 14. Jegyzette: Szabó Mihály, Bérczy Antal, titkár, alelnök. Közgyűlés Szentesen September hóban. Elnök polgárnagy a September 2-án tartott megyei közgyűlésen fölvett tárgyakról tévén jelentést, különösen kiemelé a megyének azon óvatos eljárását, miként a feloszlatott országgyűlés mindkét házának törvényes s alkotmányos eljárásáért bizalmat szavazott. Néma csend jön a teremben e jelentéstételre, s úgy látszott, mintha mindenki pár percre saját fájdalmával küzdve, egy gondolatfutamot vetett volna azon közelmúltra, melyben a magyar országgyűlés — melyet csak kevéssel a remény sokszínű fénye környezett — most már a történelem birtokába jutott, hogy a magyar nemzet szabadságáérti küzdelemnek egy — bár szomorú, de örökké fényes lapját képezze. A fájdalom hangokban tört ki, s nem titkolható el a testület e fájdalmát jegyzőkönyvileg is nyilvánítani, hogy az országgyűlés, mely a szentesített hazai törvények által kijelölt térről lelépni nem akart, erőhatalom által oszlattatok el azért, mert nemesen és híven védte elévülhetlen jogait e nemzetnek, törvényes alkotmányból merített dönthetlen érvekkel felelt azon jogtalan kívánalmakra, melyek egy kivihetetlen rögeszme valósításául a nemzeti önállóság minden biztosítékainak feláldozását követelték e nemzettől. Elismerését nyilvánító, hogy az eloszlatott országgyűlés igazán képviselte és tolmácsolta a nemzet érzületét, meggyőződését, s őseink nyomdokain indulva, bölcs óvakodással egyedül a törvényre és alkotmányra fektette törvényhozói működése alapját. Reményét fejezi ki, hogy ha bár az országgyűlés ezen ép oly törvényszerű, mint józan eljárása közvetlenül nem hozta is meg a kívánt eredményt, de a vallás szent tanai által keblébe oltott azon rendíthetlen hittől van áthatva, hogy az örök igazság végre is kivívandja diadalát. Végre polgári kötelességének tartá ünnepélyesen és nyíltan kijelenteni, hogy az országgyűlés által felállított elveket most és mindenkor osztja, annak eljárását elejétől végig helyesli s magáévá teszi, minden betűjét, szavát a nemzet „hiszekegyének tartja, s hazafias kötelességérzetétől áthatva, határozatilag kinyilatkoztatá, miként az országgyűlési óvásban kifejtett törvényszerű nézetek szellemében, az ország alkotmányos önállását, a törvény által nyújtott minden eszközökkel jövőre is védeni, hatósági működéseiben zsinórmértékül egyedül a szentesített törvényt fogja követni. A közügyre vonatkozólag: Boross Sámuel országgyűlési képviselő úr a város sz.lászlói épületei eladási árának hová fordítását, miként hasznosítását tekintőleg indítványozza , állíttassák Szentes városában egy takarékpénztár, melynek alapját — egyesek járuléka mellett — a hasznosítás s célszerűség tekintetéből pénzzé tett s teendő községi vagyonok képezzék. Felfogva a közgyűlés e korszerű indítványnak úgy a köz-, mint egyesek érdekébeni üdvös voltát, egyhangúlag magáévá tette, s annak mielőbb életbeléptetése tekintetéből terv-kidolgozásra küldöttség neveztetett ki. Hadsy György képviselő úr indítványára egy szegényápolda felállítása hasonlóan határozatba vétetett s terv készítésre küldöttség neveztetett. Végre Szentes város ominosus ügyeinek egyike 10 évi vajúdásából kibontakozni kezd azon tervjavaslat által, mely a legelő-osztálybeli hibák kiigazítására megbízott küldöttség által bemutattatott, mely javaslat főelvül az átalános rectificatio szükségét tűzi ki egy compromissionális bíróság végrehajtása mellett, mi a közgyűlés által — némi kis módosítással — el is fogadtatott. □ Helybeli újdonságok. — (Nyilatkozat.) Midőn a múlt vasárnapi jótékony célú műkedvelői előadáson megjelent nemeskeblü közönségnek a nőegylet nevében ezennel hálás köszönetet nyilvánítunk, teljes készséggel számot adunk a bevett összeges kiadásokról is. Bejött 20 alsópáholyért 52 frt, 22 felsőpáholyért 46 frt 20 kr, 153 zártszékért 76 frt 50 kr, 106 földszinti bemenetjegyért 42 frt 40 kr, 140 karzati jegyért 28 frt, adakozásokból 2 frt 30 kr, összesen