Szegedi Híradó, 1861 (3. évfolyam, 24-103. szám)
1861-08-07 / 62. szám
02-ik szám. Szerdán, augustus 7-én 1861. Harmadik évfolyam. Megjelenik: Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. Szerkesztői lakás: Buzatér, Sziráky-ház, első emelet. Kiadóhivatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Vidékre postán és Szegeden házhozhordással. Egész évre 8 frt, — félévre 4 frt, — évnegyedre 2 frt osztr. ért. Helyben elvitetve a kiadó hivatalból: Egész évre 6 frt, — félévre 3 frt, — évnegyedre 1 frt 60 kr. osztr. ért. Egyes szám ára 8 ujkr. Hirdetések: Előfizetési föltételek: Az öthasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 ujkr. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsigmond könyvkereskedéséhez cimezendők. kétszerinél 6 ujkr., többszörinél 5 ujkr. Bélyegdij minden egyes beigtatásért 30 ujkr. A nyilttérben a háromhasábos petitsorigtatási dija 20 ujkr. Közgyűlés Szegeden augustus 6-án. E közgyűlésben a jegyzőkönyv hitelesítése után a városi epreskert felügyelőjének beküldött selyemgumói és lefejtett selyemtekercsei mutattattak be a képviselő testületnek, melyek megszemlélése után csakugyan valónak találtuk mindazt, mit lapunk múlt havi számai egyikében mondottunk, mert a gumók fölötte könnyűeknek mutatkoztak. Ezután felolvastatott az országbírói körlevél, melyben az ideiglenes törvénykezési szabályoknak az országgyűléstől lett elfogadása jelentetik, s egyszersmind mindennemű törvénykezésekben zsinórmértékül aláltatik. Elnök polgármester e körlevél felolvasása után figyelmébe ajálá a közgyűlésnek e fontos tárgyat, de mivel e változás következtében a törvényes idézések kézbesítésére a hivatali személyzet több egyént igényel, indítványozá, hogy a szükséges személyzet- s annak fizetéséről a közgyűlés határozzon. A tárgyhoz többen szólottak, s különösen Bérczy főkapitány úr a 48-ki törvények érvényét védve, a jelen ideiglenes szabályokat részéről elfogadhatóknak nem tartja. Azonban nézete kisebbségben maradt, s a többség elnök polgármester úr indítványára határozatiig kijelenté, miszerint óvásként jegyzőkönyvileg följegyeztessék, hogy jelen törvényeket csak ideigleneseknek tekinti, az ügy gyors rendezésére azokat jelenben elfogadja, a kivitelekre szükséges 5 egyén megválasztását s azoknak fizetése iránti intézkedést a tanácsra bízza. Szinte elnöki indítványra az uj törvények életbeléptetésére f. hó 15-ke határoztatott meg. Több képviselő, különösen Zsótér Andor úr közgyűlésiig kivánt az említett uj hivatali személyzet s ennek fizetése iránt intézkedést tétetni, azonban a többség megnyugodott a fent kimondott határozatban. E tárgyalás befejezése után felolvastatott az erdővizsgáló bizottmány szakavatott tollal írt kimerítő jelentése, melyből kitűnt, hogy Szeged városának 7545 holdnyi területe van erdő néven bejegyezve, s hogy a lefolyt 12 év alatt az erdészetre nézve visszahanyatlás történt, ami valóban szomorú dolog. A hiányok orvoslására célszerű javaslatok hozatnak fel, melyek szerint a meglevő erdőkre fordítandó a főfigyelem, az üres terek pedig a városnak jövedelmezőkké tétessenek. Baja képviselő az ifjúság érdekében eszmerokonságnál fogva egy a tanodákhoz közeleső tér megszerzését indítványozá a közgyűlésnek, hol a fatenyésztésbe szakértő kezek által a jelenkor követelései szerint bevezettetnék a fiatalság. Indítványára a nem épen messze eső hattyasi faiskola aláltatott; az egész erdészeti előterjesztésre nézve pedig elfogadtatott az indítvány, melynél fogva annak sikeres végrehajtásában egy közgyűlésileg kinevezett szakértő bizottmány járjon el. E napi tanácskozás utósó tárgya volt Csongrád megyének a tápéi követválasztást megelőzött estéjén elkövetett gyilkosság ügyében az országbíróhoz felírt folyamodványának hiteles máslata, melyben Szeged városnak jelentetik, hogy a megye az említett ügyben egy kiküldendő bíróságért esedezik. Több képviselő némi sérelmet látott e tudósításban Szeged törvényszékére nézve, amennyiben ez által mintegy nem bíznék Csongrád megye biráink részrehajlatlanságában , azonban a többség e tudósítást pusztán tudomásul fogadván, határozatilag kimondá, miszerint az országbírótól megérkezendő választ be fogja várni, s ekkor, ha szükségesnek találtatik, Szeged város mint független hatóság, jogaihoz ragaszkodva, a legcélszerűebben intézkedni fog. A reáltanodák rendezéséről. Több alkalommal volt szerencsém jelen lenni oly bizalmas társaságban, hol különféle korszerű eszmék megvitatása közben a közoktatást illetőleg igen alapos véleményeket örömmel hallottam, s teljesen meggyőződtem, hogy a korszerű nevelés és oktatás az értelmes polgárok benső részvétével találkozik. E nemes figyelem buzdító arra, hogy néhány igénytelen szóban, de tiszta meggyőződésem szerint nyilvánítsam a több helyen fölmerült nézeteket, s a tanügy átalakítására s célszerűebb elrendezésére vonatkozó óhajtásokat, mely óhajok öszhangoznak Szeged város népének s az egész magyar nemzetnek érdekeivel. Célom ezúttal egyedül a helybeli reáltanodára felhíni a t. olvasók figyelmét, s nyíltan kimondani, hogy ezen tanintézet sóvárogva várja a tek.városi hatóság szervező gondoskodását. Az átalános műveltség oly óriási előhaladást ten már eddigelé is, hogy amely nemzet akár tétlenség, akár belzavarok vagy felsőbbi kezdeményezésekre sikertelen várakozás miatt e téren előtörni nem siet, az a művelt nemzeteknek szellemi rabja anyagilag is alárendeltje és kész zsákmánya leend. A nemzeti gazdászat, az ipar vívmányai folytán kifejlődött gépészet, a nemesi modorú építészet, a mérnökség, kereskedés, a rajz és festészet, a természet- és vegytan s egyéb reál tantárgyak a korszellem igényelte képzésre s művelődésre nézve oly nagy fontosságot s oly becses értéket nyertek, hogy azok a magyar nemzet szellemi s anyagi kifejlődésének s emelkedésének legszükségesb tényezői közé méltán sorozandók. Pest város alkotmányos hatósága a több év előtt kebelében létesült, de a nemzet önállósága és művelődési igényeinek meg nem felelhető rendszerre alapított reáltanodának átalakítását, a tanerők újraszervezését, az idegen elemű s nemzetellenes érzelmű tanárok eltávolítását, szóval: reáltanodájának a kor- és a nemzeti szellem kivánata szerinti rendezését kiváló gondjai közé számítván, azt fenhatósági jogánál fogva már meg is állapította. A reál tantárgyak közé fölvette az ész- és lélektant s a latin nyelvet, hogy a humanismust a realismussal párosítsa, s hogy ha valamely tanulónak hajlamai korával együtt megváltoztak legyen , a reáltanodából a gymnasiumba s viszont átmehessen. A magyar nyelvet nem értő, a magyar tanszékre alkalmatlan, káros befolyású tanárok helyett megkívánt testi lelki kellékekkel biró magyar tanárokat választ.*) Továbbá Pest város alkotmányos hatósága mindent elkövet, hogy tanodáiból az igazgatói túlterheltség, mely az alkotmányos elvekkel homlokegyenest ellenkezik, megkönnyíttessék, azért választ igazgató tanárt, választott igazgató bizottmányt, — a tanügyi választmányon kívül — decentralizálta a szolgaságra törekvő önkényes igazgatást s tanodáiban is törekszik az 1848-ki alkotmányos törvények szellemét ünnepélyesen visszahelyezni — 12 évi száműzetése után. Ismerve városunk alkotmányos hatóságának magasztos érzelmeit, szentül hiszszük, hogy a felebbi fényes példa után indulva, nem fog a haladás útján elmaradni, vagy az országos politikai ügyek kétes kimeneteléig a szervezés megkezdését elhalasztani, nem fog saját érdekében hallgatni, míg a messze magasságból lejö a jelszó, ahelyett, hogy a hatósági önállóság jogainak a tanügy terén is érvényt s hazafias életet törekednének eszközölni. Vagy kik elvont okoknál fogva a takarékosság s egy mintára öntött nevelési célszerűség ürügye alatt a már évek óta létező s virágzó reáltanodákat más főtanodákba akarnák beolvasztani. Pest városkép szervezte reáltanodáját, hogy abban a bölcsészet és nyelvészet is meghonosíttassék, de bizonyosan nem fogja engedni, hogy e tanodájának fele más tanodába, például valamelyik pesti gymnasiumba beolvasztassák. Mert igy más nevelést és képzettségi irányt nyernének gyermekei az alsó, s mást a felső reáltanodában. Akik pedig ezt akarják, hasonlók azon gazdához, ki más építész által épitteti házának földszinti, s mással annak emeleti részeit. Váljon a nevelészi bölcseség tanainak megfelelne-e valamely hasznosnak, sikeresnek mutatkozott tanintézetet lerombolni? erre nem nehéz felelni. Vegyük a dolgot gyakorlatilag, például a szegedi gymnasium első osztályának az idén mintegy 110 tanítványa, a reáltanodai első osztályba járt — tudomásom szerint — 88, tehát 198 tanulót képes-e egy tanár — mert az osztálytanítást hiszik behozatni — sikerrel tanítani, és pedig mind a gymnasiumi, mind a reál tantárgyakra ?*) Ezeket megemlítve, szabadjon a szegedi s vidéki szülők abbeli óhajtását is felhoznom, mikép panaszkodva kérdik : vájjon a IV. reálosztály miért nem állíttatik fel? Hisz a költségvetés tárgyalásának alkalmával a fölemelkedett szellemű közgyűlés a főreáltanodára tett 50.000 párt alapítványt szinte megszavazta, s annak kamatját folyóvá tétetni határozta. Ezen óhajtás amily korszerű és igazságos, annak valósulása ép oly ajálatos és szükséges. Vizsgáljuk e tárgyat közelebbről. Az egész alföldön, Bánátban és Erdélyben egyetlen egy főreáltanoda sincs — tudtomra. Három osztályú alreáltanoda már több helyen létezik. E tanfolyam bevégezte után a tanulóknak alig 9 idei része mehet Budapestre folytatni a reál képzést, mert az ellátási s taníttatási költség a fővárosban sokkal nagyobb, hogysem ezt a szülők nagy része megbizhatná, s igy a magyar reál tanuló ifjúság s közvetve a hazai s nemzeti művelődés tetemes hátrányára történik, hogy számos ifjú, kikben a felsőbb reál képzésre jeles képesség s kiváló hivatás mutatkozott, kénytelen a tanpályáról lelépni s az anyagi segély hiánya miatt lelkének legforróbb vágyait kora sírba temetni. Hiteles értesülés után mondhatom, hogy a szegedi reáltanodának számos növendéke könyezve hagyta el a tanulói pályát, és igen sok kitűnő tehetség veszett el a hazára nézve. A múlt tanévben , miután a pesti főreáltanodában a tannyelv magyar lett, mintegy hatan mehettek föl Pestre tanulmányaikat folytatni, a többi metsző szívfájdalommal maradt vissza szerencsésb társaitól. A magyar főreáltanoda hiányát fájdalommal érzik mindazok, kik gyermekeiket e pályán óhajtanák kiképeztetni. De nemcsak az illető szülők és tanulók, hanem az összes magyar faj s nemzetiség érdeke forrón óhajtja, hogy alföldön legalább egy főreáltanoda létezzék. A legszegényebb sorsú tanuló is, ha 6 reál osztályt jó sikerrel elvégzett : Pesten vagy Budán önszorgalma által — mint házitanító — képes lesz tanulói pályáján tovább haladni. Ha tehát akarjuk, hogy a magyar ifjúság e téren is kiképezhesse magát, s idővel az ipar s különféle művészet pályáján a betolakodó s e sokszor nélkülözhetlen idegenek helyét haszonnal . *) Beát tanárainak évi fizetését 1050 írtról 1200 írtra, az igazgató tanárét tisztes lakáson kívül 1400 írtra emelte. *) Korszerű szervezés mellett mind a gymnasium, mind a reáltanoda megfelelhet a közcélnak. A mixtúra által mind a két tanoda elvesztené eredeti arkrészeit s lenne belőlök meghasonlott szellemű uj ismeretlen bányú intézet.