Szegedi Híradó, 1861 (3. évfolyam, 24-103. szám)

1861-08-07 / 62. szám

02-ik szám. Szerdán, augustus 7-én 1861. Harmadik évfolyam. Megjelenik: Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. Szerkesztői lakás: Buzatér, Sziráky-ház, első emelet. Kiadóhivatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése.­­ Vidékre postán és Szegeden h­ázhozh­ordással. Egész évre 8 frt, — félévre 4 frt, — évnegyedre 2 frt osztr. ért.­­ Helyben elvitetve a kiadó­ hivatalból: Egész évre 6 frt­, — félévre 3 frt, — év­negyedre 1 frt 60 kr. osztr. ért. Egyes szám ára 8 ujkr. Hirdetések: Előfizetési föltételek: Az öthasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 ujkr. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsigmond könyvkereskedéséhez cimezendők. kétszerinél 6 ujkr., többszörinél 5 ujkr. Bélyegdij minden egyes beigtatásért 30 ujkr. A nyilttérben a háromhasábos petitsorigta­­tási dija 20 ujkr. Közgyűlés Szegeden augustus 6-án. E közgyűlésben a jegyzőkönyv hitelesítése után a városi epreskert felügyelőjének beküldött selyemgumói és lefejtett selyem­tekercsei mutattattak be a képviselő testületnek, melyek megszemlélése után csakugyan valónak találtuk mindazt, mit la­punk múlt havi számai egyikében mondottunk, mert a gumók fölötte könnyűeknek mutatkoztak. Ezután felolvastatott az országbírói körlevél, melyben az ideiglenes törvénykezési szabályoknak az országgyűléstől lett elfogadása jelentetik, s egy­szersmind mindennemű törvénykezésekben zsinór­­mértékül aláltatik. Elnök polgármester e körlevél felolvasása után figyelmébe ajálá a közgyűlésnek e fontos tár­gyat, de mivel e változás következtében a törvényes idézések kézbesítésére a hivatali személyzet több egyént igényel, indítványozá, hogy a szükséges személyzet- s annak fizetéséről a közgyűlés hatá­rozzon. A tárgyhoz többen szólottak, s különösen Bérczy főkapitány úr a 48-ki törvények érvényét védve, a jelen ideiglenes szabályokat részéről elfo­gadhatóknak nem tartja. Azonban nézete kisebb­ségben maradt, s a többség elnök polgármester úr indítványára határozatiig kijelenté, miszerint óvás­ként jegyzőkönyvileg följegyeztessék, hogy jelen törvényeket csak ideigleneseknek tekinti, az ügy gyors rendezésére azokat jelenben elfogadja, a ki­vitelekre szükséges 5 egyén megválasztását s azok­nak fizetése iránti intézkedést a tanácsra bízza. Szinte elnöki indítványra az uj törvények életbelép­tetésére f. hó 15-ke határoztatott meg. Több képviselő, különösen Zsótér Andor úr közgyűlésiig kivánt az említett uj hivatali sze­mélyzet s ennek fizetése iránt intézkedést tétetni, azonban a többség megnyugodott a fent kimondott határozatban. E tárgyalás befejezése után felolvastatott az erdővizsgáló bizottmány szakavatott tollal írt kime­rítő jelentése, melyből kitűnt, hogy Szeged váro­sának 7545 holdnyi területe van erdő néven beje­gyezve, s hogy a lefolyt 12 év alatt az erdészetre nézve visszahanyatlás történt, ami valóban szomorú dolog. A hiányok orvoslására célszerű javaslatok hozatnak fel, melyek szerint a meglevő erdőkre fordítandó a főfigyelem, az üres terek pedig a vá­rosnak jövedelmezőkké tétessenek. Baja képviselő az ifjúság érdekében eszme­­rokonságnál fogva egy a tanodákhoz közeleső tér megszerzését indítványozá a közgyűlésnek, hol a fatenyésztésbe szakértő kezek által a jelenkor kö­vetelései szerint bevezettetnék a fiatalság. Indítvá­nyára a nem épen messze eső hattyasi faiskola alál­tatott; az egész erdészeti előterjesztésre nézve pe­dig elfogadtatott az indítvány, melynél fogva an­nak sikeres végrehajtásában egy közgyű­lésileg ki­nevezett szakértő bizottmány járjon el. E napi tanácskozás utósó tárgya volt Cson­­grád megyének a tápéi követválasztást megelőzött estéjén elkövetett gyilkosság ügyében az országbí­róhoz felírt folyamodványának hiteles máslata, mely­ben Szeged városnak jelentetik, hogy a megye az említett ügyben egy kiküldendő bíróságért esedezik. Több képviselő némi sérelmet látott e tudósí­tásban Szeged törvényszékére nézve, amennyiben ez által mintegy nem bíznék Csongrád megye birá­­ink részrehajlatlanságában , azonban a többség e tudósítást pusztán tudomásul fogadván, határozati­­lag kimondá, miszerint az országbírótól megérke­zendő választ be fogja várni, s ekkor, ha szüksé­gesnek találtatik, Szeged város mint független ha­tóság, jogaihoz ragaszkodva, a legcélszerűebben intézkedni fog. A reáltanodák rendezéséről. Több alkalommal volt szerencsém jelen lenni oly bizalmas társaságban, hol különféle korszerű eszmék megvitatása közben a közoktatást illetőleg igen alapos véleményeket örömmel hallottam, s tel­jesen meggyőződtem, hogy a korszerű nevelés és oktatás az értelmes­ polgárok benső részvétével ta­lálkozik. E nemes figyelem buzdító arra, hogy néhány igénytelen szóban, de tiszta meggyőződésem szerint nyilvánítsam a több helyen fölmerült nézeteket, s a tanü­gy átalakítására s célszerűebb elrendezésére vonatkozó óhajtásokat, mely óhajok öszhangoznak Szeged város népének s az egész magyar nemzet­nek érdekeivel. Célom ezúttal egyedül a helybeli reáltanodára felhíni a t. olvasók figyelmét, s nyíltan kimondani, hogy ezen tanintézet sóvárogva várja a tek.­városi hatóság szervező gondoskodását. Az átalános műveltség oly óriási előhaladást ten már eddigelé is, hogy amely nemzet akár tét­lenség, akár belzavarok vagy felsőbbi kezdeménye­zésekre sikertelen várakozás miatt e téren előtörni nem siet, az a művelt nemzeteknek szellemi rabja anyagilag is alárendeltje és kész zsákmánya leend. A nemzeti gazdászat, az ipar vívmányai folytán kifejlődött gépészet, a nemesi modorú építészet, a mérnökség, kereskedés, a rajz és festészet, a ter­mészet- és vegytan s egyéb reál tantárgyak a kor­szellem igényelte képzésre s művelődésre nézve oly nagy fontosságot s oly becses értéket nyertek, hogy azok a magyar nemzet szellemi s anyagi kifejlő­désének s emelkedésének legszükségesb tényezői közé méltán sorozandók. Pest város alkotmányos hatósága a több év előtt kebelében létesült, de a nemzet önállósága és művelődési igényeinek meg nem felelhető rendszerre alapított reáltanodának átalakítását, a tanerők újra­szervezését, az idegen elemű s nemzetellenes ér­zelmű­ tanárok eltávolítását, szóval: reáltanodájá­nak a kor- és a nemzeti szellem kivánata szerinti rendezését kiváló gondjai közé számítván, azt fen­­hatósági jogánál fogva már meg is állapította. A reál tantárgyak közé fölvette az ész- és lélektant s a latin nyelvet, hogy a humanism­ust a realismus­­sal párosítsa, s hogy ha valamely tanulónak hajla­mai korával együtt megváltoztak legyen , a reálta­nodából a gymnasiumba s viszont átmehessen. A magyar nyelvet nem értő, a magyar tanszékre al­kalmatlan, káros befolyású tanárok helyett megkí­vánt testi lelki kellékekkel biró magyar tanárokat választ.*) Továbbá Pest város alkotmányos ható­sága mindent elkövet, hogy tanodáiból az igazga­tói túlterheltség, mely az alkotmányos elvekkel homlokegyenest ellenkezik, megkönnyíttessék, azért választ igazgató tanárt, választott igazgató bizott­mányt, — a tanügyi választmányon kívül — de­­centralizálta a szolgaságra törekvő önkényes igaz­gatást s tanodáiban is törekszik az 1848-ki alkot­mányos törvények szellemét ünnepélyesen visszahe­lyezni — 12 évi száműzetése után. Ismerve városunk alkotmányos hatóságának magasztos érzelmeit, szentül hiszszük, hogy a fe­­lebbi fényes példa után indulva, nem fog a hala­dás útján elmaradni, vagy az országos politikai ügyek kétes kimeneteléig a szervezés megkezdését elhalasztani, nem fog saját érdekében hallgatni, míg a messze magasságból lejö a jelszó, ahelyett, hogy a hatósági önállóság jogainak a tanügy terén is érvényt s hazafias életet törekednének eszközölni. Vagy kik elvont okoknál fogva a takarékosság s egy mintára öntött nevelési célszerűség ürügye alatt a már évek óta létező s virágzó reáltanodákat más főtanodákba akarnák beolvasztani. Pest város­­kép szervezte reáltanodáját, hogy abban a bölcsészet és nyelvészet is meghonosíttas­­sék, de bizonyosan nem fogja engedni, hogy e ta­nodájának fele más tanodába, például valamelyik pesti gymnasiumba beolvasztassák. Mert igy más nevelést és képzettségi irányt nyernének gyermekei az alsó, s mást a felső reáltanodában. Akik pedig ezt akarják, hasonlók azon gazdához, ki más épí­tész által épitteti házának földszinti, s mással an­nak emeleti részeit. Váljon a nevelészi bölcseség tanainak megfelelne-e valamely hasznosnak, sike­resnek mutatkozott tanintézetet lerombolni? erre nem nehéz felelni. Vegyük a dolgot gyakorlatilag, például a szegedi gymnasium első osztályának az idén mintegy 110 tanítványa, a reáltanodai első osztályba járt — tudomásom szerint — 88, tehát 198 tanulót képes-e egy tanár — mert az osztály­­tanítást hiszik behozatni — sikerrel tanítani, és pedig mind a gymnasiumi, mind a reál tantár­gyakra ?*) Ezeket megemlítve, szabadjon a szegedi s vidéki szülők abbeli óhajtását is felhoznom, mikép panaszkodva kérdik : vájjon a IV. reálosztály mi­ért nem állíttatik fel? Hisz a költségvetés tárgya­lásának alkalmával a fölemelkedett szellemű köz­gyűlés a főreáltanodára tett 50.000 párt alapítványt szinte megszavazta, s annak kamatját folyóvá té­tetni határozta. Ezen óhajtás amily korszerű és igazságos, an­nak valósulása ép oly ajálatos és szükséges. Vizs­gáljuk e tárgyat közelebbről. Az egész alföldön, Bánátban és Erdélyben egyetlen egy főreáltanoda sincs — tudtomra. Három osztályú alreáltanoda már több helyen létezik. E tanfolyam be­végezte után a tanulóknak alig 9­ id­e­i része mehet Buda­pestre folytatni a reál képzést, mert az ellátási s taníttatási költség a fővárosban sokkal nagyobb, hogysem ezt a szülők nagy része megbizhatná, s igy a magyar reál tanuló ifjúság s közvetve a ha­zai s nemzeti művelődés tetemes hátrányára törté­nik, hogy számos ifjú, kikben a felsőbb reál kép­zésre jeles képesség s kiváló hivatás mutatkozott, kénytelen a tanpályáról lelépni s az anyagi segély hiánya miatt lelkének legforróbb vágyait kora sírba temetni. Hiteles értesülés után mondhatom, hogy a szegedi reáltanodának számos növendéke könyezve hagyta el a tanulói pályát, és igen sok kitűnő te­hetség veszett el a hazára nézve. A múlt tanév­ben , miután a pesti főreáltanodában a tannyelv magyar lett, mintegy hatan mehettek föl Pestre tanulmányaikat folytatni, a többi metsző szívfájda­lommal maradt vissza szerencsésb társaitól. A magyar főreáltanoda hiányát fájdalommal érzik mindazok, kik gyermekeiket e pályán óhaj­tanák kiképeztetni. De nemcsak az illető szülők és tanulók, hanem az összes magyar faj s nemze­tiség érdeke forrón óhajtja, hogy alföldön legalább egy főreáltanoda létezzék. A legszegényebb sorsú tanuló is, ha 6 reál osztályt jó sikerrel elvégzett : Pesten vagy Budán önszorgalma által — mint há­­zitanító — képes lesz tanulói pályáján tovább ha­ladni. Ha tehát akarjuk, hogy a magyar ifjúság e téren is kiképezhesse magát, s idővel az ipar s különféle művészet pályáján a betolakodó s e sok­szor nélkülözhetlen idegenek helyét haszonnal . *) Beát tanárainak évi fizetését 1050 írtról 1200 írtra, az igazgató tanárét tisztes lakáson kívül 1400 írtra emelte. *) Korszerű szervezés mellett mind a gymnasium, mind a reáltanoda megfelelhet a közcélnak. A mixtúra által mind a két tanoda elvesztené eredeti arkrészeit s lenne be­­lőlök meghasonlott szellemű uj ismeretlen b­ányú intézet.

Next