Szegedi Híradó, 1862 (4. évfolyam, 1-104. szám)

1862-08-02 / 62. szám

Negyedik évfolyam. 62-ik szám. — 1862. Szombaton, augustus 2-M­egjelenik U.: Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. Bajork­osztói iroda: Széchenyi tér, Pfannház, első emelet. K­iadóh­ivatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán: Egész évre 8 frt, — félévre 4 frt, — év­negyedre 2 frt osztr. ért.­­ Helyben a kiadóhivatalból elvitetve: Egész évre 6 frt, — félévre 3 frt, — évnegyedre 1 frt 60 kr. osztr. ért. Egyes szám­ára 8 ujkr. Ik­i­detósolt: Az öthasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 kr. kétszerinél 6 kr., többszörinél 5 kr. Bélyegdij minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyílttérien a háromhasábos petitsor igta­­tási dija 20 kr. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsigmond könyvkereskedéséhez cimezendők. Gazdasági egyleti közlöny. Jegyzőkönyve a csongrádmegyei gazdasági egylet igazgató választmánya I. 1862. év julius 20-án tartott gyűlésének. (Jelenlevők : Országfejedelmi biztos Vidovich Imre, szegedi főszolgabíró. Bérczy Antal, elnök. Kárász Benő, Bánhidy József, Leffter Mihály, Fuchs Mi­hály, Osztrovszky­­ József, Vékes Imre, Karlovszky Vilmos, Michel Ágoston, Szabó Imre, Korda Ist­ván, választmányi tagok: Okrutszky Aurél, titkár.) XVI./1862. Elnök Bérczy Antal ur megnyit­ván a gyűlést, előadá a tanácskozás alá veendő tárgyak sorozatát; ezek után fölolvastattak a f. é. május 25 iki közgyűlésnek választmányi intézke­dést kívánó határozatai, s különösen a fenj­elölt közgyűlés 12. és 14. pontjai, melyekben rendelke­zés történt arról, hogy a folyó évben hol és minő kiállítások és versenyek tartassanak. A választ­mány a közgyűlési 14. sz. határozatot az egylet jelenlegi pénzviszonyai között egyhangúlag­ nem tartja egész terjedelmében egyelőre foganatosítha­­tónak, különösen nem az említett határozatban el­rendelt megvételét a szegedi iparműkiállításkor dí­jazandó gazdasági eszközöknek,­­ tehát azoknak H.-M.­Vásárhelyre kitűzött kisarsultatását sem, mi­nélfogva ezen közgyűlési intézkedés sikkeresítése a pénztárnak kedvezőbb állapotáig függőben hagyan­­dónak javaltatik.­­ Hasonlóan a Csongrádra és Félegyházára kijelölt versenyek és kiállítások ren­dezése a fönjelölt okból elhalasztandónak ítéltetvén, a Szegedre, H.-M.-Vásárhelyre és Szentesre rendelt kiállítások és versenyeket illetőleg (1. A szegedi gazdasági iparműkiállítás ha­táridejéül f. é. október 3. 4. és 5. napjai, s ezzel kapcsolatban f. é. október 4-ikének d. u. 3 órájára ekepróba tűzetnek ki, — ez utóbbi Leffter Mihály ur választmányi tagnak, Ököl Máté ur téglavetője mellett és a kálvária mögött fekvő 9 holdas szán­tóföldjén fogván megtartatni. A szintén Szegedre rendelt népies lóverseny határidejéül i. é. október 6-dik napjának d. u. 3 órája tűzetik ki. A kiállítás-, ekepróba- és lóversenyhez kö­vetkező bizottmányok neveztetnek, jelesül: a) Az iparműkiállítás és ekepróba rendezése­­s a rend föntartására. Osztróvszky József elnök­lete alatt Fehérváry Ferenc, Szabó Imre, Lengyel József, Pálfy Ferenc, Korda István, Keserű Má­tyás, Babocsay Lajos, Keméndy Nándor. b) Az ekepróbához bíráló bizottmányba: Ná­­vay Tamás elnöklete alatt Rónay Lajos, Preiszler László, Fuchs Mihály, Vedres János, Leffter Mi­hály, Bánhidy József. c) A gépek és gazdasági eszközök bírálatá­val foglalkozó bizottmányba : Tóth István elnöklete alatt Rónay János, Marsovszky Ádám, Halus Jó­zsef, Preiszler László, Karlovszky Vilmos, Rikker József. d) A lóverseny rendezéséhez: Bérczy Antal elnöklete alatt Bánhidy József, Osztróvszky József, Szabó Imre, Fiuk Ferenc. e) A lóverseny bírálatára : Tallián Endre el­nöklete alatt Rónay Lajos, Hertelendy József, Fuchs Mihály, Schmidt Nándor. Ez utóbbi két bizottmány a pesti lovaregylet alapszabályai szerint járand­ól. A rendező bizottmányok feladata pedig egy­szersmind : a versenytér megszerzése s a kiállítá­sok, próba és verseny bejelentése a hatóságnál. A gépészek­ és iparosokhoz intézendő fölszó­­lításokkal, a hirdetmények szerkesztése­ és azok közzétételével a titkár bizatik meg, utasítalván, hogy a gépészekhez intézendő fölszólítás sikeréről az elnökségnek jó eleve jelentést tegyen. 2. A H.-M.-Vásárhelyen tartandó szántás- és ekeversenyre f. é. október 9-ike, az ugyanott tar­tandó népies lóversenyre f. é. október 10-ike tű­zetvén ki határidőküt, kineveztetnek: a) A szántás- és ekeverseny rendezésével foglalkozó bizottmányba: Kovács Ferenc (h.-m.­­vásárhelyi) elnöklete alatt Preiszler László, Szomor Lajos, Dobosy Lajos és H.-M.­Vásárhely képvise­lője. Ezen bizottmány teendője leend a rendezé­sen felül : a szántás- és ekeversenytér megszerzése, legalább hat versenyző fogat kiállítása, a verseny­nek a hatóságnál! bejelentése s az ezen verseny­nél foglalkozandó bíráló választmány kinevezése. b) A lóversenyt rendezendő s egyúttal a bí­ráló választmány kinevezését, a versenytér meg­szerzését s a hatóságnáli bejelentést teljesítendő bizottmányba : ifj. Magyar Imre elnöklete alatt Tallián Endre, Fehérváry Ferenc, Meinerich Mi­hály, Michel Ágoston, Szimonidesz Antal, Révész Pál, Juhász Pál és Lázár István. 3. A h.-m.-vásárhelyi versenyek után követ­kező gazdaságok fognak megtekintetni, nevezete­sen: H.-M.-Vásárhelyen f. é. október 11-én Oravetz Jánosé és Juhász Mihályé, — f. é. október 12. és 13-án pedig gr. Károlyi Lajos mágocsi mintagaz­dasága, hova az egyleti tagok ezennel meghivatnak. 4. A Szentesre kijelölt szántás verseny­re f. é. október 14-ike, — az ugyanoda rendelt marha- és terménykiállításra f. é. október 15-ike tűzetik ki határidőül. Az ezeknél működő bizottmányokba pedig kineveztetnek : a) A szántásverseny rendezése, ennek a ha­tóságnak­ bejelentése, versenytér megszerzése s e versenynél a bíráló választmány kinevezése iránt intézkedendő bizottmányba . Marsovszky Ádám el­nöklete alatt Tóth István, Oroszy Miklós, Pataki István, Sarkadi N. István, Nagy Pál, Molnár La­jos, Lakos Ferenc. b) A termény- és marhakiállítás rendezése s a bíráló választmány kinevezése, úgy a kiállítási hely megnyerése s a kiállításnak a hatóságnál be­jelentése körül működendő bizottmányba: Poko­­mándy Gábor elnöklete alatt Farkas Gedeon, Hor­váth Ferenc, Halus József, b. Maassburg Sándor, Sarkadi Imre, Szeder Ferenc. Mindezen kiállítások­ és versenyeknél azon jutalmazások alkalmazandók, minek az 1860. év­ben Szegedre kitűzött őszi kiállítások­ és verse­nyekre nézve meg voltak határozva.*) XVII. Fölolvastatott a f. é. május 25-ki köz­gyűlésnek XVI. sz. a. határozata, melylyel a köz­gyűlésben egyleti tagokat bejelentett Bagási Pál, Sávos István, Hanki Ede és Boross Frigyes urak elfogadtatása iránti intézkedés az igazgató választ­mányra bizatik, — ez alkalomból Michel Ágoston ur választmányi tag részéröl h.­m.-vásárhelyi lakos Lázár Istv. ur tagnak ajánltatván és bejelentetvén, (Beigtatandók, kötelezettségök f. 1862. évtől fogván számitatni, eredeti aláírásaik beszerzésével titkár és pénztárnok urak bízatnak meg.) XVIII. Fölolvastatott a pozsonmegyei gazd. egylet igazgató választmányának f. é. april 16-ról kelt s a gazd. egyletekhez intézett körlevele, mely­ben ezek fölszólítatnak, egy közös gazdasági egy­letről gondoskodni, s erre nézve a központi „Gaz­dasági Lapok“ ajánltatnak oly indítvány mellett, miszerint a „Gazdasági Lapok“ha minden gazda­sági egylet részéröl annak jegyzőkönyvei s közle­ményei elküldetvén, s ezáltal vagy a lapban, vagy annak toldalékában kinyomatván, ezért minden egylet által bizonyos subventióban részesítetnének, melyet a pozsonmegyei gazdasági egylet évenkinti 60 írtban állapított meg. Elnök­e részbeni javas­lata folytán (A körlevélben kifejezett indítvány egyhan­gúlag pártoltatván, a „Gazdasági Lapok“nak kö­zös országos gazdasági egyleti közlönynyé alakí­tása tekintetéből részekre évenkinti 60 frt subven­­tio utalványoztatik, mivel a „Gazdasági Lapok“ szerkesztősége külön átiratban, a f. é. félévre járó 30 frt közlönydíj s a jelen jegyzőkönyv másolatá­nak elküldése mellett, értesítendő, e határozat fo­ganatosításával titkár és pénztárnok bízatván meg.) XIX. Fölolvastattak Gál József pesti gépész és ügynöke Zabolay Károly levelei, melyekben az előbbinek embererőre alkalmazott cséplőgépe iránt fölhivatik az egylet figyelme. (A magyar gazdasági egylet fölszólítandó az iránt, vizsgáltassa meg Gál József gépeit , tudatná a vizsgálat eredményét egyletünkkel; értesítése fogván az említett gépek iránti egyleti részvét irányadójául szolgálni.) XX. Fölvétetett Vidovich Mihály első alispán urnak f. é. julius 5-én 218. sz. a. kelt átirata, s ennek kapcsában gr. Pálffy Mór­a excjának i. é. 9337. sz. a. rendelete, melynek folytán az egylet­nek meghagyatik, hogy ezentúl minden egyleti gyűlésnél országfejedelmi biztos fogván jelen lenni, az egyleti elnökség minden köz- és választmányi gyűlés határnapja­ és a fölveendő tárgyak soroza­táról az egylethez kinevezett országfejedelmi biz­tost értesítse. (Tudomásul vétetvén, az elnökségnek maga miheztartása végett kiadatik.) XXI. Pénztárnok előterjeszti a pénztár álla­potát, mely szerint abban 1055 frt 11 kr készlet, 72 db huszas és 5 db arany van; jelenti továbbá, hogy 1860-ról 197, 1861-ről 463, 1862-ről 570 tag még ki nem fizette részvénydiját. (Tudomásul vétetvén, a hátralékok beszerzé­sével megbízottak jelentéseik beadására utasítatnak.) Jegyzette: Okrutszky Aurél, titkár. *) Lásd a „Szegedi Híradó“ 1860. évi 71. számát. Az iparos élet belső viszonyai.­n. Ha egyetlen árva szóval való ellenvetés sem hatna füleinkhez , mégis eléggé elgondolnék , mily ellenvéleményeket ébreszthetnek imént nyilvánított nézeteink a különböző elmékben.­­ Azonban sem a mi igénytelen gondolataink, sem azok ellenkezői nem kérkedhetnek eredeti sajátsággal. — Mindezen pro és contra eszmék megszámlálhatlanszor el vol­tak már mondva s el fognak még mondatni, mig az emberi vélemények tusája meg nem szűnik, annak pedig csak a kimúlás vet véget. Az élet mozgalmait ellenkező elemek, össze­ütköző elvek, surlódó eszmék, vegyes irányú tö­rekvések szem­képezik. Ki követelheti, hogy szavai mindünnen egy­­iránt viszhangozzanak ? Részünkről nagy nyereségnek tartanók, ha az érintettek által komoly gondolkodást és a va­lódi cél felé törekvésnek csak némi lendületét si­kerülne fölgerjesztenünk. Nem hatunk eléggé a dolgok lényegébe­n egy­­oldalúlag fogjuk fel a viszonyokat? Vagy tán a nem épen hibásan találgatott bajoknak gyógyszerei iránt tévedünk? — Álljon elő tehát a mélyebben látó, a többoldalúlag vizsgáló, a gyógyszerek föl­fedezésében szerencsésebb. — Csak igaz ügyszere­tet sugallja a szót, s menten minden selejtes szán­déktól küzdjön az igazán jó akarat, a közjóért buzgó meggyőződés : akkor remélhető jó siker az eszmék súrlódásából. De erre szükséges föltétel, hogy tudjunk okot adni s elfogadni, mint azt a vitatás szabálya követeli. Bizonyára kevesbbé vitatnék a felhozott érve­ket , ha az ügy nem volna a legégetőbb társadalmi kérdések egyike, és ha a legközelebbről illetők részéről nem tapasztaltuk volna észrevételeink he­­lyeseltetését. Sőt ép az iparos osztály legérdeme­sebb tagjainak érzelmeit tolmácsoltuk az eddig mondottakban. Erről elég alkalmunk volt meggyő­ződhetnünk. Minél kevesbbé sajátunk a nyilvánított észre­vételek , annál nagyobb nyomatékuaknak tartjuk azokat. Az egyoldalúság vádját annyiban vonhattuk tán magunkra, mert kevesbbé emelhetünk ki né­mely nem tőlünk függő viszonyokat s kényes kö­rülményeket; de fájdalom­ elégséges tudomásunk van róluk, s nem is palástoljuk. Elismerjük szívesen, hogy bizony közös ba­jainknak nem csekély része hárítható a mostoha körülményekre , de valóban még­sem oly­­talán, mint ahogy azt némelyek azokra rávogatják.

Next