Szegedi Híradó, 1862 (4. évfolyam, 1-104. szám)
1862-08-02 / 62. szám
Negyedik évfolyam. 62-ik szám. — 1862. Szombaton, augustus 2-Megjelenik U.: Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. Bajorkosztói iroda: Széchenyi tér, Pfannház, első emelet. Kiadóhivatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán: Egész évre 8 frt, — félévre 4 frt, — évnegyedre 2 frt osztr. ért. Helyben a kiadóhivatalból elvitetve: Egész évre 6 frt, — félévre 3 frt, — évnegyedre 1 frt 60 kr. osztr. ért. Egyes számára 8 ujkr. Ikidetósolt: Az öthasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 kr. kétszerinél 6 kr., többszörinél 5 kr. Bélyegdij minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyílttérien a háromhasábos petitsor igtatási dija 20 kr. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsigmond könyvkereskedéséhez cimezendők. Gazdasági egyleti közlöny. Jegyzőkönyve a csongrádmegyei gazdasági egylet igazgató választmánya I. 1862. év julius 20-án tartott gyűlésének. (Jelenlevők : Országfejedelmi biztos Vidovich Imre, szegedi főszolgabíró. Bérczy Antal, elnök. Kárász Benő, Bánhidy József, Leffter Mihály, Fuchs Mihály, Osztrovszky József, Vékes Imre, Karlovszky Vilmos, Michel Ágoston, Szabó Imre, Korda István, választmányi tagok: Okrutszky Aurél, titkár.) XVI./1862. Elnök Bérczy Antal ur megnyitván a gyűlést, előadá a tanácskozás alá veendő tárgyak sorozatát; ezek után fölolvastattak a f. é. május 25 iki közgyűlésnek választmányi intézkedést kívánó határozatai, s különösen a fenjelölt közgyűlés 12. és 14. pontjai, melyekben rendelkezés történt arról, hogy a folyó évben hol és minő kiállítások és versenyek tartassanak. A választmány a közgyűlési 14. sz. határozatot az egylet jelenlegi pénzviszonyai között egyhangúlag nem tartja egész terjedelmében egyelőre foganatosíthatónak, különösen nem az említett határozatban elrendelt megvételét a szegedi iparműkiállításkor díjazandó gazdasági eszközöknek, tehát azoknak H.-M.Vásárhelyre kitűzött kisarsultatását sem, minélfogva ezen közgyűlési intézkedés sikkeresítése a pénztárnak kedvezőbb állapotáig függőben hagyandónak javaltatik. Hasonlóan a Csongrádra és Félegyházára kijelölt versenyek és kiállítások rendezése a fönjelölt okból elhalasztandónak ítéltetvén, a Szegedre, H.-M.-Vásárhelyre és Szentesre rendelt kiállítások és versenyeket illetőleg (1. A szegedi gazdasági iparműkiállítás határidejéül f. é. október 3. 4. és 5. napjai, s ezzel kapcsolatban f. é. október 4-ikének d. u. 3 órájára ekepróba tűzetnek ki, — ez utóbbi Leffter Mihály ur választmányi tagnak, Ököl Máté ur téglavetője mellett és a kálvária mögött fekvő 9 holdas szántóföldjén fogván megtartatni. A szintén Szegedre rendelt népies lóverseny határidejéül i. é. október 6-dik napjának d. u. 3 órája tűzetik ki. A kiállítás-, ekepróba- és lóversenyhez következő bizottmányok neveztetnek, jelesül: a) Az iparműkiállítás és ekepróba rendezéses a rend föntartására. Osztróvszky József elnöklete alatt Fehérváry Ferenc, Szabó Imre, Lengyel József, Pálfy Ferenc, Korda István, Keserű Mátyás, Babocsay Lajos, Keméndy Nándor. b) Az ekepróbához bíráló bizottmányba: Návay Tamás elnöklete alatt Rónay Lajos, Preiszler László, Fuchs Mihály, Vedres János, Leffter Mihály, Bánhidy József. c) A gépek és gazdasági eszközök bírálatával foglalkozó bizottmányba : Tóth István elnöklete alatt Rónay János, Marsovszky Ádám, Halus József, Preiszler László, Karlovszky Vilmos, Rikker József. d) A lóverseny rendezéséhez: Bérczy Antal elnöklete alatt Bánhidy József, Osztróvszky József, Szabó Imre, Fiuk Ferenc. e) A lóverseny bírálatára : Tallián Endre elnöklete alatt Rónay Lajos, Hertelendy József, Fuchs Mihály, Schmidt Nándor. Ez utóbbi két bizottmány a pesti lovaregylet alapszabályai szerint járandól. A rendező bizottmányok feladata pedig egyszersmind : a versenytér megszerzése s a kiállítások, próba és verseny bejelentése a hatóságnál. A gépészek és iparosokhoz intézendő fölszólításokkal, a hirdetmények szerkesztése és azok közzétételével a titkár bizatik meg, utasítalván, hogy a gépészekhez intézendő fölszólítás sikeréről az elnökségnek jó eleve jelentést tegyen. 2. A H.-M.-Vásárhelyen tartandó szántás- és ekeversenyre f. é. október 9-ike, az ugyanott tartandó népies lóversenyre f. é. október 10-ike tűzetvén ki határidőküt, kineveztetnek: a) A szántás- és ekeverseny rendezésével foglalkozó bizottmányba: Kovács Ferenc (h.-m.vásárhelyi) elnöklete alatt Preiszler László, Szomor Lajos, Dobosy Lajos és H.-M.Vásárhely képviselője. Ezen bizottmány teendője leend a rendezésen felül : a szántás- és ekeversenytér megszerzése, legalább hat versenyző fogat kiállítása, a versenynek a hatóságnál! bejelentése s az ezen versenynél foglalkozandó bíráló választmány kinevezése. b) A lóversenyt rendezendő s egyúttal a bíráló választmány kinevezését, a versenytér megszerzését s a hatóságnáli bejelentést teljesítendő bizottmányba : ifj. Magyar Imre elnöklete alatt Tallián Endre, Fehérváry Ferenc, Meinerich Mihály, Michel Ágoston, Szimonidesz Antal, Révész Pál, Juhász Pál és Lázár István. 3. A h.-m.-vásárhelyi versenyek után következő gazdaságok fognak megtekintetni, nevezetesen: H.-M.-Vásárhelyen f. é. október 11-én Oravetz Jánosé és Juhász Mihályé, — f. é. október 12. és 13-án pedig gr. Károlyi Lajos mágocsi mintagazdasága, hova az egyleti tagok ezennel meghivatnak. 4. A Szentesre kijelölt szántás versenyre f. é. október 14-ike, — az ugyanoda rendelt marha- és terménykiállításra f. é. október 15-ike tűzetik ki határidőül. Az ezeknél működő bizottmányokba pedig kineveztetnek : a) A szántásverseny rendezése, ennek a hatóságnak bejelentése, versenytér megszerzése s e versenynél a bíráló választmány kinevezése iránt intézkedendő bizottmányba . Marsovszky Ádám elnöklete alatt Tóth István, Oroszy Miklós, Pataki István, Sarkadi N. István, Nagy Pál, Molnár Lajos, Lakos Ferenc. b) A termény- és marhakiállítás rendezése s a bíráló választmány kinevezése, úgy a kiállítási hely megnyerése s a kiállításnak a hatóságnál bejelentése körül működendő bizottmányba: Pokomándy Gábor elnöklete alatt Farkas Gedeon, Horváth Ferenc, Halus József, b. Maassburg Sándor, Sarkadi Imre, Szeder Ferenc. Mindezen kiállítások és versenyeknél azon jutalmazások alkalmazandók, minek az 1860. évben Szegedre kitűzött őszi kiállítások és versenyekre nézve meg voltak határozva.*) XVII. Fölolvastatott a f. é. május 25-ki közgyűlésnek XVI. sz. a. határozata, melylyel a közgyűlésben egyleti tagokat bejelentett Bagási Pál, Sávos István, Hanki Ede és Boross Frigyes urak elfogadtatása iránti intézkedés az igazgató választmányra bizatik, — ez alkalomból Michel Ágoston ur választmányi tag részéröl h.m.-vásárhelyi lakos Lázár Istv. ur tagnak ajánltatván és bejelentetvén, (Beigtatandók, kötelezettségök f. 1862. évtől fogván számitatni, eredeti aláírásaik beszerzésével titkár és pénztárnok urak bízatnak meg.) XVIII. Fölolvastatott a pozsonmegyei gazd. egylet igazgató választmányának f. é. april 16-ról kelt s a gazd. egyletekhez intézett körlevele, melyben ezek fölszólítatnak, egy közös gazdasági egyletről gondoskodni, s erre nézve a központi „Gazdasági Lapok“ ajánltatnak oly indítvány mellett, miszerint a „Gazdasági Lapok“ha minden gazdasági egylet részéröl annak jegyzőkönyvei s közleményei elküldetvén, s ezáltal vagy a lapban, vagy annak toldalékában kinyomatván, ezért minden egylet által bizonyos subventióban részesítetnének, melyet a pozsonmegyei gazdasági egylet évenkinti 60 írtban állapított meg. Elnöke részbeni javaslata folytán (A körlevélben kifejezett indítvány egyhangúlag pártoltatván, a „Gazdasági Lapok“nak közös országos gazdasági egyleti közlönynyé alakítása tekintetéből részekre évenkinti 60 frt subventio utalványoztatik, mivel a „Gazdasági Lapok“ szerkesztősége külön átiratban, a f. é. félévre járó 30 frt közlönydíj s a jelen jegyzőkönyv másolatának elküldése mellett, értesítendő, e határozat foganatosításával titkár és pénztárnok bízatván meg.) XIX. Fölolvastattak Gál József pesti gépész és ügynöke Zabolay Károly levelei, melyekben az előbbinek embererőre alkalmazott cséplőgépe iránt fölhivatik az egylet figyelme. (A magyar gazdasági egylet fölszólítandó az iránt, vizsgáltassa meg Gál József gépeit , tudatná a vizsgálat eredményét egyletünkkel; értesítése fogván az említett gépek iránti egyleti részvét irányadójául szolgálni.) XX. Fölvétetett Vidovich Mihály első alispán urnak f. é. julius 5-én 218. sz. a. kelt átirata, s ennek kapcsában gr. Pálffy Móra excjának i. é. 9337. sz. a. rendelete, melynek folytán az egyletnek meghagyatik, hogy ezentúl minden egyleti gyűlésnél országfejedelmi biztos fogván jelen lenni, az egyleti elnökség minden köz- és választmányi gyűlés határnapja és a fölveendő tárgyak sorozatáról az egylethez kinevezett országfejedelmi biztost értesítse. (Tudomásul vétetvén, az elnökségnek maga miheztartása végett kiadatik.) XXI. Pénztárnok előterjeszti a pénztár állapotát, mely szerint abban 1055 frt 11 kr készlet, 72 db huszas és 5 db arany van; jelenti továbbá, hogy 1860-ról 197, 1861-ről 463, 1862-ről 570 tag még ki nem fizette részvénydiját. (Tudomásul vétetvén, a hátralékok beszerzésével megbízottak jelentéseik beadására utasítatnak.) Jegyzette: Okrutszky Aurél, titkár. *) Lásd a „Szegedi Híradó“ 1860. évi 71. számát. Az iparos élet belső viszonyai.n. Ha egyetlen árva szóval való ellenvetés sem hatna füleinkhez , mégis eléggé elgondolnék , mily ellenvéleményeket ébreszthetnek imént nyilvánított nézeteink a különböző elmékben. Azonban sem a mi igénytelen gondolataink, sem azok ellenkezői nem kérkedhetnek eredeti sajátsággal. — Mindezen pro és contra eszmék megszámlálhatlanszor el voltak már mondva s el fognak még mondatni, mig az emberi vélemények tusája meg nem szűnik, annak pedig csak a kimúlás vet véget. Az élet mozgalmait ellenkező elemek, összeütköző elvek, surlódó eszmék, vegyes irányú törekvések szemképezik. Ki követelheti, hogy szavai mindünnen egyiránt viszhangozzanak ? Részünkről nagy nyereségnek tartanók, ha az érintettek által komoly gondolkodást és a valódi cél felé törekvésnek csak némi lendületét sikerülne fölgerjesztenünk. Nem hatunk eléggé a dolgok lényegében egyoldalúlag fogjuk fel a viszonyokat? Vagy tán a nem épen hibásan találgatott bajoknak gyógyszerei iránt tévedünk? — Álljon elő tehát a mélyebben látó, a többoldalúlag vizsgáló, a gyógyszerek fölfedezésében szerencsésebb. — Csak igaz ügyszeretet sugallja a szót, s menten minden selejtes szándéktól küzdjön az igazán jó akarat, a közjóért buzgó meggyőződés : akkor remélhető jó siker az eszmék súrlódásából. De erre szükséges föltétel, hogy tudjunk okot adni s elfogadni, mint azt a vitatás szabálya követeli. Bizonyára kevesbbé vitatnék a felhozott érveket , ha az ügy nem volna a legégetőbb társadalmi kérdések egyike, és ha a legközelebbről illetők részéről nem tapasztaltuk volna észrevételeink helyeseltetését. Sőt ép az iparos osztály legérdemesebb tagjainak érzelmeit tolmácsoltuk az eddig mondottakban. Erről elég alkalmunk volt meggyőződhetnünk. Minél kevesbbé sajátunk a nyilvánított észrevételek , annál nagyobb nyomatékuaknak tartjuk azokat. Az egyoldalúság vádját annyiban vonhattuk tán magunkra, mert kevesbbé emelhetünk ki némely nem tőlünk függő viszonyokat s kényes körülményeket; de fájdalom elégséges tudomásunk van róluk, s nem is palástoljuk. Elismerjük szívesen, hogy bizony közös bajainknak nem csekély része hárítható a mostoha körülményekre , de valóban mégsem olytalán, mint ahogy azt némelyek azokra rávogatják.