Szegedi Híradó, 1863. május-december (5. évfolyam, 35-104. szám)
1863-09-19 / 75. szám
sok az italmérést gyakorolhassák, arra nézve a 3-ik pont alatti eljárás szerint külön engedéllyel kellene birniük, vagy a regale tulajdonossal eziránt kiegyezkedniök. Helybeli újdonságok. * (Csongrád megyei népvándorlás.) Felhívtuk már egyizben a polgári és egyházi hatóságokat, hogy a népet, melylyel ők érintkeznek leginkább, felvilágosítani siessenek azon nyomorról melynek ki van téve az, ki szülőföldét könnyelműen odahagyva, idegen országban keres a szükségben segélyt. Irtuk, hogy világosítsák föl a népet azon intézkedésekről, melyek tétettek és tétetni fognak a súlyos baj orvoslására. Hogy figyelmeztetésünkre nagy szükség volt, bizonyítja a következő levél, melyet Koós Ferenc, ref. lelkész, f. hó 9-ikéről Bukarestből irt az „Arad“-nak. E levél, fájdalom épen megyénkről szól, hol a kivándorlási eszmék úgy látszik igen lábra kaptak. Felhívjuk rá az illetők figyelmét. — „Ma délelőtt, 10 óra tájt beköszönt hozzám egy egészen váratlan vendég, a magyarhoni szárazságnak egy szomorú gyász postája, csongrádmegyei Imre János hazánkfia. Ajánlva volt hozzám Háromszékről Ilyefalváról, minthogy ő székely fiú, ki ezelőtt huszonhárom évvel hagyta el a székely földet s most mielőtt Bukarestbe jött, szive vonzalmát a szülőföld iránt meg nem tagadhatva, meglátogatta rég nem látott kedveseit. Ő Skorda József utitársával egy német szövegű kérelmet hozott egyenesen Kuza ö fenségéhez, melyben három aláírással 456 evangélikus, 45 kath. és 36 g. nem egyesült csongrádmegyei család nevében , 11 pont alatt azon feltételekről kér felvilágosítást a hercegtől, melyek alatt ezen kivándorolni akaró családokat e hercegsége elfogadandó volna, tőlem pedig tanácsot kért, hogy mi után módon tudna ő a herceg eleibe juthatni ? Én egy levél mellett az itteni cs. kir. konsulatra utasítottam, megkérve egy ottani derék magyar hivatalnokot, miszerint legyen szives öt b. Eder cs. kir. konsul öáltságához bevezetni és egyszersmind tolmácsa lenni. Derék hazánkfia e szives szolgálatot megtette, sőt imént el is jött hozzám és engem a kivándorlás ügyével megismertetett , mit sietek ezennel hazámfiaival tudatni. Magyarországban úgymond szárnyra kapott azon minden alapot nélkülöző hamis hir, miszerint Oláhországban Kuza fejedelem ő fensége, hajlandó volna mintegy 20 ezer magyarhoni családot elfogadni, és azokat itt Oláhországban letelepíteni, adván minden család számára 32 hold földet. — E hit anynyira elterjedt, miszerint nem csak egyesek, de név szerint a kiskun-félegyházi tanács is kényszerítve látta magát a tény valódi állásáról, a konsulat által tudomást szerezni. Ezalatt több szerencsétlen család megbízottjai is, feles számmal kezdenek Bukarestben mutatkozni, és konsul ömltságát közbenjáróul felkérni. Konsul ömltsága tehát felkereste Kuza ö fenségét, kitől ez ügyre nézve a következő felvilágosítást nyerte: „Azon hírnek, mintha ő fensége idegeneket akarna Oláhországba telepíteni, a legkisebb valódi alapja sincs, nem hogy tömeges telepítésről lehetne szó, de még egyetlen egy idegen család se vásárolhat Oláhországban magának jószágot. Az országnak eladó földe egy talpalatnyi sincs, sem pénzért, sem ajándékképen itt idegen magának jószágot nem szerezhet. A klastromi jószágok tavaly adattak ki öt évre haszonbérbe, tehát haszonbérelni sem lehet még négy év előtt, de akkor is csak honfiusítottak vehetnek haszonbérbe erős biztosíték mellett klastromi jószágokat. Aki mint földmivelő le akar Oláhországba telepedni, annak legelső múlhatlan teendője kivándorolni és itt magát honfiusittatni s ezzel a hazai törvényhatóságok alá adni. Még azon kivándorolt idegenek is, kik ezelőtt ötven, sőt több évekkel itt letelepedtek, máig is jobbágyságban élnek, felszabadításukra ő fensége az országgyűlés nélkül semmit sem tehet.“ Körülbelöl ily választ adott Sándor János ö fensége, b. Eder cs. kir. konsuli méltóságának, ily választ kapott a nagylaki két deputatio is, melylyel holnap, a verestorony felé, hazájokba vissza is indulnak. Még azt is hozzátevő hivatalnok ösmerősöm, miszerint konsul ö méltóságának erősen meggyűlt a baja azon szerencsétlen hazánkfiaival, kik részint mint deputatiok, részint mint egyesek ide átjöttek, és magukat valamely gonosz lélek által lecsalatván, most nincs anynyijuk, hogy hazájukba visszatérhetnének.“ Így állván a dolog, reméljük, mind a polgári mind az egyházi hatóság híven őrködni fog hazánkban, hogy a szerencsétlenek száma kivándorlók által ne szaporodjék. * (A magyarországi ínség ügyében) követendő rendszabályok iránti legfelsőbb elhatározások leérkeztek. A pénzügyminiszter megbizatott, az illető előterjesztéseket a birodalmi tanácsnak megtenni. — A vetőmag vásárlására középitésekre, és a kisbirtokosoknak adandó pénzkölcsönökre az előlegezések, valamint az alföldi vasút számára 750,000 ért jóváhagyatott. * (Azon 60,000 mérő gabonából) mely a csongrádmegyei kisbirtokosok részére vetőmagot fog kiosztatni, néhány vontatóhajóra már megérkezett. Tegnap reggel a városházi tanácsteremben, a városi s valamennyi megyei bizottmány együtt volt, hogy e gabona legcélszerűbb aránylagos kiosztásárólértekezzék. A jegyzőkönyvi kivonatot jövő számunk újdonsági rovatában közzétesszük. * (Az érettségi vizsgálatok) a helybeli gymnáziumban hétfőn kezdődnek. * (Szerdahelyi Kálmán) a nemzeti színház egyik elsőrangú tagja, ki szabadságidejét használva, a vidéki színpadokon s jelenleg Nagyváradon rendkívüli tetszés közt vendégszerepel. Pestre visszautaztában, hajlandó volna itt néhány előadásban közreműködni , különösen valamely jótékony célra föllépni. Úgy hiszszük a műértő közönség örömmel fogja látni a jeles művészt a szegedi színpadon. * (A marhavész.) Palavicini Alfons gróf anyási pusztáján ütött ki. Eddig 254 db. marha között 14 db. hullt el, 41 db. pedig, mint beteg, orvosi ápolás alá helyeztetett. * (Baj a vasúton.) A 4-ik számú vegyesvonatot f. hó 16. és 17-ike közti éjjel, a 64. számú őrháznál baj érte, ugyanis 3 kocsi a sínekből kiesvén, egyik összezúzódott, a másik kettő szintén nagyon megsérült. — Ez esetet a vonatvezető Moravitzán följelentvén, távirdai úton segélyt kért s csak miután Temesvárról uj vonat érkezett, volt képes az utasokat tovább szállítani. Az utasok Moravitzáig málhás kocsikon szállítattak, az összezúzott kocsikat, illetőleg az egész vonatot kénytelenek voltak hátrahagyni. Nagy szerencse, hogy az összezúzott kocsik épen szenes kocsik voltak s az utasoknak semmi bajuk sem történt. A Moravitzáról kiindult új vonat 2 óra 10 perckor érkezett Temesvárra. Aj (Minő kevés a pénz.) Nagylakon, mint onnan közvetlenül tudósittatunk, múlt héten azon nevezetes eset adta magát elő, hogy a 10,000 lélekből álló városban, mely más években virágzó gabnakereskedéssel dicsekszik, senki sem akadt, ki egy 100 frtos bankjegyet föl bitt volna váltani, úgy hogy e végett Makóra kellett menni. Enynyire pénztelen most népünk. * (Ijesztő mészégető-kemencék.) A fölső város végén, a Tápéra vezető töltés melletti mészégető-kemencék sűrűn gomolygó füstjétől már gyakran ijedtek meg a lovak s ragadták le a kocsit a magas töltésről. így történt az legközelebb egy földbirtokos kocsijával is, mely alkalommal különös véletlennek köszönhető, hogy nem történt nagyobb szerencsétlenség. Felhívjuk e rosz helyre állított kemencékre a t. város figyelmét. (Beküldetett.) * (Nagyban garázdálkodott) egy részeg ember tegnapelőtt délután Szeged legnépesebb utcáján, az oroszlán kávéház előtt. Fél óránál tovább bosszantotta a járókelőket az utcai gyermekek éktelen lármájától kisérve s nem akadt egy városi rendőr, ki rendre utasította volna. * (Jelentés.) October elsején nyílik meg ismét a rendes tanfolyam, Borostyáni Mária már 16 év óta fönnálló leány tan- és nevelőintézetében. A legkitűnőbb tanerők közreműködése mellett, minden, a női kiképzésre szükséges tárgy, mint eddig, úgy ezután is alaposan fog taníttatni.. A gyakorlati francia nyelvben azok is részt vehetnek, kik az intézetet már nem látogatván, e nyelvet tökéletesen birái óhajtják. (Nyilatkozat.) Alanolt, a városban elterjedt hírek folytán, az igazság érdekében kénytelennek érzem magam kijelenteni, hogy semminemű tanácsnoki állomásért nem folyamodtam. — Szeged, szept. 18-án 1863. Georgievits György, h. ügyvéd. Vegyes hírek. * (Királyi helytartó gr. Pálffy Mór ő exclja) mint a hivat. „Sürg.“ írja, 16-án reggel lovaglás közben, a hevedernek a ló véletlen félreugrása miatt történt kettészakadása következtében a nyereg lecsúszván, esést szenvedett , s bár egy pár percre eszméletét veszté, azonban azon örvendetes tudomást szereztük magunknak, miként ezen esésnek következményei csupán kisebb sérülésekre szorítkoznak , melyek komoly aggodalomra okot nem szolgáltatnak. * (Gr. Szécsényi Ödön indítványa.) Az alföldi szükölködök segélyezése tárgyában gr. Széchényi Ödön azon indítványt teszi, hogy a begyűlő segélyösszegek egy részén, a tengerészeknél annyira divatos kétszersültet és sózott húst kellene vásárolni, mint oly szereket, melyek sok táperőt tartalmaznak, a romlásnak nincsenek kitéve, kis helyet foglalnak el, s nagyon olcsó áron kaphatók. Kívánatosnak tartja, hogy ez élelmi cikkeket hazánk termékenyebb vidékein nagyban állítsák elő, s azonkívül tudakozódott a londoni és trieszti ilynemű gyáraknál az árakat és szállítási költségeket illetőleg. * (Nemes honleányok.) Hire volt a lapokban , hogy Nagyváradon két főrangú hölgy jár hetek óta, pénzt és terménybeli adományokat gyűjtve az alföldiek javára. A nemes tett méltóvá teszi, hogy neveiket is följegyezzük. Egyik b. Gerliczy Bódogné, szül. gr. Kornis Lujza méltósága, — a másik b. Meszéna Istvánná, szül. Sántha Etelka e nagysága. Adjon az ég minél több ily lelkes honleányt a hazának. * (Díszbunda a kis Napoleon hercegnek.) Egy debreceni szücsmester a kis francia trónörökös számára egy szép fekete báránybőr bundát és föveget készített. A bundán levő szép hímzés 20 napon át négy egyénnek adott folytonosan dolgot. A küldeményt már útnak indították Párisba. Várjon megrendelés utján történt-e, a „Hortobágy“ nem írja. * (A becskereki városi hatóság) egy éjjeli tűz- és biztossági őrséget szervezett. Áll pedig ez őszszel 38, télen két annyi emberből s már a múlt héten megkezdő éji körútját) mely alkalommal két tolvajt csipett el s szolgáltatott át a hatóságnak. Az őrszolgálatra minden háztulajdonos s minden lakos kötelezve van, de meg van engedve, hogy a háztulajdonos 1 frt, a lakos 50 kr. hónapi fizetéssel megválthatja magát. * (Öngyilkosság) Török Zsigmond, az erdélyi múzeumi könyvtárnoki segéd, tudományos készültségű és szeretett egyéniség f. hó 12-én reggel, kolozsvári szállásán szivén lőtte magát. E gyászos tett indokai ismeretlenek. Csupán egy sort hagyott hátra írva: „A becsület elébb való az életnél.“ * (A győri gazdasági egylet által) eddig 4197 írt és 15 darab arany készpénz, 1246 mérő tiszta búza, 705 rozs, 113 kétszeres és 453 mérő zab gyüjtetett a szűkölködök javára. * (A Pest megyében alakult segélyezésibizottmány) közelebbi ülésében azon határozat hozatott, hogy a kormány egy 200,000 frtnyi kölcsönért kerestessék meg, mely kisebb öszszegekben a szűkölködő mezei gazdák között vetőmag és vonómarhák beszerzésére fogna kiosztatni. * (Gróf Waldstein) az alföldi szűkölködöknek a „P. H.“ szerint 2000 mérő búzát ajándékozott. * (Még a távol Stambulból is) folynak be adakozások az országos ínség enyhítésére, így küldöttek be Konstantinápolyban lakó magyar nők és férfiak 255 frtot a „P. N.“ szerkesztőségéhez. * (Vázsonykeöi gr. Zichy György) a nagykunsági szükölködök számára 1000 mérő gabonát (500 m. búza, 500 m. rozs) rendelt lisztté őrölve kiosztatni. A gabona már őrlés alatt van. * (A Bukarestben élő magyarok) szintén alakítottak bizottmányt, mely a Dunafejedelemségekben adakozásokat gyűjt a magyarországi szükölködök segélyzésére. * (A magyar földhitelintézet) közelebb rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgyát némely alapszabályi módosítások, részvénytőke mennyisége iránti új határozatok, a tiszavidéki vasút, stb. képeznék. * (A magyar földhitelintézet) egy nagyon is élelmes ügyvédnek jött nyomába, ki öt tardoskeddi földművelőt, midőn épen a kiadóhivatal felé tartottak, egy ember által dunasori lakába vezettetett, itt minden folyamodványért 10—10 ftot zsarolt tölök (tudni kell, hogy egy a földhitelintézethez beadandó kérvény-nyomtatvány néhány sornyi betöltése félórát sem vesz igénybe); ezután megalkudott velük, hogy a kért kölcsönt kieszközli, ha abból0%-ot adnak neki. A kérvényeket magánál tartotta két hétig s midőn újra eljöttek hozzá a tardoskeddiek, újból 5—5 forintot követelt tőlök. A hitelintézet úgy halljuk, hivatalos lépéseket tett ezen zsarolások miatt. * (A magyar földhitelintézet elnöke) gr. Dessewffy Emil, levelet intézett a magyar katholikus egyházi rend főpásztoraihoz, káptalanaihoz stb., arra kérve ezeket, hogy minden alapítványi pénzek, melyek ezentúl akár visszafizetés által, akár más után folyókká leendnek, magyar földhitelintézeti értékpapírokra hibáztassanak. * (A pest-losonc-besztercei vasút) építése haladéktalanul megkezdődik, hogy a szűkök ködök itt is munkában részesülhessenek. Ő Felsége erre nézve addig is, míg az elvileg már jóváhagyott kamatbiztosítás végleg megállapíttatnék, egy millió frt utalványozását méltóztatott elrendelni. * (A szebeni országos tébolyda, mely egy nyilvános kóroda minden kellékeivel föl lesz ruházva, ez őszszel megnyílik. Az erdélyi országgyűlés régebben Kolozsvárt jelölte ki helyéül; de 1859-ben az erdélyi kormány helye Szebenben lévén, itt kezdték azt építeni. Az építési költség, a belkellékekkel együtt, közel fél millióra rúg. A tébolyda 200 elmebetegre lesz berendezve. — A budai országos tébolyda építését pedig 1864-re befejezni remélik. * (A budai népszínház) belseje tetemesen meg fog újíttatni. Külseje azonban a régi marad. * (A magyarországi ínség enyhítésére) fordítandó összeget a „Független“ bécsi levelezője szerint, a reichsrabok körében mintegy 30 millióra teszik, s mondják, hogy a kölcsön mely a költségvetés szerint a deficit fedezésére szükséges, egyrészt ezen összeggel, másrészt pedig a be nem szedhető adó összegével fog szaporíttatni. * (Az aradi versenyegylet választmánya.) — a szárazság által előidézett ínség iránti figyelemből jónak látta az aradi lóversenyeket ez évre felfüggeszteni. * (Haynald Lajos erdélyi püspök) ő excja a Gyulafehérváron általa alapítandó kóroda eddigi pénzalapját 19,000 fttal növelte. * (A huszárezredek új fövege) megnyerte a legfelsőbb jóváhagyást. E föveg az önkénytes huszárezredek által viselt fekete prémes kalpaghoz hasonlóból áll. Belseje fehér, zöld vagy piros; a tollak szintén. * (A tűzvész hazánk több vidékein) borzasztó pusztításokat visz véghez. Közelebb ismét Kemencz-Szent- Péteren 27, Tökölön 32, Karczfalván, Csikszékben 14 ház lett a lángok martaléka. Továbbá pusztított még ezen elem Fegyverneken, Győrödön, Tétben, Takácsi, Bő-Sárkány és Tamásiban. * (A pozsonyi városkapitányi hivatalnál) egy 17 éves igen szép leány van vizsgálat alatt, ki e napokban a nagyszombati vaspálya közelében minden foglalkozás nélkül a szabadban találtatott. A leány nem ismeri vezeték és keresztnevét, sem szüleit, kik állítólag gyermekkorában eladták őt, azt hiszi, Pestről való. Más leányokkal együtt sok évet töltött rablók között, kik Csehországban nagy erdőségek közepette terjedelmes épületet bírnak, ezektől szökött meg, eliszonyodván egy elfogott kisasszonyon elkövetett gyilkosság fölött, azóta cél nélkül bolyong a világban, s most Pestre készül. Elég értelmesen beszél, azonban hajlandónak látszik illusiókra, melyek néha a tébolyodottságig fokozódnak, azért gondos őrizet alá vétetett. * (Wodianer Móric, mint a hivatalos bécsi újság jelenti, osztrák birodalmi báróvá neveztetett ki. * (Előérzet.) Gróf Schlickitschinowes uradalmában a következő baleset történt. Az erdész magával akarja vinni kiskorú fiát a vadászatra, mint ezt már többször tévé. A fiú azonban ezúttal vonakodik atyjával menni, sír és könyörg, úgy hogy az anya is közbeveti magát, s a fiú ezúttal honn marad. Másnap ismétlődik e jelenet, de az apa kierőszakolja, hogy fia menjen vele. Egy óra múlva az erdöszt haldokolva hozzák haza, fia tévedésből meglőtte. Az erdész pár nap múlva, borzasztó szenvedések között meghalt, özvegyet s nehány keresetre képtelen gyermeket hagyván hátra. * (Borzasztó eset) A* pesti hídfőnél egy, több emberrel megrakott parasztkocsi, neki hajtott egy részeg embernek, s ezt a kocsirúd végével a falhoz szegezte. Aztán a kocsirúd végén függve maradt szerencsétlennel elhajtott, mígnem a Lloyd-nál feltartóztatták, s a városházhoz kisérték. * (Nincs többé rosz termés!) Ezt nem mi állítjuk, hanem Hoolbrenk Dániel úr, ki a francia „Moniteur“-ban hat hasábos hosszú cikkben esküszik mennyre földre, hogy ő oly titok birtokában van, mely szerint akárhol is kétszeres termésre bírja a földeket kényszeríteni. — Nem ugyanazon Hooibrenker-e ez, aki minket szöllömivelésre tanított, s akinek modora nyomán némely szöllönkben csakugyan olyan jeles szöllö termett, hogy azzal nemcsak nyulat, de medvét is lehetett volna lőni ? * (Egy bozeni vendéglős, hogy fiatal feleségével való háborúságának véget vessen, magát házával, gyermekével, nejével, cselédjével stb., lőpor által a légbe röpítette. * (Bécsben egy szegény asszony) az egy forintosokból kis szeleteket lemetszett, ezeket összeragasztá és 20 egy forintosból aztán így csinált 21 frtot. (?) Midőn a negyedik ily forintot kiadta, nyomába jöttek, elfogták, s a törvényszék 5 évi börtönfogságra ítélte. * (Frankfurt városának) 130,000 írtjába kerültek az ünnepélyek, miket a fejedelmi congressus alkalmából rendezett. * (Garibaldi megbetegedése) A volt diktátor lábára már annyira javult, hogy mankó nélkül sétálhatott, s nemsokára lehetett remélni teljes felüdülését. Közelebb azonban heves lázrohamok támadták meg. Veje, Canzio, és leánya rögtön Caprerába sietett. * (A mexikói korona) A „Morning Post“-nak Párisból érkező távirata jelenti, hogy Ferdinánd Miksa főherceg a mexikói koronát végleg elfogadta. A bécsi lapok erről még semmi határozott tudomással nem bírtak. * (A száraz nyarak történetéből) A „Reichenberger Zeitung“ következő érdekes adatokat tartalmaz a száraz nyarak történetéből: 638-ik évben minden források kiapadtak; 879-ben Worms mellett a mezei munkások halva rogytak össze; 993 ban a vetések és gyümölcsök mind elsültek; 1000-ben Franciaországban a források és folyók annyira kiapadtak, hogy az elrothadt halak párolgása döghalált okozott; 1022-ben ember és állatt elveszett a rendkívüli forróságban; 1132-ben a föld megrepedt, folyók, források kiapadtak, s a Rajna Eiszaszban kiszáradt; 1276 s 1277- ben a rendkívüli forróság miatt nem termett semmi takarmány; 1303 s 1304-ben a Loire, Rajna s más folyók egészen elapadtak; 1393 s 1474-ben a Duna medrében alig volt víz; 1718-ban Parisban a hőség miatt minden színházat bezártak, 5 hónapon keresztül egy csepp eső sem esett, a mezők elsültek, s a gyümölcsfák több ízben virágzottak.