Szegedi Híradó, 1863. május-december (5. évfolyam, 35-104. szám)
1863-10-10 / 81. szám
1863. Ötödik évfolyam. Irtésjelen: Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. Szerkesztési iroda : Oroszlán-utca Ivánkovits-ház. Kiadóhivatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Szegeden házhozhordással Egész évre..................... Félévre............................... Évnegyedre......................... Előfizetési eltételek: és vidékre postán .........................8 frt ....................4 „ .................2 „ Helyben a kiadóhivatalból elvitetve : egész évre.............................................6 frt — kr. félévre .............................................3 „ — „ évnegyedre.............................................1 „ 60 „ Egyes számára ”* kr osztr. ért. 81-ik szám. Szombaton, okt. 10-én. Hirdetésdrs.: Az hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 5 kr, kétV^^ $ij szerinél 4 kr, többszörinél 3 kr. Bélyegdij minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a négyhasábos petitsor igtatási díja 15 újkrajcár. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsigmond könyvkereskedéséhez cimezendők. Alakítsunk árvákat gyámolító egyletet. is. E cím alatt közöltük e lapok 61. számában igénytelen észrevételeinket az árva ügyre nézve, azonban június 27-dikétől máig sem az indítvány mellett, sem ellene észrevétel vagy további tárgyalás nem történt. Az indítvány talán nem korszerű ? Vannak fontosabb teendőink is ? vagy e szűk világban jó ha magunkról gondoskodhatunk, sorsunk úgy is olyan mint az árváké? Jaj lenne pedig akkor nekünk, ha mi is netalán némely szegedi árva sorsára jutnánk; ámde ettől menekedni óhajtunk, azért nekünk is kötelességünk a születlen, elhagyatott árvákat megsemmisülésük örvényétől visszatartani s megmenteni, azért bátorkodtunk soraink folytatására , azon édes reményben hogy a szerencsétlen árvák nálunk sem fognak mindig a sors szeszélyének kitéve maradni. A nevelés lévén alapja a jövő nemzedék jólétének, virágzásának ; ezt nekünk különösen elő kell mozdítanunk — mert ha közleményünkben felemlített szomorító eset, városunk egyik előbbkelő családjából, ingatlan birtokkal és tőkepénzzel hátramaradt árvával megtörtént, mi nem történhetik olyanokkal, kiknek semmi örökségük sincs! ennélfogva szükséges az árvák növeléséről gondoskodnunk, mert azzal még nincs elég téve, ha vagyonosabb árvások számára gyámot rendelünk — kivévén a kiveendőket — sokszor akadhatunk oly gyámra , kinek működési köre vajmi ritkán terjed többre, mint a gyámoknak pénzéből a kamatot, és az ingatlan vagyonból a jövedelmet felvenni és ezekről a kellő számadást olykép összeállítani, hogy a felülvizsgálat alkalmával nehézségek ne támasztassanak , s evvel a gyám legfőbb kötelességének eleget tett. Ellenben, hogy a növelésre különös gond nincs fordítva, mutatja az idézett példa. A szegény vagyontalan árváknak sorsa — kivált ha nincs vagyonuk , a gyámok irgalmára vannak hagyva — egy cseppet sem irigylendő, mert sokszor oly házba jutnak, hol midőn felnövelődnek, mindenféle munkára — a nélkül hogy a lélek növeléséről és a szellem képzéséről csak szó is volna — alkalmaztatnak, természeti ösztönük és vérmérsékletük a külső behatások szerint idomul , képződik, az emberi társaságnak igen gyakran botrányára és kárára. Ritka esemény hogy az árvák gondos , jólelkű gyámok kezeibe jussanak , kik szívük jobb hajlamát követve, isten és embertársuk iránt tartozó felebaráti szeretetből, az árvák növelésére tehetségük szerint áldoznak. Az elmúlt évtized alatt az iskolai hatóság szigorúan felügyelt arra, hogy minden szülő gyermekét iskolába járassa, a hanyagot megbüntették , a szülők, tehát felelősek voltak gyermekeik neveléséről, de hogy az árva gyermek iskoláztatása nem volt kényszernek alávetve, mutatja az idézett példa is, s hányszor megtörtént hogy a vagyonosabb árvák gyámjai, a jövedelem elköltésében pontosak voltak, a gyámoltak körükben fel is nőttek, de iskolai nevelésbe nem részesültek. A vagyontalan árvának pedig életét tengetni is sok ember érdemnek tartja. Nem kis része az árváknak a város, és tanyák népe között teng annélkül, hogy a gyámhatóságnak róluk tudomása volna, de ha van is tudomása, a gyámhatóság csakis az árvák vagyonának kezeléséről látszik gondoskodni és ott hol vagyon nincs, működési köre is megszűnik. A vagyontalan árvák, különösen a tanyákon, többnyire pásztorok, kanászok gyanánt hasonló minőségű foglalkozásokra használtatnak, ki tagadhatja hogy ily árvák közül többekben igen szép tehetségek rejlenek, miket kedvezőtlen körülmények a legferdébb irányra vezetnek s e szerencsétlenek néha mélyen elaljasulván; oly tettekre is vetemülnek, melyeket jó nevelésbe részesülve, soha el nem követtek volna. Nem rég városunk egyik kapuján kívül, egy kiskorú árva oly bűntényt követett el, mely ember emlékezet óta hallatlan. S midőn kárhoztatjuk a bűntényt, kárhoztatnunk kell a nevelést is melyben részesült, mely nem lehetett külömb mint a vad, oktalan állatoké. Hát a hátramaradt árva leányok igen szánandó állapotáról mit mondjunk, habár a vagyonosabbak az elkényesztetéstől megmenekülve munkára, dologra szorittatnak, s ezt megszokva legdrágább kincsüket ártatlanságukat megőrizhetik, de a nagyobb rész, habár tiszta és jóratörekvő hajlammal bir is, kellő támogatás és ápolás nélkül, sokszor a kísérteteknek ellent nem állhatván, a legmélyebb örvénybe sodortatik, honnét a századik is alig tud kilábalni. Másik rész, mint cseléd szolgálni kényszerülvén, nem mindenik juthat oly helyre, hol szülei őrködő szemek virasztanak föllötte, és ott hol reája kevesebb figyelem esik, hányszor látjuk a tisztaság virágát hervadni , mig azután a kielégíthetetlen vágyak aljasabb utakra vezetik! Szomorú valóság! mely keserűséggel és fájdalommal tölti el az ember szivét. Q. Hazai m»as«i«m*k. Szeged, oct. 9. — nyi. (Vetőmag kölcsön. Szabad királyi városok szóbeli bíróságai ítéleteinek fölebbezése. A brüsszeli földhitelintézet kölcsöne. A magyar gyapjú értékesítése.) — Több oldalról hallottunk kérdezősködést, a vetőmagnak kiosztott gabonára vonatkozólag; milyen föltételek alatt lesz a kölcsön visszafizetendő? Most bécsi tudósítások értelmében azon helyzetben vagyunk, hogy a pénzügyminisztérium és magyar kir. helytartótanács között történt megállapodás nyomán e rendszabály némi részleteit közölhetjük. A kiosztott vetőmag úgy lesz tekintendő, mint az álladalom részéről adott pénzkölcsön, mely a rendes adóval lesz az illető adószedő hivatalban visszafizetendő. Az adósságnak összege a kölcsönadott vetőmag mennyiségének alapján, azon ár szerint fog kiszámíttatni, amint a kiosztott gabona, az állam részéről a cs. k. ipar- és kereskedelmi hitelintézetnek, az illető állomási helyen, a szállítási s egyéb költségek beszámításával ki fog fizettetni. Az adósság visszafizetése 1865. jan. 1-én kezdődik, három éven át, negyedévi és így összesen 12 részletben. Kamat ugyan ez adósságtól nem fizettetik, hanem a vetőmag kiosztásánál, valamint az illető érték beszedésénél nélkülözhetlen vesztességek pótlására, a felebbi módon megállapított tartozási összegekhez arányzottan, másfél százalék lesz hozzászámmítandó. A adandó kötelezvények a cs. kir. pénzügyigazgatóság által lesznek elkészítendők. Minden község együtt ad ki ily kötelezvényt, melyben mindazok aláírják magukat, kik a vetőmag kiosztásában részesültek, és pedig úgy, hogy annak megtérítésére magát az egész község, és e szerint egyik a másikért kötelezi. Aki nem tud írni, nevét bizonyságok jelenlétében keresztvonással jegyzi alá. Ez adóslevelekben a részletes visszaura fizetések megjegyeztetvén, az okmányok az illető adóhivataloknak átadandók. A magyar kir. helytartótanácsnak, mint kormányszéknek, további intézkedéséhez fog tartozni, hogy a községek, melyek a felebbiek szerint az állam követelését biztosítani tartoznak, az egyes segély rendek irányában szintén eléggé legyenek biztosítva. A szab. kir. városok szóbeli bíróságai áfát hozott ítéletek hová leendő felebbezése irnt, a femért, magyar királyi udvari cancellara legújabban leiratot intézett az összes szab. kr. városok törvényszékeihez, mely leiratnak tatalma következő: A sommás szóbeli peek bírósága szab. kir. városokban az ideig. törv. szab. 36. szakasza értelmében főbíróiól és két tanácsosból alakítva, s így társasbiróság lévén, ebből következik, hogy miután az ideigl. törv. sz. 28. §-a szerint a városi tvszéknél is érvényes ítélet hozatalára csak három birói tag szükségeltetik, és így a Sióbeli perek bírósága is csak a városi törvényszék kifolyása, az általa hozott ítéletek felülvizsgálat végett a városi törvényszék útjia és nevében második fokozatban közvetlen a kb. ítélő táblához, s harmadik fokozatban a hétszemélyes táblához terjesztendők E szerint tehát, miután a fentebbiek értelmében, a törvényes felebbezési út meg nem változtattatik, hanem csupán figyelemmel a fent idézett törvényk. szab. 36. §-ra, mely által csupán az céloztatott, hogy a szóbeli bíróság főbíróból és 2 tanácsosból alakíttatván, a szóbeli pereket ne kellessék teljes tanácsülésben elintézni ; utasítandók a szab. kir. városok szóbeli bíróságai, hogy az általuk hozott vagy hozandó ítéletek felebbezése esetében a periratokat a törvényszék utján ugyan, de a kir. táblához küldjék fel közvetlen felülvizsgálat végett. Tudva van olvasniuk előtt, “ brüsszeli földhitelintézet a magyar földhitelintézetnek egy millió kölcsönt ajánlott, mely összeg az Ínségben szenvedőknek kiadandó. A brüsszeli földhitelintézet vezérigazgatójának Langrand Dumonceau urnak egy pct.rölkelt, gr. Dessewffy Emilhez intézett leveléből megismerjük a feltételeket; ezek szerint az említett összeg egy hó leforgása alatt Wodianer Mór, bécsi bankház által a magyar földhitelintézetnek évenkénti 50/Cot kamatozó fizetési utalványai iránt részletenként átszolgáltassék, mely kamatok félévenként lesznek fizetendők. E fizetési utalványok a nevezett bankháznál félévenként lejáratkor hitelintézetünk részéről újakkal lesznek felcserélendők, mindaddig mig az összes kölcsön vissza nem térhetett, az az 1868. nov. 1-éig, mely napon az egy millió frt. o. é. a brüsszeli föld- és iparhitelintézetnek teljesen visszafizetendő lesz. A „P. N“-ban Kunsch József „a magyar gyapjú értékesítéséről“ ir s erre nézve némely statistikai adatokat is közöl. Mindnyájunk előtt tudva van, — hja — hogy minden nyert terményeink közt legkeresetebb a gyapjú, s hogy ennek legnagyobb része külföldre szállíttatik ki, és hogy évi termelésünk mintegy 300.000 mázsára megy. Már most ezen menynyiségért állapítsuk meg a középárt, vagyis számítsuk egyremásra 80 forintjával mázsáját; ezen számítási alapon 24.000. 000-t vettünk be gyapjutermelésünkből; míg pénzszükségünk fedezésére mintegy 35.000. 000, hrtot kellettk évenként fordítanunk, mit igazolnak a következő adatok, jelesül: Magyarhonnak 10,000,000 lakosa van; ezen számból csak 7,000,000-et vegyünk olyanokat, kik a kérdéses cikk használatára vannak kizárólag utalva, s tegyük egyesek évenkénti posztószükségét csak öt röfre, és minden röfért csupán 1 ftot számítsunk: évenkénti posztókiadásunk 35,000,000 frtra megy, következőleg 9,000,000 frt deficitet mutatunk ki minden évben. De vájjon nem igy vagyunk-e borainkkal is? vájjon nem roppant kiadásokkal jár-e bortermelésünk, anélkül, hogy átalánosan véve a munkáltatás költségeit, kevésbé pedig az azokban fekvő óriási tőkék kamatait bevehetnék ? vájjon a legszigorúbb számítás mellett még más cikkeink értékesítése körül is tömérdek passivákra nem akadnánk-e ? vájjon nem gabonatermésünkből nyertük-e egyedül azon jövedelmet eddig, mely némi plusz adott? Úgy hiszem, senki sincs, ki ezen kérdéseket megcáfolni képes volna, s be ne látná annak szükségét, hogy minden áron gyárakról kellettk gondoskodnunk, hiszen már magukban ezen adatok is arra utalnak bennünket, hogy terményeinket minél előnyösebben igyekezzünk értékesíteni, s hogy ne a külföldnek adjuk el terményeink értékes részét azért, hogy azt mint gyártmányt elkészítve, kétszeres árért vegyük meg attól, hanem mielőbb fogjunk gyáriparunk létesítéséhez, állítsunk gyárakat, fejlesszük a hazai ipart, hogy aztán iparcikkeinkkel jelenhessünk meg a világpiacokon. Helybeli újdonságok. * ( A császár Ő felsége által) kölcsönkép engedélyezett vetőmag kiosztása szükségben, szenvedő gazdáink közt már megkezdetett. *Kir. Helytartó ( excellája) a főispáni Helytartó őrisága lakásán a katonai tisztikar, minden vallásu papság, a városi tanács, a kereskedelmi testület képviselői, a héber hitközség képviselői s a tanári testület tisztelgését elfogadván, meglátogatta e városi széképületet s hivatalokat, a börtönöket, a városi kórházat és személyesen győződött meg az épen kiosztásban levő vetőmag minérvtségéről. Másnap szentmise hallgatása után, göznajon, a régsozesenn kijavítandó vedresházi tiszai átvágást, továbbá a f. hó 11-én újólag munkába veendő, Tápén felüli, tiszai átvágást, a már bevégzett balparti s a még folyamatban levő jobb parti tiszaszabályozási munkálatokat tekintette meg s a munka fölosztása, a munkások kiállítása, ellátása és élelmezése érdemében legrészletesebb utasításokat adott. Ennek bevégezte után ő excellája, a gymnasium minden osztályát, a belvárosi elemi iskolákat, leánytanodákat, reálosztályokat és a tanítói képezdét látogatta meg. Végre megtekintette még a szent Ferenc rendű zárdát s az alsóvárosi ódon templomot. A főispáni Helytartólmisága által adott díszebéd után, melyen számosan vettek részt. Ő excellája délután 4 órakor elhagyta városunkat, útját Torontál s Bács megye inségsujtotta vidékein tovább folytatandó. *Kir. Helytartó ( excellája) az által tette itt létét emlékezetessé, hogy a tűzvész által károsultaknak 200 o. é.srtot kegyesen adományozott. * (A kaszinó köztiszteletű elnöke) által, számos műkedvelő közreműködésével rendezendő hangverseny a legérdekesebb s változatosabb részletekből fog állani s hihetőleg mához egy hétre fog megtartatni. Legközelebbi számunk határozottabban szólhat időről és részletekről. Úgy hisszük a közönséghez ezúttal felesleges szólanunk; ott van Osztrovszky lelkes fölhívása, melyről a fővárosi lapok is érdemileg emlékeztek; nincs szükség, hogy mi is csatoljunk valamit hozzá. * (Szathmáry Károly) az alföldi vasút központi bizottmányának titkára, a statistikai adatok gyűjtése végett körünkben mulat. Ugyancsak a vonal megjelölésére kiküldött mérnökök is ideérkeztek s megkezdték munkálataikat, melyeket néhány nap alatt be fognak végezni, s ezután a földmunkálatok rögtön megkezdetnek. *(A tűzvész által károsultak közi(Z)azokat, kiknek háza a magyar biztosító társulatnál volt biztosítva, a társulat helybeli főügynöksége már tejes megelégedésükre kielégítette. Ami a kivált ily esetben nagyon is szükséges pontosságra mutat. * (Meghívást kaptunk Makóról) egy jótékony célú előadásra, mely vasárnap oct. 11-én a makói városház teremében, az aradi műkedvelők s a k. m. vásárhelyi dalárda közreműködésével a csanádmegyei ínségesek részére fog ,rendeztetni. Színre kerül: „Rögeszme és Őrültség. Francia dráma 3 felvonásban. Irta Mellesvillé, fordította Remellay Gusztáv. Rendező Szarka János. Személyek: Lord Harleigh : Vásárhelyi Dezső. Lady Anna, neje: Kovács Berta. Nelli, unokahuga: Környei Jánosné. Lord Maxwel: Parecz Gyögy. Sir Wilkens Tamás: Avarfi Károly. Doctor Yolak.