Szegedi Híradó, 1864. július-december (6. évfolyam, 53-104. szám)

1864-09-17 / 75. szám

fár rá. Egy szorgalmas iparos története. (Zschocke Henrik után.) (Folytatás.) XIV. Születésnap. Jámbor mester is elég erős volt szerencséjének nyugodt elviselésében. Ámbár jóléte napról napra öregbedett, ámbár mind a városban, mind vidékre, a hercegi palota és cselédség számára elég munkája volt, s évről évre öt segédet tartott, ámbár mestertársai a céhmesteri címmel is megtisztelték, mégsem változtatott semmit, régi, csaknem szegényes életmódja és házi rendében. Az egyszerű, jól készült, egészséges élelem, illedelmes, egyátalján nem drága s a fényűzéstől legtávolabbi öltözet, szobái s minden házi eszközök kitűnő tisztasága szigorú Herrnhuti családatyát gyanitattak benne. Sok kevésbé vagyonos, de háztartására többet költő polgár, sőt segédei némelyike is folytonosan fukarsággal vádolák. Igaztalanok voltak irányában. A szegény szükölködök házában nem volt ismeretlen jótevő keze, s midőn a közjóra vagy hazai hasznos intézetekre jótékony gyűjtések eszközöltettek, az udvari rézműves adakozóbbnak mutatta magát sok ötlovas hintóban járó nagyságos urnál. Évenkint csak néhányszor tért el gazdálkodási rendszerétől. Ez saját, Margit, József és Örzsike születése napján történt. Ekkor megszűnt a munka, pecsenye és bor bőven állt az asztalon; minden házicseléd ajándékkal lepetett meg, s reggeltől estig mindenféle mulatság váltotta föl egymást. Ötvenkettedik születésnapja épen vasárnapra esett, de nagy ijedelemmel viradt reá. Reggeli után műhelyébe ment, hogy még valamit összerakosgasson. Épen hálát adott Istenének a reá mért jólétért, midőn a lakszobából átható sikoltást hallott. Margit hangja volt. Minden tagjában reszketve, és szerencsétlenséget gyanítva, ijedten dobá el a kezében lévő tárgyat s az ajtó felé tartott, s itt a 14 éves Örzsike rohant elé halvány arcvonásokkal. — Mi baj? — kiáltott. — Mi történt? — Jöjjön, jöjjön! — szorgalmazá ijedten Örzsike. — Egy idegen ember rontott a lakszobába s anyámat.... Többet nem akart hallani. A kijelölt szobába rohanva, ennek ajtajában a bámulattól kövesülve megállott. Egy nyúlánk, a legújabb divat szerint öltözködött fiatal ember, mint a legtüzesebb szerető karjai közt tartva Margitot Csóközönnel bobta el. — Mit? Mit? — kiáltott és lármázott Mihály. — Te kópé, te akasztófa te! Hogy megijesztettél! — S ezzel az idegen nyakába borult, kit Margit még mindig ölelve tartott. Örzsike, ki egy sarokban állva, mindenki könyeit látá, és meg nem foghatá mi történt, szintén s mindannyi közt még hangosabban sirt. — — Szégyeld magad leány! miért sírsz? Nem ismered őt!? — szólt Jámbor atyás, örömben sugárzó arccal, saját szeméből is könyet törülve ki, s a félénk leányt karon foga: — Hisz József! Hiszen testvéred. Ide jöjj bohó! Csókold meg szaporán! Az első meglepetés örömmámora, melyben mindenki összevissza beszélt, s minden mondat egy-egy kérdés, minden kérdés ölelések által zavartatott, nem egyhamar múlt el. — Csak midőn a fenyőasztal körül a reggelihez telepedtek, és egymást jobban szemügyre vevék, pillanatnyi csend állt be, mely alatt örömmel csodálták és bámulták egymást. — József elégedéssel látá, hogy a távolléte alatti öt év semmit sem vont el atyja erejéből, s egy haját sem lepő déz; anyjának is bár negyvenes volt, meghagyá egy harminc éves menyecske kellemes kinézését, színét és elevenségét; csak a 14 éves Örzsike látszott szép szőke fürtéi és kék szemével kelleténél is szebb és nagyobbnak. Amazok ismét József férfias szépségét bámulák, erős testalkatát, azon nemességet, mely minden mozdulatában, minden taglejtésében föltűnt, azon értelmet és kedélyességet, mely szeméből eléjük világolt. — Fiam uram! — nyilvánitá Mihály atyai elégedéssel nézve reá. — Jámbor József létedre nagyon is értelmesnek, finomnak és szépnek tetszel. Ugyan melyik esztergályos faraghatott oly durva fából ily finom bútort? Józsefnek beszélni, egész nap mesélni kellett; utazása minden részlete, ismeretségei , munkája és mestereiről. Mi jót és roszat tapasztalt, mi nevezetest látott és tanult külföldön. Csak egy mondással nem tudtak megbékélni, s ez árnyat vetett minden egyéb beszédére, hogy t. i. sürgős és elkerülhetlen foglalatosságai miatt nem időzhetik néhány hétnél tovább szülei házánál. Bellarme úr és neje félelemmel és nem szívesen bocsáták el. Mert az előbbinek gyengélkedése oly fokra hágott, hogy egyátalján képtelen ügyei vezetésében legkisebbet is tenni. Mindkettő oly korlátlan bizalommal van becsületessége és tárgyismerete iránt, hogy egész üzletük és áruforgalmuk társává fogadták. Bellarme úr ezután csak pénzzel, József ellenben ismereteivel és fáradalmaival járul az üzlethez. — Nos fiú! — szólt Jámbor atyás vdáman, mialatt a beszélő kezét szívből megszokta — ez csaknem vigasztalást ad. Rólad tehát nem lehet mondani: „Nagyobb szerencséje, mint esze!“ Jöjj, hogy még egyszer megcsókoljalak. Oly születésnapot szereztél számomra, minőt még egész hosszú életemben nem ünnepeltem. József is elmondatott magának övéi által minden legkisebbet, mi távolléte alatt a városban és a hercegi udvarnál történt. De az iránt, mit legszívesben hallott volna, nem mert kérdezősködni, s ha tett is kérdést, a válasz csak fölületes volt. Sokszor lépett az ablakhoz, sokszor nézett ki rajta. Oly közel volt Idához. Nem száz mértföld, csak egy vékony fal választa el tőle. De nem látható a szeretett alakot sehol, melybe az úr rendesen járt, a kutya is jó ismerőssé, mintegy törzsvendéggé vált, a konyhában jó falatokkal tartották, úgy, hogy a fürdői idény mindig jó hatással volt teste terjedelmére. Történt azonban e nyáron, hogy az úr kénytelen volt a fürdőbejárást félbehagyni, amiért a kutya nagyon szerencsétlennek érezte magát. Első nap megelégedett a szegény állat azzal, hogy türelmetlenül futkosott föld alá, s mindent elkövetett, hogy urát indulásra birja. De midőn ez nem használt, elhatározta, hogy saját felelősségére és költségére utazik a fürdőbe. Naponkint a rendes indulási időben a kikötőbe ment, várta még harmadszor csöngetnek, s midőn a tolongás legnagyobb volt, a sok láb között becsúszott a hajóra. Ott elbújt, Warnemündeben vigyázva kiszállt, az ismert helyen jóllakott, s este úgy a mint jött, hazament. Ezt jódarabig észrevétlenül folytatta. Későbben mindenféle gátokat gördítettek elébe, melyeket azonban mind mesterileg s néha igen nevetségesen legyőzött, mig végre szabadalmat nyert, jegy nélkül utazhatni. Most az egész utazó közönség kedvence. Szeged, szeptember 16. (7.) Néhány napig tartó ború kivételével, mely azonban nem hozta meg a kívánt esőt, folytonosan száraz időjárásunk volt. E hosszas szárazságnak lehet tulajdonítani csupán, hogy az aratási munkálatokkal, az iga- és kézi erő hiánya mellett is, a nagyobb birtokosok is elkészültek. A repcemunkálatok, melyek, úgy látszik, ismét nagy arányban történnek, nagyon szükségük az esőt, mert a föld ismét mélyen át meg átszáradt. A kukorica is sokat szenvedett esőhiány miatt, úgyszintén a paprika is ; a dohány kitűnő minőséggel biztat; a krumpli bőven tömett; a hüvelyesvetemények kielégítő eredményt nyújtanak. A bor ára, miután az idei szőlőtermés mind minőség- mind mennyiségileg kevés jóval biztat, sebes emelkedésnek indult; az elsőrendű világos Schiller 7 frt; a sötét Schiller 6—6 frt 50 kr; a magyaráti asztali bor 12 frt akonként, hordó nélkül. A zsiradék, csak a helybeli fogyasztásra szállittatik s még mindig magas áru; a zsírnak való szalonna 34 frt; a füstölt 42 frt mázsánként; a disznózsír ircéje 60—68 kr; a szappan mázsája 22 frt A gabonaárak oly sebesen esnek, hogy idestova a gazdák a munkáltatási költséget is alig fogják megkapni. Lesz kenyerünk, de pénzünk semmi, hogy e körülmény a kereskedelemre roppant nyomást fog gyakorolni, az elképzelhető. Pedig kereskedelmünk máris veszedelmes helyzetbe jutott, melyből aligha fog egy hamar kibontakozni. Piacunkra e héten rendkívül nagy mennyiségben szállítottak gabonát. 45—50,000 mérőre tehető e mennyiség s ebből a hanyatló árak mellett is csak igen kevés fogyott. Az árak következők: búza 88 —90 fontos 2 frt 60 kr; 86—87 fontos 2 frt 40—50 kr; kétszeres 1 frt 80 kr; rozs 1 frt 35—40 kr; árpa 1 frt 5- 10 kr; zab tetejezve 1 frt 5—10 kr. A Tisza és Maros esőfélben vannak, a Maros csak fél terhet vihet. Sorshúzás: Temesvár, szept. 14-én: 14, S1, 73, 6,22. Bécsi pénzárfolyam szeptember 15. 5# metalliques 7120; nemzeti kölcsön 79.40; bankrészvények 777.—hitelintézeti részvények 18. 30; ezüstagro 115.25; londoni váltók 115.80; arany darabja 5.52. Vízálló 8. Szeged,szeptemb. 15 én: 7' 8" 0"' f) „ 16-án: 7' 4",0'" „ 17-én: 7' 1" 0“. Pest, „ 15-én: 7' 3" 0"* Felelős szerkesztő: Szabados János. (385—3—2) Bérbeadandó: JE 0, y ■■ £% ae a színház-utcában 208. sz. alatt, melyben eddig Sipos kártyafestő lakott, s azonnal beköltözhető. Egy nagy bolt * egy nagy pince, mindkettő a Kárász-utcában. Ezek iránt értekezhetni Wagner F. A. vászonkereskedésében a Széchenyi-téren. LISZTÁRAK if. FELMAYER ANTALnál létező kisszállást gőzmalom-raktárából. Dara, kisebb vagy nagyszemű 11 frt — kr. mázsája. Liszt láng O száma . . 9 ,,50 99 99 991 99 . . . . 8 „50 99 99 Liszt2 99 . . . . 7 „70 99 99 993 99 • • . . 5 „70 99 99 994 99 • • • • 5 »60 99 99 995 99 . . . . 5 „— 99 99 Szeged,1864.szeptember 9-én. (378-3 ,359 3-s) y fijiér mellszörp Mayer G. A. W. gyárából Boroszlóban folytonosan valódi és fris minőségben kapható az egyedüli raktárban Fischer és Schopper kereskedésben Szegeden. ■ ■ a BC J» JE TT IBÉ m JE K. Csak 4 o. ért. frtba kerül aluljegyzett bankárházban egész eredeti sorsjegy (nem ígérvény) a nagy hamburgi pénzsorsjáték 1-ső osztalékához, mely már i. év október 5-én történik. Az összes kisorsolási tőke : 2,269,000 márka. Legnagyobb nyervény 200,000 márka, továbbá 100,000 50,000, 30,000, 20,000, 15,000, 12,000, 7-szer 10,000, 2-szer 8000, 2-szer 6000, 3-szor 5000, 16-szor 8000, 50-ször 2000, 6-szor 1600, 6-szor 1200, 106-szor 1000 és számos 500, 300, 200, stb. nyervény márkában. Csaló nyervényen, fognak fitatni. Egy fél eredeti sorsjegy (nem ígérvény) ára 2 frt. o. é. Megrendelések — melyekhez az érték mellékelve van, vagy postai utánvétel mellett is a legmesszebb helyekre — gyorsan és hallgatagon hajtattunk végre általam. Nyeremény-pénzek és hivatalos húzás-jegyzékek a súzás után azonnal megküldetnek. Bérmentes leveleket illetőleg a megrendeléseket egyenesen hozzám címezni kérem. ,316-6 3) Horntz N. Hamburgban. KOVÁTS ISTVÁN, orgona-, zongora- és diszharmonikakészítő Szegeden, ajánlja magát a t. c. uraságoknak helyben és vidéken, szakmájába vágó mindennemű munkák pontos és gyors elkészítésére; továbbá elvállal és becserél mindennemű zongorákat, valamint nála a legjobb készítőktől új, úgy átjátszott pesti és bécsi zongorák és harmóniumok a legjutányosbárakon kaphatók. Lakása: Budai országút 777. szám alatt, a városi közkórház átellenében. (392—5—1) tekintet nélkül az időjárásra reggeli 9 órtől délutáni 4-ig, Sieger Mihály úr házában 7. a takarékpénztár mellett. ez. alatt, 08-29) Bietler Ferenc díszes fényképészeti üveg-műterme nyitva áll naponkint Legújabb jutalomdíj-kölcsön. Nyeremény-házas 1864. évi október 1-én. • A kölcsön nyereményei: 100,000 , 80,000 , 70,000 , 60,000, 50,000 , 45,000 , 40,000, 10,000 stb. forint. Ding Antal kereskedőháza majna m. Frankfurtban, a pénzöszszeg beküldése mellett, átenged sorsjegyet 1 forint 50 kr. o. é., 12 sorsjegyet 15 frtért, 25 sorsjegyet 30 forintért. A sorshúzási lajstromok a résztvevőknek bérmentve singyért küldetnek meg. (387—5 —1)139 201 Landau Alajos akadémiai festész és fényirdász e célra épült jeles gépekkel és készletekkel ellátott bazatér Korda-Dáni-ház, melyben — tekintet nélkül az időjárásra — a legsikerültebb képeket képes előállítani. Működési órák naponta reggeli 10 órától délutáni 2-ig, kedden, csütörtökön és vasárnap 10 órától estig. CBals. 1 forint osztr. ért. October 1-én 1804 Milánó táros biztosított 18 millió frank kölcsönének húzása. Ezen kölcsönsorsjegyek árulása minden államban törvényesen megengedtetett. A kölcsön főnyervényei: 25 nyervény á 100,000 fik, (10 á 80,000 , 5 á 70,000, 5 á 60,000, 10 á 30,000, 5 á 43,000, 10 á 40,000, 10 á 10,000, 10 á 5000, 5 á 4000, 10 á 3000, 1655 á 1000, 10 á 600, 180 á 500,290 ø 400, 315 á 300, továbbá kisebb nyervények, u. m. 250, 200, 150, 100, 60, 50, 49, 48, 47, 46 stb. frankokban. Minden kötvénynek legalább 46 frankot kell nyerni. Évenként 4 húzás történik és pedig január 1-én, ápril 1-én, július 1-én és október 1-én. Eredeti sorsjegyek mind a 4 húzáshoz a legjutányosabban szállíttatnak. A július 1-én történő húzáshoz egy sorsjegy 1 frtba kerül, 12 sorsjegy 10 forintba. Játékterveket és húzásjegyzékeket mindenki ingyen s bérmentesen kap. Becses megbízások, ha még oly csekélyek is, — készpénz beküldése mellett — pontosan hajtatnak végre. Levelek egyenesen intézendők Schrimpf János (371—5—3) bankárhoz Frankfurtban a Majna Csali. X forint °l astr. ért. stainun ül Egyveleg. * Okos kutya. Egy rostocki ur már évek óta minden nyáron a warnemündei fürdőbe járt, úgy, hogy naponkint reggel a gőzhajón kiment s este haza. Rendesen vele volt kutyája is. Egy warnemündei vendéglőben. Tudomány, irodalom és művészet. * A magyar képzőművészeti társulat jövő évi albumának három lapjára, mint annak idején jelentettük, pályázat volt hirdetve. Most már e pályázat eredményét jelentheti a „M. Sajtó.“ Pályanyertesek lettek: a történelmi képre Weber Henrik, a tájképre Keleti Gusztáv, az életképre Telepy Károly. A két első kőnyomat, lesz s az illető művészek maguk fogják köré rajzolni; a harmadik rézkarc, melynek kivitelével Marasztoni József van megbízva. * Új hetilap: „Magyarország anyagi érdekei“ cím alatt Revicky Szevér úr októberben vasárnaponkint megjelenendő lapot indít meg. Előfizetési ára egy évre 8, félre 4, negyedre 2 frt. * Heckenast Gusztáv úr október elején új néplapot indít meg „Képes újság“ cím alatt. Az új lap szerkesztője Ismén Kis István, főmunkatársa István bácsi leend.