Szegedi Híradó, 1865. január-június (7. évfolyam, 1-52. szám)
1865-05-28 / 43. szám
1865. Hetedik évfolyam. Megjelen: Hetenkint kétszer, vasárnap és csütörtökön reggel. Szerkesztási iroda: Egyháztér , 367. sz. Itifidölii vívtal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordissal és vidékre postán: Egész évre..........................................................8 frt. Félévre...............................................................4 „ Évnegyedre.........................................................2 „ Helyben a kiadóhivatalból elvitetve: Egész évre....................................................6 frt — Félévre . . ...............................................3 „ — Évnegyedre.....................................................1 „ 60 Egyet számára 8 kr ptzfr. ért. kr. »» 43-ik szám. Vasárnap, május 28-án. Iskrdotósota.: A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr, kétszerinél 5 kr, többszörinél 4 kr. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsigmond könyvkereskedéséhez címezendők. Bélyegdíj minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a négyhasábos petitsor igtatási dija 15 ujkrajcár. I meghivás. A felállítandó „Népbank“ ügyében működő bizottmány tagjai holnap délután 3 órára, a városháza termében, az alapszabályok tárgyában tartandó bizottmányi ülésre tisztelettel meghivatnak. .Szeged, május 27-én 1865. Bérczi Antal, bizottmányi elnök. Gazdasági egyleti közlöny. Jelentése a csongrád városi államgazdászati szakosztálynak a csongrád városi é szakbeli állapotokról. (Folyt.) 6- szor. A várostól délkeletnek, a földi révtől lefelé a felgyevi határig, a Tisza jobb partján, a folyóval közvetlen érintkezéssel van az 1834 hold 326 □ ös úgynevezett „kilences“ földterület, ez ezeknek előtte a Tisza árja uralma alatt volt, de 1812-ik évben a földes urasággal közös erővel az árvíztől töltéssel elzáratott. Ez a töltés gyenge és kevéssé szabályos lévén, a Tisza árja által leromboltatott, s már 1844-ben ismét az áradásoknak volt kitéve, azonban a töltésezéseknek alapja egészen elenyészve nem lévén, kisebbszerű árvizek alkalmával pót-töltésekkel némely években megmentetett, mely alkalmakkor nemcsak az egész város tehéncsordáját (mintegy 1000 db tehenet) bőségesen táplált; sőt egyrészt kaszálónak hagyatva s füve még lábon eladatva, szépen jövedelmezett a városi pénztárnak, mig végre jelenleg a rendes tiszaszabályozási munkálatok utján töltéssel ellátva legelőnek használatik s mint ilyen kitűnő minőségénél fogva a tehéncsordát s az igavonó marháknak egy részét táplálja, mire már viz melletti fekvésénél fogva is legcélszerűbben használtatik, ellenére azon nem kevés számú kapzsi, s minden utón s ész nélkül vagyonszerzésre erőltödőknek, kik ezen tért is birtokaránylag felosztani s anélkül is temérdek részletekben elaprózott járandóságukat egy talpalatnyi földdel szaporítani akarják, s eszerint ott termelhető jelentéktelen gabonamennyiségért családjukat az innen nyerendő tej-, vaj-eledeltől megfosztani s a barom nevelést végkép kiküszöbölni nem átallanák. 7- szer. A várostól északnyugotnak, érintve a Pestmegye ujfalusi rétet, onnan a Tiszamentén északnak befelé, a Tisza jobb partján Heves megyével átalellenben, félkörben az egész Erzsébet erdőig (mely gr. Károlyi István tulajdona) fekszik az úgynevezett „bokros“ földterület 3239 hold 1169 □ ös földterületen; nevét veszi az ezelőtt rajta sűrűn tenyészett galagonya és vadkörte bokroktól, melyek azonban most már kiirtatván, igen gyéren találhatók. Magosdad fekvésénél fogva csak nagyobbszerű árvizek lepik el, sőt némely magasabb részei mindig szárazon maradnak, csekélyebb áradások alkalmával csak részben lévén elöntve, barom- és ménes-járásnak használtatik. Sokszor szóban forgott már ennek is eltöltése, de majdnem patkó alakjánál fogva igen hosszú töltés szükségeltetnék megmentésére, eszerint a töltés és az ártér nemcsak hogy annyit elvenne belőle, miszerint a megmentett tér értékét a munkaár felülhaladná, sőt a legjobb minőségű föld a Tisza partjain lévén, a megmentőben pedig igen sok vízállás és székes föld van, így a jobb földnek feláldozásával mentetnék meg a rosszabb, 8- at. A várostól keletnek s a Tiszán túl, e között és a szentesi rét között fekszik a legközelebbi szabályozási munkálatok folytán kiszárított 936 hold 475 □ ös úgynevezett mentett rét, mely a segregatio alkalmával a földes uraságtól nyert réti járandóságnak egy részét teszi, eltöltése után telki állományok szerinti arányban az egyes lakosoknak 1862-ik évben kiosztatott, kitűnő jó föld, szántatik és vettetik, értékéből csak annyiban veszt, a mennyiben a Tisza közbenléte miatt az odajárás nehézségekkel van egybekötve, különösen árvizek alkalmával a közlekedés nehéz, és kénytelenek a birtokosok csekély földrészecskéjük megmivelhetése végett a szentesi rendes kompjárásig kerülni. 9- er. A várossal északnak a Tiszán keresztül Szentes városa és Heves megye határát érintve fekszik a Tisza árjainak folytonosan kitett legelő-elkülönözés alkalmával a községnek jutott 7137 hold 892 □ ös területű nagy rét, északról délnek Kunszent-Mártontól folyó s mindjárt Csongrád alatt a Tiszába szakadó Körös folyam által kettémetszve. Nagyobbszerű árvizek alkalmával bőven ád gyeként, nádat, tüzelő gazt, és marhának való téli takarmányt, kisebb árvizek alkalmával igen sok másod és harmadrendű szénát. Vannak több nagyobbszerű tavai, nevezetesen az úgynevezett holt Körös, holt Tisza és Morotva, melyek hajdanra mesés mennyiségű halat tartalmaztak, most azonban ezeknek többé alig, láttatik nyoma. 10- et. A Tisza környékén részint szorgalom , részint a természet által növelt nagyobb terjedésű füzesek vannak, de még igen fiatalok , úgy hogy haszonvételük a gazdászati szempontból mérlegbe nem jöhet. Megbocsáthatatlan hanyagság ezeknek tenyésztésében az eddig mulasztott erély; valóban ezen vízfutta földek már hivatásuknál fogva is arra intenek, hogy a fa és kőszén hiányában szenvedő alföld a természetnek ezen adományát zsákmányolja ki, és lássa el magát tüzelő fával, mely szükség már csak az által is hárítva volna, ha ezen apró cseprő rétbirtokok mesgyéi, a Tisza partja pedig átaljában mindenütt (a hajókázási út kihagyásával) füzfadugványokkal ültettetnék be. Alig van a Tisza mentén megmentendő földek között szerencsétlenebb fekvésű rét, mint a csongrádi, mert a szabályozásnak jótékony hatása ezt talán sohasem érheti, amennyiben a Tisza s Körös rész irányú folyása által oly alakot nyer, hogy ezen két folyó szabályozása esetében a rétnek nagyobb része töltés, átmetszés és ártérré válna, ideértve a temérdek tavakat s fenekeket, nem csak hogy megmentett tér nem maradna, sőt az egész térség haszonvehetlenné válna, s igy ősmineműségében megmaradva, ha valamikor a halászati jog szabályoztatik és a mostan divatozó halirtásnak törvények által gát vettetik, talán az egész Tisza mentén egyetlen lesz ezen rétterület, hol a halak szaporulása menedéket találván, az észszerű halászat ezen városnak szép jövedelmet adhat. Az itten leirt földterületek tehát azon egyetlen kútforrások, ahonnan a 17.000-re menő itteni lélekszám táplálkozik, mert a kézmű és mesterség úgyszólván bölcsőjében van, s az ezt űzők által csak életfentartási ösztönből gyakoroltatik; a kereskedésnek sincs kiterjedése a város határain túl, gyárak egyátaljában nincsenek s csak igen jelentéktelen jövedelmi befolyást gyakorol egy pár mesternek vizi-malom építkezésseli foglalkozása; ennél talán valamivel többet hoz be a halkereskedés, de ezt is az utóbbi 4 évben jövedelmet hozónak mondani végképen nem lehet. Szorítkozva van tehát ezen város egyedül önterményei, önkészítményei, önmaga között kicserélés útjáni felhasználására, melynek alapját átaljában a már leirt földterület, önhatára adja. Hogy pedig ez a 17.000 lélekszámnak igényére nézve még gyéren felel meg, kitűnik a következendőkből. (Folyt. köv.) Levelezések. H.-M.-Vásárhely, május 24. 1865. Árterek áthidalása iránti értekezlet. — Népbank. — új gyógyszerész. — Uj kávéház és sörödé. — Nazarénusok. — Szárazság.) A szentesi és algyői tiszai komp lejárásokhoz vezető ártereken keresztül építendő áthidalások felállítására szükségelt költségek fedezéséhez, az illető érdekelteknek barátságos egyezség útján leendő hozzájárulása tárgyában, Csongrád megye helyettes első alispánja Tettes Kovács Károly ur elnöklete alatt, az ez érdemben meghívott tiszaszabályozó-társulati elnökök és a révbirtokosokkal egyetemben értekezlet tartatott, mely azonban, valamint az ez ügyben, 1864. szeptember 13-án helyben már egy ízben megtartott tárgyalás, dacára annak, hogy a magas kormány ezen áthidalásokhoz 9150 igás napszámot és a munka felügyeleti költségeket elvállalni ajánlkozott, ismét nem vezetett óhajtott eredményre, mivel az illető érdekeltek egyértelműleg oda nyilatkoztak , hogy ők a kérdéses áthidalási költségekhez egyátalában nem járulhatnak, de tekintve azon körülményt, hogy ezen áthidalások a pest-aradi és szeged-nagyváradi országút és posta vonalba esvén, s itt mint ilyenek tisztán a magas állam céljainak szánvák, ezen költségek viseléséhez, mint egyes társulatok, vagy révjogbirtokosok sem jogi, sem méltányossági szempontból nem is kötelezhetők. Azon hírt — mintha a népbank eszméjének testesítése iránt — már nálunk is történtek volna lépések örömmel vettük, tudtunkkal azonban e tárgyban még helyben semmi figyelemre méltó intézkedés nem történt. Vajha ez üdvös intézmény felkaroltatnék és ne maradna mint sok más, annak idejében megpendített dolog, pium desiderium. Adler János gyógyszerész úr is megtelepedett nálunk, átvévén az ezelőtt Wagner Károly birtokát képező gyógyszertárt. Erős hitünk, hogy e csere csakis a lakosság előnyére szolgáland, miután a volt súrlódások a gyógyszerész urak között ezentúl megszünendnek. A casinó bérlője is változni fog, jobb jövendő helyébe, azt majd meglátjuk; ez alkalommal el nem mulaszthatom Steiner Miksa az új református egyházzal szemközt nem rég megnyílt kávéházát dicsérőleg kiemelni, és a pontos és gyors szolgálat és — ami nálunk oly ritka — solid bánásmódnál fogva a nagy közönség, úgy a vidéki kereskedők figyelmébe ajánlani. A nazarénusok gyermekeit egyre-másra keresztelik karhatalommal, rendesen két zsandár teljes fegyverzetben kiséri a kis világpolgárt, kinek szülei azon épületes vallási tételnél fogva szegülnek a keresztelés ellen, hogy fiuk katona ne legyen; de hogy a leányokat miért nem kereszteltetik meg, ennek még nem tudtam nyomába jönni. Felemlítem még, hogy mikor imádkoznak, kendőt takarnak a fejükre, sohasem káromkodnak, szeszes italt nem isznak, vagyonukat közbirtoknak tekintik, de csak akkor ha másé forog kérdésben. A főprófétájuk valami Notter nevezetű pesti iparlovag, ki igen elegáns öltözetben és fehér glacée kesztyűben szokott közöttük olykor-olykor megjelenni. Összeköttetéseik igen terjedettek és az atyafiak gyakran buzdítólag üzengetnek egymásnak. Valamirevaló eső már két hónap óta nem volt, a vetések sülnek, a kerti vetemény ki sem kelt s igy az ínségben újra leszen részünk. R. I. rész napokat élünk felcsüggedt népünk egy felől a tetemesnek ismert adóval, más felől meg a pogánynak sem kívánható időjárással sujtatván, borzasztónak sejti a jövőt. Az utcán csüggedt fővel, reménytelen szívvel andalog a nép, mintha vigaszt már az ég sem nyújtna neki! — A téli hó elolvadása óta egyszer volt esőnk, de csak kevés, s így vetéseink a képzelhető legsilányabb lábon állnak. Az ősziek még csak megvolnának úgy ahogy, de a tavasziakat lehetlen kényes szem nélkül nézni. A kukoricáról odanyilatkozhatom, hogy akár pattogatni lehetne, ha némely földekből nem reszelnék kiszedni. A burgonya, ha kicsirázott, fejlődési menetének vége, mert csirájában elszárad, ha pedig még ez állapot nem nyilvánult rajta, a földben csont keménységűvé szárad, de nem csoda, mert vidékünk nagyobbrészt homokos lévén, az esőt még inkább szükségli, mint a fekete föld. — Szomorú dolog, hogy most valóságban látjuk azt, mit eddig képzeletben is alig ismert az alföldi nép. Felhőket naponkint látunk úszkálni s úgy látszik az ég leginkább Szegedet szereti, miután a fejünk fölött átvonuló felhőtábor mind csak igen arra tart. *) Hagyjuk e gyászképet nem jó erről írni. Térjünk át a napi hírekre, amikért úgyis hetekig kell a levelezőnek várakoznia, míg egyet kettőt elfoghat. Kis városokat a nagyvárosiak valóságos pletykafészeknek tartják; bár így volna, legalább a porzót többször használhatná a levelező; de ilyen időben még ahhoz sincs kedvünk. — A dorozsmai hir minket is megrázott, s annál is inkább, mivel — mint értesülve vagyunk — az általunk is mindig jó oldalról ismert biró a már Félegyházán letartóztatva levő Szakorvos ügyködésének jön szerencsétlen áldozata. Boldogtalan pénzkezelés az, mely a becsületet fölemészti, s mely által más becsülete is tőrbe ejtetvén, szétlövetik a homlok, melyen egy békés családi élet napja derengett! Az ügynek mibenlétét a jövő kerületi gyűléskor véljük megtudhatónak, miről e lapok olvasóit értesítendjük. — Gyilkosságról lévén szó, ide írom azt is, hogy e hó 21 én megtartott, de igen silány vásárunkban egy kecskeméti embert — kinél állítólagosan 60 frt volt — éji tizenegy órakor — mint hírlik — négy festett életű nő-személy agyonütött. A szerencsétlen fején talán három balta csapás mély nyomai látszottak, — a múlt héten pedig egy hajadont temettek az alosztályból, ki öngyilkossá lévén, fejét szétlőtte. A boldogtalan leányzót az vitte volna e gyászos lépésre, hogy szerelmében megcsalatott; jól mondja tehát Vachot: győzhetlen a szerelem érzete, mint a halál. De elhagyom az öngyilkosokkal bibelődést is, nehogy az alatt még vagy kettőt jelentsenek; s áttérek a műkedvelőkre, kikről annyit mondhatok, hogy vásárnapján előadott „Cigány“-okkal egy időre berekeszték az előadást. A munka után nyugalom szükséges, de ha újból a sorompóba kellene lépniök, hisszük, hogy a tisztelt tagok attól nem vonakodnak. Az élelmiszereket inkább ízlelni szeretem, mint becsárakkal vesződni, de mégis írok valamit róluk. A tiszta buza 4 frt 40 kr.; a kétszeres 3 frt 20 kr.; rozs 2 frt 60 kr.; árpa 2 frt 60 kr.; zab 2 frt 40 kr.; kukorica 5 frt 70 kr.; köles 2 frt 60 kr. köbsönkint. A szalonna mázsája 26—28 frt;fagygyú 16—17 frt; marhahús fontja 14 kr.; juhhús 10 kr.; bárányhús 14 kr.; disznóhús 16 kr. Meglehet, hogy jövő levelemben az italokról is teszek említést, mit most azért mellőzök, mert a szárazságra gondolva, úgy is nyelhetjük a keserű kortyokat! R. I. Félegyháza, május 25. 1865. (Nyomasztó időjárás. — Dorozsmaiés vásári hírek. — A műkedvelők utolsó játéka. — Élelmiszerek ára.) A hőség, mely vetéseinket kérlelhetlenül perzseli, e percben is oly mérgesen kegyeskedik pályafutását végezni, hogy nem akarva is az idővel kell levelemet kezdenem. Valóban Amerikai levelek. .. Amerikai egyesült államok. Louisiana, Baton-Rouge febr. 15. 1865. E részét Amerikának leginkább angolok és franciák telepíték, és mivel a telepedő fehérek nem igen szerettek dolgozni, kellett munkások után nézni, az indusok inkább meghaltak , mintsem a fehérek rabszolgái legyenek, kezdték tehát Afrikából az ott összerabolt szerecseneket áthordani hajókon, és itt pénzért mint barmokat adni és venni, úgy hogy az „) Csakhogy itt sem áll szónak. Szerk.