Szegedi Híradó, 1865. január-június (7. évfolyam, 1-52. szám)

1865-05-28 / 43. szám

1865. Hetedik évfolyam. Megjelen: Hetenkint kétszer, vasárnap és csütörtökön reggel. Szerk­esztási irod­a: Egyháztér , 367. sz. Itifid­ölii vívtal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordissal és vidékre postán: Egész évre..........................................................8 frt. Félévre...............................................................4 „ Évnegyedre.........................................................2 „ Helyben a kiadóhivatalból elvitetve: Egész évre....................................................6 frt — Félévre . . ...............................................3 „ — Évnegyedre.....................................................1 „ 60 Egyet szám­ára 8 kr ptzfr. ért. kr. »» 43-ik szám. Vasárnap, május 28-án. Iskrd­otósota.: A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr, két­szerinél 5 kr, többszörinél 4 kr. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Z­sig­­mond könyvkereskedéséhez címezendők. Bélyegdíj minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a négyhasábos petitsor igtatási dija 15 ujkrajcár. I meghivás. A felállítandó „Népbank“ ügyében működő bizottmány tagjai holnap dél­után 3 órára, a városháza termében, az alapszabályok tárgyában tartandó bizott­­mányi ülésre tisztelettel meghivatnak. .Szeged, május 27-én 1865. Bérczi­ Antal, bizottmányi elnök. Gazdasági egyleti közlöny. Jelentése a csongrád városi államgazdászati szak­osztálynak a csongrád városi é szakbeli állapotokról. (Folyt.) 6- szor. A várostól délkeletnek, a földi révtől lefelé a felgyevi határig, a Tisza jobb partján, a folyóval közvetlen érintkezéssel van az 1834 hold 326 □ ös úgynevezett „kilences“ földterület, ez ezeknek előtte a Tisza árja uralma alatt volt, de 1812-ik évben a földes urasággal kö­zös erővel az árvíztől töltéssel elzáratott.­­ Ez a töltés gyenge és kevéssé szabályos lé­vén, a Tisza árja által leromboltatott, s már 1844-ben ismét az áradásoknak volt kitéve, azonban a töltésezéseknek alapja egészen el­enyészve nem lévén, kisebbszerű árvizek al­kalmával pót-töltésekkel némely években meg­mentetett, mely alkalmakkor nemcsak az egész város tehéncsordáját (mintegy 1000 db tehe­net) bőségesen táplált; sőt egyrészt kaszáló­nak hagyatva s füve még lábon eladatva, szé­pen jövedelmezett a városi pénztárnak, mig végre jelenleg a rendes tiszaszabályozási mun­kálatok utján töltéssel ellátva legelőnek hasz­nálatik s mint ilyen kitűnő minőségénél fogva a tehéncsordát s az igavonó marháknak egy részét táplálja, mire már viz melletti fekvé­sénél fogva is legcélszerűbben használtatik, ellenére azon nem kevés számú kapzsi, s min­den utón s ész nélkül vagyon­­­szerzésre erő­­ltödőknek, kik ezen tért is birtokaránylag fel­osztani s anélkül is temérdek részletekben elaprózott járandóságukat egy talpalatnyi föld­del szaporítani akarják, s eszerint ott termel­hető jelentéktelen gabonamennyiségért család­jukat az innen nyerendő tej-, vaj-eledeltől meg­fosztani s a barom­ nevelést végkép kiküszö­bölni nem átallanák. 7- szer. A várostól északnyugotnak, érintve a Pestmegye ujfalusi rétet, onnan a Tisza­­mentén északnak befelé, a Tisza jobb partján Heves megyével átalellenben, félkörben az egész Erzsébet erdőig (mely gr. Károlyi István tu­lajdona) fekszik az úgynevezett „bokros“ föld­terület 3239 hold 1169 □ ös földterületen; nevét veszi az ezelőtt rajta sűrűn tenyészett galagonya és vadkörte bokroktól, melyek azon­ban most már kiirtatván, igen gyéren talál­hatók. Magosdad fekvésénél fogva csak na­­gyobbszerű árvizek lepik el, sőt némely ma­gasabb részei mindig szárazon maradnak, cse­kélyebb áradások alkalmával csak részben lévén elöntve, barom- és ménes-járásnak használta­tik. Sokszor szóban forgott már ennek is el­töltése, de majdnem patkó alakjánál fogva igen hosszú töltés szükségeltetnék megmenté­sére, eszerint a töltés és az ártér nemcsak hogy annyit elvenne belőle, miszerint a meg­mentett tér értékét a munka­ár felülhaladná, sőt a legjobb minőségű föld a Tisza partjain lévén, a megmentőben pedig igen sok vízállás és székes föld van, így a jobb földnek felál­dozásával mentetnék meg a rosszabb, 8- at. A várostól keletnek s a Tiszán túl, e között és a szentesi rét között fekszik a legközelebbi szabályozási munkálatok folytán kiszárított 936 hold 475 □ ös úgynevezett mentett rét, mely a segregatio alkalmával a földes uraságtól nyert réti járandóságnak egy részét teszi, eltöltése után telki­ állományok szerinti arányban az egyes lakosoknak 1862-ik évben kiosztatott, kitűnő jó föld, szántatik és vettetik, értékéből csak annyiban veszt, a mennyiben a Tisza közbenléte miatt az odajá­­rás nehézségekkel van egybekötve, különösen árvizek alkalmával a közlekedés nehéz, és kénytelenek a birtokosok csekély földrészecs­kéjük megmivelhetése végett a szentesi rendes kompjárásig kerülni. 9- er. A várossal északnak a Tiszán ke­resztül Szentes városa és Heves megye hatá­rát érintve fekszik a Tisza árjainak folytonosan kitett legelő-elkü­lönözés alkalmával a község­nek jutott 7137 hold 892 □ ös területű nagy rét, északról délnek Kun­szent-Mártontól folyó s mindjárt Csongrád alatt a Tiszába szakadó Körös folyam által kettémetszve. Nagyobb­­szerű árvizek alkalmával bőven ád gyeként, nádat, tüzelő gazt, és marhának való téli ta­karmányt, kisebb árvizek alkalmával igen sok másod és harmadrendű szénát. Vannak több nagyobbszerű tavai, nevezetesen az úgyneve­zett holt Körös, holt Tisza és Morotva, me­lyek hajdanra mesés mennyiségű halat tartal­maztak, most azonban ezeknek többé alig, láttatik nyoma. 10- et. A Tisza környékén részint szor­galom , részint a természet által növelt nagyobb terjedésű füzesek vannak, de még igen fiata­lok , úgy hogy haszonvételük a gazdászati szem­pontból mérlegbe nem jöhet. Megbocsáthatat­lan hanyagság ezeknek tenyésztésében az eddig mulasztott erély; valóban ezen vízfutta földek már hivatásuknál fogva is arra intenek, hogy a fa és kőszén hiányában szenvedő alföld a természetnek ezen adományát zsákmányolja ki, és lássa el magát tüzelő fával, mely szükség már csak az által is hárítva volna, ha ezen apró cseprő rétbirtokok mesgyéi, a Tisza partja pedig átaljában mindenütt (a hajókázási út kihagyásával) füzfadugványokkal ültettetnék be. Alig van a Tisza mentén megmentendő földek között szerencsétlenebb fekvésű rét, mint a csongrádi, mert a szabályozásnak jótékony hatása ezt talán sohasem érheti, a­mennyiben a Tisza s Körös rész irányú folyása által oly alakot nyer, hogy ezen két folyó szabályozása esetében a rétnek nagyobb része töltés, át­metszés és ártérré válna, ideértve a temérdek tavakat s fenekeket, nem csak hogy megmen­tett tér nem maradna, sőt az egész térség haszonvehetlenné válna, s igy ősmineműségé­­ben megmaradva, ha valamikor a halászati jog szabályoztatik és a mostan divatozó hal­irtásnak törvények által gát vettetik, talán az egész Tisza mentén egyetlen lesz ezen rét­te­rület, hol a halak szaporulása menedéket ta­lálván, az észszerű halászat ezen városnak szép jövedelmet adhat. Az itten leirt földterületek tehát azon egyetlen kútforrások, a­honnan a 17.000-re menő itteni lélekszám táplálkozik, mert a kézmű és mesterség úgyszólván bölcsőjében van, s az ezt űzők által csak életfentartási ösztönből gyakoroltatik; a kereskedésnek sincs kiterjedése a város határain túl, gyárak egy­­átaljában nincsenek s csak igen jelentéktelen jövedelmi befolyást gyakorol egy pár mester­nek vizi-malom építkezésseli foglalkozása; en­nél talán valamivel többet hoz be a halkeres­kedés, de ezt is az utóbbi 4 évben jövedel­met hozónak mondani végképen nem lehet. Szorítkozva van tehát ezen város egyedül önterményei, önkészítményei, önmaga között kicserélés útjáni felhasználására, melynek alap­ját átaljában a már leirt földterület, önhatára adja. Hogy pedig ez a 17.000 lélekszámnak igényére nézve még gyéren felel meg, kitűnik a következendőkből. (Folyt. köv.) Levelezések. H.-M.-Vásárhely, május 24. 1865. Árterek áthidalása iránti értekezlet. — Népbank. — új gyógyszerész. — Uj kávéház és sörödé. — Naza­­rénusok. — Szárazság.) A szentesi és algyői tiszai­ komp lejárá­sokhoz vezető ártereken keresztül építendő áthidalások felállítására szükségelt költségek fedezéséhez, az illető érdekelteknek barátságos egyezség útján leendő hozzájárulása tárgyában, Csongrád megye helyettes első alispánja Tettes Kovács Károly ur elnöklete alatt, az ez érdem­ben meghívott tiszaszabályozó-társulati elnö­kök és a révbirtokosokkal egyetemben érte­kezlet tartatott, mely azonban, valamint az ez ügyben­­, 1864. szeptember 13-án helyben már egy ízben megtartott tárgyalás, dacára annak, hogy a magas kormány ezen áthida­lásokhoz 9150 igás napszámot és a munka felügyeleti költségeket elvállalni ajánlkozott, ismét nem vezetett óhajtott eredményre, mivel az illető érdekeltek egyértelműleg oda nyilat­koztak , hogy ők a kérdéses áthidalási költsé­gekhez egyátalában nem járulhatnak, de te­kintve azon körülményt, hogy ezen áthidalá­sok a pest-aradi és szeged-nagyváradi országút és posta vonalba esvén, s itt mint ilyenek tisztán a magas állam céljainak szánvák, ezen költségek viseléséhez, mint egyes társulatok, vagy révjogbirtokosok sem jogi, sem méltá­nyossági szempontból nem is kötelezhetők. Azon hírt — mintha a népbank esz­méjének testesítése iránt — már nálunk is történtek volna lépések örömmel vettük, tud­­tunkkal azonban e tárgyban még helyben semmi figyelemre méltó intézkedés nem tör­tént. Vajha ez üdvös intézmény felkaroltat­­nék és ne maradna mint sok más, annak ide­jében megpendített dolog, pium desiderium. Adler János gyógyszerész úr is megtele­pedett nálunk, átvévén az ezelőtt Wagner Károly birtokát képező gyógyszertárt. Erős hi­tünk, hogy e csere csakis a lakosság előnyére szolgáland, miután a volt súrlódások a gyógy­szerész urak között ezentúl megszünendnek. A casinó bérlője is változni fog, jobb jövend­ő helyébe, azt majd meglátjuk; ez al­kalommal el nem mulaszthatom Steiner Miksa az új református egyházzal szemközt nem rég megnyílt kávéházát dicsérőleg kiemelni, és a pontos és gyors szolgálat és — a­mi nálunk oly ritka — solid bánásmódnál fogva a nagy közönség, úgy a vidéki kereskedők figyelmébe ajánlani. A nazarénusok gyermekeit egyre-másra keresztelik karhatalommal, rendesen két zsan­­dár teljes fegyverzetben kiséri a kis világpol­gárt, kinek szülei azon épületes vallási tétel­nél fogva szegülnek a keresztelés ellen, hogy fiuk katona ne legyen; de hogy a leányokat miért nem kereszteltetik meg, ennek még nem tudtam nyomába jönni. Felemlítem még, hogy mikor imádkoznak, kendőt takarnak a fejükre, sohasem káromkodnak, szeszes italt nem isznak, vagyonukat közbirtoknak tekin­tik, de csak akkor ha másé forog kérdésben. A főprófétájuk valami Notter nevezetű pesti iparlovag, ki igen elegáns öltözetben és fehér glacée kesztyűben szokott közöttük olykor-oly­kor megjelenni. Összeköttetéseik igen terjedettek és az atyafiak gyakran buzdítólag üzengetnek egy­másnak. Valamirevaló eső már két hónap óta nem volt, a vetések sülnek, a kerti vetemény ki sem kelt s igy az ínségben újra leszen részünk. R. I. rész napokat élünk f­elcsüggedt népünk egy felől a tetemesnek ismert adóval, más felől meg a pogánynak sem kívánható időjárással sujtatván, borzasztónak sejti a jövőt. Az ut­cán csüggedt fővel, reménytelen szívvel andalog a nép, mintha vigaszt már az ég sem nyújtna neki! — A téli hó elolvadása óta egyszer volt esőnk, de csak kevés, s így ve­téseink a képzelhető legsilányabb lábon állnak. Az ősziek még csak megvolnának úgy ahogy, de a tavasziakat lehetlen kényes szem nélkül nézni. A kukoricáról odanyilatkozhatom, hogy akár pattogatni lehetne, ha némely földekből nem reszelnék kiszedni. A burgonya, ha ki­csirázott, fejlődési menetének vége, mert csirájában elszárad, ha pedig még ez állapot nem nyilvánult rajta, a földben csont kemény­ségűvé szárad, de nem csoda, mert vidékünk nagyobbrészt homokos lévén, az esőt még in­kább szükségli, mint a fekete föld. — Szo­morú dolog, hogy most valóságban látjuk azt, mit eddig képzeletben is alig ismert az al­földi nép. Felhőket naponkint látunk úszkálni s úgy látszik az ég leginkább Szegedet sze­reti, miután a fejünk fölött átvonuló felhő­tá­bor mind csak igen arra tart. *) Hagyjuk e gyászképet nem jó erről írni. Térjünk át a napi hírekre, amikért úgyis he­tekig kell a levelezőnek várakoznia, míg egyet kettőt elfoghat. Kis városokat a nagy­városiak valóságos pletyka­fészeknek tartják; bár így volna, legalább a porzót többször használhatná a levelező; de ilyen időben még ahhoz sincs kedvünk. — A dorozsmai hir minket is meg­rázott, s annál is inkább, mivel — mint ér­tesülve vagyunk — az általunk is mindig jó oldalról ismert biró a már Félegyházán letar­tóztatva levő Szakorvos ügyködésének jön szerencsétlen áldozata. Boldogtalan pénzke­zelés az, mely a becsületet fölemészti, s mely által más becsülete is tőrbe ejtetvén, szétlövetik a homlok, melyen egy békés csa­ládi élet napja derengett! Az ügynek miben­létét a jövő kerületi gyűléskor véljük meg­­tudhatónak, miről e lapok olvasóit értesí­­tendjük. — Gyilkosságról lévén szó, ide írom azt is, hogy e hó 21 én megtartott, de igen silány vásárunkban egy kecskeméti em­bert — kinél állítólagosan 60 frt volt — éji tizenegy órakor — mint hírlik — négy fes­tett életű nő-személy agyonütött. A szeren­csétlen fején talán három balta csapás mély nyomai látszottak, — a múlt héten pedig egy hajadont temettek az alosztályból, ki öngyil­kossá lévén, fejét szétlőtte. A boldog­talan leányzót az vitte volna e gyá­szos lépésre, hogy szerelmében megcsalatott; jól mondja tehát Vachot: győzhetlen a szere­lem érzete, mint a halál. De elhagyom az öngyilkosokkal­ bibelő­­dést is, nehogy az alatt még vagy kettőt je­lentsenek; s áttérek a műkedvelőkre, kikről annyit mondhatok, hogy vásár­napján előadott „Cigány“-okkal egy időre berekeszték az elő­adást. A munka után nyugalom szükséges, de ha újból a sorompóba kellene lépniök, hisszük, hogy a tisztelt tagok attól nem vonakodnak. Az élelmi­szereket inkább ízlelni szere­tem, mint becsárakkal vesződni, de mégis írok valamit róluk. A tiszta­ buza 4 frt 40 kr.; a kétszeres 3 frt 20 kr.; rozs 2 frt 60 kr.; árpa 2 frt 60 kr.; zab 2 frt 40 kr.; ku­korica 5 frt 70 kr.; köles 2 frt 60 kr. köb­­sönkint. A szalonna mázsája 26—28 frt;fagy­­gyú 16—17 frt; marhahús fontja 14 kr.; juh­hús 10 kr.; bárányhús 14 kr.; disznóhús 16 kr. Meglehet, hogy jövő levelemben az ita­lokról is teszek említést, mit most azért mel­lőzök, mert a szárazságra gondolva, úgy is nyelhetjük a keserű kortyokat! R. I. Félegyháza, május 25. 1865. (Nyomasztó időjárás. — Dorozsmai­­és vásári hírek. — A műkedvelők utolsó játéka. — Élelmi­­­szerek ára.) A hőség, mely vetéseinket kérlelhetlenül perzseli, e percben is oly mérgesen kegyes­kedik pályafutását végezni, hogy nem akarva is az idővel kell levelemet kezdenem. Valóban Amerikai levelek. .. Amerikai egyesült államok. Louisiana, Baton-Rouge febr. 15. 1865. E részét Amerikának leginkább angolok és franciák telepíték, és mivel a telepedő fe­hérek nem igen szerettek dolgozni, kellett munkások után nézni, az indusok inkább meg­haltak , mintsem a fehérek rabszolgái legyenek, kezdték tehát Afrikából az ott összerabolt szerecseneket áthordani hajókon, és itt pénzért mint barmokat adni és venni, úgy hogy az „) Csakhogy itt sem áll szónak. Szerk.

Next