Szegedi Híradó, 1865. július-december (7. évfolyam, 53-105. szám)

1865-10-22 / 85. szám

1865. Hetedik évfolyam. HlMll. megj ©X© n. Hetenkint kétszer, vasárnap és csütörtökön reggel. Szerj­­esztési iroda, Buzatér, 808. sz. K­incsek­i A Anta­l: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán. Egész évre..........................................................8 frt. Félévre...............................................................4 „ Évnegyedre.........................................................2 „ Helyben a kiadóhivatalból elültetve: Egész évre....................................................6 frt — kr. félévre..........................................................8 „ — „ Évnegyedre....................................................1 „ 60 „ V isi’.­­...£*ré 85-ik száll^^p Vasárnap, október 22-én. Hirdetések­: A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr, két­szerinél 5 kr, többszörinél 4 kr. Bélyegdíj minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a négyhasábos petitsor igtatási díj 15 újkrajcár. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsig­mond könyvkereskedéséhez címezendők. Egyes szám­ára a kr osztr.­ért. Hogyan is vagyunk a gyermek­neveléssel Szegeden ? *) Ha tekintetbe vesszük városunk fekvését, vidékét, amily jótékony hatással van reá a Tisza és Maros folyók összefolyása, ellenben szintúgy zsibbasztólag hat a természet mosto­­hasága a nagyszerű homokterületen, melynek művelése nem mindig szokott kedvező ered­ményt nyújtani. — Földirati fekvése sem oly kedvező városunknak, hogy a munkások ju­talmát gond és aggodalom nélkül biztosítani tudná. Megnehezült az idők járása fölöttünk és annyira, hogy minden kitelhető erővel, meg­feszített szorgalommal, önmegtagadó takaré­kossággal kell törekednünk, magunkat a vég­elszegényedés lealázó örvényétől megmenteni. Az utolsó években sujtólag hatottak reánk: a politikai állapotok mostohasága, az ebből keletkezett átalános pangás és elcsüggedés, s mindez nem volt elég, még a természet maga is levert az 1863. évi aszálylyal és fa­nyar következményeivel, hozzátoldván a bor­zasztó luca-napi szélvészt, mely lengőbb ho­mokos földjeinket futóvá, siványnyá alakította. Tehát Szeged város összes ifjúságának m/a nélkülözi a legszükségesebb tanítást, és pe­dig a rendes iskolát a városban mindkét nem­beli ifjúság, de különösen a leányok, hiányoz­ván a rendes iskolákból 1036; a vasárnapi­ból 718; — a tanyákon a vasárnapi iskola­járás csekély. Valóban nem örvendetes jelenség. A vá­rosban a szegényebb os­ztály benn tartja gyer­mekeit, a nagyobbak szokták őrizni a kisebbe­ket, midőn a szülők a háztól távol vannak. Szemetet, forgácsot, fahulladékot gyűjtenek a szerencsétlen gyermekek, a város utcáit, pia­cait, téréit összebarangolva naphosszant; a nagyobbacska fiúk a gazdáknál jószágérzéssel, a leánykák apró házidolgokkal foglaltatnak el. Nem tagadhatni, hogy akadnak szülők, kik gyermekeik nevelésével mit sem gondolnak, azo­kat az iskolákból lelkiismeretlen módon vissza­tartják, ugy­e nagyobb a város szegényebb osztályának száma, mely a mai mostoha idő­ben szorultabb anyagi helyzettel lévén meg­terhelve, nem képes gyermekeinek nevelésére a kellő költséget előteremteni; nincs tehetsége a 60 krnyi beiratási­ összeget *) E cikk tárgyhalmaz miatt késett. Szerk. miáltal a fellábadozás még százszorosabban megnehez­ítteték. Egyhangú társadalmi viszonyainkon pedig csak akkor lendíthetünk, ha az anyagi előha­­ladás terére minél számosabban juthatunk , a­hová pedig alig léphetünk máskép, hacsak jóeleve számos megrögzött szokásainkból ke­letkezett elfásultság bilincseiből ki nem bon­takozunk, s az élelmesség ezerféle módozatait el nem sajátítjuk. Már­pedig arra, hogy képe­sek legyünk magunkon segíteni, miután min­den törekvés időt igényel; legelső mire kiváló gondot, éber figyelmet, lelkiismeretes törek­vést és buzgalmat kell fordítanunk a gyer­mek­nevelés, melyet városunk előhaladása, jólétének előmozdítása tekintetéből felkarolni, ápolni, fejleszteni tartozunk, hogy utódainkat képesíthessük hazánk, városunk virágzásának, boldogításának eszközlésére! Vizsgáljuk tehát a gyermeknevelést Sze­geden, nincs-e itt nálunk valami kívánnivaló hátra? vagy elég van-e téve a kor követelé­seinek? — Íme szolgáljon áttekintésül a következő kimutatás az 1865-ik évi tanfolyamról: befizetni, sem pedig a téli időszakra gyerme­keit meleg ruhával és lábbelivel ellátni. Hát akinek szülei nincsenek, minő a szegény va­gyontalan árvák sorsa? nem akarom ecsetelni a káros és veszedelmes következményeket, me­lyek ily nagyszámú, minden iskoláztatástól el­maradt ifjúság által a közerkölcsiségre, a tár­sadalomra hárulnak; roppant égető fekély ez, mely sürgős orvoslást követel. (Vége köv.) M—r. Pá l. Egy rendkívül fontos és életre­való csatornaterv. Bainville József, az ezelőtti városi mér­nök egy rendkívül fontos és életrevaló csa­tornatervet adott be e lapok szerkesztőségé­hez, fontos az egész országra nézve, de kü­lönösen Szegedre mindenek fölött. Egy csatorna, mely a Tiszát a Dunával, Szegedtől kiindulva, Duna-Pataj vagyis Kis- Hartánál kötné össze. *) A belvárosi vasárnapi, ismétlő és tovább­képző iskolák tanálói, az iparos és kereskedelmi tanulók is e rovatba vannak foglalva. Beszédes ha életében egyebet nem tett volna, mint hogy a szegedi tisza-dunai csa­tornatervet készíté, igy is méltó volna, hogy a szegediek jó emlékezetükben tartsák a bol­dogult nagy magyar mérnököt, kinek tervei korán születtek, s kit kora, habár meglehe­tősen méltányolni tudott is, szép eszméi a hivatalszobák tömkelegében tévedezve haltak el. Mi szegediek méltán mondhatjuk, hogy ránk nézve Beszédes csatornája sokkal fonto­sabb lett volna minden azóta szülemlett egyéb új közlekedési eszközöknél. Azonban hagyjuk a boldogult nagy tervei­ről való elmélkedést, mert előttünk egy új, igen rövid és aránylag igen olcsó csatornaterv fekszik. — Szeged a magyar hajósok fővárosa, az egykori magyar hajózás s jelenleg is a magyar hajóépítés legnevezetesebb helye, az Alföld legnagyobb városa, minden új vízi­utat öröm­mel kell hogy üdvözöljön, de ha még a viziut országos érdekű előnyöket ígérkezik nyúj­tani, kell, hogy az egész ország méltó figye­lembe vegye. Egy tekintet az alább közlendő terviratra, s a mellékelt hozzávetőleges tervezetre, gyors átpillantást nyújt a csatorna nagyszerűen hasz­nos volta felől. Az Erdélyből jövő Maros egye­nes folytatása lenne a csatorna a Dunáig, de a tiszai és bánáti gabnakereskedés főútjává is válnék azonnal. Mielőtt értelmes és életrevaló hajósgazdáink és kereskedőink kiváló figyel­mébe ajánlanék e tervet, szóljon maga a ter­vező. — * * * A jelen pillanatban, midőn a közjólét elő­mozdításán élénk részvéttel működő hazafiak figyelmét kiválólag a nemzetgazdászati érde­kek foglalják el, ez üdvös cél tekintetéből bá­tor vagyok egy Szegedtől Kis-Hartáig a Tisza és Duna közt építendő hajózási csatornaterve­zetet a nyilvánosság elé terjeszteni. Már évekkel ezelőtt Beszédes József mér­nök által több hajózható csatorna építésére vonatkozó javaslat tétetett közzé; név szerinti a) Grácztól a Balatonon át Szekszárdig a Du­nával; b) Kolozsvártól a Szamos hosszában Szatmár-Németiig, s innen Nagy-Váradon ke­resztül Aradnak, összeköttetésben a hajózható Maros folyóval; végre c) Szegedtől egy­esen Pestig. A Fájdalom azonban ezen nagyszerű eszme a jámbor óhajtások levéltárába lett te­metve és azóta a vasut-rendszer átalában előnyt vívott ki, amely szerint már számos vonal létre is jött. Jóllehet a vasútrendszernek a hajózási csatornák ellenében, a gyors szállí­tás körüli előnyeit, főkép a téli időszakra való tekintettel, midőn a fagyás miatt a hajózás kénytelen szünetet tart — elvitatni nem le­het; mindamellett tényleges adatok kétségte­lenül bizonyítják, hogy a vízi­ utak sok eset­ben még mindig jelentékenyül csekélyebb szállí­tási­ költséget vesznek igénybe, m oly körül­mény, mely főleg a gabnakereskedés előnyére szól; és hogyha a beraktározás alkalmas kereskedési főhelyeken idejében, azaz a ha­józási idő alatt megy végbe, ezáltal a for­galmi üzletre s viszonylagosan főkép a ter­mesztőkre sokkal nagyobb előnyök származná­nak. Ezen állítás igazolására a következő ja­vaslatot terjesztem elő. Dacára a Pest és Szeged közti vasútvo­nalnak, s dacára az ezen városok közt fenn­álló gőzhajózásnak, a vontató - hajózás még mindig oly helyzetben van, hogy mind a két versenytársánál olcsóbb szállítási­ tarifát képes nyújtani, és pedig az alföldi birtokos-osztály egyenes előnyére.­­ Ha továbbá vizsgálat alá vesszük Szeged helyzetét, tekintetbe véve annak mostani s a legközelebbi kivitelre váró vizi és vasúti forgalmú vonalait, név szerint a kö­rösi csatornát s az alföldi vasutat egyéb mellék­ágakkal együtt, mindenki könnyen megyőződ­­het, hogy Szeged az Alföld központját képezi, s hogy itt egy gabnakereskedési főtelep a leg­kitűnőbb állást foglalhatná el, különösen akkor, ha a mostani vizitót Pestig jelentékenyül meg­­rövidíttetnék, ami kétségtelenül lehetséges oly­­képen, hogy — mint a mellékelt térképen látható — Szegedtől Halason át Kis-Hartáig a Dunával összeköttetésben egy hajózható csa­torna vonassék, mely által Szegedtől Pestig a Ferenc-csatornán általi távolság a mostaninak egy harmadára, s ennek hajózhatlansága ese­tében , — mi gyakran megtörténik — a Titelen általi távolság egy negyedére olvasztatnék. — Ugyanis a mostani vizi út­vonal tesz: a) Szegedtől a Tiszán Föld­várig a Ferenc-csatorna torko­latánál ....................................25 mértföldet b) A Ferenc-csatornán a Összesen 78 mértföldet. A Ferenc-csatorna hajózhatlansága esetén a tiszai út hossza Földvártól Titelig 11, s innen Bezdánig 30 mfld, összesen tehát 41 mfld, melyből leszámítva a Ferenc-csatornára eső 14 mértföldet, marad 27 mértföld; ez összeget az előbbenihez adva, lesz a távolság 105 mfld; mig ellenben az uj útvonal: a) Szegedtől az uj csator­nán Kis-Hartáig.....................13 mértföldet. b) Innen Pestig a Dunán szintén .... . . . . 13_____„ Összesen 26 mértföldet, tenne ki, amely tehát mint fönnebb mondtuk, az első esetben egyharm­ad , a másodikban egynegyed részét tenné a régi útvonalnak. Össze­­hasonlítandók már most ezével a mostani víz­­vonal szállítási árait; ez utóbbiak mindkét esetben, Szegedtől Pestig, egy vám­mázsától o. é. 30 krra tehetők, míg az új­ vonalon ennek alig egy­harmada, tehát csak 10 kr. esnek egy vámmázsára; bizonyság erre az, hogy jelenleg Szegedtől Aradig hasonló távol­ságra, a nehezen hajózható Maroson szintén csak 10 kr fizettetik átlagosan, — összevetvén ezt a jelenleg legolcsóbb vontató hajószállítási árakkal, ennél 20 kr, a gőzhajó és vasúténál, hol egy vámmázsa 40 krba jön, — 30 kr gaz­­dálkodtatnék meg minden vámmázsán, mely körülbelől egy gabnamérővel egyenlő súlyú. Ezen fontos főér azonban nemcsak a ha­józási tarifa leszállítását fogná eszközölni, ha­nem egyszersmind csekély költséggel egy fö­lötte nagy homok­síkságnak oly végtelenül szükséges öntözését is lehetségessé tenné, mely­­nélfogva ezen többnyire terméketlen sivatagból álló puszták áldásos viránynyá változnának. Ezen csatornának kivitele pedig az e nemű vállalatok legkönnyebbikéhez tartozik, mert a földfelület niveauja semmi lényeges különbsé­get nem mutat föl az egyenes vonaltól, a két folyam víztükör különbsége sem nagy­, s így az egészhez kevés zsilipkamra szükségeltetnék. Az ásatási s az ezzel egyidejűleges gátozási költségek a legolcsóbb osztály szerint számít­hatók , s minthogy a felületen levő csekély ter­jedelmű homokréteg alatt nagyobbrészt a talaj agyagföldből áll, partleszakadástól épen nem lehet tartani, s a partok biztossága nagyobb mér­tékű homokréteges helyeken is rőzsekötegek al­kalmazásával s élő növényzettel csekély költség mellett lenne eszközölhető. A kisajátítási költsé­gek is, tekintve a földek csekély értékét s a birto­kosaikra háromlandó jótéteményt—jelentéktelen összeget vennének igénybe. Az egész költséget eszerint meglehetős pontossággal alig tehetni többre, mint 250,000 írtra, s hogy ezen ösz­­szeg 6%-ot hozzon évenként, 150,000 írtnak, s a hivatalnokok fizetésére s föntartási költsé­gekre még ehez 10,000 frátot számítva, ösz­­szesen 160,000 írtnak kell évenként hajóvám­­pénzből bejönni, oly összeg, melyet a hajó­zásnak ily kedvező előnyei mellett a bevétel bizonyosan fölül fog haladni. Ily roppant fontosságú tárgy, mely Bé­kés-, Csongrád-, Csanád-, Torontál-, Bács- és Solt-megyék egyenes érdekeibe vág; óhajtandó, hogy ezeknél viszhangra találjon, s ez eset­ben kell, hogy az haladéktalanul közös tanács­kozás tárgyává tétessék, hogy lehető gyorsan, még a tél beállta előtt a pontos nivellírozás megejtethessék és igy az építkezési munkálat (terv), melynek kidolgozására alólírott vállal­kozni kész, legfelebb a jövő évi január vé­gével szentesítés végett az országgyűlés elé terjesztethessék. Bainville József. * * * A fentebbiek után azt kell elmondanunk, hogy az ily fontos, érdekes tárgy megvitatásá­nál a legelső, hogy minden személyes ellen­érdeket eldobván, akiben az ily közügy iránt csak egy szikrája is van az érdekeltségnek, annál az egynél különösen ne hagyja veszte­gelni. Hajósainkat, hajósgazdáinkat, termesz­tőinket, iparosainkat és kereskedőinket pedig rendes iskola­vasárnapi iskola-3ST evezetesen járók járók fiúk leányok fiúk leányok A.) Iskola kötelesek. I. A városban.................................................... 2525 2359 709 840 II. A tanyákon.................................................... 1310 1230 363 377 Összesen 3835 3589 | 1072 | 1217 B.) E szép számból járt: 9713 I. A belvárosban: 1) Az elemi főiskola 4 osztályában és az I. és II. leány osztályban.......................................... 678 297 377*)5 2) Móra­városban............................................... 174­­ 120— 47 3) Röszkén . . . . ................................ II. Felső­városban: 51 40— — 1) Szent-György iskola..................................... 353 287—­­ 36 2) Tabán ............................................................... 134 122— — HL Alsóvároson: 1) Felsőrészi iskola............................................... 241 146 58 20 2) Alvég............................................................... 140 64— — IV. Rókusvárosban: 1) Egy fi- és egy leányosztály.......................... 160 108— 14 Magán leány-iskolákban járnak.....................— 139— — Összesen V. Felső-tanyák: 1931 1323­­ 435 122 3811 1) Hét iskolába jár .......................................... 385 4166 8 VI. Alsó-tanyák 1) Tizenkét iskolába jár.................................... 693 633 27­33 Összesen 1078 1049 33 43 2201 Ebből kitűnik, hogy az összes tanuló, mindkét nembeli ifjúság száma 9713. Járt pedig a rendes- és vasárnapi-iskolába összesen 6012. Nem járt tehát összesen 3701. És pedig: 1) A városban.................................................... 594 1036 274 718 2) A tanyákon.................................................... 232 181 330 336 Összesen 826 1217 604 1054 3701 Dunáig Bezdánnál .... 14 „ c) Innen a Dunán Kis-Hartáig ....................................26 „ d) Innen Pestig ... 13 „

Next