Szegedi Híradó, 1865. július-december (7. évfolyam, 53-105. szám)
1865-10-22 / 85. szám
1865. Hetedik évfolyam. HlMll. megj ©X© n. Hetenkint kétszer, vasárnap és csütörtökön reggel. Szerjesztési iroda, Buzatér, 808. sz. Kincseki A Antal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán. Egész évre..........................................................8 frt. Félévre...............................................................4 „ Évnegyedre.........................................................2 „ Helyben a kiadóhivatalból elültetve: Egész évre....................................................6 frt — kr. félévre..........................................................8 „ — „ Évnegyedre....................................................1 „ 60 „ V isi’....£*ré 85-ik száll^^p Vasárnap, október 22-én. Hirdetések: A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr, kétszerinél 5 kr, többszörinél 4 kr. Bélyegdíj minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a négyhasábos petitsor igtatási díj 15 újkrajcár. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsigmond könyvkereskedéséhez címezendők. Egyes számára a kr osztr.ért. Hogyan is vagyunk a gyermekneveléssel Szegeden ? *) Ha tekintetbe vesszük városunk fekvését, vidékét, amily jótékony hatással van reá a Tisza és Maros folyók összefolyása, ellenben szintúgy zsibbasztólag hat a természet mostohasága a nagyszerű homokterületen, melynek művelése nem mindig szokott kedvező eredményt nyújtani. — Földirati fekvése sem oly kedvező városunknak, hogy a munkások jutalmát gond és aggodalom nélkül biztosítani tudná. Megnehezült az idők járása fölöttünk és annyira, hogy minden kitelhető erővel, megfeszített szorgalommal, önmegtagadó takarékossággal kell törekednünk, magunkat a végelszegényedés lealázó örvényétől megmenteni. Az utolsó években sujtólag hatottak reánk: a politikai állapotok mostohasága, az ebből keletkezett átalános pangás és elcsüggedés, s mindez nem volt elég, még a természet maga is levert az 1863. évi aszálylyal és fanyar következményeivel, hozzátoldván a borzasztó luca-napi szélvészt, mely lengőbb homokos földjeinket futóvá, siványnyá alakította. Tehát Szeged város összes ifjúságának m/a nélkülözi a legszükségesebb tanítást, és pedig a rendes iskolát a városban mindkét nembeli ifjúság, de különösen a leányok, hiányozván a rendes iskolákból 1036; a vasárnapiból 718; — a tanyákon a vasárnapi iskolajárás csekély. Valóban nem örvendetes jelenség. A városban a szegényebb osztály benn tartja gyermekeit, a nagyobbak szokták őrizni a kisebbeket, midőn a szülők a háztól távol vannak. Szemetet, forgácsot, fahulladékot gyűjtenek a szerencsétlen gyermekek, a város utcáit, piacait, téréit összebarangolva naphosszant; a nagyobbacska fiúk a gazdáknál jószágérzéssel, a leánykák apró házidolgokkal foglaltatnak el. Nem tagadhatni, hogy akadnak szülők, kik gyermekeik nevelésével mit sem gondolnak, azokat az iskolákból lelkiismeretlen módon visszatartják, ugye nagyobb a város szegényebb osztályának száma, mely a mai mostoha időben szorultabb anyagi helyzettel lévén megterhelve, nem képes gyermekeinek nevelésére a kellő költséget előteremteni; nincs tehetsége a 60 krnyi beiratási összeget *) E cikk tárgyhalmaz miatt késett. Szerk. miáltal a fellábadozás még százszorosabban megnehezítteték. Egyhangú társadalmi viszonyainkon pedig csak akkor lendíthetünk, ha az anyagi előhaladás terére minél számosabban juthatunk , ahová pedig alig léphetünk máskép, hacsak jóeleve számos megrögzött szokásainkból keletkezett elfásultság bilincseiből ki nem bontakozunk, s az élelmesség ezerféle módozatait el nem sajátítjuk. Márpedig arra, hogy képesek legyünk magunkon segíteni, miután minden törekvés időt igényel; legelső mire kiváló gondot, éber figyelmet, lelkiismeretes törekvést és buzgalmat kell fordítanunk a gyermeknevelés, melyet városunk előhaladása, jólétének előmozdítása tekintetéből felkarolni, ápolni, fejleszteni tartozunk, hogy utódainkat képesíthessük hazánk, városunk virágzásának, boldogításának eszközlésére! Vizsgáljuk tehát a gyermeknevelést Szegeden, nincs-e itt nálunk valami kívánnivaló hátra? vagy elég van-e téve a kor követeléseinek? — Íme szolgáljon áttekintésül a következő kimutatás az 1865-ik évi tanfolyamról: befizetni, sem pedig a téli időszakra gyermekeit meleg ruhával és lábbelivel ellátni. Hát akinek szülei nincsenek, minő a szegény vagyontalan árvák sorsa? nem akarom ecsetelni a káros és veszedelmes következményeket, melyek ily nagyszámú, minden iskoláztatástól elmaradt ifjúság által a közerkölcsiségre, a társadalomra hárulnak; roppant égető fekély ez, mely sürgős orvoslást követel. (Vége köv.) M—r. Pá l. Egy rendkívül fontos és életrevaló csatornaterv. Bainville József, az ezelőtti városi mérnök egy rendkívül fontos és életrevaló csatornatervet adott be e lapok szerkesztőségéhez, fontos az egész országra nézve, de különösen Szegedre mindenek fölött. Egy csatorna, mely a Tiszát a Dunával, Szegedtől kiindulva, Duna-Pataj vagyis Kis- Hartánál kötné össze. *) A belvárosi vasárnapi, ismétlő és továbbképző iskolák tanálói, az iparos és kereskedelmi tanulók is e rovatba vannak foglalva. Beszédes ha életében egyebet nem tett volna, mint hogy a szegedi tisza-dunai csatornatervet készíté, igy is méltó volna, hogy a szegediek jó emlékezetükben tartsák a boldogult nagy magyar mérnököt, kinek tervei korán születtek, s kit kora, habár meglehetősen méltányolni tudott is, szép eszméi a hivatalszobák tömkelegében tévedezve haltak el. Mi szegediek méltán mondhatjuk, hogy ránk nézve Beszédes csatornája sokkal fontosabb lett volna minden azóta szülemlett egyéb új közlekedési eszközöknél. Azonban hagyjuk a boldogult nagy terveiről való elmélkedést, mert előttünk egy új, igen rövid és aránylag igen olcsó csatornaterv fekszik. — Szeged a magyar hajósok fővárosa, az egykori magyar hajózás s jelenleg is a magyar hajóépítés legnevezetesebb helye, az Alföld legnagyobb városa, minden új víziutat örömmel kell hogy üdvözöljön, de ha még a viziut országos érdekű előnyöket ígérkezik nyújtani, kell, hogy az egész ország méltó figyelembe vegye. Egy tekintet az alább közlendő terviratra, s a mellékelt hozzávetőleges tervezetre, gyors átpillantást nyújt a csatorna nagyszerűen hasznos volta felől. Az Erdélyből jövő Maros egyenes folytatása lenne a csatorna a Dunáig, de a tiszai és bánáti gabnakereskedés főútjává is válnék azonnal. Mielőtt értelmes és életrevaló hajósgazdáink és kereskedőink kiváló figyelmébe ajánlanék e tervet, szóljon maga a tervező. — * * * A jelen pillanatban, midőn a közjólét előmozdításán élénk részvéttel működő hazafiak figyelmét kiválólag a nemzetgazdászati érdekek foglalják el, ez üdvös cél tekintetéből bátor vagyok egy Szegedtől Kis-Hartáig a Tisza és Duna közt építendő hajózási csatornatervezetet a nyilvánosság elé terjeszteni. Már évekkel ezelőtt Beszédes József mérnök által több hajózható csatorna építésére vonatkozó javaslat tétetett közzé; név szerinti a) Grácztól a Balatonon át Szekszárdig a Dunával; b) Kolozsvártól a Szamos hosszában Szatmár-Németiig, s innen Nagy-Váradon keresztül Aradnak, összeköttetésben a hajózható Maros folyóval; végre c) Szegedtől egyesen Pestig. A Fájdalom azonban ezen nagyszerű eszme a jámbor óhajtások levéltárába lett temetve és azóta a vasut-rendszer átalában előnyt vívott ki, amely szerint már számos vonal létre is jött. Jóllehet a vasútrendszernek a hajózási csatornák ellenében, a gyors szállítás körüli előnyeit, főkép a téli időszakra való tekintettel, midőn a fagyás miatt a hajózás kénytelen szünetet tart — elvitatni nem lehet; mindamellett tényleges adatok kétségtelenül bizonyítják, hogy a vízi utak sok esetben még mindig jelentékenyül csekélyebb szállítási költséget vesznek igénybe, m oly körülmény, mely főleg a gabnakereskedés előnyére szól; és hogyha a beraktározás alkalmas kereskedési főhelyeken idejében, azaz a hajózási idő alatt megy végbe, ezáltal a forgalmi üzletre s viszonylagosan főkép a termesztőkre sokkal nagyobb előnyök származnának. Ezen állítás igazolására a következő javaslatot terjesztem elő. Dacára a Pest és Szeged közti vasútvonalnak, s dacára az ezen városok közt fennálló gőzhajózásnak, a vontató - hajózás még mindig oly helyzetben van, hogy mind a két versenytársánál olcsóbb szállítási tarifát képes nyújtani, és pedig az alföldi birtokos-osztály egyenes előnyére. Ha továbbá vizsgálat alá vesszük Szeged helyzetét, tekintetbe véve annak mostani s a legközelebbi kivitelre váró vizi és vasúti forgalmú vonalait, név szerint a körösi csatornát s az alföldi vasutat egyéb mellékágakkal együtt, mindenki könnyen megyőződhet, hogy Szeged az Alföld központját képezi, s hogy itt egy gabnakereskedési főtelep a legkitűnőbb állást foglalhatná el, különösen akkor, ha a mostani vizitót Pestig jelentékenyül megrövidíttetnék, ami kétségtelenül lehetséges olyképen, hogy — mint a mellékelt térképen látható — Szegedtől Halason át Kis-Hartáig a Dunával összeköttetésben egy hajózható csatorna vonassék, mely által Szegedtől Pestig a Ferenc-csatornán általi távolság a mostaninak egy harmadára, s ennek hajózhatlansága esetében , — mi gyakran megtörténik — a Titelen általi távolság egy negyedére olvasztatnék. — Ugyanis a mostani vizi útvonal tesz: a) Szegedtől a Tiszán Földvárig a Ferenc-csatorna torkolatánál ....................................25 mértföldet b) A Ferenc-csatornán a Összesen 78 mértföldet. A Ferenc-csatorna hajózhatlansága esetén a tiszai út hossza Földvártól Titelig 11, s innen Bezdánig 30 mfld, összesen tehát 41 mfld, melyből leszámítva a Ferenc-csatornára eső 14 mértföldet, marad 27 mértföld; ez összeget az előbbenihez adva, lesz a távolság 105 mfld; mig ellenben az uj útvonal: a) Szegedtől az uj csatornán Kis-Hartáig.....................13 mértföldet. b) Innen Pestig a Dunán szintén .... . . . . 13_____„ Összesen 26 mértföldet, tenne ki, amely tehát mint fönnebb mondtuk, az első esetben egyharmad , a másodikban egynegyed részét tenné a régi útvonalnak. Összehasonlítandók már most ezével a mostani vízvonal szállítási árait; ez utóbbiak mindkét esetben, Szegedtől Pestig, egy vámmázsától o. é. 30 krra tehetők, míg az új vonalon ennek alig egyharmada, tehát csak 10 kr. esnek egy vámmázsára; bizonyság erre az, hogy jelenleg Szegedtől Aradig hasonló távolságra, a nehezen hajózható Maroson szintén csak 10 kr fizettetik átlagosan, — összevetvén ezt a jelenleg legolcsóbb vontató hajószállítási árakkal, ennél 20 kr, a gőzhajó és vasúténál, hol egy vámmázsa 40 krba jön, — 30 kr gazdálkodtatnék meg minden vámmázsán, mely körülbelől egy gabnamérővel egyenlő súlyú. Ezen fontos főér azonban nemcsak a hajózási tarifa leszállítását fogná eszközölni, hanem egyszersmind csekély költséggel egy fölötte nagy homoksíkságnak oly végtelenül szükséges öntözését is lehetségessé tenné, melynélfogva ezen többnyire terméketlen sivatagból álló puszták áldásos viránynyá változnának. Ezen csatornának kivitele pedig az e nemű vállalatok legkönnyebbikéhez tartozik, mert a földfelület niveauja semmi lényeges különbséget nem mutat föl az egyenes vonaltól, a két folyam víztükör különbsége sem nagy, s így az egészhez kevés zsilipkamra szükségeltetnék. Az ásatási s az ezzel egyidejűleges gátozási költségek a legolcsóbb osztály szerint számíthatók , s minthogy a felületen levő csekély terjedelmű homokréteg alatt nagyobbrészt a talaj agyagföldből áll, partleszakadástól épen nem lehet tartani, s a partok biztossága nagyobb mértékű homokréteges helyeken is rőzsekötegek alkalmazásával s élő növényzettel csekély költség mellett lenne eszközölhető. A kisajátítási költségek is, tekintve a földek csekély értékét s a birtokosaikra háromlandó jótéteményt—jelentéktelen összeget vennének igénybe. Az egész költséget eszerint meglehetős pontossággal alig tehetni többre, mint 250,000 írtra, s hogy ezen öszszeg 6%-ot hozzon évenként, 150,000 írtnak, s a hivatalnokok fizetésére s föntartási költségekre még ehez 10,000 frátot számítva, öszszesen 160,000 írtnak kell évenként hajóvámpénzből bejönni, oly összeg, melyet a hajózásnak ily kedvező előnyei mellett a bevétel bizonyosan fölül fog haladni. Ily roppant fontosságú tárgy, mely Békés-, Csongrád-, Csanád-, Torontál-, Bács- és Solt-megyék egyenes érdekeibe vág; óhajtandó, hogy ezeknél viszhangra találjon, s ez esetben kell, hogy az haladéktalanul közös tanácskozás tárgyává tétessék, hogy lehető gyorsan, még a tél beállta előtt a pontos nivellírozás megejtethessék és igy az építkezési munkálat (terv), melynek kidolgozására alólírott vállalkozni kész, legfelebb a jövő évi január végével szentesítés végett az országgyűlés elé terjesztethessék. Bainville József. * * * A fentebbiek után azt kell elmondanunk, hogy az ily fontos, érdekes tárgy megvitatásánál a legelső, hogy minden személyes ellenérdeket eldobván, akiben az ily közügy iránt csak egy szikrája is van az érdekeltségnek, annál az egynél különösen ne hagyja vesztegelni. Hajósainkat, hajósgazdáinkat, termesztőinket, iparosainkat és kereskedőinket pedig rendes iskolavasárnapi iskola-3ST evezetesen járók járók fiúk leányok fiúk leányok A.) Iskola kötelesek. I. A városban.................................................... 2525 2359 709 840 II. A tanyákon.................................................... 1310 1230 363 377 Összesen 3835 3589 | 1072 | 1217 B.) E szép számból járt: 9713 I. A belvárosban: 1) Az elemi főiskola 4 osztályában és az I. és II. leány osztályban.......................................... 678 297 377*)5 2) Móravárosban............................................... 174 120— 47 3) Röszkén . . . . ................................ II. Felsővárosban: 51 40— — 1) Szent-György iskola..................................... 353 287— 36 2) Tabán ............................................................... 134 122— — HL Alsóvároson: 1) Felsőrészi iskola............................................... 241 146 58 20 2) Alvég............................................................... 140 64— — IV. Rókusvárosban: 1) Egy fi- és egy leányosztály.......................... 160 108— 14 Magán leány-iskolákban járnak.....................— 139— — Összesen V. Felső-tanyák: 1931 1323 435 122 3811 1) Hét iskolába jár .......................................... 385 4166 8 VI. Alsó-tanyák 1) Tizenkét iskolába jár.................................... 693 633 2733 Összesen 1078 1049 33 43 2201 Ebből kitűnik, hogy az összes tanuló, mindkét nembeli ifjúság száma 9713. Járt pedig a rendes- és vasárnapi-iskolába összesen 6012. Nem járt tehát összesen 3701. És pedig: 1) A városban.................................................... 594 1036 274 718 2) A tanyákon.................................................... 232 181 330 336 Összesen 826 1217 604 1054 3701 Dunáig Bezdánnál .... 14 „ c) Innen a Dunán Kis-Hartáig ....................................26 „ d) Innen Pestig ... 13 „