Szegedi Híradó, 1866. július-december (8. évfolyam, 52-104. szám)

1866-09-16 / 74. szám

ressük embertársainkat szívből és nem önérdekből s bizonyítsuk azt be minden tetteinkkel , miként klauzálunk hosszú, munkás élete azt sokszorosan bebizonyította. Gyermekeinket is igyekezzünk úgy nevelni , hogy azokból is minél több hű fiai, erős oszlopai váljanak a hazának, s midőn az apa fölnőtt fiát szárnyra ereszti, ez legyen az útravaló intés hozzá: tanulmányozd Klauzál élettörténetét s kövesd példáját! És most menübe szállt dicsőült lélek! búcsút veszünk tőled ! bocsáss meg, ha gyarló ecsetem csak homályos színekkel festette nagyságodat ! A népek millióinak áldása s jó emlékezete lengjen poraid fölött. Nagy szellemed lebegjen mi fölöttünk szüntelen s lelkesítsen, ha csüggedezünk, bátorítson, ha kétkedünk; különösen őrködjék a fölött, hogy a sátán egyenetlenség magvait ne hinthesse a tisztabuza közé! Még egyszer: búcsút veszek tőled a költő e szavaival: Én is leomlom szent porodon nemes, A jókkal együtt könyeket áldozom S hamvvedredet bus ciprus-ággal Illeti Melpomeném zokogva Helybeli újdonságok. * A sebesültek ügyét illetőleg Magyarország kir. tárnokmestere a helybeli polgármester úrhoz következő leiratot intézett : Midőn az országos hadi főparancsnokság megkeresése folytán turaságodat arról értesíteném, hogy a békekötés következtében és a sebesült harcosok létszámának napontai kereskedése, de különösen a sebkötési anyagok szállítása körül nagy mérvben nyilvánult hazafias ajánlatok folytán, a sebkötési anyagok tekintetében fönnállott hiány immár eléggé fedezve van, egyszersmind fölhívni kívántam t.uraságodat, miszerint fönnebbi körülménynek lehetőleg kiterjedten eszközlendő közzététele mellett mindazon számos adakozóknak, kik e részbeni adakozásukkal hazafias érzelmeiket tanúsították s ezáltal magukat különösen a hadsereg irányában érdemesekké tették, valamint mindazon községek, testületek vagy magánosoknak, kik a sebkötési anyagok gyűjtése körül erélyesen közreműködtek, az országos hadi főparancsnokság köszönő elismerését, melyhez magam is csatlakozom, tudomásukra juttatni, egyszersmind a sebkötési anyagok további gyűjtésének megszüntetése iránt intézkedni szíveskedjék, ez alkalommal megjegyeztetvén: miképpénzbeli adományok jövőben is köszönettel fognak fogadtatni és az illető kívánalmához képest vagy a hadjárat folytán tehetlenné vált és segélyre szorult harcosok között kiosztatni, vagy egyébként az adakozók által meghatározandó célra fordíttatni. □ E lap múlt számában közölve volt a hatóságnak a lakossághoz intézett utasítása, hogy mi teendő és mi kerülendő e cholerás időben. Erre némelyek azt a megjegyzést tették, hogy az utasításban híven el van számlálva minden, ami kerülendő, a jó tanács meg van adva, de annak teljesíthetésére hiányzik a lehetőség. El van mondva, hogy ártalmas a rothadt állati és növényi hulladékok polgerje által megfertőztetett levegő, a szemét- és ganajdombok kigőzölgése, hanem azért a nyitott csatornák még mindig terjesztik ocsmány bűzüket, az aktok kipárolgása még mindig mételyezi egy városrész levegőjét, a szemét- és ganajrakások némelyutcában még mindig ott disztelenkednek. Erre azt felelhetik az illetők, hogy a küszöbön álló hideg majd véget vet mindenféle bűznek s a cholerának is. Hiszen csakis az a szerencsénk, hogy ily későn csapott közénk a járvány, midőn már a hűvös időjárás is mérsékelheti a bajt, különben lett volna itt emberhullás ! A bekövetkezendő hideg s a cholera lehető megszűnése azonban nem menti föl az illetőket azon intézkedések alól, melyek minden rendezettebb városban egyéb viszonyok között is nélkülözhetlenek. — S mi ismételve ajánljuk a városi hatóságnak a födött szemétkocsik tartását, melyeken, a szemét és a ganaj az utcákról s udvarokból egy bizonyos, a várostól távoleső helyre szállíttassék. Gazdászatunkban szükségkép kitűnő helyet kezd elfoglalni e szerte - szétheverő, a város utcáin megvetett, de a földek számára végtelen becsli cikk; miből önként következik, hogy mind a lakosság, mind a városi hatóság csak nyerni fog a szemeteskocsik behozatala által, az első, hogy a piszoktól megszabadul, a második, hogy azt jó pénzért elárusíthatja. — Cholera. Dacára, hogy utóbbi napokban a harangok a különböző városrészekben sűrűbben kongottak, a cholera nem növekedett, s csak egyes esetekben jelentkezik városunkban, mi népessége számát tekintve még némileg megnyugtatásul szolgálhat. Dr. Erőskövy, városi főorvos jelentései szerint szept. 10-ikétől szept. 14-ikéig estve a cholerában megbetegedett 48 egyén , 21 férfi, 15 nő s 12 gyermek; ezek közül meghalt 16 férfi, 7 nő, 7 gyermek. Meggyógyult: 3 férfi, 4 nő, 3 gyermek. Gyógykezelés alatt maradt: 2 férfi, 4 nő, 2 gyermek. Az egész kórfolyam alatt megbetegült 53 egyén;25 férfi, 16 nő és 12 gyermek. Meghalt 20 férfi, 7 nő, 7 gyermek. Meggyógyult 3 férfi, 5 nő, 3 gyermek. Gyógykezelés alatt van 2 férfi, 4 nő, 2 gyermek. ** Azon cholera-betegek számára, kik kellő házi ápolásban nem részesülhetnek, mint tudva van, a kálvária-kápolna jelöltetett ki. E helyiségben egyetlen öreg aszszony ápolása alatt van már néhány cholerabeteg, sőt kettő meg is halt közülök. E holtak több órán át hagyattak ott a betegeknek szánt helyiségben, ami a betegekre nem a legjobb benyomást tehette. Nézetünk szerint a halottakat azonnal más, e célra külön berendezett helyiségbe kellene szállítani. (Értesülve vagyunk, hogy a temetőben egy halottkamrát építenek, hova ily betegek azonnal vitetni fognak. Szerk.) A must — a lapok állítása szerint — legbiztosabb cholera-terjesztő szer. íme nem tudja az ember, hogy a kár mire jó. Ha a szőllő tavaszszal el nem fagy, most oly bővében volnánk ennek a cholera-terjesztőszernek, hogy csak úgy hullnának tőle az emberek. (Ez az okoskodás meg nem vigasztalja a szőllősgazdákat. Szerk.) * Tizenhárom fiatal iparos segéd jött a napokban össze az iparossegéd-egylet helyiségében. Sok mindenféle kerülvén szóba, végre egyik észrevette, hogy tizenhárman vannak együtt, amiből aztán azt a tréfát csinálták , miszerint megfogadták egymásnak, hogy ha ebben a cholerás időben a szerencsétlen 13-ból hamarjában egyet elüt a halál, a megmaradt 12 tartozik az elhunytnak koporsója mellett fáklyát vinni. Nehány nap múlva az ifjak egyike a cholera áldozata lett s tizenkét társa adott szavához hiven fáklyával kisérte koporsóját. Ezek most már a véletlen által megijesztve alkalmasint nagyon respectálni fogják az ártatlan tizenhármast. * A helybeli nőegylet elnöksége e lap utján köszönetet mond azon mindkétrendbeli műkedvelő t. hölgyek és uraknak, kik szép sikerű előadásaik által a kisdedóvóintézetek alaptőkéjének gyarapításához járulni szívesek voltak. — Közöljük egyszersmind a keddi előadás anyagi eredményét: az összes bevétel 185 frt 40 kr., a kiadás 68 frt 88 kr. s így a kisdedóvó intézetek alaptőkéje részére maradt tiszta jövedelem 116 frt 52 krt teszen. * Gyermek-előadás. A kis műkedvelők ma este ismét rendeznek szinielőadást Rókuson Szilágyi Gusztáv ur házában s a befolyó tiszta jövedelmet Egressy Gáborszobrára ajánlják föl. * A makói tanuló-ifjuság mai nap szintén rendez műkedvelői előadást a makói rajziskola javára. Előadja a „Szép molnárné„ és „Hűség próbája“ című vígjátékokat. * H.-M.-Vásárhelyről Írják: A milyen joggal zenge a költő: „Hirös város az alföldön Kecskemét“, éppen úgy mondhatná vala annak H.-M.-Vásárhelyt is: — hajh! de lehanyatlott egünkről a csillag! A város javait a finánc tartja kezei közt, — rendezett tanácsunk , ez a töredék a 48-diki törvényekből , önnön népünk szavazata folytán megsemmisítve, határunk kiaszva__ de azért mégis csak megvagyunk valahogy , tartja bennünk a lelket a jobb idők reménye, s a hit abban, hogy lassan kint, ha anyagilag nem is, de szellemileg haladunk előre; már pedig a szellemi gazdagodásnak gyermeke az anyagi gyarapodás. — Temetkezési egyletünk tiszt, Miklovicz Bálint ref. lelkipásztor ur buzgólkodása folytán szép virágzásnak örvend, úgy hogy egy második ilyen társulat alakulásáról van szó; míg az ágostai testvérek „növendékbiztosító egylet“ létrehozásán fáradoznak. — Hanem ami aztán legszükségesebb volna, azt még nem tudtunk föllállítani. Nevezetesen „takarékpénztár, népbank“, — mind megpendítetett, hanem bizony egyik sem sült el ekkoráig! Pedig ezekre nézve is: „itt az idő, most vagy soha!“ — A második sorozás múlt hó 21—22-dikén ment nálunk véghez, amelyet toborzás előzött meg . Fel is csapott a három csizmadiából metamorphizált verbunkos huszár hejjehujjázására sok „legény“, de bát azok közül eleget visszaküldött a katonai parancsnokság, úgy hogy nem maradt oda több 40—45-nél. A hiányzó számot aztán szülők bánatára, anyák rovására sorozás útján állították ki. * Szerencsétenség. A szerdán estre történt korcsmai verekedés folytáni emberhalál, nem volt az egyedüli szerencsétlenség e napon , minthogy valami Tucsi nevű újszegedi sánta zenész, ki szintén azon korcsmában, mulatott, éjfél tájban, midőn a hídon pikos fővel átment volna, a Tiszába esett. Segélykiáltására, egy hajós csolnakkal sietett megmentésére, de mikorra odaért, a szerencsétlen muzsikus már elmerült. — Verekedés. A szőreghi szerb lakosok a deszki szerb lakosokkal a Szőregh és Szeged közti utón összeverekedtek s összevérezték egymást. Nehányat közülök az ujszegedi szolgabiróság befogatott. * Az alsóvárosi tanyák közt kedden éjjel ismét lopáson értek egy tolvajt s agyonlőtték; a felsővárosi tanyák közt pedig egy juhászt lőttek agyon, ki szintén lopni akart. Úgy látszik, hogy a nép, mely csekély megmaradt termesztményét is a tolvajok által látja fölemésztetni, önbíráskodást gyakorol, ami minden körülmények közt elég szomorú jelenség. Ilyenkor aztán az illető hatóságnak alább kellene hagyni azzal a szokással, melynélfogva a már egyszer megcsípett tolvajt kezességre szabadon bocsátja. Kénytelenek vagyunk fölszólalni a gróf Pallavicini algyői uradalmához tartozó némely emberek durva elbánása miatt. A többi közt egy uradalmi írnok és egy csősz oly önkénykedést visznek véghez, mely a legszomorubb következményeket vonhatja maga után. Nevezett emberek ugyanis nemcsak a grófi uradalom tilosított helyein, hanem az algyői határhoz tartozó rétföldeken is, több tisztességes embert támadtak már meg, csak azért, mert vállán fegyvert láttak, így támadta meg a csősz Vasvári Kovács Imre, megyei járási orvos urat, ki a Tisza melletti ártéren szárnyas vadakra lőtt. A csősz puskáját követelte s miután vonakodott átadni, egyik kezével mellbe ragadta, a másikkal pedig a puskát iparkodott a legmocskosabb káromkodások közt kifacsarni kezéből s csak miután orvos urnak fegyverrel szintén ellátott fia komolyabban lépett közbe, hagyott föl a csősz erőszakoskodásával. — Egy másik úriembert, ki az algyői határhoz tartozó rétföldön a Tissza közelében pihent, a csősz az Írnokkal együtt támadta meg s hiába szabadkozott, hogy sem a tilosban nem járt, sem fegyverét nem használta, rút káromlások közt megfosztották attól s csupán 10 frt lefizetése mellett ajánlkoztak azt visszadni. — Egy harmadik úriembert az Írnok a Boros Frigyes ur által kihaszonbérelt rétföldön támadott meg s gaznak és akasztani valónak nevezvén, szintén megfosztotta fegyverétől. Ily erőszakoskodással, mely utonállásnak is beillik, vették el sok ember fegyverét, a nélkül, hogy azok a tilosban vadásztak volna s már többen váltották ki tulajdon fegyvereket 10 írttal. — Nem tudjuk, mennyire van e bánásmód az elöljáró tisztviselő uraknak tudomására, de annyi bizonyos, hogy az rendezett államban nem járja s a 19-dik század kívánalmaival össze nem egyeztethető. S miután találkozhatok olyan ember is, ki a káromlásokat szárazon el nem viseli s az erőszak ellen komolyan védeni fogja magát, minden nagyobb szerencsétlenség elkerülése tekintetéből fölhívjuk az illető tisztviselő urakat, szabjanak az őrködéssel megbízottak elébe emberiesebb módokat, melyek által a tilosban vadászokat jövőre rendreutasítsák s hagyják meg nekik szigorúan, hogy környékükön túl ne terjeszkedjenek. Egyébiránt egyszerre négy felől is nyujtatott be a megyei bünfenyítő törvényszékhez folyamodvány , mely e visszaélések megfenyítését kéri. — Beküldetett * Lapár vezetés. Vasárnap délután 2 órakor az olvasó egylet helyiségében több magyar és német hírlap fog a IV-dik évnegyedre elárvereltetni. * A helybeli közkórház augusztus havi kimutatásából közöljük a következőket: A betegfelvétel — nem számítva ide az intézetben városi költségen ápolt harcsebesülteket — a múlt havihoz képest szaporodott, habár tisztán kifejlett kórnemző jellegei nem mutatkoztak, sőt a julius hóban sűrűbben előfordult váltóláz mindinkább szűnt. — Maradt julius végével 80 beteg = 37 férfi, 43 nő. Felvétetett augusztus hóban 81 beteg: 45 férfi, 36 nő. Kezeltetett összesen 161. 82 férfi, 79 nő. Elbocsájtatott 66. —36 férfi, 30 nő. Meghalt 10 76 férfi, 4 nő. A halálozás 5-szer gümőkór, 1-szer villa általi önmérgezés, 2-szer agybántalom, 1-szer agykór és egyszer hagymáz következtében állt be. Maradt augusztus végével 85 beteg, 140 férfi, 45 nő. — Talált kendő. A sétányon egy selyem kendő találtatott, tulajdonosa jelentse magát a kapitányi hivatalban. * Mai számunkhoz van mellékelve: a) Névsora azon adakozóknak, kik Szeged szab. kir. város területén 1866-dik évben eszközlött ujonc-toborzási költségek fedezéséhez járultak. b) Előfizetési fölhívás a „Képes Újság“ cimű, legolcsóbb magyar népies hírlap 1866—67-dik évi harmadik évfolyamára. Meghivás. Alálirt leány-növeldéjében az évi vizsgálatok hétfőn, azaz f. hó 17-dikén tartatván , erre a szülők és gyámnokok tisztelettel meghívatnak. Özvliczmámlyné, intézettulajdonosné, állam útra 48,000 frtot; a félegyház-szegedi és félegyház-csongrádi országútra 10,000 frtot; a gyöngyös-berényi kövezett útra 10,000 frtot; a lajosi országútra a lajosi kerekegyházi munkaképes ínségesek számára 2000 frtot; a nagykunsági szolnok-debreceni országidra 3000 frtot; az abonykiséri postaútra 2000 frtot. A tisza-körösi és duna-tiszai csatornára külön alapok kijelölését remélvén a gyűlés, az inségi alapból e célra semmit sem tűz ki; azonban szükség esetében e célra is, vagy a fentebb kijelölt munkák folytatására még 50,000 frtot tartalékban kíván hagyatni, föntartván későbbi időkre e tekintetben is kir. biztos e méltóságához intézendő előterjesztéseit. * A Radnán volt bucsusok egy mondát hoztak magukkal, melyet érdemesnek tartunk megismertetni. — Midőn a lippai dalárda ez év tavaszán nagy hazánkfia Deák Ferenc becses életéért a radnai templomban misét mondatott, e nap emlékére egy vadgesztenye csemetét ültettek. Az most kizöldült s csinos kis kerítéssel van ellátva, bámulva nézte az idegen, mennyi temérdek bucsus tolongott térden csúszva s imádkozva e zöld fácska köré a legnagyobb áhítattal. — Midőn annak okát tudakolták, a legnagyobb kegyelettel felelték, hogy egy éjjel Deák Ferenc itt megjelent s egy száraz vesszőt szúrt a földbe azon kijelentéssel, hogy ha az kizöldül, áldás fog áradni Magyarországra, ha pedig kiszárad, akkor a legnagyobb ínséget s nyomort várhatjuk. — S most temérdek nép zarándokol Deák fájához, hogy hitük szerint, könyörgésük hathatósabb legyen! Megjegyzendő, hogy e hit mindinkább terjed a nép közt, s a bucsusok azt hiven közük távol földjeikkel. * Fáik Miksa ismert jeles tollával egy német tudományos folyóiratban megírta Széchenyi életrajzát, mit most Áldor Imre és Vértessy Arnold fordítanak magyarra s Emich Gusztáv fog kiadni. * Petőfi "költeményei közül 160 db Kertbeny által fordítva a „P. T.“ szerint ép most jelent meg Lucas Sándornál Elberfelden 10,000 példányban. A csinos füzet ára 10 ezüst garas. * Posner Lajos pesti nagy kereskedő, az akadémia- és Deák-album készítője a Ferenc-József-rend lovagkeresztjével diszíttetett föl. * Pálffy Mór gr. altábornagy állandó nyugalomba helyeztetett. Gablenz altábornagy saját kérelmére disponibilitásba tétetett. — Clam-Gallas táborszernagy fölmentetett. * A magyar lovas csapat föloszlatását a hadügyminisztérium elrendelte. * Az osztrák hadihajók — hírszerint — Candiába mennek, az ottani osztrák alattvalók védelmére. A keleti határszélen figyelő hadtest fölállítása van elrendelve. * Az aradhegyaljai szüret következőleg jön megállapítva: Radna, Paulis, Ménes, Gyorok, Kuvin, Kovaszinc, Világos, Galsa és Pankotán September 17 dikén, a vincellérek 15 dikén; — Muszka, Ágris, Almás és Mokrán sept 24 dikén, a vincellérek 22-én; — Magyaráton sept. 27. a vincellérek 26-án. * A cholera Pesten 1. év julius havában szórványosan mutatkozott és csakis augustus hó második felében kezdett járványosan uralgni. Julius 17-től aug. hó 25-ig 50 egyén betegedett és 25 halt meg, ezen idő óta a napi betegeskedés 13 és 78, a halálozás 4 és 38 közt ingadozott. A cholera egész ideje alatt mai napig megbetegedett Pest városában és a kültelkeken összesen 841 egyén, meghalt 397, a többi meggyógyult és 81 maradt további ápolás alatt. — Kőbányán Pest mellett, naponta 7—8 ember hal meg cholerában. — Bécsben múlt hétfőn csak a belváros körében 25 ember lett a cholera áldozata. — Párisban július végén naponkint 150 egyént ragadott el. Sept. 1 óta naponkint átlagosan a kórházakban 15, a városban 25 ember hull el e járványban. * A cholera, mint az „Alföld"-ben olvassuk, már Arad s a szomszéd Temes megyében is mutatkozik. Német-Szent-Péteren már több áldozatot ragadott el s hevessége nem csökken. Zádorlakon szintén fordult elő pár halálos eset, hasonlókép Uj-Aradon. Aradmegyében Szemlakon és Pécskán fordulnak elő choleraesetek. * Bécs erődítése, oly rendszer szerint, mely a birodalmi főváros kifejlődésének minden tekintetben szabad tért enged, illetékes katonai körök részéről elvben sürgetőleg óhajtandónak ismertetett el , s mihelyt az elv legfelsőbb helyen helyeseltetni fog, az illető javaslatok és tervek részletesen munkába vétetnek. * Prágában a jezsuita atyafiaknak rosz dolguk volt, a nép nem elégedett meg azzal, hogy a falakra nem éppen díszes és kívánatos helyzetben rajzolgatá a jezsuitákat, hanem a „Morgen Post“ szerint komolyabb jellemű tüntetéseket is követett ellenök. Most meg a „Narod. List.“ szerint polgári küldöttség készül az ottani bibornok érsekhez, a jezsuitáknak Prágából isméti eltávolítását kérelmezendő. Vegyesek. * A heves-jászkun kerületi inségi bizottmány a munkaképes lakosságot munkával ellátandó, a rendelkezésére adott 360 ezer frtnyi összeget következő célokra rendelte fordíttatni: a hatvan szolnoki vasúti földmunkálatokra 25.000 frtot; a pest-szabadkai !