Szegedi Híradó, 1867. január-június (9. évfolyam, 1-52. szám)
1867-01-06 / 2. szám
be, a mérték is ugyanaz lenne sat. Ekkor Lengyelország még névleg is megszűnnék lenni. E határozat egy közelebb tartott minisztertanácsban hozatott Gortsakoff herceg palotájában s az orosz újév napján hivatalosan kihirdettetnék. * Az orosz csapatmozgalmakról minden ellenkező hírek dalára folyton írnak a lapok. A „Politik“ levelezője szerint kétségtelen, hogy e pillanatban Oroszország roppant csapattömegeket vet keletről nyugatra és hogy e csapatmozgalom már hónapok óta tart s hogy még eddig több jele nem látszik, annak oka csak a vasutak hiánya a nagy orosz birodalomban. Sőt e levelező azt állítja, hogy e csapatmozgalmakat a bécsi kabinet is nemcsak ismeri, de oly intézkedéseket is készített elő, melyek épen az Oroszországból fenyegető veszélyek ellen vannak szánva. * A portának egy konstantinápolyi sürgöny szerint Franciaország azt tanácsolta, hogy teljesítse Szerbia kívánságát általában, hogy elégítse ki szláv alattvalóit. E tanács nem igen talált fogadtatásra, ha igaz a „Zukunst“ ama híre, hogy a török kormány a régi Szerbországban és Hercegovinában minden tekintélyes és befolyásos szerbet elfogat és börtönbe vettet. A belgrádi török várparancsnok és a szerajevói kormányzó közt folyvást futárok közlekednek. A bosnyákországi török őrségek parancsot kaptak készen lenni az indulásra — a szerb határok felé. Ha e hir való volna, a keleti bonyodalmak újabb nagy lökést nyernének. * Az ellenségeskedések a Porta és Görögország közt, mint a „Morgenpost“ diplomatiai tudósítások után hallja, megkezdődtek. Az első összeütközés a thessaliai határon megtörtént volna. * Kréta szigetén elkeseredetten foly a harc. A lázadás, idegen önkénytesek által erősödve, új erőfeszítéseket tesz a harc folytatására. * Segély gyűjtés a krétai felkelők részére. Londonban legfelsőbbrangú bankaiokból bizottmány alakult, segélyt gyűjteni a krétai felkelők részére. * A londoni kristálypalota kigyuladásáról már múlt számunkban emlékeztünk. A tűz dec. 30-ikán a palota északi részében ütött ki, azonban az oltás körül oly igyekezetet fejtettek ki, hogy csak északkeleti részében tehetett károkat. Tönkre mentek a királyné termei és az azokhoz tartozó könyvtár; tetemesen szenvedtek az assyriai, byzanti és Alhambra osztályok s teljesen elpusztultak a tropikai osztályban őrzött állatok, mint majmok, papagályok, méhek és egy fiatal víziló. A tűz keletkezésének okát még nem tudják. * Amerikai lapok következő rokonsági zűrzavar esetét beszélik el mint valót: Pittsburgban, Pennsylvania államban nem rég egy ember ölte meg magát, kinek bal lábravalójában egy cédulát találtak, melyben tette okát házi szerencsétlenségére hárítja. Én, úgymond , özvegyet vettem nőül, kinek megnőtt leánya volt; atyám gyakran meglátogatott bennünket s végre elvette mostoha leányomat, midőn immár fiam született, ez testvére volt mostoha leányomnak, sógora atyámnak. Atyámnak szintén született egy fia, ez tehát az én testvérem volt, de nőmnek unokája s fiamnak unokaöcscse. Nem nagyanyja volt s ekként én nagyatyja, tehát nagyatyja saját testvéremnek s ekként mostoha atyja saját atyámnak! — Ezen zűrzavart a szerencsétlen nem birá kiállni s elmenekült a túlvilágba. * Magas születésű gyermek. Bostonból írják, hogy ott nemrégiben egy léghajós szállt föl s légi útjában neje is követte. A légi utazás alatt az történt, hogy a léghajós családja megszaporodott s igy a léghajónak a megállapított terv ellenére alá kellett szállani, hogy a keresztelő végbemehessen. — Ezt is egy amerikai lap írja. * Egy uj-yorki lap következő hirdetést közöl: „Iskolatanítók számára! Eladó verőgép, legjobb karban, virgácscsal, pálcával és szíjakkal. Akként van szerkesztve, hogy 50 tanulóból álló iskola 20 perc alatt megbüntettethetik. “ VARGA. Az áldozat. Beszély.) Szeredy Ferenctül. Nem nagy távolságra a fővárostól, egyikjelentékenyebb városban , abban , mely nemcsak szép lányairól hires, de anyagi jóléte, mely a fővárost túlszárnyalta s a szellemi előhaladottság, mely lakosait jellemzi s a városon föltűnő csin és tisztaság miatt gyakran halljuk kis Pestnek is nevezni; ebben a kies fekvésű városban állt az a csinos emeletes ház, melynek ablakaiban úgyszólván folytonos tavasz virult, s melynek virágillatos szobáiban a legszebb virág, Róza, boldogult Forray ügyvédnek hátrahagyott egyetlen szép árvája diszlett. Ha nem is tudnék, miszerint a csinos emeletes ház, mint Forray hagyatéka, egyetlen szép árvájának öröke, — belépve az ízléssel párosult fényes termekbe, a lak birtokosának anyagi jólétéről meggyőződhetünk. A mozaik padlózatot drága szőnyegek borítják cifra szinvegyületben. A gazdag bútorok ízléssel vannak elrendezve. A magas faliveken honi és külföldi művészek remekei függenek, szabatos összeállítással, s a fényes terem zárt levegőjét dél növényei illatosítják. A fényes terem egyik szögletében zongora is látható. Előtte magasztosan szép alak, szőke fürtökkel s kék szemekkel. Az alig 16 éves bájos tüneményben Forray Rózára ismernénk, ha már előbb láttuk volna őt. Hófehér pici kis keze márvány homlokát evedzi s a zongorára támaszkodva gondolatokba merülve látszik lenni. Csekély távolságban áll hozzá, szótlanul, fekete nagy szemeit kéjesen pihentetve a mélázó leányka gyönyörű vonásain, egy csinos külsejű ifjú, kit, ha a daliás termetet, nyílt homlokot s a dúsan aláomló barna fürtöket vizsgáljuk, szépnek is mondhatunk, bár az arc zilált vonásai, a merészen hajolt orr s a szép nagy szemek kiálló gödörcsontja sokat levonnak szépségéből. Róza — szól az ifjú — miért e folytonos komolyság, mely gyermek éveivel oly igen ellentétben áll ? Higgye meg nekem , sokkal szebb, sokkal megragadóbb, midőn ajkain pajzán mosoly játszadozik, mint igy a bánat komoly föllegeivel szép homlokán. Szóljon, mi bántja önt ? A titkos fájdalom hamar elhervasztja az arc rózsáit s e hervadást szemlélnem ily kora tavaszszal, midőn még egyre újabb és újabb virágnak kellene fejelnie, úgy fáj nekem ! Beszéljen, tárja föl előttem ártatlan szivét, s ha való oka van bánatra hajtani kis fejét, engedje át bánatának felét nekem. Megosztva a teher könnyebben elviselhető leend. Az égre kérem, nyilatkozzék előttem , mint jó testvér testvére előtt. Úgy hiszem, a hajdani játszótárs, ki hálával is tartozik gyámatyja árvájának, nem adott soha okot a bizalmatlanságra. Kérő tekintettel, összetett kezekkel lépett közelebb az ifjú a folyton mélázó Rózához s megfogá kezét, melyen gyönyörű kis fejét pihenteté. — Óh szóljon édes Róza, ne gyötörje, kétségben hagyván holkemet. — Károly! ne kívánjon ön tőlem lehetetlent — súgta inkább, mint mondta a valódi fájdalom hangján Róza — vannak dolgok, mit mi nők legbizalmasabb barátunk előtt is titkolni vagyunk kénytelenek, ha pirulni nem akarunk, mert ha kimondjuk azt, rendesen félremagyaráztatva elítéltetünk. Gyönge, nagyon gyönge teremtése Istennek a nő! — Róza! az Istenért — kiáltott föl szenvedélylyel Károly — ön engem elrémít, úgy beszél, mint ki hosszú életet átélve kiitta már annak örömpoharát s most már csak csalódásai maradtak meg fájó emlékül szivének. Nézzen reám, nagy olvassam ki szemeiből, hogy csevegésre alkotott ajkunak előbb mondott igéi valótlanok. — Igen, igen, ön mosolyog. Honnét véve ön az előbbi komoly szavakat? Egy regényt olvastam, melyben a 16 éves lányka éppen igy beszélt; de nem fivérével, hanem lovagjával s a lovag örömre deríté őt, szintúgy, mint ön most engem bácsikál. S erre megrázva fejét, mintha szabadulni akarna valami fájó utógondolattól, a hangjegyeket kezdé lapozgatni. — Úgy, úgy, játszok kedves Róza — mondá Károly — azokból a kedves dalokból egyet, melyek gyermekéveinkre emlékeztetve, gyönyörrel töltik el szivemet. Róza kis kezeivel végigfutott a billentyűkön. Az ihletett erő föléledt lelkében, s az ábrándos arcon az emelkedettség lángja látszott égni. A méla hangok lassan kezdődtek, mintha gyönge tavaszi esti szellő tévedt volna a rezgő hurok közé. Az accordok lassan emelkedtek, mint erősbül a pacsirta éneke, midőn terjesztett szárnyakkal az elérhetlen ég felé emelkedik. Mily érzés, mennyi tűz s ki tudja nem-e még több fájdalom voltak szülei e mélabús dallamnak. Majd a gyors és hangzatos futamok után ismét gyöngültek a hangok, mintegy kimondani látszanak, hogy elérni azt, miután a szív vágyik, nem lehet. Végezvén a játékot, mintegy villanyütésre átváltozva, vndoran szökött föl a zongora mellől. Károly elmerülve a zongorából kicsalt varázshangokba, észre sem véve, hogy megszűnt a dal. Dal által érintett lelkének húrjai még egyre rezegtek. — Bácsi — szólt vig csevegő hangon Róza — tán roszul van, oly halvány. — Nem, nem édes Rózám — válaszolt magához térve Károly — kedves dalának hangjai bűvöltek el. Róza!ön nagyon, nagyon boldogtalan lehet — kezdő kis szünet után — ifjú, nemes szivén titkos bánat férge rág. Óh szóljon édes Rózám, ha mint testvér nem érdemlem ki bizalmát, mint barátjának nyilatkozzék, olyannak, ki szintén szenved, mélyen és titkon s igy rokon a fájdalomban is. Nem, tovább nem titkolhatom, legyen a minek lenni kell, kimondom azt, mit önmagam előtt is titkolni akarok: én önt Róza szeretem, imádom. Nem mint testvér, óh nem; jobban, a testvéri szeretet tüze oly élénk nem lehet, a tiszta, igaz szerelem lángja az, mely hevíti szivemet. A fővárosban töltött egy év egész örök lét volt nekem s a szerelem szárnyain repültem látni ismét azt, kinek nem láthatása volt egyedüli boldogtalanságom. — Siettem keblemre ölelni a kedves gyermeket — ,** u.cgabattt, Kigyult arca elhalaványult — ajkain kínos vonaglások vonultak át, látván a szoborként álló Rózát, — s kézcsókommal — folytató vontatva — forró köszönetet mondani a kedves és szép árvának, ki saját örökéből, tán saját magától elvonva a nélkülözhetőt nekem adta kegyadományul, hogy megkezdett pályámat akadály nélkül folytathassam. Igen Róza, én kegyednek sokkal, nagyon sokkal tartozom. Bocsásson meg, hogy pillanatra is feledem helyzetemet, s habár percre is a hideg ész fölött az érző szívnek adok diadalt. — Károly! — szólt Róza az érzelem lágy hangján — ön nagyon tudja használni férfiúi hatalmát. Ha ön valóban szeretne — folytatá szemlesütve — úgy megértené fájdalmamat s tekintetemből kiolvasná szivem vágyát s nem kényszerítene pirulni ön előtt. Károly lázas örömmel ölelte keblére a szende ártatlan gyermeket s homlokára hő szerelme első csókját lehelé. A jövő percben a két gyermek kedvtelve csevegett boldogságuk tudatában a hazaérkezett mamával, ki a gyermekek zavarát észre látszék ugyan venni, de okát nem gyanító. (Folyt. köv.) Színészet. Szerdán, jan. 2-án színre került: „Lavater“, színmű két felvonásban, Dumanoir után fordította Csepregi, és „Férj az ajtó előtt“, Operette Offenbachtól. Sokszor bebizonyult már, mily nagy, majdnem legyőzhetlen nehézségekkel jár egy tudós vagy művész egyéniségét valamely darab központjául választani úgy, hogy az egész mű jellemének megvilágítására szolgáljon; mily roppant nehézségekkel jár ily kísérlet még akkor is, ha tekintélyes drámai tehetségek, minő volt egy Göthe vagy újabb korban Laube Henrik fognak hozzá, tudjuk ezt „Tassodról és a „Károly iskoládról. „Lavater“ sincs mentve ama hibáktól, melyek ilyféle darabok természetében rejlenek , mert oly meséből, mely legfeljebb egy tűrhető elbeszélésnek szolgálhatna alapjául, aligha lehetne valakinek jó színművet csinálni. „Lavater“-nek legjobb oldala, rövidsége. A címszerep azonban finoman van kidolgozva s jó színésznek alkalmat nyújt a maga kitüntetésére, és bevalljuk, hogy Deési e körülményt lelkiismeretesen fölhasználta. A többi szereplők közt megemlítendő Rajz (Trevel marquis) különösen a második Szakai* »Inlancia« jelenetében és B e r e z nai Kati (Betti, a polgármester neje), ki kis szerepét helyesen adta. Az operettében Szigetközyné (Róza) szépen játszott, és még jobban énekelt .Kocsisovszky Borcsa (Susanna) szintén kedvező benyomást tett piciny bár, de kellemes hangjával. Chován (Trompeur) úgy énekelt az ajtó előtt, mintha az operettet örökre el akarta volna temetni, azt a néhány szót is jobban betanulhatta volna, mit ugyanott elmondania kellett. Tóth Jenő (Ducroquet Florian) jó kedvvel játszott. Csütörtökön, jan. 3-án nyittatott meg a 3-ik bérlet Tóth Kálmán „Dobó Katica“ című színművével. E hatásos jelenetekkel s jól festett alakokkal biró darab meglehetős sikerrel adatott elő. Kiemeljük ez estén Jánosit, (Balassa Bálint), ki különösen lontos minőségében dicséretet érdemelt. Szigetközyné Kecses Katica és Deési jó Dobó István volt. Gönczi gyöngén ábrázolta Homonai uram eredeti alakját, Bódi (Hegedűs várhadnagy) pedig épen nem e szerepnek való. Közönség mindkét előadás alkalmával csak csekély számmal volt jelen. Mayer Miksa. (A.) Szeged , január 5-én 1867 Visszatérünk ezúttal a már egyszer említett osztrák-fancia vámszerződésre s amink főbb vonásait következőképen állítjuk össze. A régi vám 2 A mostani vám a Tárgy vám-mázsától ~ Franciaország -178 bécsi font báni bevitelnél 20 - 22 ezüst frt 1 frt 40 kr. ezüst 8—20 e. frt 5 frt ezüst 5.20 — 12 e. frt frt 60 kr. ezüst 10 -72 e. frt 4.50—6 50 vagy 100 becsétől 24 f0% becsétől Gyufák, tájt árúk Üveggyöngyök s 8 vagy 10?. áruk 44 256 becsétől Gépek s géprészek 14-62 4.40 8 Pamut-cérna 10 4.8 A kivitelnél iparunknak tehát nagy engedélyek létettek , — a jövő számban közleni fogjuk a bevitelnél kikötött vámdíjakat. A „Presse“ben egy a vasúthálózatot tárgyaló öszszeállítás közöttetik s azon,vasutak között, melyek építése már foganatba vétetett, az alföldi vasút is megneveztetik, e szerint a kormány e vasútra 400,000 frtot költött eddig, de attól tartunk, hogy ezen összeg el lesz veszve , hogy ha a továbbépitéshez idejében nem látnak, minthogy az eddig tett földmunkálatok gondviselés hiányában mindinkább pusztulnak. Elpusztult tiszai hidunkat még eddig nem lehetett helyreállítani s igy a közlekedés a vámsági részszel nagy nehézségekkel jár, annál inkább , minthogy a kompnál a föl- és lejárás a lejtős Tiszaparton majdnem életveszélyes, s csodálnunk kell, hogy a hatóság ez iránt nem intézkedik. Egy másik akadályát kereskedelmünknek e helyen szintén kötelességünknek tartjuk megemlíteni. Ugyanis városunknak, mely oly nagy kiterjedésű, mindössze 3, szóval három levélhordozója van s igy nem csuda, hogy ha a levelek, melyek f. hó 1-jén érnek ide, csak a harmadik napon kézbesittetnek, a mint ez gyakran megesik. — A most oly nagy mérvben növekedett levél általi közlekedésnél , korszerű volna, minden városrész számára legalább egy levélhordót állítani. Szintoly rosszul vagyunk a levélgyűjtő szekrényekkel, míg más sokkal kevesebbet levelező városnak, míg Arad s Temesvárnak 15—20 levélgyűjtő szekrénye, sőt a külvárosokban külön postahivatala is van , nálunk csupán a belvárosban a posta közelében van két gyűjtőszekrény, s így például a felsővárosi vagy ibkusi lakosnak ugyancsak csak hosszú utat kell tenni, hogy levelét feladhassa. A többször említett helybeli két vállalat mindig melegebb pártfogásra és részvétre akad, létrejövetelük kétségen kívül áll, s kívánjuk is, hogy működésüket minél előbb megkezdhessék. A kereskedelmi forgalom még mindig pang, bár búzában a hangulat ismét egy kissé élénkült, 8 kivitelre a hét folytán nagyobb mennyiségek vetettek meg. Eladatott a többi közt 3000 mérő búza 87,89 fontos 6 frt 65 krjával. Kukorica 1500 mérő 3 frt 75 krért , keresztülvitelbe (transito) kelt. Piacunk a még mindig járhatlan utak miatt igen gyéren látogatott, az időjárás még mindig lanyha tavaszi A gabonaárak a következők : Búza, tiszta, 88—81 frt( 6 frt 55—65 kr. 85 -88 fts 6 frt 25—55 kr. Kétszeres búza 83—84 fnts 5 frt 15—50 kr. Rozs 78—80 fnts 4 frt 80 kr.—5 frt. Kukorica, 83—84 fnts 3 frt 85 kr.—4 frt. Köles 3 frt 30—50 kr. Árpa 67—69 fnts 3 frt 50—75 kr. Árpa (gyöngébb) 63 — 65 fnts 3 frt 25—40 kr. Zab reszelve 45-46 fnts 2 frt 15—25 kr Paszuly mérője 6 frt 70 — 75 kr. Repce bánsági 5 frt 70—85 kr. Egyéb termények ára: Köleskása mérője 6 frt 60 kr.7 frt. Szalonna, uj, mázsája 27 —28 frt. Szalonna, régi, mázsája 28 — 29 frt. Disznózsír mázsája 34—35 frt. Kender, nyers, mázsája 19—20 frt. Borszesz foka (Grad) 62—63 kr. Paprika mázsája 26 —32 frt. Dió mázsája 9 frt 50 kr.—10 frt 60 kr. Kőolaj mázsája 27—28 frt. Vasúti közlekedés. Szegedről indul: Pest felé 2, 46. reggel és 12, 53. h. u. „ „ Temesvár felé 12, 12. éjjel és 2, 55. délután. Sorshúzás. Buda, január 4-én. 20, 09, 3, 87, 00. Bécsi poliparfolyam január 4-én 5% metalliques 58.—. nemzeti kölcsön 67.40. 1860-iki sorsjegyek: 85.40. bankrészvények 720.—. hitelintézeti részvények 155 60 londoni váltók 130.75. ezüs. agio 130.—. arany darabja 6.20. 2‘ 2 2' 7-3' 4- én: 5- én: 6- án: 4-én: 2-án: Szeged január V i 2 a I I á s. 5' 0'* 0 felett. 2' 0'0 0 felett. 0 ' 6"' 0 felett. 10" 0 " 0 felett. 1" 0'" 0 felett. Felelős szerkesztő: Szabados János. ÜZLETI HÍRNÖK. "toll Komló Acél Hidakban , táblákban Tárcák s finom bőráruk 55 Pest, Pozsony.