Szegedi Híradó, 1867. január-június (9. évfolyam, 1-52. szám)
1867-02-07 / 11. szám
Helybeli újdonságok. * A helybeli inségi bizottmány múlt kedden Wéber György királyi biztos úr elnöklete alatt tartott ülésében határozatba ment, miszerint az ínséggel küzdő munkaképtelen elaggottak, özvegyek és árvák köztáplálásban részesíttessenek , illetőleg számukra leveskonyhák állíttassanak föl, mi végre nevezetteknek városrészenkénti összeírása végett Schmidt, Gegus és Szentgály tanácsnok urak vezetése alatt albizottmányok alakítottak, ugyan e bizottmányok egyszersmind a lakosság közt gyűjtéseket is fognak eszközölni. A tanyákon, hol ez időszerint még nagyobb Ínség mutatkozik mint 1863-ban, az Ínségesek szintén össze fognak íratni, minthogy azonban itt, a lakosok szétszórtsága miatt a leves-konyhák fölállítása kivihetlen, határoztatott, hogy ezek között hetenként kenyér vagy liszt és só fog kiosztatni. A bizottmány ez ideig a tárnokmester úr által küldött 4000 írttal s az ifjúság által rendezett táncvigalomból befolyt 648 frt 44 írral rendelkezik, mihez fog járulni a takarékpénztári választmány által e célra javasolt 500 frt, mely, mint a bizottmány biztosan reményű, a közgyűlés által is meg fog szavaztatni; továbbá a lakosság közt eszközlendő gyűjtések eredménye. A koldulás a leves-osztogatás ideje alatt meg fog szüntettetni s az idegen koldusok a rendőrség által eltoloncoltatnak. A leves-konyhák kezelésére a bizottmány a helybeli jótékony nőegyletet fogja fölkérni. Hiszszük, hogy e jótékony egylet, mely 63-ban oly önföláldozással s közelismeréssel találkozva buzgólkodott az ínségesek táplálása körül, ezúttal is hű marad nevéhez s engedve a bizottmány kérésének, érdemei koszorúját ismét egy hervadhatlan levéllel gazdagítandja. Az alföldi vasút ügyében a kisajátítási munkálatok annyira haladtak, hogy a szegedi birtokosok nagy részével már az egyezség megtörtént, s amint az ügy halad, biztos kilátás van rá, hogy a földmunkálatok körülbelől e hó 18-án megkezdődnek; e célból újabban két mérnök érkezett Szegedre.— Meg vagyunk győződve, hogy e valóban magyar vállalatnál — a közhajtáshoz képest — csakis magyar vezetők fognak alkalmaztatni s ezúttal kiváló tekintet leend az annyiszor és annyira háttérbe szorított magyar mérnöki karra. Az olvasó-egyletnek múlt hétfőn a helybeli színház helyiségében rendezett táncvigalmán nagy számú díszes közönség volt jelen. — Sok szép arcot, sok szép öltözetet s csak kevés fényűzést láttunk s örömmel vettük észre, hogy az egyszerűség lassan kint diadalmaskodik a hiú pompán, s hogy hölgyeink kezdik belátni, miszerint a szépség és kellemnek üres cicomákra nincs szüksége. A balanyai tisztet — az egylet fölkérése folytán — Burger Zsigmondné úrnő volt szives elvállalni, kit az egylet ifjai a vigalom emlékéül igen díszes, nemzeti szalagos virágcsokorral tiszteltek meg. A terem csinosan volt díszítve s főékességét Széchenyi, Deák, Kazinczy, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Eötvös, Jósika, Jókai arcképei s a magyar irók arcképcsoportozatai megkoszorúzva képezték. A vigalom vidáman, fesztelenül folyt s reggeli 5 óra felé ért véget. Az egyleti könyvtár gyarapítására fordítandó tisztajövedelem legközelebb közzé fog tétetni. A felsővárosi volt kaszinó helyiségében jövő szombaton f. hó 9-dikén fog a második táncmulatsággal összekötött társas vacsora megtartatni. Az eddig elzárkózott szívek kezdenek lassanként megnyílni; a sokáig zár alatt tartott jókedv, a szűk erszény dacára is, kezd mindinkább tért foglalni s igy hiszszük, hogy e társas mulatság sokkal elevenebb lesz, mint az első volt, melynek az esős idő is nagy hátrányára volt. Részvény dij a szokott 1 frt. Jegyek válthatók Szelovits Józsefnél és a vigalom helyiségében. *Gesztessy Etel és Gönczy Soma jutalomjátéka jövő szombaton leend. Színre kerül a „Neszlei torony“ dráma 5 fölvonásban. * A „Világ tükre“ című képes folyóiratot , melyet gróf Lázár Kálmán szerkeszt, megkaptuk. Emich Gusztáv nyomdájából igen csinos kiállításban s a következő gazdag tartalommal került ki: „A takarékosság elve a természetben“ Greguss Gyulától. „Ínség és kereset“ Érkövytől. „A székelyekről“ Dózsa Dánieltől. „Mezei gazdaság“ Kodolányi Antaltól. „Kirándulás Pompejibe“ Csapó Vilmostól. „A népbankokról“ Cantinellitől. „Adalék Magyarország művelődési történetéhez“ György Aladártól. „Friss havon“ Keleti Károlytól. „A Szepesség“ Deák Farkastól. „A cigányok Európában“ Bartalustól. „Pókayné“ költemény Gyulai Páltól. „Tűz és viz“ beszély Vértesi Arnoldtól, a „Nibelungen énekből“ Szász Károlytól, „Két hó a magyar országgyűlés történetéből“ , továbbá közgazdasági, ipari, építészeti s más gyakorlati hasznú cikkek. A képeket többnyire Keleti Gusztáv rajzolta s igen csinos régészeti, táj- és genre-képi rajzok. Tizenhét fametszet van benne s a füzet 159 kétszer hasábozott lapra terjed s miután egy ily tartalmas és szép füzet csak 50 krba kerül, kétségtelen, hogy ily gondos kiállítás mellett e vállalat pártolói igen meg fognak szaporodni. Az ínségre vonatkozólag a vidékről is szomorú hireket hallunk, melyek kísértében azonban jönnek vigasztalók is, mik a nemeslelkű segedelmekről szólanak, így özv. Batthyányi Antónia grófnő, oroszlámosi birtokán volt jobbágyai közül naponta 100 családot tart élelemmel mindaddig, mig a munkaidő beállta keresetképessé teendi őket. Ily tett fölül áll minden dicséreten s a nemes grófnő legméltóbb jutalma a szenvedők hálakönyei. Az Ínségről lévén szó, nem lehet dicsérettel meg nem emlékeznünk az „Üstökös“ derék vendéglőse, Atyai Sándorról, kinek udvara déltájon mindennap szegényektől van ellepve s ki — mint halljuk — egy éhezőt sem bocsájt el étel nélkül. Szeretjük hinni, hogy a jótékonyság e szép gyakorlatában a föntebbi nem áll egyedül városunkban, de eddig csak ez jutott tudomásunkra. * Táncvigalmak az ínségesek javára. H.-M.-Vásárhelyen az ottani dalárda, a város Ínségeseinek fölsegélésére, f. hó 20-án a „sas“ vendéglő teremében dalestélyt rendezend, melyet táncvigalom fog bezárni. — A szentesi kaszinó pedig f. hó 24-én rendez saját teremében az Ínségesek javára táncvigalmat. * A nőegylet elnöksége fölkért bennünket, hogy a múlt számunkban közzé tett s a báli vendéglőst megrovó sorokra, melyekben egyszersmind a nőegylet föl van híva, hogy a közönséget ez oldalról is kielégíteni igyekezzék, tudassuk a beküldőkkel, miszerint a nőegylet, valamint a többi bálrendezők e tekintetben nem intézkedhetnek, miután a vendéglő bérbeadása a színház tulajdonos urak jogához tartozik. * A rókusi sziksós fürdő élénk pártfogásban részesül. Bár a központtól távol esik, mindamellett oly sokan látogatják, hogy néha alig lehet kádhoz jutni. Ennélfogva a tulajdonos közelebb a fürdőszobák számát szaporítani fogja. Okerny Gyula, a „hét választó“-hoz címzett szálloda bérlője, az utazó közönség kényelmére egy omnibust készíttetett, mely mind csínra, mind kényelemre nézve bátran összehasonlítható a fővárosi enemű járművekkel s mely e napokban kezdte meg pályafutását. Ez omnibus a vasúton érkezőket éjjel és nappal egyaránt 20 krért, málháikat pedig díj nélkül szállítja be. E verseny által a közönség mindenesetre nyer, de azt hisszük, hogy az élelmes vállalkozó sem fog veszteni. A Petroleum által okozott szerencsétlenség. Tegnapelőtt este egy kereskedő-tanonc petróleumot akart önteni a lámpába a nélkül, hogy azt eloltotta volna. Szerencsétlenségére azonban az üvegben levő kőolaj meggyuladt s az üveget szétvetette. A gyermek most súlyos sebekben fekszik. Szentesről panaszolják, hogy a város határában, a kun-sz.-mártoni országúton levő úgynevezett tőkei csurgóhíd olyannyira pusztult állapotban van, hogy maholnap istenkisértés lesz rajta keresztülmenni. Magunk is ismerjük ez érdekes helyet s mondhatjuk, hogy az amúgy sem kitűnő hírű alföldi országutakon ennél egy-egy veszélyesebb közlekedési pont alig van, s aki tart valamit teste épségére, az e helyen nagyon jól teszi, ha kocsijáról leszáll. Persze ezen segíteni az illető hatóságok kötelessége volna, de hát ki kívánhatna tőlük ilyen rendkívüli buzgóságot most, midőn akkor sem igen tettek, mikor a provisorium még in floribus volt. * A szegedi főgymnasiumban az 1866—67-dik tanév első felében a magántanulók vizsgálatai február hó 21. 24. és 28-ik napjaira határoztatak, miről az illetőket ezennel értesíti a gymn. igazgatóság. Bekeldete 11. Ha jól vagyunk értesülve, ugyanazon egyén, ki erélye és fáradsága által a már megalakult „Szegedi gőzhajózási társaság“ létrejöttének egyik főtényezője volt, a tekintetes tanácsnak egy nagymérvű ajánlatot tett, minélfogva késznek nyilatkozik a Tiszán egy állandó, saját költségén építendő híd létesítésére. Az ajánlat a tanács részéről készséggel fogadtatott, s az illető, az építés tervének s a kikötendő föltételeknek előterjesztésére szólíttatott föl. Föltűnő az, hogy a gőzhajózási társaság, a föntemlített illetőnek az ügy körül tett fáradozásaiért, az elismerésnek semmi jelét nem mutatta. Föltesszük a t. ideigl. választmány, valamint a t. részvényesek méltányosságáról, hogy ami el volt halasztva, az nem lesz elmulasztva. Több részvényes Vegyesek. * A 65-ös bizottmány, febr. 4-dikén tartott zárt ülésében, melyben a Bécsben levő Andrássy gróf helyett Zeyk Károly elnökölt, a 15-ös munkálat pontonkénti tárgyalását befejezte , mire az egész munkálat elfogadtatott s hitelesítése a tegnapi utolsó bizottsági ülésben megtörtént. A munkálatban fölvetetik Lónyai javaslata, mely a kereskedelmi vámszerződéseket, közvetlen adókat, vasúti vonatokat, pénzlábat, pénzverést és az államadósságokat illeti. Tisza bejelenti, hogy a kisebbség föntartja magának a munkálat elleni nézeteit annak idején írásban kifejezni. Bömhes az erdélyi szászok nevében örömét nyilatkoztatja ki a munkálat sikeres létrejövetele s a Magyarország és Erdély közötti kötelék megszilárdulása fölött. * A „P. N.“ bécsi levelezője Írja: A német lapok most a fölött vitáznak, váljon egyszerűen tudomásulvétel okáért fog-e velük közöltetni a Magyarországgal kötendő alku, vagy lesz-e nekik is beleszólásuk? E tekintetben föntartom régibb közleményemet. Magyarországgal még semmi „alku“ nincs kötve, ha a minisztérium kineveztetik; ez egyszerű restitutio in integrum, és mint ilyen, Magyarország belügye, melyhez a koronán és a nemzeten kívül senkinek nincs köze. Ez tehát legföljebb tudomásulvétel végett fog közöltetni a Lajthán inneni képviselettel, vagy tán még így sem. Az „alkudozás“ a közös ügyek körül csak azután fog formaszerűen kezdődni, mert országgyűlésünk csak azután foghat hozzá e kérdés érdemleges tárgyalásához. Ebbe aztán a Lajthán innenieknek is lesz beleszólásuk és nézetkülönbség esetére egy közös bizottmány ad hoc megalakításának eszméje még épenséggel nincs elejtve, sőt, ha a németek átalában megjelenhetnek a birodalmi tanácsban, az erre vonatkozó indítvány alkalmasint tőlük , különösen az autonomistáktól fogna kiindulni. * Egy prágai lap, mely a magyar ügy állásáról ezelőtt is jó forrásból merített híreket szokott volt közölni, mint tényt írja, hogy Deák Ferenc határozottan vonakodik miniszteri tárcát elfogadni s azt Ő Felségével is tudatta. E vonakodásnak, írja a prágai lap, két oka van: az egyik, hogy Deák a kiegyenlítés létrehozásával politikai pályafutását bevégezni akarja, holott pedig a minisztériumba lépésével ugyszólva új politikai pályát kezdene ismét, ahhoz pedig már kissé korosnak érzi magát. Miként Mózes egykor a zsidóknak Mária hegyéről az annak lábánál elterülő Ígéret földét megmutatta, akként Deák is magyarjait egy uj aera küszöbére akarja vezetni s aztán nyugalomba visszavonulni azon öntudattal, hogy széles e világon egyetlen ellensége sincs. — Ekkor aztán mintegy a régi patriarchák szerepét fogja viselni, kikhez az egész nép bizonyos szent kegyelettel tekintett föl. — A második ok politikai. Magyarországnak nemcsak minisztérium kell, de e minisztériumnak az országgyűlésben a majoritásra, az országban egy pártra van szüksége. Deáknak a minisztériumba lépésével pedig pártja föloszolnék, és senki sem bírná azt többé összetartani. De az államvezénylettől távol állva, Deák, mint ezelőtt, úgy ezután is a kormány és pártja bizalmas tanácsadója leend, ő fogja kettőjök közt az összetartó láncszemet képezni s köztök az egyetértést föntartani. A kormányban, mint szakminiszter Deák könnyen pótolható, de a kabineten kivül senkivel.“ * Belcredi államminiszter, ki nem volt a dualismus teljes hive, beadta lemondását s az ő Fölsége által el is fogadtatott. Ő már az utóbbi értekezletekben nem vett részt, azokban K. Beust elnökölt, ki a kiegyezés legfőbb előmozdítójának tartatik. * Gr. Andrássy Gyulát múlt vasárnap táviratilag Bécsbe hívták, hol hosszas magán-kihallgatása volt ő Fölségénél. *A tárnokmester Rottenbiller pesti főpolgármester és Thaisz Elek főkapitány lemondását elfogadta, de egyszersmind fölkérte őket, hogy a felelős minisztérium életbeléptéig s annak rendelkezéséig maradjanak még meg. * A „Lloyd“ zágrábi sürgönye szerint, a zimony-fiumei vasútvonal ügyében Bécsben járt Károlyvári küldöttséget Becke báró, a pénzügyminisztérium mostani vezetője, a közelebbről működésbe lépendő magyar minisztériumhoz utasította. * A Kisfaludy-társaság nagygyűlése kedden délelőtt igen nagy közönség előtt ment végbe. Különösen a hölgy közönség tanúsított kiváló érdekeltséget. B. Kemény Zsigmond rövid elnöki megnyitó beszéde után Greguss Ágoston fölolvasta a jelentést a társaság lefolyt évéről. Jókay Mór a napokban megbetegedvén, emlékbeszédét Jósika Miklós fölött Szigligeti olvasta föl. Gyulai Pál „Éji látogatás“ című költeményét, valamint Vadnay Károly „A megunt nő“ című beszélyét a közönség nagy érdekkel hallgatta s mindkettőt élénken megtapsolta. Az 1866-ik évi pályázatok eredményéről a jelentést Tóth Kálmán olvasta föl. Az eredmény igen kedvező. Az elegia elméletére kitűzött pályadíjat Aigner Lajos nyerte meg. A pályanyertes költői beszély „Eifrida“ szerzője pedig koszorús költőnk Arany János szép reményekre jogosító fia, Arany László, a Kisfaludy-társaságnak közelebb megválasztott tagja. Költeményét nagy hatással olvasta föl Szigeti József. Ezzel a nagygyűlés az elnöki zárszó után véget ért s d. u. 2 órakor a tagok barátságos lakomára gyülekeztek össze a Frohner-szállodábain. * Pályamunkák. Az akadémiánál jelenleg a következő pályamunkák vannak bírálat alatt: a Teleky-pályázat vígjátékai, (jutalma 100 arany), a Karácsonyi-pályázat szomorújátékai (100 arany), a Nádasdy Tamásféle költői beszélyre beadott művek (100 arany), Gorove-alapítvány: „Mi befolyással volt az a classicismus a magyar költészetre a legrégibb időktől fogva?“ (30 arany); Marczibányi-jutalmak a hölgyek díjából: a „Szép fejtegetése a természetben, művészetben és életben“, „Mechanika alapvonalai“, „Embertan“ természetrajzi tekintetben; a „Villanyosság“ elméleti s gyakorlati előadása, (díjuk egyenként 300 frt), továbbá a pesti takarékpénztár 1500 frtos nemzetgazdászati, a Vitéz-alapítvány 40 aranyos törvénytudományi s a Sztrókay-féle 100 aranyos törvénytudományi jutalomtételek. Ezek vannak jelenleg függőben. Jövőre nézve pedig e pályázatokat hirdeték ki: gr. Telekypályázatra vígjátékok, a Nádasdy-jutalomra (200 arany) költői beszély a történetből vagy mondából, a Marczibányi-díjból (40 arany) „Pázmán Péter magyar nyelvének sajátságai“, a hölgyek díjából (egyenként 300 frt), „Római irodalom története“, a „Festészet egyetemes története“, „Bölcsészeti erkölcstan kézikönyve“, „Újabb nevezetes utazók története“, „Görög államrégiségek kézikönyve“, a „Füvészet alapvonalai“, „Növényzeti földrajz“ és „Állati élettan“ (phisiologia). Továbbá a békesháziféle 500 forintos jutalom, magyar irodalomtörténeti kézikönyvre, de nem magyar, hanem a hazában divatozó bármily más nyelven; a Vitéz-alapítványból 40 arany egy-egy javaslatra, hogy a vizeinkben megfogyott halak sikeres tenyésztését mint lehetne előmozdítani. E pályázatokra a munkák beadási határnapja különböző. A Teleky-díjra 1867. dec. 31 -ike, a Nádasdyéra 1869. május utolsó vasárnapja, a Marczibányiéra 1869. március 31-ike, a hölgyek díjára valamennyire szept. 30-ika 1868, a Vitéz-félére jan. 31. 1868. A Fékésházyé sajátlag nem pályázat, hanem megjelent könyv jutalmazása. * Horváth Mihályt Tolnamegye szakcsi választókerülete is fölkérte, hogy a lemondott Ürményi József helyébe vállalja el a képviselőséget. * Reményi Ede közelebb Bukarestben nagy diadalokat aratott. Liszt óta nem idézett elő senki ott oly nagy lelkesedést. A színház mindig zsúfolva volt a legelőkelőbb közönséggel, mely úgy nyilatkozott, hogy Reményi nagyobb hírénél. *A párisi kiállítás bécsi bizottságától leérkeztek a nyomtatott cédulák, melyek a kiküldendő ládákra és egyéb tárgyakra ragasztandók. E nyomtatványokon mindenütt „Autriche“ (Ausztria) áll. A pesti központi bizottság ezeket természetesen elveti, mert legközelebbről az országgyűlés is kimondá, hogy ami tőlünk megy, az „Magyarország“ föliratot viseljen. * A magyar nyomdászat a párisi kiállításon szépen lesz képviselve. Az Emichnyomdából a következő munkákat küldik be: a „Tokajhegyaljai albumot“ 22 képpel, Vámbéry utazását, Napoleon „Julius Caesar“-jának magyar kiadását, Márkffy Sámuel „Codex graecus“-át és az ez alkalomra készített s több ezer írtba került „Bécsi képes krónika“ hű másolatát, a színes parány-képekkel. * Az előkelő világban — egyik divatlap szerint — a fényűzés most nem oly nagy, mint a múlt években volt. Az összegyűlő társaság majdnem ugyanazon tagokból áll, mint tavaly. Két fiatal kellemes jelenséget vezettek azonban be most először a nagy világ mulatságaiba: Wenkheim Krisztina és Bethlen Vilma gróf hölgyeket, — Hymen kettőt vitt el: gróf Csáky Melániet és b. Ambrózy Máriát, ki e szerint a múzsa helyett férjet választott. * A pesti kerepesi temető pár nap előtt megrendítő esemény színhelye volt. Egy szabadságos katona és egy órás leánya benső, de szerencsétlen viszonyban állottak egymással. Elhatározták tehát, hogy meghalnak. Kimentek a temetőbe. A szabadságos katona pisztolyt vett elő, s egy lövéssel a leányt megölé. Aztán önmagára lőtt, de a pisztoly szétrepedt s ő sértetlen maradt. Közellevők a zajra összefutottak, s elfogták a férfit, ki a legnagyobb nyugalommal adá meg magát sorsának. * A nőknek munkát szerző bécsi egyesület jan. 22-én tartá első közgyűlését Hornbostel Ilona asszony elnöklete alatt, ki megnyitó beszéddel köszöntött be. Kétszáz nő jelent meg. Ez együet oda működik, hogy minden olyan nő kaphasson munkát , akinek ahoz kedve és akarata van. Az egyletnek már van varró terme és sok női kezet foglalkoztat levélboríték és más papír munkák csinálásával is, s tanulságos előadásokat is fog tartani. * Sör-pályázat: Torgauban egy sörházbérlő következő jelentést akasztott ki az ajtókra: „Aki 12 „krügli“ sört nálam megiszik, a mellett, hogy a sör ára neki elengedtetik, 4 tallér jutalomban részesül.“