Szegedi Híradó, 1867. július-december (9. évfolyam, 53-104. szám)

1867-10-10 / 81. szám

A legválogatottabb közönséggel egészen megtelt nagyterem falai csillámló fegyverek­kel, nemzeti lobogókkal voltak díszítve, s a főponton Kossuth L. életnagyságú arcképe volt csillogó kardokkal körül- és keresztül­fonva; minden sugár róla a múlt fényes di­csőségére . . . minden sugár a múlt egyik fényes győzelmére emlékeztetett! A befolyt összes jövdelem 253 frt 50 krra rug, a­melyből tisztán maradt 148 frt 10 kr. úgy értesültem, hogy a helybeli izrae­liták, a­mennyiben múlt hó 29-én ünneplök volt, s így meg nem jelenhettek, pótlólag a pénz alapnövelésére aláírást nyitnak. Hisz­­szük, hogy nem csekély összeg lesz, mit egy nemes buzgalommal adakozva — összegyűj­teni fognak. Nem lehet érintetlenül hagynom a vidé­kiek részvétét is, kik ily alkalommal ily nagy számmal nálunk még soha sem jelentek meg. Azt hiszem, az ügy érdemét s nem a táncelvet tekintették akkor, midőn ily szép­számmal voltak képviselve. Most jöttünk a rom. kath. egyházból is, hol fölmagasztosult s áthatott kebellel vettünk részt a főtisztelendő Lichtner Gáspár esperes ur által megtartott gyászmisében, az Aradon kivégzett honvéd tábornok vértanukért. Való­ban e nem várt, de annyival inkább örömmel fogadott kegyeletes megemlékezésért — a di­cső nemzeti mártyrok irányában —, tartozó köszönettel tartozunk mind a róm. kath. egy­ház­gyűlésnek, mely a nép érzületét tolmá­csolva , indítványa által a kegyeletes köteles­ségét fölelevenítő , illetőleg megpendítő, mind a főtisztelendő esperes urnák, ki azt meg­testesítő, őszi fecskék érkeztek­­ — más szóval — színészeink is jöttek, mint hallom, Csaby társulata. Ma lesz első előadásuk. Szívesen üdvözöljük a rég nem látott Thalia papjait, és szerencsét kívánunk a... koplaláshoz!! Fóka K. Párisi levelek. Addig élj , míg a hazának élsz. (Folytatás.) Lépjünk át Európa legszabadabb álla­mába, Svájcba. A vagyonok itt még a régiek, tehát kényelmesebbek. Rendkívül gyorsan me­gyünk A völgyben legkedvesebb nyári idő, míg a hegyek magaslatai teltek hóval. Az altigutai* 7 -.-1^ *--1» UJ „’ oly hosszak, miszerint a kocsik lámpái föl­­gyuj­tatnak. Winterthur állomásnál kell kiszállni, ki Schaffhausenba akar menni a rajnai vízesést megnézendő, melynek zúgása egy mértföldre hallható. Winterthur szállodái: „Hotel wilder Mann am Thore“, „Hotel Krön“, „Hotel Sonne“, „Hotel Adler.“ Schaffhausennek pedig: „Hotel Krone am Markt oder Hotel Schiff beim Lan deplatz, auch Hotel Löve.“ Az utolsó egyszerű s mégis jó. Zürichet is mielőtt meglátnék, alagúton robogunk keresztül, s csak akkor szemlélhet­jük Calvin születéshelyét, mely egész kellem­mel terül el a hegyes téren. Indóháza nagy­szerű lesz, most épül. Zürich fővendéglője : „Hotel Bauer.“ Két nagy vendéglője van ezen cím alatt, egyik a tónál fekszik s élvezetdús kilátást nyújt. Baden hires fürdőhely, a magaslaton lát­szik. Turgi, Bruck, Schinznach , Wildek, Ruppensweil állomásokat elhagyva, beröpül­tünk Aarauba, hol kevéssé időzni lehetett. Svájc ércbányáinak kimeríthetlenségét bi­zonyítja az is, hogy a távsürgöny drótjainak rúdjai vasból vannak, tehát az elrothadásnak nincsenek kitéve. Aarau Svájc másodrendű városa, közép­rendű indóházzal. Scwennenwerth, Dönikou , Otten állomá­sokon keresztülmenve, értük el a 6 percig tartó alagutat. Pokoli sötétség, csak a lámpa fénye dereng kevéssé , nyirkos levegő csap­kod be az ablakon. Az emberek még lehele­­tüket is visszatartják, egyedül a kocsik zú­gása s a mozdony zsörtölődése hallható. Kiérve a szabad levegőre, szinte köny­­nyebben éreztem magamat. Läufelsingen , Sommerau, Lissach, Lau­fen , Liestal, Niederschönthal, Pratteln , Mu­tenz állomásokat elhagyva beröpültünk Baselbe, Svájc e második fővárosába, melynek meg­tekintésére jó fél napot szántam, hogy a svájci életet is némileg tanulmányozzam. Baselt kedvessé teszi a Rajna vize ketté­­szelése, mely zöldes színnel hömpölygeti tova haragos hullámait. Csinos híd köti össze az így elválasztott két városrészt. Főbb szállodái: „Hotel de la Cicoqne des Johann Klein“, „Hotel zum goldenen Kopf“, Hotel zum wilden Mann“, Hotel de L’Ours Noir.“ „Zimmer à 2 France.“ Minden vendéglőnek megvan a maga társas­kocsija, az utasok be és kiszállítására az indóházhoz. Magában a városban nem sok a megte­kintendő. A folyó viz partján csinos terrasz van a szép kilátást élvezni kívánó számára.­­ A kéttornyú hajdan katholikus, most evangélikus templom három hajója van, melyben a goth styl egyesítve van a rómaival. A főhajóban pa­dok , a mellékekben székek vannak, jele, hogy már Franciaországhoz közel esik. A szónok­szék alja egészen márvány, az ablak festvé­­nyek kitűnők. Néhány lépcsőn fölmenve, mu­tatják azon termet, most múzeumot, melyben zsinat tartatott. E termet 400 évesnek mond­ják, s itt lett volna elkárhoztatva Húsz. A vá­rosházát is meg lehet tekinteni ódonszerűsége végett. A katholikus templom egytornyú, gyönyö­rű góth ízléssel. Esténként meglehetősen vannak gázzal világítva az utcák s kellemes zene üti meg a vándor hallérzékét. E szabad nép roppant democrata, ő maga terítetlen asztalnál eszik s csak vendé­gének terít föl. Életerőteljes vidor faj. Férfiai, miként női, szebbek, kifejlettebbek a fran­ciáknál. Az utas iránt udvariasak s majdnem mesés olcsóság van náluk. S igy Svájcot is elhagyva, hol lakhatni boldogság, — térjünk át Elszászba, mely fölött már a francia sas uralt. Baselból Elszászon keresztül a Franciaor­szágba utazót már francia­ társulat veszi át, melynek kocsijai messze alant állanak a ba­jorokétól. St. Louisnál kutatták francia fináncok a nagyobb podgyászt. Elszász rónái szépek, a hegység inkább csak környezi. Bartenheim, Sier-Entz , Habsh­eim ál­lomásokat elhagyva, beértünk Mülhausenbe. Elszász eme 40,000 lakosú, első rangú roppant gyárvárosába, mely tele van kürtökkel és füsttel, de a mellett vannak szép egyházai is. Elszászt a francia bírja s igy a nyelv német-francia. Illfort, Altkirch, Dannemarie, Montreux­­vieux és Chevremont állomások után jön Belfort, melynek magaslatairól hatalmas cita­dellák fenyegetik a merész megtámadót. Ez már egészen Franciaország s így a 30 milliót számító, Európa egyik legbüszkébb nemzete földön ha­ladunk madársebességgel tova. — Bas­evette állomás után jő egy meglehetős hosszú alagút, melyekben Franciaország sem szegény, jele, hogy vannak gazdag hegyei s áldott völgyei. ők­.ter«Onnj, nompoolr Imr­ tomalomáiról de boráról is hires. A francia azonban cham­­pagney borával úgy van, mint mi a tokajival. Csak ritkán látja színét is. Ronchamp, Lure. Az utóbbi állomáson már a víg francia kedélylyel találkoztunk. — Azonban az orr­beszéd kellemetlenül hat az utas kedélyére. Genevreiulle, Creivemney, Colombier, Vé­sőül , Vaulte , Portdau­lle, Jussey, hol Fran­ciaország leghíresebb malomkövei készülnek. Mielőtt azonban ezt elértem volna, egy lánchídon mentünk keresztül. Vitrey, Laferte­­burbne. A tornyok keresztjein vas­kakasok van­nak. Meglehet, a mesterét megtagadó Péter jelképei: Hortes, Culmont, Chalindrey, Langres. A hegyen gyönyörűen veszi ki magát Langres vára, hová a távsürgöny is fölfut. Chaumont. Ismét egy mély völgy fölötti hosszú hídon mentünk keresztül. Bricon, Bar-Leur-Aube, Vendeuvre , Lusigney , Rouillis-Loup, Troyes. Az utolsó Franciaország nem megvetendő városa, Lendvay Gyula. (Folytatás következik.) Helybeli újdonságok. * A jövő hétfőre kitűzött városi közgyűlés tárgyai: szabad húsvágás; sor­házi javadalom kezelése; a tanítók drágasági pótlék iránti kérelme; Csorvay János foglalá­sa ; a kerületi foglalások visszaszerzése; Pomp Kálmán, Hohenenzer László és Ivanovszky Ján; névmagyarosítási kérelme; házszabályok; több megyei s városi közönség levele.­­ A rögtönbíróság ügyében föl­­terjsztett és lapunkban is közlött fölirat az igazságügy minisztériumtól, hová a belügymi­­nisztérumtól áttétetett, a napokban küldetett le a közgyűléshez, nyilatkozat s a neheztelt közgyűlési határozat fölterjesztése végett. Lesz tehát érdekes bebatáározás.­­ A Szegedet Pesttel összekö­tendő csatornát illetőleg olvassuk, hogy e csatorna létesítése ellen legyőzhetlen műszaki akadályok ugyan nem léteznek, de a Duna és Tisza közti vízválasztó oly magas, hogy annak áthatolására a csatornának mély bevágásokra lenne szüksége. Köztudomásúlag ugyanis a Duna vízszíne a Tiszáénál tetemesen magasabb, s ennél fogva, ha a csatorna csupán a két külfolyó egyikétől nyerné tápvizét, ez csakis a Duna lehetne. Ez esetben azonban a Duna és Tisza között fekvő homokbuckás magaslatokba mélyen be kellene medrét ásni. Ha ellenben táp­vizét valamely a Duna s Tisza közti magasabb fekvésű folyóból kaphatná, akkor a mély beásás mellőzhető, következéskép a csatorna kevesebb költséggel létesíthető.­­ A jövő évi adó,­ közmunka- és újoncösszeírá­s közelebb megkezdetvén, e munkák 6 városi hivatalnokot vesznek igény­be, akiknek ideiglenes pótlására a tanács, közgyűlési jóváhagyás föntartása mellett, Ök­rös Ferenc, Zombori Kálmán járul­ékokat Továbbá Szekula Antalt és Őriősi Gyulát napidíjasokká kinevezte.­­ A múlt évi ínség folytán, mint tud­juk, a városba kiszállásolt katonaság önkölt­ségén élelmezte magát. Erre nézve a honvé­delmi minisztérium nem­régiben tudósította a várost, hogy ezen kedvezmény folyó hó 1-től megszűnik. A tanács azonban fölterjesztést in­tézett azon kérelemmel, hogy ezen kedvezmény még egy évig meghosszabbítassék. Addig is pedig, míg ez ügyben várandó felsőbbi intéz­kedés leérkeznék, a tanács és katonai hatóság közt létrejött barátságos egyezkedés folytán a katonaságnak önköltségén való élelmezése to­vábbra is fönmarad, azon különbséggel, hogy a városi hatóság a négy közös katonai konyhát — azonban minden innen vonható következés nélkül — tűzi­fával látja el. — Mi is említettük közelebb, hogy a tiszai közlekedés Adánál homoktorlódás következtében akadt fenn. Ezen hír odaigazí­tandó ki, hogy Szegeden, s különösen Adánál, a hajómalmok annyira elállják a hajóknak út­ját, hogy­­ ha a féktelenkedő molnárok mi­előbb rendre nem utasíttatnak, a gőzhajózásnak kellene megszűnnie; minélfogva a közlekedési minisztérium kénytelen volt az illető megyéket felhívni, hogy tisztviselőiket a folyamrendőr­ségi szabályok erélyes és pontos kezelésére utasítsák. * Sokféle bizottmány alakult a vá­rosi képviselet kebeléből, de egyről megfe­lejtkeztek: a városi tisztasági bizottmányról, pedig ahol annyi rondaság, szemét, csatorna és egyéb mocsok boszantja a szemet, orrt és rontja az egészséget, ott egy külön bizottmány is elkelne, mely a gazdasági és kapitányi kö­zegekkel vállvetve gondoskodnék a város tisz­taságáról, rendes utcaseprőket tartana, a sze­méthordást bérbeadná s a 1. Ünnepély rend a Petőfi - emléktábla leleplezése napján Félegyházán okt. 13-ikán: 1. Az ünnepély kezdetét veszi d. u. 1 órakor, mely alkalommal a menet következő rendben indul el a városházától: a) elől a polgárság zászlóval, b) a fiatalság zászlóval, c) a vá­rosi tanács­i képviselők, d) a vendégek s •r»'----- 1L.»4«1al . xroQffi­­­ckS Q 70nP 9. Megérkezvén a menet a helyszínére, a dalár­da énekli a „szózat“ot. 3. Emlékbeszéd Fa­zekas Alajos úr által előadva, ezalatt az em­léktábla előtt fölállított Petőfi-szobor 16 kis­asszony által megkoszorúztatik. 4. Alkalmi költemény, szavalja Szász Károly ur. 5. Pe­tőfinek „Itt születtem én ezen a tájon“ című dalát énekli a dalárda. 6. Alkalmi költemény, előadja Szabados János ur. 7. Alkalmi költe­mény, felolvassa Losonczy László­ ur. 8. Végül Kölcsey hymnusza „Isten áldd meg a magyart”, énekli a dalárda. Ezután a menet visszatér a városházához. 9. Délután 3 óra­kor diszebéd a városházánál. 10. 7 órakor műkedvelői előadás a vendéglő színházteremé­ben, ahol Reményi Ede hegedűműdarabot fog Plotényi Nándor zongorakisérete mellett elő­adni, nemkülönben Füredi úr is szives leend népdalokat énekelni. 11. 9 órakor bál a vá­rosháza nagyteremében. A Petőfi-emlék­tábla ünnepélyes leleplezése alkalmából, a félegyházi műkedvelő társulat által, a Petőfi emlékezetére Pesten fölállítandó országos szobor javára, vasár­nap, október hó 13-dikán adatik: „Petőfi emlékezete“, társalgási színmű 3 válto­zásban. Irta Keserű-Bérczy Ilon. Személyek: Csermelyiné, özvegy birtokosné W. Draskovits Mari úrnő. Ilma, leánya Sz. Pap Vilma úrnő. Saarfalvi Sárosy Sándor, agglegény: Huszka Ödön. Pethő, unokaöcscse: Endre Andor. Lor­­mier, fiatal özvegy K.­Bérczy Ilon úrnő. Dar­vas Gusztáv ügyvéd ifj. Szabó József. Dernői Móczár Andor. Anna, szobaleány Csermelyi­­nénél, Molnár Terézia k. a. István szolga Sá­­rosynál Jánossy István. Vendégek. — Az első és második változás történik Pesten, a har­madik Csermelyiné birtokán. — Ezt követi: 1-ször. Reményi Ede, hazánk kitűnő he­gedűművésze által előadandó darabok, Plo­tényi Nándor tanítványa által zongorán ki­sérve. 2-szer. Népdalok Petőfitől. Énekli Füredi Mihály. — Helyek ára: Elsőrendű zártszék 2 frt, másodrendű zártszék 1 forint, állóhely 80 kr. Szinlap ára a pénztárnál 10 kr. Jegyek előre válthatók Kovács István úr vendéglőjében. Kezdete 7 órakor.­­Az összes városi iskolai épüle­tek és a kegyesrendűek házának kitisztítatá­­sa, mint értesülünk, egyes vállalkozók által 483 frt 30 krba került, azaz 355 frt 35 krral kevesebbe, mint a szerződéses mesterek által került volna. Ez, mint tudjuk, Wagner K. képviselő úr érdeme, kinek fáradozásai elis­merést éremelnek. Saura cuique.­­ A piaci fasorok, sétány és népkert felügyelete, a gazdaszék javaslata folytán, egy állandó bizottmányra bízatott, melynek tagjai: a városi erdőmester, Neskovits Gy. és Szűcs Ferenc (magától értetődik , hogy a cserepes) képviselők. * A helybeli hajótulajdonosok érdekében közöljük a zombori pénzügyi fel­ügyelőség következő, hirdetményét: A nagy­méltóságú magyar kir. pénzügyminisztérium 1867-ik évi szept. 17-én 35433. sz. alatt kelt kegyes rendelménye értelmében 1867. évi okt. 1-től december végéig a magyar kir. Ferenc­­csatornán mindennemű terhes hajóknak azon esetre, ha ezek csekély vízállás miatt terhek könnyítésére egynél több csatornás tartalom­ban kénytelenek segédhajókat használni, a beutazott vonatért fizetendő teher- és hajódé­ból egy segédhajó használatánál tíz száza­léknyi, két vagy több segédhajók szükség­letével pedig tizenöt százaléknyi dij elengedés engedélyeztetik. A m. k. pénzügyi felügyelőségtől Zomborban, 1867. évi szept. 25-én. Scultéty s. k. pénzügyi tanácsos.­­ A lacikonyhai bűzös csatorna tisztítása alkalmával rájöttek, hogy a kárász­utcai csatorna van bedugulva; most tehát en­nek kitisztítása is elhatároztatott. A búzatéren levő s az egész nyáron dögleletes bűzt ter­jesztett sáncparti nyitott csatorna kitisztításá­ról is gondoskodik végre a jóságos ég, mely­nek megnyílt csatornáiból immár bőségesen ömlik alá az áldott őszi eső.­­ Haladunk. Az alkotmányos hatóság működése hatodik hónapjában ugyan még va­lami nagyszerű reformokról nem írhatunk, hanem azt jelenthetjük, hogy a buzatéri Sziráky-ház előtt levő tilalomfa mellé már nem, mint eddig, kosarakkal, hanem kocsik­kal hordják a trágyát és szemetet. Ez is csak haladás. Most már csak azt várjuk, hogy a jól trágyázott földet valaki annak rendje sze­rint fölszántassa és bevettesse. Ehhez nem is kell olyan nagy bátorság, miután ez ellen éppen nem szól a­z tilalomra.­­ Városi hirdetések. A tápéi korcsmáltatási, úgy a rév- és tápéi halászati jog újesztendőtől fogva 3 évre haszonbérbe ki­adatik, melyekre nézve a nyilvános árverés november 5-én d. e. 9 órakor fog a város­háza tanácsteremében megtartatni. Ugyane napon folytatólag d. e. 11 órakor fog kiadatni a matyhidi vámszedés és italmérés , valamint a röszkei italmérési jog. A marostői kompo­­lásokbani gyékénytermés, valamint az ugyan­ott levő 16 vontató széna f. hó 14 én reggeli 9 órakor a helyszinén nyilvános árverés útján eladandó. * az eiesnazi utca feltöltése végett megtartott árverés eredményre nem vezet­vén, nevezett utca feltöltéséhez szükséges 4—500 köbölnyi föld hordására nézve f. hó 13-án, azaz jövő vasárnap reggeli 9 órakor Fodor István ügyvéd úr házánál újabb árve­rés fog tartatni. Az árverési feltételek a vá­rosi mérnöki hivatalnál megtekinthetők. — A rókusi kis temető­ utcát, valahára feltöltötték. Ideje is volt már egy­­szer , ámbár nem is a mostani tanács hibája, hogy előbb nem történt.­­ Nyolc lopott ökröt árult egy ember a most lefolyt marhavásáron. A vásár­lók egyike, a­ki tudta, hogy az ökrök lo­pottak, könnyíteni akarván az alkun, oda súgta az árus fülébe, miszerint tudja, hogy az ökrök nem igaz tulajdonai; igy aztán szer fölött olccsón jutott az ökrökhöz. Egy közel álló hajdúnak föltűnt ez olcsóság s kérte a marhás­ leveleket, s ennek és egyéb igazolvá­nyok hiányában az embert letartóztatta. — A napokban a buzatéren árulta egy suhanc potom áron a helybeli óhitű lelkész kiszaba­dult három sertését. Azonban ez is a nagy olcsóság miatt vesztett rajta s a sertések visszakerültek a tulajdonoshoz. * Két szemtelen gányó múlt vasár­nap, a Loudon-utcán fényes nappal eloldta a vásárra hajtó R. szeszgyáros kocsijának sa­­roglyájához kötött csikót, hanem rajtakapták s elcsípték őket. Meghívás: A szegedi Lloyd-társulat szervező-köz­gyűlésére, mely f. hó 13-án délután 3 óra­kor a társulat helyiségeiben fog megtartatni, a rendes tagok ezennel tisztelettel meghivat­nak. Az uj választások ez alkalommal az alap­szabályok 13, 25 és 46-ik §-sa értelmében történendnek. A betöltött választási ivek a közgyűlés kezdetekor kinevezendő szavazat­szedő bizottmánynak átadandók. Szeged, 1867. évi okt. 8-án. Az ideigl. elnökség. Vegyesek. * Deák Ferenc Pestre érkezett. * Wetter Antal tábornok tizenkilenc évi száműzetésből Pozsonyba érkezett. * A 13 aradi vértanú emlékezetére Pesten, Aradon s az ország csaknem minden nagyobb városában tartottak gyászmisét. Áru*

Next