Szegedi Híradó, 1867. július-december (9. évfolyam, 53-104. szám)

1867-10-20 / 84. szám

csáttatnak haza, mikor a tanulási idő mindig ünnep utáni csütörtökön s illetőleg , a föntebb jelzett helyi nehézségeket tekintve, hol a csütörtök szünnapnak marad, pénteken kez­dődik. A nyári nagy szünidő egyelőre az eddigi módon marad. Többire nézve, mik jelen rendeletemben nem érintvék, további intézkedésig az eddigi szabályzatok, beleértve, az első és ötödik osz­tály kivételével, a tantervet is, érvényben ma­radnak. Budán, 1867. évi október hó 8-án. D. Eötvös József s. k. Országgyűlési tudósítások. A képviselőház ülése okt. 21-én. A képviselőház mai ülésében Bónis L. a pesti nyomdászoknak még a múlt ülésszakban benyújtott kérvényének elintézését sürgeti ; válaszul azt nyerte, hogy még e hó folytán fog a kérvényi bizottság erről más 300 elin­tézett kérvénynyel együtt jelentést tenni. Kovách László interpellálja a miniszté­riumot, hogy, miután a Heves és Külső- Szolnok egyesült megyékbe kiküldött kir. biz­tos kívánalmainak a bizottmány készségesen eleget tett, meddig szándékozik még e me­gyét fölfüggesztve tartani? A belügyminiszter írásban kéri benyúj­tani az interpellációt, melyre legközelebb fog felelni. Almásy Sándor Kovách interpellációját magáévá teszi, de egyszersmind igazolását kívánja a kormány ez eljárásának. Fölolvastatván a napirendre kitűzött Som­­sich indítványa , Böszörményi képviselőnek közkereset alá foghatása iránti bizottság ki­küldése ügyében hosszú vita fejlett ki. Az indítványt legelőbb Somsich támo­gatja. Vélekedése szerint, mielőtt a ház ha­tározna ez ügyben, biztos tudomást és meg­győződést kell szereznie , váljon törvényes alapon intézte-e a kir. ügyek igazgatója a házhoz beadványát, alkotmányos törvényekre hivatkozik-e ? Ezen kérdésekre adna véle­ményt az általa indítványozott jogtudósokból álló küldöttség. Szavazásra kerülvén a sor, a többség Somsich indítványát elfogadta. A képviselőház ülése okt. 22-én. Ez ülés folytán a Böszörményi ügyben kiküldendő 11 tagú bizottságra adattak be a szavazatok. A baloldal gyér számmal jelent meg s e párt részéről 1000en híst elemelítik, hogy nem fognak szavazni. A szavazás eredménye a közelebbi ülés­ben fog közhírré tétetni. Vidéki levelezések. Pozsony, okt. 21. A nagyszerű reform-mozgalom közepett, a melyen hazánk ez idén keresztülment, minden honfi keble, hangosabban dobog és az egész haza siet leróni honfiúi kötelességét azok iránt, kik a gyászos emlékű időszakban érettünk, — a miért jogos szabadságunkat, nemzeti függet­lenségünket védelmezték — mártyr­halált szen­vedtek, elvérzettek. De nemcsak azok iránt sietünk a kegye­let és megemlékezés adóját leróni, kik vé­rükkel pecsételték meg a szent ügyet, a­melyért küzdöttek, hanem azok iránt is, kik bár élve, de a hazát nélkülözve, külföldön tespedtek és tespednek. Egy ily kötelességet teljesítettek e hó 19-én a pozsonyi joghallgatók, midőn az em­lített napon Vettel dicső szabadsághősünknek fáklyásmenetet rendeztek. Este 9 órakor vonult a legnagyobb rend­ben a menet a város főbb részein az altábor­nagy lakásához, a „zöldfa-vendéglőhöz“, rop­pant néptömeg kíséretében, hol az az erkélyen megjelenvén, szűnni nem akaró viharos „él­­jen“-ekben részesíttetett, mígnem a jogászok egyike által talpraesett beszéddel üdvözölte­­tetvén, a meghatottság jeleivel arcán, kö­­rülbelől a következőt válaszolta: „ő az ügynek, melynek 1848-ban hive volt, mindenkor hive maradand, s hogy őt a forrón szeretett hon iránti érzelmei vezérlék haza, hogy a közügynek tehetsége szerint szol­gálhasson“. Majd éltetvén a szabadságot és a pozsonyi ifjúságot, a közönség éljenei kö­zött visszavonult. Ezek után különös meghívás folytán ne­­hányan az altábornagynák­ tisztelgésre szólít­­tattunk föl, mi megtörténvén, nála banqueste-re marasztaltunk, melyről a több rendbeli toasz­­tok megemlítésén kivül, melyek — különö­sen azokért, mik a magyar ember előtt leg­szentebbek — mondattak , érdekesnek talá­lom a következőt, mely bennünket szegedie­ket leginkább érdekel, leírni. Az altábornagy, a­nélkül, hogy tudta volna, miszerint a társaságban szegediek i­s va­nnak , különös dicsérettel említé a szegedi ifjak áldozatkészségét és magatartását. „Midőn ugyanis — mondá — ii­teli tábo­romból Szegedre jöttem, hol a seregek ösz­­pontosultak, jelenté a várparancsnok, hogy egy ágyúüteg van, melynél azonban tüzérek nincsenek, én azonnal egy proclamatiót tet­tem közzé, melyben fölszólítom a szegedi ifjúságot a fölszerelésre, úgy azonban, hogy 20 évesnél idősebb és 14-nél ifjabb el nem fogadtatik, és az üteg 12 óra alatt „szegedi fiúkból“ föl volt szerelve, „az anyák sírtak ugyan — mondá — de Vetter nem engedett.“ Néhány óra eltelte után eltávoztunk ba­rátságos kézszorítás mellett, kebleinkben egy szebb jövő reményével s azon őszinte óhaj­tással, hogy vajha az ég minél több ily fér­fiút adna e sokat szenvedett hazának. László Gy. Párisi levelek. Addig élj , tűig a hazának élsz. (Folytatás.) Már érzem, hogy közelgek a világváros­hoz , keblem magasztosan földobogott, oly rég táplált vágyát nem sokára teljesülni érte. Franciaországban miniszercsengetyüinkhez hasonlóval kergetik az állomásoknál a ko­csikba az utasokat. Megjegyzendő, hogy Párisba rövidebb és egyenesebb út vezet Strasburgnak, de nem oly élvezetteljes. Romilli, Metz, Flamboan, Maison-Rouge, Nangis, Gretz-Armanvilliens s következik Páris, melyre, mint kelet muzul­mánja Mekkára, fordítja az utas szemeit. Nagy­szerű a látvány. A villák ezreit, vagy az óriási várost szemléljük-e ? Belelb-belebb hatolunk az újkor Baby­­lonjába. A szem káprázik, az ajk hallgataggá válik, csak a kebel érzi rég óhajtott vágyá­nak ezerszerű benyomásait. Látni kell azt, mert toll, ecset s minden meghajol a világváros előtt, érezve csekély­ségüket. Az indóháznál a fináncok ismét működ­nek. Ezen keresztül esve, társas- vagy bérkocsi után néz az utas, mely őt az általa kijelölt szállodába vezeti, s oly vendéglőbe mehet, a mely nyelvét érti. Én behajtattam a „Hotel du Brésil, Nro 12. Cité Bergere“ helyiségbe, hol a német nyelvet jól roszul törik. Megértettük egymást. II. A pénznemek Franciaorszában mások lévén, fin utan liöuuj vi­svljvgj­ouolint. Aranypénzek: 100, 50, 40, 20, 10 és 5 frank. Ezüst: 5, 2, 1 frank, 50 és 20 cent. Rézpénz: 10, 5, 2 és 1 cent. Papír­pénz: 5000, 1000, 500, 200, 100 és 50 frank. Egy frankban van 100 Centimes. 5 cent 1 sous. — 20 sous/1 frank. Ausztriai pénzre átváltva: 1 centimes */4 kr. — 1 frank 20 kr. — 5 frank 2 frt 20 kr. — 20 frankra 9 frt 20 krajcár. A legnevezetesebb pénzváltó helyiségek: Cerf, 138 Galerie de Valois, Palais Royal. Galerie Montpensier des Palais Royal: Chene Nro 25, Monteaux Nro 70, Pézard Nro 87. Arthur Villiam et Cie. 236 rue de Rivoli.: Ochsé, 22 rue Vivienne Léou, 17 Boulevard des Italiens. Mayer et fils, 26 rue Vivienne. Steffen, 6 Passage des Panoramas. Posta. — Távsürgöny. A főposta hivatal: rue Jean-Jaques-Rous­­seau. Reggeli 8-tól esti 8 óráig van nyitva. Vasár- és ünnepnap esti 6-ig. Terhelt levelek 4% óráig vétetnek föl. A főposta-hivatalon kivül van még 34 fiók­hivatal s több száz levélszekrény, me­lyekbe a bélyeggel ellátott levelek betehetők. A levélbélyegek 1, 2, 3, 4, 5, 10, 20, 40, 80 cent, s minden dohánytárban kaphatók. A főtávsürgöny-hivatal: 103 ruedeGren­­elle Saint-Germain. Ezenkívül éjjel és nappal a következő helyeken vesznek föl sürgönyöket: Place de la Bourse 12. Avenue des Champs Elysées 67. Rue de Lyon 57. Éjfélig a következőkben: Grand Hotel Boulevard des Capucines. Place Roubaix 24. Rue de la Gare (Gare d’Orleans). Van még 27 mellék­hivatal, melyekben csak nappal vétetnek föl sürgönyök. Minden hivatalban a sürgönyök díja ki van függesztve. Fürdők és uszodák. Minden városrészben vannak établisse­­ments de Bains, legtöbbnyire egyszerűen bú­­torozvák, melyeknek ára a fehérneműn kivül 40 cent, egész egy frankig. A legizletesebb fürdőhelyek: Bains Vivienne, 15 rue Vivienne. Bains Thieblemont, 47 rue Vivienne. Távolabb: 16 rue Saint-Marc; 9 rue Neuve Saint- Augustin; 142 rue de Bac; Bain de la Sa­­maritaine a Szajnán az ujhidnál. Orosz és gőzfürdők: 63 rue Saint-Anne, a Choiseul átmenetnél. Tengeri fürdők: 12 rue Tarauna; 15 rue de la Victoire. Uszodák: Ecole impér., de natation a Concordia hídnál (350 szoba és 16 terem); Bains du Pont Royal az új­ hídnál ; Bains Henry IV. Ugyanott. Lendvay Gyula. (Folyt. köv.) Helybeli újdonságok. * A pénteken tartandó rendkívüli közgyűlés tárgyai a következők: A „Szegedi Híradó“ hasábjain előforduló sértő kifejezések iránti jelentés. Az 1861-ik évi okt. 30-diki jegyzőkönyv iránti jelentés. Vásárbiztos-válasz­­tás. Töltések iránti jelentés. Telekkönyv ren­dezése ügyébeni jelentés. Közgyűlési házsza­bályok tervezete. Balparti tiszaszabályozási társulat követelése. Alföldi vasúti kisajátítások ügye. A földadó beszerzése végetti végrehaj­tás felfüggesztése. A megyei utak ügyébeni jelentés. A tápéi révház megváltása. A tisza­­jobb-parti ártérre csősz fölfogadása. A tűzkár elleni biztosítások tekintetébeni vélemény. Konrád Keresztély nyugdíjaztatása. Kisbirák fizetésjavítást kérő folyamodása. Névmagyaro­sítás iránti kérelmek. Muskó Sándor ügyvéd oklevele kihirdetése. Megyei körlevelek. * A szegedi közgyűlési terem­ben a lapok tudósítói számára még máig sincs hely kijelölve. Kérjük a közgyű­lést, szíveskedjék e minden műveltebb gyü­lekezetben fönálló szokásnak eleget tenni s a tudósítók számára egy kicsi kis helyecskét szorítani.­­ A belügyminisztérium a pertá­rosnak fizetésjavítását, a köziek, minisztérium a 61-iki fölterjesztett építkezési szabályokat helybenhagyták. A vallás- és közoktatási mi­nisztérium pedig megerősítette a móravárosi tanító választását, nem mulasztá el azonban utasítani a tanácsot, hogy jövőre az eddigi szabályok szerint járjon el. *A „Szegedi Lloyd“ újonan vá­lasztott igazgatósága és választmánya f. hó 23-án tartotta meg első választmányi gyűlé­sét. Ez alkalommal mindenekelőtt a gabona­­csarnok fölszerelésére és bebútorozására egy külön 3­ tagú bizottmány­­ vezetésére szintén egy külön 5 tagú bizottmány választatott meg. Pénztárnokul a választmányi tagok sorából SohoviViPrapr Antal úr választatott. A­zok ré­szére, kik csupán a gabonacsarnokot akarják látogatni, az évenkénti dij 6 írtban állapítta­tott meg; idegenek részére 1­árt havidij ha­­tároztatott. A tagok száma még mindig ör­vendetesen szaporodik. * A helybe Lloyd-egylet titkárává Ausländer Lajos úr választatott meg. * A közlekedési minisztérium a Csongrád-pesti tisza-dunai csatorna előmun­kálatainak vezetésével Boross Frigyes helybeli tiszaszabályozási főmérnök urat bizta meg, ki a helyszínelést már e napokban megkezdi. *Hogy a csongrád-pesti csator­nának mily haszna lesz már csak búzaszál­­lítás dolgában is, kitűnik a következő sta­tist­ikai kimutatásból: Évenként 160 nagyobb és 300 kisebb hajó útját véve föl s így 1380 fordulót számítva 4 ezer mérőjével, 5,520,000 mérő gabona lesz itt szállítható. Vasúton ed­dig 2,480,000 mérőt szállítottak. — Halálozások. Kedden délután te­mették Bózsits János 18 éves szép leányát, kit a hagymáz ragadott ki gyászoló szülei karjaiból. Igen fényesen temették, leány­társai vitték a fáklyákat s a vadász-zászlóalj zenéje kiséré a gyászmenetet előbb az óhitüek tem­plomába s aztán az örök nyugalom helyére. Ez a bánatos családnak már második gyer­meke, kit rövid idő alatt viruló korban vesz­tett el. — Szintén a napokban halt meg Mun­­til József becsületes agg kereskedő 82 éves korában. Hamvait f. hó 21-én kísérték örök nyugalomra. Tisztességes vagyonát szegény ro­konainak és közcélokra hagyományozta. *Ditz Henrik jeles német nemzet­­gazdasági író, ki, mint olvasóink lapunkból értesültek róla, oly szépen ismertette meg a „Globus“ című folyóiratban H.-M.­Vásárhelyt a nagy német közönséggel, a múlt évben hosszabb időt töltött a nevezett derék alföldi városban Kovács Ferenc jelenlegi megyei má­sodalispán ur vendégszerető házánál. A jeles német iró Kovács ur útbaigazításainak sokat köszönhet, miről egy levélben meleg elisme­réssel emlékszik meg. „Ha Isten akarja — úgymond a többi közt e levélben — nem mondok örök búcsút Magyarországnak. Remé­lem, hogy ismét meglátogathatom, még job­ban előkészülve, mint az első alkalommal. S ha majd Szeged és Debrecen közt nem lesz hely, mit ne ismernék, akkor egy munkát fogok írni a magyar népről, melyben annyi me­legség és részvét leend, hogy némely magyar tán csudáivá fogja kérdeni, hogy honnan e lelkesültség azon ország iránt, a­melylyel különben a németek oly gyöngédtelenül szok­tak bánni!“ * Tassy Ede lapunk munkatársa elő­fizetést hirdet ily című művére: „Tükörda­­rabok az önismeret és emberismeret világá­ból.“ E könyv tartalma, mint az előfizetési fölhívás mondja, az embert ismerteti, külö­nösen annak belvilágát a gyakorlati lélektan ismérvei nyomán, úgy mégis, hogy abban az eszmék, rövid kikerekített, gyakorlati alak­ban vannak előadva s ennélfogva könnyen ért­hető , fölfogható stylben tárgyalva, a nem szorosan vett tudósok, tehát a laikus, de müvelt embereknek is közérdekű olvasmányul szolgálhatnak. Ily irányú s tartalmú müvek még a magyar irodalomban vagy éppen nem, vagy csak gyéren s akkor is nem egészen a gyakorlati életből merítve jelentek meg. — Előfizetési ára egy forint. Előfizetni lehet nov. 1-ig minden hiteles könyvkereskedésben is, egyébként: az előfizetési pénzek f. év nov. 1-ig bérmentve szerzőhöz H.-M.-Vásárhelyre küldendők. Az előfizetők példányaikat bér­mentve folyó évi nov. 10-ig megkapják. Min­den 8 előfizető után szerző egy tisztelet pél­dánynyal szolgál. — E fölhívást — a­meny­nyiben telik, lapunk helybeli előfizetői mellék­letben is veszik. * A helybeli színházban ma „A nevelő“ című francia vígjáték kerül színre. Szombaton előadatik­: „Matrózok a fedélze­­ten“, operette.­­ Vasárnap pedig a „Költő Zrinyi“ fog imételtetni bérletszünetben.­­ A szabad húsvágás behozatala al­kalmából pályázatra bocsájtott felügyelői hiva­tal elnyerésére eddigelé tudtunkra következők folyamodtak: Gombás József, Szekula József, Daróczy Pál, Atkáry István, Böröcz Flórián, Beretvás Lajos, Kókay Rudolf és Rádóczy Ig­nác. A választás a holnapi közgyűlésben fog megtörténni. Az új hivatal viselője „vásárbiz­tos“ címet fog kapni, miből kitetszik, hogy a hasvágásra való felügyeleten kívül szélesebb hatásköre is lesz. Hogy a folyamodók közül melyiknek van legtöbb kilátása a győzelemre, nem tudhatni, mert a vélemények nagyon meg­oszolnak. Annyi bizonyos, hogy az új hiva­talnoknak, hogy fáradságos hivatalának jól megfeleljen, igen ügyes, erélyes és szorgal­masnak kell lennie. No de azt hisszük, hogy a folyamodók közt akad ilyen egynél több is. * A drágaság Szegeden napról-napra növekszik s különösen a szegényebb csalá­dokra nézve félelmes kezd lenni. Az élelmi­cikkekével lépést tart egyéb szükségletek ára s a munka és fuvarbér is. — Ezekre nézve csupán egy példát hozunk föl: azon tűzi­fa, melynek öle a múlt évben 9 frt volt; ma 12—12 frt 50 kr.; a múlt évben ölét föl­­vágták 3—4 váltó frtért; az idén a favágók 6—7 frton alól szóba sem állnak veled, s m­ig tavat 25 krért hazaszállították, ma egy öl hazaszállításáért elkérnek 60—70 krt. E szerint egy öl elkészített tűzi­fa 15—16 írtba kerül. Nem csuda, ha a szegényebb család­főnek meggyül a gondja és baja. — A távolból toloncolt leányok. Tegnap toloncoltak ide Egyiptomból két ha­jadon leányt, kik gazdag keresmény kecseg­­tetése mellett Alexandriába költözködésre csábíttattak, hogy ott mint pincérnők fognak alkalmaztatni; azonban a minisztérium intéz­kedése folytán a consolatusnál följelentettek s összesen 14 en hazánkba toloncoltattak; e kettő­t közöttök helybeli illetőségű lévén, a kapitányi hivatalnak átadatott, s csábítóik iránt a nyomozás foganatba vétetett. — Kellemetlen ébredés. Egy nap­számos, ki hol a gőzhajónál, hol a hídnál dolgozott, éjjeli tanyáját a halpiacon lévő ol­dalt fordított bárkában üté föl. Hétfőn éjjel valami kellemetlen érzés riasztá föl álmából, azt hitte, hogy a fogába ütött a fájás, de az arcáról aláfolyó vér másról győzte meg. Va­lami gonosztevő egy kést ütött az alvó ember arcába s mintegy két hüvelyk nagyságnyit hasított rajta. A sebesült a kórházba vitetett be­gyógyítás végett. Gyanúja van egy földi­jére, ki szintén vele dolgozgatott s tudta, hogy a bárkában alvó pajtásánál 12 frt van. — Pályázat tanítói állomásra. A szegedi alsó-tanyai iskolák egyikénél a ta­nítói állomás lemondás folytán megürülvén, e 120 frt fizetéssel s egyéb illetménynyel egy­bekötött állomást elnyerni óhajtók jó maga­viseletük s képességüket igazoló bizonyítvá­nyokkal ellátott kérvényeiket november első napjáig a helybeli városi tanácshoz benyújt­hatják.­­ A városi haszonvételekből f. évi okt. 29-én a vetyeháti csőszháznál tar­tandó árverésen birkalegeltetésre kiadatik: a tápéi kompjárásnál a Tisza bal partján, a Ti­sza felőli töltés oldalán lévő városi kaszáló, a tápéi csereföldek a Marostőtől Vetyehátig, to­vábbá az orlováczi kaszáló egy része, végre a vetyeháti erdő felső része.­­ Továbbá szin­tén téli birkalegeltetésre okt. 30-án délelőtti 3 órakor fognak nyilvános árverésen haszon­bérbe adatni: az úgynevezett ujszegedi kubik­­gödrök a Hódi kiserdei kaszálóval együtt, a marostői kompolások, úgy a Matyhidja körüli legelő, sz. Mihály-telek s Bodomalja, végre a

Next