Szegedi Híradó, 1867. július-december (9. évfolyam, 53-104. szám)
1867-10-27 / 86. szám
1867. Kilencedik évfolyam. URAM Megjelen: Hetenkint kétszer, vasárnap és csütörtökön reggel. Szerkesztési iroda a Tanoda-utca, Vadász-ház I. emeletében. Kiadóhivatal: Szegeden hárhozhordással ét vidékre postán. Egész évre ........................................... . 8 frt. Félévre................................. 4 „ Évnegyedre................................................2 „ Helyben a kiadóhivatalból elültetve: Egész évre....................... . . . . 6 írt — kr. Félévre.......................... 3 „ — Évnegyedre................................. 1960 / 86-ik szám. Vasárnap, október 27-én. Hirdetések díja: \,\,! A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr^két szerinél 5 kr, többszörinél 4 kr. ! Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellet kedvezőbb feltételek alatt vétetnek föl. Ss Kincstári illeték minden egyes beigtatásért 30 kr. Előfizetési föltételek: Egyes számára 8 kr. osztr. ért. ..v dt . Hirdetések fölvétetnek: Szegeden a kiadó-hivatalban, Pesten Neumann A. hirdetési irodájában, Bécsben . Burger Zsigmond könyvkereskedése, hová az elő- Oppelik A. hirdetési irodájában; Mariam. Frankfurtban Hausenstein és Voglernél, valamint a Jaeger-féle A „Nyílttérien a négyhasábos petitsor igtatási dija fizetési pénzek küldendők. A könyvkereskedésben; Lipcsében Sachse és társánál; Párisban Ravas, Lafitte, Bullier és társánál. 15 ujkrajcár, Szeged város közgyűlése okt. 25-dikén s következő napjain. Az elnök megnyitván a gyűlést, figyelmezteti a képviselőket a szőnyegen levő fontos tárgyakra , s fölhívja őket, hogy a tárgyalandó kérdésekhez higgadtan, szenvedély nélkül szóljanak. Látni fogjuk, mennyire lett az elnök előleges intésének foganatja. Mindenekelőtt fölolvastatott a múlt közgyűlés utolsó ülésének jegyzőkönyve , melyre nézve Balogh János képviselő tett észrevételeket, minek következtében a Polzner J. megrovási indítványára névszerinti szavazással az indítványt elvetőleg létrejött s a történteket nem eléggé híven és szabatosan kifejező határozat akként igazíttatott meg, hogy a „mellőztetek “ elé e szó „szavazattöbbséggel“ létetett; a fölszólalónak azon másik észrevétele, hogy az önálló indítványozók közül némelyek a jegyzőkönyvben megneveztetnek, mások pedig nem, s ezen egyenlőtlenség megszüntetésére vonatkozólag tett indítványa fölötti határozas a házszabályok fölötti tárgyalás alkalmára halasztatott. A napirendre kitűzött tárgyak fölvétele előtt Wagner Károly képviselő egy Szeged városát igen közelről érdeklő s anyagi érdekeire kiváló fontosságú indítványnyal lépett föl. Fölemlítvén a Bainville József mérnök által készített s már régebben az országgyűléshez is benyújtott szeged-pesti hajókázható csatorna tervezetét, figyelmezteti a közgyűlést azon sajnos jelenségre, hogy ezen csatorna mellőzésével kormányi körökben egy pest-csongrádi csatornatervezet foganatosítása látszik előtérbe lépni, ami onnan is látható, hogy ez utóbbi s csak a legújabb időben egyszerre fölmerült csatorna előmunkálatainak foganatosítására Boros Frigyes tiszaszabályozási főmérnök küldetett ki. Szeged város veszélyeztetett anyagi érdekeinek megóvása tekintetéből szükségesnek látja, hogy a közgyűlés e tárgyat komolyan lelkére vegye, minélfogva indítványozza , hogy küldessék ki egy bizottmány, mely a szeged-pesti csatornának nemcsak helyi, de országos tekintetben is a pest-csongrádi fölötti előnyeit kikutassa, s erre nézve a közgyűlésnek mielőbb jelentést tegyen; továbbá készíttessék ez ügyben egy memorandum, melynek pártolására minden törvényhatóság fölkeressék, s amelyet egy külön küldöttség vigyen föl a minisztériumhoz; országos képviselőink pedig fölkeressenek, hogy a szeged-pesti csatorna ügyében az országgyűlésen szót emeljenek. Az indítvány egyhangúlag lelkesedés közt elfogadtatván, az indítványozó még egyszer fölszólalva, újra kiemeli a tárgy nagy fontosságát , minélfogva egész erővel rajta kell lennie a város közönségének, hogy befolyását ez életkérdéses ügyben minél jobban érvényesíthesse; azért a kiküldendő bizottmány elnökéül ajánlja Osztrovszky József képviselőt. Mi szintén egyhangúlag elfogadtatván, a bibizottmány tagjaiul megválasztottak: Wagner K., Felmayer Antal, Balogh János, Balás Mihály, Poltzner Jenő, Szűcs Andor, Börcsök Ignác, Szilágyi Gusztáv mérnök, a tiszt, főmérnök s a. Fölvétetett a Csongrád megye területén építendő útvonalakra nézve a m. kir. köziek, minisztérium által a megye közönségével közlött tervezetről s az e fölött tartott bizottmányi tanácskozásról szóló Taschler J.nnok által tett jelentés, melyben előterjesztetik, hogy a minisztérium tervezete szerint a Horgosról Szegedre, s innen Algyőn keresztül Vásárhely s Orosházára vezető, Szeged várost Bács, Csongrád és Békés megyékkel összekötő országút, a létrejövendő alföldi vasút miatt, valamint a szeged-kisteleki s szeged-csongrádi utak az országutak sorából kihagyatni, s ezek helyett egy Makóról kiinduló és Vásárhelyt, Szentest érintő, a Tisza bal partján Szolnoknak vezető állami, továbbá Orosházától, Szegvár, Mindszent községeket érintve, s Bácstól fölfelé Csongrádnak vezető, a Tisza jobb partján menő útvonal céloztatik kiépíttetni. A közgyűlés sajnálattal vévén tudomásul Szeged városra nézve a köziminisztérium ily hátrányos intézkedését, határoztatott, hogy a nevezett minisztérium a most nevezett országutakra vonatkozó tervezetének a várossal leendő közlésére megkeressék, hogy arra észrevételeit megtehesse. Ezután az elnök a fontos tárgyak közül kiválasztá a mázsásat, t. i. a „Sz. Híradó“ ügyében a tanács által kiküldött vizsgálóbizottmány jelentését. Erre ismét fölszólalt Wagner K. ügyvéd, ki is fökynlítvén, hogy a múlt ülésszak alkalmával igen sok közérdekű tárgy volt napirendre kitűzve, melyek azonban az ülések félbeszakadtával elmaradtak, kívánja, hogy a sorrend megtartassák s az akkor elmaradt tárgyak vétetnének mindenekelőtt tárgyalás alá, annál is inkább, mert azok közt a most tárgyalásra kitűzöttnél sokkal fontosabbak vannak, miknek elintézése a város érdekében szükséges. Osztrovszky hasonlókép nyilatkozik, s az alkotmányos gyakorlattal és célszerűséggel meg nem egyeztethetőnek tartja, hogy az elnök a már kitűzött tárgyakat tetszése szerint hátrább tehesse, mert ez esetben megtörténhetnék, hogy némely tárgy esztendeig is kimaradna a tárgyalás alól. A most szőnyegre hozott ügy csak pártérdekű, melynél előbbvaló a város érdeke; az elmaradt tárgyak közt közérdekűek vannak, ezeknek tárgyalását kívánja a már múltkor megállapított sorrend szerint, nehogy egyi-? vagy másik újra elmaradjon. Börcsök J. kinyilatkoztatja, hogy a „Sz. Híradó“ ügyénél nem talál fontosabb tárgyat. Erre az elnök is fölszólal s egy nyomatékkal kijelenti, hogy ő szintén nem ismer fontosabb tárgyat a közgyűlés (?) sértett tekintélye megvédésénél, de ez ügy elintézését különben is sürgősnek mondja, mert a sértő megtámadások a „Sz. Hiradó“-ban már innen-onnan féléve, hogy megkezdettek, s így ha a közgyűlés azok megboszulására sajtópert akar indítani, nem lehet tovább késnie. A többség zajos helyesléssel kisérte az elnök szavait, mi annyit jelentett, hogy de bizony csak még ma, most mindjárt tárgyalni kell ezt a legeslegfontosabb kérdést. S igy a „Híradó“ ügye fölötti bebattrozás csakugyan megkezdetett s be is fejeztetett d. u. 121 órakor. A többség ez ínye szerinti tárgynál ez egyszer éhes gyomorral is kitartott. Hogy miként mondták ki árva fejünkre a halálos ítéletet, miként törtek kerékbe, húztak nyársba és négyeltek föl — a sajtószabadság dicsőségére, — azt majd jövő számunkban mondjuk el részletesen és kimerítően. Silber Ignác urive 2-or 5 írttal; 5) Lengyel József ur ive 5 írttal. Mely hazafias adakozások köszönettel fogadtatván, az egyleti pénztárba helyeztetnek. Ezután több segélyért folyamodó volt honvéd s azok özvegyeinek ügye vétetett elintézés alá, miknek végeztével a választ, ülés elnök ur által föloszlattatott. Jegyzetté: Rakovszky István, egyleti jegyző. A Szeged-Csongrád megyei honvédsegélyző-egylet 1867. évi okt. 20-án tartott választmányi ülésének jegyzőkönyvi kivonata. Egyleti elnök Fiuk Ferenc ur, ki Félegyházán a Petőfi-ünnepélyen az egyletet képviselte , előterjeszti, miszerint Félegyházán Perczel Mór tábornok urnál az egylet nevében tisztelegvén, egyszersmind alkalmilag Szeged meglátogatására is fölkérte, mire a föntebb tisztelettel említett tábornok úr a szegedi honvédegyletnek bajtársi, Szeged város közönségének pedig szívélyes üdvözletet küldött, s ugyanekkor azon kedves ígéretet tette, hogy mihelyest az országgyűlésen a quota-ügy eldöntetik, Szeged városát látogatásával megtisztelendi. Perczel tábornok úr neve a választmány által lelkesült éljenekkel üdvözöltetvén, az általa tett becses üdvözlet és még becsesebb ígéret örvendetes tudomásul vétetett. Ugyancsak elnök úr a pénztár állását előterjesztvén , indítványozza, hogy annak gyarapítása tekintetéből Kocsisovszky Jusztin színigazgató fölhívandó lenne, egy alkalmi darabnak az egylet javára leendő előadatása végett. Az indítvány közhelyesléssel fogadtatván, az ez ügyben szükséges lépések megtételével Rakovszky István egyleti főjegyző megbizatik. Több gyűjtő ív mutattatik be: jelesül 1) Kovács Mihály gyógyszerész ur ive 15 írttal; 2) Őrhalmy József ur ive 1 írttal; 3) Fischer és Schopper urak ive 11 írttal; 4) Országgyűlési tudósítások. A képviselőház ülése okt. 23-án. E nap hirdették ki a Böszörményi ügyében véleményt adó tizenegy tagú bizottmány tagjainak nevét, mint a tegnapelőtti választás eredményét. 204 szavazócédulát adtak be, ezek közül 7 üres volt. Tizenkét képviselő pedig kijelentette, hogy nem akar szavazni. Megválasztottak: Botka Tivadar, Bónis Samu, Fábián Gábor, Fülöp Lipót, Gozsdu Manó, Horváth Lajos, K. Kemény Gábor, Madocsányi Pál, Perces Mór, Vadnay Lajos és Váradi Gábor. De Bónis azonnal kérte a házat, hogy mentse föl e megválasztás kötelezettsége alól. Ő nagyon el van foglalva az osztályokban — úgy mond, — s a vele egy megyéből való képviselőkkel is oly kollegiális viszonyban él, hogy egyik fölött sem akar ítélni. A ház fölmenté , s igy a bizottság tíz tagból fog állani. Volt e tárgyon kívül még egypár interpellátió is. Manojlovits Emil a felől interpellálta a minisztériumot, hogy várjon fog-e intézkedni, hogy a keleti vallásuak ünnepeit megtartsák a más vallásnak, mint a keletinek meg kell tartani a katholikusokét, nem lévén szabad akkor dolgozniok. Arra hivatkozik, hogy a 48-diki törvények a vallások tökéletes egyenlőségét mondják ki. A kérdésre a belügyminiszter ígér feleletet. Bobory Károly pedig a pénzügyminiszter által kívánja előterjesztetni a birodalmi tanácsban e hó 15-én szóba jött egyezményt, mely a két pénzügyminiszter közt márc. 8-dikán jött létre. — Erre meg Lónyai ígért választ. Párisi levelek. Addig élj, mig a hazának élsz. (Folytatás.) Cabinets d’aisance vagy Cabinets modores, a szegényebbek számára kevésbé tiszta helyiségek vannak 10 vagy 15 cent. A Palais Royalban a Theatre-Francaisnál és a Beaujolais Galérián, a Champs-Elysées-n a volt kiállítási palotánál. Távolabb : Jardin des Tuileries, Jardin des Plantes , Jardin du Luxemburg, Place de la Bastille, Passage de Panoramas, Joueroy, Véro-Dodat, Choiseul, de l’Opéra. Indóházak és gőzhajók. Párisnak 8 indóháza van: 1. Chemin de fer de l’Est, Place de Strasbourg, Strassbourg, Kehl, Frankfurt, München , Basel. 2. Chemin de fér du Nord, Place Roubaix, Compiegne, Lüttich, Brüssel, Köln, London. Az indóház nagyszerű, Hittorftól. 3. és 4. Chemin de fér de l’Ouest (rive droite), 124 rue Saint-Lazare, Saint-Cloud, Auteuil, Versailles, Saint-Germain. Ezen vasút másik indóháza 44 Boulevard Montparnasse, Sevre, Versailles (rive gauche). 5. Chemin de fér de Lyon et de la Méditerrannée, Boulevard Mazas, Lyon, Marseille. 6. Chemin de fér d’Orleans, Boulevard de l’Hopital, Sceaux, Orsay, Bayonne, Bordeaux. 7. Chemin de fér de Vincennes, Place de la Bastille. 8. Chemin de fér de Sceaux et d’Orsay, Barriere d’Enfer. Legkésőbb egy negyeddel a vonat indulása előtt az indóházban meg kell jelenni. A jegyet, a váróterembe belépvén, előmutatni, a kiszállásnál pedig átadni köteleztetik az utas. 60 fontnyi teher szabad, azonfölülit 15 perccel az indulás előtt a teherszállítási hivatalban kell átadni. Minden indóháznál jegyek oda és visszautazásra (billets d’aller et retour) mérsékelt áron adatnak. Kedvező időben kis gőzhajók járnak Quai d’Orsay-tól bizonytalan indulási órákban Páris és Saint-Cloud között. A felvételi hely a Concordia-hídnál az indulóhelyen. Az ár közönségesen 1 frank egy személyért. S miután az utas, míg az elkerülhetlenül szükségeseket elmondtam , kipihente volna az út fáradalmait, bérkocsin avagy gyalog, ez utóbbit inkább ajánlva a több láthatás végett, kezdjük meg napi sétánkat. III. Colonne Vendome, Palais du Corpslegislatif, IIot e 1 des Invalides, Champs-Élysées, Bois de Boulogne, Jardin d’acclimatation. Colonne Vendome (Vendome-szobor). Áll a hasonevű téren, belül üres lépcsőkön a tetején a karzatra lehet jutni 25 cent, lefizetése mellettt 10 órától 6-ig. A szobor a római Traján-szobor mossa 1810-ben i-s, Napóleontól emeltetve. Ausztriai elfoglalt ágyúkból van öntve. Csigaalakú féldombormű. A tetején áll 1863-ban készült Napóleon szobra. Szűk lépcsőzet vezet a 135 láb magas tetőzetre, egyszerű kilátással. Palais du Corps législatif (Törvényhozói csarnok.) A Concordia hídjával szemközt. — Naponként, az ülés kivételével látható, 1—2 frankért 8 órától 5-ig. A palota belseje gazdag látványt nyújt. A közönség számára az ülés alkalmával csak 20 jegyet osztanak ki. A küllépcsőzet vezet egy oszlopcsarnokba, melynek falazatán gyönyörű festményben diszlik a francia birodalom védistennője, továbbá Minerva, Themis, Colbert óriási szobrai. A közönséges bejárat az egyetem utcai kapun a nagy la cour d’honneur-oszlop mögött van. Két oldalvást Minerva és az Erő szobra van, a lépcsőnél pedig Franciaország s a törvényé. Az első terem la Salle des quatres, Colonnes. A de la Paix teremben Laocoon és Minerva gyönyörű szobrai Horace Vernettől. Az ülésterem (la salle des séance) 20 római oszlopon nyugszik, a Szabadság és Rend szobraival, Pradiertől. A követek száma 261-ben van megállapítva. (Folytatás következik.) Helybeli újdonságok. A f. hó 25-ei rendkívüli közgyűlésen a terem oly tömött volt, milyennek már régóta nem láttuk. Aligha csalódunk, ha azt hiszszük , hogy lapunk fölmerülendő ügye volt az, mely mind a két párt embereit oly nagy számmal hozta össze ez alkalomra. — Ez ülésen határoztatott el lapunk szekesztője s egypár munkatársa ellen a sajtóper. Jövő számunk közgyűlési tudósítása kimerítően fogja ez igazán, még nálunk is, rendkívüli tanácskozás folyamát ismertetni. * A duna-tiszai csatorna ügyében — mint értesülünk — helybeli kereskedők és birtokosok is föliratot készülnek az országgyűléshez terjeszteni. Valóban kívánatos lenne tudni, hogy miután egy szeged-pesti csatornavonalra nézve a helyszínelés megtörtént s e közben semmi különös nehézségre nem akadtak, a közlekedési minisztérium miért akarja e vonalat Pesttől Csongrád városának irányoztatni, s ezáltal nemcsak az alföld egyik kereskedelmi központját Szegedet, hanem Erdélyt s átalában a Maros vidékét e csatorna jótéteményeiből kizárni.Vásári biztossá a tegnapi közgyűlésen Gombás József választatott meg 58 szavattal egy másik versenytárs 48 szavazata ellenében. * A helybelyi kaszinóegyesület jövő hó tizedikén fogja tisztújító közgyűlését megtartani. Dorozsmai alkotmányos állapotok. Nem hiába, hogy közel van hozzánk Dorozsma, de sok is ragadt rá a mi alkotmányos életünk malasztjaiból. Ott Bárány