Szegedi Híradó, 1867. július-december (9. évfolyam, 53-104. szám)

1867-10-27 / 86. szám

1867. Kilencedik évfolyam. URAM Megjelen: Hetenkint kétszer, vasárnap és csütörtökön reggel. Szerkesztési iroda a Tanoda-utca, Vadász-ház I. emeletében. Kiadóhivatal: Szegeden hárhozhordással ét vidékre postán. Egész évre ........................................... . 8 frt. Félévre................................. 4 „ Évnegyedre................................................2 „ Helyben a kiadóhivatalból elültetve: Egész évre....................... . . . . 6 írt — kr. F­élévre.......................... 3 „ — É­vnegyedre................................. 1­9­60 / 86-ik szám. Vasárnap, október 27-én. Hirdetések díja: \,\,­! A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr^két szerinél 5 kr, többszörinél 4 kr. ! Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellet kedvezőbb feltételek alatt vétetnek föl. Ss Kincstári illeték minden egyes beigtatásért 30 kr. Előfizetési föltételek: Egyes szám­ára 8 kr. osztr. ért. ..v d­t . Hirdetések fölvétetnek: Szegeden a kiadó-hivatalban, Pesten Neumann A. hirdetési irodájában, Bécsben . Burger Zsigmond könyvkereskedése, hová az elő- Oppelik A. hirdetési irodájában; Maria­m. Frankfurtban Hausenstein és Voglernél, valamint a Jaeger-féle­­ A „Nyílttérien a négyhasábos petitsor igtatási dija fizetési pénzek küldendők. A könyvkereskedésben; Lipcsében Sachse és társánál; Párisban Ravas, Lafitte, Bullier és társánál.­­ 15 ujkrajcár, Szeged város közgyűlése okt. 25-dikén s következő napjain. Az elnök megnyitván a gyűlést, figyel­mezteti a képviselőket a szőnyegen levő fon­tos tárgyakra , s fölhívja őket, hogy a tár­gyalandó kérdésekhez higgadtan, szenvedély nélkül szóljanak.­­ Látni fogjuk, mennyire lett az elnök elő­­leges intésének foganatja. Mindenekelőtt fölolvastatott a múlt köz­gyűlés utolsó ülésének jegyzőkönyve , melyre nézve Balogh János képviselő tett észrevétele­ket, minek következtében a Polzner J. meg­­rovási indítványára névszerinti szavazással az indítványt elvetőleg létrejött s a történteket nem eléggé híven és szabatosan kifejező ha­tározat akként igazíttatott meg, hogy a „mel­lőztetek “ elé e szó „szavazattöbbséggel“ lé­tetett; a fölszólalónak azon másik észrevétele, hogy az önálló indítványozók közül némelyek a jegyzőkönyvben megneveztetnek, mások pe­dig nem, s ezen egyenlőtlenség megszünteté­sére vonatkozólag tett indítványa fölötti ha­tározas a házszabályok fölötti tárgyalás alkal­mára halasztatott. A napirendre kitűzött tárgyak fölvétele előtt Wagner Károly képviselő egy Szeged vá­rosát igen közelről érdeklő s anyagi érdekeire kiváló fontosságú indítványnyal lépett föl.­­ Fölemlítvén a Bainville József mérnök által készített s már régebben az országgyűléshez is benyújtott szeged-pesti hajókázható csatorna tervezetét, figyelmezteti a közgyűlést azon sajnos jelenségre, hogy ezen csatorna mellő­zésével kormányi körökben egy pest-csongrádi csatorna­tervezet foganatosítása látszik előtérbe lépni, a­mi onnan is látható, hogy ez utóbbi s csak a legújabb időben egyszerre fölme­rült csatorna előmunkálatainak foganatosítá­sára Boros Frigyes tiszaszabályozási főmérnök küldetett ki. Szeged város veszélyeztetett anyagi érdekeinek megóvása tekintetéből szük­ségesnek látja, hogy a közgyűlés e tárgyat komolyan lelkére vegye, minélfogva indítvá­nyozza , hogy küldessék ki egy bizottmány, mely a szeged-pesti csatornának nemcsak he­lyi, de országos tekintetben is a pest-cson­grádi fölötti előnyeit kikutassa, s erre nézve a közgyűlésnek mielőbb jelentést tegyen; to­vábbá készíttessék ez ügyben egy memoran­dum, melynek pártolására minden törvényható­ság fölkeressék, s a­melyet egy külön kül­döttség vigyen föl a minisztériumhoz; orszá­gos képviselőink pedig fölkeressenek, hogy a szeged-pesti csatorna ügyében az országgyű­lésen szót emeljenek. Az indítvány egyhangúlag lelkesedés közt elfogadtatván, az indítványozó még egyszer fölszólalva, újra kiemeli a tárgy nagy fontossá­gát , minélfogva egész erővel rajta kell lennie a város közönségének, hogy befolyását ez életkérdéses ügyben minél jobban érvényesít­hesse; azért a kiküldendő bizottmány elnö­kéül ajánlja Osztrovszky József képviselőt. Mi szintén egyhangúlag elfogadtatván, a bi­­bizottmány tagjaiul megválasztottak: Wagner K., Felmayer Antal, Balogh János, Balás Mihály, Poltzner Jenő, Szűcs Andor, Bör­­csök Ignác, Szilágyi Gusztáv mérnök, a tiszt, főmérnök s a­­. Fölvétetett a Csongrád megye területén építendő útvonalakra nézve a m. kir. köziek, minisztérium által a megye közönségével köz­­lött tervezetről s az e fölött tartott bizott­­mányi tanácskozásról szóló Taschler J.­nnok által tett jelentés, melyben előterjesztetik, hogy a minisztérium tervezete szerint a Hor­gosról Szegedre, s innen Algyőn keresztül Vásárhely s Orosházára vezető, Szeged várost Bács, Csongrád és Békés megyékkel összekötő országút, a létrejövendő alföldi vasút miatt,­­ valamint a szeged-kisteleki s szeged-csongrádi utak az országutak sorából kihagyatni, s ezek helyett egy Makóról kiinduló és Vásárhelyt, Szentest érintő, a Tisza bal partján Szolnoknak vezető állami, továbbá Orosházától, Szegvár, Mindszent községeket érintve, s Bácstól fölfe­lé Csongrádnak vezető, a Tisza jobb partján menő útvonal céloztatik kiépíttetni. A közgyűlés sajnálattal vévén tudomásul Szeged városra nézve a közi­­minisztérium ily hátrányos intézkedését, határoztatott, hogy a nevezett minisztérium a most nevezett ország­utakra vonatkozó tervezetének a várossal leen­dő közlésére megkeressék, hogy arra észrevé­teleit megtehesse. Ezután az elnök a fontos tárgyak közül kiválasztá a mázsásat, t. i. a „Sz. Híradó“ ügyében a tanács által kiküldött vizsgáló­bi­zottmány jelentését. Erre ismét fölszólalt Wagner K. ügy­véd, ki is fökynlítvén, hogy a múlt ülésszak al­kalmával igen sok közérdekű tárgy volt napi­rendre kitűzve, melyek azonban az ülések félbeszakadtával elmaradtak, kívánja, hogy a sorrend megtartassák s az akkor elmaradt tárgyak vétetnének mindenekelőtt tárgyalás alá, annál is inkább, mert azok közt a most tárgyalásra kitűzöttnél sokkal fontosabbak van­nak, miknek elintézése a város érdekében szükséges. Osztrovszky hasonlókép nyilatkozik, s az alkotmányos gyakorlattal és célszerűséggel meg nem egyeztethetőnek tartja, hogy az el­nök a már kitűzött tárgyakat tetszése szerint hátrább tehesse, mert ez esetben megtörtén­hetnék, hogy némely tárgy esztendeig is ki­maradna a tárgyalás alól. A most szőnyegre hozott ügy csak pártérdekű, melynél előbb­­való a város érdeke; az elmaradt tárgyak közt közérdekűek vannak, ezeknek tárgyalá­sát kívánja a már múltkor megállapított sor­rend szerint, nehogy egyi-? vagy másik újra elmaradjon. Börcsök J. kinyilatkoztatja, hogy a „Sz. Híradó“ ügyénél nem talál fontosabb tárgyat. Erre az elnök is fölszólal s egy nyo­matékkal kijelenti, hogy ő szintén nem is­mer fontosabb tárgyat a közgyűlés (?) sértett tekintélye megvédésénél, de ez ügy elintézé­sét különben is sürgősnek­ mondja, mert a sértő megtámadások a „Sz. Hiradó“-ban már innen-onnan féléve, hogy megkezdettek, s így ha a közgyűlés azok megboszulására sajtó­­pert akar indítani, nem lehet tovább késnie. A többség zajos helyesléssel kisérte az elnök szavait, mi annyit jelentett, hogy de bizony csak még ma, most mindjárt tárgyalni kell ezt a legeslegfontosabb kérdést. S igy a „Híradó“ ügye fölötti bebatt­ro­­zás csakugyan megkezdetett s be is fejezte­tett d. u. 121 órakor. A többség ez ínye szerinti tárgynál ez egyszer éhes gyomorral is kitartott. Hogy miként mondták ki árva fejünkre a halálos ítéletet, miként törtek kerékbe, húztak nyársba és négyeltek föl — a sajtó­­szabadság dicsőségére, — azt majd jövő szá­munkban mondjuk el részletesen és kime­rítően. Silber Ignác ur­ive 2-or 5 írttal; 5) Lengyel József ur ive 5 írttal. Mely hazafias adakozások köszönettel fo­gadtatván, az egyleti pénztárba helyeztetnek. Ezután több segélyért folyamodó volt honvéd s azok özvegyeinek ügye vétetett elintézés alá, miknek végeztével a választ, ülés elnök ur által föloszlattatott. Jegyzetté: Rakovszky István, egyleti jegyző. A Szeged-Csongrád megyei hon­­védsegélyző-egylet 1867. évi okt. 20-án tartott választmányi ülésének jegyzőkönyvi kivonata. Egyleti elnök Fiuk Ferenc ur, ki Fél­egyházán a Petőfi-ünnepélyen az egyletet kép­viselte , előterjeszti, miszerint Félegyházán Perczel Mór tábornok urnál az egylet ne­vében tisztelegvén, egyszersmind alkalmilag Szeged meglátogatására is fölkérte, mire a föntebb tisztelettel említett tábornok úr a szegedi honvédegyletnek bajtársi, Szeged vá­ros közönségének pedig szívélyes üdvözletet küldött, s ugyanekkor azon kedves ígéretet tette, hogy mihelyest az országgyűlésen a quota-ügy eldöntetik, Szeged városát látoga­tásával megtisztelendi. Perczel tábornok úr neve a választmány által lelkesült éljenekkel üdvözöltetvén, az általa tett becses üdvözlet és még becsesebb ígéret örvendetes tudomásul vétetett. Ugyancsak elnök úr a pénztár állását előterjesztvén , indítványozza, hogy annak gyarapítása tekintetéből Kocsisovszky Jusztin színigazgató fölhívandó lenne, egy alkalmi darabnak az egylet javára leendő előadatása végett. Az indítvány közhelyesléssel fogadtatván, az ez ügyben szükséges lépések megtételével Rakovszky István egyleti főjegyző megbizatik. Több gyűjtő­ ív mutattatik be: jelesül 1) Kovács Mihály gyógyszerész ur ive 15 írttal; 2) Őrhalmy József ur ive 1 írttal; 3) Fischer és Schopper urak ive 11 írttal; 4) Országgyűlési tudósítások. A képviselőház ülése okt. 23-án. E nap hirdették ki a Böszörményi ügyében véleményt adó tizenegy tagú bizottmány tagjai­nak nevét, mint a tegnapelőtti választás ered­ményét. 204 szavazócédulát adtak be, ezek közül 7 üres volt. Tizenkét képviselő pedig kijelentette, hogy nem akar szavazni. Megvá­lasztottak: Botka Tivadar, Bónis Samu, Fá­bián Gábor, Fülöp Lipót, Gozsdu Manó, Hor­váth Lajos, K. Kemény Gábor, Madocsányi Pál, Perces Mór, Vadnay Lajos és Váradi Gábor. De Bónis azonnal kérte a házat, hogy mentse föl e megválasztás kötelezettsége alól. Ő nagyon el van foglalva az osztályokban — úgy mond, — s a vele egy megyéből való képviselőkkel is oly kollegiális viszonyban él, hogy egyik fölött sem akar ítélni. A ház föl­menté , s igy a bizottság tíz tagból fog állani. Volt e tárgyon kívül még egypár interpellátió is. Manojlovits Emil a felől interpellálta a minisztériumot, hogy várjon fog-e intézkedni, hogy a keleti vallásuak ünnepeit megtartsák a más vallásnak, mint a keletinek meg kell tartani a katholikusokét, nem lévén szabad akkor dolgozniok. Arra hivatkozik, hogy a 48-diki törvények a vallások tökéletes egyen­lőségét mondják ki. A kérdésre a belügymi­niszter ígér feleletet. Bobory Károly pedig a pénzügyminiszter által kívánja előterjesztetni a birodalmi tanácsban e hó 15-én szóba jött egyezményt, mely a két pénzügyminiszter közt márc. 8-dikán jött létre. — Erre meg Lónyai ígért választ. Párisi levelek. Addig élj, mig a hazának élsz. (Folytatás.) Cabinets d’aisance vagy Cabinets m­odores, a szegényebbek számára kevésbé tiszta helyi­ségek vannak 10 vagy 15 cent. A Palais Royalban a Theatre-Francaisnál és a Beau­jolais Galérián, a Champs-Elysées-n a volt kiállítási palotánál. Távolabb : Jardin des Tuileries, Jardin des Plantes , Jardin du Luxemburg, Place de la Bastille, Passage de Panoramas, Joueroy, Véro-Dodat, Choi­­seul, de l’Opéra. Indóházak és gőzhajók. Párisnak 8 indóháza van: 1. Chemin de fer de l’Est, Place de Strasbourg, Strassbourg, Kehl, Frankfurt, Mün­chen , Basel. 2. Chemin de fér du Nord, Place Rou­baix, Compiegne, Lüttich, Brüssel, Köln, London. Az indóház nagyszerű, Hittorftól. 3. és 4. Chemin de fér de l’Ouest (rive droite), 124 rue Saint-Lazare, Saint-Cloud, Auteuil, Versailles, Saint-Germain. Ezen vasút másik indóháza 44 Boulevard Montparnasse, Sevre, Versailles (rive gauche). 5. Chemin de fér de Lyon et de la Mé­­diterrannée, Boulevard Mazas, Lyon, Mar­seille. 6. Chemin de fér d’Orleans, Boulevard de l’Hopital, Sceaux, Orsay, Bayonne, Bor­deaux. 7. Chemin de fér de Vincennes, Place de la Bastille. 8. Chemin de fér de Sceaux et d’Orsay, Barriere d’Enfer. Legkésőbb egy negyeddel a vonat indu­lása előtt az indóházban meg kell jelenni. A jegyet, a váró­terembe belépvén, előmutatni, a kiszállásnál pedig átadni köteleztetik az utas. 60 fontnyi teher szabad, azonfölülit 15 perccel az indulás előtt a teherszállítási hivatalban kell átadni. Minden indóháznál jegyek oda és vissza­utazásra (billets d’aller et retour) mérsékelt áron adatnak. Kedvező időben kis gőzhajók járnak Quai d’Orsay-tól bizonytalan indulási órákban Páris és Saint-Cloud között. A felvételi hely a Concordia-hídná­­l az indulóhelyen. Az ár közönségesen 1 frank egy személyért. S miután az utas, míg az elkerülhetlenül szükségeseket elmondtam , kipihente volna az út fáradalmait, bérkocsin avagy gyalog, ez utóbbit inkább ajánlva a több láthatás végett, kezdjük meg napi sétánkat. III. Colonne Vendome, Palais du Corps­­legislatif, IIot e 1 des Invalides, Champs-Élysées, Bois de Bou­logne, Jardin d’acclimatation. Colonne Vendome (Vendome-szobor). Áll a hasonevű téren, belül üres­­ lépcsőkön a tetején a karzatra lehet jutni 25 cent, lefize­tése mellettt 10 órától 6-ig. A szobor a római Traján-szobor mossa 1810-ben i-s, Napóleontól emeltetve. Ausz­triai elfoglalt ágyúkból van öntve. Csiga­alakú féldombormű. A tetején áll 1863-ban készült Napóleon szobra. Szűk lépcsőzet ve­zet a 135 láb magas tetőzetre, egyszerű kilá­tással. Palais du Corps législatif (Törvényhozói csarnok.) A Concordia hídjával szemközt. — Naponként, az ülés kivételével látható, 1—2 frankért 8 órától 5-ig. A palota belseje gazdag látványt nyújt. A közönség számára az ülés alkalmával csak 20 jegyet osztanak ki. A küllépcsőzet vezet egy oszlop­csarnok­­ba, melynek falazatán gyönyörű festményben diszlik a francia birodalom védistennője, to­vábbá Minerva, Themis, Colbert óriási szob­rai. A közönséges bejárat az egyetem­ utcai kapun a nagy la cour d’honneur-oszlop mö­gött van. Két oldalvást Minerva­ és az Erő szobra van, a lépcsőnél pedig Franciaország s a törvényé. Az első terem la Salle des quatres, Co­­lonnes. A de la Paix teremben Laocoon és Mi­nerva gyönyörű szobrai Horace Vernettől. Az ülésterem (la salle des séance) 20 róm­ai oszlopon nyugszik, a Szabadság­ és Rend szobraival, Pradiertől. A követek száma 261-ben van megál­lapítva. (Folytatás következik.) Helybeli újdonságok.­ ­ A f. hó 25-ei rendkívüli köz­gyűlésen a terem oly tömött volt, milyen­nek már régóta nem láttuk. Aligha csalódunk, ha azt hiszszük , hogy lapunk fölmerülendő ügye volt az, mely mind a két párt embe­reit oly nagy számmal hozta össze ez alka­lomra. — Ez ülésen határoztatott el lapunk szekesztője s egypár munkatársa ellen a sajtó­­per. Jövő számunk közgyűlési tudósítása ki­merítően fogja ez igazán, még nálunk is, r­e­n­d­­kívüli tanácskozás folyamát ismertetni. * A duna-tiszai csatorna ügyé­ben — mint értesülünk — helybeli keres­kedők és birtokosok is föliratot készülnek az országgyűléshez terjeszteni. Valóban kívánatos lenne tudni, hogy miután egy szeged-pesti csatornavonalra nézve a helyszínelés megtör­tént s e közben semmi különös nehézségre nem akadtak, a közlekedési minisztérium miért akarja e vonalat Pesttől Csongrád vá­rosának irányoztatni, s ezáltal nemcsak az alföld egyik kereskedelmi központját Szegedet, hanem Erdélyt s átalában a Maros vidékét e csatorna jótéteményeiből kizárni.­­Vásári biztossá a tegnapi köz­gyűlésen Gombás József választatott meg 58 szavattal egy másik versenytárs 48 szavazata ellenében. * A helybelyi kaszinóegyesület jövő hó tizedikén fogja tisztújító közgyűlését megtartani.­­ Dorozsmai alkotmányos ál­lapotok. Nem hiába, hogy közel van hoz­zánk Dorozsma, de sok is ragadt rá a mi alkotmányos életünk malasztjaiból. Ott Bárány

Next