Szegedi Híradó, 1869. január-június (11. évfolyam, 1-51. szám)
1869-01-14 / 4. szám
a honvédelem nagy ügyére tér át, mely a III. 14. §§-ban, mint a minisztérium egyik osztálya megneveztetik ugyan, de bővebben nem sejtetik.Jal 5 r S(itt ismét Világosan áll előttünk, menynyire túlhaladott álláspont az 1848. 67 hez képest. . ... . Az 1848. III., 8. a hadügyet az udvari miniszter ellenjegyzése melett ő fölségének tartja fönn, sőt a 13. §. világosan igy szól: „Mindazon viszonyokba, melyek a hazát az örökös tartományokkal közösen érdeklik, az udvari miniszter foly be, s azokban az országot felelősség mellett képviseli.“ A törvénynek ily fogalmazása nemcsak kimondja a közös ügyet, de ez iránt a legnagyobb homályban , zavarosban hagy, melyben a részakaratnak a halászatra vajmi nagy tér nyílik, nem számítván itt még föl az udvari miniszternek azon directe az országra visszaháramló megalázó helyzetét, melynélfogva — mint szerző magát kifejezi — miniszterünk az ausztriai hadügyminiszternek expeditora volt. S a felületesek által annyit kárhoztatott 67 itt is haladást mutat, megtette világosan körülírt distinction, magyar honvédelmet teremtett, azt a független honvédelmi miniszter alá rendelte, s hogy ez szent István koronájának birodalmán kívül is a csatatérre vezettethessék, ahhoz a törvényhozásnak külön beleegyezése szükséges. A hátralevő köz- és magánjogi törvények úgyszólván pontról-pontra életbe léptek. — A Partium és Erdély annectálása (VI., VII.) a közös teherviselés (VIII.), az úriszék megsemmisítése (IX.), a hitelintézet fölállítása (XIV.), az ősiség megszüntetése (XV.), a sajtószabadság (XVIII.), a vallási és népiskolai törvény (XX), a nemzeti címer és színek helyreállítása (XXL), — mind megvalósítvák. Egy ügy vár még elintézésre s ez a határőrvidékek kérdése. E katonai intézmény eltörlése s a határőrvidék egyenjogúsítása bizonyos, nem ignorálható oldalról más fontos kérdsekkel és elhárítandó akadályokkal van összefüggésben. De ezen, a viharos időkből ránk származott terhes institutio meg fog szűnni, mint azt az 1848. szelleme , az egyenlőség magasztos elve s a körülmények sürgető szüksége is kívánja. S ezzel vázlatos átnézetét adtuk röpiratunk tartalmának. Az olvasó, ha kezébe veendi, nem igen találand benne polémiát, közjogi vitát, keserű pártharcot, mint azt a vitákban oly bő s mégis annyira meddő napjainkban várná. Tények, egyszerű igazságok elsorolásával fog találkozni az olvasó, melyeken ha higgadt megfontolással s a pártok iránti elfogulatlansággal végig ment, „készséggel elismerendő, hogy 48 nemcsak elvben, hanem tettleg is teljesen végre van hajtva. Szeged város közgyűlése 1869 évi jan. 5-én és 6-án. (Vége.) A f. hó 5-ki ülés vége felé Wagner K.tnak, mint a fogyasztási adó kezelésre kiküldött nagy- bizottmány elnöke jelentést tesz, hogy az újévben lefolyt 3—4 napra, melyeken még a volt bérlő szedte a díjt, a bizottmány 500 írtban kiegyezett, készpénzben azonban csak 200 frtot fizet, miután irodaszerei, a szemleivek s a t. 300 írtban vétettek által. De az illető mindaddig nem akarván ezeket átadni, míg e kiegyezést tanúsító nyilatkozat a polgármester úr által aláírva nincs, melynek alapján ő letett kautióját kikaphassa, s a jelentő sürgősen kéri ez iránt intézkedni, hogy az átvétel késedelem nélkül megtörténhessék. Polgármester a kivánt értelemben utasíttatik. Ugyanő jelentést tesz azon kellemetlen körülményről, hogy a városi italmérési díjakat sokan vonakodnak fizetni. A jelentéstevő javaslatához képest hirdetmény fog kibocsáttatni a lakossághoz, melyben a városnak e díjszedési joga kellőkép megmagyaráztatni fog. A f. hóvki ülésben a megelőző két ülés jegyzőkönyvei fölolvastatván, hitelesíttettek. A tegnapi ülés jegyzőkönyvének azon pontjánál, mely a volt fogyasztási adóbérlőnek nyilvánosságra hozott vesztegetési üzelmeiről szól — fölszólal Csakovácz, aki fájdalmát kezdi kiömleszteni e sajnos eset fölött s magyarázgatni kezdi, hogy az mind a megvesztegetőre, mind arra, aki tőle pénzt elfogadott, egyformán megbecstelenítő, és Sz.nek vissza kellett volna utasítani a pénzt. Hogy mit akart volna ez előre készült, de idétlen fölszólalásból kihozni, nem tudjuk, mert az elnök, igen helyesen s a közgyűlés helyeslése közt, megvonta tőle a szót. Ugyane tárgyhoz még Szekerke szólott, s a tegnap tett fölfedezéséhez pótlólag még előterjesztvén, hogy a volt bérlő javára benyújtott folyór mondványokat egyik városi kézbesítő hordozta el aláírás végett, indítványozza, hogy a bünfenyítő vizsgálat ez irányban is kiterjesztessék. Elfogadtatik. Ugyancsak a tegnapi ülés fölolvasott jegyzőkönyve folytán , minthogy a jegyzőkönyvbe szóbeli előterjesztések alapján könynyen hibák csúszhatnak be, határoztatott, hogy jövőre minden hivatalos jelentés írásban terjesztessék a közgyűlés elé. Szűcs Ferenc cserepes az alsóvároson fölállítni szándékolt gyógyszertár ügyében kér fölvilágosítást, hogy ez ügynek a közgyűlés elé terjesztése miért késik ennyi ideig? Erre Kordanok válaszolja, hogy ez ügy az egészségügyi bizottmánynak adatott ki véleményadás végett, amely első összejövetele alkalmával némely a segítő hold, asszonyhoz címzett gyógyszertárra vonatkozó okmányok megszerzését találta szükségesnek, amelyek azután föl is találtatván, a bizottmány dec. 31-kére újra összehivatott, de a behivottak meg nem jelenvén, a tárgyalás meg nem tartathatott. E jelentés tudomásul vétetvén, a tanács fölhivatik intézkedni, hogy az ez ügybeni jelentés a közgyűlés elé mihamarabb beterjesztessék. Fölvétetett a város határában tanyázó farkasok kiirtása végett beterjesztett főkapitányi jelentés, mely e célból Szabadka, Halas, Majsa városok és Kisszállás községek közreműködése mellett a város részéről kijelölendő bizonyos vonalon a hajtóvadászat elrendelését, erre szükséges előleget, fuvart s a t. kér. A hajtóvadászat határzatilag elrendeltetvén , egyéb szükségesek mellett e célra a városi tárból 200 írt előleg utalványoztatik s a további intézkedésekkel a tanács maegbizatik. A városi törvényszéknek Óvári Pál ügyvédi működését betiltó végzése kihirdettetik. Nógrádmegye közönsége körlevele, melyben a belügyminisztériumhoz országos rendőrség fölállítása végett intézett föliratát pártoltatni s a lőszerek birtoklása és árulása iránt hatósága területén alkotott szabványokat elfogadtatni kéri. — Tudomásul vétetett. Szathmár-Németi város közönségének körlevele, a sajtóvétségekért elitéltek megkegyelmezése iránt, —Pártoltatik s ez érdemben ő fölségéhez fölirat intéztetik. Fölvétetett Wagner K.tnak, mint a fogyasztási adó kezelésére kiküldött bizottmány elnökének előterjesztése , melyben a városi italmérési dij fejében megállapított illetmények beszedése körül netán tapasztalandó visszaélések és csempészkedések meggátlása iránt alkalmas rendszabályokat megállapíttatni s a szeszből készült pálinka megadóztatási módját meghatároztatni kéri. A bizottmánynak a díjszedések mi módon leendő teljesítésére, utólagos számolás kötelezettsége mellett, már teljesen szabad kéz lévén hagyva, a közgyűlés erre vonatkozólag újabb rendelkezést nem tesz. A városi ital mérési díjak befolyásának lehető biztosítása tekintetéből a kimérésre szánt bor-, sör- és pálinkakészletek szemlélyezése elrendeltetik; azokra nézve pedig, kik az italmérési díjfizetések alól magukat alattomos utakon kivonni és a várost károsítani akarnák, büntetésül a csalási kísérletek esetén első ízben a megállapított díj, ismétlés esetén pedig a legutóbbi bírság összege 2 írttal súlyosbítva szabatik ki. Bakacsi J. és Nagy S. városi portások fizetése, — tekintettel a szolgálatukkal járó nagyobb felelősségre — havonként 5 írttal fölemeltetett. Fölvétetett a váorsi letéttár követelései kimutatását tartalmazó bizottm. jelentés, még múlt évi kiküldetés folytán. Hódi A. főszámvevőnek részrevételei megtétele végett kiadatik. Fölvétetett Újvidék város körlevele, melyben az önkormányzati jogának kir. biztos kiküldése által történt megsértését panaszolja. Csupán Polcner ismeretes demokrata férfiú nyitó szólásra ajkait, oda akarván elérzékenyíteni a közgyűlést, hogy legalább sajnálatát fejezze ki, de bár a többség azt mondta, hogy „tudomásul veszszük.“ Ezután következte az indítványok. Wagner K. indítványozza, hogy városi italmérési díj fejében a kimérendő sör akójától szedetni határozott 20 kr. 80 krajcárra emeltessék. Regdon, — hogy a régi temető rendeztessék és hasznosíttassék. Polner, — hogy a hivatalt vállalt képviselő utóbbi minősége megszüntettessék. — Ugyanő, — hogy a bűnügyekben végtárgyalásoknál a nyilvánosság behozassák. Szekerke, hogy a fakereskedés előmozdítása céljából alkalmas lerakodó és áruhely jelöltessék ki. Mindezen indítványok tárgyalása a legközelebbi közgyűlésre kitüzetik. Végül az alföld-fiumei vasútvonalon, közel a Putrihoz, a vállalkozók által megkezdett áthidalási munkálat hozatván szóba, mi Hazai ügyek. A Deák-párt, miként előre várható volt, már a választások előtt is, fővárosban úgy, mint a vidéken, egyaránt diadalokat arat. A pest József-külvárosi választók vasárnap délután nagyszámban gyűltek össze, hol Radocsay Ferenc, mint korelnök, előadta, hogy Szentkirályi Mór a képviselő-jelöltség elvállalására fölkéretvén, azt készséggel fogadta s kijelentette, miszerint ezentúl is a Deák-párthoz fog sorakozni. Az értekezlet e jelentést éljenzésekkel fogadta. Ezután egy 50 tagú kisebb bizottság választatott, mely működését azonnal meg is kezdte. Az ellenpárt még jelöltet nem talált. — Csernatoniról szó sincs. A Ferencvárosi Deák-párti választók Rottenbiller Lipótot kérték föl jelöltül, ez azonban a jelöltséget egészségi tekintetből visszautasította s a választóknak Török Pál superintendens urat ajánlja, kit egyhangúlag ki is kiáltottak a kerület képviselő-jelöltjéül. A lugosi választó kerület Szende Béla miniszteri tanácsost kérte föl a jelöltség elfogadására. A soproni Deák-kör elnöke Eszterházy Pál herceg vezetése alatt január 11-én tartott értekezletet. A párt nagy többségben van s jól szervezett; minden választó kerületre pártbeli képviselőket állított föl s ezeket bizonyosan keresztül is viszi; jelöltek: A kaposvári kerületben Eszterházy Pálig, a csornaiban Hőgyészy Gyula, a jövőiben Ürményi Miksa, a kismartoniban Begthy Ákos, a nagymartonban Hoffman Pál, a nagy-baromiban Halmossy Endre. A Deák-párt az e napon tartott bizottmányi gyűlésben a nagyobb mérvű tiszti választásoknál is tökéletes győzelmet aratott, s jelöltjeit, programmja szerint, mind megválasztotta. A balpárt e vereség által lesújtva, a helyszínéről elvonult. A Pécs városi központi választmány tisztán Deák-pártiakból folyó hó 11 én alakult meg. Ugyan e napon alakult meg a nagybecskereki és a balassagyarmathi központi választmány is, mindkét helyen a Deákpárt névjegyzéke szerint. Esztergom megye folyó hó 11 én tartott évnegyedes közgyűlésében a lefolyt országgyűlésnek egyhangúlag lelkesedéssel hálát szavazott. A tolnai Deák-párt értekezlete igen nagyszámú és lelkesült részvevők által szintén folyó hó 11-én tartatott meg. Bartal Györgynek a balpárt eljárását élesen bíráló beszéde a párt nyilatkozatául elfogadtatott.Szabadkán a központi választmány megválasztásánál a Deák-párt nyolcvan szavazattal győzött. Arad város jobboldali választói Aczél Pétert a város derék polgármesterét léptetik föl követjelöltül. A baloldal jelöltje b. Simonyi Lajos. Temesvárott Misics János helyébe Klapka Györgyöt léptetik föl követjelöltül. A honvédelmi minisztériumhoz kineveztettek: Kerkápolyi Károly államtitkárrá, Ghyczy Béla mérnökkarbeli alezredes az első szakosztály vezetőjévé, Szende Béla Aradmegye főispánja miniszteri tanácsossá, Aschermann Ferenc osztálytanácsossá, Gondol Gábor tanár és Sántha Lajos miniszteri titkárokká, Csutak Kálmán segédhivatali igazgatóvá, Horváth Miksa, Kozma Gyula és ehrensteini Schystra István fogalmazókká, báró Fischer Gusztáv és Biró István segédfogalmazókká Gränzenstein Arthur a hannoveri király nevét viselő 42 ik gyalogsorezredbeli főhadnagy pedig, hasonló minőségben a magyar honvédséghez tétetett át. Kővár vidék főkapitányává Boross Bálint képviselő neveztetett ki. Pest városa választói közül számosan az egyenlőségi körben, Szentkirályi Mór elnöklete mellett összegyűlvén s tanácsot tartván, tekintettel a küszöbön álló országgyűlésre, egy programm megállapításán fáradoztak. A programm szerint I. Kívánatosnak tartják, hogy az 1867-iki 12. te., mely az 1848. 3. te. alapján az országnak a pragmatica sanctióból eredő közjogi viszonyait részletesen formulázza, mindaddig revisió tárgyául ne tétessék, mig az idő és körülmények tapasztalásaiból eredő gyakorlati uj indokok által a változtatás szüksége nem lesz igazolva. Tekintve azon reform-kérdéseket, melyeknek megoldását a legközelebbi országgyűlés teendői közé sorozzák: II. Kívánatosnak tartják, hogy a felsőháznak szervezése, a választási törvénynek átalakítása , úgy a törvényhatóságok és községek rendezése demokratikus alapon és a jogegyenlőség elve szerint létesíttessék, melynek értelmében a jogok szerzésének és gyakorlatának feltételei minden polgár irányában ugyanazok. III. Kívánatosnak tartják, hogy az egyházak viszonya az állam irányában az autonómia alapján oldassák meg akként, hogy sem az egyházak az államnak, sem az állam az egyháznak szolgájává ne tétessék, az egyházak viszonyai egymás között pedig a jogegyenlőség alapján rendeztessenek. IV. Kívánatosnak tartják, hogy az ország kiadásainak megszavazása körül legszigorúbb takarékosság tartassák figyelemben, kivévén a haza köz védelmét, melyre a fönforgó körülmények között saját föntartásunk érdeke utal, és a köznevelés ügyét, mert a felvilágosodott nemzet képes csak becsülni és élvezni a szabadságot. Az ország bevételi fonásainak meghatározásában pedig a nemzetgazdászati érdekekre lehetőleg több figyelem fordíttassék. V. Kimondák a választandó egyéneket illetőleg azt, hogy a miniszteri kinevezéstől függő hivatalnokok választását nem helyeselhetik, mert ezek nélkülözik azon független állást, mely egy képviselőben szükségképeni kellék. Egerben f. hó 11-ikén tárgyalás alá vették a decemberi határozatra vonatkozó leiratot azon felhívásnak, hogy a határozat visszavonassék, nem engedvén; a főispán kijelentette , hogy a vissza nem vonás esetére intézkedések tétettek. Másnap megjelent gróf Szapáry Gyula, mint kir. biztos a megyegyűlésen , zajos éljenzéssel fogadtatott; a határozatot visszavonatta s a bizottmány üléseket további rendelkezésig fölfüggesztette. Nagy Szebenből jan. 9-től sürgönyizik. Szeben-széknek egybehívott gyülekezetében, mely az országgyűlési választások tárgyában ma kezdte meg előmunkálatait, az összes román tagok jegyzőkönyvileg oda nyilatkoztak, hogy a magyar országgyűlésre való választásokban nem vesznek részt, minthogy a legközelebb bevégződött magyar országgyűlésre csupán a koronázás végrehajtása végett küldöttek követeket, és hogy az erdélyországi ügyek rendezésére csupán az erdélyi országgyűlést tartják illetékesnek. Irányi Dániel által Pesten értekezlet hivatott össze, melyre Pest város mind az öt választókerületének baloldali és szélsőbali polgárai közül mintegy százan jelentek meg és Irányi javaslatára az értekezlet elnökéül Jókai Mórt, jegyzőjéül pedig Szilágyi Virgilt választották Jókai Mór székét elfoglalván, hosszabb beszédben boncolgatta a baloldal politikája ellen emelt vádakat, és pártja igazolása végett a dualismus és a paritás követelményeinek úton-útfélen való megsértésére utalt. Szerinte a baloldal programmja (?) nincs ellentétben a Lajthántól lakó népek érdekeivel, kik (már t. i. a centralisták) nem hogy ellenszenvvel viseltetnének irántuk, de ugyanazon nemes és magas eszmékért küzdenek. A baloldal nem akarja az uralkodó trónját megdönteni, a dynastikus érzelmeket sérteni, de el akarja vetni a kiegyenlítést, mely nem engedi hazánk jólétét, a nevelés s a honvédelem terén való reformokat és kereskedelmünk felvirágzását megvalósítanunk. Végül éltette a pesti ellenzéket. Utána Irányi D. kért szót. Előrebocsátja, hogy számtalan kérdésre nézve elágaznak ugyan a balpárti árnyalatok nézetei, de az alkoarányunkat aláásó közös ügyek eltörlését mindnyájan óhajtják. Ezért azon kérdéssel fordul az egybegyűltekhez, váljon helyesebk e azt, hogy mint közös és egyesült ellenzék , lépjenek fel, és mint ilyen, válaszszák meg képviselőiket? — Az értekezlet ebben megnyugodván , azonnal az ellenzéki közp.bizottmány választásához fogott. Eddig az ülés folyama, melynek bírálgatására nem akarunk sok szót vesztegetni. Psychologjainkat mindenesetre nagyon fogja érdekelni annak megfejtése, miként szavazhat jó lélekkel egy „Hazánk“ pártja „Magyar Újság“ uralmékra, kiknek kezéből a geszti pártvezér alig hogy meg tudta menteni a társadalmi rendet. Nem irigyeljük a mérsékelt oppositiótól a hihetőleg ránézve is kényelmetlen solidaritást, melybe a párttaktika sodorta. P.N. Vinica község elöljárósága Bedekovics Kálmán horvát miniszternek bizalmi nyilatkozatot küldött. Erre a miniszter egy hízelgő iratot intézett a nevezett község elöljáróságához, melyben a múlt végzetteljes időszakra hivatkozva, midőn minden nemzeti erő le volt bilincselve, azon reményt fejezi ki, hogy jelenleg biztosítva van a nemzet számára azon irány, melyen kétségtelenül szellemi és anyagi kifejlődésre fog jutni. A miniszter teljesen méltányolta a község elöljáróságának azon jelmondatát, hogy „sem jobbra, sem balra, hanem a szentesített törvény útján fog haladni“, sőt buzdította a lakosságot, hogy ez után szilárdul megmaradjon, miután világos, mennyit kellett szenvedni a hazának 1848-tól egész a mostani időkig, jogszerű és alkotmányos törvények hiányában. A zágrábi katonai főparancsnokság egy rendeletében a horvát-szlavón honvédségnél vezénylési nyelvül a horvátot rendeli. Zágrábból f. hó 7-ről távirják. A bám után ez nem a kiküldve volt vegyes bizottság megállapodása szerint készül, a felirat határoztatik az építkezés betiltása iránt. Ezzel ez ülésfolyam befejeztetett.