Szegedi Híradó, 1870. január-június (12. évfolyam, 1-77. szám)
1870-04-20 / 47. szám
1870. Tizenkettedik évfolyam. POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMU KÖZLÖNY. Megjelen: hetenkint 3-szor, szerdán, pénteken és vasárnap reggel. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők : iskola-utca, Vadász-ház, 1-ső emelet. Kiadóhivatal Burger Zsigmond könyvkereskedése, hová az előfizetési pénzek küldendők. Előfizetési feltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán: Helyben a kiadóhivataltól elvitetve Egész évre . . . 8 frt. | Félévre . . . . 4 frt Egész évre . . . 7 frt. | Félévre . 3 frt 60 kr. Évnegyedre . . 2 frt. Évnegyedre .. 1 frt 75 kr. Egyes számára fi kr. osztr. értékben. Hirdetések elvétetnek: Szegeden a kiadóhivatalban, Pesten Neumann Alső magy. hirdetési irodájában, zsibárus-utca 2 ik sz. Bersbau Hausenstein és Vogler (neuer Markt Nro 11.) tppetik A., és Rosenzweig J. hirdetési figynökökné. Mapiam. — Frankfurtban G. L. Daube & Op. hirdetések expozéjában , Lipcsében Lachises társánál, Parisban Havas , Lafitte , Bullier és társánál 47-ik szám. Szerda, április 20-án. Hirdetések dija: A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr., két szerinél 6 kr., többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. Kincstári illeték minden egyes beigtatásért 30 kr A „Nyílttériben a négyhasábos petitsor igtatási dija 15 ujkrajcár. Előfizetési fölhívás SZEGEDI HIRADÓ 1870. évi tizenkettedik évfolyamának második évnegyedére. Előfizetési feltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán : egész évre..............................................8 frt félévre...........................................................4 „ évnegyedre..............................................2 „ Helyben a kiadóhivataltól elvitetve: egész évre . . . . 7 frt — kr. félvre . . ■ • • • 3 „ 50 „ évnegyedre . .. . . . 1 n 75 n Teljes számú példányokkal folyvást szolgálhatunk. A nőnevelés ügye Szegeden. (—) Aki az emberiség fejlődését, jó és balsorsát elénk tükröző világtörténelemben csak némi jártassággal bír, tudni fogja, hogy a nőnem — dacára azon szűkebb körre szabott, tehát alárendelt helyzetének, melyet a társadalomban elfoglalt s melyből mai napig sem bontakozhatott ki — a legrégibb időktől fogva napjainkig mindenkor roppant befolyást gyakorolt a társadalmak fejlődési irányára, erkölcsére, s gyakran egész nemzetek sorsának öntudatos vagy öntudatlan, de valódi intézője volt. Aki ezt tudja, s egyszersmind tudja azt is, hogy a nőnem e befolyása az átalános műveltség növekedésével nemcsak nem fogy, hanem mindig szélesebb körben érvényesül, a palotáktól a kunyhókig, az tudni fogja azt is, hogy a nőnevelés ügye társadalmi feladataink egyik legfontosabbika , mely épen a nők roppant befolyásában leli fontosságának alapját és nagy horderejét. — Ez, hála istennek ! mai napság már a szellemileg emelkedettebb körökben nem vita tárgya többé, s ennek bizonysága az, hogy a nőnevelés ügyét mindenütt fokozott érdekkel kisérik s a nőnevelő intézetek alakítása körül mindenfelé növekedő élénk mozgalmat tapasztalunk. Ezek előrebocsátása után benső örömmel és megelégedéssel constatáljuk, hogy városunkban a nőnevelés ügye is élénk lendületet kezd nyerni, sőt nyert már is, mert mi, kik ez ügyet városunkban évek óta figyelemmel kísérjük, észrevettük a gyorsabb évlüktetést e téren, látjuk a váratlanul és gyorsan keletkezett mozgalmat, mely az eddigi tespedés és conservativ megállapodás szűk korlátjait lerombolni s a korszellem növekedő igényeinek kielégithetése végett tért akar nyitni. A kezdeményezés a jobb irány és haladás felé Czexkovittzné Prinz Janka asszony érdeme, amennyiben szervezésben levő, május 10-én megnyitandó új nagyobbszerű intézetének*) kibocsátott programmja a már létező nőnevelő intézeteket eddigi háborútan *) Ez az első intézet nálunk, mely 6 osztályt old meg , míg az eddigiek tudomásunk szerint csak 4 osztályra terjedtek. (2) nyugalmukból fölrázza és azokat több tekintetben átalakulásra és nagyobb erőmegfeszítésre készteti, melyet nem odázhatnak el maguktól, ha csak az új nőnövelde által messze túlszárnyaltatni nem akarnak. A tanhelyiségek bővítése, a tanerők és tárgyak szaporítása, ezen s ilyféle reformok, melyek a növendékek szellemi és testi épsége és kiművelésére mulhatlanul szükségesek, már is megindultak s a concurrentia hatalmas , kérlelhetlen nyomása alatt sokkal gyorsabban és biztosabban létesülnek, mint bármely más ösztönzés vagy kényszer folytán, így a kölcsönös versenyzés elmaradhatlan üdvös következményei csakis a közönségre háramlak, s e szempontból mi és velünk együtt a szülők, csak örömmel üdvözölhetjük az új intézetet, mint a helybeli nőnevelészeti reformok és haladás szülő anyját, s részünkről csakis journalistikai kötelességünknek teszünk eleget, midőn a keletkezendő uj intézetet figyelmünkre méltatjuk s annak biztosított előnyeit kiemeljük, ha csak azért is, hogy a már fönnállókat haladásra s erőik kifejtésére serkentsük; mert ha egy uj könyv, egy uj lap, egy uj fölfedezés sat. megismertetése a sajtónak erkölcsi föladata, mennyivel inkább föladata egy ujonan keletkezett nevelő-intézetet kellőkép méltatni, mely egy egész nemzedéknek szellemi és erkölcsi irányadójául van hivatva. Czerkovitzné asszony intézetének a tanhelyiség tágassága, a tantárgyak összeállítása és a többi szükségletek mellett még oly előnyei is vannak, melyek a művelt közönség ítéletének mérlegében igen sokat nyomnak; ezek: a ruhaszabás tanítása*), a magyar, német és francia nyelv fölváltva mint társalgási nyelvek érvényesítése, és végre egy szervezett szakértő tanári kar alkalmazása. Ez előnyök — ideszámítva az 5. osztályú szélesebb alapú növelést — gyakorlati haszna oly szembeötlő, hogy a megemlítésen kívül bővebb kifejtésre alig szorul, mert mindenki tudja, mily hasznos és szükséges a háztartás económiájában a ruhaszabás, mily nagybecsű kényelemmel és haszonnal van összekötve a jártasság azon nyelvekben, melyekre a társaséletben leginkább van szükségünk, s amelyek leírása nélkül mai nap már műveltségünk nagyon hiányos, ésvégre mire viheti egy szakértő és buzgó tanári kar, mely nemes feladatát érti és érzi, s amely városunknak e nemben legkitűnőbb egyéneit foglalja magában. Eddig könnyen megfogható tekintetek tartóztaták vissza a helybeli sajtót, hogy a nőnevelés terén létezett hiányokat szellőztesse annál is inkább, mert a lassú kár, de fokozatos haladás nyomai itt-ott, de kivált az eddigi ismert legnagyobb elemű intézetünkben , fölismerhetők voltak. Most azonban már, midőn a számos kisebb intézetek mellett is eme eddig legnagyobb intézet (Keméndyné asszonyé) annyira túlnépesült, hogy utóbbi időben a tanítás céljainak a helyiség szűk volta miatt nem felelhetett meg teljesen, s ép azért a tulajdonosnő kényszerítve látta magát intézete helyiségét nagyobb mérvű építkezéssel kitágítani. — bízvást kimondhatjuk, hogy az átalános műveltség haladásával nagyra nőtt s még egyre növekedő igények kielégítése végett egy uj, minél szélesebb alapokra *) Tudtunkra ez Szegeden eddigelé csak egy kisebb intézetben taníttatik. (_) fektetett intézetre nagyon is érezhető szükségünk volt. Reméljük, hogy az új nőnevelő intézet szép képzettségű tulajdonosnője mindazon várakozásoknak, miket programmja által keltett, szigorúan meg fog felelni, s különösen nem fogja szem elől téveszteni, hogy egy intézet, bármily jól rendezett legyen is , csak addig felelhet meg kitűzött céljának, meddig a helyiség és a rendelkezésre álló tanerők túlterhelve nincsenek. Ez utóbbi az, amire különösen figyelmeztetni szükségesnek tartottuk. Végül még csak azt jegyezzük meg, hogy minél nagyobb készséggel karoltuk föl az új intézet ügyét, a közönség érdekében ugyanoly buzgalommal és erélylyel fogjuk azt ellenőrizni és úgy, mint ezután a többi kiválóbb intézeteket is. Őrtüzek a népnevelés mezején. 1. Csongrádmegye, *** Aki meg van győződve arról, hogy a műveltség és az értelmesség legbiztosabb alapja a nemzetek nagyságának és hatalmának, s hogy egy nép csak annyit ér, amennyit erkölcsi súlya által nyom az emberi társadalom műveltsége mérlegén, mitsem óhajthat forróbban, mint azt, hogy az iskolatörvény , mely ezeréves hazánk szellemi és anyagi emelkedése érdekében alkottaték, mielőbb végrehajtassák, hogy a nagy és szép eszmék, melyek ama törvényben lerakvák, mielőbb testté váljanak s a gyakorlat meleg tüzében megedzve, a nemzet műveltsége erős emeltyűjévé izmosodjanak. S midőn ez intézménynek megszilárdulása által remélhető csupán a nemzet szebb jövőjének felvirágzása, midőn e törvénynek életbeléptetése által bontakozhatik ki népünk a tudatlanság egyptomi sötétségéből a műveltség és hatalom diszpolcára , mi sem ejtheti inkább aggodalomba a hazája sorsát szivén viselő honfit, mint azon tapasztalat, hogy sok helyen épen azon intézmény, mely a nemzet szellemi és anyagi fölvirágzását célozza, nem karoltatik fel kellő buzgalommal s a törvénynek épen leglényegesb és legüdvösebb intézkedései részesülnek a legcsekélyebb figyelemben, s vagy csak félig, vagy épen sehogy sem hajtatnak végre. Már pedig félrendszabály, félintézkedés nem vezet célhoz, s ha visszaesést nem szül is, de haladást sem eszközöl. A tanügy állapotáról tapasztalást szerzendő, megfordultam pár községben, s azon szomorú meggyőződésre jutottam, hogy ami a lényeget illeti, többnyire a régi slendrian állapotban van. Az iskolák csak úgy s oly hanyagul látogattatnak , mint akkor, midőn azoknak sem urok, sem gazdájok nem volt; tanszerekben, alig ezredrésznyi különbséggel, csak oly szegények, s az osztályok csak úgy túltömöttek, mint akkor, midőn jóformán csak keresztvetésre kellett a gyermekeket tanítani; a tanítók a nyomor, az ínség által épen úgy kínpadra vannak feszítve fizetésük rendetlen kiszolgáltatása miatt, mint akkor, midőn sem iskolaszék, sem tanfelügyelő, sem törvény nem őrködött a tanügy fölött; mintha bizony a tanító csak azért volna teremtve, hogy necsak oktassa és nevelje a népet, hanem érte koplaljon és rongyoskodjék is; mert hisz hiba volna, ha a pogány istenek átka örökre nem sújtaná a tanítói kart. De az iskola szellemét tekintve, talán csak mégis van különbséga jelen és múlt között, hisz az iskolaszék őrködik a tanítás fölött, s nem lehet, hogy a tanítók a törvényszabta tárgyakat elő ne adnák, mert ebből baj és veszély háromolhat reájuk ? Oh igen ! De azt csak szakember ítélhetné meg, hogy megy a tanítás az iskolákban. Igaz ugyan, hogy az iskolaszék felelősségre vonhatja a tanítót, ha a törvényszabta tárgyakat nem tanítaná; de kérdés: az iskolaszék is megtette-e a magáét? Elhárította-e az akadályokat, melyek lehetetlenné teszik ama tárgyaknak sikeres előadását ? Rendezve vannak-e az osztályok? Ha 100—120 tanonc van egy terembe heringszerűleg bezsúfolva, van-e ily osztályok mellé segédtanító állítva ? Megvannak-e a szükséges taneszközök ? Meg bizony . .. jámbor óhajtásban. Hanem azért a tanító egy betűig eleget tegyen a törvénynek , mert ő lássa, ha üstökébe kapnak. Az iskolaszékek üléseznek, vitatkoznak, és régi jó magyar szokás szerint sokat beszélnek, de annál kevesebbet tesznek , a ha tesznek is valamit, vagy félintézkedés az, vagy épen a törvény mellőzése. És miért van ez? Azért, mert az ügyre a papság lidércnyomást gyakorol, s ha nem is nyílt, de majd mindenütt titkos harcot folytat az iskolatörvény ellen, s ahol lehet, akadályozza annak keresztülvitelét, s minden áron népszerűtlenitni törekszik azt, mint oly intézményt, mely, szeréntök, mig egyrészről a vallástanítást szorítja ki az iskolából, másrészről a községek pénztárát meríti ki. Árgus. (Vége következik.) Hazai ügyek. — Lónyay közös pénzügyminisztersége a „P. Napló“ szerint bevégzett tény s néhány hét múlva meg fog válni jelen tárcájától. — A Matkovich-ügyhöz. Fiume városának több száz polgára Deák Ferenchez feliratot intézett az ismert Matkovich-féle affaire alkalmából. A levélben tiltakozásukat fejezik ki az iránt, mintha Matkovich föllépése az egész város közvéleményét képviselné; határozottan elitélik azt, mint vétkes merényét egy orvosolhatlan kormányellenes vakbuzgóságnak, mit Magyarország legérdemesebb fia ellen elkövetett. Alkalmilag határtalan nagyrabecsülésüket és bizalomteljes ragaszkodásukat fejezik ki Deák Ferenc iránt, és kijelentik, hogy teljesen osztják azon érzelmeket és szempontokat, melyeket képviselőjük Grotta János a „Pester Lloyd“ f. hó 9-iki 81-ik számában közzétett nyilatkozatában kifejezett. — A megyék és községek rendezésének ügye — mint a „P. N.“ értesül — a minisztertanácsot még tán két ülésben fogja foglalkoztatni, s azután az így létrejött javaslat rögtön ő felsége elé fog terjesztetni előleges jóváhagyás végett. Ha nem is az összejövendő képviselőház első üléseiben, de legfölebb a ház új működése második hetében a törvényjavaslat okvei ellen a nyilvánosság elé kerül. A minisztertanács utolsó üléseiben a törvényjavaslat szerzőjén Horváth Lajoson kívül az államtitkárok legtöbbje és Szlávy képviselő is jelen volt.