Szegedi Híradó, 1871. július-december (13. évfolyam, 79-156. szám)
1871-11-08 / 134. szám
-ján Wiesbadenben kath. népgyülés tartatott, mely egy föliratot intézett a parlamenthez az infallibilitási dogma s a jezsuita-rend ellenében s a polgári házasság behozatalát sürgeté. Az actió abban leli a reactiót, hogy az ultramontánok a jezsuita-rend dicsőítése által demonstrálnak az ó-katholikusok ellen. Sőt miután a darmstadti protestáns egylet is a dologba avatkozott, most egy nagy demonstratio van készülőben , mit a hegysségi párt egész Németországra ki akar terjeszteni s mi abban álland, hogy bizalmi nyilatkozat fog aláíratni a jezsuitákhoz, mit már közzététele előtt 200 előkelő katholikus , nagyobbára az arisztokratákhoz tartozók, láttak el aláírásukkal. Franciaország. A szajnai departamentális tanács egyik közelebbi ülésében olvastatott föl az előterjesztés azon államsegély fölosztása tárgyában , melyet a kormány Szajna megye részére engedélyezett. E szerint Páris kapna 41.243,471, St.-Denis 1.891,624, Sceaux 1.443,641 frankot. E gyűlés utáni napon a tanács testületileg tisztelgett Thiersnél. A párisi német konsulságok meg fognak szűnni és ügyleteiket a német követség látandja el. Az »Ind.“ jelentése szerint a kormány állítólag egy törvényjavaslatot készít, mely a Napóleon-családot választásra képtelennek nyilvánítja és száműzi. Egyébiránt, mint Londonból jelentik, ezen család már Angolországból is kikopik. Legközelebb végleg elhagyni készül Angliát. Egy nov. 4-én kelt londoni távirat szerint a párisi rendőrség a spanyol kormány ellen szőtt összeesküvést fedözött föl. Oroszország. Igen érdekes a katonai bizottságnak az új hadszervezetre vonatkozó jelentése azon haderő létszámára nézve, melylyel Oroszország rendelkezik. A kidolgozott terv szerint a hadsereg létszáma hadilábon 1.653,393 főre terjedend 50,951 tiszttel. Gyalogsági zászlóalj lesz 1293, lovasszázad 260 , és 2278 ágyú. A békelétszám 730.000 ember, 37,707 tiszttel, ide nem számítva azon 37.000 embert, kik ideiglenesen a kerületi századokban nyernek alkalmazást. A fennebbi erőhöz járulnak még a kozákcsapatok és a milícia. Európai háború esetére csupán a doni kozákok 64,000 lovast szolgáltatnak 116 ágyúval. Európai Oroszországban tehát, a helyőrségi csapatokat és milíciát nem számítva, minden pillanatban a következő mozgósított haderő áll induláskészen: 876 gyalogzászlóalj (948,860 ember és tiszt), 286 lovasszázad és 396 kozákszobra 109,000 lóval, 2488 ágyúval (összesen 81,000 ember) 16 mérnöktesti zászlóalj (19,000 ember) , tüzérség és mérnökkar: 31.000 ember, végre egészségügyi csapatok 44.000 ember, mi 1.234.460 főnyi létszámnak felel meg. A színpad mint erkölcsi intézmény. Schiller Frigyestől. *) Az újhoz, a rendkívülihez való általános, ellenállhatlan ragaszkodás, a vágy, hogy az ember magát szenvedélyes állapotban érezze, adott Sulzer szerint a színpadnak léteit. — Kimerülve a szellem magasabb erelkedéseitől, elfárasztva a hivatás egyhangú, gyakran nyomasztó foglalkozásaitól és kielégítve az érzékiségtől, az embernek bizonyos ürességet kellett szívében érzeni, mely az örökös tettvágynak terhére volt. Természetünk, mely ép oly képtelen sokáig az állatiságban megmaradni, mint az ész munkáit folytatni, közép állapotot kívánt, mely a két ellentmondó végletet egyesítve, az egyik állapotból a másikba való átmenetet megkönnyítse. E hasznot egyáltalában csak az aeszthetikai, a szép érzet nyújtja. Minthogy azonban a bölcs törvényhozás első feladata, két hatás közül a magasabbat kiválasztani , tehát nem fog megelégedni a nép hajlamainak lefegyverzésével, hanem — ha csak lehetséges — azon lesz , hogy magasabb terveihez eszközökül használja és a jólét forrásaivá változtassa azokat ; ezért választá tehát mindenekelőtt a színpadot, mely a tettszomjas szellemnek végtelen tért nyit, minden lélekerőnek tápot nyújt, anélkül, hogy egyet is túlfeszítene, s emellett a szív és ész képzését a legnemesebb mulatsággal egyesíti. Az, ki először jegyzi meg, hogy az állam legerősebb oszlopa a vallás, amely nélkül a törvények is elvesztik erejüket — talán tudtán és akaratán kívül — a legnemesebb oldaláról védte a színpadot. Épen ezen elégtelenség, a politikai törvényeknek ezen ingatagsága, mely a vallást az államra nézve nélkülözhetlenné teszi, határozza meg egyúttal a szinpad erkölcsi befolyását. A tör v) Ezen értekezést Schiller 1787-ben a vál. fejedelmi német társaság nyilvános ülésén olvasta föl. T. K. Helybeli újdonságok. A helybeli honvéd zászlószentelésnél — mint biztos forrásból értesülünk — az egyházi szertartást Horváth Mihály püspök s orsz. képviselőnk fogja végezni. ** Toldy-Ünnepély. Az ifjúsági kör, fölfogva nemes hivatását e város szellemi elöhaladása és közművelődése terén, f. hó 12-én veterán írónknak, Toldy Ferencnek, félszázados jubileumát szintén megünnepelni határozá el. Az ünnepély saját helyiségében fog tartatni a délutáni órákban s programmja, mint értesülünk, következő: Mindenekelőtt Szluha Ágost, a rendező bizottmány elnöke, fog egy megnyitó beszédet tartani ; ezután egy alkalmi fölolvasás következendik Bodnár Zsigmond reáltanártól, mely fölolvasás az ünnepély hősének írói működését fogja behatólag jellemezni; az ünnepélyt egy szavalmány rekeszti be, előadja Lévay Ferenc reáltanár. Az esteli órákban fényes bankett tartatik szintén a kör helyiségében, melynek elegáns termeit egy idő óta már csillogó gáz világítja. Ugyancsak ez alkalomra halasztatott a szépen berendezett könyvtár megnyitása is. A lélekemelő ünnepélyben részt vehet mindenki, ki a kör tagjai által ez alkalommal vendégül bevezetteti magát. Közelebbi tudósítással lapunk jövő száma szolgáland. A kaszinó-egylet közelebb tartott választmányi ülésében elhatározta, hogy a Toldy-ünnepély alkalmából veterán tudósunkhoz az egylet részéről üdvözlőkat intéztessék; az városhoz pedig átiratot intéz, hogy Debrecen példájára, a tervezett országos alapítvány pártolásához járuljon. — Idejegyezzük egyúttal, hogy tanárai vezetése alatt a gymnifjúság is rendez a maga körében Toldy-ünnepélyt, melyről azonban még közelebbit nem tudunk. / A színházból. Az e heti műsort, miután előbb nem kaptuk, csak most közöljük a mai naptól kezdve. Szerdán adatik itt először: „Két jó barát” színmű; csütörtökön: „Egy millió“ francia vígjáték; szombaton Bényeiné Harmath Emma jutalmára adatik bérletszünetben itt először: „A leány pénznélkül, énekes vígjáték” fölvonásban, vasárnap (12-én) „Paris romjai, vagy : a császárság, köztársaság és commune“. Lukácsy S. legújabb látványos darabja, melyet az igazgató új díszletekkel s egyátalán nagyszerű kiállítással készül előadatni. Lusztig karnagy számos sikerült zenerészletet is készített hozzá, a többi közt a „Marseillaise“-t is alkalmazván négyes férfikarra. Lesz tehát spektákulum! A kecskeméti nagy bűnper tehát végre mégis fölvétetett a várbeli deleg. törvényszék által. A törvényszék Illés Károly vények —— akarta mondani — csak nemleges kötelmekre vonatkoznak : a vallás követeléseit valóságos tettekre is kiterjeszti. A törvények csak gátolják azon hatásokat, melyek a társadalom összefüggését fölbontják: a vallás parancsol olyanokat, mik szorosabbá teszik azt. Amazok csak az akarat nyilvánulásain uralkodnak, csak tettek vannak alájuk rendelve; emez törvénykezését a szív legelrejtettebb zugáig folytatja, a gondolatot legbensőbb forrásáig követi. A törvények simák, idomíthatók, változók, mint a szeszély és szenvedély: a vallás szigorúan és örökre kötelez. Ha föl is teszszük, ami már nem létezik, ha a vallásnak e nagy hatalmát elismerjük az emberi szív fölött, befogja-e vagy bevégezheti-e ez az egész művelést ? A vallás (itt elválasztom politikai oldalát isteni oldalától) egészben véve inkább érzéki részével hat a népre, sőt talán csak az érzéki által hat ily tévedhetlenül: ereje oda van, ha ezt elveszszük tőle. És mivel hat a színpad ? A vallás az emberiség legnagyobb részére nézve már semmi sem, ha a mennyet és poklot ábrázoló képeitől megfosztjuk, és ezek mégis csak a képzelem festményei, föloldás nélkül való talányok , ijesztések és rettentések a távolból. Mily erősödés a vallásra és törvényekre nézve, ha a színpaddal szövetségre lépnek, hol bűn és erény, boldogság és nyomor, esztelenség és bölcsesség ezer képben kézzelfoghatólag és bűn lesz az ember elé állítva, hol a gondviselés talányait föloldja, csomóit szeme előtt bontja föl, hol az emberi szív a szenvedély színpadán leghalkabb fölindulásait meggyónja, hol minden álarc leesik, minden festék eltűnik s az igazság megvesztegethetlenül, mint Rhadamanthus, mondja ki ítéletét. A szinpad törvényképessége ott kezdődik, hol a világi törvényeké végződik. Ha az igazságszolgáltatás aranyért szemet huny s a bűn szolgálatában csapong ; ha a hatalmasok garázdálkodása lehetetlenségén gúnyolódik s emberfélelem a fensőbbség kezét megköti — átveszi a szinpad a kardot és mérleget s a bűnt iszonyú bírói széke elé vonja. A képzelet és történelem egész birodalma a múlt és jövő intését követik. Mert. ügyész indítványára f. hó 3-án tartott ülésében határozta el a vádlottak pörbefogatását, s ügyüket a rendes írásbeli útra áttevőn , a nevezett ügyészt utasítá a per mielőbbi fölvételére. E monstre-per tárgya harminc főbenjáró bűneset, valamennyi erőszakos rablás, hat esetben gyilkossággal párosulva; ezek közt: Akasztó község pénztárának 1858-ban, Dömsöd község pénztárának szintén ez évben és az izsákkecskeméti postának 1863-ban történt megrablása, s a t. Összesen 36 vádló szerepel benne, névszerinti Muzslai Gyarmati János , Tükör Gubicza József, Zsíros György, Szekeres Sándor, ifj. Kátai Balog András, Szeleczki Pál, Jász János, Menyke István, Besze Pál, Tapodi János, id. Luteránus Balog András, Kátai Kis Imre, Zsíros Györgyné, Bajdor János, Füles Faragó József, Vikor József, Kovács Gergely, Borbély István, Habran György, Szurmó István, Domonyik József, id. Tényi Ferenc, ifj. Tényi Ferenc, Kuti István, Darabant Imre, Tükör Imre, id. Vikor András, Spányik István, Gyóni Imre, Kránic Varga Pál, Pálinkás Pál, Gáspár István, Pető Imre, Surányi György, Fazekas Pál, Borbély Sándor. Védő ügyvédekül kineveztettek : Parcselles Félix szabadkai, Szűcs Andor, Benke József, Csermelényi Iván, Nagy Sándor, Reizner János, Okrutszky Aurél, Zombory Antal, Rosenberg Kálmán, Rakovszky István, Muskó Sándor, Toronyi József, Magyar János , Schmidt Imre, Back Salamon, Neskovics György szegedi és Madarassy László kecskeméti ügyvédek. A várbeli ügyek e fontos mozzanatával szemközt lehetetlen elhallgatnunk azon nézetünket , hogy e monstre-pör fölvételét a bél. törvényszék által most már elkésettnek tartjuk s egyátalán nem értjük a törvényszék számítását; mert hogy e halmaz-pör újévig, vagy tovább is, amikorra az uj törvényszék szervezve lesz, alaposan letárgyaltassék s ítélettel befejeztethessék, az legalább is határos a lehetetlenséggel. Ha már ennyire elmaradt e per, várhatott volna még egy pár hónapot s a bel. törvényszék hátralevő idejét fordíthatta volna oly egyes kisebb ügyek elintézésére, melyekkel bevégzett munkát hozhat létre. Ez a mi egyéni véleményünk. Szerencsétlenség. Közrészvétet keltett városunkban azon szomorú eset, mely Ördög János helybeli tekintélyes polgár s városi képviselő nejével szombaton este történt. Homoki szőlőjéből hazajövet ugyanis kocsija egy kútnál megitatván, ezalatt a tüzes lovak egymást harapdálni kezdték s csakhamar megbokrosodva, zabla nélkül elragadák a kocsit s a legvadabb futásban legalább egy mértföldnyi utat tettek árkon, bokron, szántóföldeken keresztül, mig végre a vasúti árokba zuhanva s ott egymásra részvétkesek, kik már rég porlanak, most a költészet hatalmas idézésére előállnak és az utókor borzalmas tanítására ismétlik ocsmány éltüket. Tehetetlenül , mint az árnyékok az üres tükörben, vonulnak el századok rémei szemeink előtt, s mi kéjes borzalommal átkozzuk emléküket. Ha már nem tanítjuk többé az erkölcsöt , ha a vallás már nem talál hitelre , na nincs többé törvény : még elrémüt Medea, midőn a palota lépcsőin lejön, elvégezve a gyermekgyilkosságot. Üdvös borzalom fogja el az emberiséget, s mindenki dicséri magában jó, tiszta lelkiismeretét, ha lady Macbeth, az iszonyú éji bolygónő, kezeit mossa s Arábia minden illatát segítségül hívja a gyilkosság utálatos szagának kiirtására. Amily bizonyos, hogy a látható előállítás hatalmasabban hat, mint a holt betű, és oly bizonyos, hogy a színpad mélyebben és tartósabban hat, mint az erkölcs és a törvények. Támogatja a világi igazságszolgáltatást, csakhogy neki még tágasabb tér van fönntartva. Ezer bűnt , melyet az büntetlenül hagy, büntet meg ötezer erényt , melyről az hallgat, ajánl a szinpad. Itt kiséri a bölcsességet és a vallást. — E tiszta forrásból meríti tanait és példáit és öltözteti bájos, csalogató ruhába a szigorú kötelmet. Mily nagyszerű érzelmekkel, elhatározásokkal, szenvedélyekkel dagasztja keblünket, mily isteni eszményt állít elénk az utánzásra! Ha a kegyes Augustus az áruló Cinnának, ki már a halálos szót véli annak ajkán olvashatni, nagylelkűen kezét nyújtja: „Legyünk barátok, Cinna!“ — ki ne akarná a tömeg közül halálos ellenének kezét megszorítani, hogy hasonlítson a nagy rómaihoz ? Ha Sickingeni Ferenc egy fejedelmet megfenyíteni és idegen jogokért harcolni megy, s véletlenül hátratekintve, várát, hol neje s gyermekei segély nélkül hátramaradtak, lángokba látja borulni, és ő tovább vonul , hogy beváltsa ígéretét : mily nagy lesz akkor előttem az ember, s mily kicsiny, mily megvetésreméltó a félelmes, legyőzhetlen sors! Épen oly utálatosan, amily szépen az erények, látszanak meg a vétkek, a színpad borzasztó tükrében. Ha a segélytelen, gyermekes Lear hallva, tehetetlenekké lettek. Eközben a szegény nő, ki egymaga volt a ki tudja hányszor fölfordult kocsin, kiesett, s a cselédei a már vak sötétben csak sokára találtak reá egy gyalogos leány hívása folytán, kit a jó szerencse vezetett oda. De mily állapotban ! Eszmélet nélkül feküdt egy a kocsin volt 6akós borral telt hordó alatt, mely egész terhével ráesett. A roppant sérüléseket szenvedett nőt a szerencsétlenségről időközben értesült férje bérkocsin hozta haza Állapotáról még nem tudnak bizonyost mondani , de reményük, hogy a sérülései nem lesznek életveszélyesek s a beteg rendkívüli ép és erős testszervezete győzni fog a nagy bajon. Csongrád megye utóbb tartott közgyűlésén a m. mérnök határozatilag utasíttatott, hogy a gyűlésteremben a hallgató közönség és hirlaptudósítók számára külön elkorlátolt helyet készíttessen. Szeged város közgyűlésének még nem jutott eszébe, hogy itt is van hírlap, melynek tudósítója számára eddigelé egy zugocska sincs a teremben kijelölve; a karzat pedig, tessék meghinni, az ottani zajos és „subaillatu* körülményeknél fogva épen nem válik az embernek üdvösségére, ha mindjárt hírlapíró is , akinek köztudomás szerint jó gyomrának kell lenni. Reméljük, hogy ami nem volt, az lesz. „Köpeny forgatás” cím alatt H.-M.-Vásárhelyről egyik t. munkatársunktól cikket vettünk, mely éles bírálat alá veszi Török Bálint I. alispán urnak azon — ismerve az előzményeket — valóban váratlan tettét, mely szerint a kir. biztosnak üdvteljes működéséért nemcsak köszönetét, hanem egyúttal föliratot is indítványozott a belügyminisztériumhoz és az országgyűléshez, hogy a kir. biztosi intézmény mindaddig fönnmaradjon, míg megkezdett (tehát 3 év múlva is csak „megkezdett“!) üdvös működését befejezendi. — T. munkatársunk meg fog bocsátani, hogy cikkét csak fölemlítjük, de félreteszszük 1-ször azon oknál fogva, mivel a fősuly benne Török B. úr személyére van fektetve, minélfogva az egész személyeskedés színét nyeri, ez pedig lapunk irányelvével ellenkezik; 2-szor pedig azért is, mivel a cikk, habár röviden, a dolog érdeméhez , a kir. biztosság ügyéhez is szól, ettől pedig egyelőre még tartózkodnunk kell, noha a cikk e része teljesen megegyez saját meggyőződésünkkel, melyet annak idején tartózkodás nélkül ki fogunk mondani, amint ezt már ugyane tárgynál múlt számunkban jeleztük. Akkor majd — ha t. munkatársunk megengedi — föl fogjuk ezt is használni. Incze Sándor úr, lapunk munkatársa , múlt hó vége felé fényes eredménynyel letette az ügyvédi vizsgát, s működéésben és viharban hiába zörget leányai házán, ha ősz haját a szélbe szórja s a tomboló elemeknek elmeséli, mily természetellenes volt az öreganya; midőn dühöngő fájdalma végre e borzasztó szavakban tör ki: „Mindenemet nektek adom!“ — mily utálatosnak mutatkozik ekkor a hálátlanság! mily ünnepélyesen fogadunk tiszteletet és gyermeki szeretetet! De a szinpad hatásköre még messzebbre is kiterjed. Még ahol a vallás és törvények méltóságukon alul levőnek tartják az emberi érzelmeket követni, ott is tevékeny e művelésünkért. A társadalom szerencséjét ép anynyira zavarja meg a balgatagság, mint a vétek és bűn. Egy tapasztalás, mely oly öreg, mint a világ, tanítja, hogy az emberi dolgok hálózatában a legnagyobb súly gyakran a legkisebb és leggyöngébb szálon függ , és ha a tetteket forrásukhoz viszszük le, tízszer kell nevetnünk, mig egyszer borzadunk. Gonosztevőim jegyzéke minden nap, melylyel öregszem , rövidebb s bolondjaim jegyzéke minden nap hosszabb lesz. — Ha az egyik nemzedék erkölcsi tévedése ugyanazon forrásból bugyog, ha a bűn azon szélsőségei, melyek bélyegzők, csak változó alakjai, csak magasabb fokai egy tulajdonságnak, melyet végre egyhangúlag megnevetünk és szeretünk, miért ne ment volna a természet a másik nemzedéknél ugyanazon után ? Csak egy titkot ismerek az embernek a roszabbulástól való megóvására és ez: szivét a gyöngeségek ellen megóvni. E hatás nagy részét a színpadtól elvárhatjuk. Ő az, mely a balgák nagy része elé tükröt tart és azoknak ezerféle alakját üdvös gúnynyal szégyeníti meg. Amit fönn megindítás és rettentés által eszközölt, itt (talán gyorsabban és biztosabban) a tréfa és gúny által éri el. Ha a víg- és szomorújátékot az elért siker szerint akarnák megbecsülni akkor a tapasztalás talán az elsőnek adna előnyt. A gúny és megvetés érzékenyebben sebezi meg az ember büszkeségét, mint amennyire az utálat lelkiismeretét kínozza. A borzasztó elöl elrejtőzik gyávaságunk, de épen e gyávaság ad át bennünket a gúny falánkjának. — A törvény és lelkiismeret gyakran megőriz a vétek- és bűntől. a.