Szegedi Híradó, 1871. július-december (13. évfolyam, 79-156. szám)

1871-08-02 / 92. szám

KÖZGAZDÁSZATI ROVAT. Tü­rr István tervezete a Ferenc-csatorna helyreigazítása és Kis-Szta­­pártól Újvidékig újból ásandó csatornáról. Múlt számunkban megemlítvén, hogy Tü­rr tbnok több angol mérnökkel városunkon keresztül utazik a Ferenc-csatorna megszemlé­lésére, egyszersmind fölemlítettük, hogy Türr a nevezett csatorna helyreigazítása és kiépí­tésére kormányi engedélylyel bír, az általa készített tervezet alapján. E tervezet, mely magyarázó térképekkel is el van látva, előttünk fekszik, s miután az amellett, hogy országos fontossággal bir, vi­dékünket is közelről érdekli, alkalomszerűnek véljük azt röviden megismertetni olvasóink­kal, természetesen egészen tárgyiasan, az ér­demleges hozzászólást szakértőknek hagyván fönn. A tervezet társulati vállalkozás útján akarja a nagy munk­t létrehozni, s alapja azon a tapasztalaton és biztos számtételeken alapuló igazság, hogy a vizi szállítás mindig a lgolcsóbb, részint, mert kevesebb és ol­csóbb eszközök kellenek hozzá, részint, mert a viziút terjedelme határtalan Ez alapból ki­indulva tehát a hajózást m­iden áron elő kell segíteni még ott is, hol az vasúttal párhuza­mosan megy, mert csak így lehet kellőleg fölhasználni mindazon előnyöket, melyeket ezen kettős közlekedés a kereskedelemnek és iparnak nyújt azáltal, hogy egymást kölcsö­nösen támogatja. A tervezet szerint továbbá az új csatorna kettős céllal bírna, t. i. a hajózáson kívül öntözésre is használtatnék, ami nemzet­­gazdászati szempontból kiváló fontosságú. Az alakulandó társulat első teendője len­ne a Ferenc-csatornára nézve: a sodronykö­telek letétele,a­mi által rendes, gyors és olcsó vontatás eszközöltetik ; egyszersmind a csa­torna kezelésének alapfeltétele lenne , hogy a Tiszából jövő hajókon a szállítás soha többe ne kerüljön, mint azon hajóké, melyek most Titel­be­l kénytelenek kerülni. De lássuk most a tervezet sze­nt szán­dékolt munkálatot s az ahoz kapcsolt szám­téteket a költség és várható jövedelemről, melyeken a tervezet alapul. A tervezet elején Kziha főmérnök kö­zöl erre vonatkozó hosszabb kimutatást ; en­nek elején magát a tervezett nagymérvű munkálatot adja elő, a következő beveze­téssel : Bontoux kimutatta, hogy Magyarország­ban a szállító­ mázsánként és mértföldenként kerül: a vasúton 1—2 krba, a ki nem épí­tett országutakon 6—10, a kővel kiépített országutakon 3, a viziutakon 1/2—1 krba. (Tehát a vizi szállítás a vasútinál is felényi­vel kevesebbe kerül.) Ez okból Bontoux nagy súlyt fektet vizi­ utaink javítására általában, de különösen a Ferenc csatorna helyreigazí­tására. Mert e csatorna a legrövidebb úton köti össze a bánatot, Arad, Csanád és részben Csongrád megyét a Dunává, Bezdán­ és Ba­jánál; összeköti továbbá ugyanezen megyé­ket a­, alföld-fiumei vasúttal Zombornal és Eszéknél, valamint a déd vasutat (a Dráva által) Bacsitál, s ezáltal lehetővé teszi, hogy Magyarország az európai piacokon az odes­­sai gabonával versenyezhessen. Ezenkívül mindazon gabona, mely bá­néiból Festen és Győrön át éjszak és éjszak­nyugat felé megy, szintén a Ferenc csatornát fogja választani, mert útját úgy erre, vala­mint Fiume, Trieszt és Helvécia felé 35 mért­­földdel rövidíti. Ezek szerint tehát — úgymond a neve­zett mérnök — kétségbe nem vonható hogy kivitelünkre nézve a Ferenc-csatorna legna­gyobb fontossággal bír , hogy ennélfogva annak helyreigazítása és tökélyesbítése jutá­nyos vállalat. A helyreigazítás következő munkálatok­ból áll: 1. Baja alatt a „Sudovica“ Dunaágat kikotorni és kikötővé átalakítani, be és ki­rakodó helyekkel. 2. Bajától Bezdenig tápcsatornát ásni, a baracskai Duna-ág részbeni fölhasználása mellett Ennek hossza 5 /2 mértföld lenne és a legnagyobb dunai és tiszai hajókra al­kalmas. 3. A Ferenc-csatornát kikotorni , part­jait leásni és megerősíteni, töltéseket épite­ni, sat. 4. Annak idején ha a tiszai 96. sz. át­metszés anyafolyóvá váland, a Ferenc csator­nát ezen átmetszésig meghosszabbítani. 5 Új öntöző és hajózási csatornát ásni Kis-Sztapartól Újvidékig 6­/2 mfld hosszban 3(X)0 mázsa borderével. Ezen munkálatok költsége (földásás zsilipek, hidak, épüle­tk, kisajátítás, sat.) 10.045.000 frt. A további kimutatásban látjuk, mily víz­mennyiséget lehet az öntözésre fordítani ; annyit, hogy évenként 4­)0,000 hoki földet lehet rendszeresen megöntözni. Kim­utattatik továbbá az új csatorna szállítási hivatása, a Ferenc csatorna eddigi forgalma, a temesvári keresk kamara adatai nyomán E számítások alapján azon eredmény jön ki, hogy még az esetre is, ha a pénzek költséges beszerzése, az intercaláris kamatok részletes tervek, sat. miatt az építési költség 18 millióra rúgna is, meg az esetben is ezen vállalat, 1% törlesz­tés és 6°/0 elsőbbségi kamat levonása után 16%-ot jövedelmezne, s ezen jövedelem év­­ről-évre azon arányban fogna növekedni, mely­ben az öntözendő terület növekedik. Ezen tervezetet olasz és francia mérnö­kök a helyszínen megvizsgálva, jelentésük­ben annak jóságát s a vállalat nyereményes voltát megerősítették. Következik ezután a Ferenc-csatornán Bács megye szállítási forgalmának részletes kimutatása, továbbá az öntözés, melyre nézve a tervezet elsorolja, hogy Bács megyé­­ben van közel 100 e­zr hó­d ki.­ootávi raid, melyre nézve a pénzügyminiszter ígéretét bírja a tervező, hogy azt a kincstár öntöz­­tetni fogja, hasonló ígéretet bir a csatorna melletti többi nagybirtokosoktól ás községek­től, azonfelül neveze és ajánlatokat is tettek Hajnak­ érsek, Zombor és Baja városok ; első ingyen adja az új csa­orna-ásáshoz szüksé­ges földjeit; Bija átadja a társulatnak rak­partjait, Zombor a kikötő helyet és ehez szük­séges tért adja ingyen. Nevezetesek azon kedvezmények, melyek­kel a kormány e vállalatot segíti.­­ A kormány Türr István tanoknak, ki a vállalat engedményese, átadja 75 évre a Ferenc csatornát, az összes épületek és föl­­s­zereléssel, valamint a csatorna fundus in­­structusát. . 2. A kincstár az engedmény idejéig in­gyen fogja átengedni a birtokában levő s az engedményezett csatorna vonalába eső föl­deket. 3. A vállalat az engedmény munkála­táridejétől számítandó 20 évig jövedelmi adót fizetni nem fog. 4. Az új csatorna költségeinek egy ötöd­részét, azaz 2 millió 9 ezer irtot, a kincstár a vállalat rendelkezésére adja mint államse­gélyt oly módon, hogy az állam ez összeg erejéig a társaságtól részvényeket névérték­űm vesz át. Ezen részvényektől a kincstár kamatot és osztalékot csak akkor fog húzni, ha már a többi részvények 5%/6-os havi ille­tékben részesültek. A Nemzetközi bank. Internatio­nal-Bank“ cím alatt egy nagyobb mérvű bank van alakulóban, melynek célja Bécsben és Pe­sten szervezését akként kiterjeszteni, hogy kizárólag a vidék pénzszükségleteire legyen tekintettel. A vállalat élén számos tekinté­lyes férfiú áll az aristokrácia s a pénzvilág köréből. — Az első magyar borászati ügynökségtől Fromm Antal következő fölhivá­t küldött be hozzánk: Egy francia szöllőbirtokostól két oly melegítő gépet kap­ván, melynek segélyével minden forrásban lévő bor tökéletesen kiformálható, felhívom tehát a hazai borászat érdekében mindazo­kat, különösen pedig tokaji szöllőbirtokosain­­kat, kiknek oly boruk van, mely folytonosan forrongásban van, és kifomolhatása még sen­kinek sem sikerült, szíveskedjenek nekem ebből ki forras hatás végett küldeni. — A 11­omá­s­­n­é­vválto­z­ta­tá­s az osztr. állam vasúton. E vasút délkeleti vonalán a Galantha és Tornác közt levő Sellye állomás ezentúl „Vág-Sellye“ néven fog neveztetni, hogy a bárány megyei hasonnevű helységgel való összetévesztés meg­akadályoztassák. Szerkesztői üzenet. Dorozsmára. Lehetetlen volt már mai szá­munkba beszorítanunk, de a jövő számban jönni fog. Nyilttér.*J Köszönet-nyilvánítás. Nem a legnagyobb mérvű tüdőgyulladásba esvén, gyógy­kezelésével házi­orvosomat, G­r­ó­f István u­rt, hívtam meg, ki rendkívüli szor­galmával a nagy beteget szerencsésen meg is mentette az életnek. A nagy szerencsét, mit ezáltal neki kö­szönök, nem mulaszthatom el a nyilvánosság útját is, mí­g arrakönni a ma­­nevezett orvos úr iránt forró hálámat nyilvánítani. Isten tartsa meg soká a szenvedő em­beriségnek ! Szeged, július 31 án. Wéber Sándor: Hatósági eljárás. Nem ismeretlen e város lakosai előtt, mily ér­zülettel vannak egynémely városi uraink a kereske­delem és annak képviselői iránt, s nem egyszer volt már alkalmunk tapasztalni, hogy egy-egy hatósági ön­kényes és részrehajló eljárás mennyit ártott egyesek­nek, hogy előnyben részesítsen másokat. Ily szép eset történt velünk a napokban, me­lyet már csak azért is nyilvánosságra hozunk , hogy az által némileg elejét vegyük a hasonló hivatalos hatalmaskodásoknak, ha ugyan lenne még e draszti­kus szeri­k­­ valami sikere. Az eset következő: A most folyó vásárra szokás szerint vásáros sátorba akarván kiállítani árucikkeinket, evégből jó­­eleve megkerestük a városkapitányságot azon kére­*­ A­, e rovatban közlöttekért nem vállal felelő­­s­í­pt a szere­­lemmel, hogy a vásártéren számunkra helyet jelölne ki, minek folytán ki is jelöltetett a térség, hová sá­torunkat felüthetjük. Ezen kijelölt helyen szombaton föl is állítottuk sátorunkat és szabó-árucikkeinkkel belerakodtunk. A helybeli első magyar szabótársaság­nak azonban, mely velünk átellenben üté föl sátorát, hihetőleg nem tetszett a mi concurrentiánk s megki­­sérlé, minket helyünkről eltávolítani, ami e nagyha­talmasságokból álló testületnek sikerült is. Tanács­ülés tartatott s ott azt kívánták: hagyassák meg ne­künk, hogy sátrunkat megfordítsuk. Mi er­ről tudomással bírtunk, de nem tettünk ellenlépést, mert lehetetlennek hittük, hogy egy hatóság, mely 70.000 lélekből álló város fölött kormányoz annyira kitegye magát, hogy egy magán­társulat egyszerű ké­­relmére elrendelje, miszerint 6 öt hosszú s árucikk­­ teljesen megrakott szilárd faalkotmányunkat, közvet­lenül a vásár küszöbén, megfordítani kelljen. A hihetetlen azonban mégis megtörtént; a pár kiválogatott tagból álló tanács, a főkapitányi véle­mény ellenére, kibocsátotta az ukázt, meghagyván abban, hogy a szabdtársulat kivonatát teljesítenünk kell, még­pedig büntetés terhe alatt. Miután a tanácsülés föloszlásával a helybeli polgármester és főkapitány urak, ki jobbra, ki balra elmentek s láb­atlanokká váltak, kényszerülve láttuk magunkat Báthy I.­kapitány úrhoz folyamodni s tőle fölvilágosítást kérni e hallatlan eljárásért; kifejtettük előtte, hogy a tanács rendeletének teljesítése csaknem a lehetetlenséggel határos, hogy már 4 óra délután s a roppant sátort lehetetlen másnapig megfordítani s újra berendezni. Hasztalan, a s.-kapitány úr nem ér­tett meg minket. Majd fájdalmunkat fejeztük afölött, hogy így bánnak egy kereskedő­ céggel, mely évenként 1200 írt adót fizet. A s.-kapitány úr erre aztán any­­nyira megindult, hogy ezt felelte : „Mit bánom én, ha meghalnak is!“ Már hogy B ur törődik-e vagy sem a mi éle­tünkkel, vagy h­alálunkkal, az előttünk is közönyös, miután, istennek hála­ életünk és halálunk nem tőle függ; de a rendőrség egyik s ezúttal főfeje, mégis csak választékosabb lehetne kifejezéseiben egy polgár ellen, kinek ő védelmére van odaültetve, habár kü­lönben életével nem törődik is. Ennyi boszuság­­ után elhatároztuk magunkat, hogy sátorunkat bezárjuk s a vásárt nem tartjuk meg, hanem okozott veszteségünkért a hatóságon keresünk majd kárpótlást. Azonban Báthy úrnak ez sem volt elég; két biztost küldött ki 10 hajdúval ostromra, ezekkel fel tör­e­t­t­e s m­eg z­á­­­o­gat­t­azt a sát­runkat; de még ez sem volt elég, már készültek áru cikkeinknek nekiesni s azokat az utcára, a porba ki­szórni. Ezt már nem nézhettük tovább szenvedőlege­sen, s hogy kiszámithatlan kártól megóvjuk magun­kat, fejet hajtottunk a hatósági ukáznak s hozzáfog­tunk sátrunk szétbontása és újra fölállításához, ami az áruk ki- és berakásával az egész éjt igénybevette. Hogy ez éjjeli műtét közben portékáinkban mennyi kár esett, még magunk sem tudjuk, nem is számítva a tetemes költséget, melybe az ukáz kényszerült vég­rehajtása került. Íme, így tesznek a mi jó uraink még most is, uralkodásuk alkonyán: valóban szerencse Szeged vá­ros lakosságára, de különösen a sokat zaklatott ke­reskedői osztályra, hogy ez alkotmányos basáskodási korszak egyszer valahára végéhez közeledik ! Mi híven adtuk elő a velünk történt esetet, s átadjuk azt a közönség bírálatának, hadd lássa min­denki, mennyire talál nálunk a polgár védelmet a tör­­vényhfgi.^ ^ , követett 'sértő zakla­f^fe hivatalos utón elégtételt és kárpótlást találtunk , ez után kerestünk és vettünk elégtételt üldöztetésünkért, s azt hiszszük, jogunk volt ezt tenni, mint egy oly cég tulajdonosainak , mely 20 év óta áll Szegeden s évi 12-ig írt adót fizet, amelynek hitele és tekintélye sokkal nagyobb, mint azon uraké, kik a néptől nyert pünkös­d­királyágukat arra használják, hogy az ily cégeket saját embereik kedvéért megrugdalják! Holtzerg és fiai. Bécsi pénzárfolyam aug. 1-jén 1871. 6°/® metalliques . 59.46 5% nemzeti köles. 1 59.10 1860-iki államkölcs 102 80 Bankrészvények . 767 eit­drészvények . London . . . Ezüst . . . . Cs kir. arany . 287 90 122.40 tál.—­5.83 Vízállás. Szeged 2 julius . 13' 5" 0'" 0 Klört Felelős szerkesztő: Nagy Sándor. Főmunkatára : I.évay Ferenc. H­IRDETÉSEK. Italm­émi és vásárai jo haszonbérlete. tv a A csókai uradalom italmérési és vásári jogai 1872-ik évi január 1 -jejétől kezdve, három egymásután következő évre zárt ajánlatok mellett haszonbérbe adatnak. A zárt ajánlatok — külön az italmérési, külön a vásári jogra melyekhez a tett ajánlatok 10%-ra, mint bánatpénz melléklendők — i. é. aug. hó végéig az alólirt tiszttartósághoz, hol a feltételek is meg­­tekintendők, benyújtandók. Csóka, 1871. julius 30-ikán. Juveniki Henrik, 461—861 tiszttartó. Müller Clemens hírneves uj családi varrógépeit a Singer­­féle rendszer után Rendkívül olcsó férfi-öltönyök. Minthogy a vásárok látogatásával felhagyni szán­dékozom, mesés olcsó árakra leszállított, jó kelmék­ből csinosan és szilárdan készült férfiruha-készletemet ajánlom a t. közönség figyelmébe. Eladási helyem: a Széchenyi-téren álló sátramban Bajusz József, pesti férfi-szabó mester,­­ szintúgy Wheeler és Wilson, Howe I Grover és Baker, kézi varrógépeket, skötőgépeket, tűket, selymet és cér­nát a legolcsóbb áraiért nagyban és kicsinyben elad Seherz Andor/ varró- és kötőgépek fő­ üzlete, 31 Opers­ring 31 Bécsben. A szegedi légszemilágitási részvény­társulat a rendes évi közgyűlését 1. évi augusztus hó 14-én d. u. 5 órakor, Szegeden ifj. Felmayer Antal urnak Széchenyi­ téren levő házában, tartandja meg. 1- szer, az üzlet állásáról való évi jelentés. 2- szor, az évi mérleg előterjesztése és az osztalék meg­határozása. 3- szor, a számvizsgáló bizottság megválasztása és egyéb tárgyak. Felkéretnek a t. c. részvényesek az alapszabályok ér­telmében, részvényeiknek a szegedi kereskedelmi és ipar­­banknak­ letételére. Szeged 1871. junius 31. A Balusztmiany.

Next