Szegedi Híradó, 1871. július-december (13. évfolyam, 79-156. szám)
1871-08-02 / 92. szám
KÖZGAZDÁSZATI ROVAT. Türr István tervezete a Ferenc-csatorna helyreigazítása és Kis-Sztapártól Újvidékig újból ásandó csatornáról. Múlt számunkban megemlítvén, hogy Türr tbnok több angol mérnökkel városunkon keresztül utazik a Ferenc-csatorna megszemlélésére, egyszersmind fölemlítettük, hogy Türr a nevezett csatorna helyreigazítása és kiépítésére kormányi engedélylyel bír, az általa készített tervezet alapján. E tervezet, mely magyarázó térképekkel is el van látva, előttünk fekszik, s miután az amellett, hogy országos fontossággal bir, vidékünket is közelről érdekli, alkalomszerűnek véljük azt röviden megismertetni olvasóinkkal, természetesen egészen tárgyiasan, az érdemleges hozzászólást szakértőknek hagyván fönn. A tervezet társulati vállalkozás útján akarja a nagy munkt létrehozni, s alapja azon a tapasztalaton és biztos számtételeken alapuló igazság, hogy a vizi szállítás mindig a lgolcsóbb, részint, mert kevesebb és olcsóbb eszközök kellenek hozzá, részint, mert a viziút terjedelme határtalan Ez alapból kiindulva tehát a hajózást miden áron elő kell segíteni még ott is, hol az vasúttal párhuzamosan megy, mert csak így lehet kellőleg fölhasználni mindazon előnyöket, melyeket ezen kettős közlekedés a kereskedelemnek és iparnak nyújt azáltal, hogy egymást kölcsönösen támogatja. A tervezet szerint továbbá az új csatorna kettős céllal bírna, t. i. a hajózáson kívül öntözésre is használtatnék, ami nemzetgazdászati szempontból kiváló fontosságú. Az alakulandó társulat első teendője lenne a Ferenc-csatornára nézve: a sodronykötelek letétele,ami által rendes, gyors és olcsó vontatás eszközöltetik ; egyszersmind a csatorna kezelésének alapfeltétele lenne , hogy a Tiszából jövő hajókon a szállítás soha többe ne kerüljön, mint azon hajóké, melyek most Titelbel kénytelenek kerülni. De lássuk most a tervezet szent szándékolt munkálatot s az ahoz kapcsolt számtéteket a költség és várható jövedelemről, melyeken a tervezet alapul. A tervezet elején Kziha főmérnök közöl erre vonatkozó hosszabb kimutatást ; ennek elején magát a tervezett nagymérvű munkálatot adja elő, a következő bevezetéssel : Bontoux kimutatta, hogy Magyarországban a szállító mázsánként és mértföldenként kerül: a vasúton 1—2 krba, a ki nem épített országutakon 6—10, a kővel kiépített országutakon 3, a viziutakon 1/2—1 krba. (Tehát a vizi szállítás a vasútinál is felényivel kevesebbe kerül.) Ez okból Bontoux nagy súlyt fektet vizi utaink javítására általában, de különösen a Ferenc csatorna helyreigazítására. Mert e csatorna a legrövidebb úton köti össze a bánatot, Arad, Csanád és részben Csongrád megyét a Dunává, Bezdán és Bajánál; összeköti továbbá ugyanezen megyéket a, alföld-fiumei vasúttal Zombornal és Eszéknél, valamint a déd vasutat (a Dráva által) Bacsitál, s ezáltal lehetővé teszi, hogy Magyarország az európai piacokon az odessai gabonával versenyezhessen. Ezenkívül mindazon gabona, mely bánéiból Festen és Győrön át éjszak és éjszaknyugat felé megy, szintén a Ferenc csatornát fogja választani, mert útját úgy erre, valamint Fiume, Trieszt és Helvécia felé 35 mértfölddel rövidíti. Ezek szerint tehát — úgymond a nevezett mérnök — kétségbe nem vonható hogy kivitelünkre nézve a Ferenc-csatorna legnagyobb fontossággal bír , hogy ennélfogva annak helyreigazítása és tökélyesbítése jutányos vállalat. A helyreigazítás következő munkálatokból áll: 1. Baja alatt a „Sudovica“ Dunaágat kikotorni és kikötővé átalakítani, be és kirakodó helyekkel. 2. Bajától Bezdenig tápcsatornát ásni, a baracskai Duna-ág részbeni fölhasználása mellett Ennek hossza 5 /2 mértföld lenne és a legnagyobb dunai és tiszai hajókra alkalmas. 3. A Ferenc-csatornát kikotorni , partjait leásni és megerősíteni, töltéseket épiteni, sat. 4. Annak idején ha a tiszai 96. sz. átmetszés anyafolyóvá váland, a Ferenc csatornát ezen átmetszésig meghosszabbítani. 5 Új öntöző és hajózási csatornát ásni Kis-Sztapartól Újvidékig 6/2 mfld hosszban 3(X)0 mázsa borderével. Ezen munkálatok költsége (földásás zsilipek, hidak, épületk, kisajátítás, sat.) 10.045.000 frt. A további kimutatásban látjuk, mily vízmennyiséget lehet az öntözésre fordítani ; annyit, hogy évenként 4)0,000 hoki földet lehet rendszeresen megöntözni. Kimutattatik továbbá az új csatorna szállítási hivatása, a Ferenc csatorna eddigi forgalma, a temesvári keresk kamara adatai nyomán E számítások alapján azon eredmény jön ki, hogy még az esetre is, ha a pénzek költséges beszerzése, az intercaláris kamatok részletes tervek, sat. miatt az építési költség 18 millióra rúgna is, meg az esetben is ezen vállalat, 1% törlesztés és 6°/0 elsőbbségi kamat levonása után 16%-ot jövedelmezne, s ezen jövedelem évről-évre azon arányban fogna növekedni, melyben az öntözendő terület növekedik. Ezen tervezetet olasz és francia mérnökök a helyszínen megvizsgálva, jelentésükben annak jóságát s a vállalat nyereményes voltát megerősítették. Következik ezután a Ferenc-csatornán Bács megye szállítási forgalmának részletes kimutatása, továbbá az öntözés, melyre nézve a tervezet elsorolja, hogy Bács megyében van közel 100 ezr hód ki.ootávi raid, melyre nézve a pénzügyminiszter ígéretét bírja a tervező, hogy azt a kincstár öntöztetni fogja, hasonló ígéretet bir a csatorna melletti többi nagybirtokosoktól ás községektől, azonfelül neveze és ajánlatokat is tettek Hajnak érsek, Zombor és Baja városok ; első ingyen adja az új csaorna-ásáshoz szükséges földjeit; Bija átadja a társulatnak rakpartjait, Zombor a kikötő helyet és ehez szükséges tért adja ingyen. Nevezetesek azon kedvezmények, melyekkel a kormány e vállalatot segíti. A kormány Türr István tanoknak, ki a vállalat engedményese, átadja 75 évre a Ferenc csatornát, az összes épületek és fölszereléssel, valamint a csatorna fundus instructusát. . 2. A kincstár az engedmény idejéig ingyen fogja átengedni a birtokában levő s az engedményezett csatorna vonalába eső földeket. 3. A vállalat az engedmény munkálatáridejétől számítandó 20 évig jövedelmi adót fizetni nem fog. 4. Az új csatorna költségeinek egy ötödrészét, azaz 2 millió 9 ezer irtot, a kincstár a vállalat rendelkezésére adja mint államsegélyt oly módon, hogy az állam ez összeg erejéig a társaságtól részvényeket névértékűm vesz át. Ezen részvényektől a kincstár kamatot és osztalékot csak akkor fog húzni, ha már a többi részvények 5%/6-os havi illetékben részesültek. A Nemzetközi bank. International-Bank“ cím alatt egy nagyobb mérvű bank van alakulóban, melynek célja Bécsben és Pesten szervezését akként kiterjeszteni, hogy kizárólag a vidék pénzszükségleteire legyen tekintettel. A vállalat élén számos tekintélyes férfiú áll az aristokrácia s a pénzvilág köréből. — Az első magyar borászati ügynökségtől Fromm Antal következő fölhivát küldött be hozzánk: Egy francia szöllőbirtokostól két oly melegítő gépet kapván, melynek segélyével minden forrásban lévő bor tökéletesen kiformálható, felhívom tehát a hazai borászat érdekében mindazokat, különösen pedig tokaji szöllőbirtokosainkat, kiknek oly boruk van, mely folytonosan forrongásban van, és kifomolhatása még senkinek sem sikerült, szíveskedjenek nekem ebből ki forras hatás végett küldeni. — A 11omásnévváltoztatás az osztr. állam vasúton. E vasút délkeleti vonalán a Galantha és Tornác közt levő Sellye állomás ezentúl „Vág-Sellye“ néven fog neveztetni, hogy a bárány megyei hasonnevű helységgel való összetévesztés megakadályoztassák. Szerkesztői üzenet. Dorozsmára. Lehetetlen volt már mai számunkba beszorítanunk, de a jövő számban jönni fog. Nyilttér.*J Köszönet-nyilvánítás. Nem a legnagyobb mérvű tüdőgyulladásba esvén, gyógykezelésével háziorvosomat, Gróf István urt, hívtam meg, ki rendkívüli szorgalmával a nagy beteget szerencsésen meg is mentette az életnek. A nagy szerencsét, mit ezáltal neki köszönök, nem mulaszthatom el a nyilvánosság útját is, míg arrakönni a manevezett orvos úr iránt forró hálámat nyilvánítani. Isten tartsa meg soká a szenvedő emberiségnek ! Szeged, július 31 án. Wéber Sándor: Hatósági eljárás. Nem ismeretlen e város lakosai előtt, mily érzülettel vannak egynémely városi uraink a kereskedelem és annak képviselői iránt, s nem egyszer volt már alkalmunk tapasztalni, hogy egy-egy hatósági önkényes és részrehajló eljárás mennyit ártott egyeseknek, hogy előnyben részesítsen másokat. Ily szép eset történt velünk a napokban, melyet már csak azért is nyilvánosságra hozunk , hogy az által némileg elejét vegyük a hasonló hivatalos hatalmaskodásoknak, ha ugyan lenne még e drasztikus szerik valami sikere. Az eset következő: A most folyó vásárra szokás szerint vásáros sátorba akarván kiállítani árucikkeinket, evégből jóeleve megkerestük a városkapitányságot azon kére* A, e rovatban közlöttekért nem vállal felelősípt a szerelemmel, hogy a vásártéren számunkra helyet jelölne ki, minek folytán ki is jelöltetett a térség, hová sátorunkat felüthetjük. Ezen kijelölt helyen szombaton föl is állítottuk sátorunkat és szabó-árucikkeinkkel belerakodtunk. A helybeli első magyar szabótársaságnak azonban, mely velünk átellenben üté föl sátorát, hihetőleg nem tetszett a mi concurrentiánk s megkisérlé, minket helyünkről eltávolítani, ami e nagyhatalmasságokból álló testületnek sikerült is. Tanácsülés tartatott s ott azt kívánták: hagyassák meg nekünk, hogy sátrunkat megfordítsuk. Mi erről tudomással bírtunk, de nem tettünk ellenlépést, mert lehetetlennek hittük, hogy egy hatóság, mely 70.000 lélekből álló város fölött kormányoz annyira kitegye magát, hogy egy magántársulat egyszerű kérelmére elrendelje, miszerint 6 öt hosszú s árucikk teljesen megrakott szilárd faalkotmányunkat, közvetlenül a vásár küszöbén, megfordítani kelljen. A hihetetlen azonban mégis megtörtént; a pár kiválogatott tagból álló tanács, a főkapitányi vélemény ellenére, kibocsátotta az ukázt, meghagyván abban, hogy a szabdtársulat kivonatát teljesítenünk kell, mégpedig büntetés terhe alatt. Miután a tanácsülés föloszlásával a helybeli polgármester és főkapitány urak, ki jobbra, ki balra elmentek s lábatlanokká váltak, kényszerülve láttuk magunkat Báthy I.kapitány úrhoz folyamodni s tőle fölvilágosítást kérni e hallatlan eljárásért; kifejtettük előtte, hogy a tanács rendeletének teljesítése csaknem a lehetetlenséggel határos, hogy már 4 óra délután s a roppant sátort lehetetlen másnapig megfordítani s újra berendezni. Hasztalan, a s.-kapitány úr nem értett meg minket. Majd fájdalmunkat fejeztük afölött, hogy így bánnak egy kereskedő céggel, mely évenként 1200 írt adót fizet. A s.-kapitány úr erre aztán anynyira megindult, hogy ezt felelte : „Mit bánom én, ha meghalnak is!“ Már hogy B ur törődik-e vagy sem a mi életünkkel, vagy halálunkkal, az előttünk is közönyös, miután, istennek hála életünk és halálunk nem tőle függ; de a rendőrség egyik s ezúttal főfeje, mégis csak választékosabb lehetne kifejezéseiben egy polgár ellen, kinek ő védelmére van odaültetve, habár különben életével nem törődik is. Ennyi boszuság után elhatároztuk magunkat, hogy sátorunkat bezárjuk s a vásárt nem tartjuk meg, hanem okozott veszteségünkért a hatóságon keresünk majd kárpótlást. Azonban Báthy úrnak ez sem volt elég; két biztost küldött ki 10 hajdúval ostromra, ezekkel fel törette s meg záogattazt a sátrunkat; de még ez sem volt elég, már készültek áru cikkeinknek nekiesni s azokat az utcára, a porba kiszórni. Ezt már nem nézhettük tovább szenvedőlegesen, s hogy kiszámithatlan kártól megóvjuk magunkat, fejet hajtottunk a hatósági ukáznak s hozzáfogtunk sátrunk szétbontása és újra fölállításához, ami az áruk ki- és berakásával az egész éjt igénybevette. Hogy ez éjjeli műtét közben portékáinkban mennyi kár esett, még magunk sem tudjuk, nem is számítva a tetemes költséget, melybe az ukáz kényszerült végrehajtása került. Íme, így tesznek a mi jó uraink még most is, uralkodásuk alkonyán: valóban szerencse Szeged város lakosságára, de különösen a sokat zaklatott kereskedői osztályra, hogy ez alkotmányos basáskodási korszak egyszer valahára végéhez közeledik ! Mi híven adtuk elő a velünk történt esetet, s átadjuk azt a közönség bírálatának, hadd lássa mindenki, mennyire talál nálunk a polgár védelmet a törvényhfgi.^ ^ , követett 'sértő zaklaf^fe hivatalos utón elégtételt és kárpótlást találtunk , ez után kerestünk és vettünk elégtételt üldöztetésünkért, s azt hiszszük, jogunk volt ezt tenni, mint egy oly cég tulajdonosainak , mely 20 év óta áll Szegeden s évi 12-ig írt adót fizet, amelynek hitele és tekintélye sokkal nagyobb, mint azon uraké, kik a néptől nyert pünkösdkirályágukat arra használják, hogy az ily cégeket saját embereik kedvéért megrugdalják! Holtzerg és fiai. Bécsi pénzárfolyam aug. 1-jén 1871. 6°/® metalliques . 59.46 5% nemzeti köles. 1 59.10 1860-iki államkölcs 102 80 Bankrészvények . 767 eitdrészvények . London . . . Ezüst . . . . Cs kir. arany . 287 90 122.40 tál.—5.83 Vízállás. Szeged 2 julius . 13' 5" 0'" 0 Klört Felelős szerkesztő: Nagy Sándor. Főmunkatára : I.évay Ferenc. HIRDETÉSEK. Italmémi és vásárai jo haszonbérlete. tv a A csókai uradalom italmérési és vásári jogai 1872-ik évi január 1 -jejétől kezdve, három egymásután következő évre zárt ajánlatok mellett haszonbérbe adatnak. A zárt ajánlatok — külön az italmérési, külön a vásári jogra melyekhez a tett ajánlatok 10%-ra, mint bánatpénz melléklendők — i. é. aug. hó végéig az alólirt tiszttartósághoz, hol a feltételek is megtekintendők, benyújtandók. Csóka, 1871. julius 30-ikán. Juveniki Henrik, 461—861 tiszttartó. Müller Clemens hírneves uj családi varrógépeit a Singerféle rendszer után Rendkívül olcsó férfi-öltönyök. Minthogy a vásárok látogatásával felhagyni szándékozom, mesés olcsó árakra leszállított, jó kelmékből csinosan és szilárdan készült férfiruha-készletemet ajánlom a t. közönség figyelmébe. Eladási helyem: a Széchenyi-téren álló sátramban Bajusz József, pesti férfi-szabó mester, szintúgy Wheeler és Wilson, Howe I Grover és Baker, kézi varrógépeket, skötőgépeket, tűket, selymet és cérnát a legolcsóbb áraiért nagyban és kicsinyben elad Seherz Andor/ varró- és kötőgépek fő üzlete, 31 Opersring 31 Bécsben. A szegedi légszemilágitási részvénytársulat a rendes évi közgyűlését 1. évi augusztus hó 14-én d. u. 5 órakor, Szegeden ifj. Felmayer Antal urnak Széchenyi téren levő házában, tartandja meg. 1- szer, az üzlet állásáról való évi jelentés. 2- szor, az évi mérleg előterjesztése és az osztalék meghatározása. 3- szor, a számvizsgáló bizottság megválasztása és egyéb tárgyak. Felkéretnek a t. c. részvényesek az alapszabályok értelmében, részvényeiknek a szegedi kereskedelmi és iparbanknak letételére. Szeged 1871. junius 31. A Balusztmiany.