Szegedi Híradó, 1872. január-június (14. évfolyam, 1-78. szám)

1872-02-14 / 19. szám

ba, hol addig kóborolt, mig a gyilkosok egyikéra akadt. Ezt addig Ütötte, tépte, verte, mígnem elfogatott. A többi bűnrészes is kéz­rekerült, kik legközelebb fognak a törvény­szék elé állíttatni. A „Times of India“ azt javasolja, neveztessék ki e majom rendőr­­biztosnak. * Honvéd-emlékünnepély. Ara­don e hó 8-án az ott elesett honvédek em­lékére az idén is gyászü­nnepély rendeztetett. Az egyházi szertartást Lakatos Ottó mino­rita zárdafőnök végzi teljes segédlettel. A honvédek az 1848 iki 29-ik honvédzászlóalj­­nak lobogója alatt vonultak be a templomba. A gyászistentiszteleten a város, a megye, a törvényszékek s a többi hivatalok tisztviselői mind megjelentek A ravatal babérkoszorúk­kal, virágokkal s nemzeti szalagokkal volt „A hazáért és Arad városért elesettek“ tisz­teletére földiszitve. A koporsó alján Asztalos Sándor vitéz honvédőrnagy arcképe függött. Az isteni tisztelet után a honvédek , a tűz­oltók s az egyes egyletek képviselői kimen­tek a temetőbe és Venczel volt honvédhad­­nagy rövid beszéde után megkoszorúzták az Arad város védelmében elesett hősök egy­szerű fakeresztjét. * Az Eötvös- szo­borra, mint a földhitelintézetnek a „M. U."-hoz beküldött kimutatásából olvassuk, eddig 6070 Irt 25 kr. és 1 arany gyűlt be. * Eötvösnek két mellszobra, egyik az aradi lyceum, a másik a pesti egyetem vegytani épületének díszterme számára lett az „A­dy szerint megrendelve Aradi Zsig­­mond kitűnő szobrász hazánkfiánál, ki néhány hét óta ismét Olaszországban tartózkodik. * Csalhatatlan ruhakelme. A „M. Áll.“ következő ártatlan sorokban csi­nál reklámot a pápai csalhatatlan­ságnak és — egy uj női ruhakelmének: „Ki hitte volna — úgymond — hogy a vati­áni sz. zsinat 1870-iki julius 18 iki világtörténelmi nagy elhatározása, mely Bismarck­ és Beusttól se egész Schwarcz Gyuláig annyi antagonistá­­val találkozott, rövid idő alatt általános nép­szerűségre vergődjék!? Már pedig tessék a divat ragyogó palotájába belépni. London, Páris, Bécs , Berlin, Moszkva és Pest vá­rosaiban egyaránt a bájos hölgyek mindazon ruhakelmét keresik és kapják, melynek neve: Infallible. És mint szép s mily tartós a kelme, mely nevének is megfelel némileg abban, hogy solid, állandó színét ki nem ve­szi a nap . . . .“ No lám, mondja most már valaki, hogy a pápa nem csalhatatlan. * A magyar klérus — írja a „M. Á.“ ■— nem nagyhangú és elhangzó szavak­kal, hanem tényekkel tanúsítja hazafiságát, s ismét bebizonyítá, hogy a szépnek, jónak és üdvösnek pártfogója. Ugyanis a vidéki színészek nyugdíjintézetére legelső ajándé­kozó volt Fogarassy Mihály erdélyi püspök, a második ajándékozó a szombathelyi káp­talan, és e példát már azóta számos plébá­nos követte el annyira, hogy az adományozók kétharmad részét a klérus képezi. Bravo ! * Lakodalmi étlap a XVII. szá­zadban. Midőn a hatalmas Thurzó család egyik szép ivadéka a bájos Judith és hős Jakosich Endre egybekeltek 1610-ik évben, a lakadalmon elfogyott: 10 ökör, 43 hornya, 144 bárány, 341 lúd, 691 tyúk, 12 pulyka, 103 fajdtyuk, 2 szarvas, 1 őz, 19 malac, 55 csuka, 169 polyka, 100 pisztráng, 750 meny­hal, 150 angolna, 600 sóshal, 40 kárász, 100 vegyeshal, 1600 tojás, 4 mázsa túró, sajt, 1 mázsa só, tortákra 7 és fél, egyéb sütemé­nyekre 2 mázsa, tésztának és más konyhai használatra 100 mérő finom és 108 mérő másodrendű liszt, 8 oldal vastag szalonna, 54 irce zsír, 29 font szsvaj, 28 irce méz, 103 font asztali olaj, 6 és fél akó borecet, 2 és fél akó sörecet. És mindezek leöblögí­­tésére 235 akó bor és 114 akó sör folydo­ KÖZGAZDÁSZAT! ROVAT. Szeged gazdasági érdekei. ii. Sorrendben először a gazdasági egye­sületet veszem föl, mint olyat, mely a mon­dottam cél elérésére volna hivatva. A gazdászat emelése azon elv, mely mai nap minden országban érvényre jut. — Tanúl­tják ezt a keletkezett számos „gaz­dasági felsőbb tanintézetek, földmives-iskolák, vincellér-képezdék , a naponta szaporodó szaklapok, s a kiterjedésben mindinkább téri nyerő egyleti élet.“ Ami az iskola a fiatalabb nemzedéknek, ugyanaz a „gazdasági egyesület“ a felnőttek­nek. Kiképző intézete a szó nemesebb ér­telmében a kisbirtokosnak. Ha veszély s en­nek elhárításáról van szó, a nagybirtokos, hitele­s pénzviszonyai más lábon állók lé­vén, könnyen segít magán. De ott , hol a középosztály túlnyomó, ennek segélyt kell nyújtani minden áron. A gazdasági taninté­zetek fölállítása által a jövőről, míg az egy­leti élet meghonosításával a jelenről gondos­­odnnk. Gazdasági téren a haladás az egyesületi élet nélkülözésével csak lassú lehet. Ezt bő­­vebben fejtegetnem fölösleges. Ebbe vonas­sák bele a gazda, megismertetendő őt a kor­szerű eszmék vívmányai­ és áldásaival. Kezdje meg működését idő és okszerűleg, hogy a kor fokozott kívánalmait kielégíthesse. Azon tu­datra kell vezetni, hogy csak a szakképzett­ség képesítik a másokkal a versenyre. Ép a mondottaknál fogva a gazdasági egyesület a legjobb átkészítője a szakiskolák létesíthe­­tése és benépesítésének. Az öregebb gazda belátandja annak szükségességét, hogy ha már ő maga nem tanult, legalább fiát szük­séges taníttatnia. Idővel itt érlelődik meg benne azon meggyőződés, hogy a nyert szel­lemi tőke mindig nagyobb és biztosabb ka­matot hoz az anyaginál. Az elsorolt előzmények után áttérek arra, vajjon hát mi célja van egy jól szer­vezett gazdasági egyesületnek ? A gazdasági érdekek emelése a legszé­lesebb kiterjedésben, azaz nemcsak előmoz­dítása a termelésnek, hanem körébevonása minden gazdasági iparüzleti ágnak azon cél­ból, hogy azokat a leghelyesebb irányban fejleszsze; erre nézve szükségesek: a) Összejövetelek alkalmával a tapasz­talatok elmondása, s helyesen iitt eszmecse­rék a gazdasági tudomány és ipar teréről. b) Különféle hasznos dolgok, mint esz­közök, eszközmintázatok, magvak, növények, jó állatfajok terjesztése és meghonosítása, s a célszerűbb miveleti módok megismertetése. c) Előmozdítása mindannak, ami a gaz­dasági szakképzettséget és szorgalmat emel­heti akár egyesek­, akár testületeknél. Tör­ténhetik ez jól alkalmazott díjazások , em­lékek kiosztása, dicséretek, stb. által. d) Kiállítások és versenymunkálatok ren­dezése ; a népbankok s biztosítási intézetek haszna és előnyeinek megismertetése , hogy így ezek iránt bizalmat keltsünk az idegen­­kedőkben. e) Hatni az értelem- és erkölcsre,­­ ez­zel emelni a munkásságot és a valódi hu­mánus irányt. f) Eltávolítani az akadályokat, melyek a gazdának útját állják, egyesült erővel, le­gyenek ezek gazdaságiak, vagy épen társadal­miak. Hiszen elmondhatjuk, tán sehol sem jobban, mint nálunk, hogy szerencsés gazda­sági viszonyok mellett bírhatunk csak egész­séges társadalmi életet föntartani. Már e néhány pont eléggé körvonalazza, mily nemes és tágkörű a feladat, melyet az egyesület körében megoldani van hivatva, s hogy ezt csakugyan el is éri, arról a fönn­álló ilynemű intézmények tanúskodnak. Sokan azon hitben élnek, hogy vajmi nehéz feladat áldott megyénk viszonyai kö­zött oly intézményt létesítni, mint a gazda­sági egyesület, mert hiányzik a részvét, az igazi jóakarat, és mert „valljuk meg őszin­tén — mondá egy igen tisztelt ismerősöm — ha van is egy-két lelkes férfiú , ki szívén hordva az ügyet, minden áldozatra örömmel kész, de látva ez is a nagy közönség lany­­h­aságát, belefárad a küzdelembe. Továbbá megvan a megyénkben azon igazán boszantó körülmény, hogy az elsőséget mindenki a maga részére iparkodik elnyerni. Az egyes városok és községek nem örömest csoporto­sulnának épen Szegeden , azt hozva föl, miért nem itt, vagy amott létesíttetik a köz­pont.“ A mondottak ellenében szabadjon el­mondanom azon irányt, melyben én az egy­letet fölállítandónak vélem. Az igaz, hogy a részvétlenség nem kicsiny, de, habár küzdelem árán is, sikerül bebizo­nyítani előnyeit az egyesülésnek ; azt hiszem nem lehet a közönytől tartani. Meg kell értetni minden áron , hogy az egyesület körében a tulajdonjog szent és sérthetetlen, hogy minden kényszer, sőt még legkisebb látszata is annak, hogy a gazda szabad rendelkezésében gátoltatnék, szorgo­san mellőztetni fog. Ez oly körülmény, me­lyet figyelmen kívül hagyni nem szabad. Hogy a központ Szeged legyen, arra nézve több indok szolgálhat. Szeged a me­gye főhelye , a legnépesebb város , s lakói kiválóan gazdasági üzletből élnek, azonkí­vül kedvező fekvése és előnyös közlekedési összeköttetései jelentékenyen és hatályosan befolynának úgy a tartandó munkaversenyek, mint a kiállítások, stb. sikerére. Magát a megyét gazdasági körök­, ille­tőleg önálló egyletekre lehetne beosztani úgy, hogy önálló működésük nem korlátoltatnék, legföljebb az évi gyűléseken képviseltetnék magukat. A központ folytonos összeköttetés­ben állana velük , gyűléseiken titkárja által helyettesítvén magát. Az ilynemű beosztásnak azon haszna is lenne, hogy szabatosan kije­löltetnék a fiók­egyleteknek működési köre és iránya , továbbá az említettem titkár nép­szerű és oktató előadások tartásával emelné az összejöveteleket. Az imént elősoroltak képeznék tehát a fővázlatot. Ami a kivitelt , annnak módoza­tait illeti, arra nézve az egybehitt megyei gazdaközönség által kimondandó vélemény lenne szükséges. Módot kell nyújtani a legegyszerűbb földművesnek is a beléphetésre. Ezért a tag­sági díjak lehető kevésre szabandók. Mert vegyük föl, hogy az egyesület alacsony tag­sági díjakkal talán 500 tagot nyer; ez min­dig jobb, mint magas tagsági díjak mellett talán a mondott számnak fele. De a cél a középosztály művelése, jólétre emelése; azon kell hát törekedni, hogy ez egyesíttessék. Meg lehet győződve mindenki, hogy a kormány is támogatandja az egyesületet, ha meggyőződött annak életképessége és válasz­tott helyes iránya felöl. Csak tenni kell! — Mutassa meg Csongrád megye, hogy oly gaz­daközönsége van, mely a korszerű eszmék létesítését körében kivívni törekszik. Sz. M. gált el. A vendégek lovai pedig 566 mérő zabot, és 60 szekér szénát emésztettek meg. Hogy volt mit tenni a vendégek elé az említett lakodalmon, azon csakugyan senki sem fog kételkedni s ha valaki mégis ki­csinylené Thurzó uram vendéglátását, védel­mére azt említjük föl, hogy még talán na­gyobb dáridót csapott volna, hanem a lako­­dalom előtt rövid idővel 80,000 magyar fo­rintnyi kárt szenvedett az akkori háború által. Pedig igen nagy összeg volt 1610 ben 80,000 magyar írt. 1803 sz. 103—3—1 A szegedi gőzhajózási társulat által a zálogtartó rész­vénytársulat részére adott engedélynél fogva, — és ennek a szegedi kir. járásbírósághoz f. évi február hó 10-én 1803 sz. a. benyújtott kérvényére keletkezett határozat folytán, kézi zálogkép átadott „Szeged“ és „Klauzál“ nevű 120 lóerejü két vontató gőzösnek elárverezése elrendeltetik s annak foga­natosítására határnapul i. é. február hó 28 ik napjának d. e. 10 órája a szegedi tiszaparton kikötve levő helyen tűzetik ki, a következő feltételek alatt. 1. Az árverező köteles az árverés előtt bánatpénzül o. e. 5000 szóval ötezer forintot készpénzben, vagy tőzsde-árfolyam szerint számítandó magyar kft. állampapírokban letenni. 2. A vevő tartozik a vételárt az árverezési naptól szá­mítandó négy hét alatt bánatpénzvesztés terhe alatt kész­pénzben befizetni. A hajók minőségéről bővebb fölvilágosítást szerezhetni a szegedi gőzhajózási társulat elnökségénél. Kelt Szegeden, 1872. február 11. Takács Mihály, kir. járásbiró. HIRDETÉSEK. Galéne-befecskendezés. Gyógyit fájdalom nélkül 3 nap alatt minden húgycső kifolyást, úgy most keletkezőt, va­lamint kifejlettet és egészen idültet. Központi főraktár az osztrák-magyar bi­rodalom számára: Manger Vilmos, Mécs, Bäckerstrasse 12. sz. Egy üveg ára használati utasítás mellett 3 frt 70 kr. Kapható Pesten: TÖRÖK JÓZSEF gyógyszerész urnái. 730—24—11 Hirdetmény. — Régi államvaspályarész­­vények azon tulajdonosai, kik új részvények szerzése iránti jogukat még nem gyakorolták, figyelmeztetnek , hogy ezt annál előbb érvényesítsék, minthogy a legkö­zelebb meghatározandó zárhatáridő letelte után a szerzési jog meg fog szűnni. — Kürth állomásra eg nyitás a. F. hó 20-án az osztrák államvaspálya délke­leti vonalán, Perbete és Köbölkút között fekvő Kü­rth állomás a teherforgalom számára is meg fog nyittatni. A szállítási díjak kiszá­mítására nézve az 1870. október 20-án ki­adott árszabálykönyvben Kürth állomásra vo­natkozó tételek érvényesek. Hivatalosan jegyzett piaci árak 1872. évi február 10-én. Mérő alatt a pozsonyi,­icce és akó alatt az osztrák értendő frt kr. rtkr. Tiszta búza mérője 6,21Gyertyánfa öle 18( ro­m­ 4­20Szilfa „ 16 KétszeresV 3130Tölgyfa „ 14 RozsV 3­50Fűz- és nyárfa „ 13— Árpár 270Fenyőfa „—­­ ZabV 240Faszén mázsája2301 KukoricaV 340Kőszén pécsi „­— Kölesn 210 „ mohácsi „—— Káposzta-repce „ —— „ oravicai „—— Veres-repce „— ——Repce-olaj fontja—36 [BurgonyaV 210Faolaj „—80 ISzinliszt mázsája15—Stearin gyertya „—661 Zsemlyelisztn 13— Fagygyu „ „—36, Kenyérliszt ten, „ 12—Szappan „—24 „ b­arna „ 1060 Fagygyu, nyers „—20, iRizs font—20 „ tiszta „—3d [Búzadara­­ccéje_16 Marhahús ,,—26 ÁrpakásaV —8Borjúhús „—30 1 Borsó V —12Sertéshús „—28, [Lencser —12 Juhhus „—16 BabV —8 Szalonna „ 361­­Széna legj. mázsája 230Disznózsír „—44 Szalma, alom „ 130 Irósvaj „—80 1Bor, szegedi,uj akója5 Olvasztott vaj „~80 ;Sör iccéje—16 Köménymag „— Pálinkar —30 Vereshagyma „—8 Born 12 Foghagyma „ 30 Vizecet —6Sóp Bükkfa öle 20 Cukor „ 36 CserfaV 18 Káposzta „ 121 [KőrösfaV 18 Paprika „ pl. Bécsi pénzárfolyam febr. 12-én 1872. ő°/0 metalliquea . 62.20 5% nemzeti köles. 71.— 1860-iki államkölcs 102 75 Bankrészvények . 8.44 Hitelrészvények 338 — London . . . 113.85 Ezüst . . . 112.— Cs. kir arany . 5.44 V­ízállás. Február 5 fölött 19. A Tisza Szegednél ........................18' 9" 14. A Tisza Szegednél ........................18' 9' Sorshúzás. Temesvár, 10, 83, 36, 7, 9, 13. Brgisztér. POLITZER LOUIZA HIRSCH JAKAB jegyesek. Jréc8. február hó 11-én 1872. Felelős szerkesztő: Nagy Sándor. Főmunkatárs: Ilévay Ferenc. 1002. sz. 107—2—1 Hirdetés. Szeged szab. kir. város faszü­kséglete fedezhetése végett 50 öl 6­ magas tömören rakott hasábos lágy tűzifa szállítására nézve Szeged városa részéről készpénzfizetés mellett ajánlati (Offert) verseny nyittatik. Felhivatnak tehát mindazok, kik az 50 öl lágy tűzifát f. évi február hó 16-ikán a városnak eladva átadni hajlandók, hogy jól bepecsételt a fanem minősége és árának betükkeli leírását tartalmazó ajánlati levelüket 1872. évi február hó­ 15-ikéig Szeged város tanácsi iktató hivatalába adják be, mely napon déli 11 órakor a beérkezendő ajánlatok tekintetes pol­gármester és a háztartási osztály előadója alkamrás jelenlé­tében felbontatni, és a szállítani kívánt fa minőségének meg­tekintése után a városra nézve legelőnyösebb vállalkozónak szállítás végett átadatni fog. Szeged, 1872. február 8-án tartott tanácsülésből. Pálfy Ferenc, polgármester.

Next