Szegedi Híradó, 1872. július-december (14. évfolyam, 79-155. szám)
1872-10-18 / 125. szám
beterjesztett javaslat, mely szerint a szabályzat újabb megvizsgálás végett kiadatik az ezt kidolgozott bizottmánynak, melybe pótlólag még Guttraamn , Petrovits és Vass K. tagok kineveztetnek. A miniszter azon kivonata pedig, hogy a tanítók befizetéseiből 2 % a nevezett egylet részére kiszolgáltassák, el nem fogadtatik s ez ellen fölterjesztés intéztetik. A külrendőrség szolgálati utasítását tárgyazó javaslat átvizsgálás végett kiadatván egy bizottmánynak , ez most bemutatja jelentését , mely szerint a nevezett munkálatot némi styláris módosítással elfogadhatónak tartja, csupán egy-egy taggá javasolja szaporítani a felső- és alsóvárosi rendőrség számát. E javaslat vita nélkül elfogadtatik. Ez alkalmat Bőrösök S. b. tag fölhasználja , vastag színben festi a rendőrség tekintélytelenségét, ennek igazolására példákat hozva föl saját tapasztalásaiból. Ennek helyreállítására hívja föl a főkapitányt. Határozottan kijelenti ezután, hogy — a kapitányokat kivéve — a mostani rendőröket nem tartja képeseknek kötelességeik betöltésére s tölük nem látja megvédve a közbiztonságot. Inkább hajlandó 2—3 szór is több fizetést adni (!!), csak alkalmas egyéneket fogadjanak föl, stb. Pálfy F. polgármester pár erélyes szóra utasítja rendre B.-t a közbiztonság fönn nem tartására vonatkozó szavaiért, melyek meg akarják hazudtolni az ő mai jelentését. Tascher főkapitány hasonló erélyes modorban felel s fölhívja B.-t, nevezzen egyetlenegy esetet, a tyúklopástól a legnagyobb bűnig , mely föl nem födöztetett, s melyben a tettes kézre nem került volna. (Helyeslés.) Babarczy: Örömét fejezi ki, hogy Börcsök S. most oly melegen óhajtja a rendőrség tekintélyének fönntartását, de figyelmezteti, hogy ennek oka azon időben gyökerezik, midőn ők vitték a hatalmat, s vitték akként, hogy a népet úgy megrontották, hogy az semmi tekintélyt nem akar ismerni még most sem. Ezzel az ülés 12 órakor véget ért. A hétfőn (14 én) folytatott ülés d. e. 9 órakor ugyancsak Dáni F. főispán úr által megnyittatván . Petrovits b. tag a napirend előtt kérdést intéz a főkapitányhoz: várjon hiszi-e azt, hogy a mostani éjjöl-rendszer megnyugtató a város belterületén a közbiztonságra nézve ? Taschler főkapitány válaszolja, hogy ez ügyben összehívta volt értekezletre az utcai kapitányokat, akikkel abban állapodott meg , hogy az értőrök intézménye meg fog felelni feladatának, ha a mostani beosztáson változás történik , s ha ép és megbízható emberek alkalmaztatnak. Az ekként létrejött javaslatot már a legközelebbi közgyűlésen bemutatni ígéri. Fölemlíti továbbá , hogy a tűzoltó-egylet is tett ajánlatot , bizonyos föltételek mellett éj sörjáratok szervezésére. A válasz tudomásul vétetik. A napirendben fölvetetik Börcsök L. indítványa, hogy a kir. biztosság további fönntartása végett kérvény intéztessék az országgyűléshez s ennek támogatására a szomszéd törvényhatóságok is fölszólíttassanak. Börcsök S. néhány szóval ismétli indítványát, hogy az orsz. rendőrség fölállítása idejéig gr. Ráday maradjon meg a kir. biztossággal, s ajánlja azt elfogadás végett. Petrovits: Nem lehet tagadni, hogy a kir. biztosság az alvidéken a közbiztonságot helyreállította , de épen ezért véleménye szerint további fennmaradásának szüksége megszűnt. Nem állítja ugyan, hogy a közhajtás tárgyát képező orsz. rendőrség intézménye egyhamar életbelépene, de addig is a hatóságoknak kötelességük önmagukról gondoskodni ss hiszi, hogy ez nem is fog elmulasztalni. A kir. biztosság működésének eredménye kihat a jövőre is, egyelőre tehát nincs ok az aggodalomra, s így ő nem tartja helyesnek, hogy annak továbbra is fönntartását kérelmezzük , hanem igenis kérelmeznünk kell az orsz. rendőrség hovaelőbbi fölállítását. Wagner K. unek: Előrebocsátja, hogy ő is elismeri a kir. biztosság működésének jótékony eredményét, de tekintve azt, hogy a közbiztonság helyre van állítva , tehát a cél , mely végre ez intézmény létesittetett, elérve van ; s tekintve másrészről , hogy a hatóság a maga részéről jó eleve gondoskodott s minden tőle telhetőt megtett a közbiztonság további fönntartására , a kir. biztosság további fönnmaradását szükségtelennek tartja. A kir. biztosság azon vidékre, melyre kiküldve van, nem más, mint valóságos ostromállapot, melynek megszüntetésére minden alkotmányos érzelmű polgárnak törekedni kell. Ő tehát nem pártolhatja az indítványt, mert annak célját már szükségesnek nem látja, és mert úgy van meggyőződve, hogy ha Szeged város törvényhatósága azt elfogadná, ezzel saját élhetetlenségét mondaná ki. (Helylés.) Mészáros Gy. szintén hivatkozik arra, hogy Szeged város köztörvényhatósága már jó előre gondolt a kir. biztosság megszüntetésére s ez esetre megtevő előkészületeit, szaporító rendőrsége létszámát, a kfdrendőrséget kitelepítő, stb. Mindez bizonyára nem azért történt, hogy a kir. biztosság további fönntartását kérelmezzük, azon kivételes intézményét, amelynek érdemeit a közbiztonság helyreállítása körül ő is elismeri ugyan, de ismeri árnyoldalait is , melyekre minden alkotmányos polgárnak irtóznia kell. Szóló nem pártolhatja még Petrovits nézetét sem, hogy az állami rendőrségért kérelmezzünk, mert ez is némileg tehetetlenségünk beismerését involválja. Szabó J. szintén az indítvány ellen nyilatkozik. Börcsök Ign.: Nem kétli, hogy Szeged megtette a kellő intézkedéseket a kir. biztosság megszüntetése esetére , de kérdi: várjon a szomszéd t. hatóságok is megtették-e ? Ő ezt nem hiszi s azért igen kívánatosnak tartja, hogy a kir. biztosság mindaddig fönntartassék , míg helyébe jobbat nem állítanak. Nem olyan ostromállapot az — úgymond — mint amilyennek mondják; sőt ez az igazi szabadság , ez az alkotmányos szabadság alapja. (Derültség.) Mert mit ér az olyan alkotmányos szabadság, mikor azok diktálnak nekünk, akik most a várban ülnek ! Pártolja az indítványt. Dobó M. : Annak bizonyságát látja a mai tárgyalásban , hogy az emberek mily változók. Ő maga visszás helyzetben érzi magát ma, midőn kénytelen ellene mondani mondani a kir. biztosságnak, s midőn ellenben azt látja, hogy azok, akik behozatalakor annak a leghatározottabb ellenei voltak, most mellette vannak. Szóló elvi szempontból nem lehet tovább barátja a kir. biztosságnak, de nem lehet célszerűségi tekintetből sem , midőn annak szükségét már nem látja. Ő elvileg sohasem volt barátja a kir. biztosságnak, de kívánta azt akkor , midőn arra valóban szükség volt. Rendkívüli intézményt csak rendkívüli állapotok igazolnak. Gondoljunk csak arra , hogy a kir. biztosnak joga van bárkit is bármikor egyéni szabadságában háborgatni. E rendkívüli hatalom kellett akkor, midőn a közbiztonság végkép alá volt ásva, de nekünk igyekeznünk kell e veszélyes hatalomtól azonnal szabadulni, amint az ok, mely létét adta, megszűnt. Ez ok ma már megszűntnek mondható , mert a gonoszok fogva vagy elitélve vannak. — Börcsök Ign. aggodalmára megjegyzi, hogy ő igenis hiszi, miszerint a többi t. hatóságok is erélyesebben fognak eljárni a közbiztonság megóvása körül, mert azok élén most már felelős tisztviselők állanak , nem úgy, mint ezelőtt. Meglátszik ez már mirajtunk is, kik okulva a múlt szomorú tapasztalatain, igyekeztünk rendőrségünket új alapon szervezni. Beszéde befejezéséül pár szóval jellemezvén még a kir. biztosi intézményt — elborzad — úgymond — ha ez intézményre gondol : ha egy vallatás alatt levő rab odabenn azt mondaná, hogy pl. ő, a rókusi pap, ezt meg ezt bűnt követte el, a kir. biztos kénytelen volna őt befogatni vagy legalább megtehetné ezt. Mihaszna derülne ki ártatlansága? Becsületén örökös sötét folt maradna ! Hála isten ! ez vele nem történt, de megtörtént elég másokkal, kik hét évig is fogva voltak, mig mint ártatlanok kibocsáttattak. Nem pártolja az indítványt. Nagy S. Csodálja, hogy valaki ily fontos indítványt tesz anélkül , hogy azt indokolná , ez okból szükségtelennek is tartja az ellen kimerítő argumentálásba bocsátkozni, kivált azok után, melyek már elmondottak s amelyek untig eléggé kitünteték az indítvány képtelenségét. Azonban szóló úgy találja, hogy az indítványozó , ha ma nem is , de tegnap indokolta mai indítványát , midőn egy más tárgynál kijelenté , hogy ő nem bízik a mi rendőrségünkben. Ha e kijelentés alappal bírna, úgy ez érthetővé tenné az indítványt, de ez csak egyéni nézet, melyet semmi tény sem igazol s ez ellen szóló elégnek tartja egyszerűen kijelenteni , hogy ő meg bízik rendőrségünkben, mert ha igaz az, hogy „a capite foetet piscis“, az is igaz , hogy ahol a fej jó, jók a tagok is. A mi rendőrségünk tejei eddigelé semmi okot nem adtak arra, hogy bennük helyzett bizalmunk meginogjon, de igenis adtak okot arra, hogy e bizalmunk megerősödjék. Mi e kérdésben csak saját magunkat tekinthetjük s magunkban semmi okot nem lát arra , hogy a kir. biztosságot továbbra is kérjük. — Tovább menve fölemlíti szóló, hogy tudtára eddig csak Szabadka város közgyűlésén történt hasonló indítvány, de ott is legalább a jogosultság látszatát igyekeztek annak kölcsönözni, midőn indokul egy rablást és egy házkiásást hoztak föl. Amint azonban jó forrásból értesül, ez indoklás hamis, mert a fölhozott esetek kötöttek, legalább azokról az ottani törvényszéknél jelentés nem létetett. Ezután még a szomszéd hatóságok és az orsz.. rendőrség tárgyában fölhozottakra reflectálva, most még korainak vél a közbiztonság fönntartása végett valami lényeges indítványt tenni, de fönntartja ezt az esetre , ha hosszabb vagy rövidebb idő múlva a viszonyok ilyesmit kívánnának. Az indítvány ellen szavaz. (Vége következik.) Na, az ügyek. — Országgyűlés. A képviselőház okt. 12-iki ülése. A válaszfelirat hitelesíttetik s aláiratik az elnök és Széll Kálmán jegyző által. Bemutattatnak Ivánka Imre, Orbán Balázs és Ugron Gábor megbízóleveleik. Szabó Imre interpellációt intéz a kultuszminiszterhez kérdvén, szándékozik-e a hazához visszacsatolt Muraközt egyházmegyeileg is Magyarország valamelyik megyéjéhez csatoltatni ? Trefort miniszter e kényes ügyben főleg Horvátország iránti tekintetből határozott véleményt nem mondhat, de kijelenti, hogy e baj orvoslására kész a tárgyalást megindítani. Lenya g gr. miniszterelnök felel Mileticsnek a belgrádi ünnepélyen részvételt tiltó rendelet felel hozzá intézett interpellációjára. Senki sem tiltatott el az ünnepélyben részvételtől , de testületeknek s hatóságoknak képviseltetése nem volt megengedhető a fenálló törvények értelmében , melyek szerint a külfölddel való minden érintkezésben a küügyminiszter van hivatva a monarchiát képviselni és ennek intézkedéséből Kállay főkonsul volt a belgrádi ünnepélyen a monarchia képviselője. A miniszter kijelenti, hogy e tilalomból helytelenül vonnak oly következtetést, mintha a szerb fejedelemség és monarchiánk közt fenálló viszonyok kedvezőtlenek volnának, mert a kormány Szerbiával is fentartja a jó viszonyt. Pauler miniszter válaszol Mileticsnek Kosztics és Pavlovics ügyében tett interpellációjára , kijelentvén, hogy ezek felségsértési vád miatt vizsgálat alatt állanak s ígyenök nem az igazságügyminiszter elé, hanem az illetékes bíróság elé tartozik. Mieics nincs megelégedve a válaszokkal , melyek azonban a ház által tudomásul vétetnek. Tisza Lajos miniszter a törvényjavaslatokat mutat be a n.kikinda-pancsovai vasút kiépítéséről és a cs. kir. államvaspálya ráczmarchegyi vonalán a második vágány lerakásáról. Trefort Ágoston 30 nap fentartása mellett igazoltatik. Lónyay gr. bemutatja a következő szentesített törvényjavaslatokat: a kolozsvári egyetemről, a Lloyddal kötött szerződésről, a bécsi kiállítási tárgyak ideiglenes oltalmáról, a hajóépítési anyagok vámmentességéről, az 1871-iki hitelműveletről. ..z 1869 iki közösügyi pótköltségekről és a közös badkgyérnek megszavazott 300.000 írtról. Kihirdettetnek. A kérvény bizottság több kérvény elintézéséről tesz jelentést. Elfogadtatik. A mentelmi bizottság a szabadkai törvényszék kívánságát Tóth József perbefogatására nézve, elutasítandónak véli. Elfogadtatik a véleményes jelentés. Az országos küldöttség a következő tagokból alulkattatott meg: Csengery Antal, Ghyczy Kálmán, K. Sennyey Pál, Tisza Kálmán, Somsich Pál, Horváth Lajos, Széll Kálmán és Péchy Manó. Végül Zsedényi indítványára elhatároztatott, hogy nov. 4-ikéig uj tárgyak nem vétetnek fel a házban s csupán a főrendiház üzeneteinek átvételére és a szentesített törvények kihirdetésére fognak ülések tartatni. Helybeli újdonságok / Helybeli törvényszékünk kebelében erős panasz merült föl a kapitányi tisztség ellen azon okból, mivel ez , illetőleg ennek közegei a bűnügyekben a kézbesítéseket oly hanyagul és rendszertelenül teljesítik , hogy e miatt 3—4-szer is kitűznek egy-egy ügyet végtárgyalásra, míg azt valóban meg is tarthatják. S ami legroszabb, a kézbesítési íveket nem szolgáltatják vissza, s így a törvényszék még csak a meg nem jelentek elővezetése iránt sem intézkedhetik , miután nem tudja, hogy azok valóban meg voltak-e idézve. Szerdán ismét előadta magát egy oly eset, midőn a már harmadizben kitűzött végtárgyalást ismét el kellett halasztani. Hogy ez mily hátrányos a büntető igazságszolgáltatás menetére s mily kellemetlen és káros azokra, akik pontosan megjelenni szoktak s annyiszor hasztalan fáradnak — azt el lehet gondolni. A törvényszék ez utóbbi eset folytán elhatározta, hogy átiratban a főispánt kéri meg, hogy e bajon erélyes intézkedéssel segítsen. A Világkiállítási bizottsági gyűlés tartatott kedden délután az iparegylet helyiségében. A szép számmal jelenvolt bizottsági tagok, kiállítók és iparegyleti tagok közt élénk megemlékezés és eszmecsere merült fel a kecskeméti orsz. kiállítás felől. Az ott szerzett tapasztalatok érvényesítése ajánltatott a küszöbön álló világkiállításra a kiállítók figyelmébe. Nevezetesen szükséges, hogy a kiállítónak a kiállításnál ügyes és állandó képviselőjének kell lenni és igen célszerű, ha szakmájába vágó összes cikkeiből csomagokba (tized számra) kötötten egész áttekintő gyűjteményes kiállítást rendez az illető. Felemlítetett, hogy mennyire szükséges a provinciális iparosoknak szororosan tömörülni, nehogy minden jelességük dacára is a fővárosi iparosok élelmessége mind a kapósság mind pedig a pályajutalmazás tekintetéből elébek vágjanak. A szegedi összes 22 kiállító közül 17 jutalmaztatván , ily tekintélyes szám megérdemli, hogy a kiosztás ünnepélyességgel köttessék össze, mely a városi széképület közgyűlési termében egy vasárnapi délelöttön tartatnék; — a kiosztásra főispán ur ő méltósága fog felkéretni s ugyanaznap este a Wagner-sörcsarnokban lakoma fog tartatni, melynek rendezésével ifj. Felmayer Antal ur elnöklete alatt Kiss Márton, Zombory Mihály, Mozgay Károly urakból megalkotott bizottság bizatott meg. Élénk eszmecsere tárgyát képezte ezután Bakay N. bizottm. elnöknek azon előterjesztett tervezete, miként lehetne a világkiállításon egy szegedi halásztanya felállításával a halászéletet minden változataiban, műszereivel együtt népismei tekintetben akként feltüntetni, hogy ott egyúttal a magyar ételnemek (halpaprikás, csusza, tarhonya, gulyás, cipó) a látogató közönségnek kiszolgáltathassanak és pedig egész eredeti sajátságok mellett.A „Vásárhelyi közlöny“ múlt vasárnapi számát csak most érkezünk illő figyelembe venni. E számban t. ill. a szerkesztő úr silicerizál egy cicerós cikkben, előadván per longum et latis, hogy mikép keletkezett e lap, mily gáncsoknak volt kitéve már kezdetben s ezután is mily ellenséges elemekkel kellett folyton küzködnie, amelyek azonban mennyire nem renditék meg a sziklaszilárd szerkesztőt s a lapot. Elszámlálja , hogy különösen a „kormánypárti lapok“, mint a „Pesti Napló“, „Századunk“ és a „Szegedi Híradó“ iiként nevezték el demagógnak, proletariátusi lázitónak, a jó rend és csend erőszakos fölforgatójának, sat., sat. Hogy mi célja van e promemoriáva! a t. kollega úrnak, nem tudjuk, de gyanítjuk, hogy nincs rendben a szénája, hogy pinog a talaj lábai alatt. Ami minket illet, már nem emlékezünk, miket mondtunk el egyszer-másszor a nevezett lapra ; de azt bízvást kijelenthetjük, hogy amiket mondtunk, azok mellett állunk most is. Egyre azonban határozottan emlékszünk : azon jövedölésünkre t. i., hogy a vásárhelyi nép előbb-utóbb meg fog undorodni azon szereptől, melyet a nevezett lap emberei a nép bolondítására visznek és akkor ez urak ideje lejártnak mondható. Úgy látszik, e jóslatunk már is kezd teljesedésbe menni, ha ugyan már is beteljesültnek nem mondható. A t. kollega sincerizálása legalább ezt sejteti velünk, ha nem is látnánk a többi jelt, mely ugyanerre mutat. Egy ismerősünktől, ki Szabadkán megfordult, értesülünk , hogy az ottani két lap, jobb- és baloldali, múlt vasárnapi számaikban unisono nekünk rontanak azon cikkünk miatt, melyben Szabadka város törv.hatóságának a kir. biztosság ügyében hozott határozatát szellőztettük. Sajnáljuk, hogy a nevezett lapok egyikét sem volt szerencsénk látni — dacára annak, hogy az egyik cserében szokott járni! — de intézkedjünk , hogy megkapjuk őket s akkor majd lesz szerencsénk — tisztelni a szabadkai urakat. ** Új közhasznú hetilap. A „Corvina“ könyvkiadó-részvénytársulat, mely a népművelődés előmozdítására már nem egy becses kiadványnyal szolgált közérdekünknek, október hótól kezdve „Házibarát“ cím alatt ismeretterjesztő képes hetilapot indított meg, mely már megjelent s hozzánk beküldött két első száma tanúsága szerint igen érdekes tartalmával hasznos olvasmányul fog szolgálni a közönségnek. A lap Balázs Sándor szerkesztése mellett hetenként vasárnap jelen meg. Előfizetések — egész évre 6 írt — a „Corvina“ irodájába (Barátok tere 8. szám) utasítandók. ** Beküldetett szerkesztőségünkhöz „Alak- és mértani elemi- és felső népiskoák, valamint a polgári iskolák alsó osztályai számára. írta Mayer Miksa. Szives készséggel ajánljuk e művet a tanító urak figyelmébe nemcsak azért, mert alapos szakismerettel s könnyen fölfoghatólag dolgozza ki a nehéz tananyagot, hanem ügyes rendszerével nagyban megkönnyíti e tantárgy elemi kezelését. A mű Pesten , Aigner Lajos kiadásában jelent meg. Ára 80. kr.