Szegedi Híradó, 1872. július-december (14. évfolyam, 79-155. szám)
1872-08-02 / 92. szám
19575. szám a. kelt rendelvénye folytán következők tétetnek közhirré : I. Az uj telekkönyv behozatala céljából a helyszinelén Szeged szab. kir. városában teljesen megtörténvén a telek-jegyzőkönyvek a hozzájuk tartozó birtokrészlet-lajstromokkal és vázlatrajzokkal együtt az 1872 dik évi szeptember hó 1-től fogva a szegedi királyi törvényszék telekkönyvi irodájában mindenki általi megtekinthetés végett föl fognak táratni. Az ezen hirdetményben kijelölt ügyletek és hivatalos cselekmények foganatosítása a szegedi királyi törvényszék előtt, hasonlókép az 1872-ik évi szeptember hó 1-én kezdődik. II. Az 1872. évi szeptember hó 1-én kezdődő, s a föntemlitett kir. törvényszéknél teljesítendő ügyletek és hivatalos cselekményekre vonatkozólag, következő felszólítások és határozatok bocsátatnak ki: 1. Mindazon személyek, kik már a telek-jegyzőkönyveknek hitelesítésekor létezett, vagy legalább még az 1872. évi szeptember 1-je előtt szerzett tulajdon — zálog—vagy hasonbék jognál fogva , akár a fekvőségek megjelölése, akár a telekkönyvi jószágtestek összeállítása, vagy a bejegyzett birtokviszonyok kinyomozása tekintetében , a telekjegyzőkönyvekben valamely igazítást, kiegészítést, lejegyzést, hozzájegyzést vagy átjegyzést igényelhetni vélnek, ezennel fölszólíttatnak, miszerint ebbeli igényeiket 1873. április 30-ig bezárólag annál bizonyosabban jelentsék be, minthogy különben ezen igények, oly harmadik személyek kárára, kik 1872-dik szeptember 1-től fogva a telek-jegyzőkönyvekben foglalt bejegyzések alapján további nyilvánkönyvi jogokat jóhiszemmel szereznek, többé nem érvényesíthetők. Ezen bejelentésnek minden a telek-jegyzőkönyvbe még be nem jegyzett birtokjogokra ki kell terjednie, nem tevén különbséget, várjon azok a már használaton kívül tett régi vagy a jelenleg még vezetett bevallási, telek-, vagy más könyvekben, lapokban és lajstromokban előfordulnak e vagy sem, s akár nyújtott legyen valamely fél, bármi bíróságnál , valamely általa szerzett fekvőség tekintetében, birtok-átjegyzési kérvényt be, és akár van ezen kérvény elintézve, akár sem. A bejelentésre köteleztetnek különösen tehát mindazon személyek , kiknek birtokjogaik, a helyszínelési bizottmánynál, sem önmaguk által, sem pedig az ezen bizottmánytól kirendelt képviselők által nem érvényesítettek , vagy kik állítólag erős vagy közös birtokjogukat, a bizottmányilag kitudott és telek-jegyzőkönyvekbe bejegyzett tettleges földbirtokos ellen, a helyszínelési szabályok által kijelölt módon igazolni képesek nem voltak, állítólagos igényük akár van a telekjegyzőkönyvekben vagy az általános tárgyalási jegyzőkönyvben följegyezve, akár sem. 2. Továbbá mindazon személyek, luk: a) A telekjegyzőkönyvekbe bejegyzett fekvőségekre, vagy az 1852. november 29-én kelt legfelsőbb nyiltparancs (hírod. törv. lap. 247. sz.) s az ideiglenes törvénykezési szabályok I. a) §. 2. határozataihoz képest ősiségi vagy zálogvisszaváltási jogokat, vagy más jogcímből tulajdoni igényeket már érvényesítettek, vagy kiket . b) az említett nyílt parancs és az ideiglenes törvénykezési szabályok rendeleteihez képest a zálogvisszaváltási jog érvényesítésére még hosszabb határidő illet, ezennel fölszólíttatnak, miszerint ezen igényeiket, amennyiben a régi városi telekkönyvben már bejegyezték: a fönnebbi I. pontban kijelölt jogkövetkezmény elkerülése mellett legfölebb 1873. április 30-ig bezárólag jelentsék be s az a) alatt említett esetben a még folyamatban levő jogüigyet , annak a telek-jegyzőkönyvbei följegyzése végett a b) alatt említett esetben pedig, az őket illető zálogviszszaváltási jogot a telek-jegyzőkönyvekbel följegyzés végett, okiratokkal tanúsítva igazolják. 3. Úgyszintén mindazon személyek, kik a telek jegyzőkönyvekbe bejegyzett fekvőségekre elsőbbségi, zálog, szolgalmi vagy más jogokat, betáblázások , bejegyzések, följegyzések vagy bírói zálog összeírások által vagy már nyertek, vagy pedig 1872. évi szept. 1-ig netalán még nyerendenek , ezennel fölszólittatnak , miszerint ezen jogokat a telekkönyvi jószág-testek teherállapotába leendő átkeblezésük végett legfölebb 1873-dik évi augusztus végéig bezárólag annál bizonyosabban jelentsék be, minthogy különben ezen jogoknak korábban nyert elsőbbségét elvesztik , holott kellő bejelentés mellett ezen jogoknak 1872. évi szeptemberig nyert elsőbbsége, az ezen telekkönyvi jószágtestekre a most említett naptól fogva tulajdoni vagy zálogjogot nyert új szerzők vagy jelzálogos hitelezők irányában is fönnmarad. 4. A megelőző pontokban kiszabott hirdetvényi határidők ellen sem a meghosszabbításnak, sem pedig igazolásnak vagy perújításnak nincs helye. 5. A közzétett telek-jegyzőkönyvek 1872. évi szeptember 1-től fogva az ideiglenes törvénykezési szabályok I. rész 145—158. §§. értelmébeni telekkönyvekkep tekintendők s vezetendők, s ehez képest a most említett naptól fogva, az azokba bejegyzett fekvőségekre új tulajdon, — jelzálog — vagy más dologbani jogok , csak az azokba a törvényszerű bejegyzés által, s csak az ezen fekvőségekre nézve korábban létezett, és a hirdetvényi határidő alatt bejelentett és igazolt igények sérelme nélkül szereztethetnek , ruháztatnak át más személyekre, vagy szüntethetnek meg. 6. Azon szabályok , melyekhez a felek és bíróságok magukat az ezen hirdetményben kijelölt ügyletek és hivatalos cselekvények teljesítésénél, és foganatosításánál alkalmazni kötelesek, az 1855. december 15-én kelt rendeletben (hírod. törv. lap. 222. sz.) az ahhoz megjelent pótrendeletekben , az ideiglenes törvénykezési szabályokban, a polgári törvénykezési rendtartásban, és az 1870. junius hó 25 én ,440/I. M. E. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendeletben foglalvák. A szegedi királyi törvényszék mint telekkönyvi hatóság. Bolondságok. 30 foknyi olvasztó melegben, a „holt idény“ közepette, midőn a lapok tele vannak ürességgel, bizony jól esik az ember fiának, ha valahol egy kis jó bolondságra lel, ami legalább egy percre mulattat. Ilyen jó bolondság a „figyelemmel szerkesztett“ Hon-nak egy gyergyói távirata, mely a baloldali jelölt győzelmét e szavakkal adja tudtul urbi et orbi : „Dicsőítessék a Jézus Krisztus !“ No hát mért ne mondanánk rá: „Mindörökké ámen!“ Étiben legalább van humor, de mikor a „Hon“ apróság-írója a pesti közvágóhíd megnyitása alkalmából „nagyságos és méltóságos marhákról“ beszél, akik életmentő bárcákkal biztosíték magukat a letaglóztatás ellen, — ez már aztán se nem humor, se nem vicc, hanem egyszerűen — marhaság.* Hát ennek hogyne nevetnénk már „ebb’ a f . . . melegbe’!“ * Nr. 1. Bényei István ex-szakács és ex-színész, jelenleg szélbali lapszerkesztő és nagy hazafi kedves neje fiat szül. István úr persze mit tehet mást: meghívja Kossuthot az öreget keresztapának, a két fiát meg „garasos komák“ -nak. Kossuth természetesen mit tegyen a szegény emberrel: elfogadja a nagy megtiszteltetést és válaszol neki kedélyes levélben, amit a „Gyorsposta“ siet világgá bocsátani. Nr. 2. Tó vögyi Titusz (ez amainál is nagyobb és balabb férfiú) szintén azon boldogságban részesül, hogy felesége egy ép, egészséges gyermekkel ajándékozza meg. Noha ez meg az öreg Ihász Dánielt, Kossuth „árnyékát“ hívja meg komának. A jó öreg persze nem tagadja meg és ír szép levelet Ezt is kiírja a „Gyorsposta.“ Természetes, hogy most már mind a két szélbali cigánykerekhányó még nagyobbnak képzeli magát és valószínűleg nem tudnak hová lépni dicsőségükben, mint az egyszeri huszár. Hát nem a garasos komédia ez ? De hát ez is csak megjárja „ebb’ a kutya melegbe’!“ is írnii. Anstmlus 1. 1872. A legnevezetesebb eseménye e napoknak azon magasztos nemzeti ünnepély , melynek a jeges Norvégia volt színhelye. Ez a norvég királyság fennállásának ezredéves évfordulója, melyet múlt hó 18-dik napján ült meg a nemzet saját állami léte megalapulásának és első királyának a szép hajú Haraldnak (Haarfager) emlékére. A norvég nép egy óriási obeliszket emelt, mely egyszersmind Harald Haarfager király emlékét is megörökíti. Harald volt az, ki déli Norvégiának ellene egyesült apró királyait megverte 872-ben (a napot nem tudni) Haarsfordban (Stavengertól északra), s mindenki, aki túlélte ezen véres ütközetet, alávetette magát a győzedelmes királynak. A Harald Haarfager király által „vassal és vérrel“ egyesített norvég nép most évezredes évfordulóját ülte meg ezen híres király győzelmének. A Haugesund melletti obeliszk leleplezése a leggyönyörűbb időben történt. Az isteni tisztelet után pompás díszmenet vonult a nagytérre, hol legalább 20,000 ember nézte az emlékszobor leleplezését. Az ünnepélyen Oszkár herceg tartotta a díszbeszédet. Aumae Orleans hercegnek fia Guise herceg meghalt. E körülmény, miután az atya kijelenté, hogy fia halála miatt a politikai küzdtérről visszavonul — állítólag lényeges változásokat készül előidézni az orleanista párt kebelében, Aumale herceg viszszavonulása után ugyanis a jobbközép vezér nélkül marad, mert a herceg példáját, öcscse a joinvillei herceg is követni fogja. Belgrádból jul. 30-áról távírják, hogy Semljánál kétszer összeütközés történt a törökök és montenegróiak közt s az öszszeütközésnek számos emberélet esett áldozatul. Don Carlos, a trónkövetelő, még mód is egyre próbálja a módokat, melyeknek segélyével igényei mellett izgathatni vél a spanyol nemzet körében. Erről tanúskodik legújabban kibocsátott manifesztuma , melyben Catalonia, Aragónia és Valencia lakóinak az első bourbon uralkodó által elvett kiváltságaikat visszaigéri. A manifesztum következőleg hangzik : „Cataloniaiak, aragoniaiak és valenciaiak. Verából május 2-án fölhívást intéztem minden spanyolhoz, kik azon ügy szentségében biznak, melyet isten kezembe adott. Mi akkor csak remény volt, csakhamar valóság lesz. — A trón visszaállításának alapjai az onatei, malariai, urbasai, más de roigi , arbuciasi, tibisai s reusi babérokon nyugszik. A győzelemre vezető út vértanuk vérével van behintve. Uriborri, agastag, Garcia és Francesch halhatatlanná tették nevüket. Ma, mint akkor , sőt ma nagyobb biztossággal, egy hősies nemzet, királyának büszkeségével ismétlem : Önkéntesek , kik nagylelkűen föláldozni siettek magatokat, s tekinteteteket az égre és az én zászlómra emelitek, bámullak benneteket! Paviai és haléi katonák , kik elvakultságtokban az idegen zsoldosaivá lettetek, színtén bámulom bátorságokat, melynek ti is bizonyítékát adtátok. Mindnyájotokat hívlak , mert mind spanyolok vagytok. A fölszabadítás műve még alig kezdődött, s a világ mégis rátok irányozza szemeit. Igen, a nap közel van, midőn legforróbb vágyaim teljesednek. Mivel én a decentralizációt óhajtom, mint ezt 1869. évi junius 30 diki manifesztumomban irtam , ma is nyíltan és ünnepélyesen mondom : másfél századdal ezelőtt dicső ősöm, V. Fülöp , azt hitte , hogy fueroilokat meg kell szüntetnie. Mit ő mint király elvett tőletek, visszaadom nektek mint király. Mert habár dinasztiám alapítójának ellenségei voltatok, ma védői vagytok törvényes örököseinek. Visszaadom nektek fueroitokat, mivel az igazságosság előharcosa vagyok. Nehogy pedig az évek nyomtalanul tűnjenek el , később összehívlak benneteket, hogy fueroitokat az idő követelményeivel összeegyeztessük. És Spanyolország ismét jobban meggyőződik, hogy azon zászlón, melyen e szavak : „isten, haza s király“ lobognak, minden törvényes szabadság is írva van. A spanyol határon, julius 16-án 1872. Királytok: Carlos.“ Helybeli újdonságok. ” Kováts Albert ur, mint az „Alföldi tanitó-egylet elnöke , következő hivatalos értesítést kapta Pauler közoktatási minisztertől : Ő Fölsége személye körüli miniszter urnak f. évi julius 19 én 4971. sz. a. kelt átirata szerint ö császári és apostoli királyi Fölsége a „Tanügyi Lapok“ f. évi 3-dik számát, melyben ö Fölségének a szegedi népiskolában történt megjelenése külön cikk által megörökittetett , legk. elfogadni s egyúttal meghagyni méltóztatott, hogy azon lap legf. magánkönyvtárában letéleményeztessék. Miről is tek. uraságodat, mint az „Alföldi tanitó-egylet“ elnökét, örvendetes tudomásul ezennel értesíteni. Budán, 1872-dik évi julius hó 23-dikán. Dr. Pauler Tivadar. Örömmel közöltük e legfelsőbb megemlékezést, mely egyik kitűnő bizonyítványa a derék „Alföldi tanitó-egylet életrevalóságának, mely a többi közt jól szerkesztett lapjában is nyilvánul.. Városunk főreáltanodája s e tanoda igazgatói állomásának betöltésére vonatkozólag a hivatalos lap szerdai száma a következő legfelsőbb kéziratot hozza: Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére a szegedi városi alreáltanodának állami főreáltanodává leendő kiegészítése iránt Szeged szab. kir. várossal kötött szerződést jóváhagyólag tudomásul vevén, ezen főreáltanodához a szabályszerű illetményekkel Vész Albert pécsi főreáltanodai rendes tanárt igazgatóvá kinevezem s megengedem, hogy Tóth Nép. János kegyes tanitórendi áldozatnak, az igazgatói teendőknek eddigi buzgó és önzéstelen teljesítéséért elismerésem kijelentessék. Keltseidben, 1872. évi julius hó 22. Ferenc József, s. k. Dr. Pauler Tivadar, s. k. / Tüzek. A roppant és kitartó forróság, milyent már évek óta nem értünk, egyéb mizériái közt meghozza a tüzeseteket is. Az alsóvároson kétszer egymás után ütött ki tűz : kedden estefelé és szerdán reggel, mindkétszer egy-egy ház égett le; szerdán délután a felsővároson is kigyuladt egy nádtető, de szerencsére hamar észrevették s még mielőtt elterjedhetett volna, elfojtották. Intő jelek ezek , hogy mindenki óvatos legyen, mert e nagy szárazságban minden kis szikra könynyen tüzet fog és most egy kis tűzből nagy szerencsétlenség érhet bennünket. Hamis eskü. A napokban egy úri dáma állott a szegedi bünfenyítő törvényszék előtt, ki hamis esküvel volt vádolva. A vádlottaő polgári perután bizonyos tartozását megtagadta s arra, hogy nem tartozik , esküt is tett, minélfogva a fölperes keresetétől elüttetett. Ez azonban hamis esküvés miatt bevádolta a törvényszéknél s a vizsgálat folyama alatt tanukat állított elő, kik bizonyiták, hogy a megtagadott tartozás való, hogy tehát a nő hamis esküt tett. A vádlott nő egy évi börtönre ítéltetett, mi ellen felebbezést jelentett be. Számos városi képviselő az iránt folyamodik a városhoz, hogy felsővároson a Felmayer-gyár és az Ábrahám-féle házak melletti utcák, a belvárosban pedig a kereszt utca, melyek mindannyian a Tiszához vezetnek, még az idén kiköveztessenek. Az érdekelt lakosok maguk kölcsönöznék a szükséges összegeket, miután a városi kövezetalap rég ki van merítve. «z Akasztófavirágok. Vásár vasárnapja éjszakáján, körülbelül éjfél tájon. Bicók András nevű alsóvárosi lakos, kissé pityókás fejjel , hazafelé ballagott. Már közel volt házához, midőn négy lekötő cigány megtámadta, s amellett, hogy meglehetősen eldöngette, a nála volt 24 forintjától is megfosztotta. A megrabolt ember másnap jelentést tett a rendőrségnél; az alsóvárosi biztos beteg lévén, Virág József felsővárosi biztos küldetett ki, s ez a teljesek közül kettőt, kik ezidőszerint idevaló alsóvárosi lakosok, el is csípett s azonnal átadá őket a törvényszéknek , hol várják példás büntetésüket. A másik kettő vidéki volt s ezek a tett után azonnal továbbállottak , de ők is kézre fognak kerülni. Az elfogott orvtámadók gonoszságát az elkövetett bűntetten kívül jellemzi még az is, hogy 20ital meg akarták vesztegetni a biztost, ki azonban velök együtt ezt is bemutatta a törvényszéknek. Ez is jó lesz az árvaházra. **Zöldség-piac numero 2. Már egy alkalommal e helyen szót emeltünk a zöldség piac egészségveszélyeztető ronda állapota ellen s a rendőrség figyelmét eléggé hallhatólag és érthetőleg fölhívtuk a főtér e szennyes pontjára. Fölszólalásunknak azonban — mint panaszolják — semmi eredménye nem lett s a zöldség piac állapota az idő óta csak annyiban változott, hogy a szemétdombok pár hüvelykkel növekedtek. Elvárjuk, hányszor kell még figyelmeztető szót emelnünk , míg az a kompetens fórum elé jutand.A Rónay -féle ház bérlője tiltakozátt küldött be hozzánk a „lacikonya“ elnevezés ellen. Ő, úgymond tisztán tartja a házat, sokkal tisztábban, mint ezelőtt volt. Az oláhok szerinte már részegen mentek oda máshonnan, egyébiránt gondoskodik , hogy hasonló botrány ott többé ne történhessék. Végül — és ez a legörvendetesebb — kijelenti a bérlő, hogy a ház bérlete csak rövid ideig tart, mert a tulajdonos már a jövő évben föl akarja építtetni, vagy a célból eladni. Úgy legyen ! — Távirdai m mellékállomás-kezelők kiképzésére folyó évi augusztus hó 19-én Temesvárott egy távirdai tanfolyam nyittatik meg. Ezen 6—8 hétig tartó tanfolyamba fölvétetnek mindazon férfiak és nők, akik: 1) a magyar korona területén születtek ; 2) a nők, ha a 18., a férfiak, ha 20-ik évet már betöltötték, de a 30 dik évet még túl nem haladták ; 3) a nők, ha tanításra jogosított leánynöveldét, a férfiak , ha a 4. osztályú elemi, vagy mint katonák az altiszti iskolát sikerrel végezték és magyarul és németül beszélnek és imák ; 4) ép és egészséges testalkatnak ; 5) feddhetlen jóerkölcsüek. Azok, kik ezen tanfolyamba belépni kívánnak, kötelesek sajátkezűleg irt, keresztvagy születési levéllel, iskolai, orvosi és erkölcsi bizonyítványokkal fölszerelt kérelmüket legföljebb folyó évi augusztus 10-ig a temesvári m. kir. távirdai igazgatósághoz benyújtani, a családosok kérelmükben ezen körülményt, valamint netaláni gyermekeik számát is említsék meg. A tanfolyamra fölvettek erről tudóst Hatvan, kötelesek f. évi augusztus 17-én a temesvári távirdaigazgatóságnál fölvételi okmányok előmutatása mellett jelentkezni, mely alkalommal nyelvismeretük, valamint szépírásuk tekintetében egy előzetes vizsgálatnak fognak alávettetni.