Szegedi Híradó, 1872. július-december (14. évfolyam, 79-155. szám)

1872-08-02 / 92. szám

19575. szám a. kelt rendelvénye folytán kö­­vetkezők tétetnek közhirré : I. Az uj telekkönyv behozatala céljából a helyszinelén Szeged szab. kir. városában tel­jesen megtörténvén a telek-jegyzőkönyvek a hozzájuk tartozó birtokrészlet-lajstromokkal és vázlat­rajzokkal együtt az 1872 dik évi szeptember hó 1-től fogva a szegedi királyi törvényszék telekkönyvi irodájában mindenki általi megtekinthetés végett föl fognak tá­­ratni. Az ezen hirdetményben kijelölt ügyle­tek és hivatalos cselekmények foganatosítása a szegedi királyi törvényszék előtt, hasonló­kép az 1872-ik évi szeptember hó 1-én kez­dődik. II. Az 1872. évi szeptember hó 1-én kez­dődő, s a föntemlitett kir. törvényszéknél tel­jesítendő ügyletek és hivatalos cselekmé­nyekre vonatkozólag, következő felszólítások és határozatok bocsátatnak ki: 1. Mindazon személyek, kik már a te­lek-jegyzőkönyveknek hitelesítésekor létezett, vagy legalább még az 1872. évi szeptember 1-je előtt szerzett tulajdon — zálog—vagy hasonbék­ jognál fogva , akár a fekvőségek megjelölése, akár a telekkönyvi jószágtestek összeállítása, vagy a bejegyzett birtokviszo­nyok kinyomozása tekintetében , a telek­jegyzőkönyvekben valamely igazítást, kiegé­szítést, lejegyzést, hozzájegyzést vagy átjegy­­zést igényelhetni vélnek, ezennel fölszólít­tat­nak, miszerint ebbeli igényeiket 1873. április 30-ig bezárólag annál bizonyosabban jelentsék be, minthogy különben ezen igények, oly harmadik személyek kárára, kik 1872-dik szeptember 1-től fogva a telek-jegyzőköny­vekben foglalt bejegyzések alapján további nyilvánkönyvi jogokat jóhiszemmel szereznek, többé nem érvényesíthetők. Ezen bejelentésnek minden a telek-jegy­zőkönyvbe még be nem jegyzett birtokjo­gokra ki kell terjednie, nem tevén különb­séget, várjon azok a már használaton kívül tett régi vagy a jelenleg még vezetett be­vallási, telek-, vagy más könyvekben, lapok­ban és lajstromokban előfordulnak e vagy sem, s akár nyújtott legyen valamely fél, bármi bíróságnál , valamely általa szerzett fekvőség tekintetében, birtok-átjegyzési kér­vényt be, és akár van ezen kérvény elintézve, akár sem. A bejelentésre köteleztetnek különösen tehát mindazon személyek , kiknek birtokjo­gaik, a helyszínelési bizottmánynál, sem ön­maguk által, sem pedig az ezen bizottmány­tól kirendelt képviselők által nem érvényesí­tettek , vagy kik állítólag erős­ vagy közös birtokjogukat, a bizottmányilag kitudott és telek-jegyzőkönyvekbe bejegyzett tettleges földbirtokos ellen, a helyszínelési szabályok által kijelölt módon igazolni képesek nem voltak, állítólagos igényük akár van a te­­lekjegyzőkönyvekben vagy az általános tár­gyalási jegyzőkönyvben följegyezve, akár sem. 2. Továbbá mindazon személyek, luk: a) A telek­jegyzőkönyvekbe bejegyzett fekvőségekre, vagy az 1852. november 29-én kelt legfelsőbb nyiltparancs (hírod. törv. lap. 247. sz.) s az ideiglenes törvénykezési sza­bályok I. a) §. 2. határozataihoz képest ősi­ségi vagy zálogvisszaváltási jogokat­, vagy más jogcímből tulajdoni igényeket már érvé­nyesítettek,­­ vagy kiket . b) az említett nyílt parancs és az ideig­lenes törvénykezési szabályok rendeleteihez képest a zálogvisszaváltási jog érvényesíté­sére még hosszabb határidő illet, ezennel fölszólíttatnak, miszerint ezen igényeiket, a­mennyiben a régi városi telekkönyvben már bejegyezték: a fönnebbi I. pontban kijelölt jogkövetkezmény elkerülése mellett legfölebb 1873. április 30-ig bezárólag jelentsék be s az a) alatt említett esetben a még folyamat­ban levő jogüigyet , annak a telek-jegyző­­könyvbei följegyzése végett a b) alatt em­lített esetben pedig, az őket illető zálogvisz­­szaváltási jogot a telek-jegyzőkönyvekbel följegyzés végett, okiratokkal tanúsítva iga­zolják. 3. Úgyszintén mindazon személyek, kik a telek jegyzőkönyvekbe bejegyzett fekvősé­gekre elsőbbségi, zálog, szolgalmi vagy más jogokat, betáblázások , bejegyzések, följegy­zések vagy bírói zálog összeírások által vagy már nyertek, vagy pedig 1872. évi szept. 1-ig netalán még nyerendenek , ezennel föl­szólittatnak , miszerint ezen jogokat a telek­könyvi jószág-testek teherállapotába leendő átkeblezésük végett legfölebb 1873-dik évi augusztus végéig bezárólag annál bizonyo­sabban jelentsék be, minthogy különben ezen jogoknak korábban nyert elsőbbségét elvesz­tik , holott kellő bejelentés mellett ezen jo­goknak 1872. évi szeptember­­­ig nyert el­sőbbsége, az ezen telekkönyvi jószágtestekre a most említett naptól fogva tulajdoni vagy zálogjogot nyert új szerzők vagy jelzálogos hitelezők irányában is fönnmarad. 4. A megelőző pontokban kiszabott hir­detvényi határidők ellen sem a meghosszab­bításnak, sem pedig igazolásnak vagy per­újításnak nincs helye. 5. A közzétett telek-jegyzőkönyvek 1872. évi szeptember 1-től fogva az ideiglenes tör­vénykezési szabályok I. rész 145—158. §§. értelmébeni telekkönyvekkep tekintendők s vezetendők, s ehez képest a most említett naptól fogva, az azokba bejegyzett fekvősé­gekre új tulajdon, — jelzálog — vagy más dologbani jogok , csak az azokba a törvény­szerű bejegyzés által, s csak az ezen fek­vőségekre nézve korábban létezett, és a hir­­detvényi határidő alatt bejelentett és igazolt igények sérelme nélkül szereztethetnek , ru­­háztatnak át más személyekre, vagy szüntet­hetnek meg. 6. Azon szabályok , melyekhez a felek és bíróságok magukat az ezen hirdetmény­ben kijelölt ügyletek és hivatalos cselekvé­­nyek teljesítésénél, és foganatosításánál al­kalmazni kötelesek, az 1855. december 15-én kelt rendeletben (hírod. törv. lap. 222. sz.) az ahhoz megjelent pótrendeletekben , az ideiglenes törvénykezési szabályokban, a pol­gári törvénykezési rendtartásban, és az 1870. junius hó 25 én ,440/I. M. E. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendeletben foglalvák. A szegedi királyi törvényszék mint telekkönyvi hatóság. Bolondságok. 30 foknyi olvasztó melegben, a „holt idény“ közepette, midőn a lapok tele vannak ürességgel, bizony jól esik az ember fiának, ha valahol egy kis jó bolondságra lel, ami legalább egy percre mulattat. Ilyen jó bolondság a „figyelemmel szer­kesztett“ Hon-nak egy gyergyói távirata, mely a baloldali jelölt győzelmét e szavak­kal adja tudtul urbi et orbi : „Dicsőítessék a Jézus Krisztus !“ No hát mért ne mondanánk rá: „Mind­örökké ámen!“ Étiben legalább van humor, de mikor a „Hon“ apróság-írója a pesti köz­vágóhíd megnyitása alkalmából „nagyságos és méltóságos marhákról“ beszél, akik élet­mentő bárcákkal biztosíték magukat a le­­taglóztatás ellen, — ez már aztán se nem humor, se nem vicc, hanem egyszerűen — marhaság.* Hát ennek hogyne nevetnénk már „ebb’ a f . . . melegbe’!“ * Nr. 1. Bényei István ex-szakács és ex-színész, jelenleg szélbali lapszerkesztő és nagy hazafi kedves neje fiat szül. István úr persze mit tehet mást: meghívja Kossuthot az öreget keresztapának, a két fiát meg „ga­­rasos komák“ -nak. Kossuth természetesen mit tegyen a szegény emberrel: elfogadja a nagy megtiszteltetést és válaszol neki kedé­lyes levélben, amit a „Gyorsposta“ siet vi­lággá bocsátani. Nr. 2. T­ó v­ö­­­g­y­i Titusz (ez amainál is nagy­obb és balabb férfiú) szintén azon boldogságban részesül, hogy felesége egy ép, egészséges gyermekkel ajándékozza meg. Noha ez meg az öreg Ihász Dánielt, Kossuth „árnyékát“ hívja meg komának. A jó öreg persze nem tagadja meg és ír szép levelet Ezt is kiírja a „Gyorsposta.“ Természetes, hogy most­ már mind a két szélbali cigánykerekhányó még nagyobbnak képzeli magát és valószínűleg nem tudnak hová lépni dicsőségükben, mint az egyszeri huszár. Hát nem a garasos komédia ez ? De hát ez is csak megjárja „ebb’ a kutya melegbe’!“­ ­i­s írni­­i. Ans­tmlus 1. 1872. A legnevezetesebb eseménye e napok­nak azon magasztos nemzeti ünnepély , mely­nek a jeges Norvégia volt színhelye. Ez a norvég királyság fennállásának ezredéves évfordulója, melyet múlt hó 18-dik napján ült meg a nemzet saját állami léte megala­­pulásának és első királyának a szép haj­ú Haraldnak (Haarfager) emlékére. A norvég nép egy óriási obeliszket emelt, mely egy­szersmind Harald Haarfager király emlékét is megörökíti. Harald volt az, ki déli Norvégiá­nak ellene egyesült apró királyait megverte 872-ben (a napot nem tudni) Haarsford­ban (Stavengertól északra), s mindenki, aki túl­élte ezen véres ütközetet, alávetette magát a győzedelmes királynak. A Harald Haarfa­ger király által „vassal és vérrel“ egyesített norvég nép most évezredes évfordulóját ülte meg ezen híres király győzelmének. A Hau­­gesund melletti obeliszk leleplezése a leg­gyönyörűbb időben történt. Az isteni tisztelet után pompás díszmenet vonult a nagytérre, hol legalább 20,000 ember nézte az emlék­­szobor leleplezését. Az ünnepélyen Oszkár herceg tartotta a díszbeszédet. A­u­m­a­­­e Orleans hercegnek fia Guise herceg meghalt. E körülmény, miután az atya kijelenté, hogy fia halála miatt a poli­tikai küzdtérről visszavonul — állítólag lé­nyeges változásokat készül előidézni az or­­leanista­ párt kebelében, Aumale herceg visz­­szavonulása után ugyanis a jobbközép vezér nélkül marad, mert a herceg példáját, öcscse a joinvillei herceg is követni fogja. Belgrád­ból jul. 30-áról távírják, hogy Semljánál kétszer összeütközés történt a törökök és montenegróiak közt s az ösz­­szeütközésnek számos emberélet esett áldo­zatul. Don Carlos, a trónkövetelő, még mód is egyre próbálja a módokat, melyek­nek segélyével igényei mellett izgathatni vél a spanyol nemzet körében. Erről tanúskodik legújabban kibocsátott manifesztuma , mely­ben Catalonia, Aragónia és Valencia lakói­nak az első bourbon uralkodó által elvett kiváltságaikat visszaigéri. A manifesztum kö­vetkezőleg hangzik : „Cataloniaiak, aragoniaiak és valenciaiak. Verából május 2-án fölhívást intéztem min­den spanyolhoz, kik azon ügy szentségében biznak, melyet isten kezembe adott. Mi ak­kor csak remény volt, csakhamar valóság lesz. — A trón visszaállításának alapjai az onatei, malariai, urbasai, más de roigi , ar­­buciasi, tibisai s reusi babérokon nyugszik. A győzelemre vezető út vértanuk vérével van­ behintve. Uriborri, agastag, Garcia és Fran­­cesch halhatatlanná tették nevüket. Ma, mint akkor , sőt ma nagyobb biz­tossággal, egy hősies nemzet, királyának büsz­keségével ismétlem : Önkéntesek , kik nagy­lelkűen föláldozni siettek magatokat, s tekin­teteteket az égre és az én zászlómra emeli­tek, bámullak benneteket! Paviai és haléi katonák , kik elvakultságtokban az idegen zsoldosaivá lettetek, színtén bámulom bátor­ságokat, melynek ti is bizonyítékát adtátok. Mindnyájotokat hívlak , mert mind spa­nyolok vagytok. A fölszabadítás műve még alig kezdődött, s a világ mégis rátok irá­nyozza szemeit. Igen, a nap közel van, mi­dőn legforróbb vágyaim teljesednek. Mivel én a decentralizációt óhajtom, mint ezt 1869. évi junius 30 diki manifesztumom­ban irtam­ , ma is nyíltan és ünnepélyesen mondom : másfél századdal ezelőtt dicső ősöm, V. Fülöp , azt hitte , hogy fueroilokat meg kell szüntetnie. Mit ő mint király elvett tő­letek, visszaadom nektek mint király. Mert habár dinasztiám alapítójának ellenségei vol­tatok, ma védői vagytok törvényes örökösei­nek. Visszaadom nektek fueroitokat, mivel az igazságosság előharcosa vagyok. Nehogy pedig az évek nyomtalanul tűnjenek el , ké­sőbb összehívlak benneteket, hogy fueroito­kat az idő követelményeivel összeegyeztes­sük. És Spanyolország ismét jobban meg­győződik, hogy azon zászlón, melyen e sza­vak : „isten, haza s király“ lobognak, min­den törvényes szabadság is írva van. A spa­nyol határon, julius 16-án 1872. Királytok: Carlos.“ Helybeli újdonságok. ” Kováts Albert ur, mint az „Al­földi tanitó-egylet elnöke , következő hivata­los értesítést kapta Pauler közoktatási mi­nisztertől : Ő Fölsége személye körüli miniszter ur­nak f. évi julius 19 én 4971. sz. a. kelt át­irata szerint ö császári és apostoli királyi Fölsége a „Tanügyi Lapok“ f. évi 3-dik számát, melyben ö Fölségének a szegedi népiskolában történt megjelenése külön cikk által megörökittetett , legk. elfogadni s egy­úttal meghagyni méltóztatott, hogy azon lap legf. magánkönyvtárában letéleményeztessék. Miről is tek. uraságodat, mint az „Al­földi tanitó-egylet“ elnökét, örvendetes tudo­másul ezennel értesíteni. Budán, 1872-dik évi julius hó 23-dikán. Dr. Pauler Tivadar. Örömmel közöltük e legfelsőbb megem­lékezést, mely egyik kitűnő bizonyítványa a derék „Alföldi tanitó-egylet életrevalóságá­nak, mely a többi közt jól szerkesztett lap­jában is nyilvánul.­­. Városunk főreáltanodája s e tanoda igazgatói állomásának betöltésére vonatkozólag a hivatalos lap szerdai száma a következő legfelsőbb kéziratot hozza: Vallás- és közoktatásügyi magyar mi­niszterem előterjesztésére a szegedi városi alreáltanodának állami főreáltanodává leendő kiegészítése iránt Szeged szab. kir. város­sal kötött szerződést jóváhagyólag tudomásul vevén, ezen főreáltanodához a szabályszerű illetményekkel Vész Albert pécsi főreáltano­­dai rendes tanárt igazgatóvá kinevezem s megengedem, hogy Tóth Nép. János kegyes tanitórendi áldozatnak, az igazgatói teendők­nek eddigi buzgó és önzéstelen teljesítéséért elismerésem kijelentessék. Kelt­­seidben, 1872. évi julius hó 22. Ferenc József, s. k. Dr. Pauler Tivadar, s. k. / Tüzek. A roppant és kitartó forró­ság, milyent már évek óta nem értünk, egyéb mizériái közt meghozza a tüzeseteket is. Az alsóvároson kétszer egymás után ütött ki tűz : kedden estefelé és szerdán reggel, mindkét­szer egy-egy ház égett le; szerdán délután a felsővároson is kigyuladt egy nádtető, de szerencsére hamar észrevették s még mielőtt elterjedhetett volna, elfojtották. Intő jelek ezek , hogy mindenki óvatos legyen, mert e nagy szárazságban minden kis szikra köny­­nyen tüzet fog és most egy kis tű­zből nagy szerencsétlenség érhet bennünket.­­ Hamis eskü. A napokban egy úri dáma állott a szegedi bünfenyítő törvény­szék előtt, ki hamis esküvel volt vádolva. A vádlottaő polgári perután bizonyos tartozását megtagadta s arra, hogy nem tartozik , es­küt is tett, minélfogva a fölperes keresetétől elüttetett. Ez azonban hamis esküvés miatt bevádolta a törvényszéknél s a vizsgálat fo­lyama alatt tanukat állított elő, kik bizonyi­­ták, hogy a megtagadott tartozás való, hogy tehát a nő hamis esküt tett. A vádlott nő egy évi börtönre ítéltetett, mi ellen felebbezést jelentett be.­­ Számos városi képviselő az iránt folyamodik a városhoz, hogy felső­­városon a Felmayer-gyár és az Ábrahám-féle házak melletti utcák, a belvárosban pedig a kereszt utca, melyek mindannyian a Tiszához vezetnek, még az idén kiköveztessenek. Az érdekelt lakosok maguk kölcsönöznék a szük­séges összegeket, miután a városi kövezet­­alap rég ki van merítve. «z Akasztófavirágok. Vásár va­sárnapja éjszakáján, körülbelül éjfél tájon. Bi­cók András nevű alsóvárosi lakos, kissé pi­­tyókás fejjel , hazafelé ballagott. Már közel volt házához, midőn négy lekötő cigány meg­támadta, s amellett, hogy meglehetősen el­­döngette, a nála volt 24 forintjától is meg­fosztotta. A megrabolt ember másnap jelen­tést tett a rendőrségnél; az alsóvárosi biztos beteg lévén, Virág József felsővárosi biztos küldetett ki, s ez a teljesek közül kettőt, kik ezidőszerint idevaló alsóvárosi lakosok, el is csípett s azonnal átadá őket a törvény­széknek , hol várják példás büntetésüket. A másik kettő vidéki volt s ezek a tett után azonnal továbbállottak , de ők is kézre fog­nak kerülni. Az elfogott orvtámadók gonosz­ságát az elkövetett bűntetten kívül jellemzi még az is, hogy 20­­ital meg akarták veszte­getni a biztost, ki azonban velök együtt ezt is bemutatta a törvényszéknek. Ez is jó lesz az árvaházra. **Zöldség-piac numero 2. Már egy alkalommal e helyen szót emeltünk a zöldség piac egészségveszélyeztető ronda ál­lapota ellen s a rendőrség figyelmét eléggé hallhatólag és érthetőleg fölhívtuk a főtér e szennyes pontjára. Fölszólalásunknak azon­ban — mint panaszolják — semmi eredmé­nye nem lett s a zöldség piac állapota az idő óta csak annyiban változott, hogy a sze­métdom­bok pár hüvelykkel növekedtek. El­várjuk, hányszor kell még figyelmeztető szót emelnünk , míg az a kompetens fórum elé jutand.­­A Rónay -féle ház bérlője tiltakozátt küldött be hozzánk a „lacikonya“ elnevezés ellen. Ő, úgymond tisztán tartja a házat, sokkal tisztábban, mint ezelőtt volt. Az olá­hok szerinte már részegen mentek oda más­honnan, egyébiránt gondoskodik , hogy ha­sonló botrány ott többé ne történhessék. Vé­gül — és ez a legörvendetesebb — kijelenti a bérlő, hogy a ház bérlete csak rövid ideig tart, mert a tulajdonos már a jövő évben föl akarja építtetni, vagy a célból eladni. Úgy legyen ! — Távirdai m mellékállomás-k­e­­zelők­ kiképzésére folyó évi augusztus hó 19-én Temesvárott egy távirdai tanfolyam nyittatik meg. Ezen 6—8 hétig tartó tanfolyamba föl­vétetnek mindazon férfiak és nők, akik: 1) a magyar korona területén születtek ; 2) a nők, ha a 18., a férfiak, ha 20-ik évet már betöltötték, de a 30 dik évet még túl nem haladták ; 3) a nők, ha tanításra jogosított leány­­növeldét, a férfiak , ha a 4. osztályú elemi, vagy mint katonák az altiszti iskolát siker­rel végezték és magyarul és németül beszél­nek és imák ; 4) ép és egészséges testalkatnak ; 5) feddhetlen jóerkölcsüek. Azok, kik ezen tanfolyamba belépni kí­vánnak, kötelesek sajátkezűleg irt, kereszt­vagy születési levéllel, iskolai, orvosi és er­kölcsi bizonyítványokkal fölszerelt kérelmü­ket legföljebb folyó évi augusztus 10-ig a temesvári m. kir. távirdai igazgatósághoz benyújtani, a családosok kérelmükben ezen körülményt, valamint netaláni gyermekeik számát is említsék meg. A tanfolyamra fölvettek erről tudóst Hat­van, kötelesek f. évi augusztus 17-én a te­mesvári távirdaigazgatóságnál fölvételi ok­mányok előmutatása mellett jelentkezni, mely alkalommal nyelvismeretük, valamint szép­írásuk tekintetében egy előzetes vizsgálatnak fognak alávettetni.

Next