Szegedi Híradó, 1872. július-december (14. évfolyam, 79-155. szám)

1872-09-18 / 112. szám

hogy cseppet sem bámultatta magát, hanem azonnal a vonat után futott, hogy dolgát végezze.­­ A tűzf elfák rész­rakása miatt erős panaszokat hallottunk , melynek éle a hatóság ellen van intézve, mint amely elmulasztja a közönség érdekében oly szük­séges felügyeletet és ellenőrködést. Figyel­meztetjük tehát a rendőrhatóságot, melynek körébe a baj orvoslása tartozik. (Beküldetett.) A helybeli izraeli­ta község főelemi iskolájának vizsgái folyó évi szeptember hó 16-án tartattak meg , a­melyekre a növendékek szülei , rokonai és a tanügybarátok meghivattak, de fájdalom, hogy ezen kiváltkép szülőkre nézve ünnepé­lyes alkalommal a célnak megfelelő terjedelmű helyiségről a tanügyi bizottság nem gondos­kodott , minek következménye az jön, hogy a meghívott vendégeknek csakhamar távoz­­niok kellett. — Egy eltávozott vendég.­­» Múlt számunkban erélyes sza­vakban fejeztük ki megrovásunkat egy a hirdetések közt megjelent szülei óvás miatt; minthogy a mai számunk nyiltterében fog­lalt nyilatkozat szerint amaz óvás odipsus tartalmát az illetők nem osztják s azt vissza­­vontnak kívánják tekinteni, — az emiatt ré­szünkről tett megrovást mi is készséggel visszavonjuk. — Beküldetett hozzánk a Lauf­­fer Vilmos kiadásában megjelent következő mű: „Francia szófüzéstan“, elmé­leti és gyakorlati tankönyv iskolai és ma­gán használatra. Irta Sasváry László. Ara ? — Mai számunkhoz van mellé­kelve a „Corvina“-társulat által kiadandó „Házi bar­át“ című képes hetilap előfize­tési fölhívása , melyre szívesen fölhívjuk ol­vasóink figyelmét. Meghívás. Az idei magyar jogászgyűlés szegedi tagjait az együttes fölmenetel végetti érte­kezletre jövő pénteken f. hó 20-án esti 6 órára a belvárosi kaszinó könyvtári teremében tisztelettel meghívom. Kelt Szegeden, szept. 17-én 1872. Magyar János, taggyüjtő. Búcsúszó. Mindazon tisztelt barátaimnak és isme­rőseimnek , kiktől Pestre utazásom alkalmá­ból személyesen búcsút nem vehettem, ezen­nel szívélyes „istenhozzád“-ot mondok ajánl­ván magam­ becses emlékükbe. Szeged , szeptember 16-án 1872. K­­­e­­­u­m­a­n­n Frigyes. Kimutatása az 1872-ik évi szeptember 8-án az árvaház javára rendezett népünnep alkalmával tett fölülfizetéseknek. (Végz.) Mélt. Dáni Ferenc főispán u­r 5 fr , Ko­da Dani Ierézia urnő 5 frt, Pálfy Ferenc polgármester ur 2 frt, Dolmzay József 70 kr., Tóth Mihály fő­­pénztárnok 50 kr., Juhász György 1 frt 40 kr., Va­dász József ifj. 1 frt, Mészáros Andor 70 kr, Meny­hért Antal 1 frt, Révész Mihály 1 fr , Reinhauer úrnő 20 kr., Gleich Hermann 1 frt, N J. N. 20 kr., Könyvhegyi József 40 kr., Bikay Nándorné úrnő 40 kr., Magyar Imre 40 kr. , Mássa József 3 t.­ 50 kr., Szabó János 3 frt 80 kr., Zvér Péter 1 frt, N. N. 50 kr., Eröskövy Antal ur 70 kr., K­enéndy Nándor úr 2 frt, Pálfy István és Győző 2 frt, N N. 70 kr., Császár Imre 30 kr., Kohn Zsigmond 70 kr., Gazdig József 1 frt, Schäffer Ádámné úrnő 2 frt, Politzer Sándor 70 kr., Mihalmy Lajos úr 10 kr., Hartz Mi­hály úr 70 kr. , K­enda Anni­e ur 30 kr. , Magyar János úr 32 kr, Kovács Mihály úr 80 kr., Burghard Róza 70 kr. N. N. 1 frt, Király Ferenc 1 frt, Kauf­mann 40 kr., Wéber Györgyné úrnő 20 kr., Csikós Ferenc ur 70 kr., Vargha Antal ur 40 kr., Kovács Lajos ur 20 kr. , Marinkics Mihály ur 2 frt, Sulyák László ur 1 frt, Sulyák Balázs úr 20 kr., N. N. 20 kr. Reinle Károly úr 40 kr , Gombás József ur 70 kr., Néher Miksa ur 1 frt , Politzer Mór 20 kr., Poltzner urhölgy 40 kr., Pap István ur 70 kr., Tóth Péter ur 2 frt 10 kr. , Rózsa Antal ur 50 kr., Ko­­vács József ur 30 kr., Eröskövy Antalné úrnő 1 frt 20 kr. , Milkovics úr 50 kr., László Flórián ur 30 kr., Vánky József ur 1 frt, Anschau A. 1 frt, Vánky György ur 60 kr., Singer dr. ur 20 kr. , N. N. 40 kr., Jenei Sán­or ur 70 kr, Schmid­né úrnő 90 kr , Altmann ur 90 kr., Marony ur 1 frt, Kirschner Izsák ur 90 kr , B. T. 10 kr. , Bodonyi József ur 10 kr, Leopold ur 1 frt 70 kr. , Hercz­g Mihály ur 2 forint 10 kr., Jeneiné 40 kr., Neu József ur 50 kr., Burger Zsigmond ur 70 kr., Eisenstädter uruk 1 frt 10 kr, Csúri József 1 frt, Blantz Mór ur 80 kr., Lusztig Ferenc ur 70 kr., Kohner Miksa ur 1 frt, Mayer Vencel ur 1 frt 70 kr., Babarczy József ur 10 kr., Guttmauu ur 70 kr, Buchler Ádám­ ur 1 frt, Könyv­hegyi Má­ra 20 kr., Paskesz Sándor 30 kr., Gábor István 14 kr., Pollák József 20 kr., Atyai Sándor 1 frt 40 kr., Szőrös Károly 70 kr., Kukovetz János 40 kr., Ördög János 10 kr., Winkler őrnagy úr 20 kr., Jedlicska György ur 40 kr., N. N 50 kr., Lenke Ferenc 20 kr., ifj. Osztrovszky Ferenc 90 kr., Pálfy Ferencné úrnő 2 frt, Rapcsándi Károly ur 1 frt 70 kr., Kátai J ur 30 kr., N. N. 30 kr., Leopold Ignác ur 710 kr., Dobó Miklós ur 1 frt 70 kr., Gróf orvos úr 70 kr., Galtfried Sándor ur 1 frt, Nigrényi úr segédei 30 kr., Mészáros Jozefa tanítónő által tanít­ványai között gyűjtött összeg 4 frt 20 kr. Összesen készpénzben 98 frt 6 kr. Továbbá adakoztak: Osztrovszky Ferencné úrnő egy darab porosz tallért; Reiner Ferenc ur 3 darab ezüst húszast; Eisenstädter Lajos ur egy db o. o. ezüst forintot; Waldner Albert két itce erős spiritust. Szeged, 1872. szeptember 9-én. A rendezők: V­i­k­y­e­s. * A magyar orvosok és termé­szet­v­i­z­s­g­á­l­ó­k mehádiai vándorgyülé­sére 920 tag közül 675 jelent meg. A gyűlést Kubinyi Ágost elnök nagy éljen­zések közt­ nyitotta meg. Bottár fü­rdőpa­­rancsnok üdvözölte a tagokat s éltette a hazát és királyt; a dualizmusról szólván, egyetértésre vi­­tte a hazafiakat, szavai tapssal és éljenzéssel fogadtattak. A gyűlés­hez számos üdvözlet érkezett, a jövő évre pedig Győrből, Mármaros-Szigetről, Szatmár- Ném­etiből és Pestről érkeztek meghívások, mire nézve a zárülés határozand. Egy táv­irati tudósítás szerint százan mennek Kon­stantinápolyba. * Sajtóper: Hétfőn a pesti esküdt­­széki bíróság előtt a közvádlónak T­ó­v­ö­l­­g­y­i Titusz elleni sajtópere tárgyaltatott. A vád tárgyát egy a „Nép zászlójá“-ban meg­jelent cikk és a „Becsületes emberekhez szólok“ című ismert röpirat képezte; az előbbeniben a kormány rágalmazása, utóbbi­ban lazítás bűnténye miatt emeltetett a vád. A nagyszabású vádbeszédet L­ö­w Tóbiás közvádlói helyettes tartotta, mely ellen a vádlott maga védelmezte magát, többször derültséget idézvén elő ismert hazafiai hős­zödésével. Az esküdtek a rágalmazás vétkében vádlottat 7 szóval 5 ellen bűnös­nek mondották ki , ellenben a lázitás vádja alól 6 szóval 6 ellen fölmentették. Tóvölgyi egy évi fogság- és 500 főt pénzbünte­tésben m­arasztaltatott el. * Nagyszerű költségvetés. — Van Aradmegyének egy tekintélyes községe, melyben a fizetések , bérjárandóságok kö­vetkezőleg vannak az 1867-iki költség-elő­­irányzatba fölvéve:­ a néptanító fizetése 10 frt 50 kr., a kisbiró fizetése 8 frt, az ár­más fizetése 2 frt, pénztári ár fizetése 1 frt 20 kr., levélbordó fizetése 40 kr. Mindezen nem megvetendő fizetések a tanító illetmé­nyén kívül, melyből csak 5 frt van az 1871. évről hátralékban, 1871. év végével kielé­gítetlenül maradtak. * Janka, az 1848—49-iki napok­ból emlékezetes „oláh generális“, f. hó 10-én éjjel Körösbányán, hol legtöbbet tartózkodott, mint a „Hon“-nak írják, elhalt. Alsó-Fehérmegyében, Topánfalván született, s állítólag mint ügyvédet, érték a nevezett napok. Az 50-es évek elején elme háborodott lett, s mint olyan bolyongott, mindvégig a királyhágói hegylánc havasai között. Halálát a szeszes italok mértéktelen élvezete okozta, mert a múlt hóban Brádról Körösbányára lővén , éjjel az útfélen elaludt és erős meg­hűlés következtében tüdeje fölbomlásnak in­dult. Bevitetett ugyan a körösbányai köz­kórházba, de amint kissé föllábadozott, ki­­kivánkozott és igy újabban meghűlt s hulla­dékokból kellett életét tengetnie, az éjsza­kákat födél nélkül töltenie, s ott érte véget is. Életében nyáron át igen sokat tartózko­dott a Körös bányához egy órányira fekvő „Vácza“ nevű fürdőben , egyedül hű élettár­sával , egy ütött-kopott flórával, melyet szün­telenül zsebében hordozott s a vendégeket a havasok Janka-marsával igyekezett mulat­tatni. Néha-néha visszatért tiszta gondolko­zása s ilyenkor múltjáról is elbeszélgetett, de néhány perc múlva ismét leszállott a köd elméjére, és a kérdésre egykor viselt dolgairól azt felelé: „Megromlott volt már a levegő hazánkban, s mint a vihar eljöttem, hogy megtisztítsam azokat.“ * Vámbéry tatárja, Móllá Iszhák, kit Vámbéry Ármin 1865-ben Kelet-Ázsiából hozott magával, mint a „Debr.* Írja, jelen­leg Debrecenben mulat. Móllá Iszhák, ki hazánkban tartózkodása óta nemcsak nyel­vünket sajátította el tökéletesen , de nőül is magyar nőt bir, hosszabb ideig a magyar akadémia könyvtárában volt alkalmazva s nem egyszer keleti nyelvű munkák fordítá­sával is megbizatott, mi által hazai tudo­mányosságunk művelődésére nem csekély szolgálatokat tett. Rajta már nem egyszer erőt vett a honvágy s eltökélte visszatérni hazájáb­a, hogy rokonait meglátogassa, azon­ban mindig itt maradt, mivel nejét és gyer­mekeit, kik őt követni nem akarták, el­hagyni még sem akarta. Most azonban szi­lárdul eltökélte magában , hogy rokonait fölkeresi s Debrecenből egyenesen hazájába megy. Pár év mlulva azonban is­mét visszatér hozzánk. * A horvát képviselők pesti klubja s a főrendiház, valamint a képvi­­selőház Deákpártja között a delegációbeli választásokat illetőleg, mint az „Obzor“ írja, némi differenciák merültek föl. A horvát klub ugyanis a főrendiházból Smaics lova­got ajánl­ a delegációba, a főrendiház azon­ban Inkeyt választotta meg. A Deákpárt pedig a többi között Jellacsics Gyulát is kandidálta, min a horvát klub annyira el­keseredett , hogy e jelölést egyenest a hor­vát nemzet „provokációjának“ jelentette ki. Jellacsics azonban nem választatott meg. * A Petőfi Sándor születési helye fölött újra megeredt vitában fölszólal Várady Antal is, és azon pozitív tudomást jelenti ki, mit közvetlen magától Petőfi Sándortól több ízben hallott, hogy Kis-Körösön szüle­tett, hol atyja akkor lakott. Állítását rész­letesen következőleg bizonyítja: Petőfi 1843. évi augusztus hó elején jött Pestre, ez idő­től fogva kevés félbeszakítással két évig laktam vele egy szobában. Ő zárkózott, tartózkodó volt az emberek iránt, barátsá­gát, bizalmát nehéz volt megnyerni, s ezzel legfeljebb három vagy négy barátja dicse­kedhetett, kik közül Jókai Mór tanúsága szerint én voltam oly szerencsés, ki előtt titka nem volt és kivel, fölötte nagy sensi­bilitása dacára, soha össze nem zördült. Soha még tréfából sem hazudott, s azon korban voltunk, midőn az aligmúlt gyer­mekkorról örömest beszélgetünk , s ilyenkor születéshelyéül folyvást Kis-Köröst állította. „Kis-Körösön születtem“ , szokta volt mon­dani , majd mindig hozzá tévén „csak azt restellem, hogy lutrátiusnak“ s­­ — mint mondá — magát kálomistának tartja ; miért ? annak okát nem mondom el. Az 1865-ik évben Ivánka Imre barátommal együtt Kis- Körösön voltunk, a hibátlan anyakönyvet és azon házat, melyben Petőfi született, együtt néztük meg, és Ivánka Imre elhatározta akkor azon házat márványtáblával jelölni meg. Midőn 1849-ben május 12-én Egressy Gáborral és Petőfi Sándorral a budai hegyek közt a „Fácánénál a gyepen laktunk Gör­gey tábora közepében, alkonyat felé Petőfi ezeket mondá: „meguntam a zajt, mihelyt tehetem , szülőföldemre , Kis-Körösre költö­zöm, legalább egy időre.“ Alig végze be mondatát, előttünk termett egy honvédszá­­zados, ki Petőfit mint foglyot a Nagy Sán­dor táborába kisérte. Ekkor hallottam tőle utoljára születéshelyét említeni. * Horváth Boldizsár volt mi­nisztert súlyos csapás érte. Neje, született Schenk Klára asszony, hosszabb betegeske­dés után e hó 12 én meghalt. Részvétteljesen fogadjuk e gyászhirt, mely a női erények­ben oly gazdag hölgy elhunytéról tudósit, és részvétnyilatkozatunkhoz bizonyára mind­nyájan csatlakoznak, kik az Üdvözült isme­rőseinek köréhez tartoztak. (P. N.) *Gróf Csáky Gyula országgyű­lési képviselővé választatása után úgy állam­­tisztviselői, valamint egy intézetnél viselt igazgatótanácsosi állásáról lemondott. Óhaj­tandó, hogy a többiek is igy tegyenek s ne várják a sajtó unszolását. *Blumenau állomás megnyi­tása. Az államvasút délkeleti vonalán a Pozsony és Újfalu (Neudorf) között fekvő Blumenau állomás szeptember hó 2- án a személy-, márha- és g­y­o­r­s s­z­ál­lítmánynak megnyittatik. A bécs-pesti irányban az 5. és 33. számú vonatok Blu­­menauban egy percig állanak, szintúgy az ellenkező irányban a 6. és 38. számú vona­tok. A bécs-pesti irányban az érkezés Blu­­menauba: 10 óra 10 perckor d. e. és 7 óra 47 perckor este; a pest-bécsi irányban az érkezés: 4 óra 59 perckor d. n. és 6 óra 52 perckor reggel. * A németek udvariassága. A német jogászgyűlés tagjainak udvariasságát nagyon furcsa világításba helyezi a követ­kező eset. A tárgyalások folyamában Gneist elnök előadá, hogy az 1870-ben megalakult magyar jogászgyülés, mely 1600 taggal bir, évkönyveit megküldé és cserepéldányt kér; a kívánságot az elnök teljesitendőnek mondá, egyúttal pedig a magyar jogászgyülés év­könyveit ajánlja azok figyelmébe, kik a magyar nyelvben jártasak. Gneist e szavaira derültség keletkezet. A „Jogt. K.“ e derült­séget annál udvariatlanabbnak találja, mert nyomban e jelenet után az elnök jelentése, hogy az olasz jogászgyűlés a német gyűlés tagjait meghívja, tiszteletteljesen tudomásul vétetett, pedig a magyar jogászkar bizo­nyosan áll a tudományosság azon nivealján, mint az olasz. Bizony a német uraknak nem ártana a franciáktól egy kis finomságot köl­csönözni. * Egy komikus színész Bis­marck hercegnél. Mint a „P. Ll.“-nak Berlinből írják, a német birodalmi főváros­ban közbeszéd tárgyát képezi Bismarck her­­ceg egy családi ebédje, melyre Helmerding kedvelt berlini komikus volt hivatalos. Az ebéd pénteken délután Ferenc József király Berlinbe érkezése napján ment végbe. Némely mindentudó berliniek állítják, hogy a her­ceg azért hívta meg magához Helmerdinget, mert ez, mikor kellő hangulatban van, tár­saságban igen víg és komikus tud lenni, Bismarck herceg pedig, kinek ez egyszer megint rosz napja volt, fölindíttatás szüksé­gét érze, mert az osztrák császár előtt nem akart mogorva arccal megjelenni. Érdekes, amit Helmerding a hercegről beszél. Szerinte Bismarck ebédközben igen komor volt, és habár olykor-olykor egyes tréfás megjegyzé­seket tett is, csakhamar visszahanyatlott komoly szótlanságába. A hercegnő igen ag­­gódni látszik férje mélázó, csöndes maga­viselete miatt. Vasúti közlekedés. A pont előtti szám az órát, a pont utáni a perceket jelenti. Báziás—Becs. Báziásról indul 3.56 reggel, 6.30 délután. Temesvárról indul 9.18 reggel, 10.41 éjjel N.­Kikindáról indul 11.1 d. e., 12.24 éjjel. Szegedre érkezik 12.44 délután, 1.59 éjjel­ Szegedről indul 1.12 d. u., 2.42 éjjel. Félegyházáról indul 3.9 d. u., 4.39 reggel. Ceglédre érkezik 5.2 délután, 6.31 reggel. Ceglédről indul 5 17 délután , 6.46 reggel. Pestre érkezik 9.10 reggel, 7.44 este. Pestről indul 9.51 délelőtt, 9 35 éjjel. Bécsbe érkezik 6.36 este, 6.8 reggel Bécs—Bdziás. Bécsből indul 7.55 reggel, 8.25 este. Pestre érkezik 4.55 d. u., 6.6 reggel. Pestről indul 5.37 d. u., 7.5 reggel. Ceglédre érkezik 7.59 este, 9.20 reggel. Ceglédről indul 8.22 este, 9.36 reggel. Szegedre érkezik 12.2 éjjel, 1.12 délután. Szegedről indul 12.36 éjjel, 1.44 d. u. Perjámosról Valkányra indul 7.17 reggel. Temesvárra érkezik 3.58 reggel, 5.9 délután. Temesvárról indul 5 32 reggel. Báziásra érkezik 8.58 reggel. Csaba—Zombor—Szeged—Eszék. Csabáról indul 8.41 este, 4.10 reggel. H.-M. - Vásárhelyről indul 10.44 éjjel, 8.16 reggel. Szegedre érkezik 11.29 éjjel. Szegedről indul 3.24 reggel, 2.10 délután. Szabadkáról indul 5.1 reggel, 4.36 délután. Zomborról indul 7.14 reggel, 7.29 este. Eszékre érkezik 10.46 délelőtt. Eszék—Szeged—Zombor—Csaba. Eszékről indul 4. délután, és 3. reggel. Zomborról indul 7.39 este, 7.4 reggel. Szabadkáról indul 9.54 este, 10.16 délelőtt. Szegedre érkezik 11.19 éjjel, 11.29 délben. Szegedről indul 3.24 reggel, 5.15 délután. H-M.­Vásárhelyről indul 4.34 reggel, 6.53 este. Csabára érkezik 7, reggel, 10.17 éjjel. Csaba—Arad— Temesvár. Csabáról indul 3.1 délután, 3.30 reggel. Aradra érkezik 3 .2 délután, 6.4 reggel. Aradról indul 4.5 délután, 6.24 reggel. Temesvárra érkezik 7 27 este, 8.59 reggel. Temesvár —Arad—Csaba. Temesvárról indul 2. reggel, 5.30 délután. Aradra érkezik 11.52 délelőtt, 8.40 este. Aradról indul 12.25 délután, 9.4 este. Csabáról indul Ceglédre 2.10 délután, 11.41 éjjel. Szeged, Horgos és Szabadkáról Pallcsra és vissza minden vasár- és ünnepnapokon Szegedről Palicsra indul 10.30 d. e., 2.10 d. u. Horgosról „ „ 11.18. d. e. 2.58 d. u. Palicsra érkezik 11.55 d. e., 3.35 d. u. Szabadkáról Palicsra indul 2.30 d. u., 4­06 d. u. Palicsra érkezik 2.47 d. u., 4.23 d. u. Palicsról Horgosra indul 10.10 éjjel. Horgosról Szegedre 10.44 éjjel. Szegedre érkezik 11.19 éjjel. Palicsról Szabadkára indul 9.8 este. Szabadkára érkezik 9.17 este Sorshúzás. Buda, szept. 14. 26, 23, 60, 29­88. Bécsi pénzárfolyam szept. 14. 1872, 5% metaliques 66.30 b% nemz. köt. 71.25 1860. állatok. 103.75 Bankrészvény 8.74 Hitelrészvény 339.80 London . . 108.70 Ezüst . . 107.75 Cs. k. arany 5.25 Vízállás. Szeged, szeptember 17­­ . 8­­6" 0" Szeged, szeptember 18.......................8' 6“ 0"' Nyilttér. *) Nyilatkozat. A családomat ért kellemetlen eset első benyomása alatt, Júlia leányom ellen meg­bízottunk által érdekeink megóvása szempont­jából , anyám nevében s az enyémben oly „Óvás“ jelent meg e lapban , melynek szer­kezete s hangja nem egyezik meg szülői érzelmeinkkel. — Azt tehát ezennel visszavontnak és semmisnek jelentem ki egész azon határig, melynél anyagi érde­keink megóvása kezdődik. Szeged, szept. 17-én 1872. Özv. Mészáros Pálné. *) Az e rovatban közlöttekért nem vállal felelős­séget a szerk. Felelős szerkesztő: Bragy Sándor. Főmunkatárs: I­évay Ferenc.

Next