Szegedi Híradó, 1876. január-június (18. évfolyam, 1-78. szám)
1876-01-26 / 11. szám
Tizennyolcadik évfolyam. 1876. 11-ik szám Szerda, január 26-án. Megjelen: Vasárnap, szerdán és pénteken reggel. Előfizetési föltételek: Szegeden hiczhozkordással és vidékre pestin. Egész évre 10 frt. Félévre . 5 frt. Évnegyedre 3 frt 50 kr. Helyben skodóhivataltól elvitetve: Egész évre 9 frt. Félévre 4 frt 50 kr. Évnegyedre 3 frt 35 kr. POLITIKAI És VEGYESTARTALMI LAP Szerkesztőségi iroda : hol a lap szellemi részét illető ügyekben értekezhetni. Klauzál-tér 209. sz. a. az udvarban balra. Egyes szám ára- S Irr. Hirdetések díjai: A héthasábos petitsor vagy annak teréért egyszeri hirdetésnél 6 kr, kétszerinél 5 kr, többszörinél 4 kr, és minden beiktatásnál 30 kr. kincstári illeték fizetendő. A bizonyítékul kívánandó lapok és a nyugtabélyeg külön fizetendők. A „Nyílttériben a négyhasábos petitsor iktatási dija 15 kr. Hirdetések fölvétetnek: Szegeden a kiadóhivatalban , valamint Pesten, Bécsben és Európa nevezetes városaiban létező valamennyi hirdetési irodában. Kiadóhivatal: Burger Zsigmond özvegye könyv- és kőnyomdája, papír- és irószerkereskedése, hova az előfizetési pénzek és hirdetések küldendők. A keleti vasút. (-j) A keleti vasút ügye évek óta vajúdik. Minden kormány, minden országgyűlés foglalkozott vele, de nem lendítettek rajta semmit. Megírták annak történetét ab ovo egész mostanáig és a képviselőház elé terjesztették. Kineveztetett egyik bizottság a másik után, hogy véleményes jelentést tegyen róla. Sok pénzünkbe került már a dolog, anélkül, hogy a részvényeseket elnémíthattuk volna, kik az egész világot tele jajveszékelték és nagyban rontották Magyarország hitelét. Ezen nem lehet csodálkoznunk. A részvényes, aki valamely vállalatba fekteti pénzét, méltán azt várja, hogy gyümölcsözni fog. Már most, ha e vállalat fél után egyszerre abban marad és nincs többé gazdája, a részvények természetesen elvesztik értéküket. Világos, hogy a dolog nem maradhatott annyiban. Az államnak mindenesetre közbe kellett lépnie, mert a keleti vasút építése az ő garanciája alatt indult meg. Az építésnél roppant pénz kallódott el és a legszorgosabb vizsgálat sem tudta kideríteni, hogy hová lett. Ez kellő világot vet azon könnyelmű vasúti politikára, melyet évekig gyakoroltunk és mely az országnak oly tetemes károkat okozott. Nem csupán a görbe és családi vasutaknál, de leginkább a keleti vasútnál tűnik ki lingry reformit, minden terv és tájékozás nélkül osztogatták a konceszsziókat. Mert a keleti vasútnak mily irányban való teljes kiépítésének kérdése — még nincsen eldöntve. No de elég az hozzá, a mostani kormány végre erélyesen hozzányúlt az ügyhöz és rendbe hozta. Rendbe hozta olyformán, hogy a vasutat tíz millió frtért megvette a társulattól. A szerződés, melyet a kormány és igazgatótanács egymással kötöttek, természetesen csak akkor lép érvénybe, ha azt először a részvényesek közgyűlése, másodszor a képviselőház úgy elfogadja, amint a két szerződő fél közt megállapíttatott. Evégből legközelebb az illető közgyűlés egybe fog hivatni, hogy határozzon saját sorsa fölött, míg a képviselőház mindenesetre még a jelen ülésszakban fogja az ügyet tárgyalni. A részvényesek, kik egyébiránt még nem fizették be a részvények teljes névértékét, a szerződés szerint kapnak három 200 forintos részvényért két darab egyenkint 100 o. é.írtról, vagyis 200 német birodalmi arany-márkáról szóló állami kölcsön-kötvényt, melyek 5 írttal vagyis 10 arany-márkával kamatoznak. Tehát a részvényesek, ha pusztán a számokat veszszük, vesztenek ugyan , de ha tekintjük, hogy szelvényeiket nem bírják beváltani, hogy részvényeik csak problematikus értékkel bírnak, mely aligha fog növekedni, ha még tovább is pörlekednek az árammal, bizony meg lehetnek elégedve, hogy valami bizonytalanért bizonyosat nyerhetnek. Még ha arra volna is kilátásuk, hogy valamikor mégis csak jobban fognák érvényesíthetni papírjaikat, csak azt mondanánk: Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. A kormány e vonalak kezelését már febr. 1-én veszi át, a szerződés érvényre emeléséig a társulat igazgatótanácsának ellenőrködése mellett. Egyúttal a keleti vasúttársulat összes ingó és ingatlan vagyona a magyar állam tulajdonába megy át. Ha a szerződés nem jö létre, viszszaállíttatik a status quo ante ; ha pedig létrejő, a társulat végkép lemond minden további kártalanítási igényéről. Mi reméljük, hogy a részvényesek be fogják látni, mit kívánnak saját érdekeik; reméljük, hogy föl fognak hagyni a meddő agitációval és demonstrációkkal, melyek úgysem vezetnek célhoz. De reméljük azt is, hogy a képviselőház sem fogja cserben hagyni a kormányt, mely egy becsületbeli ügy elintézésében addig ment, ameddig éppen a pénzügyi viszonyok engedték. Szükséges, hogy e sötét pont már egyszer végkép letűnjék határunkról és még szükségesebb az, hogy a keleti vasút vonalait saját hasznunkra a legcélszerűbb irányokban kiépítsük. Hazai ügyek. — Király 8 fölsége a napokban fei Trefort vallás- és közoktatási minisztert, ki az országgyűlés elé terjesztendő két, a polgári házasságra s a nazarénusokra vonatkozó törvényjavaslatról tett jelentést 8 felségének. — Az állam nyelve. Hogy az állam nyelvének a hivatalos használatra való biztosítása mennyire jelentékeny attribútuma az államnak, arra nézve nagyon kézügybe eső bizonyítványt szolgáltat Poroszország, amelynek erre vonatkozó legújabb törvényjavaslata a lehető legélesebb bírálata és elítélője a mi oktalanul engedékeny nemzetiségi törvényünknek. Ez a törvényjavaslat pedig három főszakaszból áll és így szól : 1. §. A német nyelv kizárólagos ügykezepiko aiA Miaui minnen karto p aganak, tisztviselőjének és politikai testületének, írásbeli érintkezés ezekkel egyedül német nyelven engedtetik. 2. §. E törvény hatályba léptétől számítandó legközelebbi tiz év tartamára királyi rendelettel engedélyezhető egyes járásokra (Kreis) nézve , hogy az iskolai székek , a községi és Kreis tanácsok szóbeli tárgyalásaiban a német nyelv mellett valamely idegen nyelvet is használhassanak. Hasonló idő tartamára megengedheti a kerületi (Bezirk) kormány a német nyelvet nem bíró falusi községek elöljáróinak, hogy a tőlük bekivánt jelentéseket és nyilatkozatokat más mint német nyelven is megtehessék. 3. §. Ha a bíróság előtt oly személyivel kell tárgyalni, aki a német nyelvet nem bírja, az meghitelt tolmács közbejöttével történik. A jegyzőkönyv német nyelven veendő föl, s ha ama személy hozzájárulása szükséges, a jegyzőkönyvet a tolmács közli vele. Az idegen nyelven mellék-jegyzőkönyv nem vezettetik. És e törvényjavaslat a következőkép van indokolva : „A jelenségekhez, melyek által egy nemzet sajátos élete nyilatkozik , elsősorban tartozik a nyelv. Egy állam , mely súlyt fektet a nemzeti jellegre, kell, hogy a nemzeti nyelvet, mint egységének kifejező jelét, az összes nyilvános életben alkalmazza. Ha más nyelvet beszélő lakosság is van határai közt , a tekintet e lakosság szabadságára, nyelvét használni és mivelni, azért soha nem terjedhet odáig, hogy ez idegen nyelv egyenjogú államnyelvül ismertessék el.“ Íme egy kép a mi drágalátos nemzetiségi ultradóink elé — okulás végett. — Vagy azt mondják erre: „hja, paraszt, az más ! ?“ — A vasúti kartellek kérdése, amely már két év óta foglalkoztatja a kormányt és a közvéleményt, f. hó 23-án a Péchy közlekedési miniszter elnöklete alatt tartott értekezleten végre megoldást nyert s a kartellegyezmény e szerint létrejöttnek tekinthető. Hasznát főleg három irányban várják megalkotói , hogy a m. kir. államvasutak és a kamatbiztosítékkal ellátott pályák nem lesznek többé kénytelenek veszteséggel szállítani az árukat; másodszor, hogy az általános tariffának Magyarország kivitelére nézve legfontosabb tételei leszállíttanak, és végre, hogy az osztrák államvaspályamost már lehetővé fogja tenni az egyenes gabnatariftát Magyarország és Délnémetország, meg Svájc között, miáltal az orosz gabona versenye megnehezíttetik. Hogy azonban ez előnyöket a másrészt fölmerülendő hátrányok nem fogják-e nagyon is ellensúlyozni, az még kérdés mar a javaslat részletes tárgyalása. De persze a baloldal nem vett részt a vitában, ami legkevesebb számítás szerint mindig fölér egypár nappal. Akik pedig a javaslattal foglalkoztak, mellőztek minden kitérést és kritikát és inkább azon voltak, hogy túlessenek már a dolgon, mintsem hogy belemélyedjenek, így aztán alig is történt némi változás a javaslaton. Egyet Márkus István proponált, ki ez alkalommal kitűnően sikerült szűzbeszédét tartotta, mely annál jobb benyomást tett, mivel a képviselő szerényen lépett föl. Márkus ugyanis a törvényjavaslat azon szakaszai ellen nyújtott be módosítást, melyek a közigazgatási bizottságot a bíróságok fölé helyezik, mert felhatalmazzák az igazságügyminiszter netaláni rendelete alapján, hogy e bíróságoknál vizsgálatot tarthasson. Márkus szerint elég, ha a közigazgatási bizottság azon joggal bír, hogy a bíróságok dolgairól az igazságügyminiszternek jelentést tehessen. A módosítványt a házzal együtt Tisza Kálmán is elfogadta. Ez történt a szombati ülésen, míg tegnapelőtt a javaslat már harmadszor olvastatott és azonnal átküldetett a főrendiházba. A szombati nap hét interpellációt hozott. Ragályi Nándor kérdé az igazságügyminisztert, hajlandó-e a kir. kisebb haszonvételek, s ezek közt elsősorban a malomtakfa-szedés úri jognak megszüntetése végett a képviselőház eléjavaslatot terjeszteni ? Madarász József a következő interpellációt intézi a miniszterelnökhöz : Alaposak-e azon tudósítások, melyek szerint az osztrák miniszterelnök dg. Auersperg egy országgyűlési körnek a bank- és vámügyi tárgyalásokra vonatkozólag akként nyilatkozott, hogy :„a magyarok saját bankot, a fogyasztási adó megtérítését s a vámkérdésben engedményeket akarnak“ , hozzátévén, hogy Ausztria részéről mindebből semmi sem adható meg. A fia a lakosak, ama luuusuasoiv, lui vorre-jogosítva az osztrák miniszterelnök a magyar kormánynak a bank- és vámügyi tárgyalások alkalmával nyilvánított nézetei és követelései folytán az említett módon nyilatkozni ? Hajlandó-e miniszterelnök úr tudatni a képviselőházzal, miként formulázták a kormány tagjai, az említett tárgyalások alkalmával, az önálló bank s a vám- és kereskedelmi szerződésben foglalt tárgyak tekintetében nézeteiket ? Ez utóbbi interpellációra a miniszterelnök, mint hétfőn ígérte, ma fog felelni. Ebben a hétfői ülésben mutatá be az elnök Szeged város kérvényét Magyarországnak önálló vámterületté leendő nyilvánítása érdekében. Azután napirendre került az 1870. 42. t. c.-ben szabályozott fegyelmi eljárás módosításáról szólójavaslat, mely hoszabb vita után úgy átalánosságban mint részleteiben elfogadtatott. Szeged város polgármesterének évi jelentése. (Fölolvastatott a jan. 16-iki közgyűlésben.) (Folytatás.) A halálozási táblázatból, mely a halálozásokat a betegségek nemei szerint mutatja ki, kiemeljük a következőket: Legnagyobb halálozási szám esik a gyermekbetegségekre, és pedig különfélékre 251, gyermekgörcs : 241, született gyöngeség : 204, halva született *. 34. A felnőttek közt legjobban pusztított a gümőkór, amelyben 180-an, a tüdő- és mellhártyalob, amelyben 130-an, és a hagymát, melyben 111-en haltak el. Öngyilkos volt 6, vízbe fúlt 6, véletlen halállal kimúlt 12, stb. Az állatok egészségi viszonyait mi sem zavarta meg; csupán szept. és október hónapok folyamán mutatkozott a szarvasmarháknál száj- és lábfájás, mely azonban szelíd lefolyású volt s elhullásokat nem idézett elő. A múlt évről az egészségügyi téren kimagasló munkálatként említhetem föl a közkórház folytatólagos kiépítésit, a mely egy vállalkozónak 45.000 főt vállalati árban engedtetett át s a mely épületnek műszaki fölülvizsgálata és ez időszerint van folyamatban. Végül a népmozgalmat, a lelkészi hivatalok kimutatásai alapján, tüntesse föl a következő táblázat. — E táblázat lényeges tartalmát a következőkben közöljük : Született: 1443 férfi, 1356 nő, összesen: 2799. Ebből legtöbb esik az alsóvárosra: 946, legkevesebb a rókusra : 314. A nem kath. vallásfelekezetekre esik, és pedig a héberre: 122, a helv. felekezetre 19, az ágostaira 9 s a gör. keletire 16. Meghalt: 1107 férfi, 970 nő, összesen: 2089. Itt is természetesen a legnagyobb szám (608) alsóvárosra, a legkisebb (387) rókusra esik. A két nemet összehasonlítva, a születésnél előnyben van a férfinem, amennyiben több született 87-tel, ezt azonban nagyon is lerontja a halálozási arány, amely 13- tel mutat föl több férfihalottat. A végeredmény egyébiránt örvendetes, mert 710 főnyi szaporulatot mutat föl. E táblázatból fölemlítjük még az egybekeltek számát, amely 686 párra n rug. (A múlt éven át észlelt sebészeti és időjárási viszonyokat kitüntető táblázatos kimutatást mellőzve, a kórházi forgalmat előtüntető táblázatból kiemeljük a fő tételeket, melyek szerint a múlt évben gyógykezeltetett összesen : 872 beteg ; ebből gyógyultan elbocsáttatott 610, javultan 112, gyógyulatlanul 14; meghalt 120.) IV. Jogi és oktatási ügyeinkről szólva, az elsőt érdeklőleg mindenekelőtt megjegyzem, hogy a már említett s örvendetes eredményű vártelek és sópajták iránti tulajdonjogi perön kívül a múlt évben a város a Csíkos-féle 50.000 frt kártérítés iránt indított perben a legfőbb ítélőszék előtt is vesztes jön ,úgyszintén a kincstár által a percsórai töltés építésére fölvett kölcsön lefizetésére a város harmadbírósági határozat által kötelezve van. A város különben folyamatban levő egyéb pereiről szóló, ismertetésemet a következőkben van szerencsém előterjeszteni: a tiszti ügyészségnek bepörlésre kiadatott 174 drb, — ezek közül tárgyalás alatt áll 20 drb, — ítélet alatt 4 drb, — felebbezés alatt 6 drb, — végrehajtás alatt 23 drb, — bepörlés alatt 36 drb, — peregyezség s kifizetés által megszüntetve jön 85 drb. A beadott keresetek haszonbér-hátraléka 3047 frt 86 kr, adója 395 frt 99 kr. Ide tartozólag említhetem föl azt is, hogy a cs. kir. szabadalmazott dunagőzhajózási társulat igazgatóságának a parttér , illetve kikötő használata tárgyában fennforgott vitás ügyben kölcsönösen kielégítő egyezmény köttetett (1325). Itt Vm poprancsem továbbá megemlékezni a követválasztási terjedelmesebb munkálatokról, melyek a központi választmány és a hatóság részéről eszközöltettek. A követválasztók névjegyzékének hivatalbóli egybeállítása ugyanis január 25-től február 25-ig terjedőleg küldöttségileg eszközöltetett. A fölszólalási eljárás igazságos és méltányossági alapját pedig mi sem igazolja jobban, mint az, hogy a Curiához egyetlen egy föllebbezés sem történt. A július hó 6-ra kitűzött országos képviselőválasztási határnapon pedig országgyűlési képviselőkké, nevezetesen a felső kerület részéről Szluha Ágoston tanácsnok , az alsó kerület részéről Kállai Ödön, korábban is e kerület képviselője, választottak meg. A már többször emlegetett percsórai ügyre nézve pedig jelentem, hogy a társulatba való betartozandóság kérdése, — aminek ellenkezőjét e város annyi idő óta minden fölhasználható módok igénybevételével sikertelenül vitatta — végleg eldöntve s a társulatba való tartozandóságunk orvosolhatlanul kimondva lett. A társulati rendezetlen viszonyok tisztázása végett azonban Marsovszky Gyula miniszteri tanácsos úr személyében kormánybiztos küldetett is, akinek igazságos érzülete és tapintatos erélyétől remélnünk lehet, hogy a város világos sérelmei orvosoltatni fognak. Ugyancsak itt említem föl a kiskaszárnyaépület használatának vitás ügyét, mely a város és a királyi ügyészség közt az épület tetőzetének kijavítása alkalmából előfordult, mely ügyben a tek. közgyűlés a birtoklás fölmondására irányult korábbi álláspontját, az érkezett kormányi leirat után is, megtartotta. (154.) Végül jelzem, hogy a zenedei intézetnek városivá való nyilvánítását s általa az egyházi zenének jövőben leendő ellátását a tek. közgy. elhatározta volt, s ennek alapján már megindult a megválasztott zenede-igazgató közbejöttével kimunkálandó zenedei szervezet munkálata. (4429.) Még a múlt évben új és módosított alapszabályok mellett keletkezett egyleteket szándékozom a következőkben fölsorolni: Korcsolyázó-egylet. (1124.) Tisztviselői társalgó kör. (9111.) Szegedi felső-kerületi népkör. (16501.) Szegedi alsókerületi népkör. Szeged-alsóvárosi társalgókör. Egyúttal jelzem , hogy a szegedi asztalosipar-részvénytársulat ez év folyama alatt föloszlott. (2856.) Ami oktatás- és nevelésügyi viszonyainkat illeti, erről s illetőleg az iskoláztatásról hű képet nyújt az alábbi kimutatás. (Folyt. köv.) Országgyűlés. Sokkal gyorsabban, mintsem hittük volna, ért véget a közigazgatási bizottságról szóló jat A kisbirtokosok hitelviszonyainak javítása. .. (G. M.) A szép eszme kivitele végett a létesítő bizottság azon kéréssel járul a kormányhoz, hogy az az intézetet 500,000 frtnyi állami