Szegedi Híradó, 1876. január-június (18. évfolyam, 1-78. szám)

1876-01-26 / 11. szám

Tizennyolcadik évfolyam. 1876. 11-ik szám Szerda, január 26-án. Meg­jelen: Vasárnap, szerdán és pénteken reggel. Előfizetési föltételek: Szegeden hiczhozk­ordással és vidékre pestin. Egész évre 10 frt.­­ Félévre . 5 frt. Évnegyedre 3 frt 50 kr. Helyben s­kodóhivataltól elvitetve: Egész évre 9 frt.­­ Félévre 4 frt 50 kr. Évnegyedre 3 frt 35 kr. POLITIKAI És VEGYESTART­ALMI­ LAP Szerkesztőségi iroda : hol a lap szellemi részét illető ügyekben értekezhetni. Klauzál-tér 209. sz. a. az udvarban balra. Egyes szám ára- S Irr. Hirdetések díjai: A héthasábos petitsor vagy annak teréért egyszeri hirdetésnél 6 kr, kétszerinél 5 kr, többszörinél 4 kr, és minden beiktatásnál 30 kr. kincstári illeték fizetendő. A bizonyítékul kívánandó lapok és a nyugtabélyeg külön fizetendők. A „Nyílttériben a négyhasábos petitsor iktatási dija 15 kr. Hirdetések fölvétetnek: Szegeden a ki­­adóhivatalban , valamint Pesten, Bécsben és Európa nevezetes­ városaiban létező valamennyi hirdetési irodában. Kiadóhivatal: Burger Zsigmond özvegye könyv- és kőnyomdája, papír- és irószerkereske­­dése, hova az előfizetési pénzek és hirdetések küldendők. A keleti vasút. (-j­) A keleti vasút ügye évek óta vajúdik. Minden kormány, minden or­szággyűlés foglalkozott vele, de nem len­dítettek rajta semmit. Megírták annak tör­ténetét ab ovo egész mostanáig és a kép­viselőház elé terjesztették. Kineveztetett egyik bizottság a másik után, hogy vé­­leményes jelentést tegyen róla. Sok pén­zünkbe került már a dolog, anélkül, hogy a részvényeseket elnémíthattuk volna, kik az egész világot tele jajve­­székelték és nagyban rontották Magyar­­ország hitelét. Ezen nem lehet csodálkoz­nunk. A részvényes, aki valamely vál­lalatba fekteti pénzét, méltán azt várja, hogy gyümölcsözni fog. Már most, ha e vállalat fél után egyszerre abban ma­rad és nincs többé gazdája, a részvények természetesen elvesztik értéküket. Világos, hogy a dolog nem marad­hatott annyiban. Az államnak minden­esetre közbe kellett lépnie, mert a keleti vasút építése az ő garanciája alatt in­dult meg. Az építésnél roppant pénz kallódott el és a legszorgosabb vizsgálat sem tudta kideríteni, hogy hová lett. Ez kellő világot vet azon könnyelmű vasúti politikára, melyet évekig gyako­roltunk és mely az országnak oly tetemes károkat okozott. Nem csupán a görbe és családi vasutaknál, de leginkább a keleti vasútnál tűnik ki lingry reformit, minden terv és tájékozás nélkül oszto­gatták a konceszsziókat. Mert a keleti vasútnak mily irányban való teljes ki­építésének kérdése — még nincsen el­döntve. No de elég az hozzá, a mostani kormány végre erélyesen hozzányúlt az ügyhöz és rendbe hozta. Rendbe hozta olyformán, hogy a vasutat tíz millió frtért megvette a társulattól. A szerződés, me­lyet a kormány és igazgatótanács egy­mással kötöttek, természetesen csak ak­kor lép érvénybe, ha azt először a rész­vényesek közgyűlése, másodszor a kép­­viselőház úgy elfogadja, a­mint a két szerződő fél közt megállapíttatott. Evég­­ből legközelebb az illető közgyűlés egybe fog hivatni, hogy határozzon saját sorsa fölött, míg a képviselőház mindenesetre még a jelen ülésszakban fogja az ügyet tárgyalni. A részvényesek, kik egyébiránt még nem fizették be a részvények teljes név­értékét, a szerződés szerint kapnak há­rom 200 forintos részvényért két darab egyenkint 100 o. é.­írtról, vagyis 200 német birodalmi arany-márkáról szóló ál­lami kölcsön-kötvényt, melyek 5 írttal vagyis 10 arany-márkával kamatoznak. Tehát a részvényesek, ha pusztán a szá­mokat veszszük, vesztenek ugyan , de ha tekintjük, hogy szelvényeiket nem bír­ják beváltani, hogy részvényeik csak problematikus értékkel bírnak, mely alig­ha fog növekedni, ha még tovább is pörlekednek az árammal, bizony meg­­ lehetnek elégedve, hogy valami bizony­talanért bizonyosat nyerhetnek. Még ha arra volna is kilátásuk, hogy valamikor mégis csak jobban fognák érvényesíthetni papírjaikat, csak azt mondanánk: Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. A kormány e vonalak kezelését már febr. 1-én veszi át, a szerződés érvényre emeléséig a társulat igazgató­tanácsának ellenőrködése mellett. Egyúttal a keleti vasúttársulat összes ingó és ingatlan va­gyona a magyar állam tulajdonába megy át. Ha a szerződés nem jö létre, visz­­szaállíttatik a status quo ante ; ha pedig létre­jő, a társulat végkép lemond min­den további kártalanítási igényéről. Mi reméljük, hogy a részvényesek be fogják látni, mit kívánnak saját érdekeik; re­méljük, hogy föl fognak hagyni a meddő agitációval és demonstrációkkal, melyek úgy­sem vezetnek célhoz. De reméljük azt is, hogy a képviselőház sem fogja cserben hagyni a kormányt, mely egy becsületbeli ügy elintézésében addig ment, ameddig éppen a pénzügyi viszonyok engedték. Szükséges, hogy e sötét pont már egyszer végkép letűnjék határunk­ról és még szükségesebb az, hogy a ke­leti vasút vonalait saját hasznunkra a legcélszerűbb irányokban kiépítsük. Hazai ügyek. — Király 8 fölsége a napokban fe­­i Trefort vallás- és közoktatási minisz­tert, ki az országgyűlés elé terjesztendő két, a polgári házasságra s a nazarénu­­sokra vonatkozó törvényjavaslatról tett jelen­tést 8 felségének. — Az állam nyelve. Hogy az állam nyelvének a hivatalos használatra való biztosí­tása mennyire jelentékeny attribútuma az állam­nak, arra nézve nagyon kézügybe eső bizonyít­ványt szolgáltat Poroszország, amelynek erre vonatkozó legújabb törvényjavaslata a le­hető legélesebb bírálata és elítélője a mi okta­lanul engedékeny n­emzetiségi törvényünk­nek. Ez a törvényjavaslat pedig három fősza­kaszból áll és így szól : 1. §. A német nyelv kizárólagos ügykeze­­pik­o aiA Miaui m­innen k­art­o p a­gan­a­k, tisztviselőjének és politikai testületének, írásbeli érintkezés ezekkel egyedül német nyel­ven engedtetik. 2. §. E törvény hatályba léptétől számí­tandó legközelebbi t­i­z év tartamára királyi ren­delettel engedélyezhető egyes járásokra (Kreis) nézve , hogy az iskolai székek , a községi és Kreis tanácsok szóbeli tárgyalásaiban a német nyelv mellett valamely idegen nyelvet is hasz­nálhassanak. Hasonló idő tartamára megenged­heti a kerületi (Bezirk) kormány a német nyel­vet nem bíró falusi községek elöljáróinak, hogy a tőlük bekivánt jelentéseket és nyilatkozatokat más mint német nyelven is megtehessék. 3. §. Ha a bíróság előtt oly személyivel kell tárgyalni, aki a német nyelvet nem bírja, az meghitelt tolmács közbejöttével tör­ténik. A jegyzőkönyv német nyelven veendő föl, s ha ama személy hozzájárulása szükséges, a jegyzőkönyvet a tolmács közli vele. Az idegen nyelven mellék-jegyzőkönyv nem vezettetik. És e törvényjavaslat a következőkép van indokolva : „A jelenségekhez, melyek által egy nemzet sajátos élete nyilatkozik , első­sorban tartozik a nyelv. Egy állam , mely súlyt fektet a nem­zeti jellegre, kell, hogy a nemzeti nyelvet, mint egységének kifejező jelét, az összes nyilvános életben alkalmazza. Ha más nyelvet beszélő la­kosság is van határai közt , a tekintet e lakos­ság szabadságára, nyelvét használni és mivelni, azért soha nem terjedhet odáig, hogy ez idegen nyelv egyenjogú államnyelvül ismertessék el.“ Íme egy kép a mi drágalátos nemzetiségi ultradóink elé — okulás végett. — Vagy azt mondják erre: „hja, paraszt, az más ! ?“ — A vasúti kartellek kérdése, amely már két év óta foglalkoztatja a kormányt és a közvéleményt, f. hó 23-án a P­é­c­h­y köz­lekedési miniszter elnöklete alatt tartott érte­­kezleten végre megoldást nyert s a kartell­­egyezmény e szerint létrejöttnek tekinthető.­­ Hasznát főleg három irányban várják megalko­tói , hogy a m. kir. államvasutak és a kamat­­biztosítékkal ellátott pályák nem lesznek többé kénytelenek veszteséggel szállítani az árukat; másodszor, hogy az általános tariffának Magyar­­ország kivitelére nézve legfontosabb tételei le­szállítta­­­nak, és végre, hogy az osztrák államvaspálya­­most már lehetővé fogja tenni az egyenes gabnatariftát Magyarország és Dél­németország, meg Svájc között, mi­által az orosz gabona versenye megnehezíttetik.­­ Hogy azonban ez előnyöket a másrészt fölmerülendő hátrányok nem fogják-e nagyon is ellensúlyozni, az még kérdés mar a ja­vaslat részletes tárgyalása. De persze a baloldal nem vett részt a vitában, ami legkevesebb szá­mítás szerint mindig fölér egypár nappal. Akik pedig a javaslattal foglalkoztak, mellőztek minden kitérést és kritikát és inkább azon voltak, hogy túlessenek már a dolgon, mintsem hogy bele­mélyedjenek, így aztán alig is történt némi vál­tozás a javaslaton. Egyet Márkus István pro­ponált, ki ez alkalommal kitűnően sikerült szűz­­beszédét tartotta, mely annál jobb benyomást tett, mivel a képviselő szerényen lépett föl. Már­kus ugyanis a törvényjavaslat azon szakaszai el­len nyújtott be módosítást, melyek a közigazga­tási bizottságot a bíróságok fölé helyezik, mert felhatalmazzák az igazságügyminiszter netaláni rendelete alapján, hogy e bíróságoknál vizsgála­tot tarthasson. Márkus szerint elég, ha a köz­­igazgatási bizottság azon joggal bír, hogy a bí­róságok dolgairól az igazságügyminiszternek je­lentést tehessen. A módosítványt a házzal együtt Tisza Kálmán is elfogadta. Ez történt a szombati ülésen, míg tegnapelőtt a javaslat már harmad­szor olvastatott és azonnal átküldetett a főren­diházba. A szombati nap hét interpellációt ho­zott. Ragályi Nándor kérdé az igazságügy­minisztert, hajlandó-e a kir. kisebb haszonvéte­lek, s ezek közt első­sorban a malomtakfa-sze­­dés úri jognak megszüntetése végett a képvise­lőház elé­­javaslatot terjeszteni ? Madarász József a következő interpellációt intézi a miniszterelnökhöz : Alaposak-e azon tudósítások, melyek szerint az osztrák miniszterelnök dg. Auersperg egy or­­szággyűlési körnek a bank- és vámügyi tárgya­lásokra vonatkozólag akként nyilatkozott, hogy :„a magyarok saját bankot, a fogyasztási adó megtérítését s a vámkérdésben engedményeket akarnak“ , hozzátévén, hogy Ausztria részéről mindebből semmi sem adható meg. A fia a lakosak, ama luuusuasoiv, lui vorre-jo­­gosítva az osztrák miniszterelnök a magyar kor­mánynak a bank- és vámügyi tárgyalások alkal­mával nyilvánított nézetei és követelései folytán az említett módon nyilatkozni ? Hajlandó-e miniszterelnök úr tudatni a kép­viselőházzal, miként formulázták a kormány tag­jai, az említett tárgyalások alkalmával, az önálló bank s a vám- és kereskedelmi szerződésben foglalt tárgyak tekintetében nézeteiket ? Ez utóbbi interpellációra a miniszterelnök, mint hétfőn ígérte, ma fog felelni. Ebben a hétfői ülésben mutatá be az elnök Szeged város kérvényét Magyarországnak önálló vámte­rületté leendő nyilvánítása érdekében. Azután napirendre került az 1870. 42. t. c.-ben szabá­lyozott fegyelmi eljárás módosításáról szóló­­ja­­vaslat, mely hoszabb vita után úgy átalánosság­­ban mint részleteiben elfogadtatott. Szeged város polgármesterének évi jelentése. (Fölolvastatott a jan. 16-iki közgyűlésben.) (Folytatás.) A halálozási táblázatból, mely a ha­lálozásokat a betegségek nemei szerint mutatja ki, kiemeljük a következőket: Legnagyobb ha­lálozási szám esik a gyermekbetegségekre, és pedig különfélékre 251, gyermekgörcs : 241, szü­letett gyöngeség : 204, halva született *. 34. A felnőttek közt legjobban pusztított a gümőkór, amelyben 180-an, a tüdő- és mellhártyalob, a­melyben 130-an, és a hagymát, melyben 111-en haltak el. Öngyilkos volt 6, vízbe fúlt 6, vélet­len halállal kimúlt 12, stb. Az állatok egészségi viszonyait mi sem za­varta meg; csupán szept. és október hónapok folyamán mutatkozott a szarvasmarháknál száj- és lábfájás, mely azonban szelíd lefolyású volt s elhullásokat nem idézett elő. A múlt évről az egészségügyi téren kima­gasló munkálatként említhetem föl a k­ö­z­k­ó­r­­h­á­z folytatólagos kiépítésit, a mely egy vállalkozónak 45.000 főt vállalati árban enged­tetett át s a mely épületnek műszaki fölülvizs­­gálata és ez időszerint van folyamatban. Végül a népmozgalmat, a lelkészi hi­vatalok kimutatásai alapján, tüntesse föl a kö­vetkező táblázat. — E táblázat lényeges tartal­mát a következőkben közöljük : Született: 1443 férfi, 1356 nő, össze­sen: 2799. Ebből legtöbb esik az alsóvárosra: 946, legkevesebb a rókusra : 314. A nem kath. vallásfelekezetekre esik, és pedig a héberre: 122, a helv. felekezetre 19, az ágostaira 9 s a gör. keletire 16. Meghalt: 1107 férfi, 970 nő, összesen: 2089. Itt is természetesen a legnagyobb szám (608) alsóvárosra, a legkisebb (387) rókusra esik. A két nemet összehasonlítva, a születésnél előnyben van a férfinem, amennyiben több szü­letett 87-tel, ezt azonban nagyon is lerontja a halálozási arány, amely 13- tel mutat föl több férfihalottat. A végeredmény egyébiránt örvendetes, mert 710 főnyi szaporulatot mutat föl. E táblázatból fölemlítjük még az egybekel­tek számát, a­mely 686 párra n rug. (A múlt éven át észlelt sebészeti és időjá­rási viszonyokat kitüntető táblázatos kimutatást mellőzve, a kórházi forgalmat előtüntető táblá­zatból kiemeljük a fő tételeket, melyek szerint a múlt évben gyógykezeltetett összesen : 872 beteg ; ebből gyógyultan elbocsáttatott 610, ja­­vultan 112, gyógyulatlanul 14; meghalt 120.) IV. Jogi és oktatási ügyeinkről szólva, az elsőt érdeklőleg mindenekelőtt megjegyzem, hogy a már említett s örvendetes eredményű vártelek és sópajták iránti tulajdonjogi perön kívül a múlt évben a város a Csíkos-féle 50.000 frt kártérítés iránt indított perben a legfőbb ítélőszék előtt is vesztes jön ,úgyszintén a kincstár által a percsórai töltés építésére fölvett kölcsön lefizetésére a város harmadbírósági határozat által kötelezve van. A város különben folyamatban levő egyéb pereiről szóló, ismertetésemet a következőkben van szerencsém előterjeszteni: a tiszti ügyészség­nek bepörlésre kiadatott 174 drb, —­ ezek közül tárgyalás alatt áll 20 drb, — ítélet alatt 4 drb, — felebbezés alatt 6 drb, — végrehajtás alatt 23 drb, — bepörlés alatt 36 drb, — peregyez­­ség s kifizetés által megszüntetve jön 85 drb. A beadott keresetek haszonbér-hátraléka 3047 frt 86 kr, adója 395 frt 99 kr. Ide tartozólag említhetem föl azt is, hogy a cs. kir. szabadalmazott dunagőzhajózási társu­lat igazgatóságának a parttér , illetve kikötő használata tárgyában fennforgott vitás ügyben kölcsönösen kielégítő egyezmény köttetett (1325). Itt Vm poprancsem továbbá megemlékezni a követválasztási terjedelmesebb munkálatokról, melyek a központi választmány és a hatóság ré­széről eszközöltettek. A követválasztók névjegy­zékének hivatalbóli egybeállítása ugyanis január 25-től február 25-ig terjedőleg küldöttségileg esz­közöltetett. A fölszólalási eljárás igazságos és méltányossági alapját pedig mi sem igazolja job­ban, mint az, hogy a Curiához egyetlen egy föl­­lebbezés sem történt. A július hó 6-ra kitűzött országos képviselőválasztási határnapon pedig országgyűlési képviselőkké, nevezetesen a felső kerület részéről Szluha Ágoston tanácsnok , az alsó kerület részéről Kállai Ödön, korábban is e kerület képviselője, választottak meg. A már többször emlegetett percsórai ügyre nézve pedig jelentem, hogy a társulatba való betartozandóság kérdése, — aminek ellenkező­jét e város annyi idő óta minden fölhasználható módok igénybevételével sikertelenül vitatta — végleg eldöntve s a társulatba való tartozandó­­ságunk orvosolhatlanul kimondva lett. A társu­lati rendezetlen viszonyok tisztázása végett azon­ban Marsovszky Gyula miniszteri tanácsos úr személyében kormánybiztos küldetett is, akinek igazságos érzülete és tapintatos erélyétől remél­nünk lehet, hogy a város világos sérelmei orvo­­soltatni fognak. Ugyancsak itt említem föl a kiskaszárnya­­épület használatának vitás ügyét, mely a város és a királyi ügyészség közt az épület tetőzeté­nek kijavítása alkalmából előfordult, mely ügy­ben a tek. közgyűlés a birtoklás fölmondására irányult korábbi álláspontját, az érkezett kormá­nyi leirat után is, megtartotta. (154.) Végül jel­zem, hogy a zenedei intézetnek városivá való nyilvánítását s általa az egyházi zenének jövőben leendő ellátását a tek. közgy. elhatározta volt, s ennek alapján már megindult a megválasztott zenede-igazgató közbejöttével kimunkálandó ze­nedei szervezet munkálata. (4429.) Még a múlt évben új és módosított alap­szabályok mellett keletkezett egyleteket szándé­kozom a következőkben fölsorolni: Korcsolyázó-egylet. (1124.) Tisztviselői társalgó­ kör. (9111.) Szegedi felső-kerületi népkör. (16501.) Szegedi alsókerületi népkör. Szeged-alsóvárosi társalgó­kör. Egyúttal jelzem , hogy a szegedi asztalos­­ipar-részvénytársulat ez év folyama alatt föloszlott. (2856.) Ami oktatás- és nevelésügyi viszonyainkat illeti, erről s illetőleg az iskoláztatásról hű ké­pet nyújt az alábbi kimutatás. (Folyt. köv.) Országgyűlés. Sokkal gyorsabban, mintsem hittük volna, ért véget a közigazgatási bizottságról szóló jat­ A kisbirtokosok hitelviszonyainak javítása. .. (G.­ M.) A szép eszme kivitele végett a létesítő bizottság azon kéréssel járul a kormány­hoz, hogy az az intézetet 500,000 frtnyi állami

Next