Szegedi Híradó, 1876. július-december (18. évfolyam, 79-158. szám)
1876-10-22 / 129. szám
Tizennyolcadik évfolyam. 1876. Vasárnap, október 22-én. 129-ik szám. Megjelen: árnap, szerdán és pénteken reggel. Előfizetési föltételek: [«1» bisheckoriiasalás vidékre pesten: tsz évre 10 frt. | Félévre . 5 frt. Évnegyedre 3 frt 50 kr. Hellbris kUdóhrrsUIUII elültetve: tsz évre 6 frt. Félévre 4 frt 50 kr. Évnegyedre 2 frt 25 kr. POLITIKAI ás VEGYESTARTALMÚ LAP. Szerkesztőségi iroda: s a lap szellemi részét illető ügyekben értekezhetni. Klauzál-tér 209. sz. a. az udvarban balra. Egeres számára. Lasz-Hirdetések dijai: A héthasábos petitsor vagy annak teréért egyszeri hirdetésnél 6 kr, kétszerinél 5 kr, többszörinél 4 kr, és minden beiktatásnál 30 kr. kincstári illeték fizetendő. A bizonyítékul kivonandó lapok és a nyugtabélyeg külön fizetendők. A „Nyílttériben a négyhasábos petitsor iktatási dija 15 kr. Hirdetések fölvétetnek: Szegeden a kiadóhivatalban , valamint Pesten, Bécsben és Európa nevezetes városaiban létező valamennyi hirdetési irodában. Kiadóhivatal: Burger Zsigmond özvegye könyv- és kőnyomdája, papir- és irószerkereskedése, hova az előfizetési pénzek és hirdetések küldendők. Szeged, okt. 21. Gyakran romlását óhajtja egy nemet, félrevezettetve csalfa látszattól, és sisem könnyebb elragadtatásnál kecsegető, szindus ígéretek által. Éljen a halál! Veszszek el! — Oh, hányszor kiáltá ezeket, valóban nem egy nemzet, noha ezt zugá: Éljen a szabadság! Ha valamely nép a tervben, meget elébe terjesztenek, jövendő dicsőségét, nagyságát látja, nem természetes-e, hogy igen könnyen fölkarolja megbűvölve mintegy azon tervet, habár a látszat ígér csak dicsőséget, nagyságot ? Ép úgy, nem lenne-e igen nehéz föllovalni azt oly vállalatra, mely látszólag kárával, megszégyeníttetésével végződhetik, bár az állam jólléte származzék is belőle ? Történelmi bizonyíték az ily esetekre számos van. Várjon Szerbia nem fut-e látszólagos dicsőség, nyeremény után jelenlegi hadjáratában, mely csak kárt és lealázást hozhat neki ? De igen. Hogy nem látja be, az egyszerű. Az ember saját dolgaiban elfogult, különösen ha játékszerű kockázat szenvedélye vegyül a dologba. Lengyelhon példája kézzelfoghatólag mutatja, hogy az orosz nem szláv testvérei szabadságát célozza, hanem saját növekvését a szláv testvérek által. S e tekintetben kérlelhetlen testvérei irányában, zsarnok, amin ő csak rabszolgakereskedő lehet, ki vérkutyákkal üldözteti menekvő alattvalóját. Lidérc nyomja a török szláv alattvalóit, hogy ezt nem látják be. A meggondolt ember kimondja a „b“ betűt is, ha „a“-t mondott. — A muszka elmondta közeli török háborújára nézve az egész ábécét az utolsó betűig. Adós maradna mégis a logikának ezen egy betűvel ? Lehetetlen. Évek óta izgat a Balkánon, ás földalatti csatornákat, megtölti azokat lőporral, föl is robbanta a csatornákat és mindezek után mégis képzelhető volna, hogy cserben hagyja a föltámadt vazallusokat ? Ezt föltételezni, több kellene képzelemnél, oda gyermekdedség volna szükséges. Eddig már több elveszett a szerbek és montenegróiak soraiban küzdő hadfiak közt nyolcezer alattvalójánál, a „République Franaise“ tudósítója szerint, s ma több áll azok soraiban, mint húszezer. És számuk napról-napra nő százak, néha ezrekkel is. Bosznia, Hercegovina fiai szétszórva küzdenek, de elég az hozzá, hogy folyton küzdenek. Románia, már csaknem bizonyos, hűséges alattvalója legalább is 120,000 katonájával a fehér cárnak. Görögország szintén egy húron pendül a muszkával. És hadereje már nem tízezer főből áll, hanem kitesz hatvanezret a szárazföldön; a tengeren azonban minden lárma dacára is nagyon gyönge a leghitelesebb tudósítások szerint. Alig van több hajója, mint azon regényes időben volt, amikor a szép nagy kékszemű és fekete szemöldű Helénát Spárta vendégszerető partjairól elrabló Páris, a trójai királyfi. Látszik ezekből, hogy a cár kinyomja a narancs levét, amennyire csak lehet, hogy megfuladjon benne a mozlim. Még a perzsa sahot is hálójába csalta már-már, legalább mondják, hogy mattá tegye a szultánnal együtt. Montekukuli szerint a háborúhoz pénz kell először is, másodszor is, harmadszor is. Russziának pénze nincs. Adóssága van elég. Ha nem akarna adósságai kifizetése előtt meghalni, azt kérdezhetné tőle orvosa, hogy örökké akar hát élni ? No de ha nincs pénze, majd lesz, majd nyomat. Közel három negyedszázad után ismét divatba jő, úgy látszik, a pénznyomatás, természetesen alap nélkül. Franciahon az assignáták válsága, Ausztria a feketebankó tragoediája, Poroszhon a gyönyörű alakokkal ellátott Doppelguldenjegyek, melyek szimpla Guldenünk tizedrészét sem érték meg a jénai csata után s Oroszhon a Péteraranyok ótasárgapapirra voltak nyomva s utoljára harminckét bankó ért egy valóságos aranyat) nem igen adtak ki államjegyeket, hanem kölcsönökkel födözték a hiányokat. De hát nincs oly mély kút, amely ki ne merülne; kiapadt a hitel is nagyrészt, azért ismét előrántják a pénzcsinálás antik modorát. — Bankókat nyomatnak — s per ordre du grand mufti, értékkel kell azoknak bírni. Csak majd a sok gazdagságtól ismét koldusbotra ne jussanak a népek, mint az assignaták, feketebankók, Doppelguldenok s a Péterről nevezett sárgapapirosos aranyok cifra boldogságos világa után. Maga Oroszhon óriási mérvekben fegyverkezik. Négy-hat hét múlva készen is lesz a támadásra, azért nem is fogad el négy-hatheti fegyverszünetnél hosszabbat. Háborúját nemcsak nemzeti, de vallási háborúvá is értette tenni. De a török is nemzeti és vallási háborúvá érte tenni a folyó s még inkább a következő nagy háborút. Arra mutat minden. Az imámok, dervisek és aszmák bejárják az egész birodalmat, véres kardot hordozva középkori szokás szerint, körül és szent, irtó háborúra serkentenek minden igaz hivőt. És még a nagy prófétát, Mohamedet is föltámasztják majd másfélezredes sírjából. Mohamed, harsogják a szélrózsa minden irányában, elégedetlen követőinek életével is megjelent éjfélkor a medinai Fera nevű nagy síkon, úgy öltözve, ahogy a földön járt. Lábai alatt földudorodott a föld halommá s a tündöklő hold üstökös alakjában lebocsátá egy részét egészei fejéig, hogy égies dicsfénybe burkolja személyét, így, következőleg szólt a próféta mosuszként illatozó hangon, édesen és dörgőn, szavai értelme szerint: Népeim xagy bűnösök. Nemrég egyszerre hétezer halt meg közülök. E hétezerben csak hét igazhivőre találtam. Mind iszákosak a mozlimek, buják, nem böjtölnek a ramazánban, kerülik a munkát, az igazat, keresik a sötétséget, a pénzszerette múlékony élveket többre becsülik a menny örökké tartó gyönyöreinél. Azért már több év óta nem ad nekik Allah esőt, hogy éhezzenek, szomjazzanak, már a földön pokoli kínokat szenvedjenek. Tanaim félre lesznek vetve. Isten Ítélete közel van és követőim dacára ennek sem félik Istent. Könyörögtem értük a mindenhatónak. Az kinyilatkoztató nekem, hogy nemsokára átdatlan felhők fogják borítani a mohamedánok szerencseegét. A szultán szellemét meg fogja szállni ekkor egy paradicsomi lélek s a szultán nem tévedhet többé. Kövesse tehát vakon mindenki szavát. Mielőbb meghal az ellenséggel küzdve valaki, annál hamarább jxxt égbe s axxnál nagyobbak, kimondhatlanok lesznek a végnélküli élet bűbájai. E szavai utánx a prófétának, enyészxxi kezdett lábai alatt a föld, ő az üstököstől vontatva, emelkedett és nemsokára eltűnt e három szóval : Föl a küzdelemre ! Arra el lehetünk készülve, hogy a török gigászi erőt fog kifejteni a közel orosz háborxxban s a muszka korántsem fog vele oly könnyen boldogulni, mint hiszi, dacára sokaságának, dacára a télnek, mely az ő barátja s a mozlim második nagy ellensége. Mert a török védelemben — amire tavaszig szorítkoznia kell — a világ első katonája, pedig a védelem sok kényelmet lehetővé tesz, mely által a forró égalj fiai is képesek lesznek Exxxópa keletén a telet kiállni. S aztán a török nem lesz elhagyatva. Támogatni fogja Ausztria- Magyarország úgy xxxint Anglia. S ha a védelmi állás fölhagyását megengedi a tavaszodó idő, akkor, reméljük, torkára forr a muszkának xxxerészsége. De ne higyjük, hogy a háború színhelye egyedül Európa lesz. Ázsiában ép oly elkeseredett harcok fognak vitatni. Ezt bizonyítja azon legújabb hír, hogy a muszka a Kaixkázus és Arménia egyes pontjain folyton erőket öszpontosít. Máris százezernél több emberrel rendelkezik e határokon s legközelebb tizenkétezer lovast várnak még, aztán meg hetven ágyút, úgy hogy ezáltal az ágyuk száma meg fogja haladni a háromszázat. A sournalistikának legérdekesb anyagot szolgáltat jelenleg Európa keleti része, de változatosság kedvéért, nézzünk másfelé is körül. Spanyolhan két hó alatt közel 30,000 katonát küldött Cuba szigetére, De az ott évek óta dúló lázadás leverésére. Hogy Izabella anyakirályné ismét elvesztett birodalmában van, már még tudják az olvasók. Eleinte azt mondták, hogy csak látogatni megy rövid időre fiát, mostanár beismerik, hogy az anyakirályné nem is fog többé Spanyolhonból távozni. Hir szerint nagy a befolyása fiára. Ennek tulajdonítják, hogy az elfogott karlisták ellen legújabban igen szigorasan járnak el. Még mindig nem látják be, hogy a győzőnek kegyelmesnek kell leni, mert azáltal ellenségei is barátokká lesznek, míg ellenkező esetben a barátok is könnyen az ellenséghez szegődnek. Németország már nyilatkozott s ha valamit tesz, az Oxoszhonnal való szétválhatlan barátságát bizonyítja. Nem is tehet máskép. Sokkal mélyebben lealázta Franciahont, semhogy arra számíthatna, miszerit létezhetnek körülmények, melyekben attól való félelem nélkül másfelé alkalmazhatná erejét. Ezt ő jól tudja is. Bizonnyítja állításunkat a huzavona, melylyel a németek a párisi 1878-ik évi nemzetközi kiállításon részvételüket jelezték. A Machiavelli-féle letipolás elmélete gyakran keserűen megboszulhatja magát. És Olaszhon ? Ez ország ismét szeretne monarchiánkból egy kis részt, már t. i. úgy, ha a gesztenyét számára a parázsból kikaparná Oroszhon, ahogy 1866-ban kikaparta a porosz és 1859- ben Napoleon. Különben tagadja e szándékát, követvén nagy bölcsen Talleyrand azon szavait, hogy az embernek törekvései eltakarására van adva nyelve. Az angol bizonyítékokkal ígérkezett a hatalmaknak, támogatni Olaszhon messzetörő céljait. Nézetünk szerint akárhogy áll is a dolog, xxincs okunk e hatalmasságtól félni, xnert harmadik kereskedelmi hatalom, mely hatalmát Anglia s a mi tengeri erőnk, játszva tönkre txxdná tenni. Annak tönkretételét pedig nem fogja kockáztatni Itália. Ez édes reményben, mintegy függőágyban bixitálózva, tegyük félre a tollat és íexenjünk — aludni. Nagyváthy Kálmán: Hazai ügyek. — A képviselőház jogügyi bizottsága befejezte „a kisebb polgári pörös ügyekben követendő eljárásról“ szóló törvényjavaslat hitelesítését. Szilágyi Dezső azt kérde az igazságügy minisztertől, nincsenek-e adatai arról, hogy a jelen törvényjavaslat által megállapított illetékesség szerint mennyi ügy vonatik el a rendes bíróságok hatásköréből ? Perces igazságügyminiszter válaszolt, hogy ezen adatok össze vannak gyűjtve a minisztériumban, s még az országgyűlés összejövetele előtt közölni fogja azokat a bizottság tagjaival. A törvényjavaslat előadójának Teleszky választatott, azon pontokra nézve, melyek tárgyában különvéleményt terjeszt elő, Schmausz Endrét választó a bizottság társelőadóvá. Jövő kedden a képviselői paszszivitásra vonatkozó törvényjavaslatot hitelesítendi a bizottság. Szerdán pedig megkezdi s naponkint folytatandja a büntető codex tárgyalását. A bizottság elnöke fölkéretett, hogy a tárgyalásra levélben hívja meg a távollevő tagokat. — Oroszok Fiuméban. Fiuméból azon meglepő brit közük , hogy Oroszország számára az ottani hírneves telepben gyártották a torpedókat. Már a nyár óta számos orosz tiszt időzött ott a torpedók átvétetele s az azokkal történő bánásmódban való begyakorlás végett, s ez orosz tisztek — kettő kivételével, kik még ottmaaradtak — most Kronstadtba rendeltettek. — A „Times“-ből. A „Times“ belgrádi levelezője kijelentvén, hogy Szerbiában más nem létezik, csak orosz befolyás, így folytatja érdekes levelét: „A Belgrádban lévő diplomaták várják a háborút. Van köztük eltérés, de csak az időre nézve. Egyik azt hiszi, hogy a nagy háború tavasznál előbb nem kezdődik; mások azt tartják, hogy haladéktalanul meg fog kezdődni. A téli hadjárat hancsai szaporodnak. Oroszország és szerb szövetségesei sokat várnak attól. A belgrádi partokon tömérdek hadi készlet áll fölhalmozva. Szerbiát kétségkívül szidalmazni fogják a már visszautasítottnak tekinthető javaslatokkal szemben tanúsított magatartása miatt, — de a szidalom tulajdonképen más hatalomnak szól. Szerbia — kivéve hogy csatatérül szolgál — semmi másban nem ura magának. Lelke nem az övé. Minisztérium csak azért áll fönn, hogy szerb nyelven regisztrálja a Pétervárról jövő rendeleteket s talán illő is volna már, hogy Risztics ur Gorcsakoff herceg bureaujába költöztesse minisztériumát.“ A levelező Ausztriára vonatkozólag igy nyilatkozik: Ausztria kétségkívül zavarban lehet, de ha bátran neki vág, még segíthet magán ; ha előbb tette volna, a dolgok nem fejlődhettek volna idáig. Ausztria nagyon is félt szakítani Oroszországgal. Mutatja ezt nemcsak diplomatiája, hanem az a sajnos tény is, hogy engedte a hadiszereket átszállítani Magyarországon keresztül Szerbiába. A levelező alaptalan hírnek mondja azt, hogy Belgrádban a német légió már megalakult. Beszéltek olasz önkénytesekről, garibaldistákról is. Levelező szerint mindössze 15 van e fajtából. „Csak a rosz akarat mondhatja, hogy ez az egész mozgalom nem tisztán orosz jellegű.“ A bankügy túl a Lajtán. Az osztrák-magyar kiegyezés vám- és kereskedelemügyiészével , per varios casus et tot discriminarerum , valahogy tisztában volnánk már lajtán túli szövetségeseinkkel. Nem így áll a bankügyben. Amit ez ügyben tapasztalunk , az ép oly aggasztó, mint boszantó. Az osztrák reichsváth urak egyik a másik