Szegedi Híradó, 1877. július-december (19. évfolyam, 78-155. szám)

1877-10-12 / 122. szám

ürítették Costaniezi­t és Ladinát. Sil­is­tri­a mellett a törökök e hó 8-án megkezdték a tüzelést ütegekből és hajókról. B­e­l­g­r­á­d, okt. 10. Az orosz főhadiszál­lásról ideérkezett hírek szerint az oroszok döntő csatára készülnek a köze­lebbi nyolc nap alatt úgy Plevnánál, mint a Jantra mellett. London, okt. 10. Az „Observer“ ér­tesül Konstantinápolyból, hogy a porta erő­sen készül a téli hadjáratra s 600,000 ember számára rendelt meg téli öltö­nyöket. Uj ezredek szerveztetnek. Ord­anne­ és Szófiában két nagy haderő áll, egy harma­dik hadsereg pedig Drinápolyban szerveztetik. S a m­­­a, okt. 10. Pyrgosnál Dilavas basa repülő hadosztálya meglepett két orosz erődöt, az őrséget levágva beszögezte az ottani orosz ágyú­­kat s azután visszavonult. Helybeli újdonságok. — Színház. Pár szóval itt emlékezünk meg a szerdai előadásról. „A csók“-ot, Dóczy­­nak ez európai hírre vergődött kitűnő vígjáté­­kát adták igen sikerülten, de kétharmadrészben üres házban. Ha még soká tart a szüret (jó, hogy van mivel palástolnunk az üres házakat), akkor Aradi urnak és társulatának hamar nagy­böjtje lesz. Az előadás pedig — leszámítva a ferde szerepkiosztásból eredt elnézhető, mert még most a tájékozatlanságnak tulajdonítható, gyönge­­ségeket— kerekded, összevágó volt s bizony tele házat is megérdemelt volna. A főbb szerepek — a királyné s Catalonia hercegeé kivételével — mind jól voltak betöltve, s Balla , Demidor, Mihályi­, Bodroghi, Demjén Mari egyenként elismerést érdemelnek ; de mindannyi közül magasan ki­emelkedett Mészáros Ilka, a ki Maritta szerepében valóban remekelt s a kedvetlen kö­zönséget ismételve tapsokra ragadta. Ez est művészi sikeréért gratulálunk neki. — Hymen. Dr. M a c­h o­­­d Miksa, vá­rosunk egyik derék fiatal gyakorló orvos, a jövő vasárnap vezeti oltárhoz Szabadkán M­i­­­k­ó Janka kisasszonyt Szerencse kisérje frigyeket ! — Richter A. fogorvos urat baleset érte , munka közben valami éles szerszámmal egyik kezelejét oly súlyosan megsértette, hogy pár hétre kénytelen dús praxisával fölhagyni. Kíván­juk a szakmájában kitűnő férfiú bajának mi­előbbi javulását, mert még mindig sok fogbajos vár ügyes kezeire, mielőtt eltávozik körünkből. — A csong­rádmegyei tanító­egyesület helyben székelő közp. választmá­nya a napokban beható tanácskozás alá vette az egyesület közlönyének, a hat éven keresztül derekasan működött „Tanügyi Lapokénak ügyét, s abban állapodott meg, hogy ez évre a lap ne adassék ki, hanem e helyett — a­mi kevesebbe kerül — adjon ki az egylet az év végével egy emlékkönyvet, melyben az egylet tíz évi fönn­állásának emléke is megörökíttessék , az egye­sület hivatalos és egyébnemű közleményeinek fölvételére pedig e lapok szerkesztősége keressék föl. A közp. választmány ezt a javaslatát a jövő hó elején tartandó rendkívüli közgyűlés elé fogja terjeszteni.­­ Az iparos­ ifjak egyesülete, mely az utóbbi időben oly sok szép jelét adta jóravaló tö­­réseinek, egy üdvöscélú intézmény létesítésén fáradozik. A tél folyamában ugyanis életbe akarja léptetni tagjai számára a képzés tekintetében oly­annyira fontos esti oktatást. A tanfolyam, melyet mint vezéregyesület az ország hasoncélú egyesületeinek egyszersmint minta gyanánt fog ajánlani, azon tantárgyakat öleli föl, melyek egyrészt az általános műveltség, másrészt a szakszerű s különösen üzleti képzettség tekin­tetében leginkább szükségesek; e tantárgyak : az erkölcs- és illemtan, az ügyirálytan, üzleti levelezés, irodalom-ismertetés a földrajz, törté­nelem, az egyszerű és kettős könyvvitel, a ke­reskedelmi számtan, az ipartörvény és iparrend­­szabályok ismertetése, végül szépírás és műszaki rajz. A tárgyak előadására a helybeli tanártes­tületek köréből szakférfiakat kértek föl, akik közül, mint halljuk, már eddig többen készség­gel vállalkoztak a nemescélú munka teljesítésére. A tanfolyam még e hóban meg fog nyittatni. A közművelődés tekintetében üdvös hátasú in­tézmény életbeléptetése örvendetes jelenség és kívánatos, hogy a szép törekvést siker koronázza. — A szegedi főgymnáziumi if­júság, a megelőző évek példájára, ez idén is megalakítá „Önképző­ körét.“ — A tagok által kiküldött bizalmi egyének a kör vezetésére Horváth Sándor tanár urat, az ifjúság lel­kes barátját s annak nevelésében lankadatlan buzgalmu férfiút kérték föl. — A választás t. é. szeptember hó 29-én megejtetvén, a tisztikar következőleg alakult meg. Elnök: Cserép József; titkár : Városi Gyula; könyvtárnok : Farkas Géza; pénztárnok: Weisz Sándor, Vill. oszt. tanulók. Másod-titkárok : J Pollák Izsó és Mészá­ros Lajos; másod-könyvtárnok: Zana Béla, Vll. oszt. tanulók. — A kor elnöksége e közlés kap­csában fölkéri az ifjúság barátainak figyelmét a körben fölmerülendő mozzanatokra. — A szegedi főgymnáziumi s­e­­gélyző-egylet alakuló gyűlése f. évi szept. hó 30-án tartatott meg. Az egylet igazgatója : főt. Arányi Ágost tanár. A tisztikar követ­kezőkép alakíttatott meg : Elnök : Weisz Sándor, főjegyző : Városy Gyula, pénztáros : Gyuricza Sándor, könyvtáros: Farkas Géza Vili. oszt. tanulók. Titkár: Zana Béla, ellenőr: Vojnits István, alkönyvtárnok: Babarczy Géza VII. oszt. tanulók. Első aljegyző: Gaal Endre, VI. oszt. tanuló, második aljegyző : Balogh Károly V. oszt. tanuló. Választmányi tagok: a Vili. osztályból: Haisz, Mihályfy, Rieger, Kleits, Szivy ; a VII. osztályból : Fischer, Pollák, Kai­ser, Gruics ; a VI. osztályból: Schreiber, Peri­sics, Jakabfy; az V. osztályból : Lévay, Bene. A Szul­mány basa, jaz hires török hadvezér, mint a sétányi pipázó s kofa-körök­ben fölmerült hírek jelzik, a jövő farsangon szerencséltet bennünket, ugyanis el fog hoz­zánk rándulni — a bálokra. — Amennyi­ben ,,Szulimány“ neve alatt a Duga-szoros és a Sipka dicskoszorús hőse értetik, a­kinek leg­utóbb az a nagy föladat jutott, hogy a dunai ottomán hadsereggel Oláhországba szorítsa a muszka hordákat, tiszta szívből kívánjuk, hogy adjon a fölséges úristen a furcsa hírnek szó­szerinti teljesülést. Legyen úgy, amiképen a sétányon és piacon beszélve van, a­mi ugyanis a következőképen mehet teljesedésbe : Szulej­­mán a tél beálltáig mind egy szálig­ kiveri a rumunyt, meg a muszkát a török földről, s az elpántolt orosz pardont és békét könyörög dicső ellenfelétől, a­kit jogtalanul megtámadott; a porta aztán teljesíti kívánságát, de a muszkát olyan állapotba helyezi, hogy vagy kétszáz esztendeig nem lesz kurázsija a népek békéjét háborítani. Akkor aztán a hétvilágra szóló fényességű félhold dicsfényétől ragyogó nem­zet kipiheni a nagy munka fáradalmait, s musz­kairtó Szulejmánnak ideje lesz a farsangot Magyarországban tölteni , amikor is hogy a szegedi bálokba meg ne hívjuk, arról szó sincs. Hej, az lenne még csak a bál! Csapnánk olyan víg mulatságot, hogy még az is rakná a csárdást, a­ki két mankón jár. — A­kiket megcsalt az ősz. A szokatlan időjárás sok kárt tesz a gazdaságban, hátrányos az egészségre nézve, de az ember annak kellemetlen következményeitől könnyen védheti magát , annál inkább kidobvák szeszé­lyeinek a nyár vándor szárnyasai, az apró ma­dárkák, melyek a gyors hideg ellen nem talál­nak menedékhelyet; s ha elkéstek a melegebb ég alá való költözéssel, itt a sanyarú megfagyás a sorsuk. így jártak az idén a fecskék, ki­ket az ősz gonoszul rászedett. Ezek a szegény­kék nagyrészt későn kezdték­­ az elköltözést, s annálfogva az ősz hirtelen hidegre vált hőmér­­séke miatt igen sok ittrekedt közülök, az ártat­lan madárkák most rakásra hullanak, a hidegtől elgémberedve. Már napok óta sok élettelen fecs­két találnak, melyek a mostoha időjárásnak meg­annyi áldozatai. — A török sebesültek részére Mi­­hályfi Gyula szőreghi s. lelkész ur által eszköz­­lött gyűjtés eredményének részletes kimutatása: I. gyűjtés. Szőregh és Deszk községekből : 43 frt 25 kr, 6 kiló és 500 gramm tépés. Éhez járultak : Mihályfi Gyula 2 frt, Manheim Dávid 1 frt, Hintzinger Sándor 1 frt, N. N. 1 frt, Lüsz Simon 50 kr, Schannen József 1 frt, Szé­­csényi Adolf 1 frt, Tóth József 1 frt, Weinrich Ferenc 1 frt, Szilágyi Ágoston 50 kr, Haar­­bauer Károly 1 frt, Stempel Pál 50 kr, Pracht­hauser Ferenc 1 frt, Kalmár Nándor 1 frt, Be­nedek Miksa 1 frt, Szeles Antal 1 frt, Bálint András 1 frt, Bálint Mihály 1 frt, Hegyközi András 40 kr, Küzdi Antal 50 kr, Kis András 20 kr, ifj. Lengyel Márton 10 kr, Szeles Pál 20 kr, id. Bódi János 15 kr, Kovács István 10 kr, Frankó Mátyás 1 frt, id. Lengyel Márton 10 kr, Vörös András 10 kr, Kopp Mih. 30 kr, Kopp Kálmán 20 kr, Bálint­ József 1 frt, Kovács János 20 kr, Ifj. Bálint Mihály 20 kr, Vörös József 20 kr, Kiss Mihály 20 kr, Hajnal N. 50 kr, Bálint Antal 40 kr, Lakatos István 50 kr, Bálint Pál 50 kr, Kovács József 50 kr, Lakatos János 1 frt, Schwarz Lajos 40 kr, Fahn Zsiga 20 kr, Havranek Mihály 40 kr, ifj. Kiss Mátyás 1 frt. — (Deszkről :) Muzsay János 1 frt, Tétsi Gábor 1 frt, N. N. 50 kr, Jónás Mátyás 1 frt, Özv. Muzsay Jánosné úrnő 1 frt, Burián János 1 frt 50 kr, Burián Jánosné úrnő 1 frt, Burián Béla 1 frt, Mixich József 1 frt, Todoreszk Mik­lós 1 frt, Kovács Mihály 1 frt, N. N. 50 kr, Salgay János 50 kr. — Továbbá: Kis István (Szegedről) 1 frt, Todoreszk Miklós (Uj-Szt.­Iván) 1 frt, Dupák Mátyás (Gyula) 40 kr, Füleki György (Térvár) 50 kr, Kiss Antal (Térvár) 30 kr. — A lépésadományokhoz járultak: Szőregh­­ről: Tóth Mariska k. a. 600 gramm, Schannen Jolánka k. a. 400 gramm, a szőreghi magyar nők 2 kiló, 100 gramm, Mihályfi Gyula 800 gramm. — Deszkről : Burián Jánosné úrnő 1 kiló, 60 gramm, Jónás Emma k. a. 540 gramm. — A „közügyi klub“ holnap (szom­baton) esti 7 órakor a „Lloyd“ helyiségében, fontos ügyekben ülést tart. 1­20 kr. ifj. Verbácz Ján. 30 kr, id. Berta Mih.­­ 10 kr, id. Pap Pál 20 kr, id. Debreczeni Istv. 40 kr, Szűcs István 30 kr, Kocsis János 10 kr, Farkas Antal 50 kr, Farkas Mihály 20 kr, Su­tula Antal 50 kr, Apatóczky Imre 40 kr, Far­kas János 20 kr , Kovács István 10 kr, Zag­­rovszky Mihály 30 kr, ifj. Privári Andor 50 kr, Farkas József 1 frt, Szadóczki Mihály 50 kr, Kovács Mihály 20 kr, Ambrus József, Szabó J., Mellis Ferenc 10—10 kr, id. Debreczenyi Fer. 20 kr, Nagy László, Bója János, Sebestyén Pál, , Doktor Imre, Zombori Imre, Puczkó János, Gera Sándor, Manda Mih., Szilágyi István, Rigó Andr. 20—20 kr, Szántó István, id. Bója Sándor, Jab­­lonszky Lőrinc, Puczkó Pál 30—30 kr, Czibula Sándor 50 kr, ifj. Schaffer Antal 50 kr, Tim­­pauer Magdolna 20 kr, Tuksa Pál 20 kr, Ré­mes Anna 20 kr, Eisperger Mátyás 1 frt, Dobó Ferenc 1 frt, Szőrös József, Dancsics Ferenc, Tézsla Mátyás, Túróczy János, Túróczy József 1—1 frt, Kalánka György, Gruber Andr., Kéri Ant., Lakatos Fer­, Barna Istv. 50—50 kr, Bója József, Fodor Márton, Gruber Pál 30—30 kr, Lamper Pál, Csóti János, Dékán­y József, Kle­­ment Antal, Révész János, Katona András, Ku­­csera Mihály, Nyári Ferenc, Balog Ignác, Ko­csis Gáspár 20—20 kr, Bokor Imre, Kis Gás­pár, Bója István, Bori János, Farkas Imre 10—10 kr, Gombos Antal, Kosóczki Ferenc, Nyári L., Papp Fer., Bori János, Fodor Péter, Fodor Pál, Szekeres József, Sallay Istv., Ónozó Ágoston, Hóra Imre, Papp András, ifj. Váradi Imre 20—20 kr, Németh Imre, Rigó Fer., Nyári Józs., Fodor Lajos 50—50 kr, id. Szekeres Józs., Bódi Ján., Kürti Ján., Szűcs Ján. 10—10 kr, Kovács J., Tápai Antal 30—30 kr, Balog Imre 40 kr, Ba­log Pál 15 kr, Balog József 40 kr. 160. számú iv. Gyűjtő : Klivinyi András, a sóházi munkások köréből. Összeg: 14 frt 60 kr. — Ehez járultak: Gedó Mihály 50 kr, Faragó András 30 kr, Schweger Gáspár 30 kr, Rózs Imre 20 kr, Egedi Mihály, Fábián Antal, Csáki Péter, Péter József, Bárkányi György 30— 30 kr , Hegedűs Márton , Szabó László , Szűts István 20—20 kr, Kenderesi János, Kopasz A., Csányi József 50—50 kr, Kovács Mihály 30 kr, Kovács Antal 50 kr, Nagy Imre 40 kr , Fodor Sándor 50 kr, Péter József, Nagy István, Barna István 30—30 kr, Klivinyi András 1 frt, Nagy András 50 kr, Papdi Antal 30 kr, Ábrahám Jó­zsef 40 kr, Újvári János, Faragó János, ifj. Horváth János, Páter Antal, Kása Mátyás 50—50 kr, Gedó József, Nagy Antal, Horváth András 30 30 kr, Páter István, Márki Pál 50—50 kr. 181. számú iv. Gyűjtő: Csűri Ferenc. Összeg : 9 frt 25 kr. — Ehez járultak : Rácz Lajos, Lippai Elek 50—50 kr, Szőllősy Péter 10 kr, Aulich Tamás 25 kr, Doktor Mátyás 50 kr , Józser Elek , Hampel József , ifj. Hampel József 20—20 kr, Bittó Rózás, Rácz János, Né­meth Imre 50—50 kr, Tóth János 30 kr, Gönci György 20 kr, Juhász Imre 1 frt, Törtély Ala­jos 50 kr, Fésűs István, Varga Sándor, Burg­­hardt István 20—20 kr , Csúry Ferenc, Nagy György 1—1 frt, Méhes János 50 kr, Kónya József 20 kr. 182. számú i­v. Gyűjtő: Rátz Ignác. Ösz­­szeg : 5 frt 95 kr. — Éhez járultak: König Já­nos 50 kr, Ábrahám József, Veszelka Pál 1—1 frt, Fogas József 20 kr, Szegedi Péter 30 kr, Ábrám Ferenc 10 kr, Sárkány Antal 20 kr, Vastagh­ János 50 kr, Vastag Antal 20 kr, Hor­váth András 15 kr, Kormányos János 10, Papp András (szűcs), Tóth György, André István 50— 50 kr , Hendler Móric, Tárnok Julianna 10— 10 kr. 193. számú i­v. Gyűjtő : Könyvhegyi J. Összeg : 26 frt 20 kr. — Éhez járultak : Könyv­­hegyi J., ifj. Vetró Ferenc, Beley Adolf, id. Vetró Ferenc, Vetró Pál, Vetró Márk 1—1 frt, Bodó Antal 40 kr, Farkas János, Auer Ferencné 50—50 kr, Varga István 80 kr, Benke Imre, Balog Ferenc, Maróti István (Dorozsma), Tóth Ferenc 1—1 frt, Bárdi István, Baveschitz Lő­rinc, Felmayer Károly, Ausländer Károly 50— 50 kr , Sári György 1 frt, Zvér Péter 50 kr, Juhász József 30 kr, Tombácz István 1 frt, Nagy József 20 kr, Varga István 50 kr, Weisz Adolf 30 kr, Szél Pál, Juhász Ferenc, Nyári Miklós 1 — 1 frt, Szekeres János 50 kr, Engi Imre, Egy olvashatlan nevű 1—1 frt, Bodó József (Algyő), Varga Antal (Algyő), Varga Mátyás (Algyő) 50—50 kr, Lele Antal (Algyő) 20 kr, Bosznyai Mihály 40 kr, N. N., Keller József 30 — 30 kr. Rainer Ferenc, a gyűjtő­bizottság pénztárnoka. Kimutatás a török menekültek javára, befolyt adományokról 151. és 152. számú i­v. Gyűjtő: Stad­ler Flórián , cipészegyleti elnök, a cipész-ipar­­társulat köréből. Összeg : 15 frt. M­hhez járul­tak : Cipészegyleti pénztár 5 frt, Stadler Flórián 1 frt, Stailler Ferenc 5­0 kr, Bekker János 30 kr, Farkas András 40 kr, Gerabek Jakab 30 kr, Molnár János 50 kr, Lakatos Elek 30 kr, Erdélyi Ignác 30 kr, Zilahi János 40 kr, Szabó Ferenc 50 kr, Eichberger Ignác 40 kr, Molnár Lajos 50 kr, Udvardi Nándor 40 kr, Stszler György 30 kr, Mihálkovits István 30 kr, Lo­vászi Vilmos 30 kr, Máskán Leopold 30 kr, Kátai István 50 kr, Kober Jeromos 50 kr, Ta­­masy György 50 kr, Weimann Mór 50 kr, Mül­ler Hermann 30 kr, Jirkófczki Ferenc 40­ kr, Klekner János 20 kr, id. Móricz György 30 kr. 158. számú i­v. Gyűjtő: Pap Ignác, a csizmadia-ipar társulat köréből. Összeg: 46 frt 85 kr. — Éhez járultak: A lábbelikészitő ipar­társulat köréből 10 frt, Hegedűs Márton, Pap Ignác, Kopasz György, Apró János, ifj. Debre­ceni Ferenc 1—1 frt, id. Pap István 30 kr, Gi­­bicz József 20 kr, Diczi László 10 kr, Krizsa Menyh. 20 kr, Harcsa József 30 kr, Pintér Istv. (Folytatása következik.) Vegyes. * F­urcsa végrendelet. A napokban egy szegény berlinit temettek el, a­ki életében keveset érintkezett az emberekkel s a kit min­den ismerőse koldusnak tartott. Annál nagyobb volt a meglepetés, midőn az öregnek végrende­lete ismeretes lett. A végrendelet, melyet ke­véssel halála előtt irt, a következő módon hang­zik : „Utolsó akaratom, mely közzéteendő, mi­előtt testemet eltemetik, az, hogy a 35.000 márka, mely ágyamban megtalálható, minden levonás nélkül bajorországi szülővárosom hatósá­gára essék. Az örökösödésre joggal bíró személyt nem hagyok hátra ; van azonban kilenc rokonom itt Berlinben s egy barátom, a­kivel sajnála­tomra néhány év előtt összevesztem, mivel go­romba legény. (Következett a tiz egyén neve­s lakcíme.) Ezen tiz személy számára, a kikkel halálom azonnal tudatandó, 3000 márkát hagyo­mányozok — mely összeget asztalomban fogják megtalálni — úgy, hogy mindenki 300 márkát kapjon, de csak azon förtétel alatt, hogy nem követik koporsómat. Temetésem egyszerű és zajtalan legyen s költségeit szintén lakásomban helyeztem el.“ — Az örökhagyó nem csalatko­zott kedves rokonaiban; azok szépen otthon maradtak s ettek-ittak a 300 márka rovására. Csakis egy ember követte csöndben az öreg ko­porsóját: a régi barát volt az, a­ki maga is szorult viszonyok között él ugyan, de a­ki in­kább lemondott a 300 márkáról, csakhogy ba­rátjával halálakor kibékülhessen. Nem is gon­dolta, hogy minő gyümölcsei lesznek e nemes tettének. Midőn az öreg hagyatékát átvizsgálták, egy fiók-végrendeletre akadtak, mely egész rö­viden ezeket mondja: „Ha a tíz örökös vala­melyike határozatom ellenére is eljönne temeté­semre, akkor az nem kapja meg a 300 márkát, hanem egész vágya nem egyetemes örököse lesz. Ha többen vannak, kiknek személyem s emlékem kedves, úgy egyenlő rész­ben osztozkodjanak. A két utóbbi esetben szülő­városom hatósága ürítsem kap, az otthon maradt örökösök ellenben részesüljenek a kikötött ösz­­szegben.“ * A bűn tragikus vége. Gyulán a Kőrös-csatornában egy csecsemő hulláját találták meg. A kapitányság, mely az esetről értesült, a legszigorúbban meghagyta a rendőröknek, hogy kerítsék elő a kegyetlen anyát. Pár nap múlva aztán a kapitányi hivatal megrázón tragikus je­lenetnek volt színhelye. P. I. városi rendőr, ki a bűntény kiderítésén leginkább fáradozott, ke­zénél fogva vezette be a bűnös nőt — tulaj­don leányát. Mély fájdalomtól és zokogás­tól szaggatott hangon adta elő a szerencsétlen apa a gyam­okokat, a­melyek őt előzetes este — saját házánál — a bűntény kiderítésére ve­zették. * Vasúti rablás Amerikában. Az Union Pacific vaspálya egyik személy­vona­tát a múlt hó 18-án a bigspringsi állomásnál tizennyolc álcás rabló megállította s kifosztotta. A rablók esti időben jöttek az állomáshoz s ezt teljesen birtokukba kerítették. Azután elpusztí­tották a táviró szereket és sodronyokat, s egy vörös lámpát dugtak ki, hogy a vonat, mely 10 órakor érkezett, ott megállapodjék. A kalauzok egyike leszállott, hogy megnézze, mi a baj, de e pillanatban a revolverekkel felfegyverzett rab­lók előrohantak , bilincsbe verték. A mozdony­­vezetőt s fűtőt szintén elfogták és minden ko­csihoz egy őrt állíttottak. Az állomás­főnököt arra kényszerítették, hogy az express-kocsinál kopogjon, s midőn belülről az ajtót kinyitották, a vakmerő rablók berohantak s elfoglalva a ko­csit, 65,000 dollárt érőben s mintegy 300 dollárt papírban dugtak zsebre. Ezek után az utasokra került a sor, a­kiket teljesen kifosztottak. Hir szerint 2000 dollárt és négy arany órát vittek el. Egy Morris nevű utastól 480 dollárt s egy arany órát raboltak el, s még tovább is tartott volna a fosztogatás, ha a rablók egy tehervonat közeledését észre nem veszik, akkor legottan lóra kaptak s elvágtattak, anélkül hogy az al­vókocsik­ban levő utasokat bántották volna. Az Union-Pacific vaspálya 10,000 dollár jutalmat tűzött ki a rablók megkerítésére s az elorzott pénz visszaszerzésére. * Angol bravour. A „Vadász- és ver­senylap“ egy nagyszerű úszásról emlékezik meg, mely az angol ifjúság heroikus természetéről tesz tanúbizonyságot. Egy amateur ugyanis, a Trinity College tagja, erős és csinos külsejű, 26 éves fiatal­ember, Blackwallból Gravesendig úszott, a­mi 20 mfldnyi távolság. Ez tulajdon­kép egy verseny lett volna, de a kissé hideg és szeles idő miatt a berit vetélytársak visszalép­tek. Thorn egyedül indult meg csúnya, hideg északi szélben, délután 4 órakor, kisérve a hír­neves Dick Harging által, a­ki nem igen bízott a sikerben. Thorn mindazáltal nekikeményítve magát, Woolwichig jó tempóban úszott, de itt dideregni és panaszkodni kezdett, hogy igen fá­zik. A ladikból csakhamar nyújtottak neki forró kávét, és ettől azonnal szaporodni érze erejét. Időközben a szél is kezdett engedni, és így ki­látásai rózsásabb színűek lettek, mint csak 1/1 órával előbb. E perctől fogva az úszás végéig gyakran ivott kávét, és végre 4 óra 55 perc alatt, tehát közel este 9 órakor, szerencsésen megérkezett a kikötőbe. Egy kis meleg dörzsö­lés, jó meleg husié, s aztán nyugalom, s Thorn­­nak semmi baja sem lett. A szép ezüst serleg, mely e versenyre tiszteletdíjul volt kitűzve, s melyet férfias kitartásával elnyert, másnap egy banketten nyújtatott át neki. * Egy királyfi, aki barát akar lenni. Rómából jelentik, hogy Amadeo herceg hit szerint szerzetes akar lenni. Neje halála óta mindig búskomor volt, gyakran ment a Super­­gába, a­hol neje temetve van, és órákat töltött ott. Búskomorsága nőttön nőtt; otthagyta a turini királyi palotát és elhunyt neje egy palo­tájába ment lakni. Beszélték, hogy lemond al­­tábornagyi rangjáról, a királyi hercegi apanage­­ról és a magánéletbe vonul vissza; sőt pár héttel ezelőtt elterjedt az a hir is, hogy a herceg szer­zetes akar lenni. E hir ismételten fölmerült, ki­vált a herceggel nemrég történt baleset óta, a mikor t. i. lovai megbokrosodtak és ő szeren­csétlen módon ugrott ki a kocsiból. Okt. 2-án délben a Vaticánban több bíbornok, főpap és római patrícius volt együtt és ezek egyike meg­említette a hirt a pápának is, ki azt felelé: Igen is, úgy látszik, Amadeo herceg hivatást érez, szerzetesnek lenni, így hát föltehető, hogy Amadeo hercegnek csakugyan van ily szándéka és a pápa csak azért mondta volna ezt fönntar­tással, mert Viktor Emánuel és az olasz királyi családok többi tagjai ellenzik e szándékot. * Akit a szélbaliság megrúgott. A napokban Debrecenben az az eset történt, hogy valami gaz kópé Patay István házának ablakán belőtt. Az eset nappal történt, s így elég botrányos és jellemző az ottani rendőri ál­lapotokra , hanem az is jellemző ám, ahogy ezt a debreceni szélsőbaloldali elvű lap megírja. Ím: „Polgárok, vigyázzatok! A debreceni függetlenségi párt elnökének, az elvhű Patay Istvánnak ablakán (az emeleten) szombaton dél­után egy és fél órakor belőttek. Ez tény. A

Next