Szegedi Híradó, 1879. január-június (21. évfolyam, 7-78. szám)

1879-03-14 / 32. szám

Huszonegyedik évfolyam. 1879. Vasárnap, március 9-én. 32-ik szám. Megjelen: Vasárnap, szerdán és pénteken reggel. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordáslal ti vidékre postin. Egész évre 10 frt ! Félévre . ti frt. Évnegyedre 2 frt firt ki. Melyben a kiadóhivataltól elvitatva : Egész évre 9 frt.­­ Félévre 4 frt fi­g kr. Évnegyedre 2 frt 25 kr. POLITIKAI És VÉGYESTARTALMU LAP Szerkesztőségi iroda.­ hol e lap szellemi részét illető ügyekben értekezhetni. Klanzál-tér, 209. sz. a. az udvarban balra. lEngry és sötétm. ára. 5 fszt. Hirdetések­ dijai: A héth­asábos petitsor vagy annak teréért egyszeri hirdetésnél 6 kr, kétszerinél 5 kr. többszörinél 4 kr és minden beiktatásnál 30 kr. kincstári illeték fizetendő. A bizonyitékul kívánandó lapok és a nyugtabélyeg külön fizetendők. „Nyílttériben a négyhasábos petitsor iktatási dija 15 kv. firdetégek fölvétetnek: Szegeden a ki­adóhivatalban, valamint Pesten, Bécsben és Európa nevezetest) városaiban létező valamennyi hirdetési irodában. Kiadóhivatal: Burger Zsigmond­ özvegye könyv- és kőnyomdája, papír- és irószerkereske­dése, hova az előfizetési pénzek és hirdetések küldendők. A vész idején. Az eldöntés nagy pillanatához értünk. Midőn e sorokat írjuk (délelőtt 11 órakor), talán már csak néhány óra vá­laszt el bennünket attól a végzetes perc­től, a­melyben sorsunk vagy jobbra for­dul, vagy beüt a katasztrófa. Bizonytalan, hogy mire lapunk megjelenik , fog-e az közönséget találni, melynek az olvasáshoz kedve legyen, vagy embert, a­ki széthordozza. De azért megteszszük kötelességünket , helyt ál­lunk az utolsó percig. Hanem a köte­lességnek ma már szűk határa van s csak a vízveszély köréig terjed. Csak arról írhatunk, ami válságos helyzetünkre vonatkozik; másról hiába is írnánk ma a mi közönségünknek , de ebben a kör­ben is csak a leglényegesebb momentu­mok följegyzésére szorítkozunk , azon biztos reményben, hogy olvasóink, mél­tányolván a mi helyzetünket is , többet nem is kívánnak. Féléves lapunk tehát, m­íg a vész kulminációja tart, annyit hoz, a meny­nyit hozhat, mindenesetre, azonban any­­nyit, a mennyi a biztos tájékozódásra szükséges. Délután. A vízvédelmi bizottság délutáni ülésében az történt, hogy — a nagy veszélylyel szem­ben az éjjeli munkálat és fölügyelet fokozott mérvben lévén szükséges — az elnök becsü­letszóra fölhívta a jelenvoltakat, hogy az éjjelre fölügyeleti szolgálatot tegyenek. A jelenvoltak, polgári kötelességük érzetében , elfogadták a fölhívást, elfogadta azt a két helyi lap szer­kesztője is. Szolgáljon olvasóiok előtt ez is egy indokul föntebbi kijelentésünknek s lapunk vé­kony tartalmának. * Helyzetünkről — részint közvetlen tapasztalásunk , részint a vízvédelmi bizottság­ban nyert információk alapján — annyit mond­hatunk, hogy az nem reménytelen ugyan, de a legnagyobb mérvben aggasztó; aggasztó pedig azért, mert a lakosság védelmi buzgósága nem áll arányban a veszély nagyságával. Később majd lesz még alkalmunk erről bővebben szó­lan­, ma csak fájó szívvel , piruló arccal kon­statáljuk ezt. Ma ugyan jobb munkaerő működött az alföldi vasút védvonalán s igy rendszeresebben is ment a munka , de a haladás nem elég gyors, mert a munkaerő kevés. Ez a tényállás volt az uralkodó a vízvé­delmi bizottság mai meglehetősen izgatott ülésé­ben s nemcsak erélyes szavakban, hanem eré­lyes határozatokban is nyert kifejezést. Kimon­datott az éjjeli munkálat nagyobb méretű alkal­mazása s intézkedés létetett , hogy még az éjjelre 1300—1400 munkás alkalmaztassák. A felügyeletre 40—50 képviselő lett kirendelve. A további erélyes védelem lehetősége végett a bizottság egyik tagja, Obláth L. megbizatott, hogy a közelvidéki városok­ és községekből mentül előbb 2—3000 kubikos beszerzéséről gondoskodjék. Azonkívül a teljhatalmú kor­mánybiztos fölkéretik, hogy még több katonai erőt sürgősen iderendelni méltóztassék. — Vi­rág­h biztos az ülésből utasítást vett, hogy négy halászhajó rögtöni beszerzéséről gondos­kodjék s azokat mielőbb , ha lehet , még ma esetleg az alföldi vasút töltéséhez szálitottassa. Az elnök jelentéseiből kiemeljük a kö­vetkezőket : A felsővizek és a Maros ál­lásairól megnyugtató jelentések érkeztek, s mindenünnen mérsékelt apadást jeleznek ; csak a Szamos áradt tegnap, de ma még erről nem érkezett jelentés. A helyzet némileg ked­vezőbbé alakult az által, hogy a vizár Szaty­­maznál kifolyást nyert a Maty felé, minélfogva az alsó­vasútnál az áradás remélhetőleg nem lesz oly rohamos, mint eddig volt. A kellő mun­kaerő holnapra ki van rendelve. Szabadka vá­ros hatósága sürgönyileg fölkéretett, hogy száz kubikost küldjön. Intézkedés történt, hogy a munkások naponta pontosan fi­zettessenek. Erre a körülményre különösen is fölhívjuk a munkás­osztály figyelmét. A munkások fize­tésüket mától fogva mindennap ponto­san megkapják. A szegény ember tehát e nyo­morúságos időben szép pénzt kereshet a tölté­seken. Siessen hát a munkára min­den munkabíró férfia e városnak s ne várja, hogy a pénzt más váro­sok munkásai vigyék el előlel . Délután 3 órakor az árviz már több ponton elérte az alföldi vasút ere­deti tört é­s m­agasságát s az erre föl­hányt nyulgátat mossa. Az alf. va­­suttársulat elbizakodott álláspontja tehát le van rombolva. Szívesen elengedtük volna ugyan ezt a keserű tapasztalást, a­mely nekünk adott iga­zat, kik a nevezett töltés magasságában nem bíztunk , de ha már a sors ránk mérte a csa­pást, legalább a jövőre nyertünk egy döntő ar­gumentumot a magunk álláspontja mellett. * Szeged e pillanatban beláthatatlan tenger­rel van körülvéve, nyomor és pusztulás min­denfelé. Ez iszonyú helyzetben némi vigaszta­lást nyújt az, hogy a mentések minden ol­dalon sikerrrel történtek s tudomásunk szerint eddig egyetlen emberélet sem­ esett áldozatul, sem a mi határunkon, sem Algyőn vagy Tápén.* A katonaság nagyszerű segéd­­kezése a katasztrófa elhárítására irányzott nagy munkában általános elismeréssel találko­zik s ez a vizvédő bizottság mai ülésében kife­jezést is nyert. * Elismeréssel említhetjük meg a szegedi munkás-betegsegélyző egylet de­rék tagjait, a­kik ma reggel elsők voltak a munkánál és késő este az utolsókkal együtt hagyták el a vész fenyegette töltéseket. « Ő felsége ezer forintot utalványo­zott a tápéi hajléktalanok számára, mely összeget Tisza Kálmán miniszterelnök ma Rónay csongrádmegyei főispán kezéhez jutta­tott. Rónay főispán még ezer forintnak kiutal­­ványozását kéri a belügyminisztertől az al­győi vizkárosultak részére — a hódmezővá­sárhelyi adóhivatalnál. * Algyőn még mindig vannak lakosok, a­kik elfoglalva a tiszaparti magaslatokat, vizbo­­rította hajlékaiktól távozni vonakodnak. * Az osztr. államvasut helyi, állomás- és forgalmi főnökétől a következő értesítést vettük: „A Szeged-Szatymaz közti árvíz kö­vetkeztében mai nappal ezen vonalon át az összes forgalom beszüntettetek Ennek folytán Szeged és Temesvár között csupán a 2., 5., 7. és 8 ik számú személyvo­­natok és a személyforgalmat közvetítő 453. és 454-ik számú tehervonatok közlekednek. Az 1. sz. gyorsvonat a Budapest-Orsovai vo­nalrészen, valamint a 2-ik számú gyorsvonat az Orsova-Temesvári vonalrészen beszüntetve lehzt. A Temesvár-Báziási vonalrész érintetlen marad. A fennakadáson túli állomásokra sem gyors-, sem teherszállítmány nem vétetik föl.“ Szeged, 1879. március 9-én. A forgalmi főnök helyett: M ö s s m e r. — Szerencsétlenség. Egy gyümöl­csös­ kofának három gyermeke ólálkodott a gyü­mölcspiac előtti kocsiuton s a roppant zsivajban nem hallották egy éppen arra haladó fogat ko­csijának kiáltását, a­ki lovait nem birván meg­fékezni, az egyik gyermeket elgázolta. — A kocsi kerekei fején hatottak keresztül. A gyer­mek szörnyet halt. A rendőség figyelmét egy kistisza­­part-utcai bulikra hivjuk föl, a honnan estén­­kint vig­nóta hangzik ki, gúnyjára a veszély­nek s botránykoztatására az aggódó lakos­ságnak. Vegyes. * Leánylázadó. Kievből Írják a „Czas“­­nak : Azon házak egyikében, a melyekben a kievi rendőrség legutóbb razziát tartott a ni­hilistákra, Gersefeld orosz vezérőrnagynak Kiev­­ben hires szépségű ismert 18 éves leánya is lakott. Midőn a rendőrkatonák és a házbeliek közt valóságos viadal fejlődött ki, Gersefeld kis­asszony volt az első , ki revolverét rásütötte egy rendőrkatonára. Később őt is megsebesítet­ték szuronynyal. Mikor a rendőrségre hurcol­ták, ezt mondá a főnöknek : „Most csak egy rendőrkatonára lőttem, de legközelebb mindnyá­jatokat agyonlövünk, mint megannyi veszett kutyát.“ * Asszonyt Robinzon. Egy kalifor­niai hírlap érdekes tudósítást közöl egy indus­nőről, ki a San­ Nicolas embernemlakta szigeten, a dél-kaliforniai tengerpart irányában, véletlenül elhagyatott és azután 18 évet töltött ott egye­dül. Néhány vidravadász fedezte föl az elha­gyott nőt. Egy kis, háromszögű rőzsekunyhóban lakott s ruházata fókabőrből állott, mely egész lábujjhegyéig ért. Haja, mely valószínűleg az esőtől és naptól egészen barnássárga lett, sza­badon csüggött le fejéről. A szigeten vadebek voltak, melyek körülre csoportosultak s úrnő­jükül tekintették. Eleségeül valami káposztához hasonló növény, melyet a kaliforniaiak „palo santo“-nak nevezték s a vad gyökér: Coreomit, továbbá a fókabél s más eféle szolgált. Különös mesterkéletlen eszközei voltak a héjas álla­tok és a halak fogásához. — Alakra és egész megjelenésre ez indus leány sokkal szebb volt, mint általában a határos szárazföldön levő indusnők. — Azt hiszik, hogy egy mesz­­sze északon lakó törzsből szakadt ide, mert a dél-kaliforniai indiánok nyelvének egyik tájbeszédét sem értette, de igen jól tudta ma­gát jelek által megértetni. — Körülbelül ötven évesnek látszott, meg volt még minden foga, bár nyilván a kemény ételektől egészen meg­kopva. Mindenki előtt meghajlott, ki közelébe jött és vidáman mosolygott reá.­­ Felfedező­jét egészen a hajóhoz kisérte. A kontinensre érkezte után néhány hétre meghalt, részint egy nagy esés miatt, részint a kólika következté­ben, melyet a gyümölcs és főzelék evése oko­zott. Páter Gonzalez, a san-barbarai miszszió feje, a leány öltözékét és házi eszközeit Rómába, a propaganda-múzeumba küldte.­­ Egy gyár fölrobbanása. Sepsi- Szt.-Györgyön múlt keddre virradólag Kupfer­stich J. szeszgyárában a főzőkádba túlságosan bocsátott gőz a kádat mozgásba hozta, iszonyú erővel csapta a falhoz, minek következtében az utca felőli kőfalai teljesen kidöntve, a gyár iszo­nyú robaj közt összeomlott. A főző és egy mun­kás — épen kiket a vigyázatlanság vádja ter­hel — nehéz sérülést szenvedtek. A többi mun­kás csodálatos módon sértetlen maradt. — Jókai regénye Oroszország­ban. Jókai Mór legújabb regénye német nyel­ven a „Neue Illustrirte Zeitung"-ban is megje­lent. Ezen könyv kiadója Zimarski most a kö­vetkező érdekes sorokat írja Jókainak : A „Zöld könyv“ közönségünknek általában nagyon tet­szett, mint érdekfeszítő kedves olvasmány, s ál­talában a történeti regények a nagy olvasó­kö­zönségre legjobban hatnak. Oroszországban ellen­ben e regény hatása sajátságos volt. A füzete­ket csaknem mindenütt konfiskálták, némely helyeken kiadták ugyan, de azon lapokat, me­lyeken az ön regényének folytatása volt kisza­kították, mint azt velem több helyről tudatták. Ezen barbárság ellen a kiadó nem tehet semmit. * Az aradi vértanuk emlékszobrá­nak Ügye annyiban megint előrehaladt egy haj­szálnyival, a­mennyiben az aradi szoborbizott­ság elhatározta, hogy a beküldött minta pálya­művek első dijnyerőjét, Huszár Adolfot bízza meg a mű elkészítésével, illetőleg a városi köz­gyűlésnek a bizottság ily értelmű javaslatot fog tenni. Huszár költségvetése szerint, az emlék­szobor összes költsége 93,980 frtot tenne. A mű ércből véglegesen öt év alatt készülne el. A bizottság határozata szerint, a kivitel meg­kezdése egyelőre függőben h­agyatik, azon biz­tos eredményt kilátásba helyező módozat foga­natosításáig, melylyel a még hiányzó összeg be­szereztetni fog, mi­n. év végéig valószínűleg meglesz. L­egújabb. (Éjfél után 1 óra.) Este 7 óráig a viz az egész als. vasútvonalon oly magasra emelkedett, hogy a nyúlgátakból sok helyen alig egy láb állott ki. A veszély ekkor tető­pontra hágott, a szél iszonyú erővel verte a gyönge gáthoz a habokat s az több ponton közelállt az átszakadáshoz.­­8 órakor az a rémlik­ terjedt szét, hogy a gát­ átszakadt ; ez azonban ha­misnak bizonyult.) A részlkrre katona­ság vonult ki, néhány száz napszámost is összeszedni s ezekkel a legveszélye­sebb helyeket kijaviták. Eközben a szél is lecsendesü­lt s a helyzet kedve­zőbbre fordult. Éjjel 11 órakor érkezett meg Sza­badkáról külön vonattal 460 napszá­mos, a­kiket rögtön munkára vezettek. Az éji munka nem éppen nagy, de elég erővel folyik a gyöngébb ré­szeken. A víz gyors folyást vett lefelé s pár hüvelyket apadt. Imminens veszély e pillanatban nincs. Helyzetünk reményre jogosító. De reggeltől fogva a munkát nagy erő­vel kell folytatni. * Az államvasúton állítólag éjfél óta átfolyik a víz. Ez lényegesen javít helyzetünkön. W A- »Szegedi Hir­­a­d­ó“, míg a nagy veszély tart, naponkint megjelenik fél­éves alakban s az események és jelentések hiteles közlésé­vel pontos tájékozást nyújt a város helyzetéről. Egyes szám ára 5 kr. A Tisza vízállása. Szeged, márc. 8. 23' 5" 0"' 7.40 méter 0 fölött Szeged, márc. 9. reggel 23' 1" 6'".­­Idő­csende Felelős szerkesztő: Nagy Sándor.

Next