Szegedi Híradó, 1879. január-június (21. évfolyam, 7-78. szám)

1879-03-16 / 33. szám

tiszaszabályozás eredményeiül fölállítva lőnek, mert az ármentesített területek kiszárítási s védelmi kiadásai ma már jelentékenyül magasb értéket képviselnek, mint amennyire a mentesített területek értéke rúg. S e mellett szomorúan tapasztaljuk az alsótiszavölgyi ármentesített területek tulajdonosainak azon évek óta előforduló károsodásait, miket a fakadó vizek által szenvednek, amely belvizek a forgalmat és befektetést ép úgy megsemmisítik, mint akár a kiöntések. Most is, mint már évek hosszú során át, az ármentesített területeken valóságos tengerek állanak, é s e belvizek már öt hó óta levezethetlenül s a földek jövő termőképességére is ártalmas befolyással vannak, s azokat ismét csak nagy kiadásokkal és ritkán lehetséges a Tisza vízállása szerint az anyamederbe levezetni. Szóval, oly bajokkal és szomorú tényezőkkel állunk szemben, amelyeknek mindig ellenkezője hirdettetik a szaktudomány részéről , de a mely szomorú tények és kétségtelen igazságok tüzetesen még megvizsgálva sohasem voltak, melyeket azonban figyelmen kívül és orvosolatlanul hagyni tovább nem lehet. Másrészről lehetetlen említés nélkül hagynunk azt, hogy szabályozási és társulati törvényeink az öblözetekbe bevont városokra és községekre semmi tekintettel nincsenek s ezek kiváló helyzetéről gondoskodva nincsen. Mert az ármentesítések a minél nagyobb haszon merítése céljából történvén, az ármentesítési és védelmi kiadásokkal is a községek ép oly , de sőt nagyobb mérvben terheltetnek, anélkül, hogy az ármentesítésből közvetlenül nagyobb hasznaik lennének, mint a földek tulajdonosainak. De továbbá a községek sorsa és léte egybeköttetvén a mentesített területek sorsával, ez utóbbiak veszélyeztetése esetén a községeknek és városoknak is pusztulniok kell. Pedig míg egy öblözetnek vízzel elboríttatása csak egy évi haszonvesztést és károsodást szül, addig egy-egy község és város elöntése soha helyre nem pótolható károsodást okoz. Különösen áll ez városunkra nézve , amelynek sorsa egy négy mértföldnyi távolra eső s igen veszélyes körülményű társulati töltéstől tétetett függővé, amely helyzetből való szabadulásra e város közönségének sokszoros kísérletei eredménynélküliek voltak. S ha ezen, sokszor teljesen védhetlen , társulati töltések szakadni találnának , e város oly pusztulásnak nézne eléje, amelyet soha többé ki nem heverhet s romjaiból soha föl nem támadhatna. Alig hiszszük , hogy a mélyen tisztelt képviselőház bennünket erre a sorsra érdemesnek tartana, s meglévén győződve részvétéről, jóindulata és hazafiságáról, a mélyen tisztelt képviselőházban is fölmerült azon indítványhoz ranszkodva, hogy egy országos küldöttség neveztessék ki a tizsazsabályozás bajainak megvizsgálása s azok mikénti orvoslására, mély tisztelettel esedezünk : kegyeskedjék ezen országos küldöttséget kinevezni, veszélyeztetett helyzetünket megvizsgálni s létünk és megmaradhatásunk felől még kivételes törvény vagy bármely más intézkedés által is gondoskodni. Kik is egyébként, sat. Szegeden, 1879. március hó 5-én tartott rendkívüli közgyűlésünkből . Szab. kir. Szeged város közönsége nevében alázatos szolgája : Pálfy Ferencz s. k. polgármester. A vidékről. Ó-Kanizsa, márc. 7. Tek. szerkesztő ur! Az a hir, a mely itt tegnap elterjedt, hogy a Tisza Szegednél betört, rémülettel töltötte el egész városunkat. A lakosság ostrom alá vette a sürgönyhivatalt tudakozódásaival, míg végre délután 3 óra felé jött a megnyugtató válasz, hogy a Tisza betört ugyan, de nem a városba, hanem az Algyőn felül lévő percsórai töltésnél. Nem is képzelheti ön azt az örömet, amelyet városunk összes lakossága erre a hitre érzett, tudván azt, hogy a legmagyarabb város megmentése lehetséges, minthogy az árnak még két töltést kell áthágnia, míg az alsó vasúti fölmagasításhoz ér. De ismerve Szeged polgárságának föláldozó buzgalmát és spártai kitartatását, s nem is gondolunk már a veszély nagyságára, jóllehet az a legfőbb fokon áll. Ott, ahol Szeged népének a maga családja és vagyonáért kell küzdenie, még eddig a történet nem mutathat föl példát, hogy ez az ősmagyar város bármily veszély elől is meghátrált volna; bizton hiszszük, hogy a mostanival is győztesen fog megküzdeni. A szomszéd Martonos községet is nagy veszély fenyegette, amely azonban Szeged s vidékének pusztulása árán egyelőre elmúlt. A víz ott tegnap reggel óta több mint Darábnyit apadt. Az egek urának segítségét kérem szülővárosomra ! Egy szegedi. Helybeli újdonságok. Szeged, márc. 10. Szeged város veszedelme óriási részvétet és érdekeltséget kelt nemcsak a hazában, hanem a külföldön is. A segélyezést s a menekülők elhelyezését fölajánló sürgönyök naponta érkeznek több megyéből és városból. * Fájdalom, Szeged lakosságának ma már csak kisebb részéről lehet ezt mondani. Szerk. Ma egész raja érkezett Budapestről a sorsunk iránt érdeklődő lapok levelezőinek ; majdnem valamennyi fővárosi lap küldött levelezőt s velök jött egypár angol lap, jelesen a „Dailly News“ levelezője is. Ugyancsak ma érkezett meg a budapesti csolnakázó-egyesület számos tagja ; velük jött Zubovics is, a híres lovas és merész vállalkozó. Igaz , hogy ma van mit látniok Szegeden s könnyű szerrel írhatnak érdekfeszítő és idegizgató leveleket. Hanem azért elég inkollegiálisok vagyunk azt kívánni , hogy a legidegrázóbbat ne legyen alkalmuk megírni.] Aradi színigazgatót és társulatát majdnem nagy szerencsétlenség érte. Aradi úr ugyanis — minthogy az alföldi vasút szintén beszüntette a közlekedést a víz miatt — közönséges hajót bérelt ki és társulatával ma reggel elindult azzal a szándékkal, hogy Martonos körül kiszállanak s onnan mennek tovább N.-Zombor felé, új állomáshelyükre. El is értek szerencsésen a vashídig, ott azonban, a rosz kormányzás miatt, a sebes viz a hajót az egyik hídoszlophoz vágta, úgy hogy az oldalán jókora törés támadt. Képzelhetni a rémületet, mely a hajó vendégeit elfogta. Szerencsére azonban gyors segítség érkezett és ladikokon az egész társulatot baj nélkül partra szállították ; a hajót is kivontatták a nélkül, hogy a málháknak baja esett volna. A legnagyobb baj tehát csak az, hogy szegény Aradi továbbra is ittragadt keresetnélküli társulatával. A statárium kihirdetése napján mindjárt egy oly eset történt, amelyet könnyen lehetne statáriális bűnténynyé kvalifikálni. Este 9 óra táján ugyanis egy suhanó a városháza előtt egy helyb polgár óráját akarta elcsenni, az illető azonban észrevévén a szép szándékot, zsebéhez kapott, mire a gaz kópé erőszakkal kiragadta az órát láncostul együtt a kezéből s elfutott. Az esetnek szemtanúja volt néhány utász katona ; ezek utána eredtek a betyárnak és elcsipve a városházához bekísérték , hol a főkapitány azonnal vasra verette s átadatta a kir. törvényszéknek, a mely azonnal meginditá a vizsgálatot. A katonaság ma délután valóságos razziát tartott a Széchenyi téren járókelőkre s vagy 40—50 minden szőrű szájú embert összeterelt, urakat, parasztokat, öregeket, asszonyokat, lányokat. Az összeterelteket a városháza udvarába szorították, ahol az intelligens elemek méltó indignációval törtek ki a razzia ellen. A főkapitány a zajra kijött s a behajtottak nagy részét elbocsáttatá, a többinek pedig ki kellett menni a töltésre. Mi beismerjük, hogy ma nem az az idő van, amikor paragrafusok szerint lehet eljárni, de mégis azt mondjuk: pas trop de téle. Ha már szükségesnek tartják a munkaerő szaporítására ezt a drasztikus módot is, a salus reipublicae szempontjából nincs szavunk ellene; de alkalmazzák azt rendőri közegek közbejöttével, a kik ismerik az embereket s megtudják ítélni, kiket lehet és kell ily módon munkára kényszeríteni. — Mert igy megesik, hogy olyanokat zaklatnak, a kiknek napszámosaik kinn dolgoznak s maguk is becsülettel lerójják polgári kötelességüket. Szeged ma szigetváros a szó szoros értelmében, a torontáli oldalt kivéve, a közlekedéstől minden oldalon el van zárva. A fővárossál csak roppant kerülővel érintkezhetünk, kivévén a sürgöny-közlekedést. A távirónak van is most annyi dolga, hogy a hivatalnokok alig győzik a munkát. A vasárnapi postát a fővárosból még a délben érkező temesvári vonat sem hozta meg s igy szombat óta nem tudjuk, mi történik a hazában s a nagyvilágban. Az igaz, hogy most nem is érünk rá mással törődni a magunk baján kívül s igy nem is igen nélkülözzük a távoli hireket, a mikért más körülmények közt elepednénk. — A szegedi női védegylet 350 munkást keres, a kik hajlandók ma déli 13 órától holnap déli 13 óráig 3 frt díjazással az alföldi vasúttöltésen erélyesen dolgozni. Jelentkezhetni ma délig KEMÉVÍNY XXXDXOMÍ: úrnő lakásán. Vegyes. * A nőemancipációhoz. Az egyesült államok szenátusa, 40 szavazattal 20 ellen, elfogadta azon törvényt, mely szerint a szövetségi főtörvényszék előtt mint ügyészek nők is szerepelhetnek. A törvény így hangzik : „Minden nő, ki valamely állami főtörvényszék előtt joggyakorlaton volt és jó hírnévnek örvend, a szövetségi főtörvényszék joggyakorlatára is bocsátandó.“ * A Passamente-per. A nápolyi esküdtszék előtt csütörtökön vette kezdetét a salernoi szakács, Passamente királygyilkos perének nyilvános tárgyalása, mely az olasz lapok tudósításai szerint két, legföljebb három napot fog igénybe venni. Cairoli volt mint elnök, Giovanni testőr-százados, mint a merénylet közvetlen tanúi, kívülök pedig még 12 tanú lett megidézve. Passamente a börtönben szakadatlanul írással foglalkozik. Saját védelmére egész emlékiratot küldött védőügyvédjének, Tarantininek. Passamente mindent biblikus alakban ír és kificamított észjárású dolgozatait 181 sornyi fejezetekre osztja föl. A tárgyalás folyamáról rendesen fogunk tudósításokat közölni. A Tisza vízállása. Szeged, márc. 10. reggel 23' 2" 6'" 7.34 méter. Szeged, márc. 10. este 23' 6" 0'". Idő csendes. Félidős szerkesztő: Waary Handov. is ! A legújabb és III-ik kiadást ért ÁTNÉZETI TERV 9 a Tisza folyó jobb partján a már elkészült és tervezett víT listálát ik az ártér és magaslatok fülletésével, a percsórai Is.eressz ttöltéselül kő nyv írni a* t a szinetett nyomásban kapható IS BURGER ZSIGMOND ÖZVEGYE papír-, író- és rajzszerkereskedésében. JE gy példány ára 1 forint. Sliered ,870. Nyomatott a kiadótulajdonos Burger Zsigmond özvegye könyv- és kőnyomdájában.