Szegedi Híradó, 1879. január-június (21. évfolyam, 7-78. szám)
1879-02-21 / 23. szám
ságokkal egy körrendeletben. A tartalékosok tehát az év őszén nyugton maradhatnak házi tűzhelyeiknél és polgári foglalkozásaik mellett. A szegdi dalárda ez idei első kötelezett dal- és táncestélyét márc. 1-én fogja megtartani (l.alább az erre vonatkozó meghívást). Az estély műsorát itt adjuk : 1. „Vineta“, Abt Ferenctől, kardal. 2. „Aria“, Weber M. Károlytól. Énekli Rónaszékiné Vilma úrnő. 3. „Népdalfüzér“, kardalossta Roth Endre. 4. „Mindeneknek alkotója“, dal Schumann Róberttől. Énekli: Kis János úr. 5. „Madár hová?“, Witt Ferenctől, kardal bariton solával, melyet Kis János ur énekel. 6. „Népdalok.“ Énekli: Rónaszékiné Vilma úrnő. 7. „Maskenball-Polka“ Genée Richardtól, kardal. Még egy úri bál lesz f. hó 25-én a felsöv. kaszinó helyiségében, a melyet fiatalabb s idősb urak vegyesen rendeznek a „menyecskék bálja“ cím alatt. Magától értetődik, hogy azért lesznek ott „fiatal lányok“ is. A bálnak szigorúan házias jellege lesz, ami természetesen minden női luxust kizár. Angol ügynökök időznek nálunk néhány nap óta sertésvásárlás és szállítás végett. A megvett sertéseket ők maguk — ketten egy szolgával — le is vágják s maguk készítik el a vasúti szállításra is. Ezúttal próbaképen csak 50 db levágott sertést szállítanak Londonba s ha a vállalat kifizeti magát, az általuk képviselt angol sertésvágó-üzlet állandó összeköttetésbe lép a szegedi sertéspiaccal, amelynek ez bizonyára nem kis lendületet adna, s azért melegen óhajtjuk, hogy a próba sikerüljön. — A „szegedi dalárda“ ez évi tisztújító közgyűlését, minthogy annak megtartása az első összehívás alkalmával f. évi január 26-án nem sikerült, f. hó 16-án tartotta meg Balogh János kir. közjegyző, egyleti elnök úr elnöklete alatt, sajnos, ezúttal sem valami nagy részvét mellett, ami épen nem igazolható a különben életképes és sikerrel előre törekvő egyesülettel szemben. — Az évi jelentésből kiemelendőnek tartjuk „a közönségnek a dalárda irányában mutatkozó, folyton fokozódó figyelmének és részvétének s a tagok száma folytonos, örvendetes gyarapodásának konstatálását“, mint biztos fokmérőjét az elhaladásnak. A jelentés tudomásulvétele után elnök ez örvendetes ténynyel szemben sajnálkozva említé föl a jelen tisztújító közgyűlés iránt a tagok egy nagy része körében mutatkozó részvétlenséget s az egylet ügyei iránt való élénkebb érdeklődésre buzdítá a tagokat. A pénztári és számvizsgálói jelentés örömmel hivatkozik a lefolyt év kedvező anyagi eredményére. Évi bevétel volt 1948 frt 80 kr, kiadás 1445 frt 84 kr, igy a múlt évről 502 frt 96 kr tőkéje maradt az egyletnek. A közgyűlés mindkét jelentést tudomásul vévén, a tisztikarnak, valamint a pénztárnoknak készséggel szavazta meg a fölmentvényt s utóbbinak a jegyzőkönyvi köszönetét. Ezután az elnök a maga és a tisztikar, valamint a választmány lemondását bejelentvén, következett a tisztjítás, mely a következő eredménynyel ment végbe: A volt elnöknek, Balogh János úrnak, a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet és elismerést szavazott s közfölkiáltással, egyhangúlag újra megválasztá. Alelnökké ismét Takács Károly, karmesterré Roth Endre és ügyészszé dr. Fráter Gyula, fölkiáltással, egyhangúlag választottak meg. Választmányi tagok lettek: Balogh József, Bokor Pál, Farkas Antal, Huszár Mihály, Kertész Ferenc, Kiss János, Kiss Simon, Koczor János, Kovács Oktáv, Kremmer Lajos, Kuglin Jusztin, Pfann Lajos, Rainer József, Schaffer Vilmos, Szakáll Lajos, Szendrey Pál. — Ezután a közgyűlés az alapszabályok néhány pontján eszközölt módosítást s a f. évi költségvetést állapitá meg, mely szerint bevételi előirányzat, az 1878- ról maradt pénztári készlet betudásával: 2306 frt 96 kr, kiadás 903 frt. A közgyűlést közvetlen követett alakuló választmányi ülésén jegyzővé Pfann Lajos, másodjegyzővé Koczor János, pénztárnokká Huszár Mihály, ellenőrré Kovács Oktáv választattak meg újólag, mindannyian fölkiáltással. A műszaki bizottság Roth karmester elnöklete alatt a következőkből alakult meg: Takács Károly, Szakáll Lajos, dr. Fráter Gyula, Kertész Ferenc, Kiss János, Pfann Lajos, Kremmer Lajos és Szendrey Pál. A vigalmi bizottságba Takács Károly elnöklete alatt beválasztottak : Farkas Antal, Rainer József, Kovács János, Pfann Lajos, Gál Kálmán, Kovács József, Pálfy Sándor, Ujj József, Vasa Pál és Wagner Gyula; póttagokká Wagner Károly és Schaffer Vilmos. A pestis ellen a honvéd, miniszter által elrendelt élőintézkedésekről vasárnapi számunkban hozott közleményünket helybeli laptársunk korai hírnek mondja, ami elég sajátságos, mert mi sem mondottunk mást a honvédség esetleges mozgósítására vonatkozólag, mint amit ugyanazon cáfolni akaró közleményében ő is állít, hogy t. i. a mozgósításra szükséges előkészületek megtétele van elrendelve. Nevezett közleményünkben azonban más hiba volt, az t. i., hogy az előkészültség elrendelése a szegedi 3 ik honv. zászlóaljra szól; mint utólag értesültünk, ez nem államért a kérdéses min. rendelet egyelőre három h. zászlóaljra szól, de ezek közt a szegedi nincsen. Színház. Debreceni vendégünk és földink, Lovászi Dezső, kedden mutatta be magát először nálunk Lear király szerepében. Tudjuk, hogy Shakespere ez óriási alkotásával a szavaló művészet fölkentjei közül is csak kevesen képesek teljes sikerrel megbirkózni, s azért fiatal vendégünktől, bár sok jót hallottunk róla, nem tételezhettük föl azt a művészi bevégzettséget, amely megkívántatik ahoz, hogy Lear alakjához fölemelkedhessék. Ezért mi nem is csalódtunk benne , mert annyit adott, amennyit körülbelül várhattunk tőle: adott egyes sikerült részleteket, de nem egészet. A sikerült részletekkel azonban bebizonyította azt, hogy van benne művészi inspiráció és képesség az erős jellemek ábrázolására, s egészben arról győzött meg bennünket, hogy komoly, törekvő színész, akinek van ambíciója, hogy idővel elérhesse a nagy szellemek által alkotott sziklacsúcsot is, amelyen az ma még hajótörést szenved. Lovászi úr ezenkívül a drámai szerepkörre előnyös külső kellékekkel is rendelkezik; ezek közt legkiválóbb szép, erős orgánuma, amely teljesen alkalmasra gyorsan váltakozó érzelmek kellő színezésére ; csakhogy még nem mindig tudja azt kifogástalanul fölhasználni ; a mértéket hibásan alkalmazza, s igy nem lévén szavalásában művészi rendszer, mely a fokozatokat s átmeneteket eltalálja, játékából pedig hiányozván az egyöntetűség, Learjében a jellemegység és a hatás lényeges csorbákat szenvedett. Első jelenéseiben tűnt ez ki leginkább, melyekben annyi marcangoló kin közepette a mélyen megbántott királyi és apai szívnek minduntalan más meg más húrjai rendülnek meg a szörnyű tusában. Később már jobban beletalálta magát szerepébe és több jelenése szépen sikerült. Amiből nyilván kitűnt, hogy Lovászi nemcsak megtanulja, hanem tanulmányozza is szerepét és annak fázisaiba belemélyedni törekszik. A közönség, mely csak félig töltötte meg a színházat, sokszor kihívta és zajosan tapsolta a vendéget, a ki tegnap a „Fösvényében lépett föl s a ki, hiszszük, további föllépteiben a mainál kedvezőbb ítéletre fog alkalmat adni a közönségnek úgy mint a kritikának. Az összelőadás a középszerűség színvonalán maradt, s a többi szereplők közül Prerre (Edgár) és Berényi (Kent) váltak ki jelentősebb szerepeikben. Szerdán, Bodroginé javára, „Liliomfi“ került színre, szintén csak félig telt ház előtt, amit őszintén sajnálunk. Jeles kamikánénknak ebben a tekintetben nincsen szerencséje, aminek egyrészt ő maga az oka elhibázott választásaival . Liliomfiban is oly kevés dolga akadt, hogy az első felvonás után el is felejtettük, hogy jutalomjátéka van. A közönség egyébiránt megjelenésekor hosszan tartó tapssal üdvözölte, miközben szép nagy koszorú ereszkedett le eléje a színpadra. Bodroginé természetesen jól megfelelt feladatának és a többi szereplők is a jókedv melegétől voltak áthatva . Rónaszékiből szilajul ki is csapott a jókedv, ami aztán már épen nem járta. A Lipcsei Judittal való ízetlen tréfája csak visszahatást szülhetett. Míg egyrészt őt az efféle idétlen túlzásoktól óvjuk, másrészt Lipcsei Juditnak azt a tanácsot adjuk, hogy ne szolgáljon oly bőven és minden ok nélkül abból a cseléd-genreből, mert az, bár ő igen tipikusan ábrázolja, nem illik be minden keretbe és a megszokás folytán előbb-utóbb unalmassá válik. A szegedi zenekedvelők egylete f. é. február hó 24-én, hétfőn, este han órakor a Lloyd társulat dísztermében tartandó IIl-ik hangversenyének műsora: 1. Zimay: „Isten veled“, vegyes kar. 2. a) Brahms: Szerelmi hűség, b) Gounod: La mandolinata. Énekli Eisenstädter Zsótér Ilka úrnő. 3. Schubert: Vonónégyes A mollban, 29-ik mű. (Allegro, andante, menuetto, allegro, moderato) 1. hegedű: ifj. Erdélyi Ignác ur, II. hegedű: Roth Endre ur, mély hegedű: Menner János ur, gordonka : Unger Antal ur. 4. Schumann: a) Felföldi leány, b) Felföldi legény. Vegyes kar ,magán négyessel. A magán részeket éneklik : Eisenstädter Zsótér Ilka úrnő, Helbsing Matild és Kovács Mari kisasszonyok, Roth Endre és Koczor János urak. 5. a) Schubert: Reggeli dal, b) Rubinstein: Óh, bár ez igy volna mindig! Énekli: Kis János úr. 5. Mendelssohn-Bartholdy: Trio d-Mollban, 49-ik mű. (Allegro, andante, scherzo, finale). Zongora: Menner János ur, hegedű: ifj. Erdélyi Ignác ur, gordonka : Unger Antal ur. Jegyek árai: Körszék 1 frt 60 kr, zártszék 1 frt, belépti jegy 50 kr. Jegyek kaphatók vasárnap délig Langer Viktor egyleti igazgatónál (városi bérház, 11-ik emelet, a zenedében) és a hangverseny estéjén a pénztárnál. A tagok előjoga vasárnap délig érvényesíthető, azontúl megszűnik. Kiss Dávid 20 frt, Kiss D. és társa 7 frt, Pollák és Kohn 5 frt, Pick Sándor 1 frt, Schwarz Zsigmondné 5 frt, A „kék csillaghoz“ 5 frt, Eisner Ignác 1 frt 50 kr, Traub B. és társa 3 frt, Kiss Mór 1 frt 50 kr, Josefert Ignác és társa 5 frt, Holtzer Jakab 5 frt, Eisenstädter S. és társai 20 frt, Sieger Vilmos 5 frt, Miskó Sándorné és Miskó Jakabné 5 frt, Lillin Károlyné 10 frt, Löwy Sámuelné és Löwy Jakabné 5 frt, Taschler Józsefné 2 frt, Első magyar ált. bizt. társaság 10 frt, Erich Mária 50 kr, May Róza 2 frt, Eisenstädter Berta 2 frt, Bárd Adolf 1 frt, Déry testvérek 2 frt, dr Macholdné 2 frt, dr. Arany Károlyné 2 frt, özv. Bánhidy Józsefné 2 frt, Eisenberger Nándor 1 frt, N. N. 50 kr, Lichtenberger Mórné 11 frt, Szegedi kézművesbank 5 frt, Winkler özvegyné 2 frt, Roth Endréné 1 frt, Andy Józsefné 2 frt, Juhász Györgyné 2 frt, Bauer 1 frt, Aigner Károly 2 frt, Felmayer Viktória 5 frt, Tombác Viktória 5 frt, Szegedi gyárteleprészv. társulat 10 frt, Berger Rozália 2 frt, Breier Miksáné 7 frt, Eppinger Mina 3 frt, Kátay Katona Mária 5 frt, Fodor István 10 frt, Steiner őrnagy 50 kr, Beck testvérek 5 frt, Gotthielf és társa 3 frt 50 kr, Popper István (Budapestről) 5 frt, Füzesséry Kálmán (Makóról) 5 frt, Reiner Károlyné 1 frt. Összeg: 283 frt. (Folytatása következik. Meghívás. A szegedi dalárda által 1879. évi március hó 1-én a felsővárosi kaszinó helyiségében tartandó zártköté 1 -ső kötelezett dal- és táncestélyre a n. é. közönség ez után is tisztelettel meghivatik. Személyjegy 1 frt, családjegy 2 frt 50 kr. Jegyek, a meghívó előmutatása mellett előre válthatók Burger Zsigmond özvegye kereskedésében. A kik netán meghívót f. hó 27-ig nem kapnának s arra igényt tartanak , szíveskedjenek a fönti üzletben jelentkezni, hol a meghívók kiszolgáltatni fognak. Az estély kezdete 8 órakor. — A működő- és pártoló tagok az alapszabály 9. § ánál fogva szigorúan családjaikhoz tartozó 3 taggal beléptidij-mentesek. A vigalmi biz. nevében : Reiner József, Takács Károly, v. b. jegyző, v. b. elnök. Kimutatása azon adakozásoknak, melyek a szegedi izr. nőegylet részére a f. évi január 25-én a szegények javára tartott jelmezbál alkalmából befolytak . Gyűjtők: Back Zsófia és Lichtenberg Mária úrnők ivein: Back Ernő 40 frt, Eisenstädter Ernesztin (Bécsből) 10 frt, Várnay L. 2 frt, Kémentzy A. 5 frt, irodalom. — Megjelent: „A közelmúlt titkaiból.“ (A muszka intervenciótól a dunai konföderációig.) II. füzet. Tettey N. és társa bizománya. Ara 40 kr. Midőn pár hónap előtt ennek a műnek I-ső füzete megjelent, nem kis föltünést keltett ama gazdag adathalmaznál fogva, melyet a magyar szabadságharc történetének s a fő szerepviselők eljárása indokai és céljainak megvilágítására föltárt. A jelen füzet is számos és részben új adatot hoz föl azon reánk nézve gyászos időszak ismertetésére s eseményeinek jellemzésére, mely a muszka beavatkozástól a hírhedt „Dunai konfoederáció“ eszméjének fölmerültéig terjed. A mű adatai s a szerzőnek azokból merített ítélete épen nem kedvező ugyan Kossuthnak akkori döntő szereplésére nézve, a menynyiben hazánk e nagy fiának erős tévedéseit mutatják föl; de a szerző mindamellett a legnagyobb tisztelettel beszél Kossuthról s nem sérti az őt, hibái dacára, méltán megillető nemzeti kegyelet érzelmeit. A sok tanúságot nyújtó művet ajánlhatjuk a politikai történelem barátainak. — A „Vasárnapi Újság“ febr. 16-iki száma következő tartalommal jelent meg: „Edison“ (arcképpel). — „A hervadt báli csokor.“ Költemény W. Rajka Teréztől. — „A ki örökké bujdosott.* Igaz történet. Közli Eötvös Károly. — „Képek Chinából. IV. Az alvilági büntetések pagodája. A kínzószerek. A jövő élet útja.“ (képpel). — „A turányi márványhegyek“ (képpel). — A „Bégum ötszáz milliója.“ Verne Gyula regénye. — „Új valamos lámpák“ (képpel és 3 ábrával). — „Az asztrakhani pestis fészke“ (térképpel). — „Medvevadászat Oroszországban.“ — „A Kisfaluditársaság közgyűlése.“ — Irodalom és művészet. Közintézetek, egyletek, stb. rendes hetirovatok. A Vasárnapi Újság* előfizetési ára negyedévre 2 frt, a „Politikai Ujdonságok“-kal együtt 3 frt. Vegyes. * Haynald Lajos kalocsai érsek ő felségeik jubileuma alkalmából huszonötezer frt alapítványokat tett a következő célokra: 1-szer : a vakok pesti intézetében a jövő iskolai év kezdetétől fogva egy a mindenkori kalocsai érsek által bemutatandó növendék eltartására; 2-szer : szintén így egy növendékre a siketnémák váci intézetében ; 3-szor: hatezer frtnyi alapítványi tőke kamatait egy, az egyházi zenében jelesen előhaladott s a kalocsai érsek által bemutatott egyén bővebb kiképzésére ; 4-szer : szint annyit és szintúgy az egyházi festészet vagy szobrászat terén jeleskedő fiatal művésznek bővebb kiműveltetésére ; 5-ször : a nógrádmegyei szécsényi árvaház növendékhelyeinek kettővel való szaporítására. — A vallás- és közoktatási miniszter, mint a hivatalos lap jelenti, az érsekhez a következő levelet intézte: Nagyméltóságu érsek úr! Exolád nemcsak tud érezni, ékesen szólani, de, ami annál is becsesebbb, nagylelkűleg tud cselekedni. Bebizonyította ezt számtalanszor, újólag pedig most, midőn ő Fölségeik ezüst lakodalma alkalmából, mely Exclád valós. b. t. tanácsosságának 25 ik évfordulójával összeesik, tetemes alapítványokat tesz a humanitás és művészet érdekében. Magánéletem keservei és a hivatalos pálya zaklatásai közt legháládatosabb pillanatok azok, midőn alkalmam van, a közszellem ily nemes nyilatkozatait regisztrálni s azokért hálás köszönetet mondani. Magától értetvén, hogy Excláde nemes tettét a Fölség tudomására fogom juttatni. Senki sem méltányolja jobban a humanitás műveit, mint én; de midőn az egyház fejei a művészet mellett is buzognak, áldozattal azt is előmozdítják, ezzel szolgálatot tesznek nemcsak az emberiségnek, hanem különösen az egyháznak is, mely a művészetet mindig istápolta, tudván, hogy a művészet a hit számára is hódít. * Regényes: A „P. Hir.“ beszéli a következő történethét, mely közel áll a mese határához. Moszkvában nem rég halt el egy magyar ember, Kovács Gergely, ki összes vagyonát végrendeletileg Podoczky Péter és Simon lengyel származású egyének utódaira hagyta. Kovács mint katona e század elején, rablóknak vélvén, ölte meg több társával együtt a nevezett két lengyelt, kiknél 687,000 irtot találva, azon megosztoztak. — Kovács a nyert prédával — meglehet, azonnal megszökött, vagy csak katonai szolgálatának teljesítése után — kivándorolt. Bejárta a többi közt Spanyolországot is, aztán Dixon név alatt Amerikába ment. Úgy látszik azonban, hogy lelkiismeretfurdalása sehol sem engedte nyugodni, mert megint csak visszatért Európába s Oroszországban telepedett meg. Hogy többi társai hova lettek, arról mit sem tudni. Kovács Gergely halála előtt Moszkvában végrendeletet csinált, amelyben életéről s vagyonszerzésének útjáról és módjáról töredelmes vallomást téve, összes vagyonát a szerencsétlenül kimúlt Podoczky Péter és Simon utódainak hgyományozza, ezáltal akarván elkövetett vétkét halála óráján jóvátenni. Végrendeletében azt is elmondja, hogy ő 178- ban Kecskeméten született. Azt, hogy Podoczkyék Lengyelországból jöttek, csak találomra mondja, de azt biztosan állítja, hogy Kolozsvárra indultak. A moszkvai hatóság most megkereste a kolozsvári ügyészséget, hogy az járjon utána, nincs-e valami nyoma ottan, hogy kitől akartak Podoczkyék birtokot vásárolni, s ha igen, derítsék ki, hogy hovavalók voltak ezek a Podoczkyék ? * Hadseregek száma az európai szárazföldön. Egy nemrég megjelent statisztikai összeállítás a következő számokat tartalmazza az európai hadseregek békeállományáról: Belgiumban van 45,970, Dániában 18,106, Németországban 418,821, Franciaországban 496,354, Görögországban 12,000, Olaszországban 220,690, Luxenburgban 513, Montenegróban 100 , Németalföldön 32,000, Norvégiában 12,750, Ausztria-Magyarországban 267,005, Portugálban 35,733, Oláhországban 11,613, Oroszországban 575,000, Svédországban 36,504, Szerbiában 4222, Spanyolországban 100,000 és Törökországban 150,000 katona. Az összes hadseregek békelétszáma tehát tesz 2.435.444 embert. Ehez jön még a haditengerészet 200,000 emberrel, úgy, hogy a főösszeg 2.637.444 ember. E hadseregek évenkint 1500 millió írtba kerülnek. Egyveleg. A zulu háborúról Schönberger tőzsde lapja egy érdekes cikket közöl, mely e háború tendenciáját így ismerteti. Anglia egymásután elveszti piacait, mert leggazdagabb gyarmatai is szigorúan elzárják védvámokkal magukat. Ezért az angol ipar számára új piacokat kell teremteni; ilyenek gyanánt az afrikai kontinens kínálkozik. Az angol ipar három oldalról igyekszik Afrika belsejébe behatolni: északról Egyptom felől, hol az összes európai államokkal versenyt kell folytatnia; keletről Zanzibári felől, mely angol gyarmat, és délről a Cap-földről. De a kereskedelmi előnyomulásnak ez oldalról akadályok állnak útjában. A Cap gyarmat és Natal közt fekszik mintegy beékelve Cetywayo király Zulu országa, s északra a Cap gyarmattól és Nataltól megint a zulu-kafferek országa terjed. Ez ország népe harcias és azt tartják, hogy Cetywayo alattvalói Afrikának spártai népét képezik s ők mintegy gátat vetnek az angol kereskedelemnek. Ez az oka a háborúnak. Cetywayo győzelme annyiban nevezetes, hogy Natal határát az ellenség pusztításának teszi ki; ha a zuluk berontanak oda, mielőtt az angol segédcsapatok megérkeznek, akkor a virágzásnak indult angol gyarmatot elpusztíthatják, s e berohanásnak meglehet az a következése, hogy fölkelésre bírja a benszülötteket, kik a gyarmaton a túlnyomó többséget képezik. A Cap gyarmaton 9400 négyszög mértföldön 650,000, Griquaföldön, mely voltakép a gyarmathoz tartozik, 837 négyszög mértföldön 26,000 lakos van; Natalban 525 mértföldön 300,000 lakos. Ezek közül csak mintegy 20,000 fehér van, 260,000 kaffer s a többi indus, néger, malaji, stb. A Capföld népessége egy évtized alatt megkétszereződött, de a kafferek itt is legalább kétszeres számban vannak. A Transval köztársaságban van 300,000 lakos s azokból 25,000 fehér, a többi szintén kaffer. A kereskedelem a Capföldre már most is, midőn vasutak még nincsennek s a hátsó országokkal hiányzik az összeköttetés, igen jelentékeny. A bevitel 31/1 millió font sterlinget, a kivitel 4 millió font sterlinget tesz. A fő kiviteli cikk a gyapjú, melyből évenkint mintegy 50 millió font, közel 30 millió frt értékben, vitetik ki, s ez a gyapjú még Ausztriába, Sziléziába is behozatik s a magyar gyapjú versenytársát képezi. Nevezetes kiviteli cikk a bor is, melyből azonban most évenkint még csak 25,000 font sterling érték vitetik ki. Továbbá nagy fontossággal bírnak a rézbányák és a gyémántmezők. Mindez kérdésessé válnék Angliára nézve, ha a kafferek a zuluk győzelme folytán föllázadnának. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — Az osztrák-magyar bank főtanácsa késznek nyilatkozott arra, hogy 1879-ben három, 1880-ban további két és 1881-ben egy uj bankfiókot állít föl. A magyar kir. pénzügyminiszter most egy, az osztrák-magyar bankhoz intézett átiratában Nagy-Kanizsa, Kolozsvár és Pozsony városokat jelölte ki azon három hely gyanánt, ahol az uj bankfiókok még az 1879. év folyamában fölállítandók. A további három bankfiók Aradon, Sopronban és Eszéken fog aktiváltatni. Felelős szerkesztő: Nagy Sándor. Üzleti tudósítás Jakobius L. és fiaitól Berlin, Hamburg, Hamburg, 1879. február 15-én. A lefolyt héten a tényleges gabnaüzletben a kereskedelem általában nem volt jelentékeny. Búza kevésbé volt ajánlva és múlt heti árakat tartá fen. Jó minőségű iránt nagyobb a tudakozódás. Rozs változatlan árak mellett jelentékeny forgalom nélkül volt. Árpában az üzlet csendes. Zab változatlan. Fehér bab kiváltkép nagyobb szemű könnyen volt elhelyezhető. Lóbab változatlan. Vetőmagok keresetlenek. Timotha könnyen elhelyezhető. Behozatal: Búza 3855 zsák, rozs 5890 zsák, árpa 6450 zsák, zab 735 zsák, bab 2315 zsák, tengeri 7280 zsák. Tojás: Berlin 327 láda, 625 hordó, Hamburg 1243 láda, 176 hordó.