Szegedi Híradó, 1879. július-december (21. évfolyam, 79-225. szám)
1879-07-01 / 79. szám
Helybeli újdonságok, Szeged, június 30. Lapunk a mai nappal kezdi meg mint napilap új, tágabb körű pályafutását. Idén ez alkalommal olvasóinkat üdvözöljük, egyszersmind arra kérjük, hogy az új pálya kezdetén gyöngeségeink iránt elnézéssel viseltetni szíveskedjenek. Igyekszünk mentül előbb belejönni ezen a nagyobb és nehezebb úton is a kerékvágásba , mert célunk az, hogy lapunkat meggyarapodott alakjában is az eddigi szellemi színvonalon fönntartjuk. Ezt kitűnő bélés külmunkatársainkkal, akik nem kívánják neveik kürtölését, bizton el is fogjuk érni. Hogy ebbeli célunkat minél jobban elérhessük, fölkérjük lapunk vidéki barátait is, hogy a közelükben fölmerülő közérdekű mozzanatokról bennünket értesíteni szíveskedjenek. — Ajánljuk végül lapunkat Szeged és a Szeged sorsa iránt érdeklődő vidék közönségének meleg pártfogásába , mert csak ez ad biztosítást az iránt, hogy az új pályán is becsülettel megállhatunk. A kir. biztosi kárbecslő bizottságok közül a felsővároson eddig működött albizottság, száraz terület hiányában, egyelőre szintén a belvárosban fogja a kárfelvételeket eszközölni, és pedig holnap, azaz július hó 1 én, az élés ház és sóház utcákban ; 2-án és 3 án a budai országúton, 4- én a könyök- és kálvária utcákban, 5- én szintén a kálvária utcában fog folytatólag működni. Uj kormánybiztos. Mint biztos forrásból értesülünk, Rónay Lajos, csongrád megyei főispán, Dorozsma, Tápé, Algyő és Sövény háza részére kormánybiztossá neveztetett ki. / Varga Ferenc gyoroki plébános jeles földink — mint örömmel értesülünk — csókái plébánossá neveztetett ki. / Julius havi közgyűlésünk f. hó 6 án, vasárnap, d. e. 9 órakor veszi kezdetét. Napirendjének jegyzékét közölni fogjuk. — Tanügyi. Az iskolaszék elnöke, Kvács Albert ur, a népiskolai tanítótestületek igazgatóit a következők beterjesztésére hivta föl: 1. Hány növendék volt az 1878—79. tanévben az egyes kerületek összes osztályaiba beírva? — 2. A megnyitandó tanévre hány tanulóra számíthatni ? (Ezt kimutatni a belvárosban nem lesz ugyan nehéz, de a külvárosokban alig tájékozhatja magát bárki is épen ez időben.) — 3. Az iskolai kerületekben mely iskolai épületek állanak fönn s azok hány osztálylyal lehetnek használhatók a kilátásba helyezett tanulók számához képest, tekintettel a helyi körülményekre? — A víz lassanként húzódik kifelé a városból, s az is nyilvános dolog, hogy több iskolaépület romban hever; helyeseljük tehát az isk.széki elnök úr intézkedését, hogy a tanügyet ily idejekorán megmozdította. * Az iparosok segélyezéséhez. A kormány elismerésre méltó jóakarattal igyekezik támogatni a szegedi árvízkárosult iparosokat. Ez az osztály az, melyet aránylag legsúlyosabban érintett a katasztrófa s amelynek köréből igen sokan elvesztették az életfentartás eszközeit. A kormány, fölismerve a mindenüktől megfosztott iparosok nyomorúságos helyzetét, nemes gondoskodással siet kezekbe adni a kenyeret, midőn számukra nagyobb mennyiségű szerszámok beszerzését rendelte el. E célra 5000 frtot adott át az első magyar ipartársulatnak s ez már meg is vásárolta a szükségeseket. A különféle ipareszközökből álló küldemény már tegnap megérkezett. Szegedre s a királyi biztos úr fölhívta a városi hatóságot, hogy a szerszámok elhelyezéséről azonnal intézkedjék. A kincstári főszállítmány első részlete, amely Szeged fölépítésére van szánva, ma érkezett meg Máramarosból. — Az árvízkárosult munkaképtelenek menedék házas felsővárosi Szt. György-iskolaépület lesz. Arról is vettünk értesítést, hogy az épületben elhelyezendők ápolására szürkenénéket alkalmaznak ; az iskolában eddig tartózkodott menekültek kitelepítése már kezdetét vette. Nagyon kívánatos volna , ha a város újraépítése alkalmával ezt az épületet — minthogy iskolának a szó szoros értelmében nem alkalmas és e célravaló építése is nagyon elhibázott — meghagynák kór- vagy menedékháznak s helyette emelnének iskolának oly épületet, mely a törvényszabta kellékeknek megfelelne. Fölhívjuk az intéző körök figyelmét előre is erre a kalicka-épületre. * — Hazajöttek a sírkeresztek. A Jókai által megirt legendába vág bele a következő eset. Tudvalevő dolog, hogy a végzetes március 12 én, midőn a Tisza szerencsétlen városunkat elöntötte, a borzasztó ár mindent , amivel csak megbirkózhatott, magával ragadott, a legkönnyebb szalmaszálat úgy, mint a legnehezebb háztetőket. Ugyanezen rémületes nap reggelén történt, hogy a Dugonics utcában lakó T. J. cselédje, ki a folyosóról bámulta remegve az áradat pusztítását, e közben vizsgálgatván, mi mindent hordott az már be a ház udvarára, észreveszi, hogy a sokféle között egy temetőbeli nehéz fakereszt is úszkál, amit nem is késett a házbelieknek ijedve beujságolni. A család kétkedve fogadta ugyan a hirt, de hogy annak mibenléte felől meggyőződést szerezzen, maga is szemle alá vette az összehordott romokat a nem kis meglepetésére a kérdéses keresztben a ház úrnője a felsővárosi deszkás temetőben nyugvó édesatyja sírkeresztjét ismerte föl. De még nagyobb lett a család meglepetése másnap, midőn ugyancsak a saját udvarukon szintén az anya testvérének sírkeresztjét találták a víz által behajtva. Ezen, csupán a véletlen játékán alapuló ritka esetből a babonás emberek, akik nálunk, elég sajnos, még mindig találkoznak, legfőkép azon izgatott állapotok közepette, majd kovácsoltak volna maguknak különféle rémes dolgokat! így azonban, művelt családdal történvén, annak tagjainál a legelső meglepetésen kívül csak a kedves halottaik iránt való kegyeletet fokozta az, s a hozzájuk menekült szeretetteik fejfáját azok visszahelyezhetése idejéig tisztelettel őrizgetik. A székesfehérvári orsz. kiállítás egyik legmomentuózusabb napja jun. 29-ke volt; ezen a napon hirdették ki a jury bírálatának eredményét nagy közönség jelenlétében. Természetesen van most is, mint mindig, elégedetlenség, alapos és alaptalan vegyesz. Hogy melyikhez tartozik az alábbi elégedetlenséget jelző nyilatkozat, nem tudjuk, de mivel minket szegedieket érdekel, ideigtatjuk, megjegyezvén, hogy az Székesfehérvárott kis röpirat alakjában osztatott szét. A nyilatkozat igy hangzik: „Éljen gróf Zichy Jenő, szab. kir. Szeged városának díszpolgára és a székesfehérvári kiállítás elnöke! — A „székesfehérvári kiállítás“ tekintetes végrehajtó bizottságának ! Mindamellett , hogy én — mint Szeged város kiállítóinak képviselője — a kitüntetés eredményét megtudni többször kívántam, és pedig azon okból, mert értünk, elhagyatott szegény szegediekért egy bíráló és egy bizalmi férfiú sem volt jelen a tanácskozásokon, üléseken stb., ennélfogva érdekeink megvédve nem lehettek, a mi reánk szegediekre nézve gúnyosan kiállított szegénységi bizonyítványt képez ; általában véve értesültem, hogy egypáran kiállítóink közül méltánytalanul dijaztattak és igy a szegedi kiállítók által rám ruházott jogoknál fogva kinyilatkoztatom, hogy a kitüntetéseket visszautasítom, és minket csak néma résztvevőknek tekinteni, a kiállítók sorából pedig bennünket végkép kitörülni követelem; kívánjuk, hogy a kitüntetések nyilvánosságra hozatalánál bennünket mellőzzenek, különben kényszerítve leendőnk a nyilvánosság előtt tiltakozni. Richter C. W., a szegedi kiállítók képviselője és meghatalmazottja.“ — „Több a hala, mint a vize.“ A boldogabb idők ezen közmondását most ismét elmondhatjuk — nem ugyan Tiszánkról, hanem a belvizünkről, amennyiben a már most fejlődésnek indult 1 és fél, 2 és fél cm. nagyságú halacskák oly nagy mennyiségben sűrítik, különösen a verőfényes helyeken fölmelegedett városi vizünket, hogy alig találhatni tenyérnyi területet, ahol csoportosan ne úszkálnának. Legjobban mutatják velük magukat a gyermekek, akik egy-egy kalapmerítésre 20—30 at is kihalásznak. — De a házi úszó féle, mint pl. a kacsa, sem igen búslakodik ezen változás fölött. A lakmározás közben még gazdasszonyáról is megfeledkezik, aki ezért ugyancsak feni a kését a jó falatoktól fölkizott haladatlanra. — Kővé vált kéz. A napokban történt, hogy egy jóravaló szolgaleány ruhavasalás közben a kezét a szenesvasalóval megégette. Mint minden városi eseménykének, úgy ennek a híre is kimászott a tanyák közé, de útközben oly csudává fújódott föl a csekély eset, hogy különösen az alsótanyákon, Zabosfa környékén, már mindenki a „hűvé vált kezű“ leányról beszélt. Sőt erre a „bizonyosságra“ széltében fogadások is történtek ; a hívők egy írt tételt szúrtak ki, a hitetlenek pedig ennek százszorosát. A nyerni vágyók azután, vesd el magad, nekiiramodtak a leány fölkeresésének , hanem eddig még nem akadtak reá, s ennek a hajhászásnak végre is az lesz az eredménye, hogy a „hivők“ a flórest is elvesztik s ebben a nagy munkaidőben elfcsérelnek mihaszna módra pár napot. Nevezetes és elég nevetséges ebben a fura dologban az is, hogy az egyik fogadó, egy különben munkás zsellér legény, szegény menyasszonyáról csak azért mondott le , mert , ha a fogadást megnyeri, felelőségül veheti akármelyik hatökrös gazda leányát is. Hogy is tartja a közmondás ? „Orrod tőle foghagymás.“ Dobszóval hirdetés éjjel. Ez is csak valami. Szőregben praktizálják ezt, mióta ez a korai kánikula beállott. Első és mindenek fölött való a komfort. Itt nálunk a kir. biztosi tanácstagok, végig nagyságos urak, a 28 fokos melegben órákig mászkálnak a romok közt; ők tehetik ezt ; de hogy a szőregbi dobos, ez a nagy hivatalos perszóna, nappal hirdesse do ig szóval a tudnivalókat, olyan már nincs. — Elvégzi ő azt éjjel , mikor már nincs olyan kutya meleg. Végig dobolja az utcákat, elmondja a mondókáját, aztán hazamegy. Igaz, hogy csak egypár álmos lakó hallja s az sem sokat ért belőle , csak botlankodik rajta , — hanem a dobos nem izzadt meg, s ez a fődolog. A szegedi menekültek, mikor először hallották azt hitték, hogy valami újabb árvíz közelget. — Így beszélte ezt nekünk egy olyan ember, akit magát is fölriasztottak ott az éjjeli dobszóhirdetéssel. — Beküldetett. A budai országúton, amióta róla a víz lehúzódott, ismét a legélénkebb forgalom fejlődött ki, és az ott meglevő házakban, úgy a romok közt, valamint a bódékban is számosan laknak; sajnos azonban, hogy ott nagy mennyiségű büzhödt és az erjedés legnagyobb stádiumába átment kukorica fertőzteti a különben sem tiszta levegőt, s pedig olyannyira, hogy az ott lakóknak és járókelő népnek majdnem a lélegzetét veszi el a folytonosan fejlődő és mocsárjéggel vegyült dögleletes bűz. A rothadt kukorica egy része a „törökfő“vel szemközt a katonai kórház ledűlt falain belől és kivül, másrészt a Szabó Antal-féle házzal szomszédos romtelek belső udvarán van fölhalmozva, illetve a víz által oda terelve. Ez az egyik nagy baj ott. A másik meg az, hogy ugyancsak ezen országútnak a Ferenc-tértől a kapuig terjedő részén — bár a romok s a fönn álló házak alól és a kövezet mellől már jócskán lehúzódott a víz — a visszamaradt posványoknak, úgy, mint más helyeken, földdel való beborítása nem eszközöltetik. — Fölhívjuk erre a két hátrányos körülményre az intézkedésre hivatottak figyelmét. (Ez utóbbira bizonyosan rákerül a sor, de egy kis türelem szükséges, mert mindenütt egyszerre nem lehet a bajokat orvosolni. Szerk.) — Új vendéglő nyilt meg tegnap este a „Virágcsokoréhoz, mely utóda a Jandó féle jóhirű vendéglőnek, a Széchenyi téri Bambergerházban. A vendéglő úgy csin, mint szolgálat, étkek és iratok tekintetében teljesen megfelel az igényeknek. — Somogyi menekült tolvaj. A mákvirágok hosszulébe eresztett városunkat még mindig méltónak találják becses látogatásukra ; ilyen leereszkedő volt irántunk Guzmits János somogyi honpolgár is, aki 2 lovat és egy kocsit talált ellopni egy Kaposvár körüli kis faluban. Hanem rész helyre jött ide ő somogyisága, mert a kaposvári szolgabiróság tudakozódására sikerült Bende Antal rókusi rendőrbiztosuak nyomára akadni s elfogni. Városunkban most a munkakeresés cége alatt annyi országfutó csőcselék tódul össze , hogy rendőrségünk ugyancsak talpon legyen ára , hogy nagyobb kázusok ne történjenek. — Elveszett szombaton éjjel egy kigyóalaku óralánc a Zsótér-ház és takaréktárépület között. A becsületes megtaláló kéretik azt a rendőrségnél átadni , hol illő jutalomban részesül. irodalom. — Illusztrált földleró és népismertető munka. Mehner Vilmos, ki többféle füzetes vállalatot indított meg, uj vállalatba fogott, mely jóravalónak ígérkezik s alkalmas a német könyvházalás közepette a közönség figyelmére. Hellwald Frigyesnek hirre jutott földleirási és népismertető művét adja ki magyar nyelven, dr. Toldy László átdolgozásában, díszesen és csinos metszvényekkel, mint erről az első két füzet bizonyságot tesz. A vállalat címe : „A föld és népei“. Hellwald Frigyes és egyéb szerzők nyomán kidolgozta dr. Toldy László. A munka körülbelül 600 képpel, koronkint megjelenő 40—50 füzetre terjedő részekben hagyja el a sajtót. Egyegy füzet ár. 30 kr. Utazási leírások, földrajzi neivek nem valami nagy számmal jelennek meg nálunk. Hellwald műve elég alkalmas rá, hogy az egyetemes föld és néprajz terén tett újabb kutatások eredményeinek népszerű ismertetése végett nálunk is megjelenjen, kihagyva művéből azt, ami Magyarországra vonatkozik, mert abban az irántunk szokásos elfogultság még részakarattal is nyilatkozik. Ez ki is fog maradni. Megrendeléseket elfogad minden könyvkereskedés ; havonkint 2—3 füzet hagyja el a sajtót. Az első két füzet már a könyvpiacon van, s mind kiállítása, mind illusztrációi díszesek. Az előszót dr. Hunfalvy János írta hozzá, méltánylólag szólva Hellwald művéről, melyet már több művelt nyelvre lefordítottak. „Hellwald könyve — úgymond Hunfalvy] — minden család könyvtárába való, melyet öreg és ifjú egyaránt érdekkel olvashat. A tanítók és tanárok is szedhetnek be anyagot belőle a földrajzi tanítás elevenítésére és érdekessé tételére.“ A két első füzet Amerika földrajzi és enthnogrrphiai ismertetésével kezdi meg a vállalatot. — „M a g y a r s z á g és a Nagyvilág“ 25. száma a következő tartalommal jelent meg: Szöveg: IV. Lajos Napoleon. — Hugóm sírján. Költ. (Borsody Béla ) — A kis zöldség. Elbeszélés. (Szépfaludy Ö. Ferenc). Vége. — A nagyralátó. Rajz a népéletből. (Palotás Fausztin.) Folyt. — Az erosi-i Eötvössíremlék. — Pázmándi Horvát Endre sirja. — Jakub khán. — Tiltott öröm. (F.) — A vér („Stratomore.“) Regény (Irta Quida.) XXV. folyt. — Gr. de Roys Rikárd. (—J.) — A Central Park. Amerikai kép (R. Szokolay Hermin.) — Az Aetna kitörése máj. 30-án. —Külömélék Sakkföladvány. — — Betürejtvény. — Szerkesztői üzenetek. — Rajzok: I- IV. Lajos Napoleon. — Az eresi-i Eötvös-siremlék. — Gr. de Roys Rikárd. — Pázmándi Horvát Endre sirja. — Jakab khán. —• Az Aetna kitörése május 30-án. — Tiltott öröm. A lap ára negyedévre 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek az Athenaeum kiadóhivatalába küldendők . — A „Vasárnapi Újság“ jun. 29-ki száma a következő tartalommal jelent meg: „Az Eötvös-emlék Ercsiben.“ — — „Moore Tamás dalaiból “ I. II. Szász Károlytól. — „Elmegyek én . . .“ Költemény. Pósa Lajostól.. — „A ki örökké bujdosott.“ Igaz történet. Közli Eötvös Károly. — „Jazmael, egyptomi alkiály “ — „Kairo.1 — ,Jakub Khán11 — „A hajnali látogató 11 — „Az Aetna kitörései.“ Bodola Lajostól. — „A bégum ötszáz milliója.“ Verne Gyula regénye. — „A kedves fosztogató.- -- „Egyveleg.“ —„Napoleon herceg.“ — „Emlékezés Moore Tamásra.“ Szász Károlytól. — „Horvát Endre emlékünnepe.11 — „A táplálkozás tudományos szempontból 1 — Irodalom és művészet. Közintézetek, egyletek, stb. rendes hetirovatok. Képek: Eötvös emlék Ercsiben. — Jakab khán. — A hajnali látogató. Gyulai László rajza. — Iszmail basa egyptomi alkirély. — Kairó, egyptom fővárosa. — Théo kisasszony mint illatszerárusnő a szegediek javára rendezett párisi ünnepélyen. —A bégum ötszáz milliója. — Napoleon Jenő herceg. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 2 frt, a „Politikai Újdonságok ‘-Hal együtt 3 frt. A Franklin-társulat kiadásában Budapesten megjelentek: 1. Iparos-gazdák könyve. Az iparos-gazdacsaládok számára irta Kubinyi Lajos. Buzgó közgazdasági írónk e 96 oldalra terjedő és számos fametszettel díszített munkájában az iparosgazda családok összes tagjainak ad értékes tanításokat, kijelöli munkakörüket és sok hasznos, követésre méltó útmutatással látja el őket munkájuk terén. Az Ízléssel kiállított könyv ára fűzve 70 kr. 2. Kis nemzeti Múzeum 44. füzete: „A Szántó-család története“, elbeszélés az ifjúság és a nép számára, Bánfi Jánostól. Ára fűzve 50 krajcár. 3. Találmányok könyve. Ismeretek a kézműipar és müipar mezejéről. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minisztérium megbízásából átdolgozta Frecskei János. Sok képpel. 35—40. füzet. Ahog'egy füzet fűzve 40 kr. Ezzel e közhasznú mű be van fejezve. Ára a most teljes négy kötetből álló munkának fűzve 16 frt. 4. A ház nevelés. Példákban előadva. Szülők, nevelők s különben községi népkönyvtárak számára. Irta zámolyi Varga Mihály. Budapest, 1879. A nagybecsű munka a gyermekek testi ápolásának van szintélve. Szerző a fiatal szőlőnek gyakorlati útmutatót akar nyújtani, hogyan bánjék a csecsemővel. Mint mondja, hangyaszorgalommal gyűjtögette évek sorén át mindazt, mit e téren a bölcsek esze kigondolt és az élettapasztalás jónak mutatott. Műve csakugyan a hasznos tudnivalók és aranyszabályok gazdag tárháza. Szerző rendszeresen dolgozta föl a nagyérdekű anyagot s azt a legélvezetebb alakban hozza a közönség elé. A szellemesen írott és finomul kiállított 318 oldalra terjedő munka ára 1 frt 50 kr. Vegyes. * Iszonyú vérengzés. Borzasztó tett tartja izgatottságban Prága városát. Múlt pénteken ugyanis déltárban a Johannsplatz 822. sz. házban borzaszló vérengző eset történt. Nevezett házban Report József díszműáru kereskedő lakott, kinél Wongra János, Landshut Vilmos és Wondra Anna ramkisnők voltak alkalmazva. Délben ez utóbbinak két testvére és pedig a 21 éves Wondra József nyomdász és a 17 éves Wondra Antal azon ürügy alatt, hogy egy tárcát akarnak venni, a kereskedésbe léptek. Midőn Report kívánságukat teljesítendő megfordult, az ajtót elzárták és mindegyik egy hatlövetű revolvert vont elő és egyik lövést a másik után sütötték el. A megtámadottak jajveszékelésére a házi lakók az ajtót föltörték. A belépők borzasztó jelenetnek voltak szemtanúi. A padlózaton Wondra Anna vérében tetrengve feküdt. Report neje több sebből vérezve, másfél éves gyermekét védelmezve, elhárítani igyekezett az ütéseket, melyeket a gyilkosok reá mértek. Keport szintén több helyen megsebezve, nejét és gyermekét igyekezett védeni, míg egy zugban a másik munkás vérétől elbontva feküdt. A belépőket a gyilkosok revolver-lövéssel fogadták. Öt egyén volt megsebezve, míg sikerült a gyilkosokat kézbe keríteni. Wondra Anna azonnal meghalt, a gyermek menthetlenül el van veszve, Wondra Jánosnak pedig huszonegy nehéz sebe van. A gyilkosok vérengző tettek indokául azt hozták föl, hogy Keport őket egyszer bepanaszolta, hogy nála dolgozó testvérüket megbántották, amiért bezárták őket. A rendőrség alig tudta megakadályozni, hogy a felbőszült nép a gaztetteseket föl ne koncolja. Két halott és két sebesült lett áldozata ez iszonyú tettnek. *A khedivék történetéből. A híres Mehemed Ali basa, a most letett egyptomi khedive nagyatyja, 1839-ben hadat üzent souverainjének, II. Mahmud szultánnak, s nevelőfiát Ibrahim basát azonnal be is küldte egy hadsereggel Kis Ázsiába. A nevezett év június 24-én volt a niszibi ütközet, melyben a török hadsereg teljes vereséget szenvedett. Ibrahim basa és fia, Izmáél basa csapataikkal Konstantinápoly elé vonultak, hol a szultán épen halálán volt. A szultán odahívta ágyához fiát, Abdul Medsid trónörököst, s felszólította, hogy trónralépte után azonnal kössön békét Egyptommal, de egy későbbi kedvező alkalommal mentse meg Mehemed Alit és fiait a szouverainják ellen elkövetett hűtlenségükért. — És most, 40 év múlva, 1879. június 24-én, a niszibi ütközet évfordulóján, II. Mahmud unokája letette a trónról Mehemed Ali unokáját. * A csárdás Zágrábban. Az „Obzor“ kérdőjellel kísérte nemrégiben a jelentést, hogy a katonai zenekar Zágrábban a csárdást játsza. Az Agramer Zeitung-hoz ennek folytán Székesfehérvárról levelet intéztek, amelyben elmondják, hogy Magyarországon más érzelmekkel viseltetnek a horvátok iránt, mint a minőket Zágrábban táplálnak a magyarok iránt, így midőn közelebb Kőrösről 10—15 tanuló, tanárjuk vezetése alatt, meglátogatta a székesfehérvári kiállítást, a horvát ifjakat Székesfehérvárott vendégszeretettel fogadták, lakomát adtak tiszteletökre s azon a magyar közönség éljenzései között játszatták a horvát nótákat. Az Agr. Ztg. erre röstelli is az Obsor csudabogarát s kijelenti, hogy Zágrábban a csárdást, mely már „nemzetközi“, szívesen hallgatják. Azt persze nem birja kimondani, hogy szerethetnék azért is, mert „magyar“. Zágrábban a székesfehérvári ezred van helyőrségen s ennek a zenekara játsza a csárdást. *Az asszagaisz. Az angol tudósítók szerint Napoleon herceg holttestét 17 asszagaiszsebbel találták föl. Ez a szó spanyol eredetű sajitónyilat jelent. Az „asszagaisz“ ügyes kezekbe borzasztó hatású eszköz 30—40 lépésnyi távolságban. E nyilat használja nemcsak valamennyi kaffer-törzs s így a zuluk, hanem Afrika és az óceáni szigetek vadjai is. Abisszinia benszülöttei is használják, s az angol abissziniai hadjáratból számos példány került abból Párisba. Az asszagaisz kisebb, mint a dárda, de nagyobb, mint a közönséges nyíl. Fája sima, nehéz és kemény ; vasból készült hosszú, hegyes vége növényméreggel van ellátva, úgy, hogy a legkisebb seb is találhozó, mert a méreg a vérrel rögtön föloszlik. A vadak kezében rendkívüli izomerejüknél, találási biztosságuknál és gyermekkorukban megkezdett gyakorlatuknál fogva sokkal veszedelmesebb ez a fegyver, mint a kard vagy szurony. A vadak hihetetlen vakmerőséggel, nagy lármával rohannak elleneik közelébe s a hajítónyillal biztosan találnak embert és lovat. A halál néhány perc múlva beáll. * Soldosné ismét Blaháné. Soldosné asszony válópöre már be van fejezve s az ítélet már kezéhez érkezett. A művésznő —aki jelenleg Debrecenben vendégszerepel — néhány hétre kisebb fürdőre megy pihenni. Soldosné ismét első férje nevét vette föl s ezentúl megint Blaháné lesz. Felelős szerkesztő: Magy Mándor. A. Tisza vizállítsa. Szeged, julius 1. 21' 0" 0'" 6.64 méter