Szegedi Híradó, 1879. július-december (21. évfolyam, 79-225. szám)
1879-10-11 / 165. szám
romlásának az volt az oka, hogy Lukács kormánybiztos ebéd után borotválkozott, nem pedig reggeli előtt. Legplauzibilisebbnek találtam egy kisteleki szomszédunk szentenciáját, amely hangozik ekképen : „Hogy ne öntötte volna el a Tisza Szeged városát, mikor az emberek már annyira el vannak süllyedve a gonoszságba, hogy ha valaki azt mondja nekik : Isten áldja meg! Így felelnek rá : „jó napot!“ Ez aztán újabb eszmecserére adott alkalmat társaságunknak a köszönés és annak különböző formái fölött. Egyik különösen tudományos útitársunk a köszönés és tisztelgés történetével ismertetett meg bennünket és,fölötte tanuságos előadásából megtudtuk, hogy Ádám apánk nem szokott kalapott emelni és annyi illemérzete sem volt, hogy bemutatta volna magát Évának, midőn a mindenható őt avval rész kedvében megajándékozó. Én igyekeztem szegény Ádámot különböző okok alapján kimenteni, pl. hogy még nagyon fájlalta az oldalbordáját, aztán Knigge báró még akkor nem írta volt meg híres művét az emberekkel való érintkezésről. Fölhoztam azt is, hogy az angolok, akik me révén ragaszkodnak az etiquette formáihoz, nem tartják illendő dolognak, önmagukat bemutatni, így, midőn egy angol egy hölgyet elesni látott, gyorsan odabitt egy hordárt, ez által bemutattatá magát a földön fekvő hölgynek s csak ezután segité föl. Ily tanuságos beszélgetés közben eljutottunk Ceglédre, hol is tudvalevőleg a vonat hosszabban megállapodik, hogy az utasok megreggelizhessenek. Itt egy n.-körösi polgártárs szállott be hozzánk, akit az éjjel elfogyasztott bor igen vidám hangulatba hozott. Azt kiabálta szüntelen, hogy ő becsületes embereket keres, azokkal akar együtt utazni. Utoljára is a mi külsőnk bizalmat látszott benne ébreszteni, tehát beült hozzánk. Útközben megvallotta, hogy nincs több péne egy hatosnál , mert hát kétszáz forintot az éjjel elmulatott Cegléden, és ezen jót nevetett. Aztán egy darabig hangosan magának monologizált és végre azt a kérdést vetette föl: mit szól majd otthon a „kis aranyos,, ? hirtelen hozzám fordult, mondván : „Látom, az az okos ember, mert ’szén pápaszemet visel; adjon tanácsot, mit tegyek, hogy a „kis aranyos“ lármát ne üssön ?“ Rá nézve annyira hízelgő véleményének meg akarván felelni, szolgáltam is neki egy — megvallom, nem uj keletű — tanácscsal. „Amint belép a házba, azonnal bele kell kötni az asszonyba. Okot nem lesz nehéz találni, pl. hogy miért nem meszelte ki a ház elejét? Vagy ha kimeszelte, miért meszelte ki ? Keményen rá kell támadni s különösen a hangot nem szabad kímélni. Ha ütlegre kerül a dolog, annál jobb. Ha megfogadja, amit mondok, bátyám uram, úgy meglapul a kis aranyos, hogy moccanni sem mer.“ Tetszett ez a beszéd az én emberemnek. Nem győzött eléggé hálálkodni s erősen fogadta, hogy úgy tesz, amint javallottam neki. Várjon megtette-e s nem szállott-e az inába a bátorsága a kis aranyos egy pillantására, nem tudom. Elértük Kisteleket. Eközben már több útitársunk kiszállt s helyükbe újak jöttek. Kisteleken két úriemberrel szaporodtunk, az egyik szentesi volt, a másik szegvári. Szentes és Szegvár egy alliteráló verssorban szépen megtérnek ugyan, de egy vagyonban csak úgy, ha annak két szélső kupéjában foglalnak helyet. Szerencse, hogy oly nagy tér választotta el őket, különben még veszedelem támad. Hogy mi fölött folyt a vita, sejteni fogja az olvasó. Hol legyen a megye székhelye? Ez a kérdés tartja ez idő szerint izgalomban a szentesiek és szegváriak kedélyeit. Ez idő szerint Szentes van előnyben, az van kijelölve Csongrád megye „fővárosául.“ Nagyon érdekesen és mulatságosan jellemezte a két útitárs kölcsönösen egymás városát, — mondok — faluját. A szentesi ember szerint azért kell a megyének Szegvárról távozni, mivel egy alkalommal a megye hatóságának egy konc papirosra lévén szüksége, a legnagyobb utánjárás dacára sem lehetett Szegváron többet kapni egy fél koncnál. Máskor meg kifogyott a megye tentája, és mivel Szegváron csak a megye fogyaszt tenta, és nem akadt ember, aki értett volna a tentakészítéshez , be kellett küdeni tintáért Szentesre. De az út nehezen volt járható, tél idő lévén, két napba telt, míg a tenta megérkezett. És e 48 órán át szünetelt a megyei közigazgatás. „Igen — vágott vissza a szegvári ember — de Szentesen sem volt tenta, hanem a kéményből lecsepegő kormos vizet küldték el tenta helyett. Különben — és itt felém fordult Szegvár szülötte — önök szegediek is elvesztik törvényszéküket, mivel az a megyével együtt Szentesre fog költözködni. Mindennek oka pedig nem más, mint hogy Szentesnek kitűnő rabvallató szere van.“ — És mi az ? kérdők kíváncsian. Hát nem egyébb lesz az, mint a szentesi bor; evvel ijeszti az anya gyermekét, evvel fenyegeti a vizsgáló biró a dalinquenst. Ráday — mint tudja az urak — nem egy makacs rabot úgy puhított meg, hogy jól kiéheztette, azután pecsenyét tett eléje, melynek a szaga annyira megcsapta az éhes gazember orrát, hogy ritkán birt elfentállni. Volt azonban egy rab, aki nem érzett semmiféle szagot , és dacolt a pecsenye ingerével. Ezt lefogatta Ráday és beléje öntetett egy pálinkás pohárnyi szentesi bort, avval fenyegetve őt, hogy ha nem vall, egy félliterrel itat meg vele. A szerencsétlen menten kivallott mindent. — Egy másik rab, akinek egy éjjeli gondolkozási időt engedtek, mielőtt a szentesi bortorturát alkalmaznák, ez éjjelen a magánál rejtve tartott cyankalit nyelte le, börtöne falára e szavakat karcolva: „Inkább beveszem a ciankalit, mint a szentesi bort.“ — Szatymaz, egy perc ! Ez a kiáltás vetett véget a szóharcnak. Nem áll az, hogy vasúti konduktor Szatymazt kiált, s hogy ezen, az elmúlt félévben oly gyakran emlegetett nevet a központi lapok oly jobb ügyre méltó következetességgel Szatymáznak írták , ez onnan van, mivel az indóházacska homlokzatán a másikban úgy meg van vesszőzve, hogy egy velünk utazott rövidlátó úr az egész szóból nem látott mást, mint a kommát. Szatymazt elhagyva, csakhamar meglassítja menetét a vonat. Elnémul a beszéd, elhallgat a nevetés. Olyan a hangulat, mint midőn halottasházhoz közeledünk. De nem, Szeged nem halott, csak nagy beteg. Aki teheti, kihajol az ablakon. Szorongó szívvel lesem a látványt, mely szemeim elé fog tárulni, hiszen nem láttam még szülővárosomat, mióta elpusztult. A nagy területen, melyről nemrég vonult el egy tenger, busán hajlong még a fűszál is, mely gyorsan kinőtt a nedves talajból. Zöld színe reményt kelt bennünk, hogy a város is, melyet elsodort az ár, nemsokára ki fog kelni romjaiból. Közeledünk a hely felé, hol a város volt. „Hiszen én nem látok semmit,“ mondja rövidlátó társunk. „Az a szomorú, uram, hogy semmit sem lát, annak a semminek a helyén állt Szeged!“ Mi jószeműek sem sokkal többet láttunk. Az alsóváros házait máskor ilyen tájban befödő paprikafüzérek viruló színe helyett, mely a város virulását látszott jelképezni, most a mocsok szürke színe tűnt mindenfelől szemembe. De csak egy pillanatra, a következőben már nem láttam semmit — a szemembe toluló könyéktől. Faragó István. Az ilye. n. idiosynkrazis előfordul. Helybeli újdonságok. Szeged, okt. 10. — A követválasztás ügyében a cnti választmány ma ülés tartott, melyben megállapította a törvény által előirt előintézkedéseket. A követválasztás határnapjául okt. 27 - ik napja tűzetett ki. A választás reggeli 8 órakor veszi kezdetét, a széképületben, ahol a szavazás, minthogy a választók száma 200- re rúg, két szavazatszedő bizottság előtt fog történni. A rókusi választók a közgyűlési teremben szavaznak, Meák Gyula választási elnök vezetése alatt működő bizottság előtt, az alsóvárosi és alsótanyai választók pedig a kaputól balra eső földszinti helyiségben fognak szavazni, és pedig az alsóvárosiak kezdik meg a szavazást. E helyen a szavazatszedő bizottság elnöke Pillich Kálmán lesz. A két bizottsághoz jegyzőkké Vas Pál és Lajossy Ferenc, helyettes elnökké Börcsök Ignác és Kovács József alügyész, helyettes jegyzőkké pedig Szabó József és Ganzfried Sándor válsztottak. A bizottsághoz a tanács által a szavazók ugyanazonosságának ellenőrzésére kétkét hatósági megbízott fog kineveztetni. — A töltésezési bizottság ma d. e. ülést tartott, melyben a tiszavonal védképes állapotba való helyezésének munkálatairól beterjesztett mérnöki tervek és költségvetések voltak napirenden. A város alatti partvonalon a töltéscsúszások és repedések gyökeresebb orvoslásán kívül még javítást igényelnek azok a pontok, melyek a vízlevezetés vagy a parton folyamatban volt egyéb műszaki munkálatok folytán kivágattak vagy megrongáltattak. Ilyen kisebbnagyobb javítást igényel a tápéi kapunál a zsilip mellett, továbbá az Ecsedi-köznél, a vár mellett, a Sina udvar előtt lévő part, végül a vasúti hid előtti nyulgát. Ezen munkálatokra 1468 méter földmennyiség szükséges s a költségek 1327 frt 20 krban vannak előirányozva. A vashídon alul Röszkéig terjedő partvonal kiépítésére nézve is benyujtatott a tervezet. Mint már jeleztük, az ezen vonalra vonatkozó munkálatokat, Kende Kanut kormánybiztos úr fölhívása folytán, a városi mérnökség és percsórai társulati mérnök, Váradi Ignác úr közösen tervezték. A terv szerint a vonal egyes szakaszai a következő méretekkel fognak kiépíttetni : a ballagitói parti töltés 30 láb magasra, 6 méter széles koronával, elől 1 a 4-hez, hátul 1, 2-höz rézsűvel; a horgosi országút 28 láb magassággal, 10 m. széles koronával, elől 1 a 3 hoz, hátul 1 a 2-höz rézsűvel ; a Maty-hidon aluli szakasz 28 láb magasságra, 13 méter széles koronával, elől 1 a 3-hoz, hátul 1 a 4-hez rézsűvel. Az egész töltésvonalnak méretekkel való kiépítése 27,714 frt 26 krba kerül. A tervezet a tanács határozata folytán Kende kormánybiztos úrhoz azon kérelemmel fog fölterjesztetni, hogy az egész vonalat, mint amely szintén a percsórai öblözethez tartozik, a társulat költségén építtesse ki. — A töltésezési bizottság a sóházak melletti parton legújabban jelentkezett csúszásokra is kiterjesztvén figyelmét, utasítá a mérnöki tisztséget, hogy az ezen partszakasz kijavítása felől is tervet és költségvetést terjeszszen be. — A város biztosítása ügyében fontos indítvány terjesztetik a holnaputáni közgy. elé, melyet úgy kell tekintenünk, mint a közönség aggályainak kifejezését. Az indítvány, melyet Taschler főkapitány úr nyújtott be, a körtöltés megerősítését célozza. A szabályozási terv megállapítása után most már bizonyos, hogy a város belterületének föltöltését, mely a víz elleni biztosításnak legbiztosabb módja leendett, a talajfölemelés aránytalanul nagy költségei miatt elejtették; más részről a várost övező közutak, csekélyebb méreteiknél fogva, nem felelhetnek meg a város szorosabb biztosítása igényeinek; eszerint a védelem a tiszaszabályozási töltések után kizárólag a körtöltésre fektettetik. E vonal azonban, a tervezett méretek szerint kiépítve, nem nyújt feltétlen biztosítást a városnak. A körtöltés magassága 32 láb, ami teljesen elég volna, hanem az inditvány a töltéstest szilárdságát nem tartja eléggé megnyugtatónak; mert jóllehet a koronája 6 méter szélesre terveztetik s a rézsűje 1 a 4 hez s a külső oldal betonburkolattal fog megerősittetni, de, tekintve, hogy e védgátnak mériföldekre terjedő tenger ellen kell ellenállási erőt kifejtenie, a méretek nem elégségesek. Az indítvány célja az, hogy a köztörvényhatósági bizottság föliratban adjon kifejezést a föntjelzett aggályoknak a királybiztos úr előtt s kérje meg ő excellenciáját, hogy a körtöltés nagyobb méretek szerint építtessék ki, és pedig úgy, hogy ugyanolyan magasság mellett a töltés koronája azon a vonalon, hol az alföld-fiumei vasút töltésére dűl, 8 méter szélesre, egyéb vonalakon pedig 10 méter szélesre bővíttessék, a rézsűje pedig a belső oldalon 1 a 4 hez, a külsőn pedig 1 a 6-hoz építtessék ki. A főkapitány úr indítványa hangsúlyozza, hogy csak ilyen méretek szerint kiépült védmű, mely a védelem teljes garanciáját nyújtja, képes megnyugvást adni a város jövő biztosítására nézve, mely Szeged újraépítésének alapfeltételét képezi. A közigazgatási bizottság ma tartotta október havi rendes ülését. A napirendet az egyes előadók jelentései képezték, melyek közül a fontossabbakat e rovatban részint mai számunkban ismertetjük , részint legközelebb fogjuk ismertetni. A közegészségi állapotról szóló jelentést, melyről már ezúttal jelezzük, hogy igen megnyugtató, egész terjedelmében közölni fogjuk. A kölségvetési bizotság ma este későn fejezte be tanácskozásait a financiális javaslatok fölött. A mai ülésre két új jövedelmi forrás, a hátbéradó krajcárok és a behozatali fogyasztási vámok kérdése tárgyaltatott. A javaslatok, mint egy nagymérvű reformnak szerves részei, most már együttesen beterjeszthetők a köztörvényhatósági közgyűléshez. A kir. biztosság műszaki osztálya Szeged város belterületének vázlati térképét a Giba-féle régi térkép nyomán már egészen elkészítette, csupán az utcák neveinek beírása van még hátra. Lechner osztályfőnök úr az elkészült vázlati térkép szelvényeit oly kérelemmel szolgáltatta át a városi hatóságnak, hogy a mérnöki tisztség utasíttassék az utcák neveinek betűsoros elkészítésére pontos felvételek és a helyesírás szabályai alapján. Az igy összeállított kimutatás nyomán fog eszközöltetni az utcák neveinek a térképszelvényekbe való beírása. Ezzel a munkával szintén a városi mérnökség lesz megbízva. — Az ideiglenes építkezések még mindig folynak, pedig a hitelen roszra fordult időjárás most már nem alkalmas az építkezésekre. Egészségügy-rendőri szempontból a most épülő lakhelyek koránsem állhatják ki a kritikát. Mindenféle hitvány anyagból tákolják őket össze hirtelenben, s alighogy elkészülnek, tüstént beleköltözködnek. — Adófizetési statisztika. A kir. adófelügyelő f. é. szeptember havi jelentéséből, melyet a közigazgatási bizottsághoz adott be, közöljük az alábbi adóstatisztikai adatokat. A szegedi adókerületben szept. hóban egyenes adó fejében befolyt 19 272 frt 31 Va kr, a múlt év ugyanezen havában befolyt 34,644 frt 911/a kr ; az idén tehát a szept. havi adóbevétel 15,372 frt 61 krral kevesebb, mint a múlt évben. Az. évben január 1-től szeptember végéig egyenes adó címen összesen 90,329 frt 47 kr, a múlt év ugyanezen szakában 238,467 frt 86 kr folyt be; az adófizetésekben tehát a múlt évi eredményhez képest az idén 148,338 frt 39 kr csökkenés mutatkozik. Ennek oka az árvíz által előidézett általános elszegényedésben keresendő. A múlt év végével fönnmaradt adóhátralék 323,844 frt 80 kr, a f. évi I. II. és III. negyedévi adóhátralékok összege pedig 205,167 frt 55 la krra rúg. Az összes adóhátralékok összege szept. végéig 529,012 frt 34 krt tesz. A rombadult és lakhatatlanná vált épületekről a kárfelvételi munkálatok már az adófelügyelőség kezei közt vannak, s ezen munkák alapján az adóleirás iránti tárgyalások meg is indultak s a legközelebbi közigazgatási bizottsági ülésig befejezve lesznek. A föbieken okozott vizkárok fölvétele azonban mindeddig befejezve nincs, s ezekre nézve az adóleirási tárgyalások még nem eszközölhetők. A tűzőrség szerelvényeinek átvétele Horváth, budapesti tűzoltóügyi szaktanácsnok elnöklete alatt a napokban megtörtént, s a szerelvények a hivatalos átvétel után azonnal vaspályára adattak s tegnap délután Szegedre érkeztek. Itt Bárány Nándor tűzőrparancsnok vette át a szerelvényeket, s azokat a tűzőrlegénység közt a mai napon ki is osztotta. Ezzel a tűzőrség fölszerelése teljesen be van fejezve. — Igazolás. Múlt számunkban a szegedi asztalos ipar egy kiváló produktuma volt fölemlítve a Prossnitz cég fióküzletének berendezésénél, de az üzlet helyének hibás megnevezésével. Fölkéretvén a télihiba kijavítására, készséggel igazítjuk azt helyre akképen, hogy a nevezett fióküzlet nem a Klauzál-, hanem a Séchenyi téren van. A rablótámadás cím alatt közölt tegnapi újdonságra vonatkozólag a rendőrségtől egy kis kommentárt vettünk , ami egy kicsit másféle világításba helyezi a dolgot, mint amint azt Balogh Mihály uram, az eset szomorú hőse előadta. Nevezetesen ha Balogh uram ahelyett, hogy erőszakosan metszette ki három rabló zsebéből a 260 frtot, azt mondta volna, hogy ö tökrészeg volt, akkor a valósághoz egészen hűen lett volna előadva az esemény. Minekutána pedig Balogh uram valóban olyan makutyi állapotban valt, hogy azt sem tudta, hol jár, mi történik vele, ha biztos urnál, akinél panaszt emelt, nem tudta urát adni a tolvajlásnak, s ha megfeszítették volna, sem lett volna képes kieszelni, hogy hogyan származott el zsebéből a 260 frt. A dolog ugyanis, mint az illetékes biztos úrtól hallottuk, a képen történt, hogy Balogh egy rókusi korcsmában keményen beképelt vala, onnét aztán eltántorgott a Ferenc térig, ekkor azonban már nem bírta tovább cipelni nehéz fejét, leült a kőrakásokhoz és ott elnyomta a buegóság. Arról tehát szó sincsen, hogy B. uramat erőszakosan megtámadták volna, ha csak a nyírsós borgőz nyomása alatt bugyborékoló agyvelő zűrös államképzeteiben nem esett meg a szörnyű esemény. Denique B. csak gyanította, mint macska az eset, hogy a kőrakásoknál történt alvása alatt metszették ki lajbijából a pénzt, a biztos azonban e gyanítást nem találta alaposnak, mert a kérdéses lajbin semmiféle metszés nyoma nem volt fölfedezhető. A dolog tehát oda lyukadt ki, hogy Balogh maga sem tudja, hová lett a pénze; lehet, hogy a korcsmában kelt lábra, vagy útközben vesztette el, a az sem lehetetlen, hogy azalatt lopták ki zsebéből, míg ő aluvék az urban ; annyi azonban mindenek fölött bizonyos, hogy B. uramat nem rabolták ki. E szerint mi a dolog felől roszul informáltattunk. A biztos ur megkezdő a nyomozást a pénz megkeritésére nézve Balogh uram pedig addig is nyugodjék meg azon üdvös tanulságban, hogy máskor ne legyen tökrészeg és nem lopják el a pénzét. Tárgy: követ-jelölés. — A Franklin-társulat naptárai. A „Franklin-Társulat“ által beküldettek szerkesztőségünknek a következő közkedveltségben részesült, csinosan kiállított és a legnagyobb gonddal szerkesztett 1880-ik évre kiadott naptárak. Valamennyien a földmivelés- ipar- és kereskedelmügyi m. kir. minisztériumban összeállított legújabb adatok nyomán szerkesztett országos vásárok kimutatásával vannak ellátva. pl. Nemzeti nagy képes naptár. Szépirodalmi és ismeretterjesztő tartalommal, szerkeszti Álder Imre. XII. évfolyam. „V. Károly bevonulása Antwerpenbe“ nagy cimképpel (Mackart festménye után) és számos a szöveg közé nyomott képpel. A magyar birodalom kormányzati, közigazgatási, törvénykezési s tiszti címtárával, a legújabb hivatalos adatok nyomán. Ára fűzve I fzt. — 2. Isván bácsi naptára vagyis családos házigazdáknak és gazdaasszonyoknak, népnevelőknek, helységi elöljáróknak, iparosoknak és földmivelőknek való képes kalendárium. Alapitá és szerkeszti Majer István. XXV. évfolyam. Közleményekkel Sujánszky A., Vadász György, Bogisich Mihály, Vayaud Géza, Kiss Rezső, Földváry István, Csonka Sándor s többektől. Ára fűzve 50 kr. 1 3. Protestáns uj képes naptár Baráth Ferenc, Könyves Tóth Kálmán, Király Pál, Börzöli Gábor, Farkas Gejza, Dapsy László, Bodon József közreműködésével szerkesztette Duzs Sándortanár. XXVI. évfolyam. Több arcképpel s a protestáns egyház tiszti névtárával. Ára fűzve 50 kr. 2 4. Falusi gazda naptára. A magyar gazdák, kertészek, lelkészek és tanítók számára. Erdélyi Károly, Molnár Lajos, Ébner Sándor, Kollmann Gyula, Diószeghy Sándor, Oroszi Miklós, Iby Ferenc, Dömötör László, Vallási Pál, Maurovich Fábián közreműködésével szerkesztette Sporzon Pál m. óvári gazd. akad. tanár. XVI. évfolyam. Számos ábrával. Ára fűzve 80 kr. — 5. Borászati naptár. Több szakember közreműködésével szerkesztette dr. Nyári Ferenc tanár. VII. évfolyam. Számos ábrával. Ára fűzve 80 kr. — 6. Kertészgazdászati naptár. Szerkesztette dr. Farkas Mihály. Második évfolyam. Számos ábrával s jegyzetlapokkal ellátva. Ára fűzve 80 kr. — 7. Magyar nők házi naptára. Szerkeszti Benicky Irma. XII. évfolyam. Sok képpel s naplós jegyzetekkel ellátva. Ara fűzve 60 kr. — 8. Lidérc naptár. Elbeszélések, vadász- s úti kalandok, gyűjteménye. XIX. évfolyam. Számos képpel. Ára fűzve 60 kr. — 9. Honvéd naptár. (Egyúttal katonai naptár). A magyar nép számára szerkeszti Aldor Imre. XIII. évfolyam. „Magyar katonák bevonulása Bécsbe“ nagy cimképpel, s aszöveg közé nyomott számos kisebb képpel. Ára fűzve 60 kr. — 10. Kossuth naptár. Szerkeszti Honfi Tihamér. X. évfolyam. „Kocsiverseny Rómában“ nagy cimképpel (Wagner S. festvénye után) s több kisebb képpel,ara fűzve 40 kr. — 11. Népzászlója naptára. A magyar nép számára szerkeszti Áldor Imre. XII. évfolyam. „ A királyi család“ nagy cimképpel s sok kisebb képpel? Ara fűzve 40 kr. — 12. A magyar nép naptára. Képes kalendárium, sok hasznos és mulattató olvasmánynyal ellátva. Szerkeszti ifj. Tatár Péter. XXV. évfolyam. Sok képpel. Ára fűzve 30 kr. — Nevessünk! mulattató naptár a gyönyörűséges 1880- iki esztendőre, megcsinálta vala egy Asztromókus. Számos illusztratiokkal. Ára fűzve 40 kr. — 14. Uj fali naptár 1880-ik szökőévre. Egy egész iv ára 20 kr. Meghívás. A rókusi népkör összes tagjai, valamint a rókus választói tisztelettel meghivatnak a vasárnap, f. hó 12-én d. u. 4 órakor a népkör helyiségében megtartandó értekezletre. Az elnökség által. Felelős szerkesztő: Nagy Sándor*