Szegedi Híradó, 1881. július-december (23. évfolyam, 147-298. szám)

1881-09-18 / 212. szám

Huszonharmadik évfolyam 1881. 212-ik szám. Vasárnap, szeptember 18-án. Megjelen: az ünnep utáni napokat kitéve mindennap. Előfizetési föltételek : Szegeden házhozhordással és vidékre postán . Egész évre . . . 15 frt­e­kr. Félévre .... 50 . évnegyedre . . 3 „ 75 „ Egy hóra ... 1 „ 35 „ Előfizetések legcélszerűbben posta­­utalvány útján eszközölhetők.Szegedi Híradó. POLITIKAI És VEGYESTARTALMÚ NAPILAP. Szerkesztőségi iroda: hol e lap szellemi részét illető ügyekben értekezhetni. Klauzál tér 209. ez. a. az udvarban balra. lEgényes szám. Ára, 3 Hirdetések dijai: A héthasábos petitsor vagy annak teréért egyszeri hirdetésnél 6 kr. kétszerinél 5 kr., többszörinél 4 kr és minden beiktatásnál 30 kr. kincs­tári illeték fizetendő. A bizonyítékul kivonandó lapok és a nyugtabélyeg küülön fizetendők. A „Nyilttér“ ben a négyhasábos petitsor iktatási dija 15 kr. Hirdetések fölvétetnek a fővárosi és a külföldi nagyobb hirdetés­­irodákban is. Kiadóhivatal: Berger fis­­ztáv kö­nyv- és könyomdája, könyvkötészete, papirraktára, hova az előfizetési pénzek és hirdetések küldendők. A copf. ii. (T.) Az a „copf“ , nem látni be, hogy alkotmányos államban a katona­ság is alkotmányos testület , hogy annak az alkotmánynak tiszteletét, mely alkot­mányt a katona életével, vérével meg­védeni köteles, a­mely alkotmányos rendnek fönntartására hivatva van, épen úgy be kell oltani a katonaság vérébe, mint a hogy az a polgárság vérébe be van oltva; s ennek az alkotmányos tisz­teletnek följebbvaló mint alattvaló egy­aránt hódolván, a tudat, hogy közös és kölcsönös célért vannak, közös cél­ért szolgálnak, a kölcsönös bizalmat önnönrangától meghozza. — Ámde mi­kor az alattvaló azon kezdi törni a fejét: vájjon engedelmeskedjem-e följebb­­valóm parancsának? — az mind a had­seregre, mind az országra nézve a leg­veszedelmesebb jelenség, különösen oly sajtó mellett, mint a mi szélbali sajtónk, a­mely okos tanácsok helyett lázít, a katonai fegyelem fölbomlásán pedig két kézzel dolgozik, mert hiszen az lenne az a számára a szüret. Ily körülmények közt tehát nincs más hátra, mint a kormánynak egész határozottan oda munkálkodni, hogy a köz­is hadsereg a múlt századnak szel­lemi nyomása alól fölszabadittassék s a „copf“ tökéletesen megszűnjék. Hasson oda a kormány, hogy azon milliókba kerülő változtatások és javítások mellett, melyek a hadsereg gépies szervezetében évről-évre végbemennek, a hadsereg maga ne maradjon szellemi rab, a „copf“ rabszolgája, ne álljon ellentétben a világ fogalmával s a polgárság gondolkozási módjával. Szellemileg is reorganizálni kell tehát a hadsereget s kiölni belőle azt a bűnös fogalmat, hogy a hadse­regnek az alkotmányhoz semmi köze. Mert igenis van és legyen köze! Tanulja meg azt az alkotmányt imádni, hogy tudjon érte lelkesedni és tudjon érte meghalni. Tanulja meg az alkot­mányt félteni külső mint belső ellensé­gektől és megvédeni külső, úgy mint belső ellenségek ellen. Ismerje meg azt az alkotmányt és birjon öntudatával annak, hogy mikor van az megsértve és ki által van megsértve, ki által van fenyegetve? Az által t. i., a ki meg­akarja bontani a rendet, ellene szegül a törvénynek, lázit s kezét meri emelni ellene. Nem inkább érdekében áll-e min­denkinek, fölülről lefelé és alulról föl­felé , úgy tekinteni a katonaságot, mint annak az alkotmánynak, mely a király esküje által épen úgy a királyé, mint a nemzeté, védbástyáját? Nem jobb-e az alkotmány tiszteletét behozni magába a katonai rendszabályba, mint annak tenni ki a katonát, hogy az alkotmány iránt ne tapasztaljon mást, mint tiszteletlen­séget följebbvalói részéről és tiszteletlen­séget maga iránt a sajtó részéről, hogy aztán így, ebben a tájékozatlanságban, az izgatók által mindenfelé kitett kelep­cék egyikébe jusson ? Avagy azon ignorancia által, mely­ben a „copf“ alkotmányellenes kitöré­seit részesítjük, a szélsőbal védő szárnya­s protektorátusa alá akarjuk kergetni jobbérzelmű fiainkat? Olyan nenyult hozzám valami az a „copf“, hogy arra lehetne alapítva a birodalom jövője és boldogsága? Mit számit itt Seemann, Rostow, avagy Lendl ? Ezek csak egyes kerekei az avult gépezetnek s tolmácsolói annak a szellemnek, a­mely ott uralkodik. Ők szokás szerint a „copf“ híveinek és a „copf“ katonáinak vallván magukat, az által akarnak érdemekhez jutni, hogy a copfot védik. — És mert valóban az által jutnak érdemekhez, hát nincs mit csodálkozni rajta, hogy abban a szellemben működnek, a­mely szellem csak napról-napra jobban bizonyítja az ő tarthatatlanságát. Tehát le a copffal! Vegye a kezébe a kormány az ügyet és mutassa ki mindazon veszé­lyeket, a­melyek a „copf“ további fönn­maradásából következhetnek. Hiszen ez nem­ elnyomója, hanem valóságos szö­vetségese kezd lenni a rendbontó ele­meknek, kezére játszik az izgatóknak s a mennyiben magát a hadsereget teszi ki az izgalom célpontjául, magának a hadseregnek legmegrögzöttebb ellensége. Le vele ! Ne kisértsen tovább is ez a rém s a polgárság kebeléből a hadseregre, a hadsereg kebeléből a polgárságra ne hintsen mindig a fajta fényt, mely mellett egyik a másik előtt gyűlöletes színben tűnjék föl. Ki kell venni a „hetzmeister“-ek kezéből azt a hazafias (?) eszközt, melyet a legnagyobb kárörömmel ragadnak meg mindig, a­hányszor csak alkalmuk van reá. Hiszen nekik ez a levegőjük, noha, eltekintve az izgatási céltól, sok tekin­tetben igazuk is van. Tettre föl! A „copf“ eltörlése s a hadsereg szellemi reorganizálása által tegye magát kormányunk a nemzet örök hálájára érdemessé! A részvény-gőzfürdő. Hogy is áll már ez az ügy ? Vagy talán már nem is áll, hanem fekszik, nyugszik az úrban ? Mindjárt meglátjuk. Köztudomású dolog, hogy néhány hónap előtt a polgárság egy része nemes hevületbe jött, hogy hát a szegedi társadalomnak is hozzá kellene valamivel járulni Szeged rekonstruk­ciójához ; ezt kívánná a szegedi polgárság renomméja, ezzel bizonyítaná be életrevaló­ságát. A kezdeményezők egy régi eszmét ragad­tak meg: a gőzfürdő eszméjét. Létesítsünk részvényekre egy tisztességes, e nagy város igényeihez méltó gőzfürdőt! mert a mostani drága piszokfészek csakugyan nem arra való, hogy jóizlésű ember használ-Az eszme megpendült s a kezdeményezők hozzá is fogtak a részvényaláírások gyűjtésé­hez. A­mint ennek neszét vette a mostani szo­morú gőzfürdő tulajdonosa, nosza, kihiresztelte, hogy ő ilyen meg olyan fényes berendezésű gőzfürdőt építtet a mostani helyére; a terv már kész, ekkor meg ekkor hozzá is fognak az épí­téshez. Ezt a szép hírt pedig kiújságoltatták velünk is. Hanem mi a fejünket csóváltuk hozzá. És igazunk volt. Lárifári volt az egész, nyilván a részvény-gőzfürdő tervezőinek visszariasz­­tására. S úgy látszik, a „fogás“ fogott, mert a részvény-gőzfürdővel úgy elhallgattak, mintha soha szó sem lett volna róla. Ennek a követ­kezménye pedig az lett hogy a meglevő rok­kant gőzfürdő tulajdonosa is elhallgatott s va­gyunk ma is a régiben, járunk ronda, primitív gőzfürdőbe, mert­­ nincs más. Rosz taktika volt pedig azoktól a kezde­ményező uraktól az elhallgatás ; ellenkezőleg ütni kellett volna a vasat, csinálni tovább a dolgot. Mert ezzel legalább azt értük volna el, hogy ha a mostani gőzfürdésnek — a verseny­től való félelmében — netán mégis komoly szándéka volt a híresztelt fényes gőzfürdőt föl­­építtetni, hát csakugyan föl is építtette volna azt, mig­­gy — látjuk, hol vagyunk. -------------- ■ ------------"" -----------------------­ irtási eljárást késedelem nélkül vétesse foga­natba. A kir. biztosság azt is tudatja, hogy a tarjáni dűlőből kisajátítandó 276 k­ ölnyi bir­tokrészek nem a befásitás céljaira, hanem a körtöltés mellett kiépítendő padka helyéül szük­ségesek s a föntebbiek értelmében folyamatba teendő eljárás alkalmával ez alatt a cim­ alatt lesznek kisajátítás alá veendők. A befásitás céljaira a városi birtokból, illetőleg bérföldek­ből igénybe veendő területek kimutatását a királyi biztosság legközelebb szintén közölni fogja a hatósággal. Helybeli újdonságok. Szeged, 1881. szeptember 17. — Építkezési kölcsönök ingye­nes kieszközlése. A királyi biztosság a szegényebb sorsú lakosságnak az építkezési köl­csönök igénybevehetését lehetőleg megkönnyí­teni kívánván, akként intézkedett, hogy azon felek részére, a­kik az építési kölcsönt 2000 frtot meg nem haladó összegig kívánják igénybe venni, a kölcsönért való folyamodványok és a telekkönyvi hatósághoz intézendő kérvények a királyi biztosságnál minden díj fizetése nél­kül kiállíttassanak. A királyi biztosság utasí­totta a hatóságot, hogy ez intézkedésnek minél szélesebb körben való közhírré tételéről gon­doskodjék és a lakosságot kellően értesítse, hogy a­kik a kedvezményt igénybe venni kívánják, a kérvények kiállítása végett az építési terv, az építési engedély, a telekkönyvi kivonat, a netalán szükséges hatósági bizonyítvány s a­mennyiben külterületi birtokok lekötése forogna szóban, az adókönyv bemutatása mellett, köz­vetlenül a kir. biztosság segédhivatali irodájá­ban jelentkezzenek, a­hol a netalán szükséges utasításokkal is rövid uton el fognak láttatni. — A főkapitányi hivataltól a következő értesítést vettük: Királyi biztos úr ő nagyméltósága azon szempontból, hogy a szegényebb sorsú lakosságnak az építkezési kölcsönökhöz való jutás olcsóbbá tétessék, azon intézkedést tenni méltóztatott, miszerint az épít­kezési kölcsönökért 2000 frtig a kérvények és betáblázások minden díj nélkül elintéztetni fog­nak a királyi biztosság irodájában. Tehát mind­azok, kik ezen kedvezményt igénybe venni óhajtják, értesittetnek, hogy e végből a kir. biztosság hivatalos helyiségében Kende Péter fogalmazó urnái jelentkezzenek és ott okmá­nyaikat bemutassák, ilyen okmányok pedig az adókönyv vagy a kisajátítási végzés, továbbá az épület terve és költségvetés.­­ A körtöltés előterének befá­sitás­á­v­a­l összekötött költségeket a minisz­tertanács a múlt hónapban megszavazván, a körtöltés kiépítésével összefüggésben álló s annak kiegészítő részét képező eme munkálat keresztülvitele még c, jelen év folytán foga­natba fog vétetni. A befásitás tervszerű keresz­tülvitele érdekében szükséges, hogy a körtöltés előterének azon részein, a­hol a töltés kiépítése alkalmával kisajátítások nem eszközöltettek, a befásitás vonalába eső területeket, a­mennyi­ben magán­birtokot képeznek, a város pótló­lag kisajátítási után megszerezze. A királyi biztosság a jelzett célra igénybe veendő terü­letekre nézve a helyrajzokat és kimutatásokat a helybeli kir. folyammérnöki hivatal által elkészíttetvén, azokat oly fölhívás mellett kül­dötte le a hatóságnak, hogy az azokban fog­lalt területekre nézve a törvényszerű kisajá­t A főreáliskola népessége. A beírások határideje most már e tanévre nézve letelt s ezentúl még utólagosan jelentkezőkkel sem fog a népesség gyarapodni középiskoláink­ban. A most bejegyzett tanulókat tehát ma már úgy tekinthetjük, mint az iskola ez évi népes­ségét. A szegedi középiskolák közül e tekin­tetben leginkább figyelemreméltó jelenséget ké­pez a főreáliskola, melynek népességében a múlt évhez képest ismét jelentékeny csökkenés mutatkozik. A tanulók számarányát és viszo­nyait érdeklőleg közérdekűnek tartjuk az alábbi statisztikai adatok közlését. Beíratott ez évben 120 tanuló. A múlt évben 142-ből állt a népes­ség és igy a folyó tanévre 22 a fogyatkozás. A 120 tanuló vallásra nézve következőleg osz­lik meg: 67 r. kath., 9 gör. kel., 2 ágostai, 2 helvét és 40 izraelita; nemzetiségre nézve: 84 magyar, 34 német, 1 román, 1 szerb ; külö­nösen tanulságos az illetőségi arány, mely sze­rint az intézet tanulói közül 38 szegedi és 82 vidéki.­­ A kevéssel ezelőtt még túlnépes vi­rágzó tanintézet folytonos néptelenedése tehát ma már olyan jelenséget képez, a­mely meg­figyelésre hívja föl az illetékes köröket és eléggé fontos t­éma arra, hogy gondol­kozzanak fölötte, minő okok idézték elő a népesség fogyatkozását és mi módon lehet, vagy egyátalában lehetséges-e a bajon segí­teni. Mert ha a tanintézet az utóbbi néhány év alatt tapasztalt arányban veszti növendékeit továbbra is, akkor végre be kell következnie azon állapotnak, midőn a minimumra apadt tanulói létszám mellett az iskola további fönn­maradása kérdésessé válik. Ez pedig a városra nézve lesz legkedvezőtlenebb állapot, mert annak eshetősége fog előállni, hogy Szeged elveszt egy állami tanintézetet, a­melynek, mint a népességi viszonyok folyton kedvezőtlenebb alakulásából , a helybeli illetőségűek nagyon csekély szá­mából kitűnik, Szegeden nincsen kedvező talaja, legalább ez idő szerint. A város törvényható­sága tehát igen helyesen cselekszik, ha a reál­iskola ügyét napirendre hozza.­­ Az intézet néptelensége legeklatánsabban kitűnik egyes osz­tályoknál, melyekben oly kevés a tanuló, hogy kevesebbel már alig lehetne az oktatás igényei szerint előhaladni. Az osztályok népessége a következő: I. osztály 33, II. oszt. 25, III. oszt. 11, IV. oszt. 6, V. oszt. 7, VI. oszt. 9, VII. oszt. 15, VIII. oszt. 14. — A kórházi élelmezési váll­al­­­a­t ügye. A közgyűlés még a múlt évi no­vember hóban tudvalevőleg azt a határozatot hozta, hogy a kórházi élelmezés vállalatára nézve Oblath Antal és társával a kórházi bi­zottság és a tanács közbejötte mellett megkö­tött szerződés hatályon kívül helyeztessék és a kérdéses vállalatra ujóbbi verseny hirdettessék. Ezt a közgyűlési határozatot a vállalkozó feleb­­bezése alapján a királyi biztosság, a belügy­minisztériummal egyetértőleg, föloldotta, mert a közkórházi jelleggel fölruházott nyilvános gyógyintézetek, a­melyek a törvényhatóság háztartásától egészen elkülönített, önnálló szer­vezettel bírnak, belkezelésük tekintetében, a fönnálló törvények és szabályok értelmében, a törvényhatóságok egyetemét képviselő bizott­sági közgyűlés rendelkezési körén kívül helyez­­ték, minélfogva a közgyűlés ez ügyben, a­melynél kizárólag a kórház egyik belszükség­­letének biztosításáról van szó, illetékesen nem határozhatott. A kérdéses vállalat kiadása iránt eszközölt előtárgyalás sem volt helyes alapon ve­zetve s a városi tanács közbelépésének szüksége forgott fönn, minthogy a közegészségügyi törvény alapján kibocsátott min. szabályrendelet értelmé­ben a közkórházi vállalati szerződésekre nézve a tanács jóváhagyása csak a fővárosban szük­séges ; tekintettel tehát arra, hogy a vállalati tárgyalásnál eljáró bizottságban a közkórházi állandó bizottság két tagja szintén részt vett­­ a kórházi bizottság részéről az eljárás ellen, illetékességi alapon, annak idejében kifogás nem emeltetett, az eljárás eme formai hiányai miatt az ügynek utóbbi tárgyalás alá való bocsájtá­­sát a királyi biztosság ez alkalommal nem tartja szükségesnek ; ez okból a kérdéses vállalatnak -Ob­lath Antal és társa részére történt átadó- Az elhallgatás vagy visszavonuló ..­ddig annál nagyobb hiba volt, mert — am­ost értesülünk — akkoriban a szükséges vé­nyeknek felét alájegyezték, annak a, hogy valami nagyobb mozgalmat ez­­ben a kezdeményezők­épen nem provokálta . Hanem most arról is értesülünk, hogy a tervezők az ügyet újra föl akarják venni és erélyesebben vinni a létesülés felé. Üdvözöljük az illetőket ezért az üdvös szándékukért. Lépjenek föl egész erélylyel s vigyék az ügyet a nyilvánosság elé. Csak ko­molyan akarni kell s a dolog menni fog. Szé­gyen lenne az ország második városára, ha még egy gőzfürdőt sem tudna létrehozni tár­sadalmi útón, a maga erejéből. Annál nagyobb szégyen, mert egy jól berendezett s tiszta gőz­fürdő hiányát Szegeden minden művelt ember érzi és nehezen nélkülözi. És ezért nem is lehet kételkedni a létesíthetésén, de még azon sem, hogy az ilyen gőzfürdő tisztességes kama­tot fog hozni a részvényeseknek. Meggyőződhettek már az illetők, hogy ha a közönség maga nem teremti meg, soha sem lesz a mostaninál különb gőzfürdőnk. De akkor­­ nem is érdemeljük meg !

Next