Szegedi Híradó, 1881. július-december (23. évfolyam, 147-298. szám)
1881-09-18 / 212. szám
Huszonharmadik évfolyam 1881. 212-ik szám. Vasárnap, szeptember 18-án. Megjelen: az ünnep utáni napokat kitéve mindennap. Előfizetési föltételek : Szegeden házhozhordással és vidékre postán . Egész évre . . . 15 frtekr. Félévre .... 50 . évnegyedre . . 3 „ 75 „ Egy hóra ... 1 „ 35 „ Előfizetések legcélszerűbben postautalvány útján eszközölhetők.Szegedi Híradó. POLITIKAI És VEGYESTARTALMÚ NAPILAP. Szerkesztőségi iroda: hol e lap szellemi részét illető ügyekben értekezhetni. Klauzál tér 209. ez. a. az udvarban balra. lEgényes szám. Ára, 3 Hirdetések dijai: A héthasábos petitsor vagy annak teréért egyszeri hirdetésnél 6 kr. kétszerinél 5 kr., többszörinél 4 kr és minden beiktatásnál 30 kr. kincstári illeték fizetendő. A bizonyítékul kivonandó lapok és a nyugtabélyeg küülön fizetendők. A „Nyilttér“ ben a négyhasábos petitsor iktatási dija 15 kr. Hirdetések fölvétetnek a fővárosi és a külföldi nagyobb hirdetésirodákban is. Kiadóhivatal: Berger fisztáv könyv- és könyomdája, könyvkötészete, papirraktára, hova az előfizetési pénzek és hirdetések küldendők. A copf. ii. (T.) Az a „copf“ , nem látni be, hogy alkotmányos államban a katonaság is alkotmányos testület , hogy annak az alkotmánynak tiszteletét, mely alkotmányt a katona életével, vérével megvédeni köteles, amely alkotmányos rendnek fönntartására hivatva van, épen úgy be kell oltani a katonaság vérébe, mint a hogy az a polgárság vérébe be van oltva; s ennek az alkotmányos tiszteletnek följebbvaló mint alattvaló egyaránt hódolván, a tudat, hogy közös és kölcsönös célért vannak, közös célért szolgálnak, a kölcsönös bizalmat önnönrangától meghozza. — Ámde mikor az alattvaló azon kezdi törni a fejét: vájjon engedelmeskedjem-e följebbvalóm parancsának? — az mind a hadseregre, mind az országra nézve a legveszedelmesebb jelenség, különösen oly sajtó mellett, mint a mi szélbali sajtónk, amely okos tanácsok helyett lázít, a katonai fegyelem fölbomlásán pedig két kézzel dolgozik, mert hiszen az lenne az a számára a szüret. Ily körülmények közt tehát nincs más hátra, mint a kormánynak egész határozottan oda munkálkodni, hogy a közis hadsereg a múlt századnak szellemi nyomása alól fölszabadittassék s a „copf“ tökéletesen megszűnjék. Hasson oda a kormány, hogy azon milliókba kerülő változtatások és javítások mellett, melyek a hadsereg gépies szervezetében évről-évre végbemennek, a hadsereg maga ne maradjon szellemi rab, a „copf“ rabszolgája, ne álljon ellentétben a világ fogalmával s a polgárság gondolkozási módjával. Szellemileg is reorganizálni kell tehát a hadsereget s kiölni belőle azt a bűnös fogalmat, hogy a hadseregnek az alkotmányhoz semmi köze. Mert igenis van és legyen köze! Tanulja meg azt az alkotmányt imádni, hogy tudjon érte lelkesedni és tudjon érte meghalni. Tanulja meg az alkotmányt félteni külső mint belső ellenségektől és megvédeni külső, úgy mint belső ellenségek ellen. Ismerje meg azt az alkotmányt és birjon öntudatával annak, hogy mikor van az megsértve és ki által van megsértve, ki által van fenyegetve? Az által t. i., a ki megakarja bontani a rendet, ellene szegül a törvénynek, lázit s kezét meri emelni ellene. Nem inkább érdekében áll-e mindenkinek, fölülről lefelé és alulról fölfelé , úgy tekinteni a katonaságot, mint annak az alkotmánynak, mely a király esküje által épen úgy a királyé, mint a nemzeté, védbástyáját? Nem jobb-e az alkotmány tiszteletét behozni magába a katonai rendszabályba, mint annak tenni ki a katonát, hogy az alkotmány iránt ne tapasztaljon mást, mint tiszteletlenséget följebbvalói részéről és tiszteletlenséget maga iránt a sajtó részéről, hogy aztán így, ebben a tájékozatlanságban, az izgatók által mindenfelé kitett kelepcék egyikébe jusson ? Avagy azon ignorancia által, melyben a „copf“ alkotmányellenes kitöréseit részesítjük, a szélsőbal védő szárnyas protektorátusa alá akarjuk kergetni jobbérzelmű fiainkat? Olyan nenyult hozzám valami az a „copf“, hogy arra lehetne alapítva a birodalom jövője és boldogsága? Mit számit itt Seemann, Rostow, avagy Lendl ? Ezek csak egyes kerekei az avult gépezetnek s tolmácsolói annak a szellemnek, amely ott uralkodik. Ők szokás szerint a „copf“ híveinek és a „copf“ katonáinak vallván magukat, az által akarnak érdemekhez jutni, hogy a copfot védik. — És mert valóban az által jutnak érdemekhez, hát nincs mit csodálkozni rajta, hogy abban a szellemben működnek, amely szellem csak napról-napra jobban bizonyítja az ő tarthatatlanságát. Tehát le a copffal! Vegye a kezébe a kormány az ügyet és mutassa ki mindazon veszélyeket, amelyek a „copf“ további fönnmaradásából következhetnek. Hiszen ez nem elnyomója, hanem valóságos szövetségese kezd lenni a rendbontó elemeknek, kezére játszik az izgatóknak s a mennyiben magát a hadsereget teszi ki az izgalom célpontjául, magának a hadseregnek legmegrögzöttebb ellensége. Le vele ! Ne kisértsen tovább is ez a rém s a polgárság kebeléből a hadseregre, a hadsereg kebeléből a polgárságra ne hintsen mindig a fajta fényt, mely mellett egyik a másik előtt gyűlöletes színben tűnjék föl. Ki kell venni a „hetzmeister“-ek kezéből azt a hazafias (?) eszközt, melyet a legnagyobb kárörömmel ragadnak meg mindig, ahányszor csak alkalmuk van reá. Hiszen nekik ez a levegőjük, noha, eltekintve az izgatási céltól, sok tekintetben igazuk is van. Tettre föl! A „copf“ eltörlése s a hadsereg szellemi reorganizálása által tegye magát kormányunk a nemzet örök hálájára érdemessé! A részvény-gőzfürdő. Hogy is áll már ez az ügy ? Vagy talán már nem is áll, hanem fekszik, nyugszik az úrban ? Mindjárt meglátjuk. Köztudomású dolog, hogy néhány hónap előtt a polgárság egy része nemes hevületbe jött, hogy hát a szegedi társadalomnak is hozzá kellene valamivel járulni Szeged rekonstrukciójához ; ezt kívánná a szegedi polgárság renomméja, ezzel bizonyítaná be életrevalóságát. A kezdeményezők egy régi eszmét ragadtak meg: a gőzfürdő eszméjét. Létesítsünk részvényekre egy tisztességes, e nagy város igényeihez méltó gőzfürdőt! mert a mostani drága piszokfészek csakugyan nem arra való, hogy jóizlésű ember használ-Az eszme megpendült s a kezdeményezők hozzá is fogtak a részvényaláírások gyűjtéséhez. Amint ennek neszét vette a mostani szomorú gőzfürdő tulajdonosa, nosza, kihiresztelte, hogy ő ilyen meg olyan fényes berendezésű gőzfürdőt építtet a mostani helyére; a terv már kész, ekkor meg ekkor hozzá is fognak az építéshez. Ezt a szép hírt pedig kiújságoltatták velünk is. Hanem mi a fejünket csóváltuk hozzá. És igazunk volt. Lárifári volt az egész, nyilván a részvény-gőzfürdő tervezőinek visszariasztására. S úgy látszik, a „fogás“ fogott, mert a részvény-gőzfürdővel úgy elhallgattak, mintha soha szó sem lett volna róla. Ennek a következménye pedig az lett hogy a meglevő rokkant gőzfürdő tulajdonosa is elhallgatott s vagyunk ma is a régiben, járunk ronda, primitív gőzfürdőbe, mert nincs más. Rosz taktika volt pedig azoktól a kezdeményező uraktól az elhallgatás ; ellenkezőleg ütni kellett volna a vasat, csinálni tovább a dolgot. Mert ezzel legalább azt értük volna el, hogy ha a mostani gőzfürdésnek — a versenytől való félelmében — netán mégis komoly szándéka volt a híresztelt fényes gőzfürdőt fölépíttetni, hát csakugyan föl is építtette volna azt, miggy — látjuk, hol vagyunk. -------------- ■ ------------"" ----------------------- irtási eljárást késedelem nélkül vétesse foganatba. A kir. biztosság azt is tudatja, hogy a tarjáni dűlőből kisajátítandó 276 k ölnyi birtokrészek nem a befásitás céljaira, hanem a körtöltés mellett kiépítendő padka helyéül szükségesek s a föntebbiek értelmében folyamatba teendő eljárás alkalmával ez alatt a cim alatt lesznek kisajátítás alá veendők. A befásitás céljaira a városi birtokból, illetőleg bérföldekből igénybe veendő területek kimutatását a királyi biztosság legközelebb szintén közölni fogja a hatósággal. Helybeli újdonságok. Szeged, 1881. szeptember 17. — Építkezési kölcsönök ingyenes kieszközlése. A királyi biztosság a szegényebb sorsú lakosságnak az építkezési kölcsönök igénybevehetését lehetőleg megkönnyíteni kívánván, akként intézkedett, hogy azon felek részére, akik az építési kölcsönt 2000 frtot meg nem haladó összegig kívánják igénybe venni, a kölcsönért való folyamodványok és a telekkönyvi hatósághoz intézendő kérvények a királyi biztosságnál minden díj fizetése nélkül kiállíttassanak. A királyi biztosság utasította a hatóságot, hogy ez intézkedésnek minél szélesebb körben való közhírré tételéről gondoskodjék és a lakosságot kellően értesítse, hogy akik a kedvezményt igénybe venni kívánják, a kérvények kiállítása végett az építési terv, az építési engedély, a telekkönyvi kivonat, a netalán szükséges hatósági bizonyítvány s amennyiben külterületi birtokok lekötése forogna szóban, az adókönyv bemutatása mellett, közvetlenül a kir. biztosság segédhivatali irodájában jelentkezzenek, ahol a netalán szükséges utasításokkal is rövid uton el fognak láttatni. — A főkapitányi hivataltól a következő értesítést vettük: Királyi biztos úr ő nagyméltósága azon szempontból, hogy a szegényebb sorsú lakosságnak az építkezési kölcsönökhöz való jutás olcsóbbá tétessék, azon intézkedést tenni méltóztatott, miszerint az építkezési kölcsönökért 2000 frtig a kérvények és betáblázások minden díj nélkül elintéztetni fognak a királyi biztosság irodájában. Tehát mindazok, kik ezen kedvezményt igénybe venni óhajtják, értesittetnek, hogy e végből a kir. biztosság hivatalos helyiségében Kende Péter fogalmazó urnái jelentkezzenek és ott okmányaikat bemutassák, ilyen okmányok pedig az adókönyv vagy a kisajátítási végzés, továbbá az épület terve és költségvetés. A körtöltés előterének befásitásával összekötött költségeket a minisztertanács a múlt hónapban megszavazván, a körtöltés kiépítésével összefüggésben álló s annak kiegészítő részét képező eme munkálat keresztülvitele még c, jelen év folytán foganatba fog vétetni. A befásitás tervszerű keresztülvitele érdekében szükséges, hogy a körtöltés előterének azon részein, ahol a töltés kiépítése alkalmával kisajátítások nem eszközöltettek, a befásitás vonalába eső területeket, amennyiben magánbirtokot képeznek, a város pótlólag kisajátítási után megszerezze. A királyi biztosság a jelzett célra igénybe veendő területekre nézve a helyrajzokat és kimutatásokat a helybeli kir. folyammérnöki hivatal által elkészíttetvén, azokat oly fölhívás mellett küldötte le a hatóságnak, hogy az azokban foglalt területekre nézve a törvényszerű kisaját A főreáliskola népessége. A beírások határideje most már e tanévre nézve letelt s ezentúl még utólagosan jelentkezőkkel sem fog a népesség gyarapodni középiskoláinkban. A most bejegyzett tanulókat tehát ma már úgy tekinthetjük, mint az iskola ez évi népességét. A szegedi középiskolák közül e tekintetben leginkább figyelemreméltó jelenséget képez a főreáliskola, melynek népességében a múlt évhez képest ismét jelentékeny csökkenés mutatkozik. A tanulók számarányát és viszonyait érdeklőleg közérdekűnek tartjuk az alábbi statisztikai adatok közlését. Beíratott ez évben 120 tanuló. A múlt évben 142-ből állt a népesség és igy a folyó tanévre 22 a fogyatkozás. A 120 tanuló vallásra nézve következőleg oszlik meg: 67 r. kath., 9 gör. kel., 2 ágostai, 2 helvét és 40 izraelita; nemzetiségre nézve: 84 magyar, 34 német, 1 román, 1 szerb ; különösen tanulságos az illetőségi arány, mely szerint az intézet tanulói közül 38 szegedi és 82 vidéki. A kevéssel ezelőtt még túlnépes virágzó tanintézet folytonos néptelenedése tehát ma már olyan jelenséget képez, amely megfigyelésre hívja föl az illetékes köröket és eléggé fontos téma arra, hogy gondolkozzanak fölötte, minő okok idézték elő a népesség fogyatkozását és mi módon lehet, vagy egyátalában lehetséges-e a bajon segíteni. Mert ha a tanintézet az utóbbi néhány év alatt tapasztalt arányban veszti növendékeit továbbra is, akkor végre be kell következnie azon állapotnak, midőn a minimumra apadt tanulói létszám mellett az iskola további fönnmaradása kérdésessé válik. Ez pedig a városra nézve lesz legkedvezőtlenebb állapot, mert annak eshetősége fog előállni, hogy Szeged elveszt egy állami tanintézetet, amelynek, mint a népességi viszonyok folyton kedvezőtlenebb alakulásából , a helybeli illetőségűek nagyon csekély számából kitűnik, Szegeden nincsen kedvező talaja, legalább ez idő szerint. A város törvényhatósága tehát igen helyesen cselekszik, ha a reáliskola ügyét napirendre hozza. Az intézet néptelensége legeklatánsabban kitűnik egyes osztályoknál, melyekben oly kevés a tanuló, hogy kevesebbel már alig lehetne az oktatás igényei szerint előhaladni. Az osztályok népessége a következő: I. osztály 33, II. oszt. 25, III. oszt. 11, IV. oszt. 6, V. oszt. 7, VI. oszt. 9, VII. oszt. 15, VIII. oszt. 14. — A kórházi élelmezési vállalat ügye. A közgyűlés még a múlt évi november hóban tudvalevőleg azt a határozatot hozta, hogy a kórházi élelmezés vállalatára nézve Oblath Antal és társával a kórházi bizottság és a tanács közbejötte mellett megkötött szerződés hatályon kívül helyeztessék és a kérdéses vállalatra ujóbbi verseny hirdettessék. Ezt a közgyűlési határozatot a vállalkozó felebbezése alapján a királyi biztosság, a belügyminisztériummal egyetértőleg, föloldotta, mert a közkórházi jelleggel fölruházott nyilvános gyógyintézetek, amelyek a törvényhatóság háztartásától egészen elkülönített, önnálló szervezettel bírnak, belkezelésük tekintetében, a fönnálló törvények és szabályok értelmében, a törvényhatóságok egyetemét képviselő bizottsági közgyűlés rendelkezési körén kívül helyezték, minélfogva a közgyűlés ez ügyben, amelynél kizárólag a kórház egyik belszükségletének biztosításáról van szó, illetékesen nem határozhatott. A kérdéses vállalat kiadása iránt eszközölt előtárgyalás sem volt helyes alapon vezetve s a városi tanács közbelépésének szüksége forgott fönn, minthogy a közegészségügyi törvény alapján kibocsátott min. szabályrendelet értelmében a közkórházi vállalati szerződésekre nézve a tanács jóváhagyása csak a fővárosban szükséges ; tekintettel tehát arra, hogy a vállalati tárgyalásnál eljáró bizottságban a közkórházi állandó bizottság két tagja szintén részt vett a kórházi bizottság részéről az eljárás ellen, illetékességi alapon, annak idejében kifogás nem emeltetett, az eljárás eme formai hiányai miatt az ügynek utóbbi tárgyalás alá való bocsájtását a királyi biztosság ez alkalommal nem tartja szükségesnek ; ez okból a kérdéses vállalatnak -Oblath Antal és társa részére történt átadó- Az elhallgatás vagy visszavonuló ..ddig annál nagyobb hiba volt, mert — amost értesülünk — akkoriban a szükséges vényeknek felét alájegyezték, annak a, hogy valami nagyobb mozgalmat ezben a kezdeményezőképen nem provokálta . Hanem most arról is értesülünk, hogy a tervezők az ügyet újra föl akarják venni és erélyesebben vinni a létesülés felé. Üdvözöljük az illetőket ezért az üdvös szándékukért. Lépjenek föl egész erélylyel s vigyék az ügyet a nyilvánosság elé. Csak komolyan akarni kell s a dolog menni fog. Szégyen lenne az ország második városára, ha még egy gőzfürdőt sem tudna létrehozni társadalmi útón, a maga erejéből. Annál nagyobb szégyen, mert egy jól berendezett s tiszta gőzfürdő hiányát Szegeden minden művelt ember érzi és nehezen nélkülözi. És ezért nem is lehet kételkedni a létesíthetésén, de még azon sem, hogy az ilyen gőzfürdő tisztességes kamatot fog hozni a részvényeseknek. Meggyőződhettek már az illetők, hogy ha a közönség maga nem teremti meg, soha sem lesz a mostaninál különb gőzfürdőnk. De akkor nem is érdemeljük meg !