Szegedi Híradó, 1881. július-december (23. évfolyam, 147-298. szám)
1881-10-19 / 238. szám
Huszonhármaiik évfolyam 1881. Szerda, október 19-én. 238-ik szám. Megjelen: az ünnep utáni napokat kivéve mindennap. Hirdetések dijai: a héthasábod petitsor vagy annak tereért egyszeri hirdetésnél 6 kr. kétszerinél 5 kr., többszörinél 4 k- és minden beiktatásnál 30 kr. kincstán illeték fizetendő, azonyítékul kívánandó lapok és a nyugtabélyeg külön fizetendők. „Nyilttérben a négyhasábos petitsor iktatási dija 15 hirdetések fölvétetnek a fővárosi a külföldi nagyobb hirdetésirodákban is. Előfizetési föltételek: Szegeden hozhazhordással és vidékre postau. Egész évre . . . 15 frt - kr. Félévre . . . . 7 n 5« » évnegyedre 3 , 75 , Egy hóra . . 1 , 25 , Előfizetések legcélszerűbben postautalvány utján eszközölhetők. Szerkesztőségi iroda: hol e lap szellemi részét illető ügyekben értekezhetni. Klauzál tér 209. sz. a. az udvarban balra. Egyes számára: 3 Kr. Kiadóhivatal: Barrel* * Gusztáv könyv- és kőnyomdája, könyvkötészete, papirraktára, hova az előfizetési pénzek és hirdetések küldendők. Szeged, okt. 18. A fölirati vita a képviselőházban a végét járja. A szavazás már ma, a hetedik napon, megtörtént. Ez szép haladás, aminek az ország csak örülni fog. Mert bármily fontos tárgy fölött a vita bizonyos időponton túl többé-kevésbé szalmacsépeléssé s így meddővé válik s az eddig megszokott, két hétre, sőt hosszabbra is kinyúló fölirati viták csak arra voltak jók, hogy a ház türelmét kifáraszszák s a parlamenti viták iránt érdeklődő közönség hangulatát az ásításig közömbössé tegyék, nem is említve a haszon nélkül elvesztegetett drága időt meg azokat a szép kerek sommákat , amikbe egy-egy képviselőházi ülés kerül. Úgy látszik, képviselőházunk kezd praktikusabbá lenni s azzal, hogy igyekszik az eléje tűzött tárgygyal lehetőleg röviden végezni, közeledik az angol parlament felé, amely e tekintetben is mintaképül szolgál. Ránk is fér nagyon. Tudjuk azt, hogy az eddigi hosszadalmas vitáknak nem a kormánypárt volt az oka, mert az mindig igyekezett, amennyire tőle telt, azokat rövidíteni, hanem oka volt az ellenzéki pártok végtelen szóáradata. Hogy ez most nem úgy volt, hogy az ellenzéki pártok maguk is igyekeztek a tárgyat aránylag kevés szónokkal és az eddigieknél általában kevesebb szószaporítással kimeríteni, az tény. Okát nem kutatjuk, hanem azért szívesen szavazunk nekik elismerést , mert ezzel lehetővé tették, hogy az országgyűlés mentül előbb hozzáfoghat a hasznosabb tevékenységhez, a szükséges törvények alkotásához, a sebek orvoslásához. Vajha irányadó elvként fogadnák el ezt, ellenzékeink a jövőre is. Meglátnák, mennyivel többre megyünk és ennek bizonyára ők is csak örülhetnének. Ami különben a lefolyt vitát illeti, arra ezúttal nem akarunk bővebben kiterjeszkedni , csupán egy a szélsőbaloldalról fölmerült jelenségre kívánjuk olvasóink figyelmét irányozni, ami minket alsó-tiszavölgyi vízmizériás és rekonstrukciós magyarokat nagyon közelről érdekel, hogy ne mondjuk: nyakon érint. A szóbanforgó jelenség látszólag csak úgy mellesleg odavetve merült föl egy szélbali szónoklatban s épen azért valószínűleg az olvasóközönség legnagyobb részének figyelmét kikerülte. Pedig érdekünkben áll nekünk arról tudomással bírni , mert látszólagos odavetettsége dacára is irányzatosságot látunk benne a nevezett hazamentő párt részéről, annál inkább kötelességünk reá a közvetlenül érdekelt közönség figyelmét fölhívni. Mezey Ernő, a függetle párt egyik kiválóbb tagja és publicistája, okt. 15-én tartott beszédében a kormányelnök egyik nyilatkozata ellen polemizálván, hogy t. i. a kormánypárt épen a magyar városokban győzedelmeskedett az ellenzék, respektíve a szélsőbal fölött, miután elmondta volna a régi ismert nótát, hogy azokban nem az elvek, hanem a városi érdekek győzedelmeskedtek, a következő szavakban bújtatja ki a szélbali szöget a zsákból : „Azt kérdhetném a t. kormánytól: elég erősnek érzi-e magát azon követelések teljesítésére, amelyeket saját maga fölidézett, pedig bizony teljesít annyit, amennyi által a közérdek károsodást szenved.“ Röviden, de elég világosan van mondva. S ami fő, kevés szóval sokat mond. És szerfölött tanulságosat. A szélsőbal részéről nem kevesebb van itt mondva, mint az, hogy amit a kormány már eddig is Szegedért s a víz által annyit szenvedett s még folyton fenyegetett alföldi magyar városokért tett , az sok, az az ország többi részének rovására megy és így nem felel meg a közérdeknek. Tehát az alföldi nagy magyar városok megmentése nem közérdek! Ezt publikálja a hazafias szélbalról Mezey Ernő. A további következtetés pedig önként folyik ebből , hogy ha már a kormány eddig is sokat, az elégnél többet tett az árvíz által fenyegetett magyar városokért, hát még többet aztán ne próbáljon tenni, mert ez már aztán megrontása lenne az országnak ! íme, hova fordult a szélsőbalpárti urak meggyőződése (?) a választások után ! Bezzeg azelőtt az ő lapjaik adták ügyünkben a hangot, ők deklarálták országos ügynek a veszélyeztetett tiszavölgyi magyar városok ügyét s menydörgő szavakkal korholták a kormányt — hanyagságáért. Ha kell száz millió, hát azt is meg kell adni megmentésükért ! Így kiáltott föl egyik hatalmas vezércikkezőjük. De hát ez a választás előtt volt. A választás megbuktatta őket Szegeden, Vásárhelyen, Csongrádon , Tápén , most már az a szerény pár százezer forint is sok, amint a kormány eddig megmentésünkre fordított. Mi is jóhiszemüleg vettük annak idején a t. szélbal lelkes expektorációit és magunk is lelkesedtünk rajtuk , hanem most aztán kiábrándultunk s azt hiszszük, velünk együtt kiábrándult mindenki azon képzelődéséből, hogy a szélsőbalpárt legalább ebben a mi ügyünkben őszinte és önzetlen. Láthatja most mindenki, hogy azon a párton csak a pártszempont az irányadó, más minden csak alárendelt dolog. — Zavargások Írországban. Parnell és több társa elfogatása folytán Írországban komoly zavarok törtek ki. Mint Londonból távírják, f. hó 16-án jelentékeny zavargás volt Limerickben. A tömeg több ízben megtámadta a rendőröket és a katonákat, akik fegyverrel kezükben szétkergették a zavargókat. Mind a két részen számosan megsebesültek. Szombaton Dublinban is voltak zavargások , a rendőrség szétkergeté a tömeget. Clerkenwellgranben vasárnap meetinget tartottak Parnell elfogatása tárgyában, melyet önkényesnek és zsarnokiasnak nyilvánították. Milowban szintén volt ezen a napon csendzavarás. A csőcselék a be nem zárt boltokba tört és ott tetemes kárt okozott. A rendőrség szétkergeti a csendzavarókat. A kormány erélyes intézkedéseket tesz az ellenséges tüntetések és egy Izlandban netán kitörő forradalom ellen. Az Írországban állomásozó ezredeknek valamennyi szabadságolt tisztjét behívták. Dublin helyőrségét megszaporították és a laktanyákban konszignálták. A kilmannsheimi fogház és laktanya őrségét megkettőzik. Repülő hadosztályok állnak a hatóságok rendelkezésére, találkozása mostanra egyáltalában nincs kilátásba véve s hogy a király innen nem fog az orosz határszélre utazni, valamint, hogy Szlávy József közös pénzügyminiszter nem érkezett Budapestre és a delegációk összeilléséig Bécset nem is fogja elhagyni. — Még egy fejedelmi találkozás. Mig a legközelebbre kilátásba helyezett osztrák-magyar és orosz fejedelmi találkozást egyelőre feladottnak hirdetik, Rómából egy távirat uralkodónk és az olasz király (szintén régóta pengetett) találkozását helyezi kilátásba. E szerint ugyanis a két fejedelem találkozása iránt folytatott tárgyalások állítólag határozott eredményre vezettek. A találkozás még októberben fogna megtörténni és helyéül Ponta fel van kiszemelve. Ro b i- r a n t tábornok megbizatott, a találkozás helyének és idejének részletei iránt a bécsi udvarral megegyezésre jutni. — Fejedelmünk és az orosz cár találkozása mégsem lesz meg legközelebb. A B. Corr. legalább ezt írja: Minthogy több lap a király ő felsége is az orosz cár közt legközelebb minden áron találkozást akar létrehozni, illetékes értesüléseink alapján ismételve csak biztosíthatunk arról, hogy a két uralkodó Árvaszéki jelentés. Tekintetes közgyűlés! Van szerencsém szervezeti szabályaink értelmében harmadik évnegyedes jelentésemet az árvaszék működéséről következőkben tisztelettel előterjeszteni. Szeged sz. kir. város gyámhatósága területén az 1881. junius végével gyámság alatt maradt 4588, — 1881. harmadik negyedében gyámság alá került 164, összesen gyámság alatt volt 4752 egyén. Az 1881. harmadik negyedében gondnokság alól fölszabadult a) teljes koruság következtében 42, b) nagykorusitás által 8, c) férjhezmenetel folytán 18, d) halálozás által 21, öszszesen 89 egyén. 1881. szeptember hó végével gyámság alatt maradt 4663. 1881. junius végével gondnokság alatt maradt 50, 1881. harmadik negyedében gondnokság alá helyeztetett 2 egyén. Gondnokság alatt volt összesen 52 egyén. 1881. harmadik negyedében gondnokság alól fölszabadult a) gondnokság megszüntetése által senki, b) halál következtében 1 egyén. 1881. szept. végével gondnokság alatt maradt 51 egyén. Az árvaszék tevékenységét érdeklőleg következő számszerű, kimutatással vagyok bátor szolgálni: A második negyedévről hátralékban klmaradt 699 ügydarab. A 3-ik negyedévben 1881-ik évi július 1-től szeptember hó 30-ig bezárólag beérkezett 2334 ügydarab. Ezen harmadik negyedévre feldolgozásra jutott összesen 3033 ügydarab. Ebből elintéztetett 2133. Elintézetlenül a jövő negyedévre visszamaradt 900 ügydarab. Gyámi számadás beérkezett 15 darab és mindannyi elintéztetett. Szükségesnek látom jelezni a tekintetes közgyűlés előtt, hogy a kitüntetett 900 darab hátraléknak mélyebben rejlő indokai vannak, melyeket fölfedezni elnöki kötelességemnek ismerem. Midőn több előző jelentéseimben bátor voltam az árvaszék növekedő ügyforgalmára rámutatni, ennek okául általánosan a rekonstrukció tartatott, mely mint a közigazgatás egyéb ágainál, az árvaszéknél is hatványozta a teendők sorát. Főleg árvaszékünknél az ügydarabok fölszaporodása a hivatott körök nézete szerint ideiglenes jellegűnek tartatott, mely szaporodás a könyöradományok kiosztása és a kisajátítások befejeztével véget fogna érni. Ma a kisajátítások jobbára befejezvék, a könyöradományi ügyek ezúttal szintén kevés dolgot adnak az árvaszéknek, mindennek dacára az árvaszék ez évi ügyforgalma nem hogy csökkent, sőt ellenkezőleg váratlan arányban emelkedett. A tekintetes közgyűlés közelebbi tájékozásául csak annyit vagyok bátor konstatálni, hogy az árvaszéki ügydarabok száma 1. évi szeptember végén már elérte az 1880-iki, vagyis a múlt évi forgalmat. Biztos kilátásunk lehet tehát arra, hogy az év végéig hátralevő három hónap alatt még ujóbbi 3—4 ezer ügydarab érkezik be, amidőn az 1881-ik évi ügyforgalom 10—11 ezerre fog emelkedni. Az árvaszék a közigazgatási bizottsághoz beterjesztett jelentésében ez állapotot szintén föltárta, melyet midőn én ismételve megújítanék a tekintetes közgyűlés előtt, egyidejűleg azon reményemnek vagyok bátor kifejezés adni, hogy akkor, midőn a váró változott vszonyaira való tekintettel elodázhatlanul szükségessé válik a városi közigazgatás szervezetén tágítani, az árvaszék sem fog a szükséges tekintetbe vételen kívül hagyatni. Az árvatár múlt negyedévi állásáról a következő kimutatással szolgálunk. Az 1881-ik évi pénztári bevétel volt: készpénzben 230,052 frt 54 kr, kötvényben 675,435 frt 64 kr, ékszerekben 1114 frt 44 kr. Kiadás : készpénzben 227,634 frt 221/a kr, kötvényben 23,834 frt 811/a kr. Ezek szerint a pénztári állás volt : készpénzben 2418 frt 311/a kr, kötvényben 651,600 frt 83 kr, ékszerekben 1114 frt 44 kr, összesen 655,133 frt 581/a kr. Ugyanezen összeghez a lefolyt negyedévben bevételeztetek: készpénzben 62,232 frt 82/* kr, kötvényben 43,686 frt, ékszerekben 143 frt. Ellenben a lefolyt negyedévben a föntebb kitüntetett 64,651 frt 14 kr készpénzből 102 nagykorú részére kifizettetett [12,358 frt 5 kr, 73 kiskorú részére örökségéből kifizettetett 3669 frt 26 kr, 12 fél részére kölcsönkép kifizettetett 40,309 frt 80 kr, kamat és tartáspénzekben kifizettetett 3594 frt 19 kr, maradt 1881. szeptember 30-án készpénz a tárban 4719 frt 84 kr, összesen 64,651 frt 14 kr. A lefolyt negyedévben részint visszafizetés, részint pedig kielégítés folytán kötvényekben leírandó 31,724 frt 43 kr. Maradt árvatári kezelés alatt kötvény 663,361 frt 40 kr. Nem mellőzhetem még hallgatással, tekintetes közgyűlés, az árvatári tisztség azon folyton megújuló panaszát, melyet a jelenlegi árvatári helyiség egészségtelen és a kezelésre hátrányos volta ellen emel. Az határozottan tény, hogy azon földszinti helyiség, melyben az árvatári hivatal van, annyira sötét, hogy abban dolgozni, főleg téli és borult napokon, alig vagy csak világítással lehet. Másrészről a nedves és kiszáríthatlan fal oly erős leverődést képez, hogy a Wertheim-szekrény e miatt állandó romlásban s folytonos javítás alatti állapotban van. E jelentés tételkor a Wertheim-szekrény épen kinyithatlan állapotban van. Miután az árvatári tisztség legutóbbi jelentésében ezen hátrányos helyzetből netán eshető károkra nézve a felelősséget magától eltávolítja, a szükséges további teendők végett indíttatva érzem magamat ezen körülményt tisztelettel bejelenteni. Az árvaháznál említésre méltó esemény nem adta elő magát. Ezekben jelentésemet tisztelettel tévén, stb. Helybeli újdonságok. Szeged, 1881. október 18. — Az egyetem ügyében legutóbb megindult nagyérdekü mozgalmak, melyek a nagyfontosságu kérdés eldöntésére elhatározó befolyással lesznek, a legmagasabb fokra emelték az egyetem ügye iránt való érdeklődést. Azért e mozgalmak minden fázisáról értesíteni fogják lapunk t. olvasóit. Trefort vallás- és közoktatásügyi miniszter úr, mint most már biztosan tudjuk, a szaktudósok kíséretében szombaton a délutáni vonattal fog körünkbe érkezni. A hatóságnak most feladata, minden adatot előkészíteni, a mi Szeged aspirációinak nyomósítására szolgál s a mi a szegedi egyetem létesítésének föltételeivel kapcsolatban van. Az előkészítő intézkedések ügyében ma d. e. 10 órakor értekezlet tartatott a városházán, a polgármester termében. Az értekezleten Pálfy Ferenc polgármester elnökölt, s részt vettek abban Kálray Albert min. titkár, Mészáros Nándor kir. tanácsos, főigazgató, Szuha Ágost főkapitány, Reizner János főjegyző, Veszelinovics Bazil, Szabados János, Csermelényi Iván, Zombory Antal tanácsnok, dr. Singer Mátyás közkórházi igazgató-főorvos, Magyar Gábor főgymn. igazgató, dr. Rósa Izsó, Fodor István, Lévay Ferenc köztervhaz. biz. tagok, Vass Pál aljegyző. Az értekezletben igen érdekes eszmecsere fejlődött ki a nagyfontosságú ügy körül. Pálfy polgármester az értekezlet megnyitása után előadta, hogy királybiztos úr ő excja nem elnökölhetett az értekezletben, mert közbejött értesítés következtében azonnal el kellett utaznia. Kállay min.titkár mindjárt jelezte, hogy ő excja ugyanezen ügyben még egy értekezletet kíván tartani saját elnöklete alatt. Ez az értekezlet pénteken lesz. Addig egy bizottság készítse elő azon adatokat, melyek alapján az egyetem létesítését illetőleg megindulhatnak a tárgyalások. Az előterjesztés elfogadtatott s az értekezlet megalakítá az albizottságot. Az albizottság