Szegedi Híradó, 1891. január-március (33. évfolyam, 7-88. szám)

1891-03-15 / 73. szám

, sok millió népességénél fogva ugyannyira, hogy megrázkódtatására megrendül az egész földgolyó. De mi kicsiny nép, akik csak valami­vel vagyunk többen a belgáknál és a né­metalföldieknél s kevesebben a szétmar­­czangolt lengyel nemzetnél, mely még szétvagdalt tetemeiben is nagyobb nálunk­nál, a­mi csak mint erős akaratú kultur­­képes, szabadságszerető s a szabadságban másokat is részeltető tevékeny nemzet ma­radhatunk fönn, lehetünk nagy és boldog nép s csak mint ilyenek tekinthetünk meg­nyugvással nemzeti czéljaink megvalósu­lása elé. Ámde ha megbénul akaraterőnk, ha elvész önbizalmunk, ha megtompul erkölcsi érzékünk a népszabadság világboldogító eszméi iránt, ha hűtlenek leszünk a már­­cziusi nagy elvekhez, nemzeti újjászületé­sünk föltételeihez , akkor önkezünkkel ko­vácsoljuk magunkra a szolgaság bilincseit, önmagunk egyengetjük az utat, mely a visszaesés sikamlós lejtőjére vezet, magunk ássuk meg azt a sirt, melybe eltemetke­zünk a föltámadás reménye nélkül. S akkor azután hiába kiáltjuk, akár menydörögjük is a világba, hogy: «rabok tovább nem le­szünk !» Áldozzunk hát ma kegyeletes meg­emlékezéssel a magyar szabadság úttörői­nek, dicső előharczosainak, tartsuk tiszte­letben szent ereklye gyanánt azokat a ma­gasztos elveket, melyek őket Magyaror­szágban korszakot alkotó tettekre lelkesí­tették, a szabadságnak s az ezzel karöltve járó egyenlőségnek és testvériségnek el­veit, mint alkotmányosságunk és nemzeti létünk örök időkre szóló biztosítékait. Thomay József­Szegeden már tegnap meg kezdették ünnepelni márczius 15-ikét. Bár a sok alkalmi estély nagy része csak ma zajlik le, egypár helyen az előestjével ülték meg a nemzeti ébredés 43-ik évfordulóját. A teg­napi ünnepeskedések közül kettőt a felső­­város polgársága rendezett. Egyik a «felsővárosi népkör» társas vacso­rája, a «Temesváry»-ban folyt le, a tekin­télyesebb polgárság szép számú jelenlété­ben s több ünnnepi tószttal tarkítva, ame­lyek közül főleg a Kulinyi Zsigmond és dr. B­a­l­ó Emil hosszabb beszédeit hall­gatta figyelemmel az ünneplő közönség. A másik felsővárosi alkalmi összejövetelt a «Báló»-ban rendezték, jobbára hivatal­nokok. A tegnapi est harmadik ünnepének a «Hungária» sörcsarnok nagyterme volt a színhelye. A «szegedi polgári dalárda» tartotta itt meg szokásos hang­versenynyel s társasvacsorával egybekö­tött hazafias estjét, melyről tudósításunk a következő : A «Hungária» társas étterme egészen megtelt tegnap este férfiak s nőkből elegy álló, nagyszámú ünneplő közönséggel. A «Szegedi polgári dalárda» estélyei máskor is népszerűek s látogatott szokott lenni; ez estére pedig annál is inkább nagy kö­zönség jelent meg rajta, mert a hazafias al­kalmon kívül változatos és élénk dalsor is várt az ünneplő közönségre. Az estélyt a dalkör preczíz énekszámai nyitották meg, melyek közül legnagyobb tetszéssel és két­szeres «újrá»-val fogadta a tapsoló közön­ség Menner Jánosnak, a dalárda jeles fiatal karnagyának «Nem félek én» czímű népdalát, melynek szövegét P­ó­s­a La­jos írta. — Tetszéssel találkozott még a «Népfölkelők» tréfás kantanté, mely­ben Kegyelemfi József és Förgeteg Imre tenor, továbbá Takács Sándor és Kasza János bariton-szólói arattak zajos tapsokat. Tetszett még Erdélyi Lajos baszszusa is. Az énekszámok alkalmazta után kedélyes vacsorához ült a közönség, mialatt egymást érték az alkalmi dikcziók. Beszéltek: Ju­hász György, a dalkör elnöke, P­r­i­v­á­r­y Pál és Balog Endre. Az emelkedett han­gulatban lezajlott estélyt táncz zárta be reggel­ tájt. ♦ A mai ünnepélyek programmját na­gyobbrészt közöltük. A közönség fokozot­tabb érdeklődéssel tekint a «Tisza-szálló»­­ban megtartandó mai ünnepély elé. A da­lárda szebbnél-szebb dalokkal fogja gyö­nyörködtetni a közönséget. A bankettre ma déli 12 óráig elfogad aláírásokat a rendező bizottság a Tisza-szálló földszinti irodahe­lyiségében. * Valószínűleg szépen fog sikerülni az alsóvárosi társalgó-egylet ünnepélye is. Az ünnepély műsora a következő : 1. Márczius 15. Ábrányi Emiltől, sza­valja ifj. S­z­e­k­u­­­a József. 2. Hangok a forradalomból, fölolvassa Farkas Antal. 3. A csonka honvéd. Arany Jánostól, sza­valja Szeles Mariska. Az ünnepélyen leendő részvételre a közönséget ez után is tisztelettel meghívja a rendezőség. Az ünnepély után társas vacsora lesz mit táncz fog követni. * Említettük, hogy a szegedi ipa­­ros-ifjak egyletében érdekes fölol­vasási estély lesz ma, mely 7 órakor veszi kezdetét. Az estély iránt már is nagy ér­deklődés nyilvánul, mert Ivánkovits Já­nos országgyűlési képviselő fog fölolvasni «Márczius 15-ről». H­írek. Határidő: Március 15. D. e. 10 órakor a szegedi ügyvédi kamara közgyűlése. Márcz. 15. D. e. 9 óráig iparostanulók rajzkiállí­­tása a Lobay-házban. Márcz. 16. D. e. 11 órakor a «Szárazér» köz­gyűlése. Márcz. 18. D. u. 4 órakor városi közgyűlés. Márczius 22. Fölolvasás az iparos-ifjak egyle­tében. Márcz. 23. A helyőrség jótékonyczélu hangver­senye a Tisza-szállóban. Márczius 30. F­ölolvasás az iparos-ifjak egy­letében.­ Április 5. A «szegedi temetkezési egylet» köz­gyűlése 9 órakor az ipartestület helyiségében. Tiszti estély. Április 6-án a Tisza-szálló nagyter­mében. — Az udvar távozása Budapestről. Budapesti tudósítónk jelenti: Az udvar itt időzésének utolsó napján mozgalmas élet volt a budai várban. A királyi palotában egymást érték a látogatók, kik ő felsége kíséretétől búcsúztak el. Tegnap reggel 7 órakor a m. kir. államvasutak vonatával megérkezett Szalvátor Ferencz főherczeg, ki ifjú nejével, Mária Valéria főherczegnő­­vel tegnap elkísérte a királyasszonyt Triesztbe. — A király azonban Bécsbe utazott. — Személyi hirek. Dessewffy Sán­dor Csanádi püspök, tegnapelőtt a legszi­gorúbb inkognitóban, pár órára vendége volt Szegednek. Az egyházmegye főpásztora délelőtt a 11 órai vonattal érke­zett Temesvárról Szegedre, hol délben Ró­zsa Ferencz apátplébánosnál ebédelt s a délutáni személyvonattal tovább utazott Budapestre. — Dr. Lázár György t. fő­ügyész tegnap Makóra utazott több ármen­­tesitő­ társulati ügyben. _____ — Ováczió Horváth Gyulának, Szentes város képviselőtestülete Horváth Gyulá­nak 10 éves díszpolgársága alkalmából nagy ovácziót fog rendezni. A polgármester e tárgyban értekezletet tartott a városi tiszti­kar és képviselőtestület több tagjával, me­lyen egyhangúlag elhatározták, hogy Hor­váth Gyula arczképét a város közgyűlési terme számára egyik neves hazai festővel lefestetik és május 12-én az ünnepelt dísz­polgárrá választásának s6-ik évfordulóján fényes ünnepélyt rendeznek. Az arczkép költségeinek fedezésére eddig már több mint 300 frtot gyűjtöttek össze társa­dalmi utón. — Windthorst halála. Berlinből jövő sürgöny jelenti, hogy Windhorst Lajos a németországi katholikus centrum­párt hírneves vezére, hosszú szenvedés után 80 éves korában tegnap reggel meghalt. — Víz a tanyákon. A polgármesteri hivatalhoz már szórványosan érkeznek a panaszok, a külterületen a csapadék­vizek által már okozott s esetleg okozható károk­ról, így a Nagy-Baktóról, a vasúti töltés átereszein keresztül levezették a vizet a K­i­s-B­a­k­t­ó­b­a, hol emiatt egypár szőlő­s kultiváltabb föld víz alá került. A káro­sultak sürgős intézkedést kértek a hatóság­tól. A domaszéki kapitányság, hol mindig nagyobb mennyiségű viz szokott a 3 nagy «tartály »-ba összegyűlni, még nem panaszkodik ugyan veszélyről, de attól fél, hogy egy nagyobb esőzés könnyen meg­indíthatja ezeket a vizeket s azért a kapi­tányság lakói intézkedést kérnek az átere­szek kinyitására, hogy annak idején a sze­gedi és dorosmai «Maty»-ba szabadon le­mehessen a víz. a r­ö­s­z­k­e­i feketeföldek laposabb helyein szintén meggyűlt a víz; a hatóság ezért már intézkedett, hogy a vasat az átereszett s a pályatest mellett elhúzódó árkokat idejében kitisztíttassa, hogy így a meggyülemlő víz akadálytalanul bejuthasson a «Bodon»-ba. — Torna-csarnok. Tudvalevőleg a sze­gedi tornaegylet és a kerékpározó-klub közös versenypálya létesítését tervezték. A tornaegylet — amint értesülünk — egyelőre elejtette ezt a tervet és a versenypálya helyett torna-csarnokot akar építeni. A torna-egyletben ugyanis most az az eszme merült föl, hogy a torna-egylet az önkén­­tes tűzoltókkal szövetkezve lé­tesítsen egy közös csarnokot. Ennek a terv­nek kivitelét mindkét egylet érdeke meg­kívánja , de megkívánja különösen a köz­érdek, melynek önfeláldozó munká­sai a szegedi tűzoltók. Ez a közös csarnok nemcsak a torna-egyletet, hanem az önkéntes tűzoltói intézményt is nagyban fejlesztené. ■— Új államfogoly. Barát Ármin, a «Te­­mesvárer Zeitung» cz. napilap szerkesztője, akit a temesvári kir. törvényszék párbajvétség miatt ítélt­ek ma kezdi meg büntetése kitöltését a sze­gedi kir. államfogházban. — Mohács veszedelme. Budapesti le­velezőnk sürgönyzi: A Duna alsó vidéke az árvíztől alig fog menekülni. Mohács­­r­ó­l egy délben feladott távirat ezt jelenti: A Duna árjai ma reggel óta a legnagyobb mérvben fenyegetik Mohács virágzó váro­sát. A 13.000 lakossal biró város a ma dél­előtt érkezett táviratok szerint nem lesz megmenthető és minden pere­ben várható azon hír érkezte, hogy az egész város el van öntve. A helyzet ugyanis a következő : Paks és Mohács közt áll még mindig a jég, miután Szekcsőnél egy nagy jégtorlasz egy­előre megakadályozza annak elmenetelét. Közel Mohács alatt Léda-kanyarnál fenek­­lett meg egy példátlan erős jégtorlasz, melynek következtében folyton duzzad a víz Mohács közt. Tegnap reggel 666 c­mt-re emelkedett, tehát 26 c­mterrel magasabb, mint az eddig ismert legnagyobb viz. E váratlan és gyors duzzadás nem találta ugyan készületlenül a várost, de ily nagy víztömeg ellen még­sem volt lehetséges a biztos védelem. A viz tegnap reggel 8 óra- SZEGEDI híradó, Vasárnap, 1891. márczius 15.

Next