Szegedi Híradó, 1891. július-szeptember (33. évfolyam, 178-257. szám)

1891-07-01 / 178. szám

Szeged, 1891. XXXIII. évfolyam. 178. szám. Szerda, Julius I. Előfizetési árak: Házhoz hordással vagy pos­tán küldve: Egész évre . 14 frt — kr. Félévre . 7 » — » Negyedévre . 3 » 50 * Egy hóra . . 1 » 20 » Egyes szám ára 5 kr. Kiadóhivatal: Endrényi Testvérek könyv­kereskedése Szegeden, hová ist előfizetések s a lap­­szétkül­désére vonatkozó fölszólal­­­ások intézendők. Szegedi POLITIKAI NAPILAP Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep után is. Szerkesztői iroda: Tisza Lajos-körút 73- sz. Reitzer-féle ház, földszint, hová a lap szellemi részét il­lető minden közlemény in­tézendő. Bérmentetlen levelek nem fo­gadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Hirdetéseket és n­y­i 111 é­r­i közleménye­ket a kiadóhivatal mérsékelt áron vesz föl. A hármas egység: Szeged, Julius 1. A közigazgatási vita hömpölyög tovább. A szónokok többnyire ismét­lik magukat és másokat. Új eszme, új gond, vagy csak új frázis is már alig kerül fölszínre a vitában. Az obstrukczió réme fölkelt, megrázta ha­ragos üstökét, aztán leszállt. Ma olyan formán van a dolog, hogy az obstrukc­ió elmarad­t a kép­­viselőház, nyári szünetének föláldozá­­sával, esetleg naponkénti két ülésben le fogja tárgyalni a javaslatot. Az izgalmak ilyképp elcsitulnak s az állam belső építkezésének az a monumentális munkája nem lesz meg­akadályozva. .Amig ezek ide benn igy folynak , addig a király hosszú utat tesz népei között, megnézni a munkálkodás gyü­mölcsét ,­ kitartásra buzdítani a fára­­dozókat. E közben kifejezést ad ama meg­győződésének, hogy a munkálkodás­hoz, a szellemi és anyagi jólétet ki­fejlesztő és biztosító haladáshoz, sike­rülni fog az okvetlenül szükséges föl­tételeket megszereznie. Nem utolsója eme föltételeknek Ezek a kérdések függöttek a le­vegőben. Több napig tartott a bizonyta­lanság, míg végre két oldalról is tel­jesen kedvező, sőt örvendetes megol­dás híre érkezett. Az egyik hír Hamburgból érke­zett s azt az értesítést adja: A Cobra gőzös gyors menetben elhaladt az Elba partjai mellett, me­lyeket nagy néptömeg lepett el. V­i­l­­m­o­s császár Nissen Valdemarral, a gőzhajózási társaság elnökével, foly­tatott beszélgetése közben élénk örö­mének kifejezése mellett közölte, hogy tegnap este a hármas szövet­ségre vonatkozó szerződést további hat évre meghosz­­szabbították. A másik Rómából érkezik. Rudini őrgróf, olasz miniszterelnök Torin képviselőnek interpellácziójára ki­nyilvánította, hogy Olaszország kitar­tással és szívósan akarja a békét, amelyet intézményeinek fejlesztése és gazdasági helyzetének­ javítása végett szükségesnek tart. Olaszország továbbá az egyensúly és status quo fönntartá­sát Európában s nevezetesen a Föld­közi-tengeren is akarja. E czélokat elérendő, a kormány nemcsak mától " A­­,SZEGEDI híradó“ TÁRCZÁJA. A fekete kristály. — Catulle Mendes regéje. — Hiszitek-e, hogy a régi időben a he­gyi kristály feketébb volt, mint a legsö­tétebb és s oly kevéssé átlátszó, mint a kőszén. Te türelmetlen olvasónő közbe szólsz s esküszöl, hogy ez képtelenség. Hogyan ? ez a fényes, átlátszó test, melyen keresztül meglátszanak a csillagok s amely vetekedik a tokaji bor s a lacrima­­christi arany fényével ily sötét, átláthatlan lett volna ? Ehhez erős képződés kellene s mi nem is hiszünk belőle egy szót sem. Pedig elhihetik kérem. De miután a puszta szó mit sem bizonyít, elmondom önöknek az egész hihetetlen történetet, miként változott ez a sötét szikla­tömeg gyémánt fényűvé. II. Ormuz király leánya a legszebb her­­czegnő volt abban az időben, midőn még minden herczegkisasszony szép volt, s rú­takat csak a pór kunyhóban meg a kal­már házaknál lehetett látni, (azóta hála Is­ten minden megváltozott.) Ormuz király leánya egy nyári dél­idő­benn az erők összehatását bizto­sító államosítás keresztül vitele, amely a magyar parlament dolga , künn pe­dig a békének biztosítása. A harcrokra való készülés, az örökös fegyverben állás, az állami erőknek és pénzeknek örökösen a ka­tonai budget felé való irányítása, — ezek bizony sem kedvező, sem meg­nyugvást nem adó jelen vég oek. Póthitelek kérésének kilátása, csa­taterek össze-vissza mérsékelése, újabb meg újabb öldöklő szerszámokkal való kísérletezések s ama princzipium föl­vetése, hogy ezekre föltétlen szükség lesz , arra engedett következtetni, hogy munkálkodásaink gyümölcsét állandóan veszélyezteti a háború esélye. Ehhez járult a közép-európai szövetség szerződési idejének lejárta, amely teljes bizonytalanságot idéz­­tett elő. Megújjítják-e és hogyan ? A szer­ződéses viszony által aktivitásukban m megtám­adott két fiatalom Orosz- és F­rancziaország képesek lesznek-e az új szövetség­kötést megakadályozni ? Ha nem , akkor e b­é­k­e­szövetség ellenében tudnak-e majd egy h­á­­b­o­r­u-szövetséget létesíteni ? után a szabadban sétált, egy uszályhordó apród kíséretében. Messziről napsugárnak nézted volna, midőn sárga selyem, arany muszelinos, drága kövekkel ékesített ruhájában tova libegett. De a kis apród nem vesztegeté idejét azzal, hogy a gyöngyöket, gyémántokat és fényes öltözéket vizsgálgassa. Őt jobban érdekelték a herczegnő kibomlott fürtei, rózsás nyaka s parányi lábacskái, melyek néha kibukkantak a rövidre feltűzött szok­nya alól. Szegény fiú szomorúan sóhajtott, mert szíve egész hevével szerette Ormuz király leányát. És kegyetlenül kellemes állapot az, ha a szerelmes ember lát egy lábacskát, melynek folytatását soha sem pillanthatja meg, fürtöket és nyakat, melyet soha sem illethet csókjaival. Az apród sóhajtásai buskomolylyá tevék az útszéli rózsákat; egy reszkető nyárfa azt suttogta a vadgalambnak:­­—­ Igazán szánalomra méltó fiú ! A vadgalamb feleli: — Eh, mit törődöl mással, ha én turbékolok! A herczegnő még kegyetlenebb volt, mint ez a vadgalamb. Nem is annyira ke­gyetlen, mint közönyös. Mit törődött ő a kis apróddal, ki mögötte sóhajtozott. Hiszen e perezben is négy koronás fő kérte feleségül: a Mataquiai király, kit a tündérek pártfogásoltak; a Trébizondi csá­szár, ki az ő tiszteletére olyan palotát épí­tett, melyet négy rubint oszlop tart s melyeknek minden ablaka egyetlen igaz gyöngyből készült; a Bagdadi herczeg, ki­nek kertjében virág szárakon csillagok him­bálóznak, melyeket estenden géniuszok sza­kítanak s a herczeg naponta újakat kíván, mondván: «Pfuj, hogy elhervadtak!» s a Visapouri rajah, kinek trónszéke négy fe­hér elefánt hátán van elhelyezve; ormá­nyaikban olyan hangszerek vannak, hogy az ember édes, andalító dallamuk hallatára azt képzeli, hogy madársereg van elrejtve az óriás állatokban. Melyiket válasza a négy közül? Lehet, hogy egy gazdag kereskedő felé hajlik majd, aki utazásaiból magával hozta Aladin lámpáját, Salamon gyűrűjét s egy kis kavicsot, mely mindezeknél ér­tékesebb, mert valahányszor másik kőhöz dobják, kicsi szikra pattanik le belőle, mely azonnal tizennégy ezer arany pénzdarabbá változik. Képzelhető, hogy a herczegnő, ki ilyen kérőkben bővelkedett, édes keveset törődött az ő kis apródjával. Mi lesz hát ő vele ? Nos a nász napján viheti a herczegnő csipkés uszályát.

Next