Szegedi Híradó, 1892. január-március (34. évfolyam, 1-78. szám)

1892-02-14 / 39. szám

Vasárnap, 1892. február 14. SZEGEDI HÍRADÓ. és nyomban meghalt. Az illető 33 éves volt, s fia dr. Csurgay József volt aradi vá­rosi, jelenleg büdszentmihályi körorvosnak. Gyilkosság az utczán. Budapest, február 13. (A­­Szegedi Hir­adó­ eredeti távirata.) Párját ritkító gyil­kosság tartja izgalomban a Józsefvárost Kovacsóczy István dunapentelei születésű 31 éves czipészlegény a Szentkirályi­ utczá­ban a járókelők szeme láttára megölte Her­mann Erzsi 21 éves tokaji születésű nap­számos nőt, akivel vadházasságban élt. Két gyermekük volt, egyik meghalt, a másik Szegeden van a nő egyik rokonánál. Öt évig éltek együtt s a legény olyannyira szerette a csinos leányt, hogy nem is igen engedte szolgálatba állni, minden pénzét reá költötte. Az utóbbi időben a legény gyanakodni kezdett, hogy mig ő a műhelyben dolgozik, Erzsi megcsalja, amit annál inkább elhitt, mert 15 éves korában született már egy gyermeke. Rosszul is ment a sora s azért beállt a mentőkhöz szolgának, de ha tehette, haza ment, ellátta szeretőjét pénzzel. Ilyen alka­lommal egyszer egyedül találta egy csiz­madiasegéddel s féltékenységében odahagyta állását, szeretőjéhez ment lakni, nem nézett munka után. Indulatos volt, folyton szemre­hányással illette kedvesét, aki emiatt meg­szökött hazulról. Szeretője kereste, de nem találta, utóbb gazdaasszonya által följelen­tette, hogy ágyneműket ellopott, remélve, hogy a rendőrség előkerütl. Detektívek elő is kerítették, de akkor a legény őrült szerel­mében rábírta asszonyát, hogy vonja vissza panaszát, így a leányt elbocsájtották, a legény a rendőrség kapuja alatt várta. Kö­­nyörgött, hogy jöjjön hozzá vissza, de mivel vonakodott, a Szentkirályi-utczán mentük­ben, előrántott egy nagy konyhakést, 12 szúrást ejtett rajta, mellén, hasán és karjain, úgy hogy nyomban meghalt. Ezután a rend­őrségre futott s följelentette magát. Párbaj a D. G. H. T. miatt. Budapest, febr. 13. (A «Szegedi Hír­adó» eredeti távirata.) B­é­c­s­b­ő­l sürgöny­zik, hogy annak a heves támadásnak, amit Lueger osztrák képviselő múlt hétfőn a parlamentben intézett a «Dunagőzhajózási társulat» ellen, a házon kívül is folytatása lett. Etienne dunagőzhajózási főfelügyelő ugyanis párbajra hívta ki L­u­e­g­e­r­t. Ez eddig nem fogadta el a kihívást, a képviselői immunitást hozván föl kifogásul. Öngyilkos a bajuszáért. Budapest, febr. 13. (A «Szegedi Hír­adó» eredeti távirata.) Nagyváradon Pásztor Sándor éveken át püspöki parádés kocsis, utóbb báró Königsvarternél januárig alkal­mazva, mert bajuszát le kellett borotválnia, revolverrel szájába lőtt, meghalt, öt leánya maradt. Elhunyt afrikai utazó. Budapest, február 13. (A «Szegedi Hír­adó» eredeti távirata.) Junker porosz af­­rikai utazó ma meghalt. Csendőrök által agyonlőve. Budapest, febr. 13. (A «Szegedi Hír­adó» eredeti távirata.) Tamásiból sürgönyzik . Nagyobb pénzösszeg lopásával gyanúsított Tarló István 26 éves tengődi lakos a nyo­mozó tabi csendőrök elől megugorván, is­mételt eredménytelen fölszólításra, hogy adja meg magát, agyonlövetett. A dédelgetett Budapest, febr. 13. adó» eredeti távirata.) E­zik, hogy az osztrák mi­volta azon intézmények te idejét, melyeket az osztrá mának emelése végett t­uolás nagy lehangoltságot Bécs. (A «Szegedi Hir­­. é­s b c­­ sürgöny­­lisztertanács elna- Ijesitésének határ­­a főváros forgal­­mrvezett. Az elna­­szült Bécsben. Közgazdaság*, Szeged, február 13. Gabonaüzlet. Az utóbbi hetekben elért áremelkedés nem nyert fo­lytatást a lefolyt héten a gabonaüzletben. Az időjárás bár kedvezőtlen volt, de a külföldi, különösen a romániai búzának nagy mennyiségben való behozatala előidézte a nem várt árcsökke­nést, melyhez még az a körülmény is járt, hogy a kínálat nagy volt, míg a vételkedv lanyha, és így a malmok könnyen elérték czéljukat, azaz, hogy nap-nap után 5 krral olcsóbban vehették a kési búzát, mely a héten mintegy 20—25 krral olcsóbbodott. Rozs még mindig nem kerestetik. A vé­tel úgy látszik e czikkben egészen szünetel. Árpa, zab, tengeri s­zintén lanyha ; vé­telkedv­e czikkekben is nagyon csekély­ A határidőüzletbe­n szintén lanyha volt az üzlet és nagyobb áresések érettek el, nevezetesen búza őszre 29 krral; május­­júniusra 22 krral, őszre 21 krral; tengeri tavaszra 10 krral, zab tavaszra 6 krral, míg repete változatlanul maradt. Piacz. Mai hetivásár, miután országos vá­sár hetében van, eléggé forgalmas és látogatott volt. Az árak azonban még mindig magasak, mert a tanyákon már elfogytak a baromfiak és most a tyúkok, kakasokra is rá került a sor. Baromfi-piaczon a fiók galamb párja 25—30 kr. Csirke 65 — 75 kr., nagyobb csirke, tyuk, ka­kas 80—1.30 kr., kacsa 1.86—2.10 kr., liba 3—4.20 kr. pulyka 3.80—6.50 kr. párja , hí­zott liba 2—2.20 kr., tömött lúd 3—4 frt dara­­bonkint. Tehén-, borjú-, bárány- és birka-piaczokon fias tehén 85—120 frt, borjú 12 — 20 frt, bárány 3—4 frt, birka 3 — 6 frt darabonkint. Húsárak: Marhahús paprikásnak való 48 — 52 kr., levesnek 48 — 52 kr., pecsenyének 56 — 60 kr., borjúhús 70—80 kr.. Negyed bárány eleje 70—80 kr., hátuljíi 90—1­20 kr. sertéshús 56—60­­ kr., birkahús 36—38 kr. klórmonkint. Sertés-piaczon a hízott sertés 40—42 kr. kilogrammonkint. Malaczok 3­-4 frt. Süldők 6— 12 frt darabja. Ló-piaczon miután az országos vásár holnap tartatik meg a külső baromvásári téren, ez ok­ból benn a marstéri piaczon fölhajtás nem történt. Gyümölcs-piaczon. A burgonya zsákja 90— 1 frt. Bor-piaczon a szegedi sötét siller literje 16 — 18 kr., fehér 20—121 kr. Hal-piaczon a vágott harcsa és potyka f frt. Apróbb halak magasabb árakon vétettek. téri, takaréktár utczai és a kapuval szem­közt fekvő udvari része kiépítendő lett volna. Minthogy azonban ezen terv a megtartott árverés eredménye szerint csak oly összeg befektetése mellett lett volna valósítható, melynek jövedelme a jelenlegi bérleti viszo­nyok közt a legmérsékeltebb kamatozásnak sem felelt volna meg, az igazgatóság az ily tőkebefektetést az intézet érdekeivel megegyezőnek nem tartotta és ez oknál fogva ezen tervet végképen elejtvén, helyette a takaréktár utczai és az udvari rész kiépí­tésének mellőzésével és a lebontani szándé­kolt szárnyépület meghagyásával az intézeti ház felemelését és annak kiépítését a Szé­­chenyi­ téri oldalon és ezzel egyidejűleg a hivatalos helyiségek áthelyezését az emeletre határozta el. Ezen módosítás megállapításánál irány­adó volt annak megfontolása, hogy e mel­lett az első terv költségének több mint fele megtakarítható volt, miáltal a megfelelő jövedelem biztosítottnak mutatkozott; más­képen kétségtelen dolognak volt tekinthető, hogy a hivatali helyiségeknek az emeletre tervezett áthelyezése által az intézet mai forgalmának és a jelenkor igényeinek min­den tekintetben megfelelő elhelyezést fog nyerni, míg az alsó helyiségek jobban érté­kesíthetők voltak, de döntő volt azon kö­rülmény is, hogy ezen módosítások keretén belül a szépészeti szempont is előnyösen megoldható volt. Ezeknek figyelembevételé­vel új tervet készítettünk, melynek alapján az építés egy újabb árlejtésen kiadatott és múlt év június elején megkezdettén, deczem­­ber végéig annyira elkészült, hogy a lak­osztályok lakható állapotba helyeztettek, míg az intézet hivatalos helyiségei, melye­ket az építés gyorsítása végett házilag ala­kítottunk át, már múlt év június végén ké­szültek el és ugyanakkor nyittattak meg , ez alkalommal a felek kényelmére való te­kintettel és a gyorsabb kezelés szempontjá­ból egy második pénztár is létesíttetett. Minthogy a vállalkozó az épületet az év végéig még át nem adta, ma még nem va­gyunk azon helyzetben, hogy ennek költ­ségeit véglegesen számszerűsíthetnők, hanem ezt a jövő közgyűlésen fogjuk tenni, mely alkalommal a ház értékének megállapítására vonatkozó javaslatunkat is elő fogjuk ter­jeszteni. Egyelőre jelentjük, hogy az építés az intézeti helyiségek kivételével 27,000 frt általányösszegért adatott ki és hogy az összes építésre a múlt év végéig 27,777 frt 73 kr. fordittatott. Intézetünk múlt évi működése ked­vező viszonyok közt folyt le és folyamán semmi oly események nem merültek föl, melyek forgalmunkra nyomatékosabb be­folyást gyakorolhattak volna, habár üzlete­inknek m­ évi jellegét ismét forgalmi tőké­ink szaporodása és az azzal arányban nem álló mérsékelt hitelkereslet képezte. A ki­elégítő termés, de még inkább a termé­nyeknek azon rendkívül kedvező értékesí­tési viszonyai, melyek a múlt őszkor elő­álltak, ellensúlyozták vidékünkön a hivatalos kamatlábnak ugyanakkor történt fölemelé­sét és együttvéve azt eredményezték, hogy ezen időben a kinnlevőségeknél, a szokott­nál nagyobb visszafizetések történtek, beté­teink állománya pedig ismét növekedett. Ezen viszonyok közt, melyek a ter­melő vidékek és a kereskedelmi góc­pon­­tok kamatviszonyai közt gyakran előforduló ellentétet ez alkalommal a szokottnál job­ban feltüntették, másrészt forgalmi tőkéink folytonos gyarapodására való tekintettel, czélszerűnek tartottuk az üzleti kamatokat, eltekintve a kamatláb felemelésétől, válto­zatlanul fenntartani, minek eredményeképen forgalmunkat általánosan a megelőző év arányaiban fenntartani, némely üzletágak­ban pedig emelni is sikerült. Ezek közt a betétek 478.868 frt 21 kv., a váltótárcza 250.456 frt 38 kr., az értékpapír készlet 458.986 frt 90 kr. többletet mutatnak ki állomá­nyukban a tavalyihoz képest, míg a j e 1- A «Szeged Csongrádi takarékpénztár» évi jelentése. Tisztelt közgyűlés ! Szabályaink rendelkezéséhez képest van szerencsénk önöknek az 1891. évi üz­letjelentést az ugyanazon időszakról szóló mérleggel együtt tiszteletteljesen bemutatni és minthogy ezúttal először van szerencsénk a t. részvényeseket az intézet uj helyisé­geiben üdvözölhetni, első­sorban az inté­zeti törzsháznak kiépítéséről teszünk je­lentést. A múlt évi közgyűlés az igazgatóság­nak előterjesztése alapján az intézeti háznak felemelését és kiépítését elhatározván, egy­úttal felhatalmazta az igazgatóságot, hogy az erre vonatkozó munkálatokat a viszonyok és körülmények mérlegelésével a legjobb belátása szerint eszközöltesse. Ezen határo­zat alapját azon terv képezte, mely szerint a régi ház emelésével és az egyik szárny­­épület lebontása mellett, ennek Széchenyi­

Next